Nem, ez Kiskunfélegyházán esett meg velem. A szegedi gyors egyenesen halad tovább dél felé, a kiskunmajsai vonal nyugat felé ágazik ki, míg a szentesi kelet felé. Mind a 3 vonatnak egyszerre volt szabad kijárata és kb 1 perces időközökkel indult a 3 szerelvény.
Elősiető: A múltkor átszáltam egy állomáson és 3 kijáraton volt szabad fény. Ez ilyenkor, hogy működik? Az áthaladó vonatnak van vágányútja, míg a másik két kiágazó vonal (melyek nem keresztezték a továbbhaladó vonat útját) kézi állítással kap szabad fényt?
Az állomás neve Rákospalota-Újpest? :)
A tavalyi menetrendben még volt három, délután "óra:04"-kor induló váci személyvonat, ami helytelen vágányon ment Dunakesziig, ha ez a 3-as vg-ról indult, akkor neki "jogos" volt az egy zöld a kijáraton, óra 3-kor indult a veresi vonat, és óra 5-kor halad a szobi zónázó, aminek a 4. vg-on áll a kijárat.
Tényleg szép látvány volt a három kijárat egy zölddel, még néha a hármas versenyfutás is sikerült egy rövid szakaszon, sőt Dk-alsóig a két vonat is küzdött egymással (amiben a fázishatár is okozott időszakos lemaradást, amelyiknek elöl volt a motorkocsija/mozdonya).
A múltkor átszáltam egy állomáson és 3 kijáraton volt szabad fény. Ez ilyenkor, hogy működik? Az áthaladó vonatnak van vágányútja, míg a másik két kiágazó vonal (melyek nem keresztezték a továbbhaladó vonat útját) kézi állítással kap szabad fényt?
Ma délután Őrtilos kijárati jelzőn Hívójelzés volt, és Murakeresztúrra is csak Hívóval tudtak vonatot bejáratni, mert valami gond volt a térközberendezéssel.
A méreteket a MÁV szabványok szokták pontosan tartalmazni. Úgy tudom, hogy a MÁV intranetes oldalán meg lehet találni az összes érvényben lévő szabvány felsorolását, csak kb. egy hónap mire a szabványt megküldik a kérés után.
Azt nem tudom, hogy az érvénytelenítő keresztről létezik-e szabvány.
Lenne egy amatőr kérdésem: Adott egy térközbiztosítással rendelkező állomás, ahol - ugye - a kijárati jelzők előjelzést is adnak. Ebből az állomásból indul egy mellékvonal is, ahol állomásközi közlekedés van. A kérdés az lenne, hogy milyen előjelzést ad a kijárati jelző a mellékvonalra? Elnézést ha butát kérdeztem.
Ezt én sem tudom, de csak nem fogok egy főnökkel vitatkozni ilyenről! A minap közölte, hogy az F. 1. sz. Jelzési Utasítás tartalmazza az érvénytelenítő kereszt méretét. Én mondtam, hogy nem. Fellapozta, tényleg nem. Viszont neki bőven elég volt, hogy látta, hogy aránylik egymáshoz egy jelzőlap és egy érvénytelenítő kereszt. Nálam ez meg nem méretezés. :(((
Ja, és ha nem biztosított állomás, akkor miért kell majd tornyonként két váltókezelő?
Ha jól tippelek, váltózárak lesznek, amik jelét majd be kell diktálni a forgalmiba. Vagy rosszul tippelek?
Az F1-ben a 49. és 50. valamint az 59.sz. pontok utalnak erre. Az F2 Forgalmi utasítás azonban ennél is pontosabban határozza meg a 15.234.-15.235. pontban. (215.oldal)
F. 1.:
49. A továbbhaladást engedélyező jelzések azt jelzik, hogy a vonat eleje milyen sebességgel érkezhet a jelzőhöz, ugyanakkor azt is, hogy milyen sebességgel haladhat tovább a jelző után következő váltókon, és végül azt, hogy milyen sebességgel érkezhet a következő jelzőhöz. A továbbhaladást engedélyező jelzések tehát jelzik az érkezési és továbbhaladási sebességet, ugyanakkor előjelzést adnak a következő jelzőn várható jelzésre, de nem utalnak a közlekedés irányára, továbbá a helytelen vágányra történő kihaladásra. A jelzések értelmezésének alapszabályai 50. Legnagyobb sebességen a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, tehát a menetrendszerű, vagy bármely ok miatt ennél kisebb sebességet kell érteni.
59. Hívójelzés mellett a forgalmi utasításban szabályozott módon lehet közlekedni olyan sebességgel (legfeljebb 15 km/h), hogy a vonat a jelentkező akadály előtt megállítható legyen.
F. 2.:
15.234. Ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a kijárati jelzőn nem jelenik meg továbbhaladást engedélyező jelzés — szükség esetén a vonatszemélyzet megfelelő értesítése után — a kijárati váltóknál való kihaladást követően a vonatok közlekedhetnek: A) Jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén: — ha a vonat által használt állomási vágány is ki van építve jelfeladásra, a vezetőállás jelzőn kapott jelzések figyelembevételével térközben; — ha a vonat által használt állomási vágány nincs kiépítve jelfeladásra, ugyancsak a vezetőállás jelzőn kapott jelzések figyelembe vételével térközben; ha a vezetőállás jelző fehér fénye nem változott (a térköz foglalt), akkor az első önműködő térközjelzőig mindenkor csak olyan sebességgel, hogy a jelentkező akadály előtt bármikor meg lehessen állítani. Az alkalmazott sebesség azonban ilyenkor a legjobb látási viszonyok mellett sem lehet nagyobb, mint legfeljebb 15 km/h. Ha a forgalmi szolgálattevő a térköz tényleges foglaltságáról meg tudott győződni: nem indíthat vonatot. Ugyanez az eljárás, ha az állomásköz egy térköznek minősül. B) Ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés: a) ha a forgalmi szolgálattevő a térköz foglaltságáról nem tud meggyőződni: a vonatszemélyzetet a kijárati jelző használhatatlanságán kívül értesíteni kell arról is, hogy az első térközjelzőig mindenkor csak olyan sebességgel szabad haladni, hogy a vonatot a jelentkező akadály előtt bármikor meg lehessen állítani. Az alkalmazott sebes-ség azonban a legjobb látási viszonyok mellett sem lehet nagyobb, mint legfeljebb 15 km/h. A következő térközjelző mellett való elhaladásra és a továbbhaladás sebességére a térközjelzőn kapott jelzés a mértékadó. A mozdonyvezető az első térközjelzőig az előző bekezdésben szabályozott sebességgel köteles haladni akkor is, ha Hívójelzés mellett haladt ki az állomásból; b) ha a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető: — a vonat a következő térközjelzőig a vonatra engedélyezett sebességgel folytathatja menetét, ha a vonat utolsó tengelye is megha-ladta már a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzést; c) ha a vonat olyan állomásról haladt ki Hívójelzés mellett, ahol a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzés nem vezérelhető ki: — a vonat a következő térközjelzőig az előzőekben előírt csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességgel folytathatja menetét. C) A csak mozdonyvezetővel közlekedő vonat esetében, ha menetirányváltás nem lehetséges és a vonatot a korábban beállított menetiránynyal szemben kell közlekedtetni, a mozdonyvezető mellé második figyelésre kötelezett dolgozót kell vezényelni. Amennyiben ez nem lehetséges, a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell arról, hogy a vonatbefolyásoló berendezést tolatási üzemmódba kell kapcsolni. Ha a vonatra vonatkozó pályamenti jelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés jelenik meg, de legkésőbb a következő állomáson, a mozdonyveze-tő köteles a vonatot megállítani és a vonatbefolyásoló berendezést tolatási üzemmódból visszakapcsolni. Ezt követően a vonat sebességét a jelzések figyelembevételével kell szabályozni (F.1.sz. Jelzési Utasítás VI. Fejezet H.).
15.235. Vonatbefolyásoló berendezés használhatatlansága vagy a jelfeladás megszűnése esetén a mozdonyvezető — csak mozdonyvezetővel közlekedő vonatoknál — a Kezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni; a vonattal a következő állomásig legfeljebb 15 km/h sebességgel továbbhaladhat, ahol a hiányosság megszüntetésére vagy a mozdonyvezető mellé második dolgozó kirendelésére kell intézkedni. Ilyen esetben személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló a vontató-jármű vezetőállására köteles menni és a figyelő szolgálatot ellátni.
No, tehát, az eredeti kérdés szerint a fedezőjelző, ami útsorompot ellenőriz, Hívójelzést ad. Akkor meddig, hogyan az előzőek alapján?
Az F1-ben a 49. és 50. valamint az 59.sz. pontok utalnak erre. Az F2 Forgalmi utasítás azonban ennél is pontosabban határozza meg a 15.234.-15.235. pontban. (215.oldal) (Bocs, hogy az előző hozzászólásomban egy kissé pontatlan voltam.)
A vonatbefolyásoló berendezés a következőképpen működik. A biztosítóberendezés a sínbe a jelzőn lévő színkép alapján ütemezett 75Hz-es jelet ad. Ez a táplálás mindig a menetiránnyal szemben történik, hogy a vonat szemből kapja a jelet. A mozdonyon érzékelő tekercsek veszik a sínből érkező jelet, és az ütemezésnek megfeleően a kiértékelő berendezés értékeli, majd a sátorjelzőn az ennek mefelelő jelzést adja. (F1 utasítás: 54-59pontok) A VB átkapcsolása a tolatási üzemmódba való átkapcsolást jelenti, ezt az F2 utasítás fent említett pontjai szabályozzák, hogy mikor szabad megtenni
Az F1-ben a 49. és 50. valamint az 59.sz. pontok utalnak erre. Az F2 Forgalmi utasítás azonban ennél is pontosabban határozza meg a 15.234.-15.235. pontban. (215.oldal) (Bocs, hogy az előző hozzászólásomban egy kissé pontatlan voltam.)
A vonatbefolyásoló berendezés a következőképpen működik. A biztosítóberendezés a sínbe a jelzőn lévő színkép alapján ütemezett 75Hz-es jelet ad. Ez a táplálás mindig a menetiránnyal szemben történik, hogy a vonat szemből kapja a jelet. A mozdonyon érzékelő tekercsek veszik a sínből érkező jelet, és az ütemezésnek megfeleően a kiértékelő berendezés értékeli, majd a sátorjelzőn az ennek mefelelő jelzést adja. (F1 utasítás: 54-59pontok) A VB átkapcsolása a tolatási üzemmódba való átkapcsolást jelenti, ezt az F2 utasítás fent említett pontjai szabályozzák, hogy mikor szabad megtenni.
"nem biztosított állomásnak fog minősülni. Bejárat egyenesbe max. 40, kitérőbe max. 20 km/h. "
Ki mondta azt, hogy nem biztosított állomáson max. 20 km/h-val lehet kitérőbe járni? Bár azt is kérdezhettem volna, hogy egyenesbe max. 40 km/h. Ez csak a csillagot érinti a bejárat iránya rovatban. A többi pályás kérdés.
Arra viszont nincs szabály, hogy meddig kell így menni.
Az F1 szerint a következő jelzőig, vagy az önműködő térközbiztosító berendezéssel felszerelt pályán addig, amíg a vonatbefolyásoló berendezés sátorjelzőjén meg nem jelenik magasabb sebességjelzés. Máskülönben a VB megállítja a vonatot (feltéve, hogy a mondonyvezető nem kapcsolta át).
Vendégsín: Tudtommal - de majd a gyakorlathoz közelebb állók kijavítanak - pontosan ugyanazok a kerékérzékelők üzemelnek ott is, mint a 71 állomási berendezéseinél.
Hmmm... Akkor esetleg valaki tud magyarázot adni, hogy ami a veresi oldalban működik, az miért nem megy Aszód felé?
A Vácrátót-Galgamácsa szakaszon levő két fénysorompónál gondott okozott a hernyós közlekedés (élt két napig)... A tengelyszámlálók azután kerültek ide, miután véget ért (6-8 éve?) a hernyós korszak? (A veresi oldalból kerültek ide?
Tudtommal - de majd a gyakorlathoz közelebb állók kijavítanak - pontosan ugyanazok a kerékérzékelők üzemelnek ott is, mint a 71 állomási berendezéseinél.
