Szerintem Lomnic inkább sétálós túrákra jó, pl. a Tarpataki-vízeséshez átmenni, ilyesmi. A Zöld-tóhoz is át lehet menni szép kényelmesen, nem nagy teljesítmény de legalább hosszú Lomnictól. Onnan meg esetleg felmenni a Béla-Tátrába és le a Plesnivec menedékházhoz, aztán hazacsattogni.
Szvsz, Tátralomnic nem egy ideális kiindulópont. Síelésnek oké, de nem "light túrákhoz"... A kéken persze át lehet menni a Tarpataki-vízeséshez, de az nem egy látványos útvonal. Talán Ótárafüred vagy még nyugatabbra jobb lenne... A lezárás csak november 1-től érvényes, addig minden jelzett út nyitva.
Az időjárás teljesen megjósolhatatlan. Nem egész két hete térd fölé ért a hó, két napja pedig alig volt pár folt 2300 m fölött. A verőfényes napsütés pont annyira van benne a pakliban, mint a napokon át tartó szürkeség. 2-3 nappal előre lehet pontosabbat jósolni, de az is csak 80%. Én minden esetre téli körülményekre készülnék, abból nagy baj nem lehet :)
Már rég voltam utoljára a Tátrában, így volna pár kérdésem, hátha tudtok segíteni :)
- Tátralomnicon szállnánk meg és innen mennénk kisebb csillagtúrákat. Ez erről a helyről szerintetek lehetséges? A környéken vannak fél-3/4 napos lightos túrák?
- Okt. 29-én hétfőn indulnánk és nov. 1-jén vagy 2-án jönnénk haza. Ebben az időszakban utak lezárását tekintve mire számíthatunk? Illetve kb. milyen időre lehet szerintetek számítani majd?
Jut eszembe, te ismered Ákibácsit? A napokban biciklizte körbe a Tátrát. Ha jól láttam a fényképen, talán Lúdtalppal. Biztos friss infója van az útviszonyokról.
Ha én már ott lennék, valószínűleg eltépnék a pályán Hatvanig (Pest megyei matrica elég), kifelé a 21-esen vannak szép új szakaszok, ahol lehet tolni, de Salgótarján előtt ott is építkeznek 60-as szakaszokkal (augusztus végi tapasztalat), éjjel tán nem probléma. Az is igaz, hogy utána az Alacsony-Tátrán át vezet az őt, ami szép, de kanyargós és ne repesztős.
Viszont ha Balassagyarmat felől mentek, ott fizetős útszakaszok is lesznek Szlovákiában (nem tudom, mennyire egyszerű mellőzni).
Augusztusban autókáztam Poprád-Tátralomnic-Zakopane útvonalon kelet felé, a lengyel részen ott Zakopane és a határ között nagy építések/lezárások/terelések/dugók voltak, nem tudom, most mi a helyzet.
Azt nem tudom, hogy a Tátrát merről érdemes, de az M2-t nyilván szeretnéd elkerülni a felújítás miatt, a régi kettes utat, mert oda terelődik át az M2 forgalma, ha pedig a 21-esen mész, akkor már nagyjából adva lesz a keleti oldal. Párkány felé nem néztem, talán az is egy lehetőség Budáról.
A dachstein-i elromló időjárás miatt, ma inkább a Sas-út felé indulunk el. Ti Budáról indulva merről kerülnétek a Tátrát? Keletről vagy nyugatról? Kilométerben ugyanannyi.
Örülök, hogy jó sikerült a túra! Képeket várok. Szerintem nem könnyebb, mint a Tengerszem-csúcs, mert hosszabb. De a panoráma minden fáradtságért kárpótol.
Végül tényleg a Kapor-csúcsot a választottuk. Nagyon élveztem a túrát, pontosan a tervek szerint alakult minden, sötétedésig visszaértünk a kocsihoz, éjfél előtt már Budapesten voltunk. Rakok be majd képeket.
Hasonló szépségű túrának tűnt nekem, mint a Rysy. Ott 2008-ban voltam, 2015-ben meg menedékházig mentünk fel. Lehet, hogy már kopottak az emlékeim, de a 150m különbség ellenére különösebben könnyebbnek sem éreztem, mint a Tengerszem-csúcsot.
Egyetlen dolog volt, ami nagyon kiverte nálam a biztosítékot.
Valaki nemes egyszerűséggel odasz@rt a csúcsra, így az egy órás csúcstartózkodásunkat ez egy picikét beárnyékolta.
Kíváncsi vagyok mik a tapasztalatok. Október végén mekkora a tömeg a szlovák oldalon? Ahogy közeledik a zárlat mindenki rohan még egy utolsót túrázni? Október 23, hosszú hétvége tömve magyarokkal minden útvonal? Vagy pont ellenkezőleg?
A Poprád tavi villamos megállótól elsétálni a Poprádi tóig illetve vissza egy szép kirándulás. Ajánlom még a Tarpataki vízeséseket Ótátrafüredről akár a siklóvasúttal is. Esetleg egy kör séta a Csorba-tó körül ha az ember nem akar nagyot túrázni.
Nekem mindegyik egyformán bejön, mert a panoráma mindegyiken lenyűgöző. Én most a Kaporra mennék, talán ott valamivel kisebb a forgalom. Aztán Október közepe-vége felé tervbe vennék egy Krivánt vagy Rysyt, akkor is kevesebben vannak már. De akkor már nagy a valószínűsége, hogy téli körülményekre kell készülni. Volt már, hogy Október végén du 3 órára értünk fel a Rysyre, senki nem volt már fenn, nyugodtan tudtunk fotózni, üldögélni (hóban, jó erős szélben). Akkor már mindegy volt, tudtuk, hogy végig tök sötét lesz. Persze lámpával készültünk, annak mindig lenni kell az embernél.
Megpróbálunk akkor egy korábbi indulást, illetve viszünk fejlámpát is. Szeptember első hétvégéjén is voltunk, ott ránk sötétedett a végére, tehát megszívlelem a tanácsot :). Csúcsok közül te ismétlést vagy Kapor/Kriván valamelyikét ajánlanád?
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék,hogy téli hónapokban Poprád,Ótátrafüred környékéről ki milyen túrát tud ajánlani kezdő túrázóknak? Olyanra gondolok,amit hétköznapi téli ruházatban is könnyen lehet teljesíteni. Köszönöm előre is a választ.
Szeptember 17-én mennénk egy egynapos túrára. 11 körülire érkezünk a Tátrába sötétedésig jó a túra. Valamelyik csúcstúrát szeretnénk megejteni, ketten leszünk, kifejezetten jó kondival.
Rysyn, Elülső Szoliszkón és Nagy Morgáson voltam már.
Úgy ítélem, hogy tulajdonképpen mindegyik turistaúton járható beleférhet, csak nem tudom eldönteni melyik legyen. Kriván, Rysy és Kapor csúcs között gondolkozom. Sejtésem szerint talán utóbbi kevésbé nehéz, de igazából inkább a látvány miatt nem tudok dönteni.
Jól sejtem, hogy ezek közül továbbra is a Rysy a legszebb? A Kriván egy ligában játszik látvány tekintetében? Nagyon hajlok arra, hogy új hegycsúcs helyett visszatérjünk a Rysy-re, de ha a másik kettő tud hasonló szépet, akkor azt is megfontolnám.
Pont azt néztem, hogy úgy nőnek mindenhol a lanovkák, mint a gomba, és némelyiket csak úgy felhagyják, építenek mellé másikat, nagy szorgalmasak. Tényleg ne legyen mindenhova, van már elég. A Lomnic kivétel, oda az obszervatórium miatt kezdték építeni, aztán kibővítették a kocaturisták örömére.
Mi együtt voltunk? Már nem emlékszem, kivel voltam, Grobára emlékszem a pajzán pecsét miatt, amit az útlevelébe ütött, meg Ebola mondta, hogy ő is ott volt akkor. Az apácákról gondolom.
A Tengerszem csúcsra Szlovákiából és Lengyelországból is jelezett turista út visz fel. A D-i szlovák út lényegesen könnyebb, egy átlag, némi edzettséggel rendelkező embernek, normális időjárási körülmények között, nem okozhat különösebb gondot. Tömegek járják. A Békás tó feletti kitettebb részre pár éve telepítettek vas rácsokat lépésnek. Sokan már ezt is feleslegesnek tartották. De nyilván vannak egyéni különbségek, ha ezt nehéznek érzed, lehet találni még ettől is könnyebbet. Arra, hogy a nehézség mennyire relatív egy példa. Most télen, ezen a legnehezebb részen , az egyik társam simán lesízett.
A libegővel kapcsolatban nem értünk egyet. Szerintem nagyon jó, hogy nincs.
Én a Tengerszem-csúcs -ra akartam feljutni, mert leírásban egy olyan könnyedebb 5-6 órás sétát írtak. Aztán mikor szembesültem a majdhogynem függőleges sziklákkal akkor nagyon meggondoltam magam. Pedig a képek alapján a tátra egyik legszebb része. (kár hogy nincs libegő egy darabig)
Ez az un. Mózes forrás útja. Ennél azért van könnyebb is.
30.E Déli gerinc, a Lomnici-nyeregből I/1 A Mózes-forrás útjánál könnyebb és egyszerűbb út. A nyeregból a gerinc eleinte széles, füves, törmelékes hátként emelkedik. Kb. 2400 m magasságban a Kő-pataki-völgy felé fordított, óriási hajlott tábla, ettől b. egy vályúban fel. Felette rövid mászás után egy púpon -- a Lomnici-vállon (kb. 2430 m) -- állunk. Itt a széles hát sziklás gerinccé alakul át. (A Lomnici-nyeregtől 30 p.) Többnyire a jobb oldalán haladva követjük ezt a gerincet. Feljebb j. a széles hegyoldalból egy hatalmas pillérszerűen feltörő sziklaborda lép elő, amely a gerinccel párhuzamosan haladva, ezzel egy vályút fog közre. E vályúban rövid darabon fel. Innen át a Mózes-forrás régi útjának felső részéhez. Mintegy 30 m-rel ama hely alatt, ahol a vályú meredek falak között továbbhúzódó hatalmas összeszögellésbe megy át, j. elhagyjuk és egy jellegzetes, széles törmelékpárkányra térünk, amely j. kivezet az említett pillérszerű bordára. Mintegy 5 m-rel a párkány túlsó vége előtt 4 m magas, meredek falacskán -- egy repedés segítségével - fel a borda élére (egyetlen nehezebb hely), amelyről túloldalt keveset le, és a Mózes-forrás régi útja által követett szakadékban már a láncokkal ellátott helyek feletti legfelső részébe jutunk (30 p). Innen a szakadékban, legvégül a d. gerinc utolsó lépcsőin a csúcsra (20 p; 6. és 7. ábra). (Első megmászó: Townson R. -- egy ismeretlen nevű vezetővel, 1793. VIII. 17.)
30.F A Lomnici-nyeregről (az ún. Mózes-forrás útja) I/1 A Lomnici-nyereg 32.A útjával kapcsolva a Lomnici-csúcs szokásos útja. A Mózes-forrás útja, amelyet valószínűleg az 1760--1790 közötti időben Fábry Jakab késmárki csizmadia és családtagjai fedeztek fel, a XIX. században a Lomnici-csúcsnak úgyszólván kizárólagos útja volt. Ezt a történelmi utat a drótkötélpálya megépítésekor (1941) részben új nyomon vezették. Az új út kőemberekkel van jelezve, és nagy részén láncokkal biztosítva. A nyeregből gyenge emelkedéssel É-felé kivezető ösvényen 5 p alatt egy kis vízérhez. Ez a Mózes-forrás (kb. 2200 m). Innen a felettünk levő toronyszerű sziklatömb tövének bal oldalán fel. ütána b. a füves-sziklás hát bal oldalán húzódó, fent elkeskenyedő vályút követjük, amely a bordát feljebb, egy kapuszerű kis bemetszésben (kb. 2360 m) éri el. Ezen j. átkelve a mögötte levő széles vályút vízszintesen j. keresztezzük (lánc), azután fel a drótkötélpálya innen látható, a csúcs alatti hajdani tartóoszlopa helyének irányában (láncok). Egy vályúban egy borda kis csorbájába. Innen fel a tartóoszlop alá (a borda jobb oldalán lánc), és meredeken fel az imént keresztezett borda felső részének élére (végig láncok). Balra keresztezve az élt, a túloldalán 8 m-t le a csúcstömb alatti széles főszakadékba. Ezt vízszintesen b. keresztezzük, és a bal oldalán fel (végig láncok). Ahol a szakadék a csúcs alatt falba megy át, b. fel a d. gerincre és ezen a csúcsra (1 ó 30 p; 6. és 7. ábra).
