III. Theuderich ( 679 - 691 ), Austrasia királya. II. Klodvig király második fia, először 673-ban ültette Neustria trónjára Ebroin majordomus, de az elégedetlen nemesek testvére II. Childerich támogatásával leváltották és kolostorba küldték. Testvére meggyilkolása után 675-ben Ebroin újra Neustria és Burgundia királyának tette meg. II. Dagobert 679-es meggyilkolása után ő lett Austrasia királya is, az egyetlen frank király. Uralma végén Ebroin majordomus és Karoling II. Pippin 687-ben harcoltak a tényleges hatalomért, Pippin lett a győztes.
II. Dagobert ( 676 - 679 ) Austrasia királya. III. Sigebert király fia, apja halála után Grimoald majordomus száműzte őt egy ír kolostorba és saját fiát Childebertet ültette a trónra. Később Angliába költözött, barátja lett Wilfrid yorki érsek, az első felesége egy angol hercegnő Mechtilde volt. 676-ban Wulfoald majordomus visszahívta Austrasiaba. Ő lett az új király. Ezután Neustria majordomusa Ebroin ellen kellett harcolniuk. 679-ben Ebroin emberei meggyilkolták egy vadászat során, nem voltak leszármazottai.
III. Klodvig ( 675 - 676 ) Austrasia királya. II. Childerich halála után zavaros helyzet állt elő, folyt a harc a hatalomért. Neustriában és Burgundiában III. Theuderich lett a király, II. Klodvig és Bathilda legkisebb fia, fő támogatói Ebroin volt majordomus és Leodegar Autun püspöke voltak. Azonban Ebroin és Leodegar egymás ellen fordultak, mert a püspök nem ismerte el Ebroint majordomusnak. Ekkor Ebroin ellenkirályt állított, III. Chlotar állítólagos fiát III. Klodvigot, talán egy törvénytelen fia lehetett III. Chlotarnak , ebben nemesek egy csoportja támogatta Austrasiából és Burgundiából. Austrasiaban uralkodott 675 szeptember és 676 júniusa közt, hatalma jelentős részben a királyi kincstáron alapult, amit Ebroin segítségével foglalt le, az egész Frank királyságot felszólították királyi hatalma elismerésére. Azonban 676-ban egy másik nemesi csoport hazahívta II.Dagobertet III. Sigebert fiát száműzetésből, ő lett Austrasia királya, ezután Klodvig további sorsa ismeretlen.
II. Childerich ( 662 - 675 ) Austrasia királya. II. Klodvig és Bathilda fia, III. Childebert eltávolítása után lett király. A tényleges hatalom Wulfload majordomus kezében volt. 673-ban meghalt bátyja III. Chlotar, Neustria és Burgundia királya. Ekkor Neustria majordomusa Ebroin a nemesek megkérdezése nélkül III. Thuderichet II. Klodvig fiát akarta királynak koronázni. Neustria nemesei Wulfloadtól és Childerichtől kértek segítséget és megfosztották trónjától Theuderichet. II. Childerich lett az egyetlen frank király. Azonban 675-ben elégedetlen neustriai nemesek összeesküdtek és egy vadászaton agyonverték a királyt, a terhes feleségét és Dagobert nevű fiát is megölték, a második fiát Chilpericht pedig kolostorba küldték szerzetesnek. Neustriában és Burgundiában III. Theuderich, Austrasiában III. Klodvig lett az új király.
III. Childebert ( 656 - 662 ) Austrasia királya. Grimoald fia és III. Sigebert király örökbefogadott fia. 661-ig uralkodott ténylegesen, ekkor Neustria régense Bathildis ( II. Klodvig özvegye ) és majordomusa Ebroin meghódította Austrasiát, elfogták Childebertet és a következő évben kivégezték. Az új király II. Klodvig fia II. Childerich lett.
I. Grimoald majordomus ( 616 - 657 ), Landeni Pippin majordomus fia. Apja Dagobert király halála után újra majordomus lett 639-ben Austrasiaban, de már 640-ben meghalt. Utána Grimoald lett a majordomus, de a tényleges hatalom Ottó kezébe került, aki az új király III. Sigebert gyámja volt. 641-ben Unstrutnál ő is ott volt a türingek elleni vesztes csatában, megmentette a király életét és a bizalmasa lett. Miután 650-ben Lothár alemann gróf elfogta és megölte Ottót Grimoald kezébe került a tényleges hatalom. Rábeszélte a gyerektelen királyt, hogy fogadja örökbe az ő fiát Childebertet és nevezze ki trónörökösnek, azonban nemsokára fia született a királynak II. Dagobert, akit Sigebert király halála után egy ír kolostorba száműzött és saját fiát ültette a trónra Childebertet. II. Klodvig Neustria királya ezért elfogatta Grimoaldot, megkínoztatta és Párizsban lefejeztette. A fia Childebert 662-es haláláig Austrasia királya maradt.
III. Sigerbert ( 630- 656 ) Austrasia királya. Ő volt az első frank király aki nem rendelkezett tényleges hatalommal, helyette a majordomusok uralkodtak. Apja Dagobert király még csecsemőként ültette Austrasia trónjára, az országot Chunibert kölni püspök és Adalgisile herceg irányította. Dagobert 639-es halála után pedig Chunibert és Landeni Pippin majordomus 640-ig. Ezután Ottó lett a majordomus, aki alatt 641-ben elszakadt Thüringia, Radulf türing herceg Unstrutnál legyőzte a királyi sereget. 650-ben Ottót elfogta és megölte Lothár alemann gróf, ezután Grimoald lett a majordomus Landeni Pippin fia. Grimoald rábeszélte a királyt, hogy fogadja örökbe fiát Childebertet és nevezze ki trónörökösnek. Azonban Sigbertnek ezután fia született, a későbbi II. Dagobert király, akit a király halála után száműzött Grimoalad Írországba és saját fiát Childebertet ültette a trónra.
Ansegisel ( 612 - 662 ) Szent Arnulf püspök fia, a Karolingok őse. III. Sigebert király szolgálatában állt, mint dux-herceg. Felesége 643-tól Begga, aki Landeni Pippin majordomus lánya volt, 633-ban amikor Dagobert király kinevezte fiát III.Sigebertet Austrasia királyának, ő lett a király egyik fő tanácsadója és támogatója. 662-ben egy Gundoen nevű ember meggyilkolta. Felesége Begga a nivellesi kolostorba vonult ekkor, majd 691-ben néhány apácával együtt megalapította az andennei kolostort, itt halt meg 693-ban. Az ő fiúk volt II. Herstali Pippin, 688-tól Austrasia majordomusa.
A sémi nyelvek valóban elég jellegzetesek azzal a sok gégehanggal, ebben a felsorolásban is van vagy 4 sémi nyelv (akkád, föníciai, arámeus, meg az etiópiai).
A hettita és az arab hangzásvilágának hasonlósága az teljesen véletlen, a hettita valóságban IE nyelv és az égvilágon semmi köze a sémi nyelvekhez.
Nekem leginkább a proto-kelta, a latin, az ógörög, a gót, az óangol és az óészaki tetszett :-)
Ezeken kívül a hamita nyelvcsaládba tartozó óegyiptomi is, amelynek kifejezetten misztikusnak találtam a hangzását.
Érdekes, hogy az ókínai hangzásvilága egyáltalán nem emlékeztet a mai kínaiéra, mintha teljesen más nyelv lenne...
Az óegyházi szláv viszont tisztára olyan, mintha egy mai szláv nyelvet hallgatnál, nem? :-)
Szent Amand ( 575 - 675 ). Poitouban született egy római eredetű családban. Szerzetesnek állt, eleinte baszkok és szlávok közt térített Dagobert király idején, később Flandriában. Ő alapította Blandinium kolostorát, Szent Bavo kolostorát Gentben, Elno kolostorát - róla nevezték el Szent Amand apátságnak később és itt temették el. Ő volt Maastricht püspöke 647 és 649 közt, de lemondott. Az egyik ősöm Savoyában róla kapta a nevét, Amand Charlet :)
Szent Remaclus ( 600 - 673 ). A Luxeuil kolostorban volt szerzetes, majd a Solignac kolostor hívta meg őt apátnak. Ő alapította Stablo és Malmedy kolostorait. Missziós püspök volt a Ardennek hegységben, a legenda szerint útjain egy farkas kísérte. A napja szeptember 3, a népi hiedelem szerint, ha esik ezen a napon, az jó jel, mert annyi szál gabona terem, ahány csepp eső esett.
Szent Glossinde, Metzi Glossinde ( 580 -610 ). Ő egy frank nemes lánya volt. aki Wintrio herceg vazallusa volt Austrasiaban. Apja férjhez akarta adni kétszer is, de ő elutasította és elmenekült Metzben a székesegyházba, a legenda szerint két angyal vitte oda, ott kért menedéket, apáca lett. 604-ben társaival apácazárdát alapított Metz mellett. A halála után szentként tisztelték és csodákat tulajdonítottak neki a segítségéért imádkozók.
De hogy értelmeset is hozzátegyek az elmélkedéshez:
Anglia is tele van -ing végződésű településnevekkel és ezek többsége forrásokkal visszavezethető legalább a 11. századig.
Ezeket a nyelvészek is a más germán nyelvterületeken megfigyelhető nevekkel rokonítják (német, holland, dán,...). Sőt, ha azokat is hozzávesszük ahol később plusz végződés került a név végére a lista még hosszabb.
Csak pár példa:
Epping, Barking, Reading, Woking, Wapping (bár azért van a listán nem egy név ami szerintem értelmes, így azért van min elbizonytalanodni - pl. Pickering, Barking,...)
A második típusra példák pedig pl. Bridlington, Birmingham, Nottingham, Gillingham,...
I. Dagobert ( 606 - 639 ) az utolsó ténylegesen uralkodó frank király, Austrasiaban 623 óta, az egész birodalomban 629 óta uralkodott. 630-ban átadta féltestvérének II. Charibertnek Aquitania királyságát, 632-ben meggyilkolták Charbertet és fiát Chilperict és újra egységes lett az állam. Támogatói eleinte Pippin és Arnulf voltak, de 628 után megszabadult tőlük. Sikeres külpolitikát folytatott általában, szövetségre lépett Hérakleiosz bizánci császárral az avarok ellen. 636 / 637-ben sikeresen harcolt a baszkok ellen. 638-ban leigázta a bretonokat, legyőzte Judicael királyt. Az egyetlen kudarca 631-ben a szlávok, Samo állama ellen elszenvedett katonai veresége volt, a keleti határt a türingekkel és szászokkal kötött egyezményeivel védte a szlávok ellen. Ő alatta lett a Frank állam fővárosa Párizs. 634-ben kinevezte hároméves fiát III. Sigebertet Austrasia királyának. Ő alapította a Szent Denis apátságot, ahol eltemették.
II. Chlotar ( 584 - 629 ) 584-től Neustrasia, 613-tól az ősszes frank állam királya. Apja I. Chilperich merényletben halt meg 584-ben születése évében, anyja Fredegunda kormányzott. 592-ben visszaverték II. Childebert Austrasia és Burgundia királya támadását. Childebert halála után 596-ban elfoglalták Párizst és néhány nagyobb várost. 600-ban Childebert fiai elfoglalták Neustrasia egy részét. 613-ban Austrasia és Burgundia nemesei felkeltek II. Sigebert király és gyámja Brünhilde ellen, meghívták Chlotart a trónra, aki haláláig uralkodott a három állam felett. Elég gyenge király volt, az egyház támogatta hatalmát. Nem egyesítette a három államot, mindegyiknek külön majordomusa volt. 623-ban kinevezte Dagobert fiát Austrasia királyának.
