A pernyével nincs gond. Nekem az egyik füstölőm csöves, a másik csak furatos de parázs az nem szokott hullani belőlük. A levegőbefúvó furatnak a fenekétől, minimum 2,5-3 cm-re kellene lenni.
Igen csöves megoldás is van. De lehet hogy nem itt van a probléba. a füstölő rostélyán nem volna szabad a prázsnak átesni, lehet hogy nagy furatok vannak rajta?
A jómultkor említettem, hogy megrendeltem egy motoros füstölőt(kék nyelű). Meg is jött a készülék, jól is működik, csak egy dolog aggaszt egy kicsit. A füstölő aljánál ahol átmegy a levegő a ventilátorházból, ki tud hullani a parács a földre, és ez eléggé tűzveszélyes. Ahogy elnéztem, a pumpás füstölők is hasonlóan vannak kialakítva, de van amelyiken található egy átvezető cső. Olyan pumpás füstölőt lehet-e kapni, ahol összeköti a fujtatót a tűztérrel egy cső, és nem hullik ki a parázs, vagy mind ilyen nyitott rendszerű? A motoros füstölőbe beépítek egy csövet ami fixen összeköti a fujtató részt a tűztérrel.
Az OSB tartóssága, gondolom, annak is köszönhető, hogy a a vágások mentén nem kap nedvességet. Csak mert amelyik fiók nálunk ebből készült, az biztos nem fog kibírni 10 évet, kb. 2 éves használat után már kezd dagadni a pereme.
Hasonló technológiával készítettem kaptárakat, de a kitöltö anyag nem nád hanem hungarocell volt, kívül és belül farostlemezzel. Ezek tényleg jó kaptárak szigetelés szempontjából. De sajnos a farostlemez durván 10 évet bírt, utánna meghullámosodott. Majd áttértem az OSB kaptárak gyártására, ezeket 10 év után főleg csak újra kellett festeni, egy két apróbb javításon kívül. Ezek tervezésénél, már nem is foglalkoztam a hőszigetelés tényezővel. 10-es lapokból készültek, ez így durván a fele a normál deszkakaptár hőszigetelésének. Mert a két anyag szigetelési tényezője, szinte azonos ( azonos vastagság esetén).
Én fejlődésbeli különbséget nem láttam, a kaptárak népe között. Jelentősebb tényező szerintem tavaszon a fiatal jó anya, lehetőleg a két előző évi legyen. Az egészséges nép. Élelem, megfelelően szűkített fészek.
A nádkaptár gyártója azt állítja, a 3.5 centis nádréteg hőszigetelési szempontból 14 centis deszkarétegnek felel meg, viszont jobb a páraáteresztő képessége, télen kevesebb eleség fogy, tavasszal hamarabb jönnek föl benne a családok, satöbbi satöbbi, tehát sokkal jobb. Én is gondolkodtam ilyesmin, kísérletképpen, de ráérek.
Akkor hasonló irányba indulsz, mint én, alul nekem is magasabb lép lesz, csak nem az NB, hanem az Egységes. Kíváncsi vagyok, mennyire válik be.
Ha nem fogadnák el a műanyagot, nem is érné meg gyártani - és mivel gyártják, valószínűleg van rá kereslet, tehát ezek szerint a méhek is elfogadják :)
Marad a rakodó alól NB fészek és fél NB fölé.Eleinte a fekvő tetszett,de a rakodót jobban lehet szerintem bővíteni későbbiekben még lehet fiókokat csináltatni.
Épp most láttam műanyag keretet műanyag léppel ezt tényleg elfogadják a méhek?
Az enyémek sincsenek még teljesen készen, de úgy tudom, ha április elejére használható állapotban lesznek, még épp időben vagyok. A fészekfiókjaimra már csak 1-1 kijáró kell, az aljdeszkát elvileg jövő hétvégén meg tudom csinálni, a tetőkre lábak kellenek, szellőzőnyílások, meg egy festés, illetve még 50 keretet kell beműlépeznem. Ha ezekkel megvagyok, a méheim is el tudják foglalni magukat egy ideig, és lesz időm a többire.
Lehet :-) en azt hittem azok mások,mert van más féle is,de azoknak az első gyűrűje sárga.Ami irtam előbb ott mind fekete es ugy latom mint ha bántanák egymást.
Az igaz, hogy a méhek másképpen látják a szineket. De nincs ilyen összefüggés. Nekem már 10 éve csak zöld kaptáraim vannak. Láttam már sárga kaptárakat is, fehér tetejű kaptárat is. Az elnéptelenedéshez semmi köze a színnek. Egy dolgot kell csak figyelembe venni, a sötét színek több napsütést nyelnek be, nyáron nem előnyös.
Az elnéptelenedés leggyakoribb okai: atkakór, nosema, mérgezés, kimerült anya, anyátlanság, rajzás.
Tavaj szeptember végén fogtam atkarajt a a kaptárak alá kezdtek el letelepedni. Így inkább felkínáltam számukra egy nagykeretes pároztatót két, selejtezendő öreg léppel. Biztonsági intézkedésként, nem hagyhattam őket ott. Ezek, pár nap múlva odébbálltak. A keretek mentek a tűzre.
Szia!Azért némely kezdőnek már van a birtokába 1-2 család.,ha nem több.
Szerencsés vagy ,én alig voltam ott a méheknél amikor rajzás volt. Mind el is ment.Egy kezemen meg tudom számolni hány saját rajt fogtam.
Nincs is sok. 3-4 évente átlagba. Akkor ,ha magam nem tudok a méheknél lenni,és a segítőkre bízok valamit. Végül is sose bánom. Nálam a rajok akác után indulnak csak.Amikor a belső munkák hirtelen le csökkenek.Még nem tudok vándorolni messzire,így nem tudok folyamatos munkát adni nekik.Egyenlőre.
Még sose fogtam beteg rajt,Legalábbis nem volt velük gond.Meg tehetem,hogy a termelőktől távol legyenek. Jobb félni mint meg ijedni.
Ami a fontos ,csak rajzásii időben befogott rajt fogjunk be. A többi mehet az isten hírével.
Idegen rajokat nem szoktam befogni, így nem is alkalmazok karantént. Kezdőnek akinek ez lenne az első, mitől különítse el?
Nállam normális időszakban befogott raj, még soha nem állt tovább.( Az augusztusi és későbbi rajoknál jellemző, hogy továbbmennek, ezek álltalában atkarajok.)
Mivel egy telephelyem van, nincs lehetőségem karanténre. Ezért nem is szoktam még kérésre sem idegen rajokat befogni.
A legtöbb esetben, ott voltam a kirajzásnál is. Eddig csak egyszer volt olyan, hogy máshonnan jött 3 raj, még akác előtt. A kaptáraim melletti fákról fogtam be őket, két egymást követő napon. Majd csak napok múlva derült ki, hogy máshonnan jöttek. Amkor az egész állományom átvizsgáltam, nem hiányoztak sehonnan. Szerencsére, nem volt semmi gond velük. Egyébként nem csak a rajokat de állandó ellenőrzés alatt tartom az állományom.
A rajok karanténezése szép elmélet, de kicsit olyan mintha a saját szemetem a más udvarába hordanám. Ugyan is ami az én állományomtól messze, az más méhészeknek meg közeli.
