Olvastam valahol egy esetről, ahol valaki megvett egy műemlék épületet, amit később életveszélyessé nyilvánítottak. Neki, mint tulajdonosnak kötelessége volt az életveszély elhárítása, de a műemlékesek olyan felújítási kötelezettséget írtak elő, amire a tulajnak nem volt pénze. Kért támogatást a felújításhoz, amit nem kapott meg. Végül fogta magát, felmérette az épületet, a meglévő díszítőrészletek külön fotó+rajzos dokumentációjával, majd az életveszély elhárítása érdekében elbontatta az épületet, az értékes kőfaragványokat meg odaadta a városi kőtárnak......
ezért írtam ezeket, mert nem egy helyen "állt meg az élet" e miatt :(
martonvásárban egy helyen végül is (kb 2 év) úgy egyeztek meg, hogy a homlokzati diszítőelemeket (ez már eleve röhejes, ismerve az épületet :( ) követve küvölről burkolt de kiszellőztetett horonyban vitték el a gázt.
"falunkban" meg a mai napig árammal fűtenek egy házat, mert kéményes lezáratta kéményt (mondjuk igaza volt) hivatal viszont nem engedte megváltoztatni sem kéményt sem homlokzati képet. gáz eleve felejtő.
magassága és állapota miatt bélelni sem lehetett, újjáépíteni szintén nem, mert hivatal km. téglához kötötte magát, kéményes meg h legyen émei engedélye a km. téglának. elemes+burkolat meg szélesebb lenne mint a mostani. szal van egy tök "értékes és védendő" kéménytest, amit nem lehet használni .... :(
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni! Belső átalakításokat tervezünk,mert ahhoz nem kell engedély és minél olcsóbban szeretnénk megúszni! Mégis hozzá kell épülnünk egy kb.1.5*1,9-es belépőt! Az lenne a kérdésem,hogy ehhez kell engedély?
Zircen a nyugdíjas otthonba azért nem tudták bevezetni a gázt, mert a műemlékesek nem járultak hozzá olyan tervekhez, ahol falon kívül megjelent volna gázcső, a szabványok viszont nem engedték falon belül vezetni a gázvezetéket .........
3. igen. ha az épületnek csak utcaképi védelme van, akkor a belső átalakítást nem gátolják, de van olyan lakóház, ami anblokk védettség alatt van, ott még pl. a belső ajtókhoz sem engednek nyúlni, csak ha nekik teccő módon teszed.
a gyakorlat az, hogy ha nem nagyon lepusztult az épület, akkor nem követelik a felújítást, max ha a teljes utca felújítás alá esik. (pl. ha két szomszéd megcsinálta, akkor csináld meg te is). viszont ha bevonásra kerülnek (minden építési és bejelentési eljárásban ez megtörténik) akkor valamilyen szinten megpróbálják azt kötni a külső javításához is.
ilyen háznál javaslom a köh-vel való előzetes konzultálást, nehogy meglepetés érjen. nagyon nagy macera tud lenni egy ilyen :(
pl:
- gáz bevezetése (gázművek csak falon kívül engedi, köh ott nem)
- kémények (köh nem engedi turbós és szerelt kéményt, akármilyen xar a meglévő azt kell megtartani vagy újjáépíteni )
1. Ha valaki esetleg megvenne egy korabban mar muemlekke nyilvanitott, nem tul jo allapotban levo, de nem is kulonosebben jelentos csaladi hazat, maceralja-e az uj tulajdonost valamilyen hatosag annak kulsejet akkor es ugy ujitsa fel, amikor es ahogyan azt esetleg nem tervezte volna?
2. A haz kulsejenek felujitasanal -- ha a forma az eredetitol mar eltavolodott a korabbi "hazkezelesi" beavatkozasok eredmenyekeppen -- a muemleki hatosag csak neheziti-e a felujitast (beleszol), vagy segiti is azt? Peldaul az esetleg fellelheto eredeti tervekhez valo hozzaferes tamogatasaval, szaktanaccsal, stb?
3. A muemlekvedelmi hatosagot be kell-e vonni akkor is, ha a felujitas csak a belso lakoterre korlatozodna, pl: tovabbi furdoszoba kialakitasanal vagy szobak kozotti nem teherviselo valaszfalak mozgatasakor stb.?
Most jött meg egy fennmaradási és továbbépítési engedélyem, amit még 2008 végén adtunk be. Azért nem is csesztettük az önkorit az engedélyért, mert így mivel már letelt az intézkedésre adott 1 éves jogvesztő határidő, már sem kötelezést, sem bírságot nem szabhatott ki a hatóság......
Azért a 60 napba régen sem számított bele a hiánypótlásra és a szakhatósági megkeresésére fordított idő.
Van néhány önkormányzat, ahol mindegy, hogy mit adsz be, valamilyen hiánypótlást akkor is ki fognak írni, hogy amíg pótolod a dolgokat, addig is tolódjon a határidő. Volt olyan önkori, ahol azért írtak ki hiánypótlást a tervemre, mert nem volt jó nekik, hogy mind a 6 példányban lefűzve ott volt a tervezői nyilatkozat, nekik külön 1 példányban kellett :-(
Én az ilyen pitiáner hiánypótlási felhívásokkal nem foglalkozom, inkább megadom neki amit kér, mert több energiát emészt fel vele vitatkozni.
Volt nemrég egy tervem, amiben a megrendelő egy minimális területű nappalit akart. A nappali pont az előírt minimum volt, még egy külön idomtervet is adtam be hozzá, amiben jelöltem, hogy meddig számít nappalinak és honnan étkező a helyiség.
Az előadó elkezdett kötözködni, hogy nem jó a nappali, mert nincs meg a minimum területe. Szerinte mivel a nappalin átközlekedek ezért le kell venni a területből az átközlekedéssel érintett részt is :-(
No ekkor hiánypótlásként az OTÉK paragrafusait adtam be és nem merte elutasítani a tervet. Azóta már ez a barom elment arról az éphatóságról, de többször volt vele hasonló vitám a "sajátos" jogértelmezései miatt.
Az irodavezetők szubjektív jogalkalmazásairól én is tudnék órákat mesélni....
Egyszer, még mielőtt kihozták volna, hogy felettes szerv állásfoglalását nem lehet figyelembe venni az eljárásban, az egyik önkormányzaton, ahol kértek tőlem egy olyan hiánypótlást, amit egyértelműen nem kérhettek volna a KTM rendelet melléklete szerint, beadtam az éppen illetékes minisztérium állásfoglalását hiánypótlásként, amiben leírták, hogy azt nem kérhetik tőlem.
Bár akkor még 2 hét alatt válaszoltak a minisztériumból, azóta már egy kicsit hosszabb lett a válaszadási idő....
Mindenesetre a jogértelmezésben amit leírtál továbbra sem értek egyet veled, mert szerintem a régen melléképületként meghatározott kategóriából lett a 50m2 alatti építmény, ami ugye már csak bejelentés köteles, tehát az önkormányzatnál regisztrálják az építését.....
Esetleg a vitánk eldöntésére kérhetnénk egy jogértelmezést magától a törvényalkotótól. :-D
sokunk elött ismert probléma az, hogy az éphatok igen nem határidő tartó szervezet. ennek vannak valós és nem valós okai, de ez mindegy is, lényeg h ha az ügyfél úgy tudja, hogy 60 napon belül meg kell(ene) kapnia az engedélyt, akkor hiába indokolgat az éphat, a 100-150 nap sok.
tehát adott volt egy városi építési hatóság, aki piszkosul nem tartotta be a határidőket. és nem is objektív okokból, hanem középvezetői döntés illetve trehány ügyintézői munkavégzés miatt. néhányan lázadtak ellene, néhányan híres emberekre hivatkoztak (ez általában hatott), de a többség szép csendesen várakozott. a tervezők a megbízáskor már eleve felhívták ügyfél figyelmét (akik viszont zömében az engedélyt "tegnapra" szerették volna), hogy sajnos az a 60 nap jó lesz 90-100-nak is :(
na, itt is volt néhány kolléga, aki megunta. van a ket-ben (közigazgatási eljárási törvény) egy rész, ami kimondja, hogy a jogra irányuló kérelmet megadottnak kell tekinteni, ha a hatóság a rendelkezésére álló időn belül nem hoz róla döntést és ennek tényét az ügyfél kérelmére az eredeti kérelemre fel kell jegyezni. ezt kihasználva, mikor lejárt a 60 nap bebaktattak az éphatra és szóban kérték a kérelemre való feljegyzést. nem részletezem ügymenetet és kezdeti "szóváltásokat", de lényeg az, hogy ilyenkor (szóbeli kérelem) jegyzőkönyvet kell felvenni, ehhez elő kell venni (soxor előkeríteni) kérelem anyagát. majd erről a jegyzőkönyvről értesíteni az ügyfelet (hisz nem ő, hanem csak meghatalmazottja járt el). na ezt a jegyzőkönyvet másnap beadták ügyfélszolálaton az építéshatóságnak címezve, de a jegyzőnek. (ez szintén dupla iktatás volt ott, a hozzá tartozó hozom-viszemmel együtt). ott egy hónap sem telt el, és sorra keztek kizúdulni engedélyek... innentől kezdve - függetlenül hiánypótlástól, adatbekéréstől, meg minden egyéb kutya fülétől - gyakorlatilag nem volt olyan kérelem, amiben 60 napon belül nem született döntés.
igéretemhez híven a két példa. önkényesen választottam olyat, ami különösebb jogismeret nélkül is egyértelmű.
ja, és elöljáróban: nem a szabályok betartása ellen kardoskodok, és nem is a kiskapukeresésre buzdítok, csupán a jogtalan/értelmetlen/önkényes eljárás ellen vagyok.
mindkét eset dunántúli városban esett meg pár éve.
1. a 37/2007. ötm r. megalkotásakor (amikor is szinte minden releváns építésügyi rendeletet ebbe vontak össze) bele került a szövegezésbe, hogy "... építménybe betervezni és beépíteni csak a célra megfelelőségi tanusítvánnyal rendelkező anayagot/szerkezetet szabad..." (előtte is érvényes volt ez egyébként). Irodavezető az ilyenkor szokásos köziges agyzsugorítás után úgy értelmezte ezt, hogy már a tervdoksiban is bizonyítani kell az építőanyagok megfelelőségét és ezért csatolni kell hozzá az összes anyag ilyen engedélyét. sorra szorták is vissza hiánypótlásra a doksikat. a többség - mivel "jólszocializált" engedelmes ember volt - szépen rakosgatta is hozzá ezeket a cuccokat. úgy 60-80 oldalnyi melléklet. volt aki leegyszerűsítette és egyszer nekiállva összeírta az összes szóba jöhető engedélyszámot (úgy 250-300 db) és csak ezt a listát mellékelte. (mellékesen megjegyzem, hogy ekkor derült ké néhány országosan forgalmazott termékről, hogy lejárt a emi engedélyének érényessége. de ez az ő bajuk) de volt akinél kicsapta a biztosítékot (nem ez volt irodavezetőasszony első "hőstette") és összefogtak páran. semmi mást nem csináltak, mint hogy minden nap, volt, hogy naponta kétszer beadtak kiegészítésként újabb és újabb emi engedélyeket illetve módosították nem engedélyköteles szerkezetek tipusát (pl. nem z járólap hanem y járólap), csatolva az új emi engedélyt. miután az igen jelentős iratmozgás (iktatás, feldolgozás, levél h tudomásul vették stb) gyakorlatilag lehetetlenné tette az érdemi munkát, - belső ügyintézői nyomásra - úgy egy hónap után kikerült az éphat ajtajára nagybetükkel, hogy " T. építész kollégák! A megfelelőségi tanusítványokat az engedélyezési dokumentációhoz NEM kell csatolni!"
de ha ezt akkor nem teszik meg, akkor az akkori irodavezető szubjektív jogértelmezése alapján ma is lehetne csatolgatni a 60-80 oldalnyi tanusítványt az engedélyhez. (összehasonlítás kedvéért, egy már megfelelő tartalmú engedélyes doksi úgy 20-25 oldal)
a nyomtaványhoz - amit betettem - odaírtam hogy két tanuval alá kell iratni...
csak a pontosság kedvéért
és mivel a 1440 hsz-omra érdemben nem reagáltál, önkényesen (hisz építésigazgatás szerinted úgyis ezen alapszik (sic!)) úgy értelmezem, hogy nem kell kardomba dölnöm :), tehát igazam van.
én pont azon megjegyzésed - illetve a megjegyzésed alapját képező jelenség - ellen harcolok, hogy "... innentől meg az építési előadó fogja eldönteni, hogy az épület-e, vagy műtárgy ..."
NEM! az építésügyi előadó nem dönt, (legalábbis ebben nem) hanem jogszabályt alkalmaz! irtózatosan zavar az, hogy vitánkból is láthatóan SZUBJEKTÍV megítélésen múlnak jelentős anyagi vonzattal járó események. nem beszélve szerencsétlen ügyfél idejéről, idegeiről... ráadásul egyáltalán nem jogi képzettségű, sőt nem is jogi (inkább mászaki) beállítottságú emberek akik SZUBJEKTÍVE döntenek.
és ez a jelenség - a xar jogszabályi fogalmazásokon túl - kizárólag a hozzád hasonló (egyébként jelentős többséget képviselő) szakmabelieken múlik. nem személy szerint rajtad, vagy rajtam, vagy x és y-on, hanem mint közösségen, akik gyakorlatilag (ebben a vonatkozásban legalábbis) gondolkodás nélkül (vagy gondolkodva, de beletörödve) hajtják meg magukat egy önkormányzati alkalmazott kénye-kedve alőtt.
és ezt mondom úgy, hogy ültem eleget az asztal túloldalán is. tisztában vagyok, hogy egy-egy jegyzői, irodavezetői döntés miből következik. ez pont olyan, mint hogy senki ne menjen konzervgyárba, mert ha meglátja mi van benne, soha többet nem hogy konzervet, de még félkész ételt sem fog tudni megenni.
arra pedig, hogy a hülyeség/önkényesség ellen van módszer, írni fogok két pédát, de most mennem kell.
A nyomtatványokat amit betettél még annyival kiegészíteném, hogy vagy az előadó előtt írja alá a két fél a nyilatkozatot, vagy kell 2 tanú is rá, különben nem fogadják el (legalábbis az általam ismert önkormányzatokon)
m) az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében
Mint leírtam előbb tök fölösleges erről itt vitázni, mivel az adott építményt úgy is be kell jelenteni, innentől meg az építési előadó fogja eldönteni, hogy az épület-e, vagy műtárgy (merthogy egy építmény e kettő lehet)..........
Vagy lehet svarcban, de abból lehet bírság is (vagy esetleg visszabontás), de ennek kockázatát mérlegelje aki ilyen építményt szeretne építeni a kertjében.
Javaslom értelmezni a következőt is:
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
24. Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési, vagy többlet-elhelyezési kötelezettséggel nem járó és 10,0 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.
Mint látod itt is építménynek nevez a jogszabály egy olyan létesítményt, amiben munkavégzés folyik, így az fogalmilag mindenképp épület, hiszen emberi tartózkodásra alkalmasnak kell lennie.
az alkalmazás (vagyis a kért mellékletek) önkoriknál változó, de kb így kell:
Eladó(jogosultak) megírja hogy lemond és ezzel párhuzamosan vevő (leendő jogosultak) átvállalja. ha van egyéb jogosult (más ingatlantulajdonos, haszonélvező stb.) akkor ezek nyilatkozata, hogy ehhez hozzájárulnak.
de az is lehet, hogy van saját önkoris nyomtatvány. de az is kb. ezt tartalmazza.
a nyilatkozatokhoz 2 tanu is kell.
aztán innentől változik.
van olyan önkormányzat, aki semmi féle "bizonyítást" nem kér tulajdon változásról és a jogosultakat (tulajdonos, haszonélvező stb.) az építési engedélyhez beadott adatok alapján vizsgálja.
van amelyik kér tullapot/adás-vételit az új tulaj bejegyzésével
és van aki kér tullapot annak megállapítására, hogy van-e egyéb jogosult.
az épeng érvényessége nem változik. költsége aszem 15e ft. illeték + eljárási költség (az 1-3e attól függően, hány levelet kell kiküldeniük.) ha mindenki lemond a KET szerinti értesítéséről és előre lemond fellebezési jogáról, akkor elvben nincs levelezési költség.
a jogutódlás kérésére határidő nincs előírva, ahhoz a szabályhoz kell igazodni idővel, hogy az építkezhet (lehet építtető) aki az engedély jogosultja.
Meg tudna valaki mondani, hogy ha telekvasarlasnal az eladonak van epitesi engedelye, azt a vasarlo atveheti-e es epitkezhet-e ennek alapjan?
Gondolom, hogy az ilyen atvetelnek vannak hatosagi feltetelei (atiratas az onkormanyzatnal, ervenyessegi ido, koltseg, stb.). Hol lehet ezek pontos leirasat megtalalni? Orszagos ervenyu dokumentum letezik erre vagy telepulesenkent mas es mas?
A másik példám az emberi tartózkodásra nem alkalmas építményről meg az engedélyezésről.
Anno 1931 -ben Pestszentlaposon egyik felmenőm építetett egy cs. házat kb. 120 m2 hasznos alapter. + egy melléképületet a kor szokásainak megfelelően. Vidéken az ilyent nyárikonyhának nevezik, ez nem vidék, akkor ugyan még az volt, de már vagy 60 éve a Főváros szerves része (már amennyire ).
Szóval úgy 67 re birtokba vettűk az igatlant sok társtulaj szövődményes, belharcos használatával stb.
És 90 _-re egyedüli tulaja lettem a 'komplexumnak '.
Egy szerencsétlen véletelen során nagyon sok idővel rendelkeztem. A dilema krumplit és cigarettát árulni az MDF piacokon vagy építgetni. Az utóbbi jött be.
Ez a szerencsétlen mellék /kisépület /ami már lebontásra is itéltetett, szép jövő előtt állt.
Lakássá lépett elő (igaz korábban az 50 -es években is laktak benne, részeiben, de az olyan is volt, nagyon kemény ). Ez az ép. 31 m2 nettó alapterületű - házmester szoba 11 m2 , mosókonyha olyan 7-8 m3 - kamra I, budi, kamara II.
Lomtár, bicikli tároló stb. -ként funkciónált.
Garázs nem lehetett mivel a kapútól meglehetősen messze volt - meg amúgy is olcsó kocsinak drága garázs - butaság !
Ebben a házmester szobában tán összesen 2évig lakott egy mindenes ,de embertelen volt - szerintem, így megszökött,majd egy szerencsétlen kofa befészkelte magát és vagy húsz évig mint bérlő lakott egy félkiló húsárért. Meg Kihalt !
Volt egyébként villany és víz az épületben. Ólómcső, emésztő + pár db. villanykörte a falon kivüli vezetékkel. kb ennyi, nem több. 30 -as és 15 -ös falak.
Gondoltam először, hivatalosan megcsinálom a felújítást. 3 önkormányzat háromféle képpen értelmezte a dolgot.
Az egyik : komplett tervdokumentáció Ybl díjas építésszel csináltatva.
És majd ad építési engedélyt. Az anyátok, gondoltam, Egy másik - nem kell semmi, belső átalakítás, azt csinálok amit akarok, a harmadik elkente a dolgot. Csak hümmögött.
Végül kivül maradt az ép. úgy ahogy volt azonkivül, hogy kapott egy külső hőszigetelést.
A kisszoba maradt a 11 m2 (ez a legnagyobb műhiba részemről, ezt kellett volna nagyobbra csinálni ), konyha, fürdőszoba előszoba sőt kamra is ) Jól megerőszakolva az épűlet. Víz (hideg -meleg, csatornába kötve ), villany (nappali vezérelt ) Pb. gázpalackos főzés stb ) Na 12 éve meghirdetem kiadásra - akkor még internet meg egyéb ilyen nyalánkság nem létezett - maradt az újság . Napi 5 -6 telefonos jelentkező. Majd egy este szintén egy jelentkező, aki mondá jönne mustrára, semmi akadálya. és 5 percmúlva mán csenget is. Ő volt az első. Beinvitálom - amúgy középkorú férfi, egyterű flancos kocsival, mobillal , akkor ezek még ritkaságok voltak. Tehát szegénynek leesik az álla, elsavavanyodik a képe és felháborodik. Kikéri magának , hogy itt lakjon, mit gondolnak a barátai, ha ide hozza őket. És elhangzik az ominózus mondat :
Ezemberi tartózkodásra alkalmatlan, megy a köjálhoz.
Főleg a 2.3 -as belmagasság nem tetszett neki. Menjen (gondoltam ), nem tudom odaért e azóta ?
Kidobta az asszony, gyorsan kellett neki lakás. Lehetőleg bagóért és még válogat is. Csillaghegyről Pestszentlaposra kiautózni, pech. Miért nem kérdezte a telefonba a paramétereket.
És én is egy pillanatra letörtem, 3-4 havi munka és majd egy milla csak úgy a semmibe. De hamar elkélt.
Azóta is folyamatosan laknak benne. Természetesen olyanok akiknek megfelel. Akit nem zavarnak a kis terek, a kis belmagasság. Tény a lakás kritériumának nem felel meg, nincs 17 m-es szoba, kicsi a belmagasság- eccerű kerülni kell a lakás szót- albérletet hirdetek, a szerződésben meg építmény szerepel. Van akinek ennyire telik. 31 m2.
Hivatalosan meg továbbra is melléképület, amiben van egy 'nyárikonyha' is.
Kiadok még több lakást, de azok nagyobbak , hogy úgy mondjam jobban megfelenek a lakás hivatalos kritériumának, de fajlagosan kevesebb lakbért tudok realizálni, sőt a fluktuáció is nagyobb. A kicsinél az ezer ft /m2 kijön, a nagyobbaknál lényegesen alatta vannak. Olyan 850 ft / m2-t súrolják alulról.
Mondják az ismerősök, miért nem kérek többet, mondom kérni lehet, csak éppen üresen áll akkor.
Egyébként azok is 'maradék' lakások. Csak az egyszeri ember hiszi, hogy lakást venni kiadásra olyan jó biznisz.
arról meg már nem is beszélve, hogy a 37/2007-es igen konzekvensen használja építmény (nem emberi tartózkodásra szolgáló) és épület (arra való) fogalmát.
igaz, ez már megint "csak" következtetés részemről .....
nem hiszem el, hogy ennyire ne lássál a szemedtől !!!!!!! (má bocsi)
1. te idézed, hogy miröl is beszélünk (ez volt kiindulásunk): "Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgálóépítmény építése."
2. egy dologban sikerült közös nevezőre jutni (szerintem), vagyis, hogy az épület csak emberi tartózkodásra alkalmas építmény lehet (függetlenül hogy mennyi időre, milyen céllal stb.). példáid is erről szóltak.
ha ezek után azt mondod nekem, hogy egy emberi tartózkodásra nem alkalmas illetve nem arra szolgáló építménynél az emberi tartózkodásra alkalmas épületre vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, akkor a kardomba dőlök, de izibe!!
olvass, értelmezz!
hogy ez után el lehet lamentálni azon, hogy ennek a szabálynak tulajdon képpen nincs is értelme, hisz az ember - kivéve a ténylegesen mérnöki létesítményeket és a dísztárgyakat - azért épít valami, hogy azt használja (kvázi tartózkodjon benne) és minden nem tartózkodásra használt egyéb építményt (medence, pergola, kerti építmény) más pontokban rendez, az egy külön tészta.
ha elfogadnám érvelésedet, akkor a 37/2007. ezen pontjába annyit kéne írni: kukatároló...
Mint írtam, volt egy fennmaradási tervem, ahol a közighivatal után a bíróság is kimondta egy ilyen tárolóról, hogy az épület és engedélyköteles. (Azaz hiába fellebbezték meg a dolgokat a tulajok, az ügyvédük érvelései ellenére is azt mondta ki a bíróság, hogy épületnek minősül és épeng köteles)
Azóta már a jogszabályi változások miatt kikerült az ilyen tároló építmény az engedélyezendő dolgok közül, ha az építménymagassága kisebb 2,5m-nél és az alapterülete 50m2-nél, de attól még épületnek minősülnek az ilyen építmények és be is kell jelenteni a létesítésüket az önkormányzaton.
A vitát tovább azért nem érdemes folytatni, mert ha valaki törvény szerint akar eljárni és nem akar kockáztatni egy rossz szomszéd, vagy előadó miatti bírságot, úgy is be kell jelentenie a dolgot és az önkormányzaton az előadó úgyis elmondja, hogy szerinte épület-e és hol lehet azt elhelyezni a telken. Persze mindent lehet svarcban csinálni (és ilyen tárolóknál a legtöbbször ezt is teszik) de mint az építésjogban jártas ember én csak azt a tanácsot adhatom, hogy ha nem akar senki problémát be kell menni az önkorira és ott bejelenteni, hogy egy ilyen építményt szeretnék elhelyezni itt és itt. (vagy legalább a helyszín megnevezése nélkül megkérdezni, hogy hol lehetséges telken belül ilyet elhelyezni)
Persze mint írtam lehet svarcban is, de annak vannak kockázatai, még ha elenyészőek is esetleg. Pl a csepeli önkormányzaton az építésügyi előadóknak ki van adva utasításba, hogy heti 2-3 nap járják a várost és írják fel az engedély nélküli építkezéseket, oszt bírságoljanak. Egyik megrendelőm rendesen meg is szivattyúzta a dolgot, mert azt gondolta, hogy csak úgy büntetlenül megváltoztathatja a homlokzatot, meg a tetőformát........... Oszt lett belőle fennmaradási és továbbépítési engedély egy kedves kis bírsággal........
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)
13.
Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.
Hát jó nagy vitát generáltam a két topiktárs között ezzel az emberi..... épület építmény témában. valószinű két 'tanult ' építészről van szó. én mint egyszerű kohász (hol van már az kohászat? van csak nem tömeg vas és acél ... )
Tehát mint egyszerű kohász had folytassam.
Először is az két fogalom, hogy emberi tartózkodásraszolgáló építmény, ill hogy emberi tartózkodásra alkalmas.
Az emberi tartókodásra szolgáló építmény - a lakás elég jól körül van bástyásva és egyik vita partner le is írta. had ne soroljam. De ugye a jelenlegi szoba nagyság 17 m2 és a belmagasság a 2.5 - 2, 75 m stb stb.
Na de valaki hol az egyikről beszél , tehát szolgáló aztán meg az alkalmas, ami azért nem ugyan az.
éa most két példa az eseteimből van sok.
Anno 1980 -ban a nejem megörökölt egy a Bosnyák tér szomszédságában lévő házat..
Egy utcai homlokzat közvetlen az utcára L alakú földszintes ház. Ebben 3 lakás, mind 35 m2 előszoba , konyha , szoba. 3 hátul WC -ék lakásonként, tárólók olyan 3 x 15 m2.
Mivel akkor csak én rendelkeztem telefonnal , az is a munkahelyen - az érdeklődök ide jelentkeztek, én mutattam be a 3 lakás közül egyet. A másik kettőben tisztázatlan jogviszonyú bérlők voltak, kb az akkori 2 kg hús árát fizették lakbérként. Mai áron 2 eft.
Az ing kínálati ára is ílyen volt , egy szerény kocsi ára, most pl. 2 milla.
Hát jöttek az érdeklődők. Az egy bemutatott lakás : előszoba üres - konyha egyszem pult meg egy asztal, rajta egy 2 lapos villanyrezsó, szoba majdnem üres, tán egy szekrény és egy vaskályha meg egy 2,5 kW-os hősugárzó.
Jöttek nézték, fanyalogtak. Egy asszonyka /menyasszonyka halkan, de hogy halljam mondja párjának - ez emberi tartózkodásara alkalmatlan. Nekem meg a fűtést kritizálja. Mondom ott a kályha és ha kevés az atommáglya energiáját is igénybe veheti.
Nem értette.
Mondom ott a hősugárzó, az energia egyenest a paksi atommáglyáról jön.
A hálózat bírta terhelést - az előző tulaj villanyos szakmában dolgozott 4000 kWó-ig ingyen áram , aztán meg bagóért.
Ja én meg a paksi projekten ügyködtem sokad magammal - innen az atommáglya beszólás. Szóval nehezen kelt el az asszonyka kifejezésével élve emberi tartózkodásara alkalmatlan ingatlan a lakásaival.
A lakások amúgy pontosan kielégítették az akkor előírásokat.
Aztán jött egy roma fiatalember - mostani szokás szerint BMW -vel , aranyláncokkal a csúklóin. Tán 3/4 órát vizslatott és kijelentette megveszi az ingatlant. Másnap meg is vette kp. leperkálta a 2 millkát ( ez mai píz ). Még mondogatom , hogy így a bérlők - úgy . Legyint, nem problém eltakarítjuk őket. És valóban 3/4 év múlva el lettek takarítva.
Hogy az mondta elvágja a torkukat, vagy a latrínába folytja őket ez az ő ügye.
Az ürgének lett egy önálló ingatlanon 3 x35 m2 -es lakása + az egyebek. 1 perc a piac 1,5 perc a 7 -es busz . Egy szoci autó áráért - most kettő milla lenne.
Na akkor találkoztam először ezzel az "emberi tartózkodásara alkalmatlan" kifejezéssel.
Majd jön a másik emberi tartózkodásara alkalmatlan beszólás.
Még hogy el ne felejtsem ugyi a vellanyról írtam, víz + csat volt.
egyébként ezzel kezdtem, nagyon legelején, hogy a funkció határozza meg a épület fogalmát. a funkció pedig önkényesen választható....
a kukatároló pedig logikád szerint épület, hisz helyhez kötött, részben teret határol körül, emberi tartózkodásra alakalmas hisz beteszed kiveszed kukát... a helyiség meglétének feltétele meg nincs benne épület megfogalamazásában
gondolod, hogy nem cd jogtár tanulmányozása volt a legelső? sajnos ehhez a részhez nincs magyarázat....
aszem nem győzzük meg egymást. nekem továbbra is az marad épület ami jellemzően emberi tartózkodásra és ezzel összefüggő ...blabla :)
