Elnézést, hogy csak úgy beleszólok, de úgy pontosítanám, amit alapvetően helyesen írtál, hogy forgómozgásnál a forgatónyomaték fordítottan arányos a szögsebességgel (ez utóbbi a fordulatszámmal arányos), a kettő szorzata az átvihető teljesítmény. Mivel egy tengely szilárdsági méretezésekor az ébredő csavarónyomaték maximális megengedhető mértékét az anyagminőség és a keresztmetszet határozzák meg, ezért ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulatszámon viszik át, a terhelő nyomaték csökkenthető. Nagyobb fordulatszámú kuplung, sebességváltó, kardántengely, differenciálmű és féltengelyek kisebb szilárdságú anyagból és/vagy kisebb keresztmetszeti méretekkel készíthetők, a fordulatszám lecsökkentése és a nyomaték visszaváltása közvetlenül a felhasználás helyén, a kerékagyban elhelyezett bolygóműves lassító áttétellel történik. Úgy gondolom, hogy ebből a megfontolásból szerkesztettek ilyen konstrukciókat.
A motor erős, a a terhelés nagy, és oly mértékű, hogy a féltengely elcsavarodik, eltörik. Ezért áttételt alkalmaznak, hogy levegye a tengelyre ható csavaró erőt.
Azt el tudná valaki magyarázni, hogy miért kellett a bolygómű a hátsó hídba? Hiszen előtte is volt élet, meg utána is. Laikus szemmel fölöslegesen bonyolult szerkezetnek tűnik.
Nem egy szépségdíjas alkotás - főleg, hogy az első ajtó egy hagyományos formájúra lett cserélve (az eredeti valami olyasmi volt, mint az ex. BPO-115-nek).
