Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Igen a 211-esek ebből a tartományból kaptak, de a kékek csak akkor, ha elveszett az eredeti rendszámuk. Amennyire emlékszem, kékből eredetileg GC-45 alatti sorozat nem is volt a BKV-nál.
Nem vagyok egy lelkes tag, inkább csak álmélkodni tekintek be időnként. Ami piszkálja a fantáziámat az az ominózus fotón is látható háromszög jelzés az Alfa jobb végében. Ez állítólag piros kellett legyen és a "négykerékfékre" figyelmeztette a mögöttes forgalmat. Létezett nikkelezett-krómozott verzióban is, nem az volt a jellemző... Színes fotót tud-é valaki, ami erről fennmaradt? A fotó egy a Páger művészurat méltató cikkből származik. Máig emlékszem, amikor leadták egy filmjét és másnap bemondta a tv a halálhírét: Műsorváltozás volt, A Felmegyek a miniszterhez c. filmet adták, soron kívül. Egyik kedvencem. Bocs a rizsáért!!
Engem azzal a legendával traktáltak, hogy 1974-ig állampolgári jogon lehetett autót vezetni külön engedély nélkül. Mondjuk ahogy vezetnek, ezt is el tudom hinni. Persze ennek is vannak előnyei, Franciaországban mászkáltam egy belga rendszámú autóval, mindenki nagyon óvatosan közlekedett körülöttem.
Ez igy, ebben a formàban nem fedi teljes egészében a valosàgot.
Az elméleti tanfolyam (kresz) kötelezö, viszont vezetni bàrmelyik felnött hozzàtartozo, aki legalàbb 2 éves jogositvànnyal rendelkezik, tanithat. Ezutàn, ha elég felkészültnek érzi magàt a tanulo, jelentkeznie kell gyakorlati vizsgàra, ahol a tulnyomo többség természetesen meg is bukik. Ilyenkor veszik igénybe professzionàlis oktato segitségét orànként 80-120 euroért.
Ettöl függetlenül rettenetesen szerencsétlenül vezetnek, az igaz.
Más "legendát" ismerek a pirosbetűs rendszám hátterében: Belgiumban nem tanfolyamköteles a személyautó-kategória, csak vizsgázni kell, de nem "kérdezi" senki, hogy hol, hogyan tanulta meg (mármint a gyakorlatot - biztos a "vérükben van"...). Más országokban a tanfolyam elvégzése is kötelező.
Krefeldi kollégáim vicceltek mindig azzal, hogy Belgiumban azért adnak ki pirosbetűs rendszámokat, hogy messziről lássák, hogy olyan országból jön az autó, ahol ha valaki megbukik a személyautó-vezetői vizsgán, rögtön jogosítványt kap lakóautóra. Miután két ilyen lakóautós majdnem megölt egyszer Coniston közelében, ezt készséggel elhiszem.
Hja, akkor még ezek biztosan nem voltak. Most pl. a személygépkocsiknál négy- vagy ötajtós, ötszemélyes, teljes pedálsor (tehát gáz, fék, kuplung), stb. stb. az előírás. Én 1982-ben még Trabanton (kétajtós ugyebár) tanultam és vizsgáztam, csak fékpedál volt pluszban rajta. És hogy legyen rendszám is (élénken emlékszem rá): TG-51-34 :-)
Magyarországon is van ilyen előírás. Még szigorúbb is a Belgiuminál.
24/2005 GKM rendelet:
A 2003. év december 1-jét követően oktatásba bevont járművekre vonatkozó előírások 1. A járművek követelményei kategóriánként ... C kategória C kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzők: aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 8 m szerkezeti hosszúság, ab) legalább 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, és a vizsgán a tényleges össztömeg legalább 10 000 kg, ac) legalább 80 km/óra tervezési sebesség, ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetőfülke, ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény, af) vezető által működtetett kézi sebességváltó karral rendelkezik; b) kötelező felszerelések és tartozékok: ba) legalább 8 előremeneti fokozatú nyomatékváltó (sebességváltó), bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS), bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, bd) sebességkorlátozó, be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
Egy sarkadi halottszállító kocsi,gondolom Renault valami volt. Ha letakarjátok az elejét akkor szinte ugyanaz mint az Avia A 21,ami szintén Francia licensz. Nekem ZA 131-nek tünik,de ennek nem UA 131-nek kellene lenni? Vagy csal a fotó?
Belgiumban a tehergépjármű vezetésnél előírás, hogy csak zárt, min 5t hasznos teherbírású, dobozos teherautón lehet képezni és a teherautónak min. 7 méternek vagy hosszabbnak kell lennie.
No azon vagy megtanulsz pontosan tolatni, vagy nem.
Például ilyen, vagy hasonló lehet :
S ennek még van rendszáma is, úgy hogy ON topik.............................:-))))
Akkor viszont kerek a történet. Szegeden vették őket először nyilvántartásba (akkor jó az 58-as számmező), viszont Berettyóújfalu a debreceni járműkerület, tehát amikor odakerültek akkor kapták meg a D-t. Legalábbis én erre tudok gondolni.
A tanulókocsin a plató hátfala még nem került vissza a helyére. Ugyanis az ATI-nál hosszú időn át a teherkocsik így kószáltak. Aztán a "gonosz igazgató" (Moharos Kálmán) elrendelte a visszaszerelésüket és ezzel rászorította a "tanár urakat" arra, hogy tanítsák meg rendesen a tükörből való tájékozódást. Érdekes, hogy ez a - szerintem is ostoba - gyakorlat az MHSZ-nál nem dívott.
Szabadjon beleokoskodnom egy csöppet. A feltett kérdésre persze nem tudom a választ. De arra szavazok, hogy a külső és belső kép ugyanazt az Uhry-féle kocsiszekrényt mutatja. A belső kép szerintem így helyes. A szélvédő fölötti ablakokon kívülről olvasható lehetett a felirat. Vélekedésemet az is alátámasztja, hogy a kép közepén levő stempli így olvasható.
Én sem hittem először, de tényleg '73 dec. - '74 dec. között jöttek a háromrészű szellőzőablakos kocsik (én abszolút fordítva emlékeztem). Vszínű '74-ben kaphatta az új ablakokat a 47-57.
" Újjáépül, szélesedik Pécsett a Rákóczi út egy jelentős szakasza." - kezdődik az 1977-ben készült képriport. (Csak annyi magyarázat, hogy a Rózsa Ferenc utca a mai Alsómalom utcának felel meg.) Forrás: Dunántúli Napló 1977.08.03. " f:regipecs
Pont fordítva. A szines kèp az eredeti àllapotot mutatja.
Az első 260 as sorozat mèg a fèlben eltoható ( szines kèp szerint) ablakokkal jött ki. Az is lehet, hogy valami baleset miatt kellett oldalablakokat cserèlni, akkor meg màr csak ez a kivitel volt raktàron. De ha Valaki tudja a pontos törtènetet, ossza meg velünk. Trizs valószinüleg a nagymèretű oldalszellőzőkkel szeret kocsikra jellemző törtènetet írta le. Ezt is jó volt megtudni, mièrt nincs szellőző az oldal viszonylat jelzők előtt. Bàr, ha jól emlèkszek a 80.-as èvekben a volànnak voltak 260 as ikarusai, ahol az oldal tàbla tartó doboz egy nagymèretű szellőzős ablak mögött volt.
Háát..., sajnos nem találok egyértelmű egyezést, a 800608006180394 valamennyire mutatja a környéket
az oldalra helyezett villamos sín és bazalt kocka burkolat a 60-as években tényleg nagyon gyanússá teszi, viszont a manzárd tetős ház, szabadon álló beépítés meg divatárubolt nem annyi jellemző a Váci útra.
"X. Y. a BPI-ZZZ frsz-ú Ikarus 435.06 típusú autóbusszal 20ZX. YY. 01-én 1Z óra KK perckor megállt a Budapest, XXV. ker-i BKV buszmegállóban (ZZZ u. YY.). A WWW-es viszonylatszám felszállóhelyén leparkolt, párhuzamosan az útpadkával, sík, aszfaltozott útfelületen. Elmondása szerint üres fokozatba kapcsolta a sebességváltót az előválasztó-gombbal, a rögzítőféket működtette, de a motort nem állította le, majd elhagyta a vezetőfülkét, amit lezárt, és az első utasajtót is bezárta. Ezt követően gyalog a Y. Z. u. ZZ. szám alatti lakóház előtti járdaszakaszhoz sétált, ott telefonálni akart. Közben észrevette, hogy az autóbusz elindult, felé halad, és így X. Y-t a Y. Z. u. ZZ. szám alatti lakóház falának nyomta. A balesetben X. Y. súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
X. Y. a helyszínelés során műszaki hibára hivatkozott, de fontos megjegyezni, hogy a helyszínre érkező BKV vonalműszaki szolgálat szerelője, V. W. műszaki hibát nem tapasztalt. A vizsgálatról a helyszínelést végző Z. W. r. ftőrm videofelvételt készített. A tárgybani autóbusz lefoglalásra került és rendőrségi telephelyre szállították."
Vizsgálatom eredménye:
"- Az autóbuszon olyan műszaki meghibásodás, amely a balesetet okozta, okozhatta, nem volt észlelhető.
- Az autóbuszról a rendelkezésre álló javítási, karbantartási dokumentáció alapján balesetet okozó mulasztás, vagy hanyagság, nem volt megállapítható.
- X. Y. buszvezető a szakértői szemlék tapasztalatai és a rendelkezésre álló információk alapján a motort járva, a sebességváltót fokozatban hagyta, a rögzítőféket pedig nem működtette, de az első utasajtót bezárta (ezért az ajtófék nem kapcsolt be), így a történhetett az meg, hogy a busz a kúszónyomaték hatására elindult, és elsodorta, a házfalnak lökte.
A nuillszéria (260/280) kocsijai még úgy jöttek ki, hogy valamennyi ablak felső egynegyede elhúzható volt.
De az egyik busznál el volt húzva az ablak és felette lévő viszonylatjelző szekrénykéből az akkor még fém viszonylatjelző tábla olyan szerencsétlenül csúszott ki, hogy a megállóba érkezéskor az ablakon kihulló fém tábla telibe találta az ott álló nénit.
A néni nem halt meg, de költői túlzással a tábla megskalpolta.
Jött a hatóság és elrendelte, hogy minden olyan ablakot mely mögött táblatartó szekrényke húzódik teli ablakra kell cserélni.
Mivel ez a dolog az Ik-260/280 forgalomba állítása után derült ki, így az első sorozatokat leszámítva (pár száz busz) nem okozott nagy gondot.
A csuklóson is elkezdték cserélni, ott értelemszerűen kettőt.
Egyet a csukló (harmadik ajtó) után.
Később az Ikarus egyik mérnöke a szilárdság megnövelésével magyarázta a teliablakok ügyét.
Mikor rákérdeztem nála az öreg néne esetére, kiderült nem is ismeri a történetet, mert Ő akkor még nem is dolgozott az IKARUS-ban.
Vajon milyen okból volt szüksèges cserèlni a màsodik ès harmadik ajtó közötti oldal ablakokat ? A GC 4757 esről kèszült kèt fotón eltèrő a szellőző kivitele.
Az esetet évekig tanítottam a közl.mérnök jelölt hallgatóknak, mint a
KÖZFELTŰNÉST KELTŐ BALESET
példáját.
A közforgalmú közlekedési társaságoknál van ilyen kategória, melyben személyi sérülés nem történik, az anyagi kár vagy csekély, vagy csak közepes, de a közfigyelmet annyira negatívan irányítja a társaságra, hogy az ad jogi alapot, a munkavállalóval szembeni fegyelmi fellépésre.
Kopó emlékeim szerint, ezt a történetet már megénekeltem .
Itt is.
OFF-1
Tehát 1979-ben vagy 1980-ban az egyik gumicsizmás (szerződéses) járat behozta a kb. 20-25 utasát egy budapesti építkezésre, valahonnan Budapesttől 30-60 km-re lévő faluból, kb. 5,40-re.
A munkások (kubikosok) kiszálltak, a busz meg bezörgött az Andor utcába.
Ott tankolt, mosatott, napi vizsgázott és legkésőbb 7,30-ra tűzkészen állt.
Ilyenkor kb. 50%-ban kaptak vmi kiegészítő, iciri, fuss ide menj oda feladatot.
Az estek 50%-ban nem kapta.
Álltak és vártak du. kb. 14,00-ig.
Akkor kimentek a munkagödör szélére, felvették a 20-25 fő gumicsizmásukat és hazagurultak a faluba.
Fájront.
Egyik napon az egyik ilyen busz (IK-255) azt a feladatot kapta, hogy de. 10.00-re álljon ki az Engels térre.
Vegye fel a turista csoportot + idegenvezetőt és csináljon velük egy városnézést.
Ennek fix útvonala volt.
Minden Andor utcás sofőr ismerte és 80-85%-k úúútálta ezt a fuvart.
Hősünk kiállt a csillogó-villogó, tiszta kb. 6 éves Ikarus-255 autóbuszával.
Felvette a csoportot, és elindultak a nagykörre.
A harmadik kiszállós megállóhely a budai vár volt a Dísz téren.
Oda kb. 11.00 körül érkeztek meg.
A Dísz tér és környéke már csurig volt turista buszokkal. ezért hősünk kiszállított majd helyet keresett mert a csoport kb. 40 perc múlva ér vissza a buszhoz.
A Palota úton, a váron kívül talált szabad helyett a busznak, a bal oldalon.
Ő volt sorban lefelé, a negyedik busz.
Előtte állt még egy busz is.
Kb így :
Kiszállt Ő is, s mivel a sorban idegen buszok voltak, visszaballagott a Dísz térre, mert ott látott más volán buszokat, hogy azok vezetőivel beszélgessen.
Egyszer csak szaladtak felé a külföldi buszvezetők, hogy elgurult a busza !
És tényleg.
Hősünk busza állt nyugodtan kb. 2-3 percet, majd elkezdett a nagyon lejtős úton gurulni.
Mivel a kormány teljesen balra volt tekerve, azonnal felugratott a járdára majd onnan a mély, még meredekebb szakadékon felgyorsult.
Majdnem 45 fokos szögben száguldott lefelé a füvön, részűn.
Lent 90 fokban keresztezte a Palota utat, azaz áttört rajta, áttörte a Palota út nyugati falán húzódó vastag kovácsoltvas kerítést és kb. 8 métert zuhant a levegőben, amíg leesett a Logodi utca 5.számú ház hátsó kertjébe.
Merőlegesen a Palota útra és a Logodi utcára.
Nem ért hozzá a házhoz.
Nem ért hozzá a hátsó kőfalhoz.
Mintha egy órás az újjaival épp hogy behelyezte volna arra a szűk helyre.
Az Ik-255 első sorozatból ezeket a paraszt üléseseket*** nagyon nem szerették a buszvezetők.
Mondjuk nyilván nem azért égett ki de a nem szeretettség tény.
Majd minden úton volt utaspanasz.
Nem elég, hogy városi busz ülések voltak bennük, hanem rendkívül szűkre is székezték ezeket a buszokat.
A képen látható kiégett GC 32-66 frsz-ú Ik-255-t (szerintem) azért vontatták a Sallaiba, mert akkor, a '70-es évek közepén még kevés helyen csináltak vázcserét.
Az Ikarus ontotta (ha kértél) új vázat, tehát ha a motor nem sérült akkor vázcserével, plusz teljesen új huzalozással és belső tér újjáépítésével, újra alkották ezeket a buszokat.
Erről hamar, már a '70-es évek végén leszoktak, mert az ilyen munkák élőmunka igénye rendkívül nagy volt.
Egyszerűbb volt leírni a sérült buszt és újat betenni helyette a forgalomba.
Példa = a kb. 1980-ban a budai várból lezuhanó Ik-255, kb. 10 métert zuhant és alig sérült.
Mégsem építették újjá, mert a sérületlen buszt a tűzoltók jól összeroppantották a kiemelés során.
*** = nem szeretnék senkit megsérteni, de valóban így hívták ezeket az üléseket a köznyelvben.
Eredetileg a Pesti Napló Képes Melléklet 1927. június 5-is zámában jelentek meg a fotók. Hodács János Első Alföldi Autókarosszéria és Kocsigyár Szeged készítette a felépítményeket Fiat alapon. A rendszám valóban D-vel kezdődik, de nem ez az érdekes. Hanem az, hogy Ferenczi Rezső autóbusz-vállalata felirat olvasható. 1-es és 2-es számú busz
Márpedig Ferenczi János Rezsőről eddig egy másik fénykép volt ismert, ahol inkább a Jánosra koncentrált: 1927-ben berettyóújfalui lakosként a Szeghalom-Debrecen járatra kapott engedélyt, ahol nagyjából egy évig közlekedett az alábbi jármű.
Namost vagy 2 különböző emberről van szó vagy szokás szerint a bácsi több vasat tartott a tűzben.
Ferenczi-ügyben bónusz kérdés. Ez az Uhry-féle fotó az iho.hu-ról származik. A lenti kép a Győr-Sopron-Moson Megyei levéltárból. Vajon ugyannak a busznak a belsőterét látjuk?
Tiberius kolléga úr kiválóan levezette az '53-as KRESZ (1/1953 (XII.4.) BM r.) előtti rendszert. Az '53-as KRESZ írja elő a pótkocsik önálló rendszámozását, és több pótkocsit üzembentartóknak kérésre innentől engedélyezhető a pótkocsik több járművel való vontatása. A kép szerintem 1954-es, amikor MÁR a rendszámot fel kellett festeni a tgk-k és a pótkocsik hátfalára, de még nem volt minden pótkocsinak saját rendszáma.
@pumukli89: Ezt nem tudom. A korabeli szabályozásokban így szerepel, és ami fotót találtam erről, az is ezt mutatja.
A szabályok szerint egy adott pótkocsit egy adott járművel volt szabad vontatni. A pótkocsi a hatósági vizsga során nyilvántartási számot kapott, amit 1) beütöttek a pótkocsi alvázába és 2) a vontató jármű forgalmi engedélyébe és igazolólapjára is felvezettek.
A rendszer legbővebben az 1929-es KRESZ-ben van kifejtve:
Ez az utóbbi két kitétel az 1948-as rendeletben is benne van, a pótkocsi tudomásom szerint az 1958-as rendeletig nem szerepelt önálló járműként.
A következőkben trizs77 megbízásából beszkennelt képeket fogok feltenni. A képek egy része eléggé el nem ítélhetően külföldi rendszámokat tartalmaz, vagy ami még szörnyűségesebb nem is lesz rajtuk rendszám. A rendpártiak ezeket semmiképp se nézzék meg! De mindketten úgy gondoljuk, hogy a szélesebbkörű érdeklődéssel bíró olvtársakat érdekelhetik ezek is.
A svéd rendszámú Volvo-s kép az Autó-motor c. újságban is biztosan megjelent, valamikor a hetvenes évek közepe-vége táján, az x y z megye útjain sorozatban, mint a megyei csodálatos Afit-szerviz. De a megyét tippelni sem merem már.
A személyautó gyártásból nehéz lenne kirekeszteni a Steyr-t. Ők csinálták a fegyvereket, a katonai kerékpárokat és a teherautókat. A Puch készitette a civil bicikliket, robogókat, motorkerékpárokat.
Volt ilyen Magyarországon forgalomban, találkozott/hallott valaki ilyenről? Ne adj isten van valakinek még magyar képe ilyenről?
Az Autózás az ötvenes években c. könyvből tudom, hogy volt egy darab 4x4-es Pobeda az országban (Wikipédia szerint GAZ M72), de én ezidáig a cabrio létezéséről sem tudtam. Mondjuk ha a számokat nézzük (megint Wikipédia), 3-szor annyi cabriot gyártottak, mint M72-t, úgyhogy akár három is lehetett nálunk :))
Nem is emlékeztem, hogy ebből volt kocka is. Régi képeket nézegetve láttam, hogy a Zsolnay tényleg gyártott kockaforma keramitot, ennek ellenére az én fejemben a Drasche-féle tégla maradt meg csak, mint keramitburkolat.
A képen a sárga keramit látható. Az bizony nagyon csúszott. Elég volt hozzá az esővíz is. Szerintem a busz sem a vezető akaratából van ilyen pózban. Az én tippem a X., Sírkert utca.
Mintha erről az útszakaszról szerepelt volna már kép .Valamelyiktek említette , hogy a falevelek miatt ősszel az esőben piszokul csúszott ez a rész . Hol vagyunk ?
No , hát akkor bizony elírták a fényképem hátulján az évet .
Itt egy másik kép és másik Wartburg , a hátsó szélvédőn lévő matricák mennyiségéből ítélve valószínűleg ez is átrendszámozott lehetett . Brno 1959 július vége :
@504LACI: Kérdés, hogy ez új kocsi volt akkor vagy átrendszámozott, és hogy hol kapott rendszámot? A CA-41-16 '58.10.15-i budapesti kiadás volt, mint új kocsi.
A rendszámcserét az 1/1958. (IX. 2.) B.M.-K.P.M. rendelet írta elő, új járművekre már októberben az új táblákat adták, az átrendszámozásokat november elején meg kellett kezdeni.
FH 161-nek vélem. Az Opel Blitz biztos. A tulaj adatait nem tudom elolvasni. Az utolsó képen a rendőrrel vihorászó hapsin vasutas bunda van. Annak idején ilyenre vágytam, de csak hosszú sofőrbundám volt.
@Kondorfa: A forgalomból kivont járművek rendszámtábláit egy évig őrizték, utána selejtezték. A selejtezésről 1977-ig a BM központi Anyagszertár gondoskodott, 1977. január 1-től viszont a BRFK Közlekedésrendészete és a megyei RFK-k Közlekedési Osztályai intézték, éves rendszerességgel. A megsemmisítés bizottságilag, beolvasztás útján történt az erre kijelölt vállalatoknál (Székesfehérvári Könnyűfémmű, Csepel Művek Qualitál Könnyűfém Öntöde). Ha a jármű megmaradt, a forgalmi engedély a tulajdonosnál maradt (igazolta a tulajdonjogot, és ezzel volt lehetőség egy esetleges újbóli forgalomba helyezésre is).
Ennél rosszabbat mondok (írok ) ! Ennek a képnek a hátulján 1960 szerepel . Ami egyfelől jelentheti azt , hogy a kép korábbi tulajdonosa (készítője ?) igen rossz memóriával rendelkezett . Vagy azt , hogy az átrendszámozás néhány (?) járműnél eltolódott ' 60 kora tavaszára ....
A 80-as évek első felében a Bp. XXII., Bányalég utcában volt egy ilyen nagy bontó. A 3-as autóbusz vonalának megismerése céljából jártunk arra és persze mindannyian bementünk és vásároltunk. Egy BMW-vel érkezett egy néni és a pult mögé érve átvette az irányítást. Valamelyikünk kiválasztott valamit, megkérdezte az árát, mire a néni mondott valamit. Ekkor odalépet a tulaj és elég arrogánsan leintette azzal, hogy itt csak neki van joga az ármegállapításra. Amikor a néni megszégyenülve elment, ránézett a társuk kezében levő cuccra és mondott egy árat. Ami kevesebb volt az előbbinél. Mi meg kijövet jót röhögtünk rajtuk.
Bontók már akkortájt is voltak homályos emlékeim szerint, csak azt nem tudom, hogy autószerelő műhelyek hátsóudvaraként alakultak ki, vagy valami hivatalos formában is végezhettek kifejezetten bontási tevékenységet.
Gondolom nem egyszerre számozhattak át mindet. Volt itt már olyan zalaegerszegi kép ahol az egyik buszon még a régi,a másikon már az új rendszám van felszerelve. A képen volt az évszám.
Szép. Bár az a gyanúm, hogy ez sosem volt járművön, hanem a '90-es rendszámváltáskor megmaradtakból való. Volt is ebből botrány abban az időben, mert a ki nem adott YJ-75-ös sorozatból jópárat elloptak és állítólag fel is szerelték illegálisan.
Ott a két lökhárítóbaba alatt nem lehetett benne izzó ? Csodálkoznék , ha a precíz németek ezt nem oldották volna meg anno !
Az a baj , hogy sajnos pont az BMW (EMW) 340 -hez nincs kezelési utasításom . Abból gyorsan kiderülne ! Ha valakinek van , vagy van ilyen kocsija , írja már meg legyen szíves , mi helyzet !
Igazad van . Lehet ,hogy a hazai előírások akkoriban nem engedélyezték az eredeti helyén , a lökhárítón történő rendszám elhelyezést ? Talán túl alacsonyan lett volna ?
Sajnos itt a sor végére került , ezért nem látjuk a hátulját :
Ha volt szabályos rendszámtábla-világítás, akkor ez teljesen szabályos. (és volt, mert látszik a lámpatest a képen). A belinkelt chemnitzi BMW esetében viszont nem látom, hogy hol volt a rendszámtábla-világítás.
A BMW sofőrök már akkor is különcködtek ! :) Az eredeti rendszám helyére egy BMW feliratú tábla került , a rendszám pedig felköltözött a csomagtérfedő felső részére . Mennyire volt ez szabályos ?
Igen ez Rákoskeresztúr Pesti út (31-es út) a busztól balra van a Medical Center ,jobbra a régi Tanácsháza és OTP melette pedig a DM régen cipőbolt volt.
Egyszerű volt a tolatás ezekkel a pótokkal: arra kellett figyelni, hogy a tükörben ne látszódjon ki a gép méreteiből, mert, ha megláttad, már kitört valamerre. Az csak segítővel volt lehetséges, ha rámpa mellé kellett tolni.
Milyen volt tolatni ezekkel a a szerelvényekkel? Nem lett volna egyszerűbb ugyanolyan platószélességgel gyártani mindkettőt?
" A Soroksári út a Boráros tér és a Petőfi híd pesti hídfője felé nézve, 1968. július 16. Zajlik a Soroksári út átépítése (a villamos már az út Duna felőli oldalán jár, az utat fél szélességben már leaszfaltozták, a régi villamossíneket még nem bontották el), jobbra a Dandár utca, a háttérben jobbra fent a Bakáts téri templom tornya (Fényes Tamás felvétele) "
No, akkor ez egy ritka példány. Még hezitáltam is, hogy betegyem-e, mivel csak részben látszik. Egyébként nekem azok a 620-as lámpások igen tetszettek.
Most értem ide, mire a helyes megfejtés megszületett, de hadd egészítsem ki néhány gondolattal.
Egyik nevezetes gyerekkori élményem volt, amikor megláttam először egy ilyen buszt.
1962 végéig Ik60 nem létezett alsó ezüst sávval, csak az újabb típusok és a csuklósok. A Sallai főműhely 1962-ben egész éven át a csuklósokat készítette teljes erőbedobással, az 59-ben gyártott Ik60-asok főjavítása ezért csúszott.
1963 január elején egyszer csak megpillantottam egy ezüstsávos Ik60-ast, a rákövetkező napokban többet is. Ilyen hátfallal, amilyen a képen van: GA 08-91, -92, -97 és -67. Ebből a sorozatból mindössze ez a 4 készült így, még januárban módosították a tervet és áttértek az Ik620-as hátsólámpák alkalmazására (egyúttal a rendszámot is alacsonyabbra helyezve).
Továbbá láttam még annak idején ilyen hátfal-kialakítással GA-04-95-öt, valamint GA-07-97-et is, de ez utóbbit ezüst sáv nélkül.
Ha pótkocsi lenne, nem "ül" a GA rendszám (szerintem XA kellene). Azonkívül a pótkocsik fényvisszaverő prizmája akkor (és még most is, a csuklósoknál úgy 2012 táján változott meg) háromszög alakú kellett legyen, ezen meg egyértelműen kerek van. A hátsó ablak is gyanús, emlékezetem szerint - tévedés joga fenntartva - mindegyiknél háromrészes volt. Ugyanakkor Ik60-as volt egyrészes ablakkal. A hátsó (iker?)-kerék mögötti túlnyúlás azonban valóban kocsinak látszik, bár ki tudja. Utolsó érv: a 98-as viszonylaton soha nem járt pótkocsis busz, azok a 62-esen voltak tipikusak...
Nem ezt kerestem , sőt , igazából azt sem tudtam , hogy ilyenem van . Szóval ' 75 - ben volt 25 éves az ÉPFU , s az erre kiadott ismertető akadt ma a kezembe . Mivel a múltkor szó volt róla , ezért a Krazt be is teszem . Ami viszont igazán ledöbbentett , hogy állami vállalat még használt lófogatot a hetvenes években ! :o
Azt hittem , hogy a hatvanas években már a kis-tehergépkocsik teljesen kiszorították a lovakat :
Érdeklődnék, hogy IFA G5-ről van-e valakinek régi magyar felvétele? Egyáltalán voltak ilyenek hazánkban? Mert eddig nem találtam ilyen gépről képet... q:-S
Beszéltem ma vele . Sajnos a vásárlás pontos dátumára már nem emlékszik , ennek megpróbál utána nézni . Ellenben az árára , 800 000 schillingre határozottan . Megnéztem az akkori árfolyamot , 5.25 ft körül volt , tehát az kb 4 200 000 ft . Létezhetett ez ?
Ezek a 800-as kismotorfecskendő szállító utánfutók voltak. Egy sima utánfutót képzelj el amire málházva volt a fecskendő és tartozékai. Ezt pedig lefedték egy szürke vagy ezüst színű üvegszál erősítésű tetővel. Ez versenyeken vízforrásként funkcionált kb. 1-2 köbméter volt az űrtartalma.
Az eredeti rendszám is a tűzoltói mivoltjára utal.
A PX az már inkább 1980, mint '79, bár akkoriban már nagyok voltak a szórások. Forgalmiból kiírt, tehát pontos adatok alapján Pesten például a PU/PV váltás már megvolt 1979 novemberében, majd 1980 februárjában már ment a PZ is, miközben Győrött ugyanekkor (80 február) még PU-t osztottak. A kiadás elvi sorrendje meg ugye V-Z-X-Y volt, szóval a PX tömegesen 1980 elején kerülhetett sorra. (Konkrétan egy van meg nekem, PX 63-56, Debrecen, 1980-03-19).
Ezek klassz anyagok, bár van bennük némi ellentmondás. Egy szó, mint száz: a Trabant színválasztéka inkább érdekes volt, mint szép. A zöldek - az én ízlésem szerint - kifejezetten csúnyák voltak minden korszakban. Bár a maga idejében a szín mindegy is volt egy Trabantnál, csak hozzák az autót mihamarabb.
Az Ikarus gyári listája szerint 1989 tavaszán átadtak egyet (a 0012-est) a jászberényi Lehel Touristnak, 1990 elején pedig egy másikat (a 0049-est - BX 14-26) a Szolnoki Cukorgyárnak. Ezek szerint a lista téved, és a márciusi dátum nem 1989-re, hanem 1990-re vonatkozik, hiszen a rendszám 1990 elejei...
Eredetileg TU lehetett, ez volt dedikálva a tűzoltó szerkocsiknak. A Posta és a Tűzoltóság járműveit viszont a P és a T rendszámmező felszabadítása miatt 1975 körül átrendszámozták, a járműveket a "nemüknek megfelelő rendszámmal" kellett ellátni, így kaphatott ez is az állami szerv tulajdonában levő teherautóknak (tartálykocsiknak) fenntartott F-es rendszámot.
"Azt az egy db-t fényeztették ilyenre, a sajtó miatt, amiről azt gondolták, hogy utolsóként átadják mint a Magyarországi utolsó Skoda 120L-t." Ez is érdekes infó, sosem hallottam még róla, 31 év Skodázás után.
Divat volt, mániává lett, fényezők hülyére keresték magukat vele.
Eredetileg Nyugat-Európa nagy, de nem hivalkodó autóinak volt a színe.
Ott is csak a kocsik 0,2%-a viselt ilyen színt.
amikor Magyarországra kb. 1982 körül bekerült, az olyan LADA-nak volt köszönhető melyeket Nyugat-Europai vagy Kanadai piacra gyártottak de valamiért itt kötöttek ki.
Elsőként az akkori sztár újságírók vettek ilyen kocsit.
Másodsorban senki nem vett ilyet hanem fényeztetett.
Néha még új kocsikat.
Átvették a Merkurnál vagy a Konzumexnél és már másnap vitték átfényeztetni.
Ez ugyan nem metál fényezés, de legalább diplomatakék.
Ugyanezt képzeld el metálban, divatszóval gyöngyházmetálban.
más-2
A Skodának nem volt diplomatakék kocsija a kínálatban.
Azt az egy db-t fényeztették ilyenre, a sajtó miatt, amiről azt gondolták, hogy utolsóként átadják mint a Magyarországi utolsó Skoda 120L-t.
Meg se fordult a fejükben, hogy a valódi utolsó átvevő, nem kéri, nem veszi át.
1990.05.31-én vettem át a diplomatakék metál Skoda-120L típusú autómat a Merkur csepeli telepén.
Kint volt a TV Híradó, mert hivatalosan akkor adták át Magyarországon az utolsó Skoda 120L autót.
Aznap is átadtak x mennyiségű Skodát, de két főt (egyik voltam én) délután 14.00-re rendeltek oda, a reggeli 7.00 helyett.
Kitisztított átadó csarnok, és a megszokott 8-9 autó helyett csak kettő autó állt ott.
Egy fehér és ez a diplomatakék metál, amit utolsónak szántak.
TV stábok, újságírók.
A Merkur átadók szép tiszta ruhában, stb.
Valamilyen Merkur főnök a beszédét tanulta, amiből az esti híradóban azután semmit se mutattak.
Sok baj volt az utolsó vevővel (én az utolsó előtti voltam) mert :
- nem vette át a neki előkészített diplomatakék metált, hanem a másikat ami fehér volt,
- nem akarta a riportban elmondani a foglalkozását***,
- nem volt rajta nyakkendő és a neki ott a helyszínen adott nyakkendőt nem akarta felvenni,
- stb.
Végül elkészült a riport aminek az elkészüléséhez kb. 30-40 perc kellett, az esti híradóban pedig lement kb. 20 másodperc valami ilyen szöveggel :
..."...Ma Csepelen átadták a 12.345-ik Skoda 120L személyautót mely 1977-1990 között érkezett Magyarországra. Ezzel a Skoda 105/120 típusú személyautók importja befejeződött..."
Ennyi.
( a db számot most én találtam ki, mert nem tudom a valóságban mennyi Skoda 105/120 autót importáltunk 14 év alatt)
Sajnos az autóm rendszámára nem emlékszem, csak arra, hogy az utolsó két számjegy 99 volt.
Kb. 1-2 év múlva átrendszámozásra került, APD-666 lett a rendszáma.
*** = akkoriban fontos volt egy TV riportban megemlíteni, hogy kinek mi a foglalkozása.
Utolsó Skoda átvevőnk állatorvos volt, de növényvédelmi állomáson dolgozott.
Annyira be volt rettyintve, hogy onnan Csepelről felhívatta a főnökét Martonvásárom, és megkérdezte elmondhatja e TV riportban, hogy hol dolgozik?
1990-ben.
Másik baja volt, hogy az Ő rendszáma ne végződjön 00-ra.
Kerítsenek neki egy átlagosabb, hétköznapibb rendszámot.
A nyakkendő legyen rajta, ne legyen rajta című komédiával is elment vagy 20 perc.
A TV stábnak teli volt a töke az akadékoskodó ünnepelttel.
Megcsinálták velem is az interjút ugyanúgy ahogy vele.
Tartaléknak.
Azt nem adták le.
más
Megkérdeztem az egyik átadót, hogy tényleg mi ketten vagyunk az utolsók akik a két utolsó Skoda 120L-t átveszik Magyarországon?
Egy frászt.
Ez volt a válasza.
Azt mondta itt Csepelen tényleg maguk az utolsók de Győrben és Debrecenben még lehet pár db az udvar sarkában.
Így nyár elején kellett egy pozitív riport rólunk (a Merkurról) hát maguk ketten lettek a pozitív riportalanyok.
Hát, pedig ez az 1990. aug. 1-i hivatalos Merkur lista. Mondjuk a Skodákon is csodálkoztam, de méginkább a VAZ 21013-on, amit már akkor két éve nem gyártottak. L. barátomnak volt egy 120-as Skodája befizetve amikor már leállt a szállítás, valamikor 90. szeptember-októberben értesítette a Merkur, hogy kaphat helyette Favoritot (valami 304 eFt-ért), vagy válasszon egy Daciát magának. Elég nagy bajban volt, mert a befizetett pénzhez hirtelen kellet vagy 240 eFt, ami több volt mint a 120-as teljes ára. De valahogy megoldotta. Amúgy pl. vadonatúj, nullkilométeres Trabant 1,1-et (valami gyári maradványkészletből) lehetett kapni 1993-ban 300e-ért, de a kutyának sem kellett.
Homályos emlékeim szerint, ha befizetett valaki egy autóra, amire aztán éveket kellett várni, akkor a típus megszűnése esetén át lehetett íratni a befizetést másra. Ugyanez volt a megoldás akkor is, ha egy új típust kezdtek el árulni, vagy valamiből több jött, míg másból a vártnál kevesebb.
Gondolom az AUTÓKER kínálatában szereplő 0 km-es 1993-as IFA W 50 L/SP-ről sem hallottál. Pedig volt. Csak Ifa gyártás nem 1990-től. Nem akarok hülyeséget írni de valami egymillió egy százezer Ft-be került akkor,volt olyan ismerősöm aki kp-ért vett egyet.Én meg örültem az ötévesnek 100 000 Km-el 170-ért mint a majom aminek általában szokott. :)
Oké, de ezekből még a büdös életben nem láttam a kérdéses rendszámot. 1990 augusztusban már milyen 105-ös Skodát árultak??? Majdnem 1 éve állt a faros gyártás, főleg a 105-ös. Pár 125-ös és Rapid készült 1990 januáig... Ez a lista egy baromság.
Valamikor jó régen nem azt írtad hogy a FŐKEFE Bedfordjai gyárilag szimpla fülkések voltak,és valahol Ausztriába bővítették meg őket? /Sajnos nem találom pedig itt írtad ezen a fórumon./