"a szarufák körbecsomagolásával...blabla...de félek, hogy berothad a tartószerkezet és baj lesz."
Ha az alulról kerülgető fólia páraáteresztő anyagú, akkor szerintem nincs baj, hiszen ekkor a szarufa minden irányban tud száradni, ha esetleg egy pici vizet kapna a cserepezésen át.
"Hova és mennyi szigetelést érdemes tenni, hogy 1-2 télen át azért élhető legyen a szoba?"
Ha csak két fűtési szezonról van szó, akkor valószínűleg a legolcsóbb, ha felülről a födémre felülről ledobsz 10 centi üveggyapotot és ennyi. Ezen kívül egy év alatt megtérülő, a második évben már nyereséget hozó hőszigetelés nem létezik. tehát a hőszigetelés árát inkább extra fűtésre költsd, mert a két év alatt az extra fűtésre "elpazarolt" forint-mennyiség SOKKAL kevesebb, mint amit ennél komolyabb hőszigetelésre költenél.
Egyes idős emberek nem azért nem költenek komoly hőszigetelérte, mert hülyék, hanem éppen azért, mert okosak: tudják, hogy egy normális hőszigetelésnek legalább 8-15 év kell, hogy megtermelje az első forint hasznot, egy átlag magyar nyugdíjasnak viszont a legendásan szar állami egészségügy mellett csupán percei vannak hátra :)
Hasonló esetre a következőt javasoltam (asszem a passzívházas topicban):
- 20 centi vastag polisztirol lapok éleinek összeragasztásával készíts egy akkora egybefüggő lapot, ami minden irányban legalább 30-50 centivel nagyobb a padlásfeljárónál (ne feledd, hogy ezt a munkát fenn a padláson kell csinálni :)
- ezt tedd rá a padlásfeljáróra
- alulról rajzold körbe a habon nyílás sélét
- egy hosszú, keskeny és apró fogú rókafűrésszel (vagy forró vassal/dróttal) vágj a habba egy lyukat a vonal mentén, de úgy hogy a fűrész mindvégig ferdén kifelé álljon kb 30-40 fokban. A végeredmény egy olyan ferde oldalú polisztirol "dugó" lesz, ami pontosan illeszkedik saját polisztirol keretébe. Nem baj, ha a vágás görbe egy kicsit, az illesztési vonal mindaddig passzolni fog, amíg nem elforgatva próbálod visszatenni (nem árt, ha az alján bejelölöd a helyes irányt :)
Én az egészet párazáró anyagú XPS-ből csinálnám, hogy ne kelljen utólag még a párazárással is foglalkozni.
Ha fel akarsz menni a padlásra, egyszerűen felnyomod a dugót és oldalt csúsztatod.
Vigyázat, viharos időben (pl ajtó/ablak nyitáskor) a lakásban hirtelen megnövekedett szélnyomás kiemelheti a dugót a helyéről (tapasztalat), ezét vagy valamennyire lég-fékező ajtó is kell alá, vagy anyi súlyt tennék a tetejére, hogy azért még fel tudjam emelni :)
Fater szerzett valami PUR-szerű lemezt, vagy 15 cm vastagságút, aminek az éle lépcsősen volt bemarva, hogy ha kettőt egymást mellé teszel, jól illeszkedett. Két darabra és méretre vágta úgy, hogy a nyílás felénél összeérjen két darab, és összetolva minden irányban pár centivel nagyobb legyen, mint a nyílás. Így a padlás ajtó nyitásakor nem esik a fejére, és a lemezt csak kézzel fel kell nyomni és odébb rakni.
A kőzetgyapotot meg oldalról takard el deszkákkal.
Ti hogyan oldanátok meg ezt a padlásfeljáró lezárást?
Felül a gipszkarton fölött 20cm gyapot szigetelés van, kicsit látszik is.
Valami olyanban gondolkozom amit a véletlenül fel kell menni akkor ne hulljon a nyakamba a szigetelés ami a feljáró ajtón van.
Valami olyasmire gondoltam hogy egy a nyílásnál oldalalnként mondjuk 4-5cm-rel nagyobb vastagabb falemez közepére ragasztanék be 15-20cm hab szigetelést, a falapra a habszigetelés mellé körbe ragasztható ajtótömítőt tennék, és ezt a szerkezetet 4db menetes kallantyúval felszorítanám a nyiláshoz.
Üdv! Tanácsot kérnék :) Egy nem lakott lakás (nincs fűtésrendszer) egyik szobáját szeretném lakhatóvá, pontosabban télen fűthetővé tenni szigeteléssel lehetőleg úgy, hogy a fűtés költségében azért jelentkezzen. A szobának 2 külső és két belső fala van. A két külső fal és az egyik belső fal 30 cm gázbeton/szilikát, egy belső válaszfal pedig 20 cm tégla. Felül padlás betonfödémmel és salakkal, alul betonaljzat.
Hova és mennyi szigetelést érdemes tenni, hogy 1-2 télen át azért élhető legyen a szoba?
A külső szigetelés sajnos kizárt, a belsőt meg kevésbé gondolom megfelelőnek, legfeljebb kényszerűnek, ezért arra gondoltam, hogy csak az egy belső téglafalra kellene valami belső szigetelés (1-2 cm-es xps), alulra az aljzatkiegyenlítésre párazáró fólia, majd xps lap, erre laminált parketta, a mennyezetre meg belülről 8cm grafitos eps (ragasztva, behálózva, glettelve), vagy a födémre a padlás felől ugyanez az eps, osb lappal leterítve. Tulajdonképpen csak annyi, hogy a talaj, a födém és a vékonyabb falnál csökkenjen némileg a legdurvább hőveszteség.
Ez csak egy elképzelés, ami lehet, hogy inkább tévedés, ezért várok építő jellegű javaslatokat hozzáértőktől.
Vagyok a gondban, a keresővel itt nem jutottam dűlőre, tehát: A tetőteret beépítjük, a cserép alatti "sárga" páraáteresztő fólia rossz állapotban van. A teljes cserepezés, lécezés leszedése sajnos horribilis áron lenne(munkadíjra 10.000ft/nm árat kaptam = cserép le, lécezés szinte kuka, fólia kuka, fólia fel, egyszeresen átszellőztetett lécezés, cserép fel ), így erre egy megoldást , javaslatot kérnék. 1. körben arra gondoltam, hogy a szarufák körbecsomagolásával...blabla...de félek, hogy berothad a tartószerkezet és baj lesz. 2. kör: Cseréplécekkel 5cm távtartás a szarufák belső oldalán talpszelementől a taréjszelemenig, közöttük páraáteresztő fólia befeszítve, így lenne egy 5cm-es légrés a cserép és a fólia között ( most nincs,csak 3cm). Maradék 10cm beszigetelve, keresztben UW profil vagy 50*50-es stafni és gipszkarton távtartókkal +10cm szigetelés a hőhidak elkerülése végett.
Van erre valami megoldás, ami nem fáj nagyon, vagy törődjek bele a drága megoldásba?!?
Egy fontos információt kifelejtettél: ez a "két különböző időpont" ez 1976 és 1982, vagy a kettőből az esik 2020 december? Mart az építési víz nem két perc alatt távozik az épületből, hanem hónapok alatt (többnyire az első teljes tél végére)
"Mindkettőnek elöl rosszul záró, kissé vetemedett, nagy üvegfelületű nyílászárói vannak"
Csak az egyik lakásban ezek a megvetemedett ablak-rések le vannak tömítve profi módon légmentesre, ezért abban a lakásban kb nulla a szellőzés, a másik lakáson viszont átfúj a szél és különben is naponta ötször szellőztetnek.
És már más is említette a lakók számát, szokásait, tehát eltérő párakibocsátását. Ha pl az egyik lakásban nincsenek otthon folyamatosan, a másikban viszont napi 24 órában él (lélegzik, párolog, főz, mos, stb) egy 5-6 fós család, akkor csoda, hogy csak ilyen kevés a különbség :)
"a "jó" részben alul is van 5 cm aljzat hőszigetelés, míg a másikban a parketta rögtön a betonra van rakva"
A komfort érzetet már az is jelentősen befolyásolhatja, ha az egyik lakásban a padló kevésbé hideg. Ha nincs a padlón szőnyeg sem, akkor akár már 2-3 fok felszíni hőmérséklet különbséget is megérez az ember (még azonos levegő hőmérséklet mellett is!). Mezítláb/zokniban akár már 1 fok különbséget is a két padló között.
A gipszkarton önmagában is párafékező valamennyire, de amikor télen a porszáraz szobalevegővel küzdesz, akkor jól fog jönni az a plusz fólia, annyival is több pára marad a lakásban.
"Azóta a probléma megszűnt, de közben meg lehet, hogy a stafnik szépen mennek tönkre?"
A magas víztartalamú szoba levegőből a pára folyamatosan igyekszik kifelé. Átmegy a gipszkartonon, átmegy a gyapoton, nekimegy a jéghideg fóliának, ott folyékony vízzé csapódik és cepeg lefelé, nedvesítve a gyapotot (hőszigetelésnek lőttek) és ami víz átjut a gyapoton, az nedvesíti a párnafákat (korhadás, fejedre szakadás esésélye).
"Most úgy gondolom, jobb lenne, ha leszedném a fóliát"
Ha leszeded a fóliát a hőszigetelés hideg oldaláról, az nagyon okos dolog, mert akkor a pára tovább tud menni és az eredeti mennyezeten fog kicsapódni (azt fogja folyamatosan nevesíteni). A mennyezet nem annyira párazáró, mint a nájlon fólia, ezért azon át egy kevés pára el tud menekülni, deviszontellenben ha a gyapot és a mennyezet közötti üreget/légrést összekötöd a külvilággal (folyamatosan szellőzteted), akkor a kifelé igyekvő pára számára lehetővé tettél egy kerülő utat, magyarul lesz egy teljesen jó belső födém hőszigetelésed.
A cégtől hazahoztam és megnéztem. Minden szuper, de ahol a gerendra rá van fektetve a koszorúra, az alatt hőhidat jelez.
Ahogy említettem, ha alátömködök sziketelést, akkor megszűnik. Jobb idő lesz, még egyszer utoljára felmegyek, aztán remélem örökös lesz, mint a szegénység.
Köszönöm a válaszod, magamtól nem tettem volna fóliát. Viszont akkor felmerült bennem még egy kérdés. Van egy helyiségem, ami időnként nagyon nedves. Régebben nem volt mennyezete, de hogy ne legyen olyan hideg, tettünk egy álmennyezetet: a kötőgerendákról lelógatott párnafákra (zöld) gipszkartont. Azon télen úgy kicsapódott a pára, hogy csöpögött a fejünkre a víz. (És persze, egy-két hónap után fekete penészes lett a mennyezet.) Ekkor rátettem két rétegben kőzetgyapotot (már nem emlékszem 5 vagy 10 centiset), és még rá egy viszonylag vastag, ún. mezőgazdasági fóliát. Azóta a probléma megszűnt, de közben meg lehet, hogy a stafnik szépen mennek tönkre? Átmegy a pára a gipszkartonon? Időnként olyan párás a helyiség, hogy alig látni. Persze ez nem tart sokáig, mert kiszellőztetünk. Most úgy gondolom, jobb lenne, ha leszedném a fóliát. Erről mit gondolsz/gondoltok?
Például azért lehet, mert egyik felében egy egyedülálló informatikus lakik, aki 2 naponta hideg vízben zuhanyozik, nincs növénye, rendelt kaját eszik, nem főz, nem mosogat, 2 naponta cserél ruhát, tehát alig mos, a másikban egy pálmaházat is fenntartó 7 tagú nagycsalád állandóan főző és mosó asszonnyal :) Így tulajdonképpen még fura is, hogy csak ilyen kis mértékben különbözik a két lakás páratartalma :) Na jó, ez vicc volt, de marhára nem mindegy, milyen körülmények uralkodnak az egyik és a másik lakásban...
miért lehet az, hogy két különböző időpontokban épült ikerház félben félben egyik oldalt 20-25% körüli nagy hidegben a páratartalom, míg a másik felében pont duplája, 45-50%.
A "rossz" rész kettősméretű téglából épült, a jó PTH 38.
Mindkettőnek elöl rosszul záró, kissé vetemedett, nagy üvegfelületű nyílászárói vannak.
Az egész ház egyszerre lett körbe hőszigetelve 12 cm grafitos EPS-sel.
Tetőcsere is egyszerre volt, 15 cm sárga üveggyapot.
Annyi az érdemi különbség, hogy a "jó" részben alul is van 5 cm aljzat hőszigetelés, míg a másikban a parketta rögtön a betonra van rakva (még vízszigetelés sincs alatta).
"most pl 42% a páratartalom, vagy ebben a fagyos időbe másoknál is ilyen? "
Ha nem lélegzel, a lakásban, akkor kb 30% körül lehet, ha lélegzel, akkor valamivel több. A 42 százalék nem egy csúcs érték, de nem vészes. Nagy baj azoknál van a szellőzéssel, akiknél ilyenkor is 50-70% a páratartalom a lakásban.
"vajon mitől lehetett ennyire súlyos, mert az oké, hogy kicsapódik a hideg falon a pára, de ezt a párát lehetséges hogy a beton nem engedi át magán "
Ne keverd össze a lebegő párát (gáz) és a lehűlt párát, amit kicsapódott víznek hívunk (folyadék). A különállóan lebegő H2O molekula száz milliószor kisebb, mint egy vízcsepp (marhasok szorosan összetapadt H2O), ezért a folyékony víz nem tud "átlebegni" a beton pirinyó pórusain, mint a pára.
Köszi a választ, megvizsgálom majd pár helyen, remélem nincs vele gáz, mert amúgy elég jó a ház szellőzése, most pl 42% a páratartalom, vagy ebben a fagyos időbe másoknál is ilyen?
Lehet túlaggódom amúgy, egy munkahelyemen láttam egyszer egy irodából nyíló fűtetlen tárolóhelyet, beton falai voltak, és nemcsak a sarkokban, hanem az egész falon, és plafonon szőnyegszerűen, centi vastagon állt a penész,nagyon durva volt, gondolkodtam rajta vajon mitől lehetett ennyire súlyos, mert az oké, hogy kicsapódik a hideg falon a pára, de ezt a párát lehetséges hogy a beton nem engedi át magán ,hogy kiszáradjon a külvilág felé, úgy mint másfajta falazat ezzel tetézve a bajt, ezért lehetett ennyire durva?
A fal olyan, mint egy sűrű szivacs, a felszínén kicsapódó vizet beszívja és a fal belsejében szivárog a tér minden irányában.
"ehhez megfelelőek lehetnek az 5-10 ezer forintos nedvességmérők szerintetek"
Valószínűleg igen.
Én olyat vennék/barkácsolnék, amin a két tüske nem 1 centis, hanem 20-30 centis (gyáriban is léteznek ilyenek, pl szálas takarmány, ömlesztett búza, rozs, stb nedvességét mérik vele). És akkor a mérések helyén a falon nem egy bazinagy lyukat kel nyitni, hanem két icioicit egymás mellett, amin csak a két tüskét tolod be a falig.
Kell még egy fémkereső is, amivel a vasak helyét méred be gipszkartonban.
Persze ha a mérés miatt kilyuggatod a párazáró réteget, azzal lehet, hogy extra párát engedsz az üregbe és pont attól kezdve fog vizesedni az a fal, ami addig száraz volt.
"ráadásul így szét lenne vágva a fólia és semennyi párazárás nem lenne"
Az eredeti fal párafékezése sem nulla.
"1 sarokban is harmatpont alá menne a fal, és ott megjelenne egy pici nedvesség, azzal mi történne, ott maradna örökre, nem tudna sehogy kiszáradni a párazáró fólia mögött,"
A pára KIFELÉ akar menni, a külvilág felé (akár a falon keresztül). Tehát ha a lakás felől van ott egy fólia, az nem akadályozza, hogy kiszáradjon a külvilág felé.
"így harmatpont alá hűlhetnek a falak, és nedvesedhet mögötte"
Ha a fal és a rajta KÍVÜL levő hőszigetelés legalább három-négyszer jobb, mint a falon belül lévő hőszigetelés (és a lakásnak rendes szellőzése van), akkor szinte nulla az esély arra,, hogy a fal belső felülete tartósan harmatpont alá hűljön.
"Mi a véleményetek?"
Csak félig viccesen: mivel az idióta belső hőszigetelés miatt ezt a lakást a piaci ára alatt 2 millióval vetted, itt az ideje, hogy ráköltsd ezt az ajándék 2 milliót: vagy a külső hőszigetelést vastagítsd meg annyira, hogy a falon belül lévő réteg elveszítse jelentőségét (harmatpont), vagy valahogy tüntesd el a falon belüli hőszigetelő anyagot.
Persze ha tökéletes a belső párazárásod, akkor nem kell aggódnod, de a tökéletesre sikerült párazáró réteg olyan, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem látott ilyet.
Adott egy ház, melynek az összes belső falát fémvázra épített gipszkarton előtétfal borítja. A falazat a ház egyik részén gázszilikát, máshol kisméretű tégla. Kívülről az épületen 10 cm EPS szigetelés van. A gipszkarton alatt van még 5 cm táblás gyapot is +párazáró fólia, és ez az ami kissé aggaszt mert tudom, hogy a belső szigetelés problémás lehet, mivel nem engedi felmelegedni a falat, ezáltal hidegebb, és ott lecsapódhat a pára stb../nem hiszem hogy a párazáró fólia teljesen légmentesen meg van csinálva, konnektoroknál vezetékeknél ki van lyuggatva/ Sokat olvastam erről ebben a topicban is és máshol is, ezért aggaszt, hogy így harmatpont alá hűlhetnek a falak, és nedvesedhet mögötte.. Mi a véleményetek?
Vágtam ma egy kis 5 centis lyukat a gipszkartonon ,kivágtam a fóliát(utána visszaragasztottam) és így be tudtam nyúlni a gyapot alá, nem találtam szerencsére kézzel érezhető nedvesedést, sem penész szagot,de szeretném több helyen megvizsgálni az épületet, és nem csak így szemre, hanem műszeresen, ehhez megfelelőek lehetnek az 5-10 ezer forintos nedvességmérők szerintetek, vagy mit ajánlanátok?
Amúgy ha probléma lenne akkor nem tudom mit csinálnék, mert az egész lakást nem verném széjjel,mivel itt élünk, arra gondoltam lehetne esetleg fél méteres réseket vágni a gk-n ahol ki lehetne húzni a táblás gyapotot, aztán bejavítani, nem tudom ez mennyire működne, ráadásul így szét lenne vágva a fólia és semennyi párazárás nem lenne,de legalább belső szigetelés sem lenne. Ti mit javasoltok, mit csinálnátok? Egyébként hogyha valahol, akár csak 1 sarokban is harmatpont alá menne a fal, és ott megjelenne egy pici nedvesség, azzal mi történne, ott maradna örökre, nem tudna sehogy kiszáradni a párazáró fólia mögött, vagy mi lenne vele felszívná a fal,és kipárologna valahol?
A másik, hogy belestem az alsó sor cserepek alá és az előző tulaj nem követelte meg a "szakembertől", hogy édes, drága uram kérem szépen legyen már annyi esze, hogy ne csak az ereszdeszkáig szigeteljen már, hanem a felette levő 30-40 cm-es falszakaszt is! Most így van egy szép hőhidam két oldalt, amit javíthatok én ki. A szakemberek utáni millió elcseszett javítgatás órát, amit inkább a gyerekeimmel töltenék igen erősen hiányzik...
Ui.: szerencsémre a gyakorlatban nem érzem kárát, tehát nincs penész stb...
Három évvel ezelőtt a fele födémre terítettem + 20 cm gyapotot a 10-re és több napi munkával járhatóvá tettem + tárolót alakítottam ki -> felhordtam a födémre egy halom vackot. Most nekikezdtem a másik felének és le is hordtam a soha nem használt, feleslegesen ott tárolt dolgokat :) Semmi értelme nem volt odapakolni őket...:D
Érdekesség! A régi gyapot tetejére terített párazáró fólia + 0 cm szellőző réssel letett OSB lapok ellenére porszáraz volt alatta a kőzetgyapot. Ezt a hibát is kijavítottam, de valójában nem is volt hiba, mert a "gyári" állapotában díszelgett a párazáró alatt a régi gyapot. Hozzá teszem tökéletes párazárást kátrányozással érték el. Utólag is gratulálok nekik!
- új gipszkarton mennyezet a mostani mennyezettől 30 centivel lejjebb
- ezen párazáró fólia
- ezen 25 centi üveggyapot
- ez felett 5 centi szellőző légrés, ami jó sok helyen össze van kötve a padlás légterével: a padlás két szélén végig réseket alakítasz ki úgy, hogy a szélső vikliket kiveszed. Ott úgysem járkálsz soha. A megbontott saralást (hogy ne omoljon tovább) fröcsköld be mélyalapozóval és utána vakold is le (esetleg hálóal).
Sziasztok. Kérdezni szeretnék. Régi, öreg parasztházunk van, ún. viklis mennyezettel (kb. 15 cm vastagságban). Miután hűtő/fűtő klímás fűtésre álltunk át, és nem magunk termeljük ki a fát, szeretnénk spórolni a villanyszámlán. Első körben azt gondoltuk, hogy a födémet szigeteljük. Én gipszkarton álmennyezetre gondoltam. Mivel a padlást rendszeresen használjuk, ott nem szeretnénk csökkenteni a belmagasságot, viszont a lakótérben a 310 centis belmagasságból szívesen levennénk 20 centit. Esetleg tud valaki ehhez hozzászólni, javasolni valamit? (Kőzetgyapot, hungarocell, üveggyapot? Teljesen laikus vagyok, viszont lelkes, úgyhogy minden jó tanácsot szívesen elolvasok.)
"Ahhoz, hogy elkerüljük az állandó méretrevágást,"
Ismert probléma: 50 centire van helyed és nem szeretnéd kifizetni a vágáskor leeső 16% xps hulladék árát is ;)
Mivel részleteket nem árultál el, ezért csak ilyen tippem van: a talajfelszín felett csupán 30 centi magasságig muszáj mindenképpen a vízálló XPS, ezért a felette lévő részt csinálhatod a sokkal olcsóbb EPS-ből is (a grafitos EPS-nek még a hőszigetelése is megegyezik kb az XPS-ével). Tehát a 60 centis XPS táblákat hosszában kettévágod, az így kapott 30 centis XPS csík lesz a talajnál, a felette lévő (20 centi) pedig grafitos XPS legyen, azonos vastagságban.
