Bármi, ami rendkívüli vzügyi helyzetet okoz (pl. egy rendkívüli eső, vagy egyebek). Szerencsére ez a Balatonon ritkábban fordul elő, mint aTiszán vagy a Dunán, de azért nem zárható ki.
Bocs a kifejezésért, de te is megetted az időjárás marketinget :))) Nincs 10 centi hó, még a Bakonyban is csak 15 esett, viszont a viharos szélnek elég 2 centi is, hogy hótorlaszokat emelt, s ha figyelmesen hallgattad a rádiót és ismered kis hazánkat, akkor az összes akadály szokásosan a ny-k irányú utakon jelentkezett, ez évtizedek óta így van, erdősávot semmi pénzért nem telepítenének oda! Tegnap délután a Vp-Tapolca úton még mindig hófúvás volt. Ja és ma este Budaörstől-Fehérvárig szakadt a hó, idébb csak esett, az utakon horror útviszonyok.
Ezért írtam, hogy lehetőleg munkaidőben keressétek fel őket, akkor biztosabb az eredmény.
Igen, csak ezzel egy a baj: munkaidőben én is dolgozom :-) (nem Siófokon). De majd megoldom valahogy, ha alkalom adódik. "Háborús helyzet" mi lehet a Balatonon???
"...tenyleg az a kerdes, hogy egy "megfujt " vizfelulet milyen alakzatot vesz fel. aki ezt tudja az ezeket a fuggvenyeket parameterezi az ismert ertekekkel..."
Egyébként b*s, ezt a lapot most nézem először, de nem gondoltam volna, hogy ilyen kis területeken is gyakorlatilag szembe fújhat saját magával a szél... a nekem most megjelenő állapot szerint pl. Máriafürdőn É-i, Almádiban D-DNy-i.
"...egyebkent engem meglepne, ha ilyen komolyan vennek. biztos van valami vigyugyi fuggvenytabla, ahol tablazatbol kinezik az egeszet ket adat ismereteben:)..."
Tudod mit? szerintem is :) De milyen jól elvagyunk itt a mindenféle elméleteinkkel...
Múltkor pont erről volt vita. Valaki azt mondta, hogy a hóeseés azonnal megjelenik a vízállásban. Én azt mondtam, hogy nem. Ezek szerint nekem volt igazam. A havat elfújta a szél.
"A jég nem egy szupermerev híd parttól partig, hanem a víz felszínén úszik. Innen pedig már egyértelmű."
És mégsem áradt egy centit sem. Kiváncsi leszek az olvadáskor lesz-e áradás. Szerintem lesz.
Az a baj, hogy amikor esett a hó, akkor szél volt. Ha a Füredi partról végignézek a jégen, akkor szinte nem is látok havat, a szél elhordta Szerintem ezért maradt 76 cm
Bár a korábban itt, a jégre ráeső hó vízszint növelő hatásáról lefolytatott eszmefuttatásokat kétkedve fogadom
ocsem, 30 meg hatvan centi!!! az nagyon durva. megha a 60centit ugy ertjuk is hogy ketszer 30. akkor nem nagyon lehet itt 120 ra emelni , mert az azt jelentene, hogy 120+30+20(itt felteszem hogy a part legalabb 20centivel magasabb mint a viz)=170centire kellene emelni a vedmuveket a balaton ket vegeben meg a 120centihez is. es akkor mi lenne ha 130 140 centi lenne a szint???
Ügyelet az ilyen helyeken mindenképpen kell legyen, de békeidőben előfordulhat olyan kolléga akinek nem ez a szakterülte, ezért esetleg részletes felvilágosítást ebben a kérdésben nem fog tudni adni. Háborús helyzetben persze más a helyzet, de ilyenkor nem illik a szakembereket ilyen kérdésekkel zavarni, és nem is biztos, hogy ráérnének. Ezért írtam, hogy lehetőleg munkaidőben keressétek fel őket, akkor biztosabb az eredmény.
Azt hiszem, kicsit tulkombinaljatok a dolgot. Nyilvan lehetne igen pontos meresi metodust is alkalmazni es specialis kiegyenlito szamitasokat, de szerintem egyszeru eljarassal atlagolnak.
ELsosorban arra gondolok, hogy a vizallas leolvasas a vizszint es a mederteltseg mertekenek meghatarozasara szolgal. A kobtartalom meghatarozasa nem m3-ben, hanem millio m3-ekben tortenik, hiszen senki sem tudhatja pontosan a to pontos geometriajat. A kobtartalom a medergeometria ismereteben egy vizallas-terfogat gorbe alapjan hatarozhato meg, termeszeteen bizonyos pontossagi hatarokon belul. Hogy ez mennyi, az attol (is) fugg, hogy a medergeometriat mikor, milyen suruseggel vettek fel valamint hogy milyen matematikai osszefuggessel hataroztak meg ezt a fuggvenyt, mert valoszinu, hogy nem egy ugynevezett tapasztalati osszefuggest hasznalnak erre a celra, hanem egy exponencialis vagy hatavanyfuggvenyt, amely a az egyes vizallas-terfogat metszespontokra kello pontossaggal simul.
A vizfelszin nem sik!!! Alapvetoen kvazi gomb(goemb)szimmetrikus, egzaktabban elliptikus, meg egzaktabban nempermanens hatasoknek kitett, ezert alakjat (hullamossagat) folyamatosan valtoztato kvazi szintfelulet.
Megcsak nem is szintfelulet, mivel a viztukorkilendulesek miatt nem ekvipotencialis felulet a to felszine. (ld. aramlasok, melyek a vizfelszin esesevel is kimutathatoak (lehetnenek)).
A viztukorkilendules merteke ENY-DK metszetben elerheti a 30 cm-t is, ez a jellemzo kilendulesi irany az uralkodo szelek miatt, de letezik hossziranyu kilendules is, ennek merteke 60 cm is lehet.
(es meg nem ejtettem szot a hullamzasrol, de nem is fogok, mert annak hatasat ki lehet egyenliteni a meromuszereknel)
Orulnek, ha hamar valaszolhatnek az esetleges kerdesekre, nezzetek el nekem, ha ezt csak jocskan kesve teszem, kulhont tartozkodom epp. :)
eltekintve a tavaly elotti evtol szerintem nincs olyan nagyfeluletu kis melysegu viz, ami jelentosen modositana. vagyis mondjuk nehezen tudom elkepzelni, hogy a deliparto 20 centi mely viz eros deli szelben egyszeruen eltunik, es kilatszik a homok es az igy keletkezo foveny jelentos lenne a vizfelulethez kepest. huszcentinel nagyobbat meg nem hiszem hogy kileng, szerintem meg huszat se, es nincs is sok huszcentis viz. na de lehet hogy nem igy van, de erzesem szerint ezeket a dolgokat el lehet hanyagolni
persze geppel csinaljak, ugy szerintem nem olyan nagy gaz. szerintem a meder melyseget nem kell figyelembe venni, mert mint ahogy irtam az also vizek ott maradnak ahol vannak, a felso pl. 20-30 centi keresztmetszete pedig valtozatlan. a szelsoertekek ismereteben nem is olyan bonyolult a felulet leirasa, tenyleg az a kerdes, hogy egy "megfujt " vizfelulet milyen alakzatot vesz fel. aki ezt tudja az ezeket a fuggvenyeket parameterezi az ismert ertekekkel, utana pedig minden negyzetmeternyi vizet megszoroznak a feluleti fuggveny ott felvett ertekevel es ezeket osszeadjak es kesz. persze lehet hogy nem kell negyzetmeteres felbontas, de ez mar reszletkerdes.
egyebkent engem meglepne, ha ilyen komolyan vennek. biztos van valami vigyugyi fuggvenytabla, ahol tablazatbol kinezik az egeszet ket adat ismereteben:)
Sziasztok, szerintem nem olyan problémás az eset, van erre egy pár matematikai módszer, a közelitő függvény sem lehet akármilyen, mert a fizika törvényeineknek meg kell felelni. Folytonos lesz, az áramlási rendszerekről is láttam már valahol térképet, amit szint ugy fel lehet használni.
:-) Szerintem abszolút nem hülyeség, a legpontosabb megoldás tényleg az integrálás lenne. Csak szerintem a legtöbbünk elég csúnyán nézne az analízisprofra, ha vizsgán elénk tenne egy háromváltozós függvény által 596 km2-en megadott felületet, 39 fixen megadott koordinátaponttal, és azt mondaná, hogy na akkor integrálja fiam :-)
Végül is a megadott pontok között fogalmunk sincs a függvény által felvett értékekről. Ekkora felület esetén meg a belső pontoknál 1-2 centi tévedés is rengeteget számíthat köbméterben.
Na, asszem ebből tényleg az lesz, hogy ha majd Siófokon járok beballagok a vízügyhöz, és megkérdezem, hogy számolnak átlagot a vízből. És le merem fogadni - miután ennyit agyaltunk itt a komplikáltabbnál komplikáltabb számításokon - hogy a válasz ez lesz: "SEHOGY! A "BALATON ÁTLAG" MÉRCÉN MÉRT ÉRTÉKET FIGYELJÜK!"
:-D
skaloz, ha te vízügyes vagy biztos tudod, mikor szoktak benn lenni a kollégák ezeken az állomásokon? Hétvégéken is van ott valaki?
Szia! (kiolvadtál már közben, vagy még édesjég vagy? ;-) )
"Milyen magasság lenne a mérvadó, ami a nyugalomban lévő vizszintet mondaná meg. Tehát a feladat a kölönböző magasságpontok áltál bezárt viz köbtartalámának a meghatározása, és vissza számitása a mederre."
Ez teljesen stimmt, de számomra elég nagy kihívás 596 négyzetkilométer felületű, ráadásul véletlenszerűen mozgó víztömeg köbtartalmának meghatározása úgy, hogy csak 39 ponton ismerjük a magasságát (és az is majdnem mind a kerületén van).
Egyébként a vízszint visszaszámítása vajon a konkrét tómederre történik, avagy itt is átlagolnak valamit? Úgy is kérdezhetném: hol van a 0 pont, ahonnan a 76 centit, vagy a 110 centit mérik?
szerintem se sujozasrol van szo, hiszen ezzel csak kozelito eredmenyt lehetne elerni. a feladat nagyon leegyszerusitve tulajdonkeppen az hogy megallapitsuk, milyen magassagban lenne a balaton felulete altal meghatarozott sik, ha nem torzitana ezt a sik feluletet szel. ha az egyszeruseg kedveert feltesszuk, hogy az egesz balaton folott egy iranyu szel fuj, akkor konnyu a dolgunk, mert azzal szamolhatunk, hogy a sik egyszeruen elbillent, vagyis ha a meg nagyobb egyszeruseg kedveert eszak nyugat felol fuj a szel, akkora viztukor a to hossztengelye menten fordul el, az eszaki parton pl. 4cenya le, a delin 4 fel. vagyis ez egyszeru geometria szamitassal is megvan. csak a gond szerintem, hogy egyreszt a to felulete mar eleg nagy, es gombfelulettel lehet csak pontosan leirni. azonkivul a szelek is osszevissza fujnak felette, vagyis a felulet nem egyszeruen elfordul, hanem esetleg tobbiranyban is szabalytalanul torzul. ezt mar nem lehet "veges szamu" lepessel kiszamolni, vagyis csak integralassal megy. persze veges szamu muvelet lesz igy is, csak nagyon sok. tehat szerintem ha tenyleg a teljes partvonalrol felhasznaljak az adatokat, akkor az tortenik, hogy az ertekek segitsegevel interpolalva leirjak a viztukor feluletet, aztan terfogatot szamolnak, es megnezik, hogy ez a terfogatu viz milyen magas vizoszlopot jeletene a balaton feluleten egyenletesen elosztva. a medermelyseggel nem is kell szamolni, mert ugyis csak a felso 20 centi mozog. raadasul tenyleg az latszik, hogy nem kell egyenletesen elosztani a meresi helyeket, es hogy minel tobb van, annal pontosabb lesz a felulet leirasa, vagyis az atlagszamitas.
na lehet hogy ez tok hujeseg, de akar meg igy is lehetne:)
Ismét ontopc, reggel találtam, amikor kerestem a jeget http://www.hydroinfo.hu/mashidr.htm ugyan a Tisza, és Duna vizgyüjtö rendkivüli szárazságáról szól, de a Balatoni se sokkal jobbbszerintem. Több vizet.
Mai jéghelyzet kedvcsinálónak (balatonföldvári képek). A repedések vastagságát becsülve olyan 10 cm-es lehet a jég, de ma már nem ropogott alattam.
