Nekem nem aggályos, hogy ingyenes a belépő, hogy újdonság, hogy erre van lóvé, de MÁV dolgozókat meghallgatni nincs, merthogy az Ország minden részéről a vonat is ingyenben van.
Kedves jdr,
én csak leírtam
valamit, aminek
a szemtanúja voltam.
Bizonyára Önnek
könnyebb
volt így, mint az új
hozzászólásra klikkelni.
Ez az idézet nálam azért
nem jön be, mert akik
képesek egy disztökből
akkora nemzeti ünnepet
csinálni, amekkorát, s a
többi hülyeségükről nem is
beszélek, az Nekem ne
minősítse a mi
"érthetetlen szokásainkat"
Szerintetek a Parlament elé direkt oda szervezték azt a sok népet, vagy eddig Ők tényleg nem tudták, hogy már 21 éve szabadon meg lehet tekinteni a Nemzeti Múzeumban?
Számomra olyan fura emberkék nyilatkoztak a TV-ben : Pl:
"Most jól megmutattuk annak az SZDSZ nevű csoportnak, hogy milyen fontos is a SZENT KORONA", vagy
"Végre hála istennek és ennek a drága fiatal kormányunknak mi is láthassuk nem csak a komenisták tronolhatnak felette..."
A mai Magyar Hírlapban megszólaltatták azt a volt USA nagykövetet, aki akkor volt nagykövet hazánkban, amikor Carter visszadta a koronát. Szegény baromira nem értette, hogy minek kellett átvinni a koronát a parlamentbe és különösen azt nem értette, hogy hogyan lehet egy történelmi ereklyének közjogi méltóságot tulajdonítani, de hát hülye amerikaji, mit szólnak az ilyenek bele:)))
"A korona-gate ügy butaság Cikk a New York Times-ben a korona áthelyezéséről
"A korona-gate ügy valójában butaság, olyan belterjes vita, amely csak a budapesti körgyűrűn belüli bennfenteseket foglalkoztatja." A New York Times Hankiss Elemér szociológus álláspontját összegzi így a cikkben, amely tablót rajzol a magyar múltról és jelenről. A cikk szerzője idézi azokat, akik antidemokratikus tendenciák erősödésétől tartanak. Példaként a lap megemlíti a tavaly februári Vár-béli nyilas és SS megmozdulást csakúgy, mint az Ötvenhatos Intézet költségvetésének megszorítását, vagy a Kurír című lap megszüntetését. A legtekintélyesebb amerikai lap ugyanakkor megszólaltatja a kisgazda Pokol Bélát is, aki szerint az SZDSZ ezt a jelenlegi alkalmat is arra használja fel, hogy a nemzeti értékekkel szembe forduljon, és ebben megint támogatja a szabaddemokratákat az elfogult média is. (Krónika)
Érdekes, hogy milyen erős a média hatása. Éveken át a múzeumban lanyha volt az érdeklődés
a korona iránt, most pedig ezrek vártak a hidegben, hogy megnézhessék. Nem furcsa?
A ma reggeli Krónikában és az Index Politika forumában egyaránt arról biztosítottak, hogy hazám legnagyobb problémája, hogy mi van a koronával.
(Ehhez képest az egyre terjedő agyhártyagyulladás járvány, a közlekedési dolgozok januári 60-órás sztrájkja, a főváros összeomlás előtt álló közlekedési problémái, a belviz, ami miatt az alföldön ezreknek téglára kell tenni az ágyaikat, a totálkáros egészségügy nem politikai kérdés.)
Mivel Árpibácsi mandátuma a nyáron lejár igazán ráférne az országra agusztusban (mondjuk 20.-án) egy jó kis koronázás, az idő sürget ideje elkezdeni a szervezést Ibolya asszonynak!
Sziasztok!
Ki tudnátok segíteni egy kérdésben? Felmerült nálunk a vita: Miért Szent a Korona?
Nem úgy tűnik ez mintha bálványimádás lenne?!
No és mi hogy gondolták a Tv közvetítés alatt, hogy a Nemzeti Zászló _tiszteleg_ a Szent Korona előt..?!?!?!
...kérdésem tényleg nem provokatív szándékú, egyszerűen érdekelnének a hozzáértő válaszok!
sorry, ha ezek a kérdések felmerültek, nem volt időm végignézni a topicot!
Szép ünnepség volt, de hogy példátlan...
Annak idején Kádár alatt legalább ekkora ünnepélyességgel és ünnepség keretében szállították a Parlamentbe. Igaz, hogy később kipaterolták a múzeumbe, de most visszakerült, hála istennek.
A Parlamentbe került a Korona Példátlan ünnepség a fővárosban: díszmenet a Múzeumtól az Országházig 2000. január 1. 19:17
A korona a Parlament kapuja előtt (Curier fotó)
Példátlan ünnepségnek adott otthon a főváros: 2000. első napján a koronát és a koronázási ékszereket budapesti tízezrek sorfala mellett, a legmagasabb szintű biztonsági intézkedések közepette páncélozott autóban vitték el a Parlament kupolatermébe. Az ékszereket az egyetlen még élő koronaőr, Vitéz József nyugalmazott főhadnagy adta át a Köztársasági Őrezred Koronaörző Alosztálya parancsnokának, aki az öttagú koronatestület: -Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - engedélyével elhelyezte az Országházban és megkezdte őrzését. A koronát huszonegy ágyúlövéssel fogadták a Kossuth téren, az ünnepség elején pedig Orbán Viktor miniszterelnök beszédével megnyitotta a magyar millenniumi évet: ez a korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen - jelentette ki a kormányfő.
(BUDAPEST) A Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom eszmei birtokosa volt. Történelmünk korai évszázadaiban a patrimoniális felfogásnak, amely az országot a király magántulajdonának tekintette, ez szabott gátat, ez személyesítette meg az ország mindenkori önállóságát és függetlenségét, ez szabta meg társadalmi erőviszonyait. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja - Göncz Árpád ezekkel a szavakkal köszöntötte a parlament millenniumi ünnepségén, miután aláírta a Szent Koronáról szóló törvényt.
Orbán Viktor és Göncz Árpád fogadja a koronát
Hatalmas folyam az idő. Örök, és nincs ami feltartoztatná. Ezer év, harminchat nemzedék. Engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket azon a napon, amire ezer éven át vártunk - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédében elmondta: valami új, eddig nem voltnak a küszöbén állunk. "Nem az idő változott meg. Múltunk eddig is volt. De mostantól ezer év áll mögöttünk. Minden nép, amely meg tudott maradni, őrzi magában eredetét. Nekünk itt, ezen a helyen kezdődött el a múltunk, és kezdődik el a jövőnk."
Egyesek szerint úgy jósolhatjuk meg a jövőt, ha mi magunk alakítjuk - mondotta a miniszterelnök, ki hozzáfűzte: úgy tűnik békés idők jönnek. "Csatalakoztunk a nyugati világ nagy és erős szövetségéhez. Gondoskodtunk unokáink háboríthatatlan jövőjéről." Ez a korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. Ez is elegendő ok lenne, hogy ne múzeumi tárgyként, hanem a mindenkori magyar jelképnek tekintsük - gy a miniszterelnök.
Hazánknak olyan földet választottunk, melyen keresztül minden hadiút vezet. Mi bástyává tettük. Hazánkat háromfelé szakítottuk, hogy Európa egyben maradjon. Olyan otthonná tettük, ami Istenhez méltó, és embernek jó. A kezdet nem a vég - a mi ezredfordulónk kapukat tár ki. Magyarnak lenni sose volt könnyű feladat. Nem lesz könnyű ezután sem - fejezte be beszédét Orbán Viktor, ki boldogságot és békességet kívánva megnyitotta a magyar millenniumi évet.
A Nemzeti Múzeum előtt tömeg várta a koronát
Az ünnepi beszédek után a Köztársasági Őrezred Koronaőrző Alosztálya parancsnoka engedélyt kért Áder Jánostól, hogy a koronát a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe szállítsák. Az engedélyezést követően a múzeumban, mely huszonnégy éven át adott otthont a koronázási ékszereknek megkezdték azoknak az összecsomagolását. A koronázási jelvényeket különös gonddal csomagolták be: elsőként a kardot, majd a jogart és az országalmát, végül a koronát, melynek megérintésére egyetlen ember, egy régész szakértő jogosult.
A becsomagolást követően az ékszereket az egyetlen még élő koronaőr, Vitéz József nyugalmazott főhadnagy adta át a Köztársasági Őrezred Koronaőrző Alosztályának.
Biztonsági járművek tucatjai a páncélautók körül
A koronázási jelvényeket tartalmazó dobozokat koronaőrzők vitték a Múzeum előtt várakozó két páncélautóhoz, melyek különleges biztonsági óvintézkedések mellett, a rendőrség, a köztársasági őrezred, és több ezer fős tömeg kíséretében szállították a Parlament épülete elé, ahol a Korona Testület fogadta.
A Parlament előtt a Szent Korona tiszteletére felvonták a köztársaság zászlóját és az államfőknek, és a legnagyobb méltóságoknak is kijáró tisztelet jeléül huszonegy díszlövéssel köszöntötték a koronázási ékszereket.
Az ötfős Korona Testület
A koronáért ezentúl egy ötfős Korona Testület felel majd, melynek tagjainak - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia, és az Alkotmánybíróság elnöke - feladata a törvény szerint a korona elhelyezéséről, állagának megóvásáról, másolatok készítéséről döntenek majd.
A Szent Korona elhelyezésére a Parlament Kupolatermében került sor, épségét pedig koronaőrök őrzik majd. A koronázási jelvények a Parlament kupolatermében egy különlegesen biztonságos vitrinbe kerültek, melynek négy és fél centiméteres ragasztott üveg falában semmiféle fegyverrel nem lehet kárt tenni. A Szent Korona épségét különleges klímát biztosító berendezések garantálják: a fémek, az ékkövek, és az igazgyöngyök megőrzésekor azok különböző igényeihez kell igazodni.
A koronaőrök a vitrin körül helyezkednek el
Mindezt figyelembe véve a következőképpen alakították ki a Korona környezetét: az üvegbúra alatt oxigén helyett nitrogén van, így elkerülhető a ém részek oxidálódása. Az igazgyöngyök megóvásához magas páratartalmat kell biztosítani, ami ugyanakkor - az oxigén hiánya miatt - nem árthat a fémeknek. A hőmérséklet a búra alatt állandóan 22 Celsius fok, a megvilágítást pedig különleges módon oldották meg.
Őrségben az első váltás
A közvetlen, ultraibolya sugarakat is tartalmazó fény helyett - amely nem érheti a Koronát - 32 darab 1 méter hosszú üvegszálon alulról vezetik a fényt az üvegvitrinbe, melyben az üvegszálaknak minden oldalról 8-8 kivezetésük van, és a vitrin teteje felé irányulnak, ahonnan szórt fény verődik vissza az üveg belsejébe.
A képek a Curier fotószolgálatatól és a Magyar Televízió 1. csatornájától származnak
Magyarország királysága idején az állam működése a Szent Korona nélkül szinte elképzelhetetlennek bizonyult. A kiválasztott személy egyházi szertartás keretében vált "Isten kegyelméből" való uralkodóvá.Ameddig azonban nem történt meg a Szent Koronával való megkoronázás, a király törvényeit nem tudta maradéktalanul betartatni, azokat nem tekintették teljes érvényűnek. A XVI. század közepéig az uralkodókat Székesfehérváron, Pozsonyban, majd utolsó királyunkat Budán koronázták meg.
A koronázási szertartás - amit Nyugat-Európában a VIII. század óta kialakult szertartásrendek szabályoztak - egyházi és világi részre különült el. Az ószövetségi hagyomány, Saul és Dávid királlyá avatásának mintájára a trón várományosát szentelt olajjal megkenték - Magyarországon a fején és a jobb vállán -, majd fejére tették a koronát, és átadták a jelvényeket: a jogart, az országalmát, és a kardot.
A koronázás után a király esküt tett az ország törvényeinek megtartására, és vitézeket ütött lovaggá. Végül lóháton vágtatott fel a koronázási dombra, ahol a négy égtáj felé tett kardvágásával jelképezte az ország védelmét. A szertartást az Esztergomi Érsek vezette, és az ő kiváltsága volt a király megkoronázása is. A koronához kezdettől fogva kizárólag a kiváltságosok kerülhettek közel, és még kevesebbeknek adatott meg, hogy hozzá is érhessenek.
Első királyunk, Szent István szervezte meg Magyarországon a királyság intézményét. Az ő állam és egyházszervező munkáját testesítette meg a királyi korona, amit II. Szilveszter pápától kapott 1000-ben, és amivel az új évezred első napján megkoronáztatta magát. A pápa által adományozott koronának akkor kettős jelentése volt. Egyrészt a szuverenitást jelképezte: a magyar király spirituálisan közvetlenül a római pápától függött, és nem vált a német-római császár hűbéresévé. Másrészt a világi uralom jelképe volt a korona, amit a pápa azzal adott a királynak, hogy országában a Római Katolikus Egyház törekvéseit támogassa.
A ma látható Szent Korona két részből áll, melyet a kutatók szerint a XII. század utolsó negyedében építettek össze. A korona alsó, görög eredetű részén az egyik lemezen "Géza Turkia (Magyarország) hű királya" szövegű görög felirat olvasható a magyar uralkodó mellképe mellett. Felső része pedig egy középkori ereklyetartó. Eredeti alakjában a keresztszerűen összeillesztett pántokat tizenkét apostol képe díszíthette, és a négy pántot a trónoló Krisztust ábrázoló lemez foghatta össze. A pántokról egy-egy lemezt levágva csupán nyolc apostol képével építették be a szent ereklyetartót a koronába. Egyes feltételezések szerint 1166-ban már létezett a magyar királyságot szimbolizáló, és ma is látható Szent Korona, amely mindennek alapján már több mint 800 éves.
A Szent Korona birtoklásáért trónviszályok dúltak, hatalmi harcokat, háborúkat folytattak. Megesett, hogy külföldről történő hazaszállítása közben vesztették el, akadtak történelmi személyiségek, akik egyszerűen eltulajdonították, voltak, akik titkon őrizték, de előfordult az is, hogy zálogba tették, vagy menekítés közben elásták, sőt, Kun Béla még elárverezéséről is tárgyalt. Sokszor hurcolták el az országból, és hazatérésekor mindig országos ünnepséget rendeztek.
A atárjáráskor IV. Béla magával vitte Spalatóba és Trauba, majd a vész elmúltával ismét helyére került Székesfehérvárra. Ekkor már szentnek nevezték és ez a jelzője állandósult is, mivel a korona egyre nagyobb közjogi szerepet kapott az ország életében.
A XIII. század végén, mint Szent István koronájáról beszélnek, s így említik az utolsó Árpád-házi királyunk, III. Endre koronázásakor is. Ezután a korona Csehországba, Erdélybe, majd Ausztriába került. 1464-ben csak hatalmas váltságdíj ellenében sikerült hazahozni, Hunyadi Mátyást pedig emiatt csak trónra lépésének hatodik évében tudták megkoronázni vele.
A Szent Korona őrzési helye a következő századokban - veszélyes helyzetekben való menekítését leszámítva - nagyrészt Pozsony lett. Ezután kisebb-nagyobb hányattatások után 1867-ben Ferenc József magyar királyt koronázták meg vele.
A koronázási jelvények sorsa 1944-ben, Szálasi Ferenc hatalomra kerülése után ismét válságosra fordult. Előbb a budai várban ásták el, majd a koronaőrséggel együtt Veszprémbe, Pannonhalmára, Kőszegre, Velembe, végül az ausztriai Mattsee-be vitték. Innen került az amerikai hadsereg kezébe, majd Augsburgba és Wiesbadenbe, ahol egy-egy amerikai és német kutató megvizsgálta, és közzé tette az eredményeket.
Végül az Egyesült Államokba vitték, és ott őrizték őket, sőt, bizonyos javításokat is elvégeztek rajtuk. Carter akkori amerikai elnök döntése alapján Vance külügyminiszter ünnepélyes keretek között 1978-ban származtatta vissza a koronázási jelvényeket a magyar népnek, melyeket azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban őriztek, ahol bárki megtekinthette őket.
Egyszerűen nem tudják magukat fékezni a TV1-en. Minden valószínűsítendő kijelentést 100 %-os biztonság formájában fogalmaznak meg. Úgy viselkednek, mintha az abszulútum birtokában lennének.
JÓZSEF ATTILA így köszöntötte a Szent Jobbot, köszöntsük mi is a Szent Koronát!
Keresztények, ti hajtsatok fejet –
A mai nap az örökéletű Szent Jobb
Malasztja száll s a hívő lelekeket
Megedzi. Zengjen zsoltárunk – ott fent jobb.
Lesz élni majd, ha bús fejünk felett
Az Úr hatalmával vigyáz a Szent Jobb –
Oh áldjuk, áldjuk százszor e kezet
S emelkedjünk fel Krisztushoz, ki lent volt.
Valamikor a topic elején HJM már belinkelt egy SZM. írást a Hetekből. Elkezdtem
elemezni, és az első három mondatból a tájékozatlanságon kívül már belső
ellentmondásra is rámutattam. Ennyit arról a "történész"-ről, aki Németh Sándor
lapjában publikál.
Szlovákiában repesni fognak az örömtől. Végre lesz koronájuk, mégha másolat is.
Csak nehogy gyanakodni kezdjenek a magyarok ajándékaival kapocsolatban.
Egyszer fehér lovat is kaptak...
Kedves HJM, csak annyit írtam, h 3 mondatból ráéreztem, kiből jött ki, nem többet.
Egyébként SzM mindig lebuktatja ezt a szemét jobboldalt. Röghöz akarják kötni a jobbágyokat, ezért van az egész. De hát mit várjon az ember vkitől, aki "valószínűtlenség"nek nevezi a Korona jogállását és a Szentkorona tant. Történészként legalább annyit tudhatna, h dokumentálhatóan soxáz éven át ez a "valószínűtlenség" volt a jogrend alapja. Hogy a nemzeti egység neki "semmitmondó fogalom", azon már meg sem lepődik az emberfia.
Szal vélemény ez is, de hogy "megfér"ne Pap és Zétényi mellett, az azért talán túlzás ("inkompatibilis"). (De jól tetted, h belinkelted, én tisztelem a másságot 8-) ) p.
Kedves Patmore ha hiszed. ha nem ez a _vélemény_ is jól megfér Csomor, Pap G., Zétényi véleménye mellett.
Így legalább egy kicsit "árnyaltabb" a kép...
;-)
Kedves Mario Brekt 1999-12-28 19:54:16 (897) !
Köszönöm a könyvet, megkaptam. I.Endrét nem felejtettem el, csak nekem meg "Groovie"-m van.. :(
Kedves HJM 1999-12-29 10:56:34 (899) !
>> Ugocsa coronat <<
Na most, ha hiszed, ha nem, de ezt a három mondatot olvastam el, és tudtam h Szabó Miklós írta. p.
A kormányzó jobboldal a korona fetisizálásának meghiúsult kísérletével elszenvedte eddigi legnagyobb vereségét. A vereséget ugyan nem a politikai reálszférában, hanem a szimbolikus térben szenvedte el, de a jobboldal éppen ezen a téren érzi magát erősnek. A mai jobboldal Marx tétele alapján áll, amely szerint a politikai szimbólum behatolva a néptömegek körébe anyagi erővé válik.
"...A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint továbbra is napirenden szerepel az a terv, hogy a Szent Korona egy-egy másolatát elküldjék Horvátországba és Szlovákiába. Ez a gesztus – Visy Zsolt megfogalmazása szerint – kifejezheti a három állam szoros, baráti összetartozását, hiszen évszázadokon keresztül a történeti Magyarország részét képezték, és most közösen magukénak érezhetik a millenniumot. Jóllehet, a gesztusnak csak akkor van értelme, ha a partnerek kedvezően fogadják azt. Az erről szóló tárgyalások, amelyeket a Külügyminisztérium folytat, még nem fejeződtek be – tette hozzá Visy Zsolt. (V. Gy.)"
Különbség van aközött, hogy valakinek vagy valaminek van-e tekintélye, vagy pedig
a tekintélyelvet egy vitában érvként akarjuk felhasználni. (Ráadásul hibásan. Amint
az adott vitában a hivatkozott tekintélyt kíséreltem meg kétségessé tenni.) A Szent
Koronával kapcsolatban pedig semmi "tekintélyelvi kérdésről" nincs szó. A Szent
Koronával kapcsolatban it azt vitattuk, hogy mi a magyar Szent Korona? Jelképez-e
valamit és mit jelképez. A királyságot vagy a magyarságot? A régi korabeli magyar
demokráciát (mert már Werbőczy is úgy írja - ez volt akkor a korabeli politikai
köztudatban -, hogy az ország nemesei ruházták fel a hatalommal. Ugyanúgy, ahogy
a köztársasági elnöki funkció hatalmi jogkörét is a választók akaratából (?)
választott országgyűlés határozta meg. A kérdőjel arra utal, hogy ezt még a régi
országgyűlés tette a paktum alapján.) Meg arról vitáztunk, hogy mennyire egyházi
vagy nem egyházi jellegű.
Nekem nem a tekintéllyel mint olyannal van bajom, hanem avval, ha a tekintélyt
érvként akarják kijátszani.
