Házilag is biztos elkészíthető rezgőkörökből. Inkább a karosszéria nehezen kivitelezhető házilag, legalább is esztétikus kiviteleben. Volt egy másik ilyen TEAC is, de az csak két frekin működött.
PS. Szerencsére itt el van rejtve (nagyon helyesen) a licitálók adatlapja, így a fikázók sem tudnak lelkesen hivatkozni rá, feleslegesen szaporítva a topikok hozzászólásait :-)))
(mellesleg akik életükben a napi tejen kívül soha nem vettek semmit és gerjednek a Sokol hangjára...)
Megjegyzés: ez nem általánosítás, csak észrevétel, tisztelet a kivételnek...
Nagyon szép!! Nem hiszem hogy 19-en sokat lehet vele felvenni, elég kicsi orsókat fogadhat. Vagy egy ilyen mechanika jól bánt a 18 mikronos szalagokkal? Ihagee
Csak azért érdeklődöm, mert nekem 4420-asom van (most éppen nem a legjobb passzban), és azzal nincs sok bajom - viszont más az elektronika. A 4420-as integrált...
Nagyon kellemes a hangja, inkább a sima, permalloy fejes 4000DS-hez áll közelebb, mint a GX4000D-hez. Nekem a GX4000D hangra, zajra, dinamikára jobban tetszik. De kinek a pap, kinek a paplan :)
Nálam régen, mikor még Lakihegyről nyomták a Kossuthot, tranyó nélkül is szobahangerővel szólt a detektoros vevő trafó nélkül is, egy 32 Ohmos hangszóróval.
Ezt értem, és egyet is értek. Itt ráadásul még a dinamikaszabályozók is belerondítanak a képbe, amikkel a beszédhang "hangosságát" lehet növelni úgy, hogy ne kelljen túlon-túlvezérelni ahhoz hogy ne legyen gyenge. Végeredményben magam is arra jutottam, hogy a +4 dB rendben van:)
Ez is egy örökös és sajnos lezárhatatlan téma (lásd nemrég az egyik kolléga profi gépének a normalizált jelét - enyhén tul lett modulálva).
Vagy otthon kapcsold végig a 100 TV programot, mindegyiken más a modulácio szintje, pedig elvileg mindenki ugyanazon a szinten sugároz...:-)
Ez két okra vezethetö vissza:
Nem jol értlemezik az egyes gyártok a kivezérlést (amugy mifelénk, ha müszer nullát mutat az a studiokban 1,55V azaz +6dB-t jelent). De ha ilyen müszer szerint modulálsz és ovatosan (hogy ne menjen nagyon pirosba), akkor a beszédhang nagyon gyenge lesz!
A másik meg a müszerek tipusa.
Ha veszel pl. egy nagyon jo DK Audio kivezérlésméröt, azon kb. féltucat skála és másik féltucat mérési eljárás van). Jobbára ilyenek szerint modulálnak jol meg rosszul - valamikor birságot fizettek a hangmérnökök minden +3 dB-es tulmodulácioért.
Tehát innen aligha fogjuk tudni megállapitani, hogy miért mutat annyit a müszered amennyit mutat - de amugy rendben van a +4dB.
Szerintem itt jön be a NAB/CCIR különbözőség. Most tippelek, de az okosabbak talán javítanak. Lehet, hogy az Akai (és társai) magnó nem 320 hanem 250-es fluxushoz társítja a 0 dB szintet... A Philips pedig CCIR normát követ, ahol már 320 nWb/mm a 0 szint.
Bizony keverjük, mint állat:) Merthogy én abszolút jelszint értékeket (feszültségszint) nem említettem, csak relatívokat, merthogy: nekem otthon szinte tökmindegy, hogy a magnóból, a mérőszalagról lejátszott 320 nWb/mm jel (ekkor 0 dB-t mutat az analóg kalibrálású!!! VU méter) mekkora feszültséget tesz ki a kimenetre (jelen pillanatban egyébként kb. 780 mV-ot, ezt jól illeszthetem a HiFi-hez, semmit nem lő túl, de ez a jelen gondolatvitel szempontjából is lényegtelen, ráadásul trimmerekkel állítható...).
Tehát: a VU méteren megjelenő 0 dB, bármekkora jelszintet jelenthet a kimeneten, azonban vannak erre vonatkozó megállapodások stb. A DIN ajánlása szerint az abszolút stúdió jelszint a fenti fluxusnál +6 dBm, tehát 0 dB = +6 dBm abszolút kimeneti jelszinttel, ami 1,55 V.
A stúdiók pedig úgy vezérlik ki a szalagokat, ahogy akarják, persze erre is vannak szokások, no meg amit a szalag elbír, de a +4-6 dB-t biztosan. Két stúdiószalagot is meghallgatva, 4-5-6 dB-lel vannak a 0 dB fölé vezérelve.
Ergo: ha a mesterszalagon lévő mérőjelnek (1 kHz, 320 nWb/mm) 0 dB jelzést kell produkálnia a VU méteren, akkor tiszta sor, hogy a műsorjel miért magasabb ettől.
Tegnap este melegében lehet, hogy kissé kapkodósan írtam. Az mit jelent, hogy forrón lett felvéve a magyarázó szöveg? Közben "rájöttem", hogy a mérőszalagon lévő vonatkoztatási 0 dB szint csak egy dolog. A stúdiók ennél magasabb kivezérlést alkalmaznak a műsorfelvételnél. Hogy mekkorát az változó, de tuti magasabbat mint 0 dB. Jelen esetben +4 dB-ig van kivezérelve a szalag. Legalábbis a mérésekből erre következtetek, amit igyekeztem leírni tegnap, de a jelek szerint zavaros voltam.
Adott ugye a magnó, egy hangkártya (Creative X-Fi HD USB), és egy sz.gép, a szoftver pedig Cool Edit, melynek szintmérője nem PPM. A mérőszalagról a 0 dB 1 kHz jel lejátszása közben úgy állítottam be a hangkártya bemeneti érzékenységét, hogy a szintmérő -4 dB-t mutasson. A magyarázó szöveg max. 0 dB-ig vezérelte ki a szintmérőt, ami elvben + 4dB-es szintet jelent. A -20 dB-es jeleknél -24 dB-es szintet mutatott a szintmérő, tehát ez így relatíve rendben van:) Ezután feltettem egy stúdióban készült mesterszalagot, ami némi túlvezérlést mutatott (nem sokat, épphogy) - valószínű +6 dB-ig vezérelt felvétel van rajta.
A -20 dB szintű, különböző frekvenciájú jelek esetében (nem mindig) a két csatorna mutatott némi szinteltérést egymáshoz képest, de ez minden esetben 1,5-2 dB-en belül maradt.
Feltettem a szalagot hi-fi magnóra is, aminek van VU műszere. A 0 dB-es jelre az egyik oldal kb. 1-1,5 dB-lel többet, a másik kb. 3-al kevesebbet mutatott:))
Valoszinü, hogy azt ecseteli a kolléga, hogy a sipolás stabil 0 dB-t mutat, a hangmodulácio meg +4 dB-t. Ez elvileg rendben is van, ha a müszer peak-et mér.
Nnna, főtettem, a következőket tapasztaltam: fogtam a vonatkoztatási szintű (0 dB) 1 kHz-et, és beállítottam a trimmerekkel a balanszot, pár tized dB-en belül van. Ennél a jelnél - 4dB-t mutat a szoftveres szintmutató (a szintnek nincs jelentősége ). Az utasító szöveg ennél viszont pont 4 dB-lel van magasabban a csúcsoknál, tehát 0-ig tér ki a szintmutató. Mi lehet az oka? A -20 dB-es jeleknél a két csatorna közti különbség 1 kHz alatt legfeljebb 1,5 dB. Felette legfeljebb 2 dB, de ez a különbség 12 kHz-től ill. felette már csökken.
Most felteszem egy hi-fi magnóra (N4420...), 19-en is meghallgatom, kíváncsi vagyok mit mutatnak a műszerek.
Üdv!! Van 1 Akai gx 4000d-m és az előmágnesezést szeretném beállítani,de amit írtál a Vc1 Vc2 nem találom az alaplapon merre keressem? nem lehet,hogy más neve vagy száma van??Ez lenne:
Nos a szalagos echot temetni dőreség lenne, egy zenekar - aki használni akarja, és ad is rá valamit - szeput követne el, ha nem lenne. Mind a mai napig használják, mert utánozhatatlan a hangja. Vagy 2 éve javítgattam egy amerikai gyártmányút, de sikerült életet lehelni bele, mert szegénykém már csapágyas volt, amit a persely 180 fokos elfordításával sikerült megoldani. Germániumtranyós, vegyes szerelési technikájú volt, félig nyomtatott, félig forrléces megoldású, de elmés kis szerkezet, 3 fázisú szinkronmocival, szabályozható frekivel vezérelve azt, 5 lejátszófejjel.
A szalagot is kicseréltem benne, mert azon már nem volt mágneses hordozó, beáldoztam egy pár AKAI SRT-F szalagot- Sirályságos egy szerkentyű volt.....
Egyébként a szalagos visszhangosító már 1982-ben is eléggé elavult dolog volt, szerintem. A készülék kétnyelvű feliratozása (cseh, angol), továbbá a 120V-os hálózat is arra utal, hogy usa exportra szánták. És lám be is jött az óhajuk, mert egy példány bizton eljutott az USA-ba!
Tetszik az igényes kivitelezés, tolópoti, csatlakozó igényes felfogatása. Szerintem a feltüntetett árat fizetik azért, hogy valaki elvigye. Arra apellálnak, valaki Csernus betege és ráharap erre a roncsra :)
1 biztos, kapkodni nem fognak, sem ölni érte.......
Ha mostanság jönnél, akkor van, most készült el, friss babgulyás-csülökkel, még meleg. + pöri, nokedlivel :)))) Számomra meggondolandó az ajánlat :))) Még akkor is, ha ilyen trutyeszos idő van :)
Azért naon naon, nem annyira nagyon :))) Kivárunk........... Mindig is azt mondtam, nem művészet drágán vásárolni :)))) Főleg, ha van olcsóbban is.........
Mindig is lesz, csak ki kell várni. Én ráérek, már :))))))))))))))))))))))
Beszélhetsz Bigivel, Ő is vett. Igaz 1.200 - 1500 körüli áron :))))) Én 800.-Froncsiért vettem a vásárban, az itteniekhez kell. Küldjem - küldjem, mit is küldjek ? Gyere inkább a wincsikért, már itt rozsdásodnak egy fél éve. Jó kis csigánypecsenyével várlak, ha jönni merészelnél :))))
Kell - kell, de ennyiért ? Ez igen-igen sok pénz, ezért :) Itt az egyik topikban is olcsóbban adták-a 4-5-dik darabot is, nem beszélve arról, én mennyiért vettem ilyet a vásárban. Ezredeském alatt volt jóval :)))))
Na, kisült az ebéd!:) Megkóstoltuk. A helyzet jobb lett: mintha most nem kenődne annyira, hanem inkább porlik.
SütiSüti ebéédre:))
Áttekerés után a baba koszos lett.
Lejátszás utáni képek (19cm/s):
A baba tiszta maradt, a törlőfej, felvevő fej megfogta a mocskot, mert a lejátszófejen semmiféle maradvány nem látszik (ez a képen nem látszik jól), így sikeresen befejeződött a digitalizálás. Köszönöm a tippet!
Az általad említett kapcsoló az alaplapra van bekötve. Ha kell, csinálhatok róla képet, de szétszedve sem látható több ebből. Méréssel pedig ellenőrizhető a működés.
Kipróbáltam, a kapcsólóra (NAB/CCIR) nem reagál senki. A reléknek klattyannia kellene, de semmi. Talán bele kelene nézni, bár kifejezetten nem szükséges, itt minden CCIR:)
Ha nem akarsz nagyon beruházni, miért nem használod a hangkártyás szkóp programot. Annó valamelyik topikban feltették, illetve fenn voltak a mérőhangok is, melyek letölthetők.
igen, az 1kHz az tökéletes. A műszered lehet még kis hibával épp mér ezen a frekin, ezért a CD-generátorodból mérd meg pl a 100 Hz-et és hasonlítsd össze az értékeket.
A szalagkivezérlés beállításához már olyan műszer kell ami hiteles 10kHz-en is. pl a legtrébb szkóp akár.
Az ilyen munkához egy kicsit "komolyabb" müszer kell. Azzal a multiméterrel jo eséllyel mérheted a hálozatai feszültséget, de nem hangfrekvenciás jeleket.
A lassubb magnokon kisebb frekivel szinteznek (400 Hz), de gyakrolatilag nem ez a lényeg, hanem egy tisztességes referenciaszalag (méröszalag, de az drága). Elöször ugyanis a lejátszást kell rendesen beállitani, utánna a többit.
(Egy ilyen - müszer, sajnos már muzeumi darab a minimum a beállitásra).
Van itt egy CD lejátszó meg egy multiméter. Utóbbi, a papírja szerint 40 és 400 Hz között mér, AC-V állásban. A CD lejátszó kimenete a leírása szerint max. 2V. 1 kHz, 0 dB jelet lejátszva a CD lejátszón, a kimeneten éppen 2V-ot mérek a multiméterrel. Akkor ennyi erővel mérhetem a magnó kimenetét is ha van egy 0 dB jelem szalagon? Furi... 1 kHz jó választás egyáltalán a szintezésre? Csővoltmérő kéne erre a célra... (?)
Szóval valahogy be kellene állítanom a magnó kimenetét/bemenetét. Pl. a szalagkivezérlést hogy lehet "rendesen" beállítani a trimmerekkel?
Viszont: ha esetleg a kezem ügyébe kerül egy ilyen magnó (A77), honnan tudom, hogy épp milyen normás a lejátszóerősítő?:-O Gondolom csak kiderül vhogyan:)
...ezen a szalagon meg itt azt mondta a sportközvetítő bácsi (asszem Novotny), hogy épp Németh Angéla lép fel a dobógó legmagasabb fokára (aranyérem) Mexikóvárosban. Na, hát ez 1968-as, 19,05-ön:)
Tuti ki van kötve. Hogy derülhet ez ki szétszedés nélkül? :$ Az erősítő modulokon lévő mono-stereo kapcsoló viszont a korrekciós láncban van, ha jól nézem. Ennek (mármint a kapcsolónak) mi a szerepe így?
Közel 60- évesen rákelldöbenem,hogyszart se értek a magnózás tudományához, pedig 67-be már nyomultam tesla b4-el,vagy 42sel-már nememlékszem. De azt biztosan álitom,azokon nemvolt iec--nab ákom bákom
Van valamelyikünknek ötlete arra, hogy a C37-es Studert milyen eszközzel tudnám menedzselni? Bemeneti szint beállítása (kivezérlés), kimeneti szintmérés (VU) stb. Köszönöm!
Revox A77-ről a követekzőt találtam: Equalization: record: NAB, playback, NAB and IEC (switchable). Akkor ennek a felvételeit gyak. semmivel nem játszom le idehaza?:) Vagy azért készült ebből IEC is?
Pont a stúdiók alkalmaztak szinte kizárólag Ampex és Scotch szalagokat, mert ezek a "profik". Lehet hogy az UD-XL-lel vagy TDK-val jobban jártak volna.....
Tulajdonképp ilyen kategorizálás nem is volt a békeidőkben, az Ampex-QUANTERGY vezette be a fogalmat miután jött a pofáraesés ama bzonyos
neoprén alapanyagú ragasztó alkalmazása okán jött létre.
Nem ők találták ki, de szinte azonnal átvették a japóktól. Mindenki rábaszott annak rendje szerint Hogy mentsék a menthetetlent, az első reklamációk beérkezte után szinte azonnal reagáltak, és túl az ingyenes cserén, a meglévő raktárkészleltet 5 éves szavatossággal értékesítették, és bevezették a felvételi munkaanyag kategóriát, és mellette az arhívat.
Pedig eleinte jó ötletnek tünt, mivel a poliészter egy macerás anyag, nemsok módja van a ré való ragasztésnak, a neoprén igéretesnek tünt, de nem szémoltak vele, hogy a technológia pontatlansága milyen későbbi következményekkel jár. Porlasztással juttatták fel a neoprén két komponensét, de ezt nem sikerült elég pontos arányban realizálni. Ha az aktivátorból egy hangyapöcsnivel több volt a kelleténél, akkor egy idő után lejött a mágneses réteg, ha kevesebb volt, akkor a másik komponens elindult a rétegek közt, és a végén átáztatva azokat okozta a ragacsosságot. Hát röviden ennyit róla.
Jajjj:-((( Én arra céloztam ,hogy nálunk cipelgették a magnót bulikba.a hatvanas években megszokott volt sőt általános a magnóba beépitett erősitő ,hangszóró.A tesla b43a volt talán az első amiben nem volt beépített hangszóró de asszem volt olyan változata is. .Gondolom a németek is házibuliztak, a hatvanas években amikor ez a revi piacra került a legtöbb gép philipsek, grundigok szintén hordozhatók voltak beépített erősítővel hangszóróval.A revik árukat tekintve nem az átlagnémetet célozták meg azok megelégedtek a quelle bader kinálattal sőt amilyen spórolósnak ismertem meg őket még azokon rágódtak.Kérdés?:-)szerintem előben egy kávé ,sör mellett azonnal megértenénk egymást.Itt meg én Téged, Te meg engem nem értesz.Ahogy RS írta múltkor ez az internet szépsége:-)
Hallottam ilyen kofferes revit a maga 2x8 Wattocskájával akkorát szólni, hogy a 3. szomszéd is feljelentéssel fenyegetőzött a hangorkán miatt. A rejtély nyitja a hangdoboz volt, amiben Orion PD256 volt. A doboz home made volt, saját tervezésű akusztikus labirint jellegű. Iszonyat nagyot szólt, az 5x5-ös szobában 2x3 W bőségesen elég volt a meghajtására.
Na most itt összezavartál kissé... Szóval, a német spórolós volt... Akkor meg nem vett revit házibulizni, arra volt egy csomó megfelelő... Egyszóval, akkor hogy is van ez? :)
vettem a vaterán egy fazontól basf, emtec -et 25 év gari van rá azt mondta.Persze mondani akármit lehet, 5 év már letelt, mit fogok én 81 éves koromban hallgatni?
a hetvenes évek bader, quelle katalógusait böngészve ami az átlag németet célozta meg nemigen láttam revit.lehet,hogy volt benne külön erösítö meg hangszóró dehát itthon is volt orister meg beag .Az átlag németet ismerve,nos az ott spórolt ahol lehetett meg ott is ahol nem.
Nem fehér az, hanem világos-szürke. De az elődjének a PER 555-nem is ilyn volt már, csak ott a mágneses hordozó fel volt érdesítve. Ezt megelőzően a szürke hátoldali bevonat még bugyi-rózsaszínű volt. Az egész szalagcsalád tán a legsikeresebb stúdiószalagfajtája volt, mivel egyaránt alkalmas volt masterelésre és arhiválásra is. A megbízható élettartama megfelelő tárolási körülmények között kb. 15 év, ez egyaránt vonatkozott a BASF, az EMTEC és mamár ar RMG gyártmányú szalagokra, hisz gyakorlatilag ugyanazok a paramétereik, és a gyártási technológia sem változott az elmúlt 25 évben.
akkor még az volt a magnók sorsa,hogy cipelték egyik házibuliból a másikba.Erösítö hangdoboz csak úgy szólóban ritka volt mint a fehér holló .Egy akai 4000 deck könnyen lesajnáltatva lett volna.Ó, ez meg se szólal? a hi fi felirat meg szinte kötelező volt.
Nem biztos hogy jobb. De sok más szempont is van. Sonyhoz gyakorlatilag nincs alkatrész, és szerintem nincs is valami nagy kereslet irántuk, legalább is a legtöbb Sony orsós iránt. Korábban belinkeltem ide a Búsképű Lovag Sanvean-nek egy Vaterás TC-765-öt, ami 80-ért volt kitéve. Azért a nagy orsós gépnek nagyobb a használati értéke, és egy Revoxot azért mindig el lehet adni.
csak így képekről nézve megvenni lutri.Lemenni szabolcsba ,nyugodt körülmények közt átnézni, meghallgatni... költséges ,macerás.Kicsit drága de nem terem minden bokorban, az 1721 akaikra emlékeztet a fazona
A ZK-120-ason is volt. Néhányszor pucováltam is vele, de nem szedett le szinte semmit az akkor még új és jóminőségű szalgokról. (Maxell LN, AGFA, Scotch)
Attol függ milyen stabil nálatok a hálozat (milyen messze laksz a trafotol). Ha közel akkor inkább a 240V a jo ha meg az utca végén akkor meg a 220V. (különösebb jelentösége azonban nincs).
Portalanításkor vettem észre, hogy Revox b77 mkII magnómnak a hátulján 220 voltra van állítva a "line voltage selector" biztosítékja. Nagy kérdés hova állítsam, mivel általában 230volt a hálózat. Van lehetőség 220v vagy 240voltra.
Egyébként pl a kivezérelhetőségre gondoltam, de az sem mindegy, hogy csévélődik fel. Japán szalagot még nem láttam szépen csévélődni. Még az 50 mikronos maxell is lépcsőzetes volt, hiába a bevonat...
Már nem emlékszem, de valamelyik magnon a 80-as években voltak olyan cserélhetö filc hengerek (mintegy 6-8 mm átmérövel), amik között vezetve a szalagról letörölték a port.
Hűha!:) 19-en kb. 1 órát fut a szalag lejátszás üzemben. A gyorscsévélés lassabb fokozatán tekerjem át vizes vatták között? Beállítom az elektromos sütőt 60 fokra, majd magostól beteszem. Légkeverés vagy anélkül?:) Micsoda trükkök, köszi!:)
Először vizes vatták között végigfuttatni, majd 60 fokos (nem magasabb!!) hőmérsékletű sütőben 2-3 órát szárítani. Pár napig jó lesz, utána megint megszívja magát nedvességgel. De bedigitalizálni lehet. A hordozóréteg (és esetleg a hátoldali érdesítő anyag) öregszik meg, az kenődik fel. A Sony-k nyikorgása is ettől van.
Én nem komálom a Per-528-ad, most igyekszem eladni őket. (Szerencsére nem sok felvételt készítettem rájuk) A Technics 1500 függőleges fejpályája alatt van egy fényes poti. Na azon látni a barna vasport ami lejön az 528-ról. A japán szalagok ennyire nem hullanak, és jobbak is mint az Emtec.
Köszönöm, bár ezen már túlvagyok. Már amennyiben a szalagfeszítésre gondolsz. Két állás van, a kis orsó meg a nagy. Átállítottam kicsire. Nem sokat javult a helyzet. Vagy 10 percenként lepucolom a szalagpályát:)) Talán hatszor elég lesz:)))
Ez bizony kuka.... ha le kell menteni róla a zanyagot, és értesz hozzá, ideiglenesen a felére kell csökkenteni a feszítési nyomatékot, akkor tán nem kenődik, és van némi remény a lejátszásra. ... talán, próba szerencse.
Ejnye Spacc ! Ki a fene hagyja úgy a magnót egy napig? Én legfeljebb néhány másodpercig, pedig elég sok évig használtam a gx-et. Ráadásul öngólt is lőttél, mert legutóbb Te reparáltad, és így került vissza:-)) Szóval a főtengely forog... A bizonyítvány szót se látni, se hallani nem akarom, mert az elmúlt 2 napban megírtam 31-et a hozzá tartozó"anyakönyvvel" együtt, vagy 40 hivatkozással és záradékkal. Hogy nőne be a seggén a lyuk annak, aki kitalálta ezt az adminisztrációs rendszert. Ki a fenét érdekel, hogy a diák hány órában tanulta a tárgyat? Be kell írni mindenhová. Ráadásul aki nem járt be órára, mert levizsgázott, annak is - hogy mennyiben nem tanulta. Így aztán van olyan, aki 96 órában nem tanulta az angolt, a másik meg 160-ban...A mai szaros számítógépes világban délelőtt 9-től 17 óráig körmöltem kisebb nagyobb megszakításokkal. Ihagee
Na barárom, most aztán kiállítottad a magad bizonyítványát... NU, mé emeli meg a pillanatálljt? Hát azért, mert ilyenkor a gumigörgőt is elemeli a capstanról.... amit megnézhecc egy nap után a 4ezresnél... amelyik nem teszi. Benne is marad a pupli... Amúgy a capstanmocit is kikapcsolja... Ha nem, akkor veszart a kapcsolója... eccer levehetnéd az előlapját...
Az Akaival ez teljesen meglepő. Nekem minden gépemen a szalagfeszítő kar vagy himba leesése áramtalanítja a motorokat, igaz általában csak a jobboldali. A másik oldalon lévők csak feszítik a szalagot, de nem teljes értékűek. Viszont furcsa hogy a Technics 1500-ösben is csak akkor áll le a futás, ha mindkét felső himba leesik. Sajna az egyik mögött lévő mikrokapcsoló szeszélyeskedik, így mindig résen kell lenni.
Nekem egy 1,6 GHz-es AMD Athlon processzoros MSI alaplap az egyik gépem, és gond nélkül működik rajta minden usb-s eszköz. (Windows 2000-rel) Csak az usb-s memória leválasztása problematikus, többször kell próbálgatni hogy leváljon.
A néhány hónappal ezelőttig használt gépemnek 1GHz-es procija van... Amikor megvettem a külső winchestert, bedugván usb-be, a gép nem ismerte fel... Elvittem a boltba az egész cuccot, amikor a fickó leszedte a doboz oldalát, csak ennyit mondott: Jé ez még működik? Szóval tényleg régi, kb. 10 éves... Aztán tavaly vettem egy Soundblaster Audigy 2-t valami 5 ezerért a vatykoson, mint kiderült, 10 perc alatt el tudtam biciklizni érte. No ez már jól szól, 96kHZ/24 biten digitalizál, kb. 100 dB-ez jel-zaj meg mittudomén. Aztán Pagrussal üzleteltem egy újabb, modernebb dobozt, de a picike még itt szundizik a lábamnál, de a hangkártya átkerült az újabba. Hogy ne legyek teljesen off: Teljesen kiakaszt ez az Akai 215. Ki volt az a hülye, aki úgy tervezte meg, hogy a szalagvezető leesése nem kapcsolja ki a motort, de a pillanat-állj kapcsoló működésbe lép?? Ki lehet kötni ezt könnyedén - mármint a pillanat-álljt-, vagy nem? Esetleg hogy a motort kapcsolja ki, mint a jó öreg DS4000-ben, vagy a GX4000D-ben? Ihagee
Az otthoni gépemet nemrég cseréltem, sajna annyira zajos a mostani hangkártyája, hogy még az egér mozgatás is beleciripel a fejhallgatóba :( botrányosan pocsék. Az előzőről nyugodtan tudtam átjátszani magnóra a zenéket, minden alapzaj nélkül, ezt most kifogtam... (Gigabyte EP35 DS3 volt, most AsRock Z68 Pro3 Gen3, az utóbbi pl. nem is tudja olyan profin kezelni a ki-bemeneti csatlakozóit, olcsóbb chip került rá)
A mai desktop alaplapi hangkártyák zajszintje átlagosan -95 dB, kivéve pár note- ill. netbookot, de azok között is ritka a zajosabb. 10-15 éve egészen más volt a helyzet, lehet tehát, hogy ihagee gépe ilyen matuzsálem, vagy notebook.
Nektek volt a legjobb, legviccesebb, legötletesebb szerelésetek a bolondballagáson? Mutassátok meg fotó vagy videó formájában és nyerjétek meg az álombankettet, a világ legjobb klubjába, az A38 Hajóra! Nem kell mást tenned, mint feltölteni a Diákhitel hivatalos facebook oldalára, a Tripla B applikációba a bolondballagáson készített legklasszabb fotót vagy videót. A költségek miatt ne aggódjatok, akár vidékiek, akár fővárosiak vagytok, mindent mi állunk!
Azért ez nagyon alaplapfüggő, hogy mennyire zajos az integrált hangkártya. A kicsivel igényesebb lapokon még azt is ki tudod választani, hogy melyik csatlakozó milyen ki/bemenetként funkcionáljon.
Jól gondolod, ráköthető! Igaz én nem alaplapit használok, mert mocsok zajos, de azt hiszem a színes kódok ugyanazok. A világoszöld a vonalszintű kimenetem, ez megy az erősítőbe. Ihagee
Az ütésnek kevésbé van köze a lépcsőzetes tekeredéshez. A fentebb szóló kolléga mondja jól: A szalag alá szoruló levegő miatt csúszkálnak el egymáson a menetek. Ez ellen van az érdesített szalagfelület(ezért érdesebbek a studiószalagok) és a hátoldali bevonat.
Persze ha egy magnó lazábban , tehát kisebb szalagfeszítéssel rendelkezik, az is eredményezheti. Pl revox A, B sorozat.
Ahol szabályozott a szalagfeszítés, ott szebben tekeredik . Amelyik gépnél meg előírás szerinti feszítések vannak, pl STM ott a bevonatos szalagok lépcsőmentesen tudnak csévélődni
nálam mindegy,bevonatos vagy sima szalag, fém vagy müanyagorsó,kicsi vagy nagy orsó oda vagy vissza,lépcsősen teker gyorsban és kész, ha egy szalagot egy időre el akarok tenni akkor azt megfuttatom a Teac-on
Szerintem semmilyen kommersz magnón nincs gyorstekerés finomszabályozás. Én csak két gépen láttam: A Ferrographokon, meg a kazettás Akai GXC-570D-n. (de azon meg mi a francnak)
A szalag nem a back-coating hiánya miatt tekeredik lépcsősen. Inkább a szalagorsók ütése, illetve nem teljesen központos szalagvezetés az oka szerintem. Ugyanaz a szalag például lejátszásban gyönyörúen lépcsőmentesen tekeredik, gyorscsévélésben meg szarul. De a különböző magnók is ludasak lehetnek benne.
Bocs, ha topicidegen a téma, de mégiscsak itt vagyok a legotthonosabb!
A Pc-t hogyan tudom rákötni a hi-fi rendszerre? Van benne alaplapi hangkártya, asszem három kis szines csatlakozóval. Ez tulajdonképpen vonalszint, vagy inkáb fülhallgató kimenet? A lényeg: nem akarok semmit se venni a sz.géphez.
Szerintem úgy "illendő" hog szalag felrakása előtt -pláne felvételnél- megtisztítjuk a fejet. Hamarabb megvan, mint egy LP letörlése, azt is mindig letöröljük eg karbon kefével, de ki hogy szokta..
A back coated= hátoldali bevonat egyfajta érdesített felület. A szalag szebben tekercselődik, nem tudnak a menetek elcsúszni egymáson. Persze ez leginkább az 50 mikron körüli szalagoknál műxik a legjobban, ott sem mindenél. A 26 mikronos BASF DP-26 nál pl tökmindegy, mert így is, úgy is szarul ,lépcsősen tekercselődik.
Minden orsós szalag észrevehetően jobban koszol mint a kazetták. Ebbe belejátszhat az is, hogy mivel szabadon van a szalagtekercs, port piszkot is magára szed, amit azért a kazetta nem tud. Az orsósokat hetente kell pucolni, a kazettást elég félévente. A szalagos fejéről észrevehetően jön le kosz, mert szürke a fültisztító pálcika. A jó minőségű japán szalagok is porolnak egy kicsit (UD, LX, GX) a PER-528 meg még jobban.
A Polimerek mindig akkor szopattak be, amikor már reméltem, hogy talán valamire mégis jók lehetnek:)) Persze nem a 3-4 dB esésre gondolok, ez tképpen semmi:) Hanem a homogenitás bajai, a spontán jelkimaradás (esés, de nem 3-4, hanem 10...) pár másodpercre (19 nél). A minap egy LGR50-es tekercs iszonyat koszokat hagyott a szalagpályán, ugyanezt tapasztaltam egy AMPEX tekerccsel is:(
3-4 dB szintesés egyáltalán nem sok, szerintem ennyi simán belefér a gyári beállítás különbségeibe (legalább is a kommersz készülékek esetében). Nagyon sok kazettát vettem fel egy Naka 125-össel, ahol mindig +3dB-ig vezéreltem ki a typeII-es kazettákat. A TEAC V-8030S-sel lejátszva ezeket, mindegyik felvétel csúcsszintje pontosan 0 dB. De mindegyiké. aztán egy Naka 600-as géppel is meghallgattam a régi szalagokat, és azokon is +3 dB volt a csúcsszint. Tehát valszeg minden Naka így volt gyárilag beállítva. 3 dB szintkülönbság nem jelent észrevehető változást a jel/zaj viszonyban.
Háááát az úgy volt, hogy csütörtökön este szerenádoztak a végzősök, nekik azon a napon volt a bolondballagás - utolsó tanítási nap. Pénteken délelőtt tanítás az alsóbb évfolyamoknak, aztán a 11. osztályosok a 6. órától termeket díszítettek - ők azért kezdték előbb, mert 2 terem jutott nekik, a saját, meg a 12.-es. A többi osztály később díszített. Gyülekező a végzősöknek 15 órakor, épületben ballagás 15:30-tól, épületből ki, utcai csellengés énekléssel, udvarra bevánszorgás 17 óra körül. Én a pakolászás után 18:30 körül indultam haza. Tegnap reggel viszont már magnóztam - hogy ne legyek teljesen off-, és most még néhány lemezt kazettára veszek. Előző nap Otariztam, csodálkozom, hogy a szép kinézetű Polimerekkel mennyit esik a jel - míg az Akai GX215-ön nem! Viszont az Otari nagyon jól szólt ORWO 106-tal. Biztos nem véletlen, mert BASF PER 528-hoz van beállítva, gondolom ennyi az eltérés a kommersz meg a stúdiószalag között. Vagy sok a 3-4dB esés? Ihagee
Itt és most kell azt mondanom, hogy a vitában nagyon ölre menő olvtársakat -és a ringen kívülieket is- meghívnám egy békülős pálinka partira, mert ez nekem nem tetszik. A gyűjteményt asszonyom úgyis rossz szemmel nézi, az idegek ellazulását pedig nagyban elősegítené , ha fogynának. A tegnapi ballagás után úgyis egy osztályfőnökséggel kevesebb leszek - bár a papírmunka nem elhanyagolandó része még most következik... No mit mondtok? Messze van Nektek Tatabánya, vagy nem?? üdvözlettel, Ihagee
igaz - ahogy nézem, itt viszont most tényleg néhány kHz a vége, tehát ennek a duplájával is jól elvagyunk:) - negyedsáv monó, sztereóban lejátszva, 19-en, majd visszalassítva és két külön mono csatornára bontva, negyed annyi idő alatt meglesz:)
cool edit-tel fogom végrehajtani, ill. már ki is próbáltam - én is arra gondoltam, hogy jelen esetben annyira szűk a tartomány, hogy annak duplája sem okoz problémát semmelyik eszköznek
Ja. De hogy segítsünk valóban, akkor a menűsoron "Process" -> Resample, ott bejelölni a "set samprerate, not resample" kockát, és máris lehet jáccani...
Ne szívd már ennyire mellre! Csak az idiótáknak fontos annyira a virtuális identitásuk, hogy mindenáron győzni akarnak. Hagyd rájuk, írjál csak azt és oda, ahova jólesik.
Addig volt normális ez az egész, amíg egyetlen főtopik volt, és ott tárgyaltak meg az olvtársak mindent. Most már csak az egerészés és kattogtatás van, meg a villanydrót közé terelgetés ha eszedbe jut valamiről bármi.
Igaz, de mivel ezesetben rövidhullámú adásról van szó, ahol 4,5 kHz a moduláció felső határfrekije, még négyszeres sebességgel játszva is belefér a hangkártya tudományába.
Kis kitérőként tisztelettel kérdezem, hogy követek-e el vmilyen hibát azzal, hogy a 9,5-ös rövidhullámú rádióból készült felvételt 19-en, vagy 38-on játszom le, digitalizálom, majd utólag digitálisan módosítom a sebességet? Köszi!
Egy topikot olvasunk? Kibe rúgtam bele... hol, mikor, mivel?
Köpködő stílus? Na jó Uraim! Nekem most lett tele ezzel a hócipőm. Diesel olvtárs nem segíteni akart, hanem megszabni, mit hol írjak le. De ezzel nem csak nekem akarta megmondani, hogy az Akai GX -ről hol írkáljak, hanem a témához hozzászólóknak.
A Tascam ügyben kapott segítséget úgy sejtem, megköszöntem. A fölényeskedő, lekúró hangú hozzászólásokkal is jobb esetben csak vitatkoztam, de nem rúgtam bele senkibe.
De hogy véletlenül se okozzak itt további harakirit, ezért én szép csendben elhúzok innen.
Úgy látom, 'köpködő' stílusú hozzászólásokért az offoldába kéne átjárnom, de valamiért oda sem vágyom. Szeretnék nyugodtan diskurálni témákról anélkül, hogy úton útfélen valaki beszólongatna. Beláttam, ez itt nem megy.
Úgyhogy érzékeny pápát intek.
Köszöntem az eddigi hasznos tanácsokat, párbeszédeket. A többieknek meg remélem kivirul a virtuális élete itt a topikon.
Kedves drága olvtársam. Ahhoz képest, hogy látszólag rendkívüli módon irritálta önt az Akai GX fej téme (de leginkább talán személyem), egy jó pár hozzászólást Ön is megeresztett a témában.
Nos, ha Ön engem nem komál, az nem az én bajom. Egyel több vagy kevesebb ember ellenszenvezik velem, attól még pont ugyanúgy alszom.
Szellemi bizonyítványomat úgy sejtem, Ön sem itt állítja ki magáról... én legalábbis bízom benne, hogy értelmesebb a való életben, mint amilyennek itt láttatja magát.
Azt pedig, hogy Ön ignorálni fog és nem áll szóba velem többet... nos, csak akceptálni tudom. Talán jobb így mindkettőnknek... de a topiknak is, mert akkor nem kell folyton teleoffolni kettőnk problémájával a magasröptű Tascam és Akai GX -es vitákat, párbeszédeket.
"Tele a tököm ugyanis, hogy... tököm tudja mit.... én leszarom."
Ezzel és avval, hogy jóidulatú segítőszándékomat nem értetted meg, kiállítottad szellemi szegénységi bizonyítványodat. Miután színvonaladra nem kivánok süllyedni, veled befejeztem.
Jermek! Te mindent elhiszel a szemednek? Ami ott papír, eredetileg egy az élén hasított gumigyűrü volt, és rezgéscsillapítás volt a fánksönnye, de hát az idő wassfoga az megtette a magáét, és a gánymester - ezek alapján - nem rendelkezett kellő kreativitással mint lássuk.
Tehát nem gyári az állapot, hanem gány.
Amúgy a világ legundorítóbb hibridje ez a kütyü, az elektronika részben Philips, részben Grundig gyártósoron készült, és ennek megfelelően kétféle technológia vegyítése. Brrrrr....
Amúgy meg ez egy olyan magnó, amiben a mecha előbb amortizálódik le, mint a fejek, amik benne vannak.
Nem nagyképű volt a válaszom, hanem felháborodott. Tele a tököm ugyanis, hogy már sokadjára szeretnéd megmondani, mi a szent szarról írhatok, írhatunk. Ha úgy érzed, hogy az Akai berendezések, orsósmagnók egy külön kategória és itt nincs helye a róluk szóló hozzászólásoknak, akkor javaslom, indítsál a már létező Studer / Revox topikokon felül Otarit, Tascamot, Sony-t, Dokordert... tököm tudja mit. De az Olimp-nak meg a többi ruszki magnónak is is.
Én sem szólok bele, ha ekézitek egymást. Ha engem ekéz valaki, akkor legfeljebb magyarázkodok, védekezek... de semmiképpen sem próbálom meg még az általam indított orsós szalagos topikban sem megszabni, miről legyen szó. (Ott is volt, van és még lesz is nyilván nem kevés offolás... én leszarom. Javaslom, Te is legyél kissé lazább vagy ugord át a téged nem érdeklő hozzászólásokat. Én is ezt csinálom és nem esik le a gyűrű az ujjamról, elhiheted.)
Számomra és még szerintem pár olvtársunk számára nem volt felesleges, áltudományos meg pláne nem a 'metallurgiai eszmefuttatás': Spacc kolléga hozzászólását kifejezetten érdekesnek találtam.
Persze... felesleges, értelmetlen volt a Tascam / Teac saga. Mennyivel értelmetlenebb a néha itt felbukkanó egyéb, hasonlóan 'értelmetlennek' tűnő témánál? Ja, hogy azt más vetette fel. Értem.
A YouTube linken is látható és a fényképen is, hogy a motor távtartó egy összegyűrt papír lap, mely lakkozott és odaragasztották. Igényes megoldás a cégtől. Meghökkentem, amikor először láttam, de azt vélelmeztem, egy barkácsoló műve. Majd láttam a többi, hasonló típusú gépben is, így leszűrhettem, hogy gyári technológia :))))
Hát harag az nincs, de minden esetre - miután sokadszor térsz vissza a GX4000D-vel kapcsolatos problémáidra - mielőtt megírod elléggé nagyképű válaszodat, helyesebb lett volna, ha belenézel az áltam jóidulatúan ajánlott AKAI topikba, ahol közel ötezer hozzászólás kimondottan Akai magnókkal és azok nagyrésze konkrétan a GX 4000D-vel foglalkozik. Minden bizonnyal több hasznos több hasznos információhoz jutnál, mint az előzőekben itt előadott teljesen felesleges és áltudományos metallurgiai eszmefuttatásokból.
Ezt a topikot pedig felesleges olyan témákkal terhelni, amelyek részére külön topik áll rendelkezésre, napokon át folyó TEAC/TASCAM történeted tárgyalása során egy rossz szót sem szóltam!
Jéééé egy 925 vagy 945.... sajna nem egy tartós készülék... idióta programtárcsa + kis zizezegő + 3-as fogaskerekes áttétel, motor elrágja a fogaskereket... viszon nagyon szép hangja van. Egy jó dolgot raktak bele a két csévélőmoci PAPST és egyenáramú.... Szerencsére a TS1000-nél szakítottak a koncepcióval, ott ugyanolyan csévélőmocik vannak, mint a Revikben. Viszont az a pici capstanmoci előbb-utóbb feladja.
Talán az lehetett az oka, hogy az RS777 -et már nagyon az orsós 'főkorszak' vége felé csinálhatták és már igazándiból nem volt ideje kifuttatni egy nagyobb szériát... persze lehet, hogy a Pio valóban annyival kedveltebb volt... talán az ára miatt (?)
Egyébként valaki mondta... talán pont HorváthPlastic olvtárs, hogy volt szerencséje RT909 -hez és nem volt tőle eldőlve. (Ha nem ő mondta, akkor sorry. kissé már összemosódnak a féldecik és az évszázadok.)
A német és amerikai Ebay-en már többször volt eladó RS-777. Sajnos horror áron. Én már fogtam egyet a saját kezembe is. Szép gép, de jobban használható egy mezei 1500-ös vagy pláne 1520-as. A 777-es is negyedsávos, de van 38,1cm/sec is. az az érzésem hogy a Pio RT-701/707-nek akartak konkurenciát teremten, de valahogy nem sikerült. A Piot sokan használták konzolokba építve, diszpécser célokra.
Direkt rákerestem a youtube -on. TS945 -ből lényegében csak ezt az egy videót találtam... a TS1000 -ből van picivel több. Na nem mintha túl sok következtetést lehetne levonni a videók számából, hogy mennyire elterjedt magnó... de ha mégis van valami arányosság, akkor elmondhatjuk, hogy oly sokan nem használják.
A Technics RS777 -ről például egy videót nem találtam, csak valami ruszki oldalon... de azt meg nyissa meg, akinek hat anyja van. Pedig azt a magnót csekkolnám... nem csak videóról, hanem kis kezecskémben is.
Ahogy látom az általad feltett készüléknek is ugyanaz a baja, mint az itteninek volt. Elrohadt a motortartó bak és a szíjat nem hajtja, vélelmezem ledobta a tárcsáról, vagy elszakadt. Ezért nem csinál semmit a tulajnak sem, csak szépen világít és a programtárcsa egyhelyben áll.
A Grundig nem ér egy repedt fingot se, csak Spacc imádja őket. Ráadásul a ritkaságértékük is kicsi, sok van belűlük. (persze majdnem mind roncs) Ez mintha 22cm-es orsóméretű lenne, de olyan iszonyatosan ronda, hogy a spájzban sem tenném ki. Akkor már inkább egy SABA vagy B&O. (ha már választani kell)
A Magnósok Évkönyve szalagtesztjeit teljesen felesleges elolvasni. Kamu szöveg, hamisított diagrammok. Elavult, már akkor is ósdinak számító, vagy Noname szalagok.
A HFM-ben csak egyszer volt szalagteszt (HFM 7), az teljesen alapos volt, ráadásul a mérési metodikát is részletesen ismertették. Sajnos sok jó szalag kimaradt belőle, mert nem tudták akkoriban beszerezni. Ami kimaradt: TDK LX, GX, a teljes Fuji paletta, Sony SLH, az Akai régebbi típusai, Ampex-ek Scotch-ok, Memorex-ek, Ozafon, EMITAPE. Sok benne viszont az Agfa, talán a teljes akkori választékot megkapták. Meg persze van benne Polimer, meg ORWO is.
Épp most van egy nálam javításon, hát had ne mondjam, a "taknyolás" magas foka. Holnap készítek képet is, ha érdekel, a motortartó bak elrohadt, a motor gyárilag lakkozott papírral kitámasztva, egész váz, paneltartók is műanyagok, előszeretettel törnek. Csak úgy nagy vonalakban.
Tudom, hogy ezt meg inkább az orsós szalagok topikba kéne írnom... de lehet, hogy oda sem, mert Csabai Mester neve itt vörös posztó :-D
Szóval ha valakinek vannak Magnósok évkönyve című bestsellerei, akkor azokból a szalagokról szóló részeket be tudná szkennelni és feltölteni a szomszéd topikba? (van nekem 1977, 1982, 1983, 1984, 1985... a többi hiányzik.)
A Hifi Magazinból is érdekelne, amikor a hazai kereskedelemben kapható szalagokat tesztelték. Talán 1982-as vagy 1983 -as.
Esetleg rövidebb játékidejű szalagok fel / lecsévéléséhez használhatták, hogy ne nyávogjon esetleg... meg jól is mutat :-D ... de akár mérési célokra is, ahogy írtad.
Az Akai 18-as fémorsókban is gyártott nagy belső magosat, már tettem is fel róla képet. A német Ebay-en árulták.
Egyébként nem tudom mire használható a méréseken kívül. Ugyanis minden 18-as szalag elfoglalja a teljes helyet, így hiába teszed be felcsévélő orsónak, nem fog a szalag ráférni.
Emlékszem néhány éve volt itt arról szó, hogy valaki átépített GX 4000d-t 3 motorosra, meg jobb fékeket/kuplungokat rakott bele. Oly mértékű titokban tartotta a dolog hogyanját és mikéntjét, mintha ebből meg lehetne gazdagodni... Vagy rosszul emlékszem? Gondolom vagyunk néhányan, akik áldoztak volna valmennyi pénzt arra, hogy használhatóbb legyen a 4000D-jük. így viszont az enyém alattam alszik az ágyneműtartóban, és kénytelen voltam más magnókat venni helyette... Ihagee
Amióta meg lett gyógyítva a dög, azóta nem tapasztaltam ilyen kirívó problémát (szalagvégi nyávogás). Van 7,5 centis orsón szalagom (Gevasonor DP)... azzal lenne érdekes megnézni műszeresen, hogy mennyire nyávog a végén.
Igen, sajnos a nyávogás a szerencsétlen konstrukció jellemzője. Emellett még nyújtja is a szalagot . Sok 4000-es gép szalaghimbája a felső végpontnál felgyűrte a borító lemezt. Olyan iszonyú erővel húzza a szalagot.
Ezek a hibák -kompromisszummal- orvosolhatóak voltak. Annak, aki hozzá mert nyúlni, és volt hozzá elég türelme.
Akkoriban nemigen jutottunk hozzá normálisabb mechanikájú géphez. Ezeknek viszont nagyon jó hangjuk volt ---akkor...Fényévekkel jobb, mint a tesla. ,unitra, stb...gépeknek.
Mai szemmel néze, és mai komolyabb magnók birtoklása után persze már viccesek ezek a dolgok, de régen ez volt elérhető...
Kedves Olvtárs! Én ismételten csak hozzászólásokra reagálok... ha szabad. Nem csapok bele semmiféle olyan témába, ami itt nem férne meg. Legyen az a rühes Tascamom vagy a még rühesebb Akai GX. Orsós magnó mindkettő... úgyhogy ha jól látom, a megfelelő topikban írom a hozzászólásaimat. Ha nem tévedek nagyot, egyéb kedves olvtársaim is hozzászóltak eme témában, tehát jobb esetben is többünknek kéne ajánlgatnod az akais topikot... de legjobb lenne, ha nem lennél önjelölt topikcsősz és nem akarnád immáron legalább másodjára figyelmembe ajánlani, mit, hol, miért (megmondja most a piért.)
Amúgy nincs harag... csak azt mindennél jobban utálom, ha cenzúráznak vagy megszabját, hogy mit hol írhatok.
Nem tudom mit kell hivatkozni itt egy 69-70-es prosira, amikor még a gyártás technológia teljesen homályba volt fedve. Ez egy első generációs GX-fej, ilyenek vannak az első AKAI GX-es magnókba. Naná hogy semmi konkrétumot nem közöltek róla. Erről beszéltem. A fordulópont 1976-78-ra tehető, akorra már ismert, tudott volt a gyártás tecnológiája is, ami az Akai esetében teljesen egyedi - és tán a világ legmacerásabb - metódusa volt az akkori időben. Majd 10 évet kihúzott a szabadalmával az Akai, aztán - miután kiszivárgott a titok a Sony visszavágott egy roppant elmés gyártási technológiával: az utólag, lézerrel végzett felületi kezeléssel. A lényege az volt, hogy semmi faxni, csak utólag egy vékony rétegben meg kell olvasztani a fejpalást felületét - ez tipikusan 50 mikron körüli érték - azért, hogy a keletkezett hőt kellő sebességgel el tudja vezetni az anyag, mert az amorf állapotba való rögzülés előfeltétele a gyors lehülés, ami alatt nem tud a kristályrácsos elrendeződés kialakulni. Voi la'! Persze ez eleve feltételezi azt, hogy nyista műnyanyag a palást összetevői között, viszont a gyártás egyszerűsége töredéke volt a GX-nél alkalmazott bonyolult és drága tecgnológiának. (Ugye ott azt találta ki az Akai, hogy vékony - 36-55 mikron vékony réteg olvasztott permaloy fémet folyattak egy nitrogénnel hűtött forgó rézrúdra (kb. 1-1,5 mm vastagon) az így kialakult csövet először gyürükre vágták, a gyürüket meg 4 cikkre. Ezek a negyed cikkek adták a fejmag pólusait. No nem kell nagy fantázia annak belátásához, hogy egy 30-40 rétegből álló cső - ahol a rétegek egymáshoz nem rögzítettek (hisz az olvadék már nem olvaszthatta fel az alatta lévőt, így külön önálló réteget alkotott - darabolásakor és ráadásul a gyűrük 4-be vágásakor mennyi ment a levesbe. Ez szerintem soha senki nem fogja megmondani. A végére kiderült az igazság, a lézer-amorfizálás győzött.
Érdekes fej az Elektronika "üvegfeje". Már szóltam róla, egy más technológia szüleménye. Nem rétegekből áll a fejmag, hanem a fél illetve negydsáv szélesség egyetlen darab amorf állapotú anyag. Hogy honnan tudni? Hát egyszerű, ha nem is átlátszó mint az üveg, de átvilágítható, nem szórja-veri vissza a fényt, mint a GX-fejmagja. Lézer-pointerrel ellenőrizhető a dolog. Azannyuk mindenségit! Ami tudható az ő technológiájukről, hogy sikerült kishíjján 10mm vastagságú amorf állapotu fémalkatrészeket is csinálniuk. (persze ne feledjük, hogy majd 15 évvel később)
Most regélhetnék a tömbi és nem tömbi amorfizálásról, de az utóbbi alkalmazása elég valószinütlen egy permaloy ötvözet esetében. A lényeg - és a dolog szépsége - a 105 - 106 Kelvin/mp. hűtési sebesség...
Mindezek dacára sokan használják még a mai napig is ezeket a GX fejes magnókat... és bár akadnak biztosan ilyen fejhibák, de hál' istennek nem ez a jellemző. A GX4000D -k mechanikájáról több panaszt hallani (szalag vége felé nyávog... stb).
Lehet, hogy ha a ruszkik csinálják a GX fejet, akkor semmi baja nem lett volna a nagy hidegben. Emlékezzünk: német haditechnika csődöt mondott a nagy hidegben... ruszkik meg röhögtek a markukba.
Ebben teljesen igazad van, a hirtelen felmelegítés és hirtelen hűtés a lényege a kristályszerkezet átalakításának is - többszáz fokos változást feltételezve.
A szobahőmérsékletű 20-30 foknyi különbségek semmiképpen nem "hirtelen" változások, hiszen az egymással fizikailag érintkező, különböző hőtágulású, anyagok egyszerűen nem engedik meg az egymástól túlságosan eltérő saját hőmérséklet kialakulását, a félórányi egy-két fokos változásra meg nem a hirtelenség jellemző. Ettől függetlenül bármi előfordulhat, ha utána valakinek fizetni kell a következményeit :)
A páralecsapódást azért nem akartam részletezni, mert ott kap a motor, csapágyak, panelek is. Így lehet találni egy felújítás során jó kis rozsdát, mint ahogy találtam a revox motorjain is :(
Tessenek mán elfelejteni ezt a "kristályferrit" kifejezést" Ilyetén az "üveg-kristály" is egy műszaki blődli. A Neve a fejnek Glass X Tall Ferrit Head.
Ahol a Glass az üveg, az "X-tall " az amorf állapot régies jelzője, a ferrit az bizony ferrit, de ebből csak a belső vasmagkör, és a sávok közti árnyékolás készült.
Nincs ott sehol kristály, hanem amorf - azaz üvegállapotú - ergó nem kristályos.
Amúgy mejdnem eccere kopnak az üveg is meg az amorf permaloy, bár ez utóbbi egy hangyapöcsnyivel puhább, mint az üveg.
Tényleg nem szereti a hirtelen hőváltozást. De ezzel a Sony F&F-fej is így van.
A metallurgiában száz és ezerfokokról beszélnek, illetve hűtési metódusokról, a szobahőfokról ki-be szállítás a panelek, áramkörök páralecsapódása miatt kritikus, nem a ferritfejek megrepedése miatt. Azért ne kombináljuk már túl a dolgokat.
A közelmúltban értekeztem egy ismert magnós szakemberrel erről a témáról. Ő mesélte hogy a vietnémi háború végén sok magyar hozott haza fi-fi cuccokat amiket az amik hagytak ott. Sok GX-es Akainak az lett a végzete hogy a repülőgép kb -50C-os rakterében utazott hazáig. Azt nem komálta kristályferrit. Szóval az az Akai mai hajón jött és szépen nyugiban megkerülte a Jóreménység fokát, azzal lehet hogy késöbb sem lett baj.
Majdnem minden kommersz cégnek voltak félsávos, HS gépei is, mégha a fő termékvonalat a normál gépek adták. Gondolom B77-ből is a sima mezei változat volt a legkelendőbb. Az Akai félsávos gépeit már korábban felsoroltuk tételesen.
Egyetértek, azért is írtam, hogy pl. Sokan hurcolták magukkal annó télen is, buliról - bulira. Még azt sem várták meg, hogy felmelegedjen, szobai hőfokra. Azért írtam a szállítást és nem a szobából, másik szobába történő áthelyezést. Nem tett jót sem a fejnek, sem más alkatrésznek a hőfokingadozás.
"De ha tud mondani valaki példát, hogy egy nagyon komolyan költségérzékeny stúdió mindent összevetve GX fejes magnóra ruházott be, komoly érvként elfogadhatjuk a GX dicsőségére."
Amint azt már korábban részletesen megtárgyaltuk, semmiképpen nem lehet egy nevezőre hozni az amatőr szinten történő magnózást a professzionális rádióstudiókban, vagy zenei műsorhordozókat előállítók studióiban történő analóg hangrögzitéssel.
Ezt újra ismét részleteiben átbeszélni felesleges.
Igen... a hőfok ingadozás az egyik ilyen lehetőség... lehet fizikai behatás... és még biztos sorolhatnánk. De az esetek többségében nem a tajgáról viszik a szaharába a cuccot. És ezt többször kéne ismételni ahhoz, hogy a folyamat felgyorsuljon. Nem mondom, az én szobám hőszigetelése, a nagyfelületű északi fal miatt is tisztességes hőingadozás van a téli és nyári hónapok között... mondjuk 14 és 30 fok között értendő. De ez nem egyik pillanatról a másikra áll fenn, úgyhogy ennyi és ilyen mértékű, gyorsaságú hőingadozást tuti, hogy kibír. Szerencsére nem is hurcibálom jobbra balra (szabadból szobába) a berendezést.
Szerintem a GX fejes (Akai) magnók teljesen más szegmenst céloztak meg, persze ott is voltak kategóriák igénytől, minőségtől függően... de a stúdióbéli felhasználásuk szóba sem került.
Egy 'kocamagnósnak' bőven vonzó volt a kopásálló fej, a relatíve alacsony ár és karbantartási költség. Egy stúdió célokra szánt magnó jóval nagyobb igénybevételnek van kitéve... nagyobb szalagsebesség, koptatóbb hatású szalagok, napi sok sok órás használat. A felhasználóik -ha már megengedhettek maguknak ilyen stúdióberendezést, nyilván nem jelent számukra gondot a karbantartás, alkatrészcsere anyagi vonzata sem. Pláne, hogy moduláris és így könnyebben cserélhető, javítható berendezésekről beszélünk.
Akkoriban hivatalosan forgalmazott készülékek közül, igencsak jónak számított ( Tesla, BRG, stb. ). Az más kérdés, hogy trükközéssel hozzá lehetett jutni jobb készülékhez is. pl. valutásboltokból.
Sanvean(31023) pl.: drasztikus hőfok ingadozás. Szállításkor meleg szobából ki, hideg kocsiba be, majd vissza.
Ez így igaz. Az amtőr már a vásárlásnál olyant vesz - minden érvet és ellenérvet mérlegelve - amivel letudja a gondot. A profi szektor meg máshogy mérlegel, ott természetes a későbbi karbantartási, felújítási, szervíz stb költség. De ha tud mondani valaki példát, hogy egy nagyon komolyan költségérzékeny stúdió mindent összevetve GX fejes magnóra ruházott be, komoly érvként elfogadhatjuk a GX dicsőségére.
Azért Akai és Akai között is voltak különbségek... kategóriák. Evidens, hogy a GX4000D az átlagnak készült... elérhető áron viszonylag jó minőségű készülék volt a korában. Nekem 13-14 évesen az elérhető 'álom' volt. 1991 -ben 10.000 forintért vettem, komolyabb berendezésre nem tellett volna.
Egy GX747 -tel, de még a GX77 -tel sem mérném össze.
Aki meg igazán a hangminőségre ment, az félsávos, nagysebességes magnóval nyomult. 10-20-30 ezer üzemórás fej kopásállóság az ilyen olyan egyéb fejlesztéseknek hála (F&F, sendust... stb) viszonylag hosszútávon használhatták a berendezést ezek a magnósok is.
"Valószínűleg maga az előállítás technológiája hordozza magában a későbbi mikroszintű folyamatokat is."
Ez így igaz, azonban ez csupán egy lehetséges rizikót jelent, amit azonban általában érdemes vállalni a különben általában valóban igen nagy élettartam előnye miatt.
Az ebben a topikban hosszú évek óta felpanaszolt esetek bizonyítják, hogy milyen problémát jelent igényesbb magnókban az elkopott (vagy másként meghibásodott) fejek cseréje.
Bár magam is több alkalommal találkoztam megrepedt GX és ferrit fejekkel, azért ez százalékosan nem tekinhető túlnyomónak.
Valamennyi, ebben a topikban szóbahozott készüléket az amatörök vették meg, és ő is volt a célközönségük. Ettől még nem feltétlen kell rossznak lenniük. Az nem érv, hogy "van ezeknél jobb is".
Az Akaikat amatőrök vették, ennek a célcsoportnak egészen más elvárásai vannak, mint a professzionális felhasználóknak. Naná, hogy elégedettek voltak a "sosekopikel" fejekkel. A hangzási különbségek ezen a felhasználói szinten már egyáltalán nem mérvadók, simán "elnyeli" a hifi rendszer.
Csodálatos marketing ide vagy oda, több elégedett véleményt olvasni, mint elégedetlent. Persze vannak rejtett, a gyártás során 'kódolt' hibalehetőségek, de azért sokat számít, hogy hogyan is bánnak azzal a készülékkel.
Semmi. Valószínűleg maga az előállítás technológiája hordozza magában a későbbi mikroszintű folyamatokat is. Ha egy anyag az előállítása során végletes fizikai hatásoknak van kitéve, akkor a pengeélen táncoló stabilitása is bizonyos mértékig kockára van téve. Hány csodálatos technikai szerkezet végezte már rapityára törve? Az Akai zseniális marketingjének az egyik legnagyobb dobása ez a két betű volt: GX.
Én 1991 -ben vettem a magnót... sejtésem szerint tizenegykét évvel korábban gyárthatták. Az előző tulaja nem beszélt fejcseréről, úgyhogy feltételezésem szerint az eredeti fej van benne... 30 éve nagyjából és semmi baja látszólag (meg hallhatóan). Azt, hogy hókamókának tartottam a hangját, okozhatta a demagnetizálatlanság is. (Legalább 10 éve nem volt lekezelve).
Nem jó helyen kutakodtok. A prosik a 70-es évekből származnak. A nagy plakát rajta a GX-fej röntgennrajzával meg 1983-as. A Kempinszki hotel megnyitása után nem sokkal volt egy nagy Akai kiállítás, onnan szerváltuk. Az meg hát több mint 10 évvel a Diesel-kartács után felsprplt és bemutatott prosik után volt...
Pont ezért Tesla B-100-ba is építettem a kopott ANP-935 helyett a GX4000-es lejátszófejét kombifejnek. A B-100-nak kisebb a szalagfeszítése a 4000-nél, így tovább tart benne a GX-fej. Abban tán 150000 órát is tudna, ha kibírna annyit a Tesla mechanikája.
A 4000-est csak 1 évig használtam, mert nem tetszett a szalagvégi nyávogás kis orsóval, a mechanika zajossága, a lassú gyorscsévélés. Nálam nem ment annyit, hogy elkophasson, a 260D-t vixont 30 évig nyúztam.
Monnyuk én a 150 ezer órát se láttam még semmilyen Akai gyári prospektusban. Csak a HKM könyveiben volt ez az adat minduntalan. De majd átnézek pár Akai prosit. Egyébként a Technics azt írta a HPF fejre, hogy 10 év garancia van rá. A Sony F&F és a JVC SA fejekre nem írt soha konkrétumot, csak azt hogy kopásálló.
Oszt akkor inkább arról mesélhetnél, hogy mi is a külömbség a 4000-es és a 250-as között.... kétféle fej, eleve más szalagfeszítés. A 4000-esekbe megy legelébb tönkre a fej... Most volt nálam ápolgatásra egy GX275-ös, panaszkodott a gazdija, hogy randán vesz fel. Valóban, droppoutos, és tompa. De rárakva egy 26 mikronosat megújjáéledt a szentem. Az még rendesen ráfexik a fejre, ami finoman szólva nem épp egyenes felszinűre kopott már.
Amúgy is benyalnék néked köldökig, ha 130ezer üzemórát beleraknál egy 4000-esbe... :)))
Azokból az AGFA szalagokból apám is vett jó párat... én meg gyerekként nagy részét leamortizáltam az ételdobozból készült kamumagnómon... a másik részét meg lehet, hogy odaadta a Philips magnója mellé az új tulajnak.
Némi értetlenkedéssel olvasom az AKAI GX fejek rövid-élettartam rekordjait. Volt GX-4000G-m, GX-260D-m is utóbbit napi 5-6 órát is használtam háttérzene-szolgáltatásra 30 évig (igaz, nem stúdiószalaggal, hanem főleg Maxellel). Igaz, hogy ez "csak" cirka 65000 óra, de 19-en, vagyis 9,5-ön 130000-et ér, és ettől már alig ígértek többet a prospektusokban. Hogy a lényeget se hagyjam ki, ezek után SEM szorult fejcserére, jelenlegi tulaja még ma is elégedett vele.
Vettünk anno egy 4000-es Akai GX-et, állandó használatra megnyitókra meg klubhasználatra napi min. 8 óra üzemre. Bedöltünk a reklámnak és mivel nagyon olcsó volt, akkor szórta ki a rádió az Agfa 555-ös szalagokat (55 ft 1000m), azokkal 2 év alatt sikerűlt elkoptatni a fejeket. Kb 2 hét alatt drasztikusan kezdett elmenni a magas (2 év után). Nem kellett hozzá 50 év, az igaz hogy normál otthoni használattal és nem az 555-ös szalaggal azért nyílván jobb. W. Gazembertől kaptam egy Akai 636 GX DB magnót na azt nyúzta 6-7 évig és cserélni kellett abban is a fejeket. Igaz az is napi 6-8 órát volt használva azzal csinálta azenéit.
De azt nem a prospektusok emlegették, és pláne nem az AKAI.... Érdekesen tettenérhető benne a korai markecing.... már a 70-es évek elejétől ilyesmivel etették a jónépet. Be is copták rendesen, mint látható.
Lehetséges, nincsenek kéznél. Az elég tetemes mennyiségű és ma már ritkán használt alkatrész tartalékomat, készülék maradványokat és dokumentációs anyagot a pinceműhelyben tartom. Rövidesen lemegyek, előkeresem az AKAI- ra vonatkozó irodalmat és korrigálok, ha szükséges.
Minden esetre, veled ellentétben én eddig soha nem találkoztam túlkopott AKAI üveg, vagy Sony ferrit fejekkel, csupán belül repedt, ill. a fejtükrön sérült példányokkal.
elöszeretettel emlegették még az 50 évet napi nyolcórás használattal,aztán felemelt ujjal mosolyogva hozzátették,hogy ezután jön csak még a kopási periódus....
Tán a forrást említhetnéd mesterem. Az akai prosikban 150 ezer volt írva. A nagy plakáton viszont ott volt alul kis hangyapöcs bötükkel a csillag után, hogy AKAI SRT-F szalaggal, és 9,5-ös sebességel.
Értelem szerüen ez 19-es sebességen mát csak 75 ezer, de valszeg az is kissé túlzó szám. Az sem mindegy, hogy milyen készülékben van, mert ha 3 motoros, az kb. fele szalagfeszítéssel dolgozik mint egy 4ezres.
Az Akait is évekig nem használtam. Előtte viszont nyüstöltem olyannyira, hogy egyik pillanatról a másikra elkezdte rángatni a szalagot. (Régen a demóimat csináltam vele... de amikor megvettem a soksávos cuccomat, porfogóvá avanzsált.) Közben persze orsós szalagokat nézegettem az ebay -n meg idehaza is és vettem párat, úgyhogy újra előszedtem és meg lett gyógyítva a kuplunkg. Azóta működik, mint a Schaffhausen.
Demagnetizálója régebben a bátyámnak volt. Amíg itt lakott, addig használtam az övét.
Nem szoktam semmit sem elsietni. Ahogy a rendelt CD -imet is mostanában napok múlva bontom csak ki, úgy a demagnetizálást is holnapra halasztom. Igaz, nincs az még néhány percnyi művelet sem, hiszen a leírás szerint is csak néhány másodpercig kell varázsmozdulatokat tenni a fejek előtt.
Múltkör kölcsönbe adtam a kazettás magnómat. én már ezer éve nem használtam. Mondtam a csókának, hogy ha van demagnetizálója, akkor ápolja le a dögöt. Ő határozottan állította, hogy valóban jobb lett a hangképe.
Nos, orbitális javulást természetesen nem várok, de azért valamicskét csak számít.
Április 21. -én volt a record store's day. Erre az alkalomra kiadtak egy rakat vinyl-t.
Hál' istennek újra van keletje az LP -knek és nem ritka, hogy egy-egy szám valamilyen mixe csak 7" -en vagy 12" -en jelenik meg. Én is szoktam venni új LP -ket... néhány budapesti boltban is találhatsz új albumokat is. Amíg a MOM parkban nem zárták be a lemezboltot, ott is voltak... a Musicland -ben ezer éve nem jártam, úgyhogy lehet, hogy ott is vannak... vagy esetleg a Vas utcai Rock's -ban még. (Én mondjuk külföldről rendelem őket, mert javarésze olyan, ami hazai forgalomba biztos nem kerül.)
Jaaaaa... hogy ez nem ám akármilyen Revox, hanem C270. Öööö...izé, akkor én is pont annyit akartam rá mondani, mint BigDewil... úgyhogy kérek egy nyalókát én is.
Tegnap én is betévedtem egy könyvesboltba ( :-D) amikor majdnem megállt a lélegzetem vagy 30 méternyi regál volt tele fekete lemezekkel, ujakkal meg régiekkel (nem használtakkal) és egészen meglepödtem (miután nem igen figyeltem az utobbi évtizedben a terepet), hogy a legujabb albumok is ott voltak szép sorban a fekete lemezeken (MADONNA,PINK FLYOD, AC-DC, GUNS&ROSES, MOZART összes stb.)
A kis szégyenpont, hogy ezeket a lemezeket egy mezei USB lemezjátszón tudták csak lejátszani
Szerintem a felső határfreki itt még nem változott számottevően, ellenben az alsó valszeg igen, mivel a kopott fej induktivitása csökken, és ez azt befolyásolja a legjobban
A kivezérelhetőség is csökken az egész átviteli sávban.
Mindenesetre ilyen szinten elkopott revi fej szerintem még eldolgozik egy darabig..
Ne cseréld, mert a studió pillangófejek résmélysége elég nagy:-))) de gondolom nem erre voltál igazábók kiváncsi...
A kérdés az, hogy a modern, hifi gépekbe szerelt "hyperbolic head" résmélysége hogyan viszonyul a fejtkör szélesedéséhez?
Szerintem a régi fejeken hamarabb alakul ki a szélesebb kopás fejtükre, de ott a nagyobb résmélység miatt tovább használhatók mint az új "csúcsos" fejek. A látszólag nem is széles kopással bíró új fejek viszont jobban bekopnak a látható keskenyebb fejtükör ellenére, ezért ezek az új szerkezetek hamarabb kerülnek a kukába...
Mivel, a frekvencia átvitelt, nem csak a fejek határozzák meg, (lásd STM MR verzió) így szerintem a kopás, még nemigen "látszik" be a frekimenetbe, ezért szerintem még mindig 20kHz felett van.
Ha a rés ,még nem nyílott ki akkor még nem sokat romlott a freki átvitele, inkább csak a kivezérelhetősége romlott. (már mint ha ez egy felvevő fej). Ha lejátszó, akkor még 20 kHz felett van.
Hát a közelmultban estem át mindkét szememmel szürkehályog műtéten, úgy találom a monitorom is jó, ennek ellenére én a fejtükör egész felületét alig látom, de emellett tettem ki smájlit is.
Ismerd el ezzel a felvétellel nem nyernél díjat fotópályázaton. :-)
Inkább valószínü, hogy a csapágy hangját hallod. Milyen moci van benne? Silócsapágyas, vagy görgőcsapágyas? Meg kéne kenni. Az én B77-esem magasabb fordulatszámon is néma, bár egy zsír új moci van benne...
Megnéztem az én gépeimet. Az A77 ben már újabb szabályzó van(nem a tekercses) .Nagyjából akkora fütyülése van, mint a PR99 nek. Ez azt jelenti, hogy a magasabb fordulaton tök csöndben kb egy méterről még épp lehet hallani a fütyülést. A kisebb fordulaton semmi hangja nincs.
Egyébként valóban olyasmi, mintha a forgórész rezonálna. Ezt a tipikus hangot főleg a sebességváltáskor lehet megfigyelni amíg épp változik a fordulat...
Ez mindenesetre nem zavaró.
Olimp gépem nem volt. Rostovom volt annak is volt ekkora hangja, ráadásul motorindításkor még morrantott is egyet :)
Vélhetően abba is jó lenne... de nem sokkal többért (100 dodó) az újat jobban megéri megvenni. Köszönöm amúgy a fáradozásod. Nézegetem én is, de nagy valószínűséggel a múltkor már belinkelt eladó motyóit veszem meg.
Nagyérdemü urakhoz szeretnék azzal kérdéssel fordulni, hogy milyen szalag ragasztót szerezzek be 26 illetve 35 micron vastagságu szallagokhoz amit revox b77mkII illetve néha Rt909 en használnák. A vaterán jakgabi két tipust árul. Gondolom ahogy olvaslak benneteket van rálátásotok a témára. Köszönettel várom véleményeteket.
Áttekerés után a baba koszos lett.
hengerek voltak, ott van a helye a baloldali orsónál.két lik
maradt még az agfákból
