Ja egyébként megjöttünk Füzfőről, lefújta a szél a jeget, ilyen tükrön még nem korcsolyáztam. Volt egy ICE-OPTIMIST (Made by Hodács), egy jég szörf, egy pár a távolban korcsolya-Kitével kisérletezett, és egy csomó tizenéves olyan fekete korongot kergetett. Szél ellenében elég nehéz volt korcsolyázni, olyan mintha görkorcsolyával mennél e Gellérthegyrem de prima volt.
Szervusztok, szerintem a sima számtani, vagy mértani közép az átlagolásra nem jó, miért a vannak különbségek, mert a viz mozgásba jött. Milyen magasság lenne a mérvadó, ami a nyugalomban lévő vizszintet mondaná meg. Tehát a feladat a kölönböző magasságpontok áltál bezárt viz köbtartalámának a meghatározása, és vissza számitása a mederre.
Helló! A lista amit bemásoltam végül is a KDKÖVIZIGtől van, mert a vízadat honlapról töltöttem le. De azt nem tudom, hogy a központban ücsörgő ügyeletes mennyire tudná megmondani, hogy pontosan melyik bokornál keressük a 71. sz. út névvel jelölt mércéket. :-)
Az átlagszámítással kapcsolatban szintén tényleg a KDKÖVIZIG lehet a nyerő, valószínűleg ők csinálják.
"...megkérdezni egy statisztikával foglalkozó szakembert, bár szerintem ő csak az elvi részét tudja elmagyarázni."
Szerintem is. A súlyozott átlagolásnak a statisztikai elméletével rendben vagyok, most inkább az piszkál, hogy hogyan lehet itt a rendelkezésre álló mérceelrendezéshez kellően reprezentatív súlyrendszert kialakítani.
Nyilván a sűrűbben elhelyezkedő mércékhez kisebb súlyokat kell rendelni, a ritkábban elhelyezkedőkhöz meg nagyobbat, hogy a tópart minden pontja egyformán legyen képviselve. Meg esetleg valami elvi pontra kell számítani az átlagot, ahol a mércéknek a ponttól való iránya és távolsága is számít, ezért valószínűleg vektorokkal is lehetne operálni.
Persze ekkor még mindig nem beszéltünk a tó belső pontjairól. Egyenletes elrendezésnek mondjuk azt mondanám, ha egy négyzetrácsot borítanának a vízre, és minden csomópontba tennének egy mércét (hogy örülne ennek a balatoni törzsközönség :-) ). Ebből már nyugodt szívvel mernék sima számtani átlagot számítani (még kukacoskodóbbak esetleg gondolkodhatnak olyan hálón, amelynek a csomópontjai még egyenletesebb elrendezésűek, mint a négyzetháló).
A feladat innentől kezdve már pofonegyszerű: milyen súlyokat rendeljünk a meglévő mércékhez, hogy a két rendszer által adott számérték bármilyen időjárási körülmények között mindig azonos legyen? :-)
Bocs a hosszú fejtegetésért. Könnyű a folyamiaknak, ott pontmérés van és nem kell átlagolnotok (vagy igen)? Engem egyébként összehasonlításként érdekelne - volna kedved megírni, hogy csináljátok ezt a Tiszán?
A vízügyes gátőrök, segédgátőrök, mederőrök tevékenységéhez hozzá tartozik a vízmércék leolvasása, ahol még nem automaták végzik ezt a feladatot, és a mobiltelefon korszakában ezek eljuttatása az értékelő helyre már nem lehet akadály.
Egyébként az automata készülékek létjogosultsága épp a nehezen megközelíthető helyeken érhető tetten, mivel ott akkor is mérik és továbbítják az adatokat, amikor az emberileg nem megközelíthető helyen található. Eygébként az automaták itt sem vehetik át teljesen az emberek feladatát, mert meghibásodásuk esetén nincs adat, így azt más helyről kell pótolni. Fontos területeken épp ezért a látszólag elégségesnél több ilyen helyet jelölnek ki, épp emiatt. A beérkező adatokat meg feldolgozzák, ez számítógépen mindegy, hogy milyen mennyiségű ilyen esetekben, legfeljebb a kieső mérési adatok miatt a súlyozás másképp alakulhat, de ez csak szg program kérdése.
Az megoldható, hogy 39 darab Gipsz Jakab ezzel megbízott helyi lakos minden hajnalban kibattyog a mércéhez, leolvassa, és telefonon vagy adóvevőn bediktálja a központnak. Azt legalábbis tudom, hogy más statisztikák mennek ilyen úton a tavon.
Legfeljebb a "Siófok tóközéphez" vagy a "Tihany-Szántód tóközéphez" lehet ciki hajnalban kiúszni ilyenkor januárban ;-)
Azt mondjuk én sem tartom valószínűnek, hogy minden állomás automata lenne, de nem jártam végig őket. Az egyik siófoki azt hiszem, nem az.
A mérce helyekről a KDKÖVIZIG Siófoki kirendeltségén lehet érdeklődni, ha elmondjátok, miért kellene, biztos nem fognak elutasítani.
Az előző kérdésedre (hogy ezekből hogyan számítanak átlagot) szintén ott lehet érdeklődni, esetleg a Meteorológiai Intézetnél, a siófokki állomáson, esetleg a VITUKI-nál, Bpesten, vagy megkérdezni egy statisztikával foglalkozó szakembert, bár szerintem ő csak az elvi részét tudja elmagyarázni.
Hát a "kézi" leolvasásnak (kicsit képzavar, tudom, de az automata ellentéte) is időre kell történni, hamár valakit ezzel bíznak meg. Tudtommal a reggel 7 órai értéket kell leadni, és elég gyorsan (legalább is itt a Tiszán így működik), és akkor elég hamar fent lehet az adat. És csak azért nem gyűjtenek adatot, hogy onnan is legyen, de sehol nem használják fel. Mennél több adatot átlagolnak, annál pontosabb, mégha nem is egyenletes a mintavételi helyek eloszlása. Azonkívül a kapott érték átlag, nem biztos, hogy bármelyik mintavételi hely értékével megegyezne, de közelíti a nyugalomban lévő vízszint (elméleti) értékét, és mivel minden alkalommal azonos mennyiségű adatot dolgoznak fel, összehasonlításra alkalmas értéket kapnak, amivel már lehet dolgozni.
Tom!
Bocs, hogy ebbe is belekontárkodtam, de a napi munkámban jelentős szerepet játszik a Tisza vízállási és egyéb adatainak figyelése és értékelése.
engem elegge meglepne, ha ilyen sok pontbol szamolnanak. lehet hogy ezek csak elvi leolvasasi pontok, de az atlagban ninscenek benne. viszonylag koran reggel megvan az eredmeny es azt azert nem hiszem hogy ez az osszes pot, amit itt irtal tavleolvasassal is mukodik.
Alább amit Tom berakott, az nem túl bíztató. Szerintem nem lehet korizni sajnos :( De ha mégis, akkor valaki nagyot üvöltsön! Tihany Belső tó milyen lehet?
Mai jéghelyzet: a teljes vízfelület be van fagyva, viszont a Tihanyi szorosban felolvadt a jég. Még nem lehet biztonsággal rámenni, mert ropog. Képek: 1-2 Szemes moló, 3 Földvár móló, 4: Földvár szabadstrand, 5-6 Szántódrév.
Ha valaki tudja, hol vannak a "71. sz. út" névvel jelöltek, berajzolhatná azokat is.
Ja, és még valami: a 142300 számú mérce neve "Balaton átlag". Lehet, hogy nem is számítják az átlagot, hanem egyszerűen az ezen a mércén mért értéket veszik balatoni átlagnak? Hol van ez a mérce (talán ez is valahol a tó közepén)?
39. 2914 Zamárdi 7.sz. út Balaton 0 Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzsállomás
Ezeket most berajzoltam egy Balaton-térképre, és nem igazán tűnik egyenletesnek az eloszlás (mondjuk az első öttel - a felettébb pontos helymeghatározás miatt :-) - nem nagyon tudtam mit kezdeni, úgyhogy azokat nagyvonalúan kihagytam).
Tihanytól keletre 13 db, nyugatra 21 db. Boglár-Révfülöptől keletre 22 db, nyugatra 11 db. Fonyód meg Balatonberény között pl. egy hosszú partszakaszon semmi nincs, máshol meg - pl. Tihanyban - négy is van. Meg vannak egyéb rejtélyek is, pl. mi az a "Siófok tóközép"? Az hol a bánatban van? Betették a víz közepére, és ott kerülgetik a hajók?
És továbbra is fennáll a kérdésem: hogy a manóba számolnak ebből súlyozott átlagot??? (A helyes megfejtés kiderítőjének saját hatáskörben felajánlok egy üveg BB-pezsgőt - vagy vörösbort, ízlés szerint :-) )
Nézve a táblázatot felmerült bennem egy kérdés: vajon hogyan számítják ezeket az átlagokat? Egyenletesen vannak elosztva a mérési pontok a Balaton körül? Mert ha pl. 10-ből a keleti medencében van 8, a nyugatiban meg 2 mérési pont, akkor egy szimpla számtani átlagolás eléggé elfogult ereményhez fog vezetni :-)
Arra most hirtelen nem nagyon lenne ötletem, hogy súlyozott átlagoláshoz mi alapján lehetne a súlyokat kialakítani...
Mindenhol be van fagyva. A nyílt vízen: azt úgy értettem, hogy kint a mólón, azaz szélárnyéktól mentes helyen (szélcsendben ott szerintem hidegebb van, mint a parton. Nem nagyon alkalmas korizásra, mert a képeken látszik, hogy hogyan fagyott meg. Vannak olyan helyek, ahol a régebbi jégdarabok fagytak össze, meg vannak olyanok, ahol a leesett hótól lett gombócos a jég. Szerintem mesterségesen kell koripályát gyártani (hóval körbe, vízzel feltöltve).
Érdekesek ezek az adatok; mintha egy hosszabb, kb. 100 éves periódusú trendet is látni vélnék a grafikonban (de nem elég hosszú az idősor). Lehet, hogy nekiugrok majd valami trendszámítási módszerrel...?
hat ha 3cmvel nem is, mert az ugye 30cm havat feltetelez atlagban, ami azert nem volt meg, de egy centivel emelkedehetett volna.
hogy miert nem tortent igy azt nem tudom. vagy lefujta a torol a havat es csak tiz centi alatt maradt rajta, vagy valami mas. de az elmelet attol meg igaz:)
TALÁN MOST MÁR BIZTOS
Tovább működik Siófokon az obszervatórium ? így döntött a meteorológiai szolgálatot irányító miniszteri biztos.
A Balaton jegesedéséről most is óránként készít helyzetjelentést a siófoki obszervatórium, amelyről dr. Antal Emánuel miniszteri biztos, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője elmondta: nem szüntetik meg a siófoki szolgálatot, jóllehet már a fővárosban is ki tudják adni a viharjelzést a légköri jelenségek észlelése, értékelése alapján. A változás annyi, hogy nyáron már nem két ember teljesít szolgálatot azonos időben, de az olyannyira fontos, vizuális figyelést a térségben letelepedett, nagy tudású, tapasztalt meteorológusok is segítik. (radio.hu)
A múltkori vitánk alapján (hogy tudniillik a hó azonnal megjelenik a vízállásban, nem csak olvadáskor) legalább +3 cm-rel kellett volna növekednie a vízállásnak. Amúgy a Velencei tó is csak egy centit emelkedett!
A Hydroinfo-n 1988-tól vannak fent átlagos vízállás adatok, ezekkel javítottam a diagramot, összeszűkült a min-max mozgási sáv. A középérték nem változott. A régia adatoknál az 1968-as adat látványosan leugrik, azt is meg kellene még néznem.
Hát, ha most ezt nem írod, nekem fel sem tűnik, hogy azóta fent van az átlag. :-((((( Mióta kiszűrtem magamnak az infókat, nem nagyon nézegettem. No, akkor most nekilátok.