Az angol weboldalakon egy nagyságrenddel gyakoribb a hagyományos 753 BC, mint a 753 BCE. Utóbbival még sohasem találkoztam, de látom, hogy ez az én hibám, köszönöm az infót.
Szvsz ma nincs egységes norma, a két változat a mai magyar nyelvhasználatban egyenrangú, azt hiszem, a tankönyv- és szakirodalomban is váltakozik. De egyetértek Veled abban, hogy az "i. e.", habár első látásra neutrálisnak tetszik, kicsit kirekesztő (különös tekintettel a többesszám első személyre), és ezért valójában neutrálisabb és ezáltal korrektebb a Rákosi rendszerben politikai-ideológiai okokból mintegy betiltott Kr. e./Kr. e. A zsidó származású emberek tapasztalatom szerint ennek ellenére — ez persze egyáltalán nem meglepő — az i. e./i. sz. formát preferálják, hacsak nem "a polgári időszámítás szerint" formát használják, amely már csak körülményessége miatt is célszerűtlen. Ugye jól tudom, hogy angol nyelvterületen ez a probléma nem merül fel, mert a B. C.-nek nincs alternatívája (?).
Nem tudom, mi a norma, de szerintem a Kr. e. a "korrektebb": az i. e. azt sugallja, hogy létezik az időszámítás mint olyan, és akinek nem tetszik, mehet máshova. A Kr. e. viszont csak annyit mond, Krisztushoz képest (több kevesebb pontosságal persze) hol helyezkednek el a dolgok.
Végeztem egy gyors szondázást a guglin Róma alapításának 753-as évszámával. A magyar oldalakon majdnem azonos találatszámot ad az i. e. és a Kr. e. Hasonló a helyzet a francia oldalakon, az avant notre ere kb. ugyanannyi, mint az avant Jésus-Christ. A német oldalakon viszont túlnyomó a v. Chr., míg elenyésző — az NDK-tradíció dacára vagy épp annak okán — a v. u. Z. Az "igazi" zsidók számára szvsz az i. e. sem biztos, hogy elfogadható, mert nekik ez nem az időszámításuk. Ezzel összefüggésben használják olykor "a polgári időszámítás szerint" (de nem annyira gyakran, e kifejezésre a gugli csak 96 találatot ad).
Én sem szeretnék vallásháborúzni... de a nyitottabb gondolkozású zsidók úgy vélekednek Jézusról, hogy ő bizony a népük legnagyobb világhatást elért fia! Csak épp a vallásukhoz nincs köze... mert később élt a szent könyv megírásánál!
Zsidó történelemről szólva tehát kézenfekvőbb lenne a mózesi számítás használata, nem? Akkor nem lenne ilyen i.e. probléma, az biztos! :))
Nem szeretnék politikai-vallási vitát indítani, de hogy állunk az "i.e." vs. "Kr.e" jelöléssel? Ez - nekem úgy tűnik - valami olyasmi, mint az utcák átnevezése, az "i.e." kvázi-komenista csökevény egyesek szerint. Amiért kérdem az az, hogy most olvasom Chaim Potok nagyszabású könyvét a zsidó történelemről, amit nemrég adtak ki, és abban következetesen "i.e." van. Mondjuk itt a "Kr.e." érdekes lenne szerintem...
OK. (amúgy a gyaloglóék nyelvőrei nevetségessé váltak, ezért hamar visszakoztak)
De ugye a teoretikus kérdés az, hogy ha valakinek eszébe jutna, hogy márpedig mindenki mindent köteles helyesen írni, ha megjelenik a neten pl. egy ilyen fórumban, mint ez... Vagy legalábbis lenne egy nyilvántartás arról, hogy ha x% már helytelenül ír valamit, akkor már nem annyira helytelen...
Ha elfogadjuk, amit hacso írt, hogy a latin szavak mássalhangzói fokozatosan, maguk a használók által tűntek át az olasz fonetikussággá, az erről szól, nem?
„Pár éve a Gyalogló chaten határozták el, hogy nem szabad trágárkodni még priviben sem. Szoftveresen kicsillagoztak bizonyos betűkapcsolatokat.” No, velem egyszer csinálnának meg ilyet, abban a pillanatban deregisztrálnék. Tiszta 1984! Noha nem érintett személyesen, most olyan mértékben felháborodtam, hogy csak kapkodom a levegőt. És közben röhögök magamon.
"A nyelv viszont folyamatosan változik, jellemzően nem tudatosan változtatják a használói"
No, hát épp erre használtam én az általad inkriminált igét! :))
Egyébként az érdekes kérdés tényleg nem az, hogy használják-e az emberek a soxor alakot, mert használják. Magánközlés céljára nem lehet megtiltani már semmit. Még akkor sem, ha a hivatalos írásmód más. Röhejes lenne, ha valaki ott állna az összes chat, blog, fórum fölött, és ezen szigorkodna, vagy a szolgáltató szoftveresen belejavítana az sms-einkbe, nem?
Az a nagy kérdés tehát, hogy a hivatalosság mikor, hogyan és mit reagál ezekre a jelenségekre.
Pár éve a Gyalogló chaten határozták el, hogy nem szabad trágárkodni még priviben sem. Szoftveresen kicsillagoztak bizonyos betűkapcsolatokat. Így jelent meg a képernyőn a gyu****ál... :))
A sor végi mosolyra nem az érveid késztettek, hanem az ellenérveknek örültem elismerően.
A zöngésség szerinti hasonulás (most zöngétlenedés) éppen úgy játszódik le, ahogy írtad. Itt még ez az ejtésváltozat is előfordulhat: ecszerű, azaz c+sz.
Obbligazione - nem az első szótagon a hangsúly. Szabályos penultima a hangsúly. Ahogy én hallom - és fejfájásom miatt nem nézem meg a rendkívül kisbetűs Zingarelli/Zanichelli szótárban.
Ez csak egy sejtés, de fölteszem, a penultima szabálytól eltérő, egy szótaggal előrecsúszó hangsúlyt jelzi a bb (parola sdrucciola). Az obbiettivo és az obbligazione szavakban is szvsz ezzel magyarázható a két b, mert ez utóbbi szavakban több szótaggal is előrecsúszva egyenesen az első szótagra kerül át a hangsúly, dacára az általában véve irányadó penultima szabálynak.
Ha nem haraxol, legalább annyira remekek az érveim, mint a Tieid. Ami az [etyszerű] ejtést illeti, abban könnyen lehet, hogy igazad van (az sz zöngétleníti a gy-t?).
Bocs, az olasz helyesírásra nem inkább az illik, hogy a "leginkább fonetikus"? Ellenpélda? Mindenesetre a helyesírási szabályzatuk az egyik legkésőbbi Európában. (Pedig valamikor Dante is már majdnem a mai olasz nyelven írt). Egy fura példa, aminek 20 éve nem tudom az okát vagy indoklási kisérletét: Repubblica. - Kiejtésében, kutya legyek, ha hallani a "hosszú b-t", én nem hallom, viszont ha valami műveltséganyagot őrizne az írása, akkor tán "reppublica" lenne, a respublica latin miatt. De nem az.
Kedves hacso, meglep amit írsz. Az egyszerűt én betűejtem, és számomra nem homályosult el e szó etimológiája. Eccerűt nem is tudnék mondani, mert idétlennek érzem. A soxor írásmód pedig lehet, hogy nem korcsosulás, de akkor pl. agyrémnek nevezném, kivéve pl. a tréfás vagy SMS-beli használatot.