Szia Tom, jártam arra fele, vagy 200 méterre, és ástam is gödröt, ami pontosan a Balatonnal egy szintben megtelt vizzel, csak amikor vagy csatornát, vagy gáz csövet fektettek, akkor szivattyuzták rendesen a vizet az árkok mellől. Tehát a kútban Balaton-talajviz van, és még a hullázás se zavar.
Ma utánajártam egy vízmérő állomásnak. A helyszín Balatonföldvár. A vízmérő állomás a Balatonba ömlő Séd patak mentén van. A Balatontól (torkolattól) kb. 180m-re, a 7-es főúttól pedig 280 m-re. Ez az állomás nagyon régóta itt van, az földvári parkban az orvosi rendelő és a templom között. A Séd-patak a földvári halastótól a Balatonig kb. 530m-t tesz meg. A halastónál elágazik és folytatódik Kőröshegy felé (arra van a forrása). Ezt a szakaszt bejártam végig, csak ez az egyetlen állomás volt. Azt nem értem, hogy hogyan mérik a vízszintet, mert nem túl mély a patak, azaz nagyon kis víznél elapad benne a víz, nem folyik vissza a Balatonból.
Megj.: A térkép kicsit csal, mert nem ott ömlik be a patak a Balatonba, mivel azt a sarkot annó feltöltötték kb. 80 méterrel beljebb.
Vizepito mernok vagyok es volt egy-ket sajnos csak kisebb munkam a Balaton mellett, ezekhez astam magam a szakirodalomba.
Az utobbi napokban az apaly es dagaly fuggvenyeben viszgaltam a homokfrakcioju hordalek mozgasanak alapveto osszefuggeseit in situ egy palmafas beachen. Vizsgaltam tovabba a hullamok partafutasanak reszleteit, megemlekezve a kulonlegesen nagy hullamok okozta aldozatokrol.
Elotte meg kulonfele izgalmas helyeken bamultam varosokat, es igyekeztem nem elkapni semmifele ungok tropusi bajt. Megfaznom persze sikerult... :)))
Remelem, a jovo heten lesz modom arra, hogy felrakjam az erdekessegeket. Remelem, abban a monografiaban is megvannak ezek, ami otthon rendelkezesemre all es nemcsak konyvtari anyagokban olvastam feloluk.
Na majd ha újra összefutsz a könyveddel, azért felrakhatnál néhányat az említett érdekességekből.
Egyébként te milyen apropóból foglalkoztál ezekkel a dolgokkal, szakmádba vág? És mi jót csinálsz ilyenkor külhonban, csak nem a szilárd halmazállapotú víz súrlódási együtthatójának témakörében vizsgálódsz? :-)
Mivel nemcsak egy mérő áll szemben a többivel, hanem - hogy stílszerű legyek - most is az összes a szélrózsa minden irányába mutat, ezért a drámai valóságú helyi szelekre tippelnék. :-))) Ilyenkor egyébként a domborzat is sokat számít.
Az adatot a 60 cm-es viztukorkilendulesrol egy monografiaban talaltam neheny eve, melyet a hatvanas-hetvenes evekben a VITUKI keszitett. Odahaza van egy kivonatos tanulmanyom, de az otthon van en meg csak jovo hettol leszek a konyvvel egyazon helyen.
Emlekeim szerint viztukorkilendules-szelsebesseg fuggveny nincs, mivel igen sok egyeb korulmeny is befolyasolja, pl. a szelero es a szelero tartossaga. Ha 10 percig fuj 200 km-es szel, akkor semmi drama nem torteni, de ha egesz nap 80 km/h-s szel fujtat, akkor kialakulhat valami. De azt hiszem, erre is van adat abban a tanulmanyban. Meg pl. a legnagyobb mert aramlasi sebessegrol a Tihanyi-szorosban, vagy a legnagyobb hullammagassag...
Pl. hullammagassagra igyekeztek a szokasos tapasztalati kepleteket alkalmazni, de korantsem jartak eredmennyel, ugyancsak tul sok egyeb korulmeny befolyasolja a hullammmagassagot es a Balaton amugy sem azonos pl. a szakirodalomban leirt hullamszamitasi kepletek forrasaul szolgalo tengeri meresek helyszineivel.
Olyan esetben fujhat "egymassal szembe" a szel ket meroallomason, ha helyi szelek fujnak, mert nincs markans regionalis legaramlas, vagy mert szelcsend van, es a szeliranyjelzok "ugy maradtak", vagy mert az egyik beragadt.
Vagyis: vagy eszlelesi szinguralitas, muszerhiba avagy a dramai valosag. :)))
Ezek az extra viztukorkilendulesek nem tul gyakoriak. A kenesei es keszthelyi pl. tartos hossziranyu szelvihar eseten mukodik. Ez pedig igen ritka.
Az Eny-Dk irany gyakrabb. Mindenesetre idoleges elontest kepes okozni, kulonoskepp a bereki teruleteken, melyek igen alacsony fekvesuek. (egyes informaciok szeritn, melyeket ellenoriznekm kellene, s most nem tehetem, egyes teruletek terepszintje a balatoni 100 cm vizallashoz tartozo vizszint alatt van.)
Az a velemenyem, es azt hiszem, ezt mar harsogtam is e helyt, hogy eleink tulsagosan alacsonyan szabtak meg a vizszintet. Ez szerintem a vasutepites miatt, illetve annak idejen alakult ki.
Én csak megpróbáltam segíteni néhány embernek, hogy megértse a dolgokat, de nem óhajtok vitatkozni olyanokkal, akik csak vitatkozni akarnak, de nem hajlandók alapvető fizikai összefüggéseket megtanulni.
Nem emelkedik a vízszint. A jégszint emelkedik, de az meg senkit sem érdekel. Ha vágsz egy léket, abban mérhető a vízszint, ami alacsonyabb, mint a jégszint.
Igen a Balaton saját vize fagy be, de a példában nem magától a jégtől emelkedik a vízszint, hanem a jégre nehezedő hó súlyától. Innentől jön Archimédéesz és az ő törvénye.
"Ha van egy fél pohár vized, és bele teszel jeget, akkor a vízszint megemelkedik."
De a Balatonra ezt nem rávetíteni, mert a Balatonba nem úgy kerül a jég, hogy egy adott vízálláshoz "felülről" jeget "raknak", mint a korábban többször írt pohárkisérletnél. A Balaton saját vize fagy be. Amúgy maradt 76 cm.
Sziasztok, meg kellene kérdezni egy épitészt, épitő mérnököt, mert tetö terhelésnél számolnak hó terheléssel is. Abból lehetne visszaszámolni mennyi vizmennyiség esett a tóba. Ismétlem az a hó, amit a szél elfújt, de nem fujt ki a vizválasztókon, az még visszakerül olvadás után. A problémát abba látom, hogy a tél eddig talán száraznak tünt.
Tom! Bocs, nem akartam félreérthetően fogalmazni. A képek minősége elsősorban mindig a fotóson múlik, és nem a gépen (persze azért nem árt, ha nem 2x3 pixeles a kamerád...) A gép típusa iránti kérdés csak érdeklődésből következett. Ismerek embert, akinek másfél milliós felszerelése van, mégsem láttam még tőle jó képet, pedig mindent lefényképez. "Csupán" a képbeállításokhoz nincs érzéke.
Én jelenleg egy optikai zoom nélküli, kompakt tucat-Kodakkal "alkotok", és ezzel is lehet jó képeket csinálni (csak a naplementéknél szívom mindig a fogam, mert azokra a legtöbbször nem ártana ráközelíteni :-) ).
A galériád egyébként még inkább nem könnyíti meg az ember dolgát, már ami a választást illeti :-)
"... egy fotós szakember azt mondta, hogy havat lemenő, illetve felmenő napnál célszerű fotózni, mert akkor úgy törik a fény a havon, hogy sokkal kontrasztosabb lesz."
Illetve gondolom - általánosan - mikor alacsonyan jár. Nyilván úgy értette, hogy akkor a hosszú árnyékok miatt jól kijönnek a felület részletei. Az alacsony napjárás mondjuk télen nem szokott gond lenni :-)
Az én képem naplemente után készült, akkor pont az a párásság volt az ami megfogott, különösen a felhőkkel együtt nézve.
Nincs már kedvem írogatni és nem is javítottam ki mások apró fogalmazásbeli pontatlanságait, csak a nagymellényű beszólásodon kissé felhergeltem magam.
Ha pontatlan, akkor fizikából rosszul tanították. A lentebb valahol idézett versike ugyanis nem pontos (a test nem veszít semmit, mindössze az egyirányban ellene ható felhajtóerő hatására csökken a test súlyát mérő eszköz által mutatott érték).
A válasz egyébként helyes, a vízszint csökkenni fog, mivel a golyó térfogata kisebb, mint a tömegének megfelelő tömegű víz térfogata.
