Ahá! Tehát Jáva, Szumátra, Bali vonal.... Ilyen jellegűről fejből nem tudok, max a Krakatau, de ott a külső perem nem nagyon maradt meg. Aztán ott van még a Batur, de az meg nem eléggé nevezetes, hogy ide berakd. Esetleg tévedtem a Jáva, Szumátra, Bali vonallal?
"Előszeretettel említik" a Tűzgyűrű részeként (idézet tőled!). Te viszont nemrégen füstölögtél rajta... :-)
Ami a kalderát illeti, éppen azért tartom egyedinek a kinézetét, mert az ilyen stádiumban levő vulkánok jóval változatosabban néznek ki, mint a nagyjából szabályos kúpok. Az Aleut-szigeteken és Kuril-szigeteken pl. sok olyan kúpos hegy található, amiken bizony elég nehéz "fogást találni" a megkülönböztetéshez. (Én is megpróbálnám a fejtést, nem baj, ha egyszerre több is van forgalomban.)
Ahogy elnézem, ez egy kaldera, a közepén egy kinőtt vulkáni szigettel. Ilyenből az ért elég sok van, mert ez az exploziv vulkánok esetében az életciklusuk során akár többször is előfordulhat. Az Oregoni Crater Lake ilyen, a Fülöp szigeteki Taal is, a Szantorin is. Meg Törökországban is van pld egy, aminek a nevére nem emlékszem. Na szóval, akkor kezdjük a régiókkal. Tűzgyűrű övezet?
Nem. De konkrét tippet könnyű ellenőrizni; név alapján akár a GVP oldalon, akár a kedvenc keresőddel lelhetsz képet a gyanúsítottról. Elárulom, hogy a feltett hegyre a GVP képe alapján szinte kizárt ráismerni.
Jártomban-keltemben megint találtam egy igen nívós weboldalt vulkánrajongók számára. Hátránya, hogy megint csak franciáznak rajta, pedig itt olvasnivaló is lenne.
Egész jó kis cikk. Hogy a Szantorin mennyi anyagot lövellt ki magából, elég sok infót hallottam már 25 köbkilométertől kezdve 65-ig bezáróan. Tény, hogy ez nagyon komoly mennyiség. A Tamboránál több volt ugyan, de ott nem volt szökőár. Itt egy remek kép a Tamboráról:
Érdekes, hogy a Jáva, Bali, Szumátra vulkáni vonulatot előszeretettel emlegetik a Csendes óceánt körülvevő Tűzgyűrű részeként, holott ezeknek a vulkánoknak nincs köze se a Csendes óceánhoz, se a Pacifikus lemezhez. Az indiai óceán közepén levő hátság kettévágja az Indiai óceán alatti lemezt, a hátság tágulása pedig betolja az Indonézia alatt fekvő gyakorlatilag szárazföldi lemeznek minősülő, lemeztöredékekből összeállt lemez alá. Ez ugyanolyan hiba, mint a Karib szigetek vulkánjait a tűzgyűrűhöz sorolni.
Én először Hédervári Péter könyvében olvastam a Gunnung Agung-ról. Amikor az egyik indonéz társa lemászott a Szantorini kráterébe egy belehullott százdrachmásért, azzal nyugtatgatta a többieket, hogy ő már a Gunungot is megbászta, szóval tapasztalt. 50 millió köbméter láva az 0,05 köbkilométer. Viszkózus lávából ez elég sok.
Bali szigetének legmagasabb vulkánja, amelyet még a Smithsonian-nál is 3142 m-rel tartanak nyilván. Pedig ez az 1963-as kitörés előtti magassága. Akkor több, mint 100 m veszteség érte, tudomásom szerint az aktuális magassága 3014 m. Rétegvulkán, az alakja elég sajátos, mert ÉK - DNY tengely szerint kivállasodik. Ennek okáról nem találtam leírást, talán, ha bírnám a bahasa indonesia nyelvet... Lávája viszkózus. A történelmi időkben kevés aktivitást mutatott 1963 előtt. Akkor azonban a XX század egyik legjelentősebb vulkáni működésével jelentkezett. Február 18-án kezdődött hangos zajjal, és felemelkedő kitörési felhővel. A következő napokban vulkáni bombák és finomabb törmelék szórása volt jellemző. 24-én láva ömlött az északi lejtőre. Ennek becsült térfogata 50 millió köbméter volt. Március 17-én a működés átváltott szubpliniusi típusúra. A feltörő felhő alapjától másodlagos izzófelhők indultak ki, amelyek 15 km távolságra is eljutottak a krátertől. Ezek szedték a legtöbb áldozatot, több falut is leromboltak. További pusztítást okoztak a laharok, amelyek az esőzések hatására alakultak ki a friss, instabil hullott piroklasztitokból. A paroxizmus alkalmával leomlott a kráter peremének déli része. Összességében a kitörés több, mint 2000 ember életébe került, ezenkívül a légkörbe jutott nagy mennyiségű tefra kimutatható éghajlatingadozással is járt. Engedtessék meg egy kis személyes kitérő: még emlékszem az Élet és Tudomány képes beszámolójára a kitörésről. Homályos, fekete-fehér (vagy inkább szürke) képek, Denpasar város a menekültekkel, a háttérben füstölög a furcsa formájú hegy... Akkoriban még vulkanológus akartam lenni. Az ÉT és az Univerzum voltak vulkánéhségem potenciális csillapítói; utóbbiról néhány emlékezetes címlap: A krizantémok földjén, A Föld mélyébe nyíló ablakok.
Valami strapabíróbb szilikátos kőzet lehetne a tó feneke, nem? valami savas jellemű.
A tó vizének ipari hasznosítása, nem rossz:-) ...Lehet, hogy pl. műtrágyagyártáshoz épp jó volna (nem kell hogy gyógyszerkönyvi tisztaságú legyen). Viszont: nem tudom, hogy a szállító csővezeték anyaga (savállóacél), a beszerelés (azon a terepen), a karbantartás nem drágítaná-e meg túlságosan.
Mondjuk szerintem ezt tuti lehetne hasznosítani valamilyen ipari célra. És ha lecsapolnák, akkor még a lahar veszélyt is csökkentenék. Persze jó kis cső kell oda! Kiváncsi volnék, hogy a tó medre miből állhat.
Tudom, a fene egye meg, utólag jöttem rá, hogy nem működőképesek, akkor meg már benn volt a hozzászólás. Sajnálom. Most under construction, szedem őket össze újra. (Nem vagyok egy netvirtuóz, csak olyan köz-júzer.)
Így már pontos :-) A pH értéken kívül (Figyelem! Aki lóháton érkezik, ne hagyja, hogy a paci belegázoljon a vízbe, mert elpözsög a patkója!) további érdekessége, hogy időnként gejzírszerűen működik. Idézek kicsit Vécsey Zoltán könyvéből:
"Sajátosak azok az iszaposzlopok, amelyeket a Costa Rica-i Póas vulkán évtizedek óta szökő forrásokhoz hasonlóan lök a magasba. Olykor csak néhány méterre, némelykor azonban 100 méternél magasabbra is emelkedik az iszaposzlop. A krátertó bugyborékoló, örvénylő tejfehér vizéből fehér gőzoszlopok emelkednek fel. Félórás, vagy néhány órás időközökben a tó bizonyos részén a víz háborogni, zúgni kezd, aztán feketés iszaposzlop tör a magasba. Majd mennydörgésszerű robaj közepette óriási gőzoszlop tölzi be a kráter egész medencéjét. Amikor az óriási felhő elsoszlik, a tó vize nyugodtan gőzölög tovább."
A frissebb leírások nem állítják, hogy ennyire rendszeres a működés, de a Smithsonian oldalán kép is van ilyen eseményről. A kráter alján nyilván vízzel telt csatorna van, amelynek alját fűti a vulkán. Ha pedig beindul a forrás, a felette levő vizet kilövelli. Azért nem lesz belőle típusos gejzír-vízsugár, mert a krátertó vastag vízréteget alkot felette. És hát nem tiszta a víz, jön vele a leülepedő iszap is.
Ami azt illeti, az anjuj vulkán hasonló elhelyezkedésű (mármint hogy egy völgyben nőtt ki), de arról nincs kép a neten, meg nincs mellette egy öregebb kráter. Jó helyen keresgélek Afrikában?
Ha volna ráhatásom a forró pontokra, akkor Franciaország és Németország már rég vulkánműködéstől lenne hangos. :-) Én meg ott lennék valahol a közelben.
