Koszi az infokat. Az idopont nagyjabol stimm es mar lehet korabban voltak fenyjelzok, de az a hirtelen atteres alakra majd vissza, a terkozosites miatt lehetett.
Zsenge gyermek volta még akkortájt, a következőkre emlékszem. Balatonszárszó megállóhelyen fényjelzők működtek 1967-ig? az állomássá bővítésig.
Ezután karos jelzőket szereltek fel, fel is voltam háborodva, hogy a szép színes lámpák eltűntek. Aztán egyszercsak eltűntek a karos jelzők és újra fényjelzők álltak. Hogy ez mikor volt, sajnos nem tudom.
Még annyi, hogy egy ideig állítótorony (egy kis bódé) állt az állomás Földvár felőli végén majd, legalább 20 éve, lebontották
Ezekben a kábelvégelzárókban van a földkábel vége, kifejtve egy kapocssorra. Azokhoz csatlakozhatnak a szigeteltsínekhez menő vezetékek, amik lényegesen nagyobb keresztmetszetűek, más szigetelésűek, hiszen szabadon vannak vezetve. A kábelvégelzáró a papír érszigetelésű kábeleknél szigetelőmasszával kiöntve lezárta a nedvesség elől a kábelt. A mai műanyag szigetelésű kábeleknél ez a szerep visszaszorult, valóban szinte csak a kis keresztmetszetű kábelerek és a betápláló vezetékek csatlakoztatására szolgál.
Arra, hogy két kábelt összekössenek, illetve csatlakoztathassanak egymáshoz több kábelt. Ezt nem rágja meg az állat, nem esik bele az eső, nem másik bele a pók meg a mittudomain bogarak. Szvsz.
Még annyit, hogy az áramkört úgy kell kialakítani, hogy bármely alkatrész egyetlen hibája nem okozhat közvetlen üzemveszélyt. Jellemzően egy jelfogó nem húz meg, amikor kéne, illetve az érintkezők összehegedése miatt nem ejt el, amikor kéne. Ezeket egy másik (ellenőrző) áramkörrel ki lehet védeni.
Vannak olyan áramköri részek, melyek helyes működését nem lehet ellenőrizni, pl. ilyen a szigeteltsín-jelfogó. Egyszerűen megbízunk benne és kesz! :)
Megjegyzendő, hogy két különböző hiba egyidejű fellépésével nem számolunk.
Pl. egy fényjelző optikájában kiég az izzó, azt a vele sorbakötött jelfogó elengedése jelzi (karácsonyfaizzó-effektus). De ha ez egy foglalatzárlat kíséretében történik, akkor a helyzet a következő:
az izzó nem világít, hiszen kiéget...
A fényellenőrző jelfogója nem ejt el, mert az áramkör az összeérő foglalaton keresztül záródik. Távolfekvő (pl. elő-) jelző esetén még az áram számottevő változásával sem számolhatunk. Képzeld el, hogy egy kicsit távolabbi, rosszul beszabályozott bejati jelzőn az alsó sárga (S1) fénye így ég ki... A vonat — ha nem nézte az előjezőt — simán belerobban egy kitérő irányban álló váltóba, akár 80 km/h-val is. Ha még rá is fékez, annyira befeszül a szerelvény, hogy biztos kisiklik. Belegondolni is rossz...
Más:
Alakjelzős világ, az a szabály, hogy sötétben az összes lámpát fel kell húzni a jelzőkre. Persze lopták a petróleumot a vasutasok ezerrel, spróoltak, ahogy tudtak. Nagyon szép táblázatok készültek, hogy melyik hónapban x szélességű kanóchoz mennyi petróleum kell. Annyit kaptak, kész... Persze vágták a szélét, hogy ne fogyasszon annyit. Megtörtént, hogy egy állomás bejárati jelzőjére csak egy lámpát húztak fel, hogy a vörös kint legyen, meg egykar esetén a zöld. A forgalmász meg már csak az átmenő fővágányra akart vonatot fogadni, tehát minden váltó maradt volna egyenesben. De mégis volt egy kereszt, egy tehervonatot kellett kitérőben lefogadni, a bakter meghúzta a jelzőt kétkarral, de ugye csak egy zöldet láttott a vezér, mert az alsó karhoz tartozó lámpát fel sem húzták a jelzőre... Ő meg belerobbant a váltóba, asszem 60-nal. Mivel fékezett, befeszült, kisiklott...
Tehát elvileg az emberi mulasztás kivédhető, de az sem mindig jobb. Ahogy Vendégsín is írta... Baromi sokat lehet költeni arra, hogy egy áramkör szabályoz/vezérel valamit, amit aztán egy másik ellenőriz, de azt is ellenőrizni kell, meg azt is, meg... 100 %-os biztonság tényleg nincs.
Sehogy. 100 %-os biztonság nem létezik. A biztonsági szint 99 %-ról (Józsi bá', a szittyós bakter) 99,999999 %-ra (egy jelfogófüggéses biztosítóberendezés) növelése igen sokba kerül.
A tervezett működés biztonsága megfelelő műszaki eszközök választásával igen magas szintű lehet. A különféle rendellenes üzeni állapotokban - döntően az emberi tényező miatt - nagymérvű csökkenés áll elő. Mindezt a fehér fény nem tudja kifejezni...
Akkor tisztázzuk, hogy mi a "gyök felől" és mi a "csúcs felől"!
Bocsi, de kicsit messzebbről kezdeném:
Tehát ugye van egy váltó, ami a kitérő azon része, ahol a járművek tényleges terelése történik. Ha a kitérőt egy Y-nak fogod fel, akkor a váltó az, ahol az aulról jövő vonat előtt a két, fixen lekötött sínszál (ú.n. tősín) között a mozgó csúcssinek vannak, amik a tényleges terelést végzik. Egy váltó állhat egyenesen, illetve kitérő irányba. Ezt a legtöbb váltónál úgy lehet ellenőrizni, hogy beállsz az Y alsó végéhez középre és előre nézel. Látszik, hogy melyik tősín "kanyarodik", melyik nem. De szerintem ez a része menni fog! :)
Váltófelvágás:
A váltó alapvetően arra van kiképezve, méretezve, hogy a végállásban (azaz az egyik csúcssín teljesen simuló helyzetében) megvezesse a járműveket. Ehhez az állítóerőt mindig az állítókészülék felől kell biztosítani, nehogy kár keletkezzen a váltóban. Ott van baj, amikor az Y felső részéről érkezik jármű, de a váltó nem úgy áll, hogy a jármű nyomkarimái akadály nélkül elhaladhassanak. (A legtöbb váltóállító készülék/berendezés azért erre méretezve van.) A mozdony/kocsi kerekein levő nyomkarima nekinyomódik a csúcssínnek és azt eltolja annyira, ahogy neki tetszik. Ennyi.
A városi villamosvasutaknál bevett szokás ez a váltóállítási mód, ilyet láthatsz Bp-en pl. Moszkva tér, Jászai Mari tér , ... stb.
A Bp-Esztergom vonalon található szovjet tipusú biztosítóberendezés váltóhajtóművei pl. felvághatatlanok, azaz a rögzítő alkatrészek törnek benne, azokat cserélni kell.
Valtofelvagas: Helytelenul allo valto amikor a gyokkel szemben halado vasuti jarmu kerekeivel allitja at a valtot. A felvagott valtot huzni/tolni vissza nem szabad, a tenyt jelenti kell forgalmi szolgalattevonek vagy jelenletesnek.
Köszönöm a választ! Ha megengedtek még 1 kérdést: időközben (az elmólt 3 órában ) olvastam a topicot, és van egy többször is elhangzott "szakszó", amit nem értek egészen, mégpedig a váltó felvágása. Ez mit jelent?
2. A közelmúltban volt egy ilyen eset Monornál. Nem tudom, tart-e még a vizsgálat. A fénysorompó függésben van a jelzővel. Ha a jelző nem volt kezelve, a fénysorompó nem záródott, a vonat meghaldta a jelzőt, és meg is volt a baj. Autósként úgy védheted ki, hogy mindig lassítasz és körülnézel.
Már régóta foglalkoztat egy kérdés engemet, mint autóval közlekedő vasútmániást. Bocsi, ha volt már a kérdés.
1.) Előfordulhat-e, vagy előfordult-e valaha olyan, hogy a közúti fénysorompó villogó fehér jelzése ellenére vasúti jármű haladt át a kereszteződésen? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt 100 % -ra kivédeni?
2.) Ha igen, akkor miért nem hallunk róla? Legalábbis még soha nem hallottam ilyet.
Továbbá van-e valami visszajelzőrendszer a jelzés leadásának ellenőrzésére?
Van. Ha elszakad a vonóvezeték, a jelző visszaesik továbbhaladást tiltó állásba. Ezt észreveszed, mert túl könnyű az emeltyűt állítani, és mert meghallod a "vonat állt meg a bejárati jelző előtt" jelzést:-)
Villogó vörös legfelejebb a fszt-nél, a rendelkezőkészüléken lehet, de az izzó-kiégést jelöl jelző esetében (sőt, Hévéknél van lassan, meg gyorsan villogó vörös is vj-ben!)...
Pedig naggyon jó egy vonattal becsorogni egy foglalt térközbe 15-tel, majd a közben zavarba eső sorompón áthaladni, miközben a csapórudak lent vannak... Naggyon feelinges... :))
Egyébként nem tudom, hogy miért kéne értesíteni a vonatot a sorompó zavarállapotáról? Úgysem tud többel menni, mint 15, nem? Vagy félünk, nehogy megint eljátsza valaki a Monorierdős utoléréses játékot??
