Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Önmagában a csigás gépet nehéz olyanná tenni mint automata hidraulikusat.A csigának nincs akkora nyomóképessége mint excenteres vagy hidraulikus dugattyúnak,mégis tud keményebb brikettet készíteni mint excenteres gép,köszönve a lignin kötésnek. Minden gyártó más-más megoldást ad hogy a csiga" kapaszkodni" tudjon.A kínai Zbj gépnek ez nem az erőssége, a cseh gép kapaszkodó fogai is betömődnek, az ukrán profi jellegű Eb 350-es gép nyomócsöve 8 összetett részből áll ami négyszögű brikettet nyom és még se jó minden fűrészporra (itt nálunk egy vállalkozónál csak lövöldözött mint az ágyú), pedig az 35000 euróba kerül. Nekem is saját megoldásom van,aki vesz tőlem gépet az meglátja.
A hővezérlés is probléma mert elsősorban a csiga végződésének hőmérséklete a lényeges, ezt meg rettentően nehéz mérni mivel forog és eldugva van.A cső csak másodlagos, akárhová teszed is az érzékelőt mindig becsap és elkésik. Én ezért egy speciális programot használok vezérlésre, úgy kisebbek a késések.Javítottam kínai másolatú gépet 60 mm-es csigával, ledobtam a szerszámját, kicseréltem. viszont nem pénzelték a programvezérlésű hőszabályzómat ami pedig nem jelentős összeg.A gép elég stabilan működik fűrészporral, de mire a csőből kijön a túl barna brikett már elkéstem a tágítással is meg a hőfok változtatással is. Ha meg túl fehér a brikett mire meglátom már szintén elkéstem.A programomat egyszerűen csak több időrelé összekapcsolásával érem el.
Átjavítottam egy cseh gépet is, annak is ledobtam a szerszámját, 100 mm-es csigája volt és szalmával elég jól működött.
Az érdekes az hogy 8 évvel ezelőtt 62 mm-es forgácsbrikettet nyomtam fűtés nélkül.Olyan stabilan dolgozott hogy ott hagyhattam fél-egy órára is , elmentem kávét főzni.A forgács egy bútorüzemből ragasztott elemek utómunkájából jött a forgács, még ma is ugyanolyan kemény mint akkor volt pedig nyitott fészerben van, erről teszek fel képet:
A kép túl nagy és nem veszi be a fórum, majd kicsinyítek rajta.
Hogy lehet profibbá tenni? Ha pl a 60-as csigám helyett 100as lenne, akkor a nagyobb tömeg miatt lassabb lenne a hőfok ingadozása? A fűtés hőérzékelőjét hova lenne a legjobb tenni? Eddig kb a csiga utolsó levelének irányába bilincseltem meg a csövön az érzékelőt, utána a 2 fűtőbetétet, Érdemesebb lenne a 2 betét közé tenni?
Összetett a dolog de látom kezded érteni.Csigásnál döntő dolog hogy a csiga nyomóképessége egyenletesen erős legyen , ne lazuljon meg a nyomása és ne is keménykedjen túl, ekkor keletkezik a lignin ragasztóanyag.Ha meglazul nem termel lignint és nem lesz ragasztás, ha túlkeménykedik , bemelegszik, beég a csőre , még robban is.A melegítés arra szolgál hogy a csőből könnyebben kijőjön az anyag és segítse a lignin képződését.Viszont ha túlmelegszik akkor fordítva sül el a dolog, ráég a csőre és fékezi az egyenletes anyagkiáramlást, önmagát gerjeszti a rosszra és ugyanúgy a lazulás is önmagát gerjeszti a rosszra, ezért nehéz vele.
Tudni kell hogy szalma és szalma között is és forgács-forgács között is nagy a különbség. Én minden anyaghoz speciális beömlő és főnyomó csövet használok, a baj akkor van ha nádra rendelik és azután nádja nincs csak szalmája és nem akar rendelni szalmára való szerszámot.
Jól gondoltad, ha lassul és keményedik, melegszik, akkor segít a gyorsabb kiáramlás, csak bírja a motorod mert ilyenkor rendesen megfogja.(Ha van stabilizáló cső akkor tágítani kell.) Ha meg veszik a hőfok és lazul is akkor lassítani kell az adagolást, esetleg szorítani kicsit a stabilizáló csövön hogy felvegye a hőmérsékletet.Sajnos a nem elég profi gépeknél csak az ilyen játszadozás segít.
Kifejtenéd ezt, hogy mit takar az hogy csak pár ember tud dolgozni vele , kevergeti az anyagokat? Pl ha látom hogy túlmelegszik, akkor apróbb szalmát próbálok rakni bele, hogy azt gyorsabban eszi és a gyorsabb anyagáramlás visszahűti kicsit? Vannak gyártók akik csak megoldják hogy folyamatos működésre alkalmas gépet adjonak át a vevőnek, ott mi lehet a titok? Egyenletes etetés? Vagy ott gyengébb, puhább anyag készül és nem áll fent a túlmelegedés veszélye?
Tizenvalahány gépem közül csak két-három ember tud igazából dolgozni vele, azok tudnak anyagokat kevergetni, tudják mikor mit kell csinálni.
Ezért terveztem egy kombinált excenteres-csigás gépet ami egyesíti az előnyöket, egyenletesebben dolgozik amelyet nem kell mindig piszkálni hogy beálljon az egyensúly.Kicsit nagyra sikerült , 700-800 kg/órát várok , nagy darab vasak kellenek de jóval kisebbek mint egy tiszta excenteres géphez, így is nagyon komoly pénzbe kerül.
Nagyon nehéz stabil üzemre bírni a csigás gépet, mindennek összhangban kell lenni, érzékeny hővezérlés , behangolt csövek. Nem árt utólag egy szétvágott stabilizáló csövet is tenni amelyet erős rúgóval lehet szabályozni.
Hidraulikus gépet könnyebb szabályozni csak legyen rendes nyomóereje a hidraulikának.
ugyanaz a mese nalam is,vagy tul puhan nyomja ki vagy annyira tomor,hogy ki se birja nyomni,ezert nincs rajta a csoszorito.arra gondolok,hogy vastagabb falu csovet kellene beszereznem mert lehet,hogy amivel most probalkozom valamerre eldeformalodik es amiatt nem muk rendesen
Üdv! A hajlítást ugyan kibírták a fűtőszálak, de kb fél óra működés után nem bírták a strapát. Szereztem a korábbival megegyező méretű fűtőtestet, le is szigeteltem. Sikerült szép brikettet készíteni, nem töredezik,de az a bajom, hogy hullámzik a folyamat, először lazább anyag jön, majd egyre keményedik, sötétedik, felengedem a hűtősínen a szorítások egy részét, de fekete lesz füstöl mint az őrült, van hogy meg is fogja a motort, ilyenkor várok kicsit, újraindítom ekkor felpuhul, repedezett szétesős vacak jön, kézzel rátartok megint kezd keményedni egy darabig elfogadható anyagot készít majd újra jön a feketedés és füst. Hőfok 260-ra van állítva, a hőfokvezérlőn próbáltam ezt a pid funkciót működésre bírni, addig jutottam hogy 255-265 között ingadozik. Kezd az agyamra menni :)
Automata csőszorítót alkalmaznak a komolyabb gépeken, nálad éppen az nem látszik a képen hogy van-e szorítód, helyette igen hosszú stabilizáló csövet alkalmazol ami segít a tömörödésben.
helo fiuk,tenyleg kell melegiteni a csvet?nem termel eleg hot uzem kozben? mert beszeltem egy emberkevel aki ausztriaban dolgozik egy brikigyarban, o azt mondja,hogy ok hutik a csovet mivel nagy hot termel a gep amint nyomja ki az anyagot,az igaz,hogy ipari mennyisegrol beszelt. en hidraulikussal kiserletezek,meg nem az igazi de a remeny meg el.
BUÉK! Délután nem bírtam már magammal, nekiestem a csigának.
Ilyen lett, kipróbálni még nem tudtam, mert összeszerelés után azt tapasztaltam, hogy nem működik a csőfűtés. Szétszedtem, valahol a csempék között megszakadt az áramkör.
Szereztem 2db 2Kw-os mosógép fűtőszálat, azokat fogom a cső köré tekerni, remélem kibírják.
Nem gondolom hogy sokat segítene a levelek leköszörülése mert eleve kicsi a menetek közti hézag ,esetleg ha apróra darálsz.
100-as csiga esetén csak a behordó rész nagyobb , az utolsó 3 menet az 60-70-es brikettnek legyen megfelelő.
Nekem van most egy félkész csigám, mutatok hasonlóról egy korábbi képet.Ez elég nagy 68mm megy bele a főtengelybe, annak is kellő nagynak kell lenni. 11-15 kw motorhoz való.
ha így haladok, az eredeti csigából nem sok marad, mindent át kell alakítani. Foglalkoztat a gondolat, hogy 100-as csigát kellene csinálni / beszerezni és ahhoz csövet készíteni... 7,5 kw motor annak már kevés lenne nem? Brikigép, neked van eladó csigád ami megfelelne a célnak?
Mai nap elékszült a csillag alakú keverő, ami kb duplájára növelte a termelékenységet, de még mindig nagyon lassú a dolog, a motor többet is bírna, a megadott 7,5kw helyett csak kb 3kw-ot fogyaszt óránként. Azon agyalok, hogy a motor felőli első két menetet leesztergálom a csigáról és laposvasból hajtok rá a két menet helyére csak egyet így jobban tudna harapni. Vélemény?
Úgy nézem valami bangladesi-kínai konstrukció másolata lehet.Már sokan panaszkodtak ezekre, ritkán válik be itt nálunk.
A csiga átmérője kb 60-70 mm lehet ami inkább fűrészpor befogadására elég ,vagy nagyon apró rizsszalmára. Búza, szója szalmára legalább 100 mm átmérőjű csiga kell ami kb 80 mm átmérőjű brikettet nyom. Az enyémen 120 mm a befogadó rész és 84 mm vagy 80 mm a brikett szalmára , így is felakad a durvábbra darált.
A csőszerkezet külön tanulmány, nálam három szétszedhető , változtatható egységből áll , mégis ha új anyagról van szó akkor meg kell kínlódni vele.
A csiga a másik tanulmány , ha nem rendelkezik öntágító-szorító tulajdonsággal nem működik stabilan, mellé még kopik is ha nem javítsák időben ,lehet dobni a kukába.
A cső fűtése is nagyon érzékeny , nagyon gyors reagálású vezérlőrendszer kell.
A csigás gép a legegyszerűbb brikettáló de igaz ami igaz nehéz vele dolgozni, nagyon ügyesnek kell lenni vagy nagy szerencsének.
Azért látom némi használható brikett kijött, sok türelmet kíván mire jó lesz.
Nekem azért volt szerencsém hozzá mert saját magam tudtam esztergálni, marni köszörülni , hegeszteni az alkatrészeket.
Arra gondoltam, hogy a csiga meghajtás felőli végén leszedek egy menetet, hogy jobban tudjon "harapni", de mielőtt szétbarmolnám, kipróbálok egy neten látott ötletet. Csiga megforgatja a csillagkereket, az pedig a megfelelő helyre piszkálja az anyagot. Holnap beszámolok a fejleményekről. :)
Üdv! Esztergáltam, majd köszörültem. A csiga hegyét felhegesztettem, hogy ha vastagabb akkor a brikett közepén is nagyobb lyukat hagy ahol a gőz el tud távozni. ez újabb problémát okoz, mert ha folyamatosan jön ki az anyag akkor oké minden, de ha picit lassul az anyag áramlása, akkor a csiga hegyénél beizzik az anyag, füstölni kezd. Ez a jelenség akkor jön létre ha a szalma nincs olyan apróra darálva és a csiga nem tudja megfelelő tempóban "enni".
Évek óta nem jártam ezen az oldalon és úgy tűnik történt egy kis változás! Mármint potitív irányban,úgy tűnik közlékenyebbek lettek az emberek,talán nem féltik annyira saját dolgaikat,ötleteiket,megszerzett tapasztalataikat!!
Ez nagyon jó dolog!!!!!😁
El kell mondjam,hogy nem csak olvasgattam korábban ezt a fórumot,hanem cimborák segítségével össze is raktunk egy házi készítésű csigás gépet.
Közel egy évig "játszottunk" mire nagyjából összeállt a szerkezet!
Kitaláltuk mekkora és mennyire stabil lábak-állvány kellene a gépnek!(elméletben😁)Honnan szerezzünk meghajtást,lassítóművet??!!Ezt tűnt a legnagyobb feladatnak és végül ez lett meg a legkönnyebben😁!!Ugyanis megkérdeztem a szomszédom nem tud e egy lassitóművet ? Erre Ő most akarják kidobni a régi alig használt lassítóműveket a cégétől!! Pár nap és közölte van egy 7.5Kw-os Made in Czeshlovakia gyártmányú lassítómű potom75.000eFt ért!
Rábólintottunk és megvettük,csak azt nem mondták,hogy két és fél mázsa!!😁
Esztergáltassunk- marassunk egy csigát!!! A környékünkön egy ember mondta ,ha van pontos rajz méret stb meg tudja csinálni. Nagy nehezen megszereztük,majd azt mondta nem rizikózik és mégsem csinálja meg!!! Köszi!! Elcsesztünk 1hónapot!!!
Honnan vegyünk CSIGÁT???!!
Aztán itt a fórumon olvastam egy dabasi cégről aki a kínai Zbj gépeket forgalmazza és alkatrészeket is forgalmaz. Hívjuk fel,de melyik csigát rendeljük meg???? Summa summárum megrendeltük
kiderült nem Kínából jön a cucc,hanem egy Magyar !!!!! ceg csinálja !!! A pénzt előre el kellett utalni (115.000eFt) két hét és kész!!!! Nagy lófaszt!!
Három és fél hónap várakozás után és 200 telefonálás után,úgy hogy a pénzünket sem akarták visszaadni,egyszercsak megjött a csiga!!! Hurrá!! Pár nap múlva meglátogatott az esztergályos és amikor meglátta egyből mondta:ilyet én is tudok!!! Itt konkrétan elfüstölt az agyam!!!!!
Haladjunk!!! Csiga ,kúp megvan állvány készül,lassitómű van,márcsak pár palástfűtés ill annak az automatikája kell! Ujjabb egy hónap elteltével a villanyszerelő összerakta a kapcsolószekrényt és picsarészegen bekötötte a dolgokat!!! Igen majdnem sikerült agyonvágatni magunkat a 380V-al!!!
És akkor több hónap tanulmányozás ,utánajárás,megrendelés és egyéb szakmunkák után,ill: 600.000eFt elköltése után kipróbálhattuk a gépet!!
Három hét állítgatás és különböző anyagok kipróbálása után ahol a gép volt,közölték mennünk kell!!
A gép kb.50-70kg brikettet készít óránként és kb 5 éve áll egy harázsban ahol éppen elfér. De legalább van!!😑😐
A csövet esztergáltad vagy köszörülted? Az esztergálás nem ad megfelelő felületet.A kúposság meg kényes dolog , néha ötször kell igazítani hogy jó legyen.
Üdv! Birtokomba került egy csigás gép, amivel szalmát szeretnék préselni, de nem nagyon akar sikerülni.Régi gazdája napraforgó héjat nyomott vele, azt vitte. 7,5kw villanymotor hajtja, kb 250-es fordulaton. Első próbálkozások alkalmával beleszorult a csőbe az anyag, a fórumon olvasottak alapján tettem hozzá szappant, hogy bejáródjon, de úgy sem bírta kinyomni. A csövön rövidítettem, majd a kúpolásból esztergáltam ki, mivel 67-ről 52mm-re szűkült a cső, így már kijött az anyag, de így meg intenzív lövöldözésbe kezdett. A préselendő szalma és a kilőtt darab is 14%-os nedvességtartalommal bír. A netes videókon azt látom, hogy intenzíven gőzöl a brikett közepén lévő lyuk, de az enyémen semmi se jön, mivel a brikett közepén alig van lyuk. Kérdésem az lenne, hogy a mellékelt képen lévő csigámon hogyan változtassak? Túl vékony a hegye ?
Miért nem tüzeled el? Én hosszú évek óta fűrészporral-forgáccsal (is) fűtök, sima, hagyományos (TOTYA) kazánban. Ha érdekel a "tüzelés technikám", keress telefonon, telszámom publikus. Üdvözlettel: GV.
Nagyon szívesen fogadnám, ha tudnám hová tenni, mert gépem nincs, csak anyagom egyre több, ezért szeretnék minél hamarabb egy működő képes gépet építeni :)
Helo, szerintem, ha tevedek kerlek javitsatok ki mert en is amator vagyok, tehat szerintem a fi 70 es cso kisse vastag minek koszonhetoen nagy a kerulete a csonek ezert nagy feluleten surlodik a tomitett fureszpor ezert tudja nehezen kinyomni a brikettat, a masik ami helytelen az , hogy ha a fi 70es csovet leszukited fi50 re nincs az a pres ami azon keresztul nyomja a tomott fogacsot, hagyd a csovet 70 re hasitsd be kb hosszanak feleig es egy bilinccsel nagyon keveset 2-3 mm szoritsd ossze, kezd el nyomatni az anyagot elobb lagyan fog kijonni a csobol aztan kezd tomottodni vegul lehet hogy ki sem tudja nyomni, turelmesen ki kell varni es beallitani a cso szukiteset, melegiteni nem kell, o termel annyi hot, hogy a celluloz kicsapodjon az majd osszeragasztja a forgacsodat, a vat ne csinald ilyen olyan vasakbol, egy vasuti sinre vagy ahoz hasonlora epitsd fel, egyebkent szetbarmol mindent es kezdheted elolrol, en mar vegigmente ezen
Szia, ugyanabban a hajoban utazom mint te, jo ideje kinlodok egy brikettalo gep megepitesevel , tudok egy ket tanacsot meg fenykepet adni, keress meg a facebookon szathmari csaba egy gazalarcos kepem van
Érdekelne egy komolyabb brikettáló gép készítése házilag. Kapok elég sok forgácsot, fűrészport, és mivel vegyes tüzelésűek vagyunk, gondoltam magamnak gyártok tüzelőanyagot. Pár éve vettem egy 4T-s rönkhasítót, és az volt a koncepció, hogy mindkettő (présként és hasítóként is) működjön. A munkahenger végére tettem egy házi készítésű dugattyút, kb 7 cm átmérővel, amit szűkítettem 5 cm-re. Építettem köré egy keretet zártszelvényből, mert az első próbálkozásoknál széttépett minden hegesztést. Az irányváltást, (hogy ne kelljen ott állnom )a kézi váltóra szerelt trabant ablaktörlő motorral és mágneskapcsolóval oldottam meg. Az volt a gond, hogy hiába fűtöttem, vagy a motor nem bírta a terhelést,és megállt a prés, vagy letépte a szűkítést. Egyszer annyira megterheltem, hogy elkezdett folyni a hidraulika olaj, saját magát nyomta szét, tömítést kellett cserélnem benne. Rájöttem, hogy a 4T kevés, mert amit csinált brikettet, az könnyedén morzsolható, én pedig egy kemény brikettet szeretnék. Melyik a "könnyebb" megoldás? a csigás vagy a hidraulikus prés megépítése? Láttam olyan videót, hogy házi préssel megcsinálták a brikettet, és beverték vele a szöget... valami hasonlót szeretnék építeni. Milyen paraméterű eszközök kellenek hozzá, hogy 7-10 cm átmérőjű, kellő keménységű brikettet tudjak gyártani? Venni kevés dolgot tudok, mert pénzem az nem nagyon van :( tudtam már szerezni motort, kaptam ígéretet olajpumpára, dugattyúra.
Én is hasonló cipőben járok,félig megcsináltam egy kombinált excenteres gépet.
Ez 0.7-1 tonna/óra kapacitású lenne.A befektető becsődölt , nekem meg nincs elég tőkém hozzá, sajnos hogy ilyen helyzetek tudnak ezen a vidéken érvényesülni.
Külön szeretném üdvözölni Brikigép-et, akitől évekkel ezelőtt rengeteg segítséget, tanácsot, támogatást kaptam.
Jó látni, hogy azóta kiérdemelte a fórum veteránja címet.
Én a mechanikus brikettálók hatása alá kerültem és Brikigép tanácsai alapján készítettem is egy prototípust.
Az akkor még iskolai feladatként készített géppel elértem az elvárt sikereket, de értékelve a hiányosságokat elhatároztam, hogy egyszer készítek egy nagyobb, erősebb gépet, ami akár bérbrikettáláshoz is megfelelő lehet.
"A lendkerekesnek a lendkerék a lelke. Az akkor ad le energiát mikor kell és annyit amennyi kell , ha több energiát nyomsz bele elraktározza ezért jó..."
Ezt az elvet követve szereztem 1 pár vonatkereket a maguk körülbelül 180 kg-os darabonkénti tömegével és termetes méreteivel. Úgy gondoltam, ezek a kész szerkezetek megfelelő alternatívaként szolgálnak lendkerék készítéshez.
Mára már be kell sajnos látnom, hogy sosem lesz elég időm ahhoz, hogy a gépet megépítsem, ráadásul most hozzáadódik a dologhoz az is, hogy költöznöm kell és a megszerzett kerekeket, csapágyakat nem tudom magammal vinni.
Gondoltam visszatérek a kezdőponthoz, hátha valaki hasonló gép építésébe vágja a fejszéjét és hasznát veszi a terveimnek és a megszerzett alkatrészeimnek.
Így hát eladásra kínálom mechanikus brikketálómhoz rendelkezésre álló fő alkatrészeimet és természetesen az elkészített terveket.
E-mail címem publikus, azon keresztül is szívesen válaszolok.
Remélem senki sem veszi tolakodásnak hozzászólásomat, mert őszintén remélem, hogy olyan valaki olvassa majd soraimat, aki alkalmas a feladat befejezésére.
Kb. 1 jól megrakott vödör (12L-es) papírt kisebb adagokban beledobálom a betonkeverőbe és szépen pépesre szedi, csak sok víz kell hozzá. A végén hozzáöntöm a 8L forgácsot és a szükséges vizet, jól átkeverem és kész.
20-as műanyag ládába szedem és a nagyja vizet téglák rápakolásával kipréselem. Aztán mehet a présbe.
Egy ideje olvasgatom a fórumot, sok érdekesség van. :) Csigás brikettáló gépet keresek , megvételre lehetőleg újat. Az olvasottak alapján Brikigép gépe tűnik a legjobbnak. Tud valaki esetleg elérhetőséget?
Mondani tudok rá de hogy beválik-e nem tudom pontosan.Szerintem a napraforgó ocsú csúszós anyagnak számít és ehhez szorosabb cső kellene aminek elég nagy kúpolása van, vagy keverni kellene fűrészporral úgy hogy a fűrészpor legyen többségben.
Én eddig olyan préssel dolgoztam amiben egyszerre 3 db tégla nyomható alulról hidrás autóemelővel. Most viszont jobban ráállnék a termelésre és készítenék olyan prést aminek egy karja van és azzal tudok préselni és kinyomni a végén a kész téglát. Honnan tudnék ilyenhez rajzot találni? Olyat ami rendesen működik. Köszönöm.
Nem tudom hol jársz mennyiségben, én 5000 db- nál tartok! jó kis szórakozás és meg is éri!!!!!!!!!! emellett pecázni is járok majdnem napi szinten!!!!!! Tehát megéri anyagilag is!!
Tudok rá megoldást az Eb 500 meg 350 -re de nem akarom megmutatni csak akkor ha elfogad engemet mint szerb és ukrán a magyart !Értettitek ezt ti Népeek ? Itten a Kárpát medencében?
Köszi, ha van kérdésed akkor válaszolok.Általában jobb egy kipróbált géppel dolgozni mint kínlódni saját konstrukcióval ami egyből ritkán sikerül. A 400 bár nyomást az olajban vagy a brikettnél mérted?
Nemrég sikerült egy komoly feladatot kapnom.Egy fatelepet működtetö cég vett egy EB-350 típúsú ukrán csigás gépet ami nem gyerekjáték.Sehogyan se tudták brikettálásra bírni csak lövöldözött mint az ágyú.Mondták javítsam meg. Megnéztem a belsejét hát az olyan fölöslegesen elbonyolított szerszámot használ hogy lemondtam a javítgatását.Helyette töredék áron felkínáltam az én gépemet akár több szerszámmal is ami még akkor is jóval egyszerűbb és a szerszámja könnyen alakítható.
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Jól körbejártam a témát aztán rá kellett bíznom a nagyokra a pelletálást.. Igaz hogy így 2x annyiba kerül, de egyenlőre belefér.
A hidraulikus brikettálásba belekezdtem, hála a fórumnak, így vettem egy működő gépet ~25kg/óra, 200ezer, 80%-on 400bar-t tud a végén nyomni.. Szálas takarmányhoz éppen elég, meg persze megismerni a technológiát. Egyébként jó látni ahogy működik. Van hozzá egy 13le-s kalapácsos mobil ágdarálóm 25mm-es rostával (az 260 volt, de ledarálja a 9 centis ágakat is mint a huzat). Száraz lucernából, szénából 200kg-t tud óránként (meg ahogy birom etetni) csak kicsit porol:).
Na sziasztok, jövök még!
Köszi Brikigép, Naox és akik passzívan segítettek!
Szia. Én most kezdtem bele, ez a második évem.Tavaly auto emelős kütyüvel pogácsákat csináltam, de nem voltam megelégedve a tempóval. Idén tégla alaku a termék, és egy kézi karos préssel csinálom. Aki most kezdené, annak egy néhány tanács. A gazdaságossággal kezdi mindenki, hát ez nem az. Rengeteg munka van vele, és ez csak a sok szabadidővel rendelkezőknek megy. Én nyugger vagyok, tehát van időm a kertben gépészkedni. A dobozokat ingyen kapom, körfűrésszel 10 cm csikokra vágom. Utána egy befenekelt és átalakitott fűnyiroval felapritom. Ezután jön a viz, és a keverés egy házi keverővel. Ha mindez megvan lehet préselni. Ezután a száritás, rakosgatás az eső elől. Szóval van vele munka, de amikor télen a kandallóban izzanak a téglák, az azért kárpótol.
Egyèb elfoglaltság miatt nem fogtam hozzá eddig. Persze az idő sem volt annyira jó, hogy kint tudjam csinálni. Nekem speciel bejött a dolog, ha jól emlékszem most lesz ötödik ève, hogy csinálom.
Sziasztok! Csak véletlenül keveredtem ide,tök más dologra kerestem rá,aztán itt olvasgattam és elég sok minden felkeltette az érdeklődésem.Pár dolgot kérdeznék is! Csigás tömörítő téma. -Valaki szerelt e már a tömörítő fejbe ahol a brikett ténylegesen tömörödik nyomásmérőt?Ha igen mekkora nyomást mért ott? -van e bevált szűkítő arány?Ha igen mekkora méretű pl. (most hasraütés szerűen mondok egy számot) 60 mm átmérőről 40-re 15 cm hosszan,ilyen van e? - a kimenő ccsövet mekkora hőfokra kell/érdemes előmelegíteni? -általánosságban a csiga fordulata kb mekkora? -törőtárcsát használ e valaki a gépbe (csiga után egy tárcsa ami kúpos lyukakkal van tele a nagyobbik átmérő menetiránynak néz,feladata,hogy az áramoltatni kívánt anyag homogénen "folyjon" tovább)?
8 évig extrudáltam,kb 6 különböző extruderen,a legnagyobbnak a csiga átmérője 140-150 mm volt :-),csak a hajtóműnél volt alátámasztva a csiga,ami temperált,tehát 2m hosszú és végig "a levegőben" lógott,a külső zónák is fűthetőek voltak 5 C° pontossággal.110 Le-s villanymotor max. 50-es fordulatot tudott és a kereszt fejben a nyomás 560 bar volt. Így némi fogalmam van a dologról,viszont teljesen más anyagot nyomtunk ki mint pl. fűrészpor :-) ...
Lehet belefogok egy gép építésebe.A meghajtó motor elég erős 10kw körüli,kb 5-6 cm átmérőjű brikettet szeretnék készíteni. Tapasztaltaktól mindenféle tanácsot szívesen veszek! Előre is köszönöm szépen a segítséget!
Én tavaly elkezdtem készíteni egy csigás pelletálót ami aprítékégető kályhába való pelletszerű tüzelőt is tud készíteni.Nem kicsi méretben 1 tonna/óra kapacitással és a szalmaféleségeket darálás nélkül befogadja.Takarmányból lehet a dupláját is kinyomná.
Ezenkívül elkezdtem még egy kombinált excenteres- csigás brikettálót is kb 800kg/óra kapacitással.Úgy vagyok már ha bukok velük, akkor bukjak rendeset és felejtsem el a brikettálást.
Teljes bizonyossággal nem állítom hogy nem nyomja keresztül ,megérzésem szerint ez a keverék hasonlóan viselkedik mint szalmafélék brikettálása. Úgy gondolom tömörítéskor az anyagdugó szilárd halmazállapotúként viselkedik , a matrica pedig mint fal .A képlékeny anyag keresztül menne, a csiga azért tudja átnyomni mert közvetlen a lyukak előtt nyom és némileg pépesíti is az anyagot.
Ennek a gépnek a matricája kb 70-80 mm átmérőjű. Szerintetek egy sima hidraulikus brikettáló mondjuk 1200bar-ral átbírja-e nyomni a lentebb említett anyagokat, annak ellenére hogy a matricán 8 lyuk van, nem pedig 1? Arra gondolok hogy a gátaknál a furatok között feltorlódó anyagok mennyire növelhetik az ellenállást? Ha mondjuk préselés történik nem pedig ciklikus ütögetés..
Hát tanulságos volt a videó, megkapó volt a zene. Az olajtartalom 3-3.5% fölé nem mehet szigorúan. Persze értem a pelletálás, brikettálás hőmérséklet körüli lényegét, amit már a fórumon is többször olvastam, a brikettek felszínének fényesedése természetes jelenség és vele járója is a technológiának, ebben az esetben is megengedett ennyi hő képződés de a felszín megégése már károsítaná a beltartalmi értéket és lehet hogy káros anyagok is képződnének amellett hogy elpusztulna egy csomó hasznos is. A jellemző páratartalmat (12-15%) nem növelném ha csak a technológia nem kívánja meg. A kritikus hőmérséklet nyilván mint minden fehérjét tartalmazó anyagnál a 72°c. De persze belefér (sőt kívánatos) a pasztőrözés, ultrapasztőrözés is.. Nyilván nem sokmilliós gépekkel akarom megoldani, úgyhogy a nagylényeg az lenne hogyha százegynéhány °c fok fölé megy is a hőmérséklet, gyorsan lehüljön (talán ha eleve kevés benne a nedvesség). A végén pedig tényleg valóban kemény produktumra van szükségem, mint pl. a szögbeverős brikettednél, hogy később se morzsálódjon és ha kihül nehezen vagy ne lehessen eltörni kézzel. Továbbra sem elmélet, meg kell csinálnom egy ilyen gépet, mert a hiánya minden nap veszteséget termel.. Nem kutyáknak lessz.
A szálas összetevő 40-60% körüli de az a darától egészen a lisztig (lucerna,széna,lucernaliszt, korpa stb.). Ebben az esetben nem befolyásolja az emészthetőséget a takarmány nedvességtartalma.
Motorok azok találomra is vannak egy 10kw-s 1440-es egy 4hp-s 700-as fordulattal. Nyilván olyat veszek amilyen kell.
A duplacsigás gépemmel készítettem kutyatápot próbára. Ha van némi zsírosság-olajosság a keverékben akkor nem melegszik és könnyen kinyomja a 100 kg/ó értéket is egy 3-4 kw-os motor.Érdekes hogy a takarmánypelletálásnál előnynek értékelték a gyártók a felmelegedést mert segíti az emészthetőséget többek között. Én eddig csak tésztanyomó extrudert és kukorica pehely készítő extrudert láttam rozsdamentes kivitelben de az takarmány célra gyenge lenne.
Csigás kivitelben a matricát könnyű megcsinálni, bár mire sikerül beállítani a kellő keménységet valószínű többféle lyukhosszúságút kell kipróbálni.Ha a szálasösszetevő nagy arányban van a keményítő részhez képest akkor nagy arányban növekszik a kinyomási erő így a hőmérséklet is.
Gondolom azok közül a gépeid közül csináltad valamelyikkel amiket ide is feltöltöttél. Nem mélyültem még el a csigás gépekben, más okok miatt inkább a hidraulikusokat nézegettem. Gondolom a csigás végén is lehet matricát cserélni, vagy levenni. A motor, a hajtómű, a csatlakozások, az asztal, elektromosság nem nagy kunszt, de a csiga, a persely, a matrica, magassága, keresztmetszete, furatok, teljesítmény stb méretezése nem tünik egyszerűnek. Olyan gépre lenne szükségem amivel teljes keresztmetszetben szintén viszonylag alacsony hőmérsékleten, lehetne szálastakarmányt is brikettálni (5-7cm magas és széles pogácsákat), szintén takarmányozási célokra..
Ha esetleg részben vagy egészben vannak terveid, gépeid, azok darabjai, részegységek és esetleg eladó és jól használható, lehet hogy az lenne a legegyszerűbb. Ha nem találok valamilyen kutyatáp extrúdert.. Köszi a segítséget!
Köszönöm, hálás vagyok hogy segítetek, a pénz az beleférne a keretbe, esetleg ha még egy kicsit tudnátok terelgetni pl.: márkákkal, tipusokkal, méretekkel, teljesítményekkel. De azért már ez is megnyugtató, hogy van kiút.
Erre a célra egy használt extruder tökéletesen megfelelhet. 2 éve kerestem ilyen gépet, meg is néztem vagy 3-4 félét, mindegyikkel tápot gyártottak korábban. Normális, rozsdamentes gépek voltak talán 0.4-0.7M közötti árban. Alighanem megérné egy ilyet venned, és esetleg az igényeidre igazítani, mint nulláról felépíteni egyet.
Gratulálok, szerkezetileg valamivel összetettebb mint mikor a csőben szorítás alatt préselődik az anyag, de egyenletesebb terméket ad .Ezért is választotta a német RUF cég ezt a megoldást, itt nem kell fűteni meg hűteni se.
Azonban találtam a némettől is nagyon profi csigás gépet:
Bocs, hogy kiakasztottalak. De az anyagi körülmények miatt csak egyszer van lehetőségem megépíteni. A gépnek elsőre működnie kell, vagy neki sem szabad àllnom. :(
Kicsit kiakadtam, a cső (mert olyanra kérdeztél) alap alkatrész a brikettálón. Valóban azért igazad van mert van formába nyomó hidraulikus( RUF ) és mechanikus (Távolkeleti szénpréselők) gép is. Ezeknél nem kell csőszorulással vesződni .Úgy emlékszem itt a fórumozók közül is készítettek formába nyomó hidraulikus gépet.
Nem építettem még. De szeretném magamnak megépíteni ( gazdasági okokból). Nád fűrészpor és gally amihez értelmesen hozzá tudok jutni. Mielőtt nekiállok szeretnék minél többet megtudni róla.
Ne haragudjgy má készítettél mán hidrapolikus gépet?
Tudod hogy a cső vagy szorul vagy enged? Geometia és esztergaképeség(köszörűképeség!!!!!!!).A csőben meg vagy megszorul , vagy normálisan megy , vagy enged, rajtatok múlik!
A brikettálásra szolgáló bioanyagok rendkívül széleskörűen viselkednek préselésre, hőhatásra. Megszenvednek evvel minden típusú gépen ,a lendkerekessel is ahol bődületes nyomások érhetők el viszont a lignint mint ragasztót csak a csigás gép tudja kellő mértékben előcsalni.
Nekem volt hidraulikus gépem komoly nyomóképeséggel. Nádat kellett préselnem , mondtam olyan nádat hozzanak próbára amivel tartósan dolgozni fognak. Hoztak nádat többször, mikor felmelegedett a cső 55 C fok fölé a 20 tonnás szorítóm se tudta megfogni. Szereltem rá vízhűtést és utánna nem csúszott meg a brikett. Mit ád a sors átadtam a gépet , a tetthelyen valami más nádat adtak , más földben termett meg régebbi is volt. Minimális szorítónyomással is és hűtés nélkül is jól megfogta a brikettet ,jól bekeményült.Megálláskor kikapcsoltam a szorítónyomást és alig akart feltágulni a brikett hogy újrakezdésnél laza szerkezetről indulhassak. Ennyit az én tapasztalatomról.
Kínai gépeken 15 kw motor van alapban ami egyáltalán tud olyan brikettet ami nem tágul égés közben.
Én 11 kw motorral szereltem fel és nem fúlik le ha netán megerőlködik.
Ez a gép nem az én konstrukcióm , csak kínai, kézzel 80kg , adagolóval 120kg , valami spéci vezérlővel 130kg.
Én ilyet nem készítek , az enyém minimum 200kg /óra.
Nekem van megoldásom biobrikettre, aprítéktűzelésre, legalább 1 vagy több tonna / óra készítésére képes rendszerre , még ha kicsit nedvesebb is a kelleténél !!!, gondolom ezt érted ?
Most teszek fel képeket újból és újból , nem tudom mi lesz az elég?
Ez a kettő gép bangladesi-kínai keverék , szerbiában másolták és nem sikerült.
Ledobtam a szerszámjukat és feltettem az enyémet, sajnos hogy itt Szerbiában és Magyarban
nem lehet olyan könnyen "atesztálni"mint kínában.
Az egyik gép 60 mm készít a másik 70 mm . Ha a megtermelt brikettet tűzre teszem az nem dagad meg, nem foszlik szét , megőrzi a parazsat. Higgyétek el ami ilyet tud készíteni az a gép csak nagyon komoly szakműhelyben készíthető el.
,Szia. ha képet ha tudsz róla küldeni azt meg köszönném meg elérhetőséget a "brikigép" nek! Meg hogy meg éri e csinálni meg hogy vissza hozza e az árát ha lehet érdeklődni? Van e kereslet a brikettre?
A csigás gép olcsóbb,és jobb minőségű brikettet csinál mint a hidraulikus,viszont a hidraulikusnál mindegy,hogy fenyőfa forgácsot,tölgyfa fűrészport,vagy mezőgazdasági hulladékot raksz bele,vagy ezek keverékét.
A Jófogáson is van eladó,de nem tudom milyen minőségbe.
Ha jól tudom "brikigép" is csinál csigás brikettáló gépet eladásra.
Nekem hidraulikus van,kb 1 millióba van (a ráfordított munkát nem számoltam) ,és 85-90 kg-ot nyom óránként.
Ugyanezen gondolkodok én is, hogy van elég sok fűrészporom (szalagfűrészelélsből), de akár más hulladékanyagot is brikettálnék. Gépészmérnökként állnék a dolgokhoz, akár utána is számolnék, viszont én csak fémekben vagyok jártas, mint technológus, ezért is kérem itt a segítségeteket. Én azt is szívesen látnám, ha valaki akár idegen de főként magyar nyelvű könyvet tudna linkelni, vagy nevet mondani.
Eddigi tapasztalataim: elve a működési elv vagy hidraulikus vagy csigás megoldás láttam a legtöbb helyen. Utóbbinál például sok helyen látom, hogy fűtik a folyatócsövet (utóbbit legalábbis fémeknél így hívják) amit meg tudna valaki mondani mért van így? A csigás nekem jobban tetszik, a folyamatos üzem mellett, de kérdés, hogy a befektetett hőenergia mennyi plusz pénzbe kerül, hisz szerintem ezen megy el a legtöbb pénz. A másik dolog eleve nem mindegy, hogy mekkora szemcséjű anyagot akarunk préselni. Ami még feltűnt a videók alapján, hogy senki nem próbál kevert alapanyagból dolgozni ez miért van?
értem. Tud valaki nekem javaslatot adni, és hol lehet ilyen brikett gyártó gépet vásárolni vagy az előállításához szükséges alkatrészeket beszerezni valahol???!! viszonylag meg fizethető áron. Köszönöm.
Van több fajta is. A legegyszerűbb talán a sima hidraulikus emelővel ellátott brikettálló. A papírra jó. Fára nem tudom. A lent látható présen talán annyit változtatnék hogy a nyomó kart kicsit vastagabbra venném. És a záró-nyitó kulcsot fixen odarögzíteném. Hogy ne essen le vagy elvesszen. Az asztal tartó rudakat cserélném egyből. A formát már rádlizom tégla lap és jó pár lyuk. Természetesen valami vízelvezetőt is kell rá szerkeszteni ami nem engedi elfolyni a vizet a lábadra. A papír keverése a legegyszerűbben betonkeverőben lehet. Előtte pár napig áztatni kell hogy jó lazák legyenek a rostok.
Kipréseled szárítás kíméletesen kell. Erről sokat lehet olvasni.
Sajnos a nyomás erősségét még én sem tudom. De gondolom a 6 tonna elég.
Sziasztok. Én is új vagyok itt. Segítséget szeretnék kérni brikettáló géppel kapcsolatban hogy hogy is müködik hogy kell valójában ezt meg építeni?! ha valaki tud nekem ebbe segiteni azt meg köszönném. lehet privátban vagy itt a forumon is írni.
Új vagyok itt a fórumon. Foglalkoztat a brikett készítés. Szeretnék tudni pár adatot. Egyenlőre egy ágaprító és valami prés kombó a gondolatom nádbrikett készítéséhez.
A présben sajnos csak hidraulikus emelő vagy szőlőprés az elgondolás. a szerszámot lakatosként megpróbálom megalkotni.
Kérdéseim lennének:
A présekhez elég e a hidraulikus emelő vagy a szőlőprés?
Az ágaprító elég -e egyenlőre?
Mi a lényege a szerszám fűtésnek? enélkül is lehet jó prés?
gazdagsági okokból nem szeretnék kész gépet, nem ipari mennyiséget szeretnék előállítani.
Szeretném csökkenteni a fűtési költségeimet, egyedüli keresőként több eltartottal.
Így talán a nyáron elő tudom állítani a téli tüzelőm egy részét.
Alkatrészt keresek ZBJ II tip csigás brikettálóhoz (csiga, fűtőszál, préskúp).
Meglátásom szerint kopott a csiga, vagy a préskúp(esetleg mindkettő, de a csigán látszik is kopás), mert ugyan készít brikettet, de nem igazán tömör.
Nem csak a nedvesség miatt, mert már szárítottam is anyagot, de akkor sem lesz igazán tömör a belső része, és repedezett kívül.
Ami szerintem furcsa, hogy nem igazán erőlködik, a gép, meglehetősen gyorsan jön ki a brikett.
Szerintem nincs megfelelő tömörítés.
Vagy az lehet hiba, hogy mivel csak két fűtőszál működik, és hiába fűtöm fel akár 300 fok fölé is indulásra, visszahűl, és nem tud tartani csak 20-220 fokot menet közben.
Használtan vettem, tudtok segíteni, mi lehet az oka ennek, és, hogy hol kaphatok hozzá alkatrészt?
A préskúp az döntő dolog a csigásnál mert ott kapaszkodik a csiga. Ha nem tud eléggé kapaszkodni akkor a nyomása megsemmisül.Én ebben láttam a csigás gép lelkét és sikerült olyan préskúpot kifejlesztenem ami jól működik.
A préskúp eleje általában vastagabb mint a vége, a préscső kezdete nem lehet kisebb mint a préskúp végének mérete. A préscső is egy enyhe kúpolású cső, ez a kúpolás anyagfüggő, más kúpolás kell szalmafélékre, más kell különböző fafélékre. Ezért nem jó egybeépíteni a préskúpot a préscsővel, mert nem tudod behangolni a préscsövet.Szalmaféléknél nálam elment a 6 mm kúpolás a préscsőben , faféléknél ez csak 2-4 mm lehet 200-300 mm hosszú csőben.Nálam az a helyzet hogy bükkre kell behangolni, ha ezt behangolom más anyaggal nem túl jó , viszont ha más anyaggal jó akkor a bükk beszorul, ezért kell többféle csövet bekészíteni. Lendkerekes géphez is 5-6 féle előtömörítő csövet ajánlanak, pedig annak a nyomóereje többszöröse a csiga nyomóképeségének.A csigásnál döntő dolog hogy felmelegedjen a csiga annyira hogy kicsalja a lignint az anyagból ami ragasztóként működik és keményebb kötés alakul ki mint lendkerekes gép ad. Működés közben lényeges hogy a csiga stabilan őrizze hőmérsékletét, ne melegedjen túl és ne hűljön le gyorsan.Én vaskos nagy csigát alkalmazok ami stabilan őrzi hőmérsékletét , de ehhez legalább 11-15 kw motor kell.
Most részletezd már jobban a kérdésed mert így ezt nem értem mire gondolsz.
A csigás gépen minden méret rendkívül érzékeny és egy adott szerszám ritkán alkalmas többféle anyagot rendesen brikettálni. Most szenvedek egy kínai gép átalakításával , saját szerszámomat tettem rá , bükkfával jó de a többivel nem. A szerszámom (csőszerkezet ) 3 szétszedhető részből áll és mindegyik külön alakítható, módosítható, mégis sokat kínlódok mire eltalálom.
Olvastam hogy neked sikerült megcsinálni a géped, nekem is ugyan azt produkálja hasonlóan mint neked. Olyan mintha egy dugót képezne és onnantól kezdve nem nyomja tovább. Én is ki próbáltam már mindent de még a csigához és a hüvelyhez nem nyúltam. Szépen kérlek próbálj meg nekem segíteni. Kíváncsi vagyok hogy te mit alakítottál a gépeden.
Úgy nézem Banglades-i gép , van nálam most is kettő ami nem működik itt nálunk. Lehet hogy ott rizs szalmával működött de liszt fűrészporral akarják és nem megy. Én ledobtam a szerszámját és az enyémet tukmáltam rá a megbízóra.Már megmondtam hogy ne üljetek fel olcsó keleti gépeknek mert nem a mi anyagunkkal dolgoznak.Sok ilyen képet kaptam már, ez rizs szalmával megy de faforgáccsal nem.
Általában azért mindenféle rossz konstrukció előjön , mert számolási tudomány nélkül kidobják gépeiket, és akkor nem elég a vill. mot. teljesítmény, megcsúszik a szíj, rossz helyre teszik a melegítést, és mellé nem jó a vezérlése, hőfokmérése, rossz a csiga meg a cső is . Ezeket nagyon nehéz átkonstruálni rendesnek mert valószínű megmarad a gyenge csapágyazás, ha ráadom a teljesítményt akkor meggörbül az egész csapágyház. Fogom a fejem ha ilyet hoznak javításra.
Igen a kép tényleg lemaradt, nem engedte fel tölteni csak indafotóra. Hogyan tudnám neked elküldeni? Hátha találkoztál már ilyen jelenséggel. Válaszod előre is köszi.
Sajnos a kép lemaradt. Nekem sikerült profi csigásat kifejlesztenem, tapasztalatom az hogy nem tudnak jó szerszámot készíteni, nehéz összehangolni jó csigát és csőszerkezetet.Én minden anyaghoz más-más csövet ajánlok , sajnos azt kívánják hogy egy csővel lehessen mindent, ez pedig tévedés.
Még az igen erős nyomóerejű lendkerekes gépekhez is csupán faforgácsra 5-6 féle csövet rendelnek hogy optimális legyen a felhasznált energia és brikettkeménység.
Ezt a képet a Balaton környékén készítették a gépemről.
Egy csigás brikettalóval küzdök, eddigi legjobb eredményem a mellékelt képen látható.
Fel fűtöttem 275C fokig a prés fejet amint a képen is látszik el kezdte csinálni de meg ált, a motor csiga ment. Kérdésem az lenne hogy mi lehet a baj?
Helló Tud esetleg valaki olyan eladó pellet gépet ami kis áramfelvételű esetleg 220V ról működik? Nem baj ha nem tud tonnákat! Ja és nem árt ha megfizethető! Ha valakinek van eladó vagy tud szerezni záros határidőn belül kérem jelentkezzen: varga.istvan@gmail.com Köszönöm
Írd meg kérdéseidet természetesen segítek ezért van a fórum.Sajnos nyári időszakban megyek mint a mérgezett egér, így ilyenkor ősszel jutok a présgéphez. Én Ceglédbercelen vagyok itt tudod megnézni élőben, de hamarosan tervbe akarok iktatni egy videót a préselésről.
A brikettáló építése során figyelemmel követtelek, szeretnék én is csinálni egy brikettálót, nálam is nagyon összegyűlt a forgásc az utóbbi időben, eért egy más megoldás kell a tárolásra. Télen amúgy is azzal fűtöm a műhely és a házat is. Tudnál nekem segíteni tanácsokkal, képekkel, maygarázattal, esetleg el lehet menni megnézni a szerkezetet?
Tervezek építeni egy kisebb fajta mechanikus présgépet én is.
Most tartok a tervezési fázisban, elsőnek arra gondoltam, hogy egy téglát préselek egyszerre egy hidraulikus kézi emelővel. Szerintem lassú lesz, de próbának jó lenne.
Aztán a kézi autóemelő jutott eszembe, egy menetes szár feszíti a két végét, így már két tégla is menne egyszerre, csak tekerni kell. Aztán lehet több is egyszerre, elsőnek elég egy-kettő :)
Brikett tégla méretre mi az ideális? Vékonyat szeretnék, hogy gyorsabban száradjon, mondjuk 5 vagy 7cm-es négyzetes hasáb, ami 30-40 cm hosszú. Vagy jobb a kisméretű tömör tégla formájú?
Melyik a legjobban bevált gép, van valaki aki többet is letesztelt?
Helo, az átnyomási képesség nem csak a motorerőtől függ, hanem a csőszerkezet és csiga konstrukciótól és az anyagtól amit használsz. Pl. a faforgács jobban szorul mint a szalma ezeknek jobb ha külön csöveket használsz.
Ha megadod a csigavég átmérőt, csőátmérőt, anyagot amivel dolgozol, nagyjából meg tudom mondani mekkora fordulat és motorerő kell. De ha a csöved rosszul van kiképezve akkor vagy beszorul vagy lazán jön ki az anyag, és 5-10 % nedveségtartalom a jó.
A kérdésem a következő. Ki milyen villanymotorral használja csigás Brikettalóját? Kw, fordulat, ezekre az adatokra lenne szükségem. Minden választ előre köszönök.
Szia. Én vastag karton dobozokat kapok "lapra szerelve", azt darabolom. Két db. 40-50 cm. szögvas sarkát kicsit megcsiszoltam, és egy csavarral összefogtam. Így az egyiket a satuba befogva lett egy olló szerű szerkezet belőle. Kézi munka rendesen, úgyhogy tervezem gépesíteni valami egyszerű masinával (Pl. régi fűnyírót átalakítva). Szép napot.
Most találtam rá erre a csoportra és már most tanultam is valamit.
Józsi vagyok 27 éves Pusztaszabolcson lakom és 1 éve csinálom a brikettezést.
Jelenleg egy falra szerelhető 1 db-os brikettálom van (nem akartam elsőnek több darabost mert csak próbának szántam, de idén bővítem a gépparkomat) és én is a keverőszáras tépkedős megoldással dolgozom, mondjuk van egy aprítóm most félkész állapotban van, de nem fűzök hozzá nagy reményt, ezért tervezem egy aprító vásárlást is.
Röviden tömören ennyi, és még olvasgatok hátha okosodom még.
Kartont én vékony, kb. 2-3 cm-es csíkokra vágom tapétavágóval. A többit elintézi az áztatás. Ez a lényeg, hogy jól átázzon. Nem kell sajnálni az időt, 2-3 nap is ázzon. A többit elvégzi a keverőszár. Én simát használok.
A színes papír cumi, azzal sajnos "tépelődni" kell.
Én "kicsiben" nyomom, egyelőre nem látom értelmét egy vagyon kiadására. Prést vettem 17-ért (3 fakkos), a többit összehozom otthon talált edényben gagyi, semmi másra nem alkalmas fúróval. És meglepődtem mennyi nem lyukas vödröm van :)
Az öt nap alatt nem szárad ki! Törd ketté és mérd meg a nedvességét a közepén. Meg fogs lepődni! Én napos időben is két hétig száritom, 10% nedvesség alatt nem pakolom raklapra mert megpenészedik! A kazánházban tárolom raklapon hézagmentesen és soha semmi baja . Egy raklapon kb 1000db van!
Értem, köszi az infót. Én idén kezdek el nagyobb mennyiséget gyártani, ezért próbálom belőni, hogy ekkora mennyiség elkészítése mennyi időbe telik.
Jelenleg a papírt aprítom, hogy ezzel már gyorsítsak a folyamaton, szerintem kb 3-400 kg papírom van aprítva.
A szárítóval még picit gondban vagyok, van egy állványom, de arra 80 db fér csak :( igaz, 5 nap alatt kiszáradtak a napon. még a tavasszal csinálok állványt, de helyhiány miatt max 200 db-ot tudok egy időben szárítani.
A munka miatt idővel én is vacakul állok, max napi 1,5-2 órám van rá. az sem minden nap..
Kb 6q papir fogy el ehhez jön a forgács fürészpor keverék! Nem tudom mennyi, de egy brikett kb 40dkg, A 6000db kb 24-25q ! Amikor időm és kedvem van 2-300db-ot nyomok ki. erre egy szük nap rámegy, ugy hogy minden nap 10-ig dolgozok! Van egy száritóm , amibeolyan 800 db fér, amikor megtelik és még az eleje nem száraz akkor horgászok!
Vagy ha van valami kis maszek,akkor fürészelek gyalulok!
Nekem lenne egy eladó papírbrikett készítő présem.
Egyszerre 4 papírbrikett készíthető vele, különálló fakkokkal a legjobb préselés érdekében. Hosszú erőkar segíti elő a legnagyobb hatékonysággal való összepréselést. A kész papírbriketteket egy tálcára nyomja ki, ami megkönnyíti a szállítást a szárításhoz. Harkányban nézhető meg, a szállításban nem tudok segíteni. 24000Ft-ért vihető. Érd.: 30/2374394
Szép napot szia. Igazad lehet marad a keverőszár, amit csináltam, egyedi 8 vágó kés van rajta. Ilyen régi mosógépem sincs, azt is venni kéne hozzá. A napszám forintosítása nem érdekes most megyek nyugdíjba, és egy pár dologgal szeretnék foglalkozni, ha már van időm. Ez a kiindulási alap. Eddig kamionoztam, tehát jó ha a hétvégét otthon töltöttem most tobzódom. :))
Szia! Olvasok itt betonkeverőt most a mosógépet, de vedd figyelembe az elhasznált energiát is mert egy kg brikett max ugyanannyi fát vált ki, és ha sok a bekerülési költség már a munkád fölösleges! Egy jó erős furógép házilag készitett keverőszárral a leggazdaságosabb! Igy durván egy átlag napszámot tudsz keresni rajta! Ez az én tapasztalatom öt év után! De próba szerencse!!!!!!!!!!
Sziasztok. Belefogtam én is a papír brikettálásba mert megnőtt a szabadidőm. A pépesítéssel (házi keverőszárral) egyenlőre nem vagyok megelégedve. Valaki próbálta már keverőtárcsás mosógéppel ? Hülye ötlet ? Köszi.
Én már három éve fúróval pépesitek! Igaz a furószárat én csináltam, a gépet egyszer kell megvenni! nem holmi gagyit . Legyen teljesitmény min.1600w és keveset forogjon igy nem terheled annyira! A papirt bő vizbe kell szétveretni ugy szaporább és nem öli a gépet!Utána már gyerekjáték a fürészpor-forgács hozzáadása! Egyébként 6000db gyártok egy szezonra!!!!! 25x12x6-7cm-es
Nekem az a tapasztalatom, hogy a fúrószáras megoldás nem az igazi. Aki nagy mennyiségben szeretné gyártani a kockát, annak gépekbe is fektetnie kell valamennyi összeget: normális prés, valamilyen papír aprító gép, betonkeverő. Minden más megoldást időmilliomosoknak ajánlott.
Nekem tavaly két fúrógép füstölt el, annak az árából megvan a betonkeverő.
Én 200 l-es hordóban csináltam a pépesítést. Belecsíkoztam a papírt a hordóba. Az A/4 lapot 2 felé, a kartont is kb. ilyen szélesre vágtam. Ezt délután csináltam, másnap reggel kezdtem sima keverő szárral a pépesítést. Ahogy fogyott a papírt tovább pépesítettem és a kipréselt vizet visszaöntöttem a hordóba. Így több lett a víz és jobban megforgatta a fúró a masszát. Úgy gondolom, hogy a papír, főleg a karton előbb-utóbb szétázik a vízben. Délután amikor befejeztem a préselést feltöltöttem a hordót papírral és egy kevés vízzel estére.
Szerintem ágaprítóval nem lehet, viszont kimondottan papíraprítóval (30 x 30 mm-es darabokra aprít, akár 5-6 réteg hullámkartont is) igen, olyannal, mint ami a 6608 sz hozzászólásomnál lévő képen látható. Üdv: GV.
Helló én vettem egy prést a vaterán , kidobtam az olajemelőt megcsináltam hosszu erőkarral kézire igy a feleségem is tudja csinálni! Az arányt hosszu ideig kisérleteztem ki , Egy 60 literes hordóba keverem az anyagot . Csak a papirt mérem !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!2kg papir ehhez teszek kb 25l vizet összevágom a géppel és addig hizlalom fürészpor és forgács keverékkel amig a hordó tele
nincs és az állaga olyan mint egy vakoló malter!
Ebből van 11-12db brikett 25x12x5-6cm-es Kiszáradva kb 40 dkg/db.
Van egy ismerősöm aki igy próbál füteni! Ő esküszik hogy jó megoldás és olcsó!!!! Kezdjük a géppel 80000 igaz csak egyszer kell kiadni! Ágat szerezni sem olyan könnyü ,látom mennyi üzemanyagot jár el mire beszerzi! Az apritó fogyasztása sem elhanyagolható és sok kell belőle! Ezzel szemben én összegyüjtöm a reklám ujságtól kezdve heti napilapokon keresztül mindent! Egy szezonra kb 5q papir kell! Igaz ehhez kb 4-5ször annyi faforgács és fürészpor szükséges amit én kitermelek otthon! Fával dolgozok! Tehát eddig nulla ft-nál tartunk! Saját kutból veszem a vizet egy nagyteljesitményü furógéppel pépesitek ennyi az energia fogyasztásom! Kézi erővel préselek! Egy brikett kb 40 dkg és kb annyit ér mint 40dkg akácfa 120m2-es családi házat kb 25q fával és 4-5000 brikettel kifütök átlag 23fok!
1q akácfa 2000ft Akkor lehet matekozni! Igaz nem kell alapanyag után szaladgálni ez mellettem szól!
a papírbrikett "levegős", amikor elpárolog a víz, egy laza habos szerkezetet hagy hátra. Olyasmi, mint a régi tojástartó anyaga volt. A könyv sokkal tömörebb, zártabb szerkezetű anyag. A másik nagy különbség, hogy a papír felületét kezelik, hogy simább legyen, kb. kőporral. Ezért a lapok felülete kb. lángmentes, nehezen ég. HA elásztatod, akkor ez a lángmentesítő hatás eloszlik, és így sokkal könnyebben ég az egész, szép parazsat ad.
Most van a baj! Elfogyott a szar papirbrikettem, és dupla mennyiségü fa kell! Nem is olyan rossz az a papirbrikett! Ingyen van és egy tisztességes napszámot keresek vele játszva! Aki nem hiszi vitázhatunk róla!
A véleményeteket szeretném kérni. Szerintetek, egy nagyjából ilyen papírdarálóhoz milyen teljesítményű villanymotor kell ? Nyilván sima és kartonpapír darálásra használnám.
Átépítettem a présemet és úgy néz ki sikerült megoldanom a csőszorulást. Sajnos én követtem el azt a hibát, hogy az előtömörítőben a cső falvastagságát meghagytam, ezért keletkezett egy lépcső amin feltorlódott az anyag és megfogta a munkahengert.
Átalakítás után a bútorlap porát is szorulás nélkül sikerült préselni. Az automata csőszorító munkahengert kell nagyobbra cserélnem mert maximum 90-100 bárnál kiengedi a brikettet, amit kb.:130-160 bar közé kellene belőnöm.
nem tudom mennyire illik ideírni a mailcímemet, ha tévednék, akkor Mindenkitől elnézést kérve töröltessétek.
Köszönöm!
maklekvar@freemail.hu
(ment mail is!)
Szép napot!
L.
u.i.:
Esetleg van még eladó 380V, 0,75kW motorral hidraulika szivattyúm is, sajna ismeretlen paraméterekkel, mailben küldök árat+képet.(Tudom, tudom, nem adok-veszek fórum, csak hátha van akit érdekel.)
Sikerült egy 500 W-os fűtést szerkesztenem a csőre nagy nehezen kitoltam a beragadt brikettet. Utána 6 töltést toltam ki eléggé silány brikett lett,mert a csőszorítóval sem tudtam csak 90 bárig megfogni a tömörítést, aminek tapasztalatom szerint kb.: 130-150 bar-nal kellene kezdődni. A fűtés kikapcsolása után ismét megszorult.Bele kell bújnom és megnézni,kitalálni mi lehet a szorulás oka. Szerintem az előtömörítőből a préscsőbe lépésnél van a probléma.
Úgy döntöttem építek egy 15 cm- es előtömörítőt és csak egy csöves lesz a gép. A másik feléből ahogy időm engedi építek egy RUF típusú gépet és meglátom melyik lesz a befutó számomra.
Köszönöm válaszod.Időközben azon gondolkodtam, hogy 15 cm-re rövidítem az előtömörítőt és a sliccelt csövet külön egy karimával csavarokkal rögzítem az előtömörítőhöz. A megoldást egy gyári készítésű gépről néztem le, amit sikerült megnéznem nem csak messziről.
Ezen azért agyalok mert folyamatosan voltak megszorulásaim. Az előtömörítőben kb.2cm anyag felgyűrődött ami miatt nem tudta kitolni a rúd a brikettet.
Megtisztelsz kérdéseddel! A képek mellé leírok egy-két paramétert. Az előtömörítőm 20 cm ezután 10 cm a cső a bevágás kezdéséig és innen 35 cm a sliccelt csőhossz. A csövem 50 mm átmérőjű 5 mm falvastagságú. A nyomó munkahengeremnek 125 mm a dugattyúja.
Ezt igy nehéz megmondani, mert sokmindentől függ! MIlyen a papir (ujság, karton stb) milyen a fürészpor-forgács (nedves szemcsenagyság stb) Én 2kg papirból 4.5-5kg száraz brikettet gyártok! Ha több fürészpor-fogács van benne úgyis szétesik még nedvesen! Szerintem kisérletezd ki, hogy mennyit bir szétesés nélkül!
Az ünnepek között sikerült kipróbálnom a második nekifutásra épített kétcsöves brikettálóm.
A gép adatai a következők.:
villanymotor: 5,5 Kw 955/n
hidraulikaszivattyú: 12 ccm
munkahengerek: 125 mm dugattyú/100 mm szár és 37 cm munkaút, vastagfalú 500 bárosak
előtömöritő hengerek 60 mm dugattyú/30 mm szár 15 cm munkaút
préscső 50 mm belső átmérőjű/20 cm előtömörités+40 cm,ami kb.32 cm-en van kétoldalt sliccelve
csőszoritónak 40 mm dugattyús henger van felrakva,ezek az előtömöritővel vannak eggyütt csövezve.
A gépen száraz fenyőfa forgácsot kevertem bútorlap fűrészporral 2/1 arányban.A gép a következőket csinálta: miután felkeményedett a csőben az anyag megközelitőleg 10-15 perc 130-150 bár közötti nyomással szépen működik a gép,majd megszorul és 210 bárral lassan pattogva nagynehezen kiszenvedek 4-5 töltést majd ismét 130-150 báron szépen működik.
Az elkészitett brikett kb.7-8 cm hosszú.Egy óra alatt a szorulással együtt megközelitőleg 10 kg-ot tudok csinálni.
a brikett egyébként 670g / dm3 súlyú lessz.
Tudnátok segíteni mi okozza a szorulást? Majd elfelejtettem: a csőszoritást vissza kellett húznom a cső nyakához( az előtömöritőhöz) így müködik a fent leírtak alapján. Még annyit a gép egy egyoldalon nyitott fészerben van.Ezt az időjárás hidraulika kapcsolatára értem.
Sziasztok! Szeretnék venni egy pelletáló gépet . Leginkább valami házit ami tudja a dolgát is. Esetleg van olyan forumozó aki tud nekem ebben segíteni?
Tisztelt fórumozó társak sajnos meg kell válnom a papír brikettálló gépeimtől egességi okokból. Itt hirdetem először eladásra mert itt szereztem jó ötleteket a készítéséhez. Hat darabos a sajtoló, amit egy 20 t emelő nyom. A pumpálást tekeréssel akár fúró géppel is lehet működtetni. Van hozzá egy daráló és egy karton papír szeletelő.
Fényképeket ide nem enged feltölteni mert nagyobb mint 2,5 M byte. De akit érdekel a dolog írjon az email címemre ott fény képet is tudok feltenni.
Sikerült pár éve szert tennem egy Ed Johnson típusú rönkhasítóra, ( amit két idényben is mindenféle hiba nélkül sikerült működtetnem ) és egy videót látva a youtube- on úgy gondoltam, mivel van nem kevés forgácsom, és papírom, készítek vele egy brikettálót is, persze a rönkhasító módot megőrizve. Jelen pillanatban az az egyik gondom, hogy a rönkhasító elvileg 4T nyomásra képes, de szeretném valamilyen (nem túl költséges) megoldással a hatékonyságát (vagy inkább az erejét) növelni. Van valakinek valamilyen 5lete?
Köszöntök minden fórumozót! Szeretnék csigás brikettálót építeni szalma és napraforgó ocsúra mondjuk MTZ tlt ről meghajtva, szerintem hármat is elbírna párhuzamosan direkt hajtással. Először persze csak egy csigával próbálkoznék.SZeretném kikérni véleményeiteket ill segitséget szeretnék,hogy hol tudnék minőségi csigát beszerezni.
Nekem kb. 8x8-as darabokra volt a papír összevágva (az újság összetépve, karton vágva), beáztatva 2 éjszaka + 1 nap. Utána bele a keverőbe ami percek alatt összekavarta. Olyan volt mintha malter lett volna. 3100 db-t csináltam a nyáron ami kb. 16-17q.
Nagyon szépen köszönöm a választ, így már van elképzelésem a folyamatról. Sajnos még nincs betonkeverőm, idén szerettem volna egyet kölcsönkérni kipróbálás céljából, sajnos nem jött össze.
A fúrós megoldás nem alternatíva ha egy egész szezonra gyárt az ember kockát, nekem két fúró le is égett. Amellett nagyon lassú is.
Ezek szerint nem is áztatod be előtte a papírokat?
Én idén áttértem a betonkeverős megoldásra, mert a kézifúrós megoldás hatványokkal lassabb. Nekem úgy jött be a betonverő, hogy az újságot nem aprítom hanem laponként kicsit összegyűrve bedobálom az üstbe mőködés közben. Mikor már nem igazáb fér bele lazán akkor öntök rá egy vödör vizet amitől összeesik. Ezt követően működés közben dobálom a gyűrt papírt és öntöm hozzá a vizet. Ha beáztatva vagy szárazon bedobálta az összehatogatott újságot akkor összeragadt mintha könyv lenne. kb fél óra alatt tudok bedobálni annyi papírt mint előtte a fúróval 1 óra alatt daráltam le. Miután megvan a mennyiség az üstben hagyom keverni. Több víz kell így de gyorsabb és kényelmesebb.
Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a betonkeverőhöz kell valamennyire aprítani a papírt? Én 80%-ban az újságpapírt használom a kockákhoz, mert ebből tudok nagyobb mennyiséget olcsón ( ingyen :) ) beszerezni. Ha csak beáztatom, majd bedobálom a betonkeverőbe, az megfelelően feldarabolja?
A terménydarálóhoz nem nagyon tudok hozzászólni, azt nem próbáltam. Nem tudom, hogy mekkora a betöltő nyílása, mekkora papírt tudsz bele tenni. Illetve nem fogja az nagyon apróra darálni (már ha működik egyáltalán) a papírt ?
A betonkeverő az jó, én azzal pépesítettem tavaly és az idén is. Nálam fóliasátorban száradtak a kész téglák (ajtók nyitva, időkapcsolóval egy sima ventilátor ment benne).
Olyan kérdésem lenne, hogy papír aprításához egy terménydaráló mennyire használható alternatíva? érdemes lenne beszerezni egyet? Gondolkozom egy betonkeverő beszerzésén is. Ez a két eszköz mennyire gyorsítja fel a massza elkészítését? Présem van ( hegyesi féle ), idén a legtöbb időm a massza készítésre ment el ( fúróval ), ezt szeretném kicsit gyorsítani. Ha volna valakinek gyakorlati tapasztalata, megköszönném ha leírná.
Továbbá még egy kérdés: a kertem nagyon árnyékos, a szomszédnál szoktam szárítani. A padlásom viszont hatalmas. Eszembe jutott hogy a nagy hő miatt akár ott is lehetne szárítani a kockákat, de kipróbálni már nem tudtam. Az ilyen jellegű tapasztalatokat is szívesen fogadom, már ha van valakinek.
Idáig Terményes zsákba tároltam, és pár hónap alatt kiszáradt. Igaz, ez a megoldás a leg költség takarékosabb, viszont nagyon lassú,és sok helyet igényel.
Ezért gondolkozom egy gyorsabb megoldásba.
Egy ismerősöm említette,hogy próbáljam meg fólia sátorba szárítani.
Ismét egy kéréssel-kérdéssel fordulnék hozzátok. Lassan itt a rossz idő és a nap ereje kevés lesz ahhoz, hogy több tonna fűrészport megszárítsak vele. Fűrészpor szárító építésén töröm a fejem, de nagyjából semmi elképzelésem, illetve ötletem sincs a nekikezdéséhez. Valakinek valami rajza, illetve képe egy jól működő olcsó fűrészpor szárítóról??
Igen, így van, megnagyobbítanám a hajtóművet is, nagyobb fordulat reményében. A lényeg tehát az, hogy arányosan növeljem a fordulatot és a motor teljesítményét, a jelenlegiével és nem lesz törésveszély!? Ebben az esetben talán bátrabban merek kísérletezni. Sajnos eddig, csak hidraulikus brikettállókhoz volt szerencsém, a csigással most ismerkedem.
Egyébként úgy általában mennyire van kitéve a csiga törésveszélynek, úgy értem, nagyobb szemcseméret mint mondjuk apró darab fa, netán kavics, okozhatja a csiga megszorulását, ez által eltörését is, vagy ez is csak egy nálam berögződött paranoia? Választ előre is köszönöm.
Mivel fordulat növekedést is említettél igy gondolom nem csak a motort akarod lecserélni hanem hajtóművel együtt!
Mivel növeled a fordulatszámot is a jelenlegi 150 fordulatról 250-re így nem lesz nagyobb forgatónyomatéka az 5.5 KW teljesítményű motornak sem (legalábbis nem sokkal) mint a jelenlegi hajtásodnak tehát töréstől nem igen kell tartanod.
Egy két kérdésem lenne, csigás brikettállóval kapcsolatban.
Nemrég vásároltam egy házilag készített gépet. Extrán működik, meg vagyok elégedve vele, ám az előállított brikett mennyiségét keveslem, 50-60kg/h. Szénporból csinálom, illetve keményfafűrészporból, hol-hogy. Az eladó szerint a hatásfokát simán növelhetem, ha a rajta lévő 3kw motrot (ami egyébként picit erőkszik és előfordul, hogy hidegen lefogja a massza ) és a kb 150 fordulatot lecserélem egy legalább 5,5kw motorra és 220-250 fordulatra. Ez mind szép és jó, egy napi munkával ezt meg is oldanám, de attól félek, ha túl nagy motort teszek rá, nem szorul meg mikor ez a kis 3kw- os és inkább eltör valamit. Szóval akik ismerik a csigás brikettállók működési elvét, azoktól kérdezném, nem bír belőle baj lenni ha felturbózom picit?? Eltörhet elpattanhat benne a csiga, vagy nyugodtan próbálkozzak!? Válaszokat előre is köszönöm.
Házi készítésű présgép kétféle méretű briketthez. a nagyméretű brikett 31 cm átmérőjű a kicsi 11 cm-es. 1/4 papír 3/4 forgács. Kandallóban 4db brikett 30-40-ig ég fafajtától függően. Ezekben nyárfa forgács van de keményfa forgáccsal ez az érték jelentősen növelhető.
Házi készítésű présgép kétféle méretű briketthez. a nagyméretű brikett 31 cm átmérőjű a kicsi 11 cm-es. 1/4 papír 3/4 forgács. Kandallóban 4db brikett 30-40-ig ég fafajtától függően. Ezekben nyárfa forgács van de keményfa forgáccsal ez az érték jelentősen növelhető.
A nagyméretű brikett 90 percig is bírja nyárfával.
Azelőtt én öreg, megcsomósodott liszttel kevertem össze a nedves fűrészport. 1 rész liszt, 7-8 rész nedves fűrészpor. Ezt jól összekeverni. Mivel a liszt drága, próbálj búzát ledarálni apró lyukú - 1-2mm - szitán.
Milyen cső kellene akkor nekem? tudok ilyet itthon beszerezni valahol? Az alapanyagom teljesen vegyes bükk, tölgy, akác. Esetleg tudnál nekem csövet készíteni? Itt van pár kép a mostani csőröl csigáról és hogy milyen anyagot add ki, maga az anyag jó lenne csak nagyon nehezen tolja ki, és még a 11 KW os motort is megterheli...
5 cm átmérőhöz elégnek kell lenni a 11 kw motornak.Nálad valószínű hogy szalmafélének van készítve a cső,ezért megy ki rajta nehezebben a faforgács.De a faforgácsok között is kicsúszásban nagy különbségek vannak.A bükk általában elég jól kijön.
A cseh gépnél is tologatják a csigát ,de az szerintem felesleges.A gép tulajdonosa ledobta a cseh szerszámot és megcsináltam neki úgy mint az enyém.
A cső kezdete az döntő,(ott ahol belóg a csiga) sokféle módon készítik és nem mindig sikerül.És a cső teljes hosszán levő kúpolás az anyagfüggő.Minden anyag kicsit másképpen szorul meg és másképpen ragad a lignintől függően.Ha a gép szépen kicsalja a lignint -megolvasztja és nem égeti meg akkor az kitűnő brikettet eredményez.
Hogy érted hogy minden anyaghoz beállítani a szerszámot? a csigát kell előrébb vagy hátrébb tolni? Vagy minden anyaghoz más cső kell mármint átmérőre? nekem sajnos csak 5 cm es átmérőjű csövem van... lehet hogy ezért erőlködik még? keményfaforgácshoz nagyobb kell? 11 Kw os motor van most a gépen.
A nedveségmérő villát a kinyomott brikettbe tegyed úgy pontosabb mint ha a léha anyagot méred.Faforgács félékkel legalább 1.5 x több erőt kíván a gép mint szalmafélékkel, és célszerű minden anyaghoz beállítani a szerszámot.És az a szerszám a jó amit könnyen be lehet állítani,vagy többféle csövet kell használni.A gépemhez már sokkal jobb szerszámokat tudok készíteni mint a kínai gépeken van ,de sajnos ritkán vesznek 2-3 féle szerszámot.
Ha elég sok féle anyag áll rendelkezésedre akkor anyagkeverékkel elérhető olyan gépműködés ami nem terheli túl és jó brikettet is ad.
Nem tudom mekkora nálad a brikett átmérő, de ha az 80 mm körüli akkor faforgácshoz 15 kw motort javasolok.
Igen csigás gépem van, viszont nagyon erőlködik. Már azon is gondolkoztam hogy lehet azért mert csak keményfaforgácsot használok és túl kemény a fa a gépnek, ez a kínai ZBJ1 gépem van vagy valami ilyesmi a neve most nem jut pontosan eszembe. Ha a nedvességmérő 8% körül mutatja akkor is repedezik szét mikor jön ki könnyen nyomja akkor nem erőlködik viszont mikor a 0% at rakom bele akkor erőlködik lehet hogy valahogy olyan 5% körülire kell pontosan belőni a nedvességet? vagy keverni kellene valami lágyszárúval...?
Szerintem a párologtatós nedveségmérő a pontos,viszont elég drága, de házilag is össze lehet ütni,csak egy tál kell,pontos mérleg és villanytűzhely.Utána csak el kell osztani a kiinduló súlyt a kiszárított anyag súlyával.
Valószínű csigás géped van, ott elméletileg 8-10%-os felel meg.A tiszta száraz anyag nem is köt össze rendesen meg könnyebben átcsúszik.
sajnos nekem 8%-nál lejjebb nem mutat és amit 8%-nak mutat az repedezik amikor jön ki...
8% után már rögtön 0%-ot mutat, az jól jön ki csak nagyon erőlködik a gép. Eddig egy 7,5 KW os motor volt rajta az nem bírta melegedet leverte a biztit most rátettem egy 11 KW os motort az bírja de még mindig erőlködik. Valakinek tapasztalat a nedvességgel kapcsolatban?
Prést készíteni sajnos nem tudok Neked, több okból sem. Az első és legfontosabb dolog, hogy nincs rá időm. Most pár napig szabadságot adtam magamnak, kicsit pihenek. Ha úgy megfelel a jövő héten megkereslek e-mailben és természetesen megadom a méreteket. A prés készítésekor csináltam pár képet is az alkatrészekről, ha szükséged van rá küldöm azokat is.
Tudna segíteni nekem valaki abban hogy van egy kínai brikettállóm, 7,5 KW os ami elvileg 15,6 A áramot szabadna hogy felvegyen. Nos a gyári motor le volt égve fel lett újítva új tekercsek csapágyak, a forgó résznél is az összes csapágy azaz két sima és egy nyomó csapágy ki lett cserélve, viszont a gondom hogy így 30 A áramot vesz fel a motor, kimértünk mindent mindenhol megkapja a kellő áramot, csak amikor el kezd dolgozni a gép akkor a 15 helyett 30 A vesz fel. Esetleg valami jó tanács? gondoltuk hogy a motort csinálták meg rosszul de ennyire nem szúrhatták el, max még ami eszünkbe jutott hogy a nyomó csapágy lett rosszul berakva mert amikor el kezd dolgozni akkor ugrik fel nagyon, addig viszont a papírforma szerinti 7 A veszi fel... megköszönném ha valaki tudna esetleg segíteni.
Vajon a ledarált száraz papírhoz is kell ekkora nyomás v. kevesebb is elég?
A Nemzeti bank által készített papír brikettet (le darált bakjegyekből van) szárazon préselik, de az nem annyira szilárd mint a fa brikett. Bár kétségtelen a célnak megfelel.
Igaz csak egy db. hoz jutottam hozzá, valószínű a tárolást is jól bírja és nem esik szét.
Ezek szerint ha jól számolok egy 30mm belső átmérőjű csőben száraz forgácsot 3 t-val préselek (3t-ás hidraulikus préssel) akkor megfelelő szilárdságú fa brikett lesz belőle?
Köszönöm a válaszod, igen még jobban ki kellett szárítani így már jó :)... esetleg abban tudnál még segíteni hogy egy idő után nem tömörít a csiga hanem ott ahol bevinné az anyagot a hüvelybe felgyülemlik, gondolom a csiga van elkopva, van valami méretezés vagy sablon ami alapján fel lehet hegeszteni vagy hegesszem fel és köszörüljem meg annyira hogy épp hogy ne érjen bele a hüvelybe? Köszi a választ
Segítséget kérnék tanácsot olyantól aki rendelkezik csigás brikettlóval... egy 7,5 KW os gépet szereztem (kínai) az alapanyagom keményfaforgács favágóktól, nedvességtartalma 12%. Ami a gondom hogy viszi a gép viszont olyan 1 m kitolt brikett után leáll, (mármint azért mert beszereltem a hőkapcsolót a motor védelme érdekében, nos azt 17 A állítottam be) és ez az ami leállítja a gépet, és meleg is a motor. Esetleg valami tanács? gondoltam hogy a csiga lehet a hibás esetleg állítanom kellene előtolassál, van két gyűrűm amit a csiga végére tehetek és akkor egy 5 mm vagy 10 mm előrébb lenne a csiga... vagy mi lehet a baja miért szív ennyit a motor. Ja és a motort teljesen fel újíttattam mert az le volt égve, jól megcsinálták új tekercsek új csapágyak... a hőfokot 270 fokra állítottam be. Előre is köszönöm a válaszokat.
Megvolt az első éles nap. A betonkeverő beindításától (azzal pépesítem a papírt) számított egy óra alatt 32 db. téglát csináltam meg. Kényelmes, nyugodt tempóban dolgoztam. Az egy órában benne foglaltatik a kész téglák elhelyezése a fóliában is.
Időm az van bőven. Heti három alkalommal fogom csinálni, napi kb. 6-7 órát. Szerintem ez így jó, elég gyors lesz nekem.
Ja és ami fontos, hogy fizikailag sem kell megszakadni a préseléskor.
Üdv mindenkinek. Látom nagyon sokan csinálják a papírbrikettet. Én is már második éve gyártom. Ha érdekel valakit tudok hozzá (hogy kicsit jobb legyen a fűtőértéke) AKÁC gyaluforgácsot. Én is ezzel csinálom nem esik szét. Helyhiány miatt olcsón eladó. Ha valakit érdekel írjon itt vagy a gery.86@freemail.hu e-mail címre
Az elotomorito mikor felmegy inditja a munkahengert hatra es egyszerre indul a behordocsiga is onnan potyog ki az anyag ami alol egy dobozba gyulik es megy vissza a tartalyba
Nekem tetszik azért ahogy működik, bár az utúljában megállt a brikettelhordó micsuda de az nem érdekes.Formába nyomó gép mint a famózus RUf! A RUF-ot másolták és sokaknál gyenge lett , kérdeném mennyi a brikett fajlagos súlya ? Mert ha az jó akkor eladhatod a gépet kemény pénzért ,olyanért amilyen keményet készít a géped, mert az a lényeges hogy mennyi pénzért tudod értékesíteni.
Ez nem fisz-fasz banki" termék" amelyeket sajnos bitangórusz bitangok árulnak , hanem valós dolog,de hogy hogyan tudja az átlagember ezt átvenni azt még ebben az amerikánus agyonüttöttségben én sem tudom.
Tudok neked segíteni benne! Mi is 6szögletű brikettet gyártunk. Magunk készítjük hozzá az esztergályosunkkal a fejet is és a csigát is! Meg tudjuk beszélni ha érdekel!
Tudna nekem adni valaki egy számot vagy valamilyen elérhetőséget ahol lehet venni vagy gyártani csigát a hozzá tartozó fejjel? Szeretnék egy 6 szögletű brikettgépet készíteni ehhez kellene valaki...
Kérdésem lenne a méretre vágással kapcsolatban. Aki ért a fűrészekhez az írhatna valami okosságot. Vagy bármilyen más vágási technikára vonatkozó ötletet meghallgatok.
A helyzet a következő:
Keményfa fűrészporból gyártok pinikay brikettet és az utolsó munkafázis, azaz a vágás folyamatán szeretnék javítani. Jelenleg körfűrésszel vágjuk méretre a brikettet, de a fűrészlapok fogai gyorsan kopnak,és így a vágás élei sokszor nem pontosak, szépek. Ez két problémát is felvet:
- fűrészlapok gyakori cseréi, illetve élezése
- a brikettem szélei gyakran töredezettek, formátlanok, esztétikailag kifogásolhatók.
Ezen problémák megoldására várnék ötleteket! Mindent meghallgatnék!
Segítségeteket kérném egy csigás brikettáló problémához. Fűrészport brikettálnék a következő géppel, de folyamatosan eldugul, ill. megfogja a 7.5 kw-os motort.
Csiga 100-ról szűkül 60-ra, fordulata 155 ford/perc, csigahajtóművel hajtva, préshüvely eddzve, fűtött csőszakasz 500 mm 4 db 1kw-os fűtőtesttel ellátva. Pontos hőfokot még nem tudok, így csak kísérletezgetem. A fűrészpor 17%-os nedvességtartalmú.
Ha valakit érdekel, találtam egy fórumot ahol képekkel illusztrálva van egy prés elkészítése. Igaz, hogy nem papírprés de ennek alapján az is elkészíthető. A "Hegyes" papírprésre hajaz a működési elv:
Én már több éve használom a "papirtéglát" és nekem is nagyon bevált!
Kisipari lemezkazánom van kb 100m2 fütök. Én háromszor pakolom a kazánt. Reggel 2-3kg száraz akácfa, mikor parázs van 8db tégla levegő minimálisra szükitve kb13óra körül hamu lepiszkálva ujra 2-3kg fa 8db tégla estére, mikor leég ujra megismétlem! A ház szigetelt müanyag nyilászárók és kellemes 21-22fok van egész nap! Reggelre 19 fokig hül!
Igaz, hogy még nincs nagyon hideg de ugye már fűteni kell. Az eddigi tapasztalatom a papírtéglával kapcsolatban:
110 nm-es ház, lengyel öntött vas kazánnal (KZ-3-K). Dél körül 3-4 db akác kugli fával és némi gyújtóssal fölülről begyújtok. Amikor van parázs dobom rá a papírtéglát.
Este 22-23 óráig fűtők, addig kb. 40 db. téglát égetek el. A víz 40-55 C0 között mozog, a lakásban 20-21 C0 van. Reggelre 18-19-re megy vissza . A kazán alsó ajtaján automatikus huzatszabályzó nyitogatja a levegőztetőt. A felső ajtón a levegőztetőt éppen résnyire hagyom nyitva. Amikor kevés levegőt kap akkor csak izzanak a téglák, amikor viszont több levegőt kap akkor rendesen égnek. Hamu az van bőven, több mint 2 és fél vödör naponta.
Nyilván ha rendesen beköszönt a tél a 40 db. kevés lesz, véleményem szerint a 80-100 db-ot megeszi a kazán naponta. Szóval nekem eddig bejön ez a dolog, bár kíváncsi vagyok a markáns hidegre is, hogy akkor mit produkál.
Üdvözletem mindenkinek! Már pár éve szeretnék én is csinálni egy brikettálód és elég sok hozzászólást vissza olvastam ezen a forumon. Volna pár kérdésem. Fűrész forgácsból akarok préselni. Miért kell nagyobb nyomás a pellethez mint a briketthez? A papír és fűrész forgács/por keverési aránya mire vonatkozik, a súlyra vagy a térfogatra? Mi a az a minimum hardware igény amivelv d15 - 20mm-es pelletet lehet préselni hidraulikus rendszerrel? Előre is köszönöm a segítséget!
sziasztok már egyideje olvasom a forumot tecik brikettálógép szalmás szeretnék énis egyet csináln de ehez a ti segitségeteketszeretnm kérni hogykezgyemel csináln mikel potosanhozá elöreis köszönöm midekinek segitségét
Az enyémnek a préstere és a nyomólapok 5mm-es kazánlemezből készült (ezt találtam itthon) , a váz 40x20-as zártszelvény. Menet közben alakítottam rajta (több furat, még egy tengely az erőkarnak, a nyomólapokat megvezető csöveket hegesztettem a préstér oldalára). Most így néz ki:
Ilyen préshez nincs véletlenül valakinek rajza ? Milyen vastag anyagból készűl a préselő keret ? Mekkora lehet a tégla mérete ? Mennyi ilesztési hézagot érdemes hagyni ?
Igaz már láttam olyat, ahol jön ki a brikett ott a szorítás már hidraulikus állítóval van ellátva!
https://www.youtube.com/watch?v=rXSpoNpXhqo
Erről a gépről van szó!
Akinek esetleg van hasonlója az megoszthatná vagy megkereshetne,ugyanis szeretnék építeni!Még annyi ,hogy érdekelne hogy pénzben mennyibe kerül úgy hogy a vasanyagon kívül semmim nincs,hozzávetőlegesen!?
Ha föld lenne, nem tették volna publikussá. Földet tenni bele értelmetlen saját részre, eladásra pedig, mint mondtam, azért, hogy többet nyomjon, nem publikálták volna.
Sztem valami apróra őrölt, de éghető dolog az, amit nagyon olcsón kaphattak.
Egy közeli nagy gazdaság növényi hulladékait, elsősorban napraforgóhéjat, beszállítottuk a termelés helyszínére, amelyet az egyik igazgyöngyös család bocsátott rendelkezésünkre saját kertjében.--
...de lehet akár föld is...talán tudjátok mennyi a kalóriája..(((../mert akkor Én is azt tüzelem..((
"..A biobrikett száraz mezőgazdasági és faipari hulladékokból, azaz növényi rostokból, előállított környezetbarát tüzelőanyag. A nagyipari gyártással ellentétben, egy kézi-prés segítségével jóval alacsonyabb költségekkel, közösségi vagy családi szinten előállítható..."
...az a "föld" napraforgómag héj, de keverhetnék aprított falevéllel, ág aprítékkal, fűrészporral, vagy ahogyan Én akarom kipróbálni, felszíni tőzeggel..
a semminel nyilvan jobb, de nagy mennyiseget kazanban nem tuzelnek el belole. egyszer maglyan tuzeltem gesztenyet es gesztenye levelet hogy eltunjon, mert sok m3 volt belole. hogy ne fustoljon, beletoltam egy vascsovet, abba meg a porszivo kimenetet. szep kek langgal egett, nulla fust. (pedig vizes volt rendesen) masnap a helyen egy 10l vodor meretu uveges kokemeny salak volt a helyen.
anno sokat lehetett errol olvasni. a lenyeg hogy a falevel nem olyan mint a fa, magaban is tartalmaz olyan asvanyokat amik durva salakot adnak, es meg a kazan hocserelojeben is lerakodasokat okoznak. plusz az avar ugye mindig tartalmaz foldet/homokot, ami plusz uveges salakot okoz.
a carborobotnak volt ajanlasa hogy hany szazalek szen kell hozza hogy ne legyenek lerakodasok.
Talán 1 éve láttam a jutun egy kanadai farmert mobil lomb.brikettálóval. Ma már nem tudom hol volt. Egy nagy tölcsérbe dobálta a lombot és egy csiga préselt. Elég szilárd brikettet csinált.
Egy különbség mindenképpen van : a papír tartalmazza a saját ragasztóanyagát - cellulóz - a lomb meg nem, ezért sokkal nagyobb nyomás kell ahhoz, hogy egyben maradjon.
Az Ozone, vagy LifeNetwork beszélt róla, hogy lombból csínálnak brikettet. Sajnos nem találtam semmit a témáról, csak papírral. Hehet valami különbség a két eljárás között?
Átnéztem pár hirdetést, nem mindet, de 1,5 millió alatt nem találtam brikettálót. Gondolom ez már nem kisipari gép, nagyobb mennyiségek is lejönnek vele. Nekem csak saját célra kéne.
Néztem a környékünkön ( Tatabánya ) olyan helyet, ahol bérben elvállalnák a tömörítést, de sajnos nem találtam. Kiborítani kár, egyelőre várok, hátha akad valami a későbbiekben.
HA ilyen kis ("háztáji") mennyiségekben gondolkodsz, akkor lehet, hogy érdemesebb a fűrészport papírpéppel nedvesen összebrikettálni (10-15% papír teljesen megköti a fát). OK, ezt szárítani kell, meg kézimunka, viszont a prés filléres dolog, és még ha meg is fizetsz valakit, hogy csinálja, alighanem sokkal olcsóbban jössz ki, mint egy ilyen mini préssel.
A nagyobb teljesítményű, prések min. 15-20kW-t esznek, és 3 fázisúak.
Egyszerű, megbízható brikettáló gépet szeretnék venni saját célra. Fűrészporhoz kellene. Cser, tölgy és némi akác, csak keményfából, cserépkályhában égetném.
hali segítséget szeretnék kérni hidraulikus brikettálot akarok csinálni csak nincs terveim hozzá tud valaki segíteni ebbe a hidraulika meg van de a préselés elvét nem értem tudtok segíteni ebben köszi
Igazat adok NAOX nak nem kell a mas munkajat lefikazni, elobb csinaljon olyat vagy kulomb gepet,akkor mondjon ra valamit majd megtudja mi mennyibe kerul.
"eleteben nem brikettalt 10 mazsat nemhogy naponta."
ez sem tudjuk.
Nem tudom, hogy a gép drága-e. (Az tuti, hogy nem ócskavasár, de nulláról megcsinálni is alighanem kb feleennyi. Azt midenki ki tudja számolni, hogy neki mennyit ér az, hogy ez össze van rakva.)
De miért kell szapulni a gépet, és kiröhögni az eladót? Miért nem lehet megköszönni, és annyiban hagyni? Basszus, ez egy szakmai fórum! Ez nem a polidili. Valami normális, konstruktív hangnem nem ártana, amibe rohadtra nem férnek bele hússzoros elszámolások.
nekem nem gond ha egy gep 2-3 milla, ha lehet vele dolgozni. az sem gond, ha nincs keszen, van meg vele melo. de ha valami az alapjan van arazva, hogy mit lehetne belole kihozni, az megmosolyogtato. hogyan szamoljak azzal hogy ez napi 10 mazsat tud, ha egyszer nincs keszen, eleteben nem brikettalt 10 mazsat nemhogy naponta.
aki akar vele foglalkozni, lat benne fantaziat, az majd megveszi. ha az alkatreszei ernek ennyit, akkor megeri, ha nem akkor nem. ha lehetne tudni biztosra hogy mukodik es tartos, akkor nem erdekelne senkit az alkatreszek erteke, akkor tenyleg a napi teljesitmenye lenne az erdekes.
persze nem vagyunk egyformak, mas lathatja maskepp.
És semmi problémám azzal, hogy egy sima garat van rajta, tekintettel arra, hogy többféle anyagot is brikettálnak (próbáltak) vele. Ha valaki parafahulladékot akar brikettálni, majd megcsinálja a beadagolást, mert azért az erősen anyagfüggő.
az a gep nincsen keszen. pl egy 40x50cm tolcser rajta a garat. hogyan termelsz te azzal napi 20mazsa brikettet? ott allsz es lapattal lapatolod szepen egyenletesen a percenkent 3.5 kilo fureszport?
A géppel napi 20 mázsa brikett termelhető, egy év alatt ez simán 4-6000 mázsa, 4-500Ft/mázsa egy éves megtérüléssel számolva.
Lehet, hogy drága a gép, nem tisztem megítélni, bár ránézésre nem filléres alkatrészekből áll, és nem évi 50-100 mázsára való. Viszont a 9000 Ft/mázsa az hússzoros csúsztatás.
Ha nektek drága, akkor nem kell megvenni, de ócsárolni, pláne úgy, hogy nem is láttátok, pláne úgy, hogy számolni se sikerült azért nem tisztességes dolog.
Nem kell a ventinek folyamatosan menni, elég ha ki-be kapcsolgatod. A páratartalom mérő segítségével egy párezer forintos időkapcsolót (időrelét) be tudsz lőni úgy, hogy minimális fogyasztás mellett sokszoros a száradási sebességed.
Köszönöm a hozzászólásod. A páratartalom mérőre nem gondoltam de teszek fel egyet.
Igen, gondoltam én is a ventilátorra. Szereztem is már egy nagy ventilátort amihez egy tartót kellene csinálni, persze időm nincs rá.
Most a hsz-ed elolvasása után (ötletet merítve) betettem egy kis álló ventit, ami negyed óra alatt ki is kergette a fülledt, meleg levegőt. Később újra bekapcsolom.
Lehet, hogy nem is kínlódok a nagy ventilátorral, jó lesz ez így is.
Ha megengedsz egy tanácsot (ill. kérdés is egyben): érdemes volna a fólia sátorban felakasztani egy filléres páratartalom mérőt. Ugyanis hiába van jó meleg, ha az elpárolgó vízgőz nem szellőzik ki, akkor a brikett nem szárad, csak befülled. Ha a páratartalom 80% fölött van, akkor lényegében ez a helyzet. Lehet, hogy érdemes volna felszerelni egy egészen kicsi ventillátort, nem kell nagy, csak annyi, hogy 10-15 percenként cserélje a levegőt a sátorban. Tapasztalataim szerint az, hogy nyitva az egyik, vagy akár mindkét vége nem elég a légcseréhez.
Mégis csak hozzá kell szólnom. Olyan vágóegységet 70 -ért újan készíteni az majom ész.Lopni sem lehet könnyen ennyiért . Ezek a kések komoly szerszámacelak mert másképpen nem ér semmit, és a meghajtómű -egyáltalán látott már ilyet a kérdező?És ha meg kell munkállni-a szerszámacelat 5x nehezebb köszörülni mint egyszerű acelat.
Esetleg Németből vegyenek mint kidobott életlen vackot!
Nem tudom ott már európa kopog és plébádogban gondolkodnak.
Ha jól számolom, akkor az általad csatolt képen 1 tengelyen 20 kés illetve 19 távtartó van, a két tengelyen összesen 40 illetve 38 db. Ezeket a késeket illetve távtartókat edzett anyagból készítik, minimum 55-57 HRC keménységűek. Darabja kb. 2000-2500 Ft. A legjobb esetben is kb. 200-250 ezerbe kerülne a 2 db. késekkel felfűzött tengely. Az a 70 ezer, amit írsz, szerintem irreális ár.
Aztán külön fejezet a meghajtómotor, illetve az elektronika, nem beszélve egy brutál erős keretről illetve vázról. A másik fórumon nem véletlenül írták Neked, hogy milliós nagyságrendre számíthatsz, még akkor is, ha magad akarod megépíteni. Kérdés, hogy megéri-e, illetve mikor termeli ki az árát?
a) a kötőanyag nélküli, itt a magas nyomáson "megfolyó" elsősorban lignin tartja egybe a brikettet, és itt igaz, hogy melegre, és sok100 barra van szükség
b) valamint a kötőanyagot tartalmazó. Erre példa a papírbrikett, amit az összekuszálódó cellulószállak fognak össze, de ide tartozik a ragasztóanyag tartalmazó brikettek sora is. Itt a nyomás csak ahhoz kell, hogy a víz minél nagyobb részétől megszabadulj, és ehhez bőven megfelel az autóemelő. Az így nyert brikett éppúgy tök jó fűtésre, mint a másik típus.
Eladó a képen látható brikigép által épített csigás gép!
Tudna valaki segíteni?
200 kg/ó teljesítményű, 11 kW motor van rajta. 6 kW fejfűtés. A fenyőt nem szereti, A keményfát, nádat, szalmát, papírt, stb már próbálva van rajta. Frekiváltón keresztül van a motor meghajtva.
Alapanyag előkészítését úgy próbáltam hogy fogtam egy nagy diszperzites vödröt, kb. 20x20 cm-es darabokra összetépkedtem néhány kartondobozt, felöntöttem vízzel, egy fél napot ázott, majd fúrógépbe keverőszár és kevertem pár percig. Pépes lett, kis miszlikekre való aprítást nem tartom fontosnak, túl időigényes és felesleges. Van egy használaton kívüli kád, abban az áztatást, keverést meg lehet oldani. Csak a gépet kéne megépíteni. Azt látom hogy a kivetező cső nálad nem túl hosszú. Igen jól néz ki az a masina, remélem egy hasonlót össze sikerül majd hoznunk.
Részemről ez a húsdaráló, csak egy ötlet volt. :-) Ha jól sikerült, akkor az alapanyag előkészítését kell kitalálni. Fontos, hogy a csigásnak jól készítsd elő az alapanyagot. Itt sok jó és egyszerű ötlet van. Szerintem a papírt minél kisebb méretűre kellene aprítanod (talán 1x1 cm körülire), aztán a betonkeverős módszerrel nedvesítened kell.
A méretek nagyjából akkor adottak, a húsdarálóból kiindulva. Ha jól emlékszem, kb 150-200 1/min fordulatúnak kell lennie a csigának (vagy kevesebbnek). Egy ékszíjhajtás, meg egy motor, aztán nincs "kenyérhajtás.
Ha megfelelően nedves, szerintem a gép kinyomja. Ki kell kísérletezni a nedvességtartalmat. Elbírja valamilyen szintig a forgácsot és a fűrészport is. Kézzel raktuk bele az alapanyagot, de szerintem egy állítható fordulatú csigával is lehetett volna adagolni. A gépet nem én, hanem "brikigép" csinálta és nem papírra, hanem szalma, nád, keményfa forgácsra. A méretekkel kapcsolatban Tőle érdeklődjél!
Szerintem ilyen kis teljesítményű gépet, egy használt húsdarálóból, is építhetsz. Kiveszed a végéről a rostát, meghosszabbítod a csövet a csiga végétől vagy 25 cm-re, és csinálsz egy próbát nedves papírral. Viszonylag olcsón kísérletezhetsz vele. A cső végét meg is hasíthatod, hogy valamilyen szorítást tegyél rá. Talán keményebb brikettet kaphatsz, ha szorítod a végét. Ha jó eredményt kapsz, tovább gondolhatod a történetet, akár nagyobb méretben, akár motorizálva is. Én hatékonyabbnak gondolom, mintha egyenként csinálod a téglákat.
Kartonpapírból lenne a brikett, plusz ha van akkor fűrészpor és forgács is kerülne bele. Hamu mennyisége annyira nem számít.
A papírpépet kellett adagolni vagy magából beleesett, belecsúszott a csigába az adagolóból? A csigás présről tudnál 1-2 képet mellékelni? A kimenő cső a csiga végétől milyen hosszú?
Én a csigás gépemmel már nyomtam papírt, bár nem erre készült. Nekem a cső 90 mm átmérőjű. A papír állagáról azt tudom mondani, hogy eléggé meg volt darálva, nem tudom mivel. Elég nedves volt. kb 30-40 %, de nem csöpögött a víztől! A fűtés nem ment a gépen. Kinyomott belőle kb 200 kg/ó-t. Szépen egybe állt. De utólag szárítani kellett! Amikor szárazabb volt a papír, akkor beleragadt, nem nyomta ki. Bár ez szerintem a tömörítőcső belső kialakításától függ. Fűteni nem kellett, mert a papírbrikett külseje a gőz miatt repedezett. Az elején nem volt meg a belső lyuk, de kb 1 m kinyomása után az is kialakult. Száradás után kezelhető lett, megkeményedett.
Kipróbáltam a kályhában. Izzott, de szerintem sok a hamuja. Legalább is ennek a papírfajtának, az volt.
Szia!Igazad van!Lehet kézi erővel is nyomni három brikettet egyszerre.Valószínűleg gyorsabb mint az olajemelős módszer.
Én azt tapasztaltam, hogyha 10% fölé mentem a fűrészporral, nehezen kezelhetővé vált a nedves brikett,szétmálott,vagy eltört a mozgatásnál.Bár valószínűleg ha csak tisztán kartonpapírt használnék ez nem lenne gond, de mivel vegyes papírt dolgoztam fel, vigyázn kellett az arányokra.Az újrahasznosított papír magas kőpor tartalma miatt nehezebb brikettálni, és magas a hamutartalma is.
Készülünk egy csigás brikettálót építeni. Elkezdtem olvasni a topikot az elejéről.
A kivetezőcső fűtéséről többször is olvastam, leginkább szalmához. Nekünk papírhoz lenne, ott is szükség lenne bármiféle fűtésre? Nem értek hozzá, de szerintem nem.
Van aki használ itt csigás prést papírhoz? Vagy csak sima papír, vagy alkalomadtán hozzáadott fűrész-, csiszolópor és forgács is kerülne bele (ha éppen van)
Olvastam itt olyat hogy középen lyukasra is meg lehet csinálni ezt a brikettet. Úgy érzem részemről van pro és kontra is:
Mellette:
- gyorsabban szárad
- könnyebben ég
Ellene:
- saját magát áztatja (szerintem) - ugyanis ha a középső lyukat adó rész már nincs meg, akkor a konyomott brikett felső részéből a kicsöpögő rész az alsó részt áztatja - továbbgondolva lehet hogy mire idáig eljut az anyag addigra már annyi víz kijön belőle hogy az az 1-2 csepp (ha csak annyi van már benne) már nem számít.
Amennyiben van a közepén egy lyuk, nem fog összeroppanni?
Kimenő csőnek 30-40 cm körüli elvileg elég - gyakorlatilag van valakinek tapasztalata hogy ez mennyit kíván? Giondolkoztam olyanon is hogy négyzet alakú brikettet nyomni a közepén lyukkal, ez a tárolás miatt lenne jobb - vajon megoldható vagy ahol a csiga nyom ott lesz brikett, a többi az lehet baragad a sarokba és annyi?
Mekkora a maximális ajánlott átmérő abban az esetben ha nincs lyuk a közepén? Illetve adott átmérőhöz létezik ajánlott motorteljesítmény? Pl. átmérő x centiméterenként x kW?
Csiga fordulatszámnak 200-250 körüli értékeket olvastam - 1440-es motorról kell bőven áttétel amit láncosnak álmodtunk meg. Meghajtásnak láncosra gondoltunk.
Olvastam a csigás rendszereknél esetleges csiga kopásáról is. Ez vajon papírbrikett előállításánál is fennáll vagy inkább a fánál, szalmánál a jellemzőbb?
Nem kell egy eszeveszett teljesítmén, 10-15 kg/óra bőven elegendő de ha adott technológiával nagyobb teljesítmény is elérhető az nem árt. A már ajánlott 200-250-es fordulatszámnál nagyobb fordulatszámmal valaki próblákozott már? Ha igen mi a tapasztalata vele?
Kering itt a "jutú"-n egy másik, a "Józsi bá' " féle, no Én ezt csináltam (még nincs kész teljesen, hiányzik a nyomó-korong a fedő és az emelő) 180 mm-es füstcsőböl (magam döntöm el mily vastag briketet óhajtok préselni) dupla csövű változatban! Gondoltam: a kettő jobb mint az egy---a három már egy kicsit macerás.
Amúgy mi lenne ha megtekintenéd (megér egy misét) Hegyes úr bizonyára szívesen megmutatja!
Az a Hegyes prés nagyon jó,de félek nekifogni hogy jol is muködjön mivel senki nem mond semi méretet.Hegyes ur tol lehetne veni de én sokalok érte 110000-ret adni! Az meg hogy egyet préselni olaje.,szerintem haladatlan!
Szia!Erőkarossal 3 téglát lehetetlen rendesen kinyomni, ha csak nem akkora az erőkar mint a gémeskút. :D
Ha keversz bele fa aprítékot akkor, ha nincs rendesen összepréselve, szétmálik.Én 10T-ás olajemelővel nyomom,igaz korong alakút 1db-ot, de ennek a felülete akkora, mint 2,5 tégla.
Szerintetek melyik lene jobb egy három téglás erökaros,vagy egy tíz téglás olajemelös? Még egy kérdés milyen mélyre szoktátok csinálni ahol préselödik a papir (mongyuk 10×20×8)téglához? És még a lukas téglárol mi a vélemény?
Nagyon ötletes a gép ,csak az a bajom vele, hogy mire ezzel egy szezonra való brikettet kinyomsz addig elmulik a szezon, és a töködet is elhagyod! Bocs az őszinteségért de én igy látom!
az alábbi videón megtekinthetsz egy új fejlesztésű, magyar gyártmányú brikettáló gépet. Ez a gép professzionális mivolta mellet könnyen elkészíthető házilag, amivel behozhatatlan előnyre tesz szert a konkurenciával szemben!
Szeretnék tanácsot kérni,ugyanis szeretnék épiteni egy papír prést. Arra lenék kiváncsí,hogy mekkora brikettet készitsek és ahoz mekkora forma kellene?
Előszöris egész évben papirbrikettel fúteni lehetetlen! Fával kell parazsat előállitani, amitől a brikett beizzik!
Leirom az én fútési módszerem, és döntsd el megéri-e!
160m2-es házat fútök, és ehhez elhasználtam kb. 15q akác tüzifát és 6000db papirbrikettet! (25x12x5cm-es)
Semmiféle extrát nem használok (papirapritó, betonkeverő stb) csak egy nagyteljesitményü furógépet amivel pépesitem a papirt! Az igaz, hogy nagyobbrészt forgács és fürészporkeverék van benne (papir csak annyi hogy ne essen szét) Ezzel tudok úgy füteni, hogy 2-3 óránként kell 10-12db-ot ráraknom a kazánra és tartja a 60-fokos vizet!
Szerintem mindenek előtt csak akkor fogj neki a brikett gyártásnak, ha sok (rengeteg!) szabadidőd van, illetve ha nem sajnálod a kiadást papíraprító gépre, valamilyen pépesítő szerkezetre, egy olyan présre, amivel termelni is lehet, illetve van betonkeverőd.Nem utolsó sorban nagy mennyiségű alapanyag (papír, forgács, fűrészpor, ágapríték, stb) beszerzése sem gond.Ha ezek a feltételek adottak, akkor gyárts le kb 100 mázsát a brikettből (kiszáradva legyen ennyi), és meglátod, hogy a következő szezon után marad-e belőle, vagy esetleg valami mással még pótolni kell. Üdv: GV.
Van itt olyan aki egesz evben papirbrikettel fűt? Mekkora lakast és hany mázsa brikett kell hozza? Légyszives irjatok hogy erdemes e belevagnom a dologba?
Azt szeretném megkérdezni Tőled, hogy a gépeddel (ami pofás darab lett!) ledarált papír hosszúsága módosítható? A hossz csak a papírtábla méretétől függ?
Mint embert, ismeretlenül is tisztellek, de a primitívséged miatt nagyon sajnállak!
Az Indexen eddig a mostanin kívül volt még 4 hozzászólásod, amit ide bemásoltam. Bár ne tetted volna !
"igen elnézést
meg egy OLTÁRI nagy hülyeséget is kérdeztem
tekitsétek tárgytalannak a hsz,mintha ott se lenne
üdv
üdv azt akarom megkérdezni hogy a faelgázosító kazán az vegyes tüzelésű kazánban égetem a fát és gázcsonkot be kell nyomatni a kazánba és megnyitni hogy jobb hatásfokú működés legyen.szóval a kérdésem az lenne hogy milyen gázcsapot vegyek ehhez az átalakításhoz a szerelvény boltba és hogy kell e reduktor vagy csak simán megy be a gáz ti hogy csináltátok?
kőszőnőm a választ
van egy vegyeskazánom égetek benne fát gajat meg szemetet és faelgázosítosá akarom tenni hogy job legyen és a kérdésem az hogy hogyan kel bevezetni e gázt?
üdv
üdv azt akarom megkérdezni hogy a faelgázosító kazán az vegyes tüzelésű kazánban égetem a fát és gázcsonkot be kell nyomatni a kazánba és megnyitni hogy jobb hatásfokú működés legyen.szóval a kérdésem az lenne hogy milyen gázcsapot vegyek ehhez az átalakításhoz a szerelvény boltba és hogy kell e reduktor vagy csak simán megy be a gáz ti hogy csináltátok?
Egyenlőre patika, mint minden kisérleti darab, nem piackomform az ára. Ha beszámítom a rengeteg adódó promléma, hiba kijavításának tapasztalatát, úgy megérte.
A következő (-k ) már jobbak, olcsóbbak lesznek.
Egy biztos, olyan - mint ahogy reméltem - ami mindenre jó ( " .....és még a zóromat is tisztíccsa " ) nem lesz. Minden anyagcsoporthoz más fordulat, nyomaték, fogállás, fogszám, késszélesség, automatika, stb. kell.
Szia! A pépesítőről . talán egy kép van, az is a belsejéről.Megkeresem és felrakom ide, vagy kibányászom a színből,ami nem egyszerű feladat :), és csinálok párat a napokban.
Szia!Én vizesen darálom a papírt, vagy inkább úgy mondanám, hogy vízzel.Egy 80l-es tartály aljába szereltem egy nyitottlapátú szivattyú álló, és forgórészét.2200W-os 2900-at forduló motor hajtja.Kisebb gyenge volt, melegedett.Egy adagba 3, 10l-es vödörnyi áztatott papír megy bele.Kb 2perc alatt krémmé pépesíti.
most csaponganak az ötletek a fejemben. egy csigás brikettálóhoz kb mekkora teljesítménnyel kell számolni? illetve kb mekkora legyen az csiga fordulatszáma? a cső belső felülete értelemszerűen enyhén hornyolt igaz?
Ha jól értelmeztem az orsós brikettáló elvét akkor itt részben a csőnek a szűkülése, részben a csiga menetének sűrűsödése és részben a hő az ami miatt a brikett tömörödik, egybemarad.
Aki ilyenre adja a fejét, annak inkább ideje legyen, mint pénzt adjon ki energiára. Ha minden műveletre energiát használsz, többe kerül a leves, mint a hús. Szerintem.
nincs olyan hogy egyben. attol marad egyben, hogy a cellulozszalak osszeakadnak. ahhoz hogy ez megtortenjen, a szalakat fel kell szabaditsd, ki kell szabaditsd a papir feluletebol. ehhez kell az aztatas es a turmixolas.
Mivel engem is elkezdett foglalkoztatni a papir brikket gyártás,igy gondoltam nincs mire várni,elkészitem saját papír brikettáló gépemet!
Az alapja egy 4T nyomó erejű fa hasogató gép,amit ugy alakitok át,hogy egy 5 perces csavarozással,lehet fahasogatónak is használni,viszont ha szeretném akkor papir brikett présként is használjam!
A terv a következő: 40cm hosszu,és 10X10 es átmérőjű téglatestet készítek,aminek a tetejét nyithatom,ergo ott majd tudom tölteni bele a pépesitett papiromat! A fahasogató kinyúló erökarját használom fel a a préselésre,amire felszereltem egy 10X10es méretú U profilvasat! amit le tudok szerelni és ujra fahasogató gépként tudok üzemeltetni! A végére egy zsilip szerű rendszert akarok amit ha elkészült a préselés akkor felhuzok és ujra rápréselve már nem préseli hanem kinyomja magából a kész brikettet! Mind a négy oldalát a falának 6-os fúróval kifurkálom,hogy a viz tudjon szabadon távozni! Amit a képeket láttok az a mai kezdeti munka eddigi eredménye! Folytatást majd teszem fel képekben!
Kettő váltóáramú vill. motort nem lehet úgy egybe kötni mint vill. mozdonynál, mert leégetik egymást.
3 kw-al éppencsak elmegy a hidraulikus és a csigás is 20-40 kg/h teljesítéssel, bár elsőre inkább a kevesebb sikerül. Tervezéskor első a motorerő,alapanyag, brikettminőség-átmérő,hidraulikapumpa nagysága,vezérlőrendszer,brikettcső, olajhenger .
A csigás egyszerűbb de ha nem jutsz pontos méretekhez egy jól dolgozó gépről akkor sokára fog sikerülni.A jól dolgozó gépek rajzát meg nem adják ki. A gugliban lehet rajzot venni olcsó pénzért ,de folyamatosan jól működő gépet még gépgyártók se tudnak mindig csinálni. Az én gépemet is egy gépgyártó veszi át mert az ő konstrukciója csak rövid ideig ad elfogadható szintű brikettet, utána felborul az egyensúly és szét kell szedniük gépjüket kitisztítani.
Legjobb a szíj-fogaskerék átvitel mert ez biztonságosan átviszi a nyomatékot.
Tisztelt brikigép! legfőképp azért gondolkodtam a hidraulikus brikettálóban mert jóval egyszerűbb és talán kevesebb a buktató ,mint egy csigás gépnél., persze a csigás gép sincs kizárva.. a csigának a menetét miszerint állítottad be? nagyon érdekelne a csigának a méretezése. illetve a csiga meghajtása milyen? a gép lelke egy 3kwos motor lenne mint már írtam ,de ha kell egy 2 kwosat még "mellé lehetne állítani".. ezekkel szerinted milyen gépet érdemes építeni?
Én "átmenetileg" felfüggesztettem a papírbrikettezést. Az alapanyagot eladtam (15Ft/kg-80q) és az aprító gépet is. De azért figyelemmel kísérem a fórumot. Ha sikerülne megépíteni Valakinek egy csigás papírbrikettes gépet, ami folyamatosan üzemeltethető, az tényleg szuper lenne. Ez a "húsdarálós" dolog nagyon tetszik nekem is!
A lendkerék segít egy rövid időtartamra, 1-3 sec, de a motor teljesítményét evvel nem lehet megnagyobbítani, esetleg megkönnyíti a kinyomást. 3 kw erejű motorral nem lehet elérni 70 kg/h mennyiségű kemény brikettet faanyagból, esetleg papírból.
A hidraulikus nádbrikettálómon (Yutube) van lendkerék és igen könnyen kipöccen a brikett , de ez csak annyi hogy nem kell a motornak túlerőlködni és kevésbé melegedik ami nyáron hasznos.
Én mégis a csigás gépet fejlesztem tovább, a mostani gépem szerintem eléri a profi szintet , igen nagy a csiga nyomóereje a különleges fej miatt, nádra és faanyagra van külön szerszámja, 250kg/h brikettet könnyen teljesít ha száraz az anyag. Nedves anyagnál mindig repedezik a brikett és beszorul minden gépbe ha brikettálásról van szó, télidőben nehéz jóminőségű száraz anyagot találni.
Hasonló megoldást javasoltam már jóval korábban itt a fórumon. Galvin fórumozó társunknak küldtem is rajzokat róla de nála ebben a témában semmi hír, pedig biztosan termelékenyebb mint az a formába nyomós téglaprés.
Én folyamatos működésű gépet vázoltam mint egy csigás géphez illik, hasonlóképp mint mikor a napraforgómagból kinyomódik az olaj és megmarad a szilárd szak, csak papír esetén az a "szak "kb. 90-100mm átmérőjű lyukkal a közepén mint a csigás brikettnél.
Erre már gondoltam én is, csak nekem egyelőre kartondobozok állnak rendelkezésemre. Azért ezeket illik elődarabolni, de az újságpapírt benyelné egyben szerintem. :-)
Az ötleted nagyon tetszik, még nem olvastam, hogy valaki csinált volna ilyet. Ha megvalósul mindenképp kíváncsi lennék hogy szuperál a szerkezet. Akár tovább is lehetne álmodni a dolgot. Mi van ha egy megfelelő lyukazású szitát és egy frankó kést raknál bele, majd a beáztatott papírt dobod bele a gépbe. Egy géppel meglehetne oldani a darálást pépesítést és a gyártást is. Persze ha nem ragad be a vizes papír és normálisan lehet vele aprítani.
kpfenyo jelenleg egy 3kW-os 400V-os villanymotor áll rendelkezésemre. ezzel nem lehetne valahogy megoldani? lendkerék v megfelelő áttétel? illetve a csőnek amiben a brikettet tömörítem mekkora falvastagság az ami azért "illendő"?
A zárólemezt működtethetnéd hidraulikusan vagy pneumatikusan, elektronikusan figyelve a motor áramát, és amikor elér egy bizonyos áramerősséget, vagyis a motor összenyomta a pépet és kicsit több áramot fogyaszt, kinyitja a lemezt.
Olvastam ezt a fórumtémát, mert érdekelnek az ilyen jellegű megoldások.
Az én elképzelésem az lenne, hogy építek egy csigás brikettálógépet papírbrikett előállítására, ipari húsdarálóból.
A darálóba megy a pépesített papír, de nem a szitán nyomná ki, hanem bele egy 63/80/100-as (darálótól függ), oldalt lyukakkal ellátott vascsőbe. A cső végét egy karral működtetett lemez zárná le.
A működését úgy képzelem el, hogy a lemez zárva van, daráló működik, a papírt tömöríti, a víz távozik. Mikor már eléggé összepréselődött a papír, a lemezt nyitom és mint ha kolbász töltenék, a brikett távozik a csőből. A megfelelő méretű brikett távozása után a lemezt zárom, ez egyben le is vágja a brikettet és a tömörítési fázis kezdődik előről.
Ha csinált már valaki ilyet, megoszthatna néhány tapasztalatot velem.
Téglabrikett présem már van, szerintem ez a megoldás sokkal gyorsabb lenne.
Erősen tervezgetem egy fabrikett gép építését, mivel korlátlanul tudok hozzáférni keményfa láncfűrészforgácshoz. Ahhoz hogy kb 6-7 cm-es kör alakú brikettet kapjak kb 70-90kg/h mennyiségben kb mekkora méretű hidraulikaszivattyút illetve hidraulikamotort tervezzek és két irányú hidraulikahengerben gondolkozok, mivel így csökkenne a holtidő. Számításban sajnos ne ismerem ki magam. Így szeretnék kérni egy kis segítséget az "öreg rókáktól". Köszönöm
Szívesen, egyszerű nemesíthető anyagból ha készíted a perselyt , az elég, de kell préspersely és stabilizáló persely amelyet szétvágsz és szorítasz akármi módon programozottan vagy anélkül.
De azért egy vízszivattyú főtengelye töredék nyomatékkal van terhelve mint ami a lendkerekes brikettálónak kell , szóval töredék brikettátmérőket kaphatsz, ezekkel a megterhelési számításokkal jó lenne ha tudnál élni , mert ez a jövő megbízható jóslása nem a Tv 2 összevissza ezotérikusaié.
Tudást, kitartást,erőt,egészséget és várom a pozitív eredményeket !
Eladom 3 téglás papír-brikett présemet és egy üzem képes szétszerelt 3T rönk hasítót.
Ez azért van szétszerelve mert össze akartam építeni a préssel (ne keljen gk. emelővel vacakolni). Közben nagyobb kazánra cseréltem a régit és ebben elfér akár 5-6 karton doboz, innentől feleslegesnek tartom a papír brikett készítést.
Köszönöm a segítséget. Én is úgy gondoltam, kis fokkal kezdem, és majd látom mi lesz a végleges. A rajzokat hétvégén átadtam az esztergályosnak, talán 2 hét múlva már tudom építeni össze. Egyébként ez a gép, amiből készül, két oldali (duál) hajtású szivattyú volt, és gondoltam arra, hogy a nem használt oldalon áttétellel felpörgetek nagyobb sebességre egy lendkereket, és az tuti ad erőt a holtponti helyzetben. Egyébként én nem várok ettől túl nagy teljesítményt, szerintem 120-200 kg óránként az már nagyon jó lesz, többet nem gondolom, hogy tudna, de majd látjuk.
Első körben nem akartam túl drága anyaggal próbálkozni, majd ha beválik, és működik a fok-átmérő páros, és elkopik a "prototípus", akkor jöhet a minőségi szerszám.
A lendkerekes ersebb mint a hidraulikus , csak jó kövér lendkerék és legalább 120 ford/ perc kell. Nálad csak 60 ford/perc amit mondasz , ez 4 x kevesebb energia mintha 120-on menne, mert ekkorán megy a modern lendkerekes.
Nem írod milyen anyaggal bíbelődesz, mert a szalmaféle és faforgácsféle brikettáláskor nem keverendő !!!
Még itt a mi országunkban is 5-6 féle szerszámot rendelnek nem is akármilyen anyagból hanem wolfrámötvözetből csak faforgácsfélére , akkor hol vannak még a szalmafélék ?
Én azt mondom akármit préselsz is ,először kis fokot adjál, és úgy készítsd a perselyt hogy 5 x is be tudd fogni átjavításra, ha netán nagyobbítani kell a fokot.
De egy persely az nem semmi szerkezet mert egy cseh gyártmányú 1 tonna / h kapacitású gépen elkopott a persely és sok gyártónál rendeltek és nem vált be , és véletlenből egyből eltaláltam és a megrendelő el is adta. Megörültem , hasznom épp hogy a minimális munkadíj volt.