Az ugye a hullámok amplitúdójának, periódusidejének, a cső hosszának és kereszmetszetének erőst függvénye. Csak szélsőséges példák: vastag rövid csőben fox tapasztalni ingadozást, ha viszont a csövet valahol elvékonyítod, akkor máris csökken az ingadozás nagysága. Ha növeled a cső hosszát, szintén hasonló a hatás.
Szerintem a hullámzás kiküszöbölése indokolhatja. Centi pontossággal nyílt vízen még szélcsendben sem lehet mérni szvsz.
Ha a hullámzó vízszint magasságát úgy akarom megmérni, hogy annak a leolvasáskori értéke ne a pillanatnyi, hanem valamiféle kiegyenlített-átlagolt érték legyen, akkor ahhoz elegendő, ha olyan mérőeszközöm van, amelynek a mérendő jelre vonatkozó időállandója a hullámzás periódusidejénél egy vagy két nagyságrenddel több. Ennél több bonyolításnak nem nagyon van értelme. Szerintem.
Hát automatával mozgó vizet mérni tényleg nehéz, az igaz! (mármint a leírt szerkezettel) De a leolvasó személy megfelelő gyakorlattal cm-en belül megmondja a tényleges értéket. AZ emberi szem és agyközpont együttműködése olykor felülmúlja a gépeket!
Szerintem a hullámzás kiküszöbölése indokolhatja. Centi pontossággal nyílt vízen még szélcsendben sem lehet mérni szvsz.
A talajvíz meg kis késleltetéssel ugyan, de nagyjából követi a vízszintet. Csak akkor itt megint beleütközünk a visszaszámításhoz használt módszer kérdésébe :-)
Néhány mai hangulatkép. A képekhez kapcsolódva: látható két bentfelejtett stég és egy nádirtási terület, Szántód és Földvár között. A stégeket szerintem betiltották, a nádirtásra pedig azt azt mondták, hogy káros, mivel nem tud ellenállni a nádas a hullámzásnak és a jégnek, így természetes szűrő szerepe is megszűnik.
A komp 2005. január 25-én közlekedett utoljára, akkor már tolta a kikötőben a jégtáblákat, de máshol nem volt jég (hajós topikba tettem fel fotóket is róla). 2005. január 26-án reggel már nem idult el, ennek az oka nem a jegesedés volt, hanem a meteorológia által jelzett hatalmas hó- és szélvihar, ami miatt felfüggesztették a működést. A vihar intenzitása messze elmaradt a várakozásoktól, de akkor már le volt víztelenítve a komp. Közben be is fagyott, most várják a kiolvadást. Ha az illetékes hajózási üzemeltetési vezető úgy dönt (pl. a jég a révben eléri a 15 cm-t), akkor vágnak léket is mellette. A révben egy hajóssal beszéltem, ő is azt mondta, hogy nyugodtan járhatnának, mert egy éjszaka alatt nem tud annyira visszafagyni, hogy nem lehessen benne másnap reggel átmenni. Biztos van valami küszöbérték, azért vigyázni kell, mert a VSP kések nagyon drágák, nem éri meg őket tördelni. Tehát a leállás oka nem a jegesedés volt, hanem a hóvihar.
Megjöttem a világvégéről és hihetetlen módon az a könyv van meg, amely mindenféle adatot tartalmaz. Viszont szívesen szkennelneék egz-egz tanulságos ábrát, amennyiben a szkenner momentán működne. Kérek néhány nap türelmet ezügyben.
Idő közben látom, hogz a talajvíz témakörére is kitértetek. Ezzel kapcsolatban néhány megfontolást kell megjegyezni:
1. A talajvíz szintje függ a Balaton vízszintjétől. Is. És még a háttérterület vízszintjétől. Is. És a beszivárgástól és talajvíz-elszivárgástól (pl. sok-sok fa) is. Tehát a vízszintváltozásra csak és csakis következtetni lehet a talajvíz helyzetéből.
2. A talajvíz szintjének változási sebessége a talaj, illetve a legjobb, a tó víztestjével kapcsolatban levő vízvezető réteg vízszállító képességétől függ, de mindenképp nagyságrendekkel lassabb a vízszintváltozás sebessége, mint a tóban, ráadásul a távolsággal ez lényegesen csökken, miként a vízszintcsúcsok is ellapulva jelentkeznek, már ha kimutathatók.
3. A kapilláris emelkedés a gödörben nem jelentkezik, mivel a szabad légtérbe a kapillárisokból felfelé nem tud emelkedni a víz. Márcsak azért sem, mert a kapillaritás a folyadék felületi feszültségével összefüggő tulajdonság, amely csak a kapillárisokban képes a gravitációval szemben további vízszintemelkedést produkálni. Vagyis, amennyiben a talajvíz feletti szinten gödröt nyitunk, abban a kapillárisvíz nem jelenik meg, legfeljebb a talaj nedvesebb lesz a kapilláris emelkedés felső határáig.
Helybeliek előnyben, de a tegnapi hírekben azt mondta be a rádió, hogy a jegesedés miatt leállt a komp.
Természetesen a komppal lehet jégteleníteni a hajózócsatornát, de egyrész tényleg költséges, másrészt éjjel ilyen időben nem illik kompolni, harmadrészt a komp nem jégtörőnek épült (nem tudom, milyen állapotban van a lemezelése), és a VS--nek sem használna, ha jeget darálna. Különben is az üzemeltető felelőssége, meddig hajlandó üzemelni ilyen körülmények között (nota bene, máskor is).
Tom! A papírhenger és az írószerkezet regisztrálhatja a talajvízszintet is, mivel automata állomásról van szó, viszont ahogy leírod, lehet vízmérce is, de fenntartom, hogy ahhoz túl bonyolultnak látszik az adott helyen (bár lehet, hogy így könnyebb volt megvédeni a Balaton hullámaitól).
Szerintem, ha óránként egyszer átmenne a komp, nem tudna igazán befagyni abban a vékony sávban. Kérdés mi éri emg jobban: leállni egy hónapra vagy egy hónapig éjjel-nappal járni?
Nem is rossz ötlet. Szerintem Balaton-jégátkelés projekt keretében meg kellene próbálni. Megfelelő jégvastagság, fatalpak, hosszú biztonsági kötelet cipelve, vízálló ruha, parti figyelők, stb..... Na, megszervezzük? :-))))
Egyszer régebben (jó pár éve) láttam kinyitva, és egy nagy papírhenger van benne, amire vonalat rajzolt valami készülék. A patakba vezető lépcsőtől balra a vízmérce mellett van egy rács, ami pont a zöld "betontorony" alá bevezeti a vizet, ebből gondolom, hogy nem talajvizet mér, hanem a patakban lévő "valamit".
Szerintem azért feltételezhető, hogy ez lenne a vízmérő, mert nagyjából közel van a 7-es úthoz és a tóhoz, a listában pedig a 7-es út van megjelölve. Hozzá kell tenni, hogy Földvár belterületén a 7-es út 350m-nél nem megy közelebb a tóparthoz, és ez a legrövidebb táv is a Szántódi nádasnál van).
Nem ismerem a konkrét területet, de a leírásokból a mérőhely nem vízmérce, hanem talajvízszint észlelő mérőhely, és a feladata egészen más. Természetesen ilyen közel a Balatonhoz a mért érték összefüggésben van a tó vízszintjével, de mint írjátok, sok befolyásoló tényező van, és nem gondolom, hogy ilyen bonyolultan mérnék a vízszintet, amikor 200 m-re tőle ott van a tényleges.
A hajszálcsövesség konkrét mértékéről a Balaton menti talajban fogalmam sincs.
Annyira emlékszem, hogy a talajnedvesség a hajszálcsövesség miatt valóban mindig felfelé törekszik, méghozzá annál inkább minél kisebb a talaj szemcsemérete, mert annál szűkebbek a szemcsék közötti kapillárisok. (Ha a talajszint alatt 30 centivel tényleg régi balatoni iszap van, akkor ott a hajszálcsövesség elég erős lehet, mert annak az iszapnak emlékeim szerint :-) elég kicsik a szemcséi.) De ez a talajnedvesség, és nem a talajvíz. A különbség a kettő között vmi olyasmi, hogy a talajnedvesség a felszíni vizekből beszivárgó vagy a talajvízből felszivárgó nedvesség, ami szintén kitölti ugyan a szemcsék közötti réseket, de nem gyakorol nyomást a talajszerkezetre.
A talajvíz pedig összefüggő felületet alkot, nyomást gyakorol a talajszerkezetre, és a felszín alatt áramlással mozog.
Tehát ha ki tudják küszöbölni a talajnedvesség mérést zavaró hatását, akkor akár a talajvízszintből következtethetnek is a Balaton vízszintjére...
en nem a hajszalcsovessegre gondoltam, hanem arra, hogy milyen gyorsan kovetheti a viszint ingadozast a talaj viz. erdekes lenne, ha akar csak egycenti emelkedes is azonnal megjelenne a talajvizben
Szia Tom, ahol az van a templom mellet, az ugye alacsonyabb is mint a vasut, ott a talaj felső harminc centija alatt szürke száraz iszaphoz hasonló állagú szürke talaj van az a Balaton egykor medre 1861 előtt. A halastó is Balaton volt egykor. A vizzáró réteg lejjeb van. Annak a homoknak a kapilláris hatása szerintem 0. De majd a hozzáértők is megszólalnak. Emlékszem ugy 75 téjékán fel volt Főldvár turva, és végig szavattyuzták a vizet a vasút két oldalán, meg Szántód irányában.
Én azzal tisztában vagyok, hogy a Balatontól pár száz méterre komoly a talajvíz szintje (egyik ismerősöm vízóraaknája szinte mindig tele van 200m-re a parttól), csak azt nem tudom, hogy megegyezik-e a tényleges vízszinttel, mivel itt már szerintem több befolyásoló tényező is lehet. Talán a hajszálcsövesség miatt magasabb, de mindig ugyanannyival??? Szerintem nem.
Szia Tom, jártam arra fele, vagy 200 méterre, és ástam is gödröt, ami pontosan a Balatonnal egy szintben megtelt vizzel, csak amikor vagy csatornát, vagy gáz csövet fektettek, akkor szivattyuzták rendesen a vizet az árkok mellől. Tehát a kútban Balaton-talajviz van, és még a hullázás se zavar.
Ma utánajártam egy vízmérő állomásnak. A helyszín Balatonföldvár. A vízmérő állomás a Balatonba ömlő Séd patak mentén van. A Balatontól (torkolattól) kb. 180m-re, a 7-es főúttól pedig 280 m-re. Ez az állomás nagyon régóta itt van, az földvári parkban az orvosi rendelő és a templom között. A Séd-patak a földvári halastótól a Balatonig kb. 530m-t tesz meg. A halastónál elágazik és folytatódik Kőröshegy felé (arra van a forrása). Ezt a szakaszt bejártam végig, csak ez az egyetlen állomás volt. Azt nem értem, hogy hogyan mérik a vízszintet, mert nem túl mély a patak, azaz nagyon kis víznél elapad benne a víz, nem folyik vissza a Balatonból.
Megj.: A térkép kicsit csal, mert nem ott ömlik be a patak a Balatonba, mivel azt a sarkot annó feltöltötték kb. 80 méterrel beljebb.
Néhány mai hangulatkép. A képekhez kapcsolódva: látható két bentfelejtett stég és egy nádirtási terület, Szántód és Földvár között. A stégeket szerintem betiltották, a nádirtásra pedig azt azt mondták, hogy káros, mivel nem tud ellenállni a nádas a hullámzásnak és a jégnek, így természetes szűrő szerepe is megszűnik.
Tegnapi szántódrévi helyzet. Egyre vastagabb a jég, lassan már itt is eléri a 15 cm-t. A teljes tófelület be van fagyva.
Itt a 7-es út és a Séd patak kereszteződése mindkét oldalról, itt biztos, hogy nincs semmilyen mérő.
