tudtam, hogy mindenfelé tágul minden, de arra nem is gondoltam, hogy a béléscsövet nem (csak) a belecsúsztatott acélcső átmérőváltozása feszegeti, hanem az, amiről alább is szó volt. Vagyis tényleg nem szabad a füstcsöveket passzentosra összenyomni egymásba, kell helyet hagyni a hosszanti tágulásnak.
Megnéztem a helyi boltban a vastagfalú füstcsöveket amit a falba lehet helyezni és érdekeset láttam. 130-as csövet kerestem, az eladó kihozott egyet és lemértük (szerintem ahogy láttam rajta, őt is meglepte kissé) és az van, hogy a 130-as vastagfalú cső KÜLSŐ átmérője 136 mm, az egymásba tolhatóság miatti EGYIK végén gyárilag kialakított szűkítés KÜLSŐ átmérője a 130 mm.
Tehát nekem ide kell tekerni a kerámia zsinórt, ezt belenyomni a béléscső csonkjába, a másik végére adott egy dupla falú falihüvelyt, amit fixre beépítek a téglafalban kialakított nyílásba, így elvileg a hosszanti hőtágulás okozta erőhatást a fal felveszi, amit a Leier építési útmutatójában mutatott megoldásnál nem - mármint hogy a füstcsövet közvetlenül a béléscső csonkjába illesztik, jobbnak tűnik így.
Aztán, hogy a falon átvezető csövet elszigetelem és ha igen, akkor hogyan, az egy dolog. De hajlíttatok egy bádogos cimbivel egy bádogcsövet, mely a 136 mm cső + a hőszigetelés vastagságával megegyező átmérőjű és viszlát. Tudom, kikenhetném a faláttörést csemperagasztóval, de szerintem ez egyszerűbb és szebb.
Bocsi a belekotyogásért,de a tágulás ha van hová ,és az egész szerkezet együttesen éri, és nagyjából egyformát tágul ,akkor talán nem akkora gond !:)Ha nincs hely,különböző anyagoknak kéne egyformán tágulnia ,akkor baj lehet !:)De lehet csak szerintem.
Bizony így van, a füstcső és minden más test minden irányban tágul.
Sőt a tágulás hosszirányban a jelentős.
Tegyük fel egy vascső bizonyos hőfok emelkedésre / 300 fok / 10 mm -t tágul, akkor ugyan ennyit tágul az átmérő is. 160 -as átmérő, az kiterítve D x pi . az 160 x 3, 15 az az 502 mm, az tágul 1 % -ot azaz az új 502 mérete 502 x 1,01 = 507 mm ... 7 mm -rel több a palást. Na de mennyi az új átmérő ?
507,4/ pi =161,6 mm alig észre vehető. Mindig az átmérő növekedésen akadnak ki, pedig nem az okozza a bajt hanem mint ba'játom írta, a hossznövekedés.
Amúgy valóban egyszerű. Az anyagok a hőmérséklet növekedésére tágulnak, a tágulásnak helyet kell biztosítani, különben baj lesz !!
Vagy ha erősen fixre építem ki a fal belső oldalán a csatlakozást, ahová a könyököt dugom, akkor ugye nem tudja a hosszúsági méretváltozás a samott cső csonkját feszíteni, hanem viccesen mondva a kandallót tolja odébb?
Hú, én azt hittem, hogy ez egy egyszerű probléma...
A kémény kívül helyezkedik az épületen, de egyszer talán az épület bővítve lesz és akkor már beltérben lesz. A képen balra látható egy szellőző, kb. azzal egy magasságban lesz a bekötése a kandallónak, de mivel látom, hogy a hőtágulással probléma van - tehát a füstcső hosszában is tágul, ha a kéménnyel egy síkban, a bekötés alatt lenne a kandalló, akkor eltörhet a samott csőcsonk.
Mondjuk nem alatta akartam alapból sem elhelyezni, de ha ráteszek egy olyan hőfokozót, akkor utána az égésgázok hőmérséklete csökken.
Hát tényleg nem egy nagy ügy, de azért az apró részletekre figyelni kell.
A fal áttörés nem nehéz, aztán egy az átmenő csőnél egy kb. 10 -15 mm-rel nagyobb átmérőjű sablonnal (nevezzük csőhüvelynek - tudod a mibe be kell dugni hol ezt hol azt. )
Tehát a hüvely és a csúnya falvésés közötti hézagot megfelelő anyaggal kitöltjük . Jobbára gipszes habarcs tégla darabkákkal.
majd ennek kötése és simítása után átdugjuk a kandallócsövet. Viszont a kéménybe a korábban leírtak szerint kell csatlakoztatni a csövet.
P. írta
"A fali átvezetést (elkerülendő a kéményseprő kukacoskodását) egy direkt erre kitalált, valamilyen szigetelt rendszerrel oldd meg, aminek a szabvány szerinti besorolása EN 1856 - .... G00.. jelölést tartalmaz. "
Hát én ezt nem értem. Azt írta a kérdező, hogy közvetlenül a külső fal mellé telepítené azt a kémény. mi probléma lehet ott ? Minimális a táv azt csak le lehet szigetelni.
Mondjuk maga a kűltérbe való telepítés nem a legszerencsésebb, de hát majd a hőtechnikai számítással csak kihozzák, hogy megfelel.
Egyébként is értelmezhetetlen ez a megfelel nem felel meg egy szilárdtüzelésű kandallónál.
Ha nagyon lehűl sok sok kátrány keletkezik,
csak hamarabb tönkre megy (nem jön bé a 33 év, na de addigra a Lájer is csődöt jelent ).
De hát ha valaki magának csinálja, nem másnak pénzért, akkor hol a problém ??
Természetesen az életvédelmi előírásokat be kell tartani.
" füstcső csAtlAkozó sAmott eleme és A füstcső közötti dilAtációs hézAg legAlább5 mm kell, " aminek bizonyos esetekben akár 15-20 mm nek is kell lenni.
Mondjuk ott a vége felé, ahol két rajz is van
a baloldalinál biztos elég az 5mm, mivel a füstcső ha tágul is oldalirányba el tud mozdulnl. A jobb oldalinál ahol ügyesen lehagyták kályhát, ott egy függőleges füstcső csatlakozik be és bizony bizonyos esetekben előfordulhat olyan konstelláció, amikor elreped a becsatlakozó idom nyaka.
Pl.
túl hosszú a füstcső,
tisztességesen összesajtolják a cső elemeket, és
a belső samott csövet alaposan kiékelik a külső köpenyhez.
Mi történik ?
Hát elreped pont a becsatlakozó sarokban.
Aztán jön a reklamáció. Csakhogy a beépítés a szakszerűtlen.
Szintén el olvastam. Jó szájbarágos építési útmutató (akár az IKÉA ).
FIGyELEm!
A kémény füstcső csAtlAkozó sAmott eleme és A füstcső közötti dilAtációs hézAg legAlább 5 mm kell, hogy legyen! A dilAtációs rést rugAlmAs, nem éghető AnyAggAl (pl.: tömítő zsinór - opcionális tArtozék) kell tömíteni!
Ez viszont hab a tortán hogy 33 év garit adnak. Na ezért megérdemel egy fekete pontot a cég.
Mondhatjuk úgy hogy komolytalan.
Csak nem a kádárrendszertől lopta ezt az ötletet.
Az is 33 évig regnált, aztán ment a süllyesztőbe.
A dilatációról : tény hogy minden anyag így a samott és a fém, jelenesetben az acél is dilatál a hőmérséklet emelkedésére.
Sőt az acél kályhacső csak igazán tágul ... növekszik. Többszáz fok hőmérséklet emelkedés is lehet. Akár 2 -3 cm-is emelkedhet, nekinyomódik a samott becsatlakozás felsőrészének aztán szépen eltörik az.
Úgyhogy néha az az 5mm bakfity.
Mert mitől törik itt el ? Meg kell emelnie a becsatlakozás utáni elemekből összerakott samott csövet. Ez még hagyján ha nem túl magas a kémény, na de ha valaki tiszteségesen (értsd hülyén ) hozzáékelte a külső köpenyhez, akkor tuti a nyak eltörése. Asztán a vevő néz mit a moziban. És nem 33 év hanem csak párhónap használat után.
Persze nem mindig lép fel ilyen jelenség. Pl. ha viszonylag rövid a kandalló füst csöve és az elemeit nem tökig nyomják össze. Akkor a hőtágulása eleve kevesebb lesz és pár mm-t még összenyomódik az a cső. Nem törik el a kényes becsatlakozási nyak.
Hát igen, a gyártó... Sajnos velük nehezebbnek érzem a kommunikációt, mintha elmegyek a helyi (szak-) boltba és tanácsot kérek. Amúgy az általad linkelt útmutató alapján építem fel, a tömítésre itt is szűkszavúan a 10. oldalon azt írják, hogy tömítő zsinórt kell alkalmazni, pl:
A hézag 5 mm kell hogy legyen a leírás szerint, oké, veszek 5 mm-es zsinórt, de lehet, hogy egy szakember azt mondja, hogy jobb a 6 mm-es, mert nem olyan összenyomhatatlan az a zsinór és így ez a 6 mm-es jobban tömít, de mondom, ez csak egy lehetőség, és pl. erre vagy ilyenre szeretnék itt tanácsot kapni.
vagy, ha a bekötő csonk a béléscsövön 140 mm, akkor a dilatációt beleszámítva én egy 130-as csövet kell, hogy belerakjak és azt tömítsem 5-5 mm tömítő zsinórral, de nem tudom, hogy az a cső végig 130 mm, vagy ahogy a kéménycsövek egyik végén szűkítés van a másikon meg tágítás?
A szabványos szigetelt rendszernél mire gondolsz konkréten?
Pimpa1974 szerintem kicsit keverte az LAS rendszert (Schiedel) és az általad megnevezett LSK rendszert (Leier), ráadásul más funkciót is lát el a két elvezető. A kérdésedre a választ az LSK rendszer építési útmutatója 10. oldal adja meg:
Vagyis a tömítőzsinór opcionálisan rendelhető a gyártótól.
A fali átvezetést (elkerülendő a kéményseprő kukacoskodását) egy direkt erre kitalált, valamilyen szigetelt rendszerrel oldd meg, aminek a szabvány szerinti besorolása EN 1856 - .... G00.. jelölést tartalmaz.
Még nem tudom, amit olcsóért találok a környéken, de valszleg kandalló lesz, mert az tűnik a legegyszerűbben üzemeltethetőnek. A vízteresről még nem mondtam le, de a légfűtéses talán jobb arra a pár téli napra a műhelyben.
semmilyen gumiszerű karikát nem látok. Tehát van egy "T" idom béléscső, aminek a füstcső csonkja van és slussz. Köré nem akarnám, mert ha a kéményben is hőszigeteléssel választják el a béléscsövet a külső, beton elemtől, akkor gondolom a falban sem kellene másképpen.
Az egyszerűtől nem félek, sőt, csak szeretem megcsinálni a dolgaimat úgy, hogy lehetőleg soha többé ne kelljen hozzányúlnom, ezért szeretném most jó alapos körbejárás után úgy megcsinálni, hogy ez a feltétel teljesüljön. Az 5 mm-t meg úgy írták, hogy annyi diletáció, és a rajzon volt, hogy van ott valami tömítés/szigetelés
..
Mondjuk úgy hogy barteroltam egy építési vállalkozóval, így nekem kicsit kevesebbe került mint a boltban, mert átadta nekem úgy, ahogy ő beszerzési és kedvezményes áron hozzájutott. 140-es a bekötőcső, a béléscső átmérőjét nem tudom, de kb. ugyanannyi mint írtam, 10 mm az eltérés kb. A magasságára nem emlékezem 17 db beton elem van, olyan 6 m körül van a magassága, plusz a beton fedlap, plusz a saválló pikula a tetején. Én nem konkrétan ilyent akartam, hanem mondtam neki, hogy amihez hozzájut jó áron, mert egy fűtési idényben nekem 10 alkalommal kell befűtenem a műhelyben, nem folyamatos használatra lesz, ez az érzésem szerint túl jó erre a feladatra, de inkább így, mintsem egy másikat meg javítani/cserélni x év múlva.
Én mint kontár ,csak olvasgatok és próbálok össze rakni dolgokat józan paraszti ésszel.
Nos az a gondod mivel kösd átt a fal vastagságot? Kérdésre tudom nem illik de meg válaszoltad magadnak nem: Acél cső.
A kémény bekötő csonknál nincs ilyen gumi szerű karika neked amit méretre kell vágni a bekötéshez??
Aztán azt mondod nem tudsz szép kör alakot ki vésni: Hát akkor véss nem szép kört de nagyobbat és majterold vissza szép körré? mi lehet a gond???
A szigetelést meg azt mondod 5 MM Az 5 mm az nem kicsi nem vékony??
Csinálj nagyobb vésést nyílást és tégy bele vastagabb szigetelést máris jó lesz.
Nem kell ám ezt annyira túl spilázni szerintem mert úgyis az a baj hogy az egyszerű dolgoktol mindenki fél mert hát az úgy nem jó meg hátha meg izé....
Csak egyszerűen és jó lesz az. Sőt ha ahogy írod magad rakod össze a kéményt nem is vagy te olyan elveszett :-))
Csak gondolom kell kis bíztatás.
De most had kérdezzelek én is : A kéményedet mennyiért vetted mekkora Magasság Átmérő stb....
Esetleg valami akció volt vagy valami??
Én is szeretnék kéményt cserélni de nem találok emberi meg fizethető árakon :-((
Elkezdtem építeni az LSK kéményemet - háztájiban - és az a problémám, hogy a kémény a falon kívül épül, tehát kell egy falvastagságnyi átvezető. Ugye a béléscső az a beton külső elem széléig ér, ott kezdődik az épület fala, de a kályha a fal másik oldalán van az épületben. Gondolkodtam, hogy veszek egy plusz béléscsövet és az lesz a falátvezető (hőszigeteléssel persze) de a bekötő csőcsonkba a béléscső nem passzol, a csonk 10 mm-el kisebb, amúgy 140-es. Tehát kell egy acélcső nekem ezek szerint, de csak 130-as mert 5 mm dilatációs hézagot ír elő a szerelési utasítás, vagy 140-es kell nekem mert azokon van eleve szűkítés? A másik kérdésem, hogy mit kell tennem az 5 mm-es dilatációs hézagba? Tudom, hogy valami kőzetgyapot-félét, de 5 mm-ben milyen van ami jó?
Aztán az acélcső belső végét hogyan támasszam meg? A falban a lyukat nagyobbra csinálom, hogy a cső köré hőszigetelést tehessek, de akkor nem lesz fix a cső, mozogni fog, amennyire a hőszigetelés engedi. A falba ugye nem tudok tökéletes kört vésni, arra gondoltam, hogy egy Ytong darabot teszek a falsíkba, abba már tudok szép lyukat faragni (belül) és az már jól megtartja a cső belső végét meg az relatíve jól is szigetel. A hőszigetelés a falban azokból a megmaradt gyári kőzetgyapotokból lenne, amiket kivágtam a tisztítónyílásnál meg a bekötőcsőnél, esetleg mér erről véleményt, ha kérhetnék.
"Te nem hallottál az un. kémény lobbiról ezek szerint.
Olyan kacifántos és szigorúak az oldalkivezetés feltételei,"
Nem figyelsz rám. A "kémény nélküli" gázbojler nem parapetes füstgáz elvezetésű, hanem NINCS SZÜKSÉGE SEMMILYEN FÜSTGÁZ ELVEZETÉSRE, tehát sem oldalra, sem felfelé, a füstgáz a helyiség szellőző levegőjével távozik.
És mivel nem kell hozzá semmilyen kémény, ezért az ilyen bojler gazdája kéménybélelésre sem kötelezhető.
Nekem sok minden nem kóser és ördög a részletekben,ugye...
Először is valami irkafirka papiron irták össze, mely lakások kéményeit kell béleltetni (mindegyiket) ezt a főlétüsz kft, azaz korlátolt felelősségő társaság nyilatkozta ki nekünk, majd a Katasztrófavédelem fele.
A másik az, hogy pontosan hány méter kémény az enyém?Miért béleltessek egészen a födém és tetőn túli kéményben is? Ha 3 méter magas a lakásom, akkor a plafonon túli terület nem az enyém.
A harmadik az, hogy a gázbojler csövet a kéményen belül miért is nem lehet savállócsővel folytatni? Vagy vízszintesen, a homlokzatot átfúrva kivezetni?
"Viszont a Katadztrófavédelemhatáridőt adott a kémény kibéleltetésére. "
Hogy hogy hozzád járnak a katasztrófa védelem szakemberei ?
Írásban szólítottak fel ?
Szerintem valami kóbor .. házaló kényseprő a főnökei ukászára adta ki ezt a javaslatot, aztán életveszélyre hivatkozva továbbította az ő véleményét a katasztrófa védelem felé.
Természetesen a bélelés jó, de azért egy legfelső emeleti lakásnál mást eleve nem veszélyezteted.
A kémény így hamarabb tönkre mehet, a kondenzátum miatt a fagy előbb utóbb elmállasztja a téglákat, a közte lévő vakolatot.
Ez azért évtizedekben mérhető.
Viszont a társasház szólhat, hogy a közös kéményt szakszerűen használd. A közös tulajdon állagát óvd a lehetséges eszközökkel. Ennek egyik módja a bélelés.
A másik, hogy újraépíted a kényfejet megfelelő anyagokkal. Nem egy őrdöngös műszaki valami. Fagyálló tégla, javított cementes habarcs és úgy 300 eft. Újabb 25 évre jó, aztán kezdheted elölről.
Valószínűleg valamiről megfeledkezték az ellenőrzéskor.
Kávé, üdítő és rákérdezni, hogy más megoldás van e ? 5 - 10 eft - ért biztos akad.
Természtesen sok egyéb is mérlegelendő.
pl. mennyire áll ki az a kémény a héjazatból. Teljesen más ha csak 5 -6 sor tégla vagy mondjuk 15 - 20 sor. Ha dől hová dől ( az utcára vagy egy elhagyott területre stb. )
De...hallottunk, csak az a baj, hogy ezek is kb.annyiba kerülnek mint egy kéménybélelés.
Mivel legfelső emeletiek vagyunk, az alattunk lakók béleltettek már, így nem veszélyeztetnek minket, és nekünk miért a bélelés a megoldás?Cső miért nem jó? Olyasmi, mint a parapetes megoldás?Több helyen láttam,hogy a gázbojler csövet vízszintesen kivezetik a falon keresztül.
Az alattam lakóknál mindenütt ki van kapcsolva a fürdőszoba gázfűtés. Nem volt a lakóknak pénzük a bélelésre. Meleg víz villanybojlerrel - fűtés villannyal vagy semmi.
Nem tudom. De a szigetelésnél + a szigetelő anyag és a ragasztó. Ez nekem és a szomszédnak elviekben állni kellett volna. De hát a benfentes kiharcolta némi ködösítéssel, hogy a köz fizesse.- a köz a társasházi közösség.
korábban írta valaki, hogy ezek a tűzfalak vékonyak. Bizony azok. Nálam pl. a normál főfalak 44 cm -esek. (régi nagy méretű tégla 29 +14 cm + a vakolat ). De a fürdőnél csak egy keresztsor tégla van az 29 + 2x 1,5 cm vakolat kb. 32 cm. Régen is spóroltak ... néha nagyon hülyén.
Szigetelés előtt az un. önhűlés a lakásban21 fokról 8 óra alatt 18 fokra, a fürdőben 21 fokról 14,5- 15 fokra, 3 -3,5 fok. Még mindig van különbözet, de már csak 1 fok körüli, azaz 17 fokra hül le a fürdő. Természetesen a radiátor a fürdőben ezt korrigálja. na meg ez a falfelület töredéke az össz. falfelületnek így csak fűtési szünetekben tűnik fel. Az energia mérlegben nem sokat számit.
