Szerintem a kavalkád szót a beszélők kavargás értelemben használják, a hangzásbeli hasonlóság miatt. Ilyennek gondolom a kapiskál - kapizsgál szót is, amely alatt kapirgálást értenek ("jó helyen kapizsgálsz").
Hát az ÉKsz. szerkesztési gyakorlata a tapasztalat szerint meglehetősen esetleges volt. Ennek ellenére nem értem, hogy az események színes forgataga mint 2. jelentés miért nem megfelelő számotokra. A kavalkád valóban jelentene zűrzavar, felfordulás-t? (És hát nyilván azért az az 1. jelentés, ami, mert abból vezetődik le a 2.)
Tótfalusi (kék, dátummegjelölés nélkül, de 2000 utáni)
kavalkád - 'lovas díszfelvonulás'; 'események, benyomások tarka forgataga' Francia szó (cavalcade), az olasz cavalcata ('sétalovaglás') átvétele a cavalcare ('lovagol') nyomán; ez a cavallo ('ló') származéka; forrása a latin caballus ('igásló'), amely az azonos értelmű görög kaballészból ered.
---
Magyar Értelmező Kéziszótár (1972/1978)
kavalkád fn irod1.ritk Lovas díszfelvonulás. 2. Események színes forgataga. [nk:fr<ol]
---
Word szinonimaszótár
kavalkád => forgatag fn. (forgatag, nyüzsgés)
---
Én ebből a társas lovaglást nem ismertem, s az elhomályosuló passzív szókincsemben van/volt a lovas díszfelvonulás.
Valóban változik a jelentéskör, bővül (zűrzavar, felfordulás), s valamennyi ki is veszik belőle (társas lovaglás és lassan a lovas díszfelvonulás is), de az 'ellenkezője' erős minősítés, mivel a lovas felvonulás is színes, változatos benyomású, tarka eseménysor volt és a zűrzavart, felfordulást is lehet ezzel jellemezni. Véleményem szerint a kavalkád 'alapjelentése' a mai magyar nyelvben ez (Bakos-3, Tótfalusi-2, MÉKsz-2), s a zűrzavar, felfordulás ill. forgatag, nyüzsgés valamiféle jelentéskomponensei, annak nyelvi jelölői.
A MÉKsz szerkesztési elveit nem ismerem, gondolom rumci tud majd erről nyilatkozni valamit.
Nekem is pont ez a kettő ugrott be leghamarabb. Szizal táblában talán nem koppan, tehát a súrlódósabb sutty vagy szitty jobb. A pakkra én nem tennék ékezetet.
Évekkel ezelőtt szóltam már a "kavalkád" szó jelentés-változásáról. Kb 20 éve már a beszélők nagyobb részében: "zőúrzavar", "felfordulás" a jelentése. Eredetileg, kb a 90-es évekig "színpompás lovasfelonulás, //rendezett// díszfelvonulás" volt az értelme. Rég az ellenkezője. Véletlenül épp most hallom a rádióban "A bűnözők kavalkádot okoztak az utcákon".
Az érdekes, és engem bosszantó: A Magyar Értelmező Kéziszótár (legutóbbi kiadás!) csak az eredeti, mondom, évtizedek óta (!!!) megváltozott jelentését ismeri. No comment.
Linkre kattintottam. Ott volt, h 1 finn szó kiejtése. Arra is kattintottam. Kiírás: "Ennek a szónak a kiejtéséhez be kell jelentkezni". Dehát én nem kiejteni akartam, ugye, hanem meghallgatni.
Most lehetne arról tárgyalni, hogy a [szkifi] ejtés csak annak köszönhető, hogy egy olyan korban került át a szó hozzánk, amikor mind a klasszikus műveltség (latin), mind a (latin betűs) idegen nyelvek területén rosszul állt a szénánk, lévén az egyes számú idegennyelv cirill betűs volt.
Mindenesetre sem a latinban, sem egyetlen jelentősebb nyugati nyelvben (de a magyarban sem!) nem ejtik a c betűt i előtt k-nak. Persze, betudható egy fajta "tudatalatti" idegenítésnek is, azaz jusztament nem úgy ejteni, ahogy magyarul lenne, és (bár sosem i előtt, de mély mgh. előtt ismert volt a <c> = /k/ képlet).
TErmészetesen sem angolul, sem spanyol-portugálul nem "k" hang a sci-fi második betűje, vagyis Észak- és Dél-Amerikűban sem "szkifi"- Mondom, hungarikum!
Én meg nem hiszem, hogy nem :-) -- legalább is hogy egész életükben soha sem.
Persze ha már befutott, akkor megengedheti magának egy "írófejedelem", hogy hiúságból elutasítsa a kiadó egyéb gyakorlatát, hiszen a kiadó ilyen feltételek mellett is örülni fog, hogy ő adhatja ki.
Minden bizonnyal a korabeli kiadójának olvasólektora. Ugyanis kiadók rendszerint az írókkal együtt dolgoznak egy mű megjelenésén -- és sikerén. (Ennek nem utolsó szempontja, hogy milyen gördülékeny a szöveg).
Már Heltai is masszívan belejavított kiadottjainak szövegébe, leginkább helyesírás terén, amivel nem kicsiben hozzájárult ahhoz, hogy épp ez a helyesírási norma vált uralkodóvá (a versengők közül), mai helyesírásunk gyökerévé.