A koncertről: A helyszínen nem tudom, hogy szólt, a tévében nagyon jól. Szerintem elmondható: ma Magyarországon ennél jobbat (dalokban, hangzásban, zenekarban, vendégekben, a felvételben - kis kamera Sipeki gitárján például, Horváth Kornél ütéseinek lereagálása stb., az egyszerű, mégis nagyszerű háttérképben) nem nagyon lehet látni. A zenészek reakcióiból, ahogy Sipeki és Orosz Zoltán többször is összenéznek egy-egy – valószínűleg új rögtönzésükön -, a mosoly az arcukon, az Ederlezi alatt Rúzsa Magdi egyszer előbb belép, énekli Zorán részét is, mert nem szerepel, hanem szívből énekel, a lányok "hujjogatása" a Kóló alatt, mindebből azt lehet látni, hogy ők is élvezték az egész bulit. Tökéletes volt. Tökéletes élmény!
Ha valakit érdekel ez a Nők Lapjás CD szuvenírnak vagy gyűjteménybe, akkor most láttam, hogy a Lehel téri piacon a Gogol utca felőli oldalon 500-ért meg lehet kapni.
Kedves Mindenki! Nagy reményekkel fordulok hozzátok! Én egy tavalyi, március 13-i dunakeszi koncertről keresek képeket. Már a fél internetet felkutattam, de nem találtam semmit sem. Írtam a VOKE-nak is egy email-t, de nem válaszoltak rá. Remélem tudtok segíteni nekem ebben a helyzetben :)
Perszepersze, néztem, nézni fogom, mint gondolom még sokan mások. Jó kis háttértévézés.
Dotis, még egyetlen sort sem írtál a február nyolcadikai, 185 perces arénás koncertről - az nem lehet, hogy nincs véleményed :) Nagyon elkeserítenél, ha az ajkai tollforgató lefetyes cikkére (amely kikerült a honlapra is, ó jajjjjjj) mutatnál rá: - na ez pont olyan, mintha én írtam volna!
Ugye nem?
Elismerem, volt benne jó is. Mármint a koncertben. Szerinted?
Nemrég értem haza a Marczibányiból, nagyon jó hangulatú koncert volt
Végre valami jó! :)
Azért ez úgy lenne az igazi, ha legalább ketten írnánk egy-egy koncertről. Valaki megcáfolná a klebis koncertről írott véleményemet, és megint valaki más kiegészítené a marczis előadásról írott beszámolódat.
Ámde és azonban hiába a teltház, lassan majd' minden háztartásban egy kompúter, akinek véleménye van, és még meg is osztja a közzel, alig akad. Ketten sem vagyunk :)
Viszont van sok jófej, aki följelenti a közös képviselőket, mert nem írták ki, hogy 8 forinttal csökkent a rezsi. Ez itten Magyarország. Szar hely, valljuk be őszintén.
Nemrég értem haza a Marczibányiból, nagyon jó hangulatú koncert volt, a program ugyanaz volt, mint tavasszal máshol is, Zorán ezt mondta...:) A pesthidegkútin sajna idén nem voltam, de arról terjedelmes beszámolót adott Laarifaari. Ez a ma esti koncert szerintem kimondottan jó hangulatú volt, szerintem Zoránék is élvezték, Barbiéknak irtó jó kedvük volt végig. A három duett szám (Míg a szív lejár Évivel, Játssz még Barbival, Mit akar az eső Ritával) szerintem a koncert fénypontjai voltak, de meghallgattam volna őket ráadásnak újra... nekem jobban tetszettek, mint a lemezen lévő verziók.
Metrós kezdés helyett A színfalak mögött volt, és kirepült a műsorból Az élet dolgai (sajnos), visszakerült a Mondtam neked (nem sajnos):). Zorán mondta, hogy most egy ideig ez a műsor marad nagyjából.
Egyszóval én feldobódtam ettől az estétől, irtó jó hangulatot csinált ez a remek kis csapat, a három duett miatt pedig már bánom, hogy nem vettem jegyet a csütörtöki Ady művházas koncertre is...
Örömmel hallom :) Várható esetleg, hogy egy majdnem vágatlan verzió is kijön DVD-n? Mert eddig azt vettem észre, ha ilyen volt, hogy az M1 a koncerten ritkán (vagy szinte soha) nem játszott dalokat vágja ki :(
Siófok rendben volt. Kicsit aggódtam is a közönség miatt, mert olyan érzésem volt, mintha valami nyugdíjas találkozóra cseppentem volna, de akadtak fiatalok is, az első sorban pedig ismét egy kisgyerek mint az Arénában. Szóval jó hangulat volt, jó közönség, ezt abból is lehetett érezni hogy Zorán hamar felszabadult, és a véget nem érő feszes körmondatai helyett kötetlenül szólt a dalok között.
Viszont január 31-én, Pécsen Gátos Iván nagyon is felnézett a billentyűiből, sőt, egy dupla leszúrt Rittberger után "S" kanyart véve körbetekerte magát a zongorán (vagy vmi olyasmin:), végül dupla szaltó hátra, és persze eközben virtuóz játékkal kápráztatta el a nagyérdeműt ! - mert végre nem csak a kottát kellett szolgaian lejátszania, mint elsős zeneisis korában, hanem végre kedvére zenélhetett.
Hagyni kéne játszani azt az embert, na. Nagyot lendíthetne Zorán műsorának színvonalán....és a lányokat is jó lenne összeültetni (újra) Sipekivel, fényár úszna ezzel az éjszakába...
Oszt' ha ott voltál Siófokon, miért nem írsz részletes beszámolót, beleépítve az építő kritikát, hmmm? :) Szóval ott móka volt és kacagás.
Én Siófokon jártam pénteken, ott a lányok nagyon jókedvűek voltak, Sipeki is élvezte a játékot, szóval az egész első sort öröm volt nézni, ahogy játszik, Gátos Iván viszont az egész koncert alatt talán kétszer nézett fel.
Zorán, Csányi István, Gátos Iván, Sipeki Zoltán, Kabelács Rita, Óvári Éva, Péter Barbara.
A Színfalak mögött és a Kóló: az eleje és a vége. A kettő között fegyelmezetten, rezzenéstelen arccal adta elő a csapat a dalokat, a lányok néha és mintha minden bátorságukat összeszedve mosolyogtak volna. Mintha, de lehet, csak képzeltem.
Duettek: 1. Óvári Évával (Míg a szív lejár): hááát, tegnap nem kapta el ezt a dalt Óvári Éva, 2. Péter Barbara (Játssz még): az a helyzet, jobban énekelt, mint Hegyi Barbara az Arénában, 3. Kabelács Ritával (Mit akar az eső): na, ez mán döfi volt!
Kern Andrással nem volt duett, így megfosztódtunk a rikkancsos résztől.
Csányi István hihetetlenül jól fújja – ahol lehetőséget kap –, Gátos Iván pedig nem kap lehetőséget. GI pedig miket tudna, ha engednék játszani!
Mint céloztam rá, a koncert hangulata dermesztő volt, mind a színpadon, mind a nézőtéren. Egy temetésen több lelkesedés, öröm tombol a gyászolók gyülekezetében, mint a tegnapi Zorán koncerten. Rezignáltan, bénultan, mozdulatlanul, a semmibe meredve ült a teltház, és ennek megfelelően undor ömlött le a színpadról. Vagy a színpadról kezdett az elején folyamokban ömleni a míszség, és ettől kezdett émelyegni a közönség? A tyúk volt előbb vagy a tojás? Tudja a fene.
Aztán az első ráadás előtti utolsó dalnál (az első nananás nóta) valami felszakadt. Elkezdtek tapsolni, dobogni, csujjogatni, örülni az emberek – mindhiába, már későn, a színpadi tundrán továbbra is jeges szelek fújtak.
A második ráadás előtt Sipeki Zoli csipetnyi napsütést szeretett volna csempészni az előadásba, és belepengetett egy icipicit a húrjaiba, hamiskás mosollyal kísérve. A nézőtéren boldogságos mosoly kísérte emberséges cselekedetét, ám ekkor zord Zorán felmordult, és aszonta, úgy láccik itt másik előadás is van. Morgásával egy időben gyilkos pillantást vetett SP-re, asszem a nyaka kitekerésén is eltöprengett, ám győzött a józan esze: arra gondolt, az új gitárossal is lenne is ennyi macera.
Az utolsó tapsnál Zorán azt sziszegte a mikrofonba: Nem jövünk többet vissza!
És tényleg nem jöttek.
Ó, elfelejtettem írni, hogy csak három támogató maradt. A T-Mobile el.
És lécci, a Marczibányi térről ne felejts el beszámolót írni! Kérlek!
Fene tudja, biztosan a legtöbben a megszokott helyekre mennek, én is a Klebiben voltam a legtöbbször, itt eddig szerintem egyszer vagy kétszer lépett fel Zorán. De szerintem teltház lesz itt is, én már várom nagyon, imádom Zoránékat élőben hallani...
