Kedves vogii! (megszólítalak má', ha így beszédbe elegyedtünk)
A központozásodból úgy látom, sikerült túlreagálnod a visszaszólásomat. Te beszóltál nekem, én meg visszaszóltam. Ennyivel le is zárhattuk volna, de most hogy így megragadtunk a témánál, - úgy is, mint frissen csatlakozónak - mesélek erről a topikról, az itteni szokásokról. Megköszönve egyúttal az értünk s részben magadért - mert az első hozzászólásod (4686) alapján magad sem voltál tisztában vele - tett szolgálatodat. Már magadnak is megérte, mégha az információ megosztás elvét nem is vallod. :)
Ennek a topiknak az egyik erőssége - eddig - az volt, hogy a laikus, kezdő, középhaladó, stb. amatőr kutatók megosztották egymással a kutatás során szerzett tapasztalataikat, segítve azzal egymást, akár úgy, hogy segítenek elkerülni zsákutcákat, akár úgy, hogy megadnak kért információkat, amiket a kérdező - akár idő, akár lehetőség hiányában - nehezebben szerez meg. Mindezt ide leírva, hivatkozással, linkkel, hogy az Index kereső funkcióval később is könnyen elérhető, visszakereshető, hivatkozható legyen akár technikai kérdés, akár tapasztalati információ. S nem pedig az, hogy "olvasd, böngészd... majd megtudod".
Van olyan persze itt is és a társtopikjában is, hogy valaki úgy kérdez, hogy előtte körbe se néz, olyankor - változó hozzáállással - vagy ismételten kap választ, vagy jelzünk neki, hogy tájékozódjon, mert már sok minden leíratott.
S az esetek többségében sajnos a topiktársak 'el is felejtenek' visszaszólni az itt feltett kérdésekre adott tanácsok, javaslatok után, hogy eredményre vezetett-e, akár a kutatás további irányáról, akár kéziratban szereplő név 'kiolvasásáról', stb. van szó.
Ez vonatkozik már nem fórumozókra és aktívan fórumozókra egyaránt (utalok itt pl. idrisi 3847 hsz-re, hogy Tinnye lett-e, vagy Tök?:) Mert mi végre 'küzdünk' itt a feladványokkal, ha nem azért, hogy legyen belőle tanulság, tapasztalat?
S ugyanúgy, ahogy én is igyekszem, másoktól is azt várom - ha kell elvárom -, hogy hasonlóan viszonyuljanak ehhez a műfajhoz, ahogy többektől tapasztalom is. Ha tudod a választ, akkor szinte nehéz nem válaszolni, ha nem, de úgy érzed előbb kideríted/rájössz/stb. akkor pedig lelkiismereti kérdés, hogy próbáld meg. Ne vedd úgy, hogy a topik kapcsán bármit hinnék magamról, de annak, hogy én 'odateszem' magam, jele van, és hiszek a példa erejében.
A 'Hogyan lehet kutatni odaát' kérdése még nem volt téma. Az igen, hog mennyire nem lehet Erdélyben, meg Kárpátalján, de hogy ha lehet valamit, akkor az mi, az még nem.
A megadott forrásod nem szól azokról a kutatási körülményekről, részletekről amit csak egy már ott kutató személy tud(na) mesélni, mint pl. amire Mont Blanc az imént utalt, hogy pénzbe kerül, (4680 hsz), s amiket egy vállalkozó nem fog feltüntetni a site-ján. Vagy mindazok az 'apróságok', amiről hazai körülmények kapcsán gyakran van szó.
Most azért hoztam elő, mert Mont Blanc-ról kiderült járt ott, másrészt huni22 írt nekem a héten más témában, feltételezem mostanában olvassa a topikot. (A kérdésed miért nem teszed fel? Tudsz képet beilleszteni, nem?)
Hasonlóan megválaszolatlan, hogy hogyan lehet beszerezni (azaz vásárolni) Salt Lake City-ből tekercseket (rezidensnek és külföldinek). Ha újra jelentkeznek azok a személyek akik jelezték, hogy utánanéznek, meg fogom újra kérdezni, mire jutottak.
Szentiván jelenleg Besenyszög község részét képezi, mint már említettem a templomtól kb. 5 perc járásra található gyalog. Az 1700-as évek elején viszont még Besenyszögtől (vagyis Szegh falutól) északra feküdt. Kb félúton Jászladány és Szögh között a Millér partján. Régi helyén ma legelő és szántóföld van, de a régi földút még mindig megvan Szög és jászladány között, itt találhatóak Templomdomb, Templomhát nevű helyek, melyek a régi Szentiván helyét jelzik. (A régi öregek, pl. nagymamám elbeszélései szerint, valamint a térképek és szakirodalom alapján)
Az 1700-as évek elején a régi szentivániak úgy döntöttek elköltöznek Szentivánból, és megalapítják az új Szentivánt (Szegh községhez közel). (mint valami új Kamelot-ot, he-he). Gondolom azért, mert a régi falujuk a Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult és elnéptelenedett. Persze ebbe volt némi beleszólása a környék lakosainak is, például a zagyvarékasiaknek, akik földjeiket, legelőiket, faluik határát féltették és fordítva. Az alábbi esetet a gépemen találtam. Több, mint 10 éve folgalkoztam a község történetével, akkor vittem gépre. Elég sok név előfordul benne a környékről, valakinek remélem hasznos lesz.
1726-ban véres verekedés és lövöldözés zajlott le a szentivániak és a zagyvarékasiak között. Az alábbi idézet Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczy-szabadságharc után , Disszertáció, ELTE, Bp. 1974 c. tanulmányában olvasható:
„A szentiványi nemesek évek óta rossz szemmel nézték, hogy a rékasiak használják azon jó füvű rétet, amely Zagyvarékas-Szentiván-Szászberek hármas határ körül terül el a Zagyva keleti partján. Ezért megkeresték a szolnokiakat – akik már foglaltak határt Rékastól – és rábeszélték őket a rékasiak elleni közös fellépésre. A szentiványi nemesek Orczy István jóváhagyásával 1726. június 21-én reggel gyülekeztek Telek György szalmájánál. Soraik közt volt Lajkó István, Czakó Gergely, Csomortányi Ferenc, Czakó József, Tarjáni Sándor és Szentmiklóssy Mihály. Már erősen tüzelték magukat pálinkával, amikor az előre megbeszélt terv szerint odaértek a szolnokiak. A szolnoki résztvevőket – többek között Bajtai Andrást, Szabó Mihályt, Samu Mártont, Kiss Pált, Balla Adalbertet, Takács Györgyöt, Varga Istvánt és Móra Györgyöt – Móra István szolnoki bíró vezényelte ki, hogy „megvédjék a szolnoki érdekeket is „. Csatlakoztak hozzájuk egynéhányak jászladányi és szászberki lakosok is, majd lóháton megindultak, hogy Orczy István megbízásából két túszt ejtsenek a rékasiak soraiból.
„Villákkal, puskákkal ellenség módjára” rohanták meg a már említett szénát gyűjtögető zagyvarékasiakat, akik villával, kaszával védekeztek. Védekezés közben súlyosan megsebesítették Ridegh Mihály szentiványi lakost. Ridegh ekkor hátrarohant, puskát ragadott és a tilalom ellenére golyóbissal tüzelt a rékasiakra.
Példáján felbuzdult nemes Czakó Gergely is és Rideghgel egyidőben szintén lőtt. A lövésektől egy ember (rékasi) azonnal meghalt, mások megsebesültek. A tragikus pillanatokban érkezett a „mellékhadszíntérről” Lajkó István és kérte, hogy ne lövöldözzenek, mert már megvan a két túsz. Sajnos későn érkezett, mert már lezajlott a szomorú haláleset. A lövöldözés hallatán Zagyvarékasról kifutott apraja-nagyja, még az ott elszállásolt katonák is. Magukkal vittek több flintát is és fennállt annak a veszélye, hogy nagyobb méretű összecsapás következik. Ennek csupán az vette elejét, hogy a szentiványiak a túszok ejtése után megkezdték a visszavonulást. A szentiványiak a két túszt egyébként Szentiványra hurcolták, ahol egy-két napig Csomortányi Ferenc őrizte őket, majd mindkettőjüket Egerbe szállították.”
A régi, szabadságharc előtti falut Belső-Szentivánnak kezdték nevezni.
Nézd csak, a jó öreg google (szlovákia anyakönyv kutatható szavak beírásával) segítségével mit találtam itthonról (nem odaátról)???
1895 előtti egyházi anyakönyvek
Különbségek vannak a történelmi (lényegében 1895 előtti) anyakönyvek mostani elhelyezésében. Csehszlovákiában az ötvenes években az állami hatóságok összegyűjtötték az 1895 előtti egyházi anyakönyveket. Ezek az anyakönyvek a rendszerváltás után is az állam tulajdonában maradtak. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy 1826-tól a magyar Katolikus Egyház a papjainak elrendelte, hogy az anyakönyvek másolatát minden évben küldjék meg az illetékes püspökségnek, érsekségnek. Ezért nem árt megismerni a Történelmi (1920 előtti) Magyarország egyházmegyei beosztását. Az anyakönyvek szabadon kutathatók a következő állami levéltárakban: Pozsony város, Pozsony (megye), Nyitraivánka, Bitcse, Besztercebánya, Lőcse, Eperjes és Kassa. A szlovák belügyminiszérium 1991-ben adott ki egy katalógust, ahol az anyakönyvek elhelyezése található. A levéltárak címei itt találhatók. Pozsony város kivételével az összes anyakönyvet már lefényképezték a Mormonok, de sok mikrofilm még nem hozzáférhető.
Polgári anyakönyvek
Szlovákiában az anyakönyvi törvény 100 évben határozza meg az anyakönyvi adatokhoz fűződő személyiségi jogok védelmének az időtartamát. Ez sajnos a házasságokra és az elhalálozásokra is vonatkozik. Ez persze nagyban megnehezíti a kutatók életét. Emellett, a 100 évnél fiatalabb bejegyzésekbe hivatalosan csak a közvetlen hozzátartozóknak van joguk belenézni Az 1895-1904 közti polgári anyakönyvek elvben már szabadon kutathatók, de sajnos itt is sok gyakorlati akadállyal lehet találkozni. A kisebb településeken az első anyakönyvi kötetet akár 1905-ik is használták és az egész kötet addig titkos, amíg az utolsó bejegyzés 100 évnél régebbi nem lesz. A másik nehézség az, hogy még nem szabályozták, melyik levéltárban lehet a 100 évnél régebbi polgári anyakönyveket tanulmányozni. Úgy néz ki, hogy erre a valamikori járási levéltárakat jelölik majd ki.
Szia Iater, Ismét én vagyok. Bocs, hogy elárasztom az oldalt a hozzászólásaimmal, de most találtam rá a fórumra és annyi érdekes adatot fedeztem fel máris. Nekem is vannak Vallyon nevű őseim. Nagyapám nagymamája Vallyon Rozália Etelka 1877-ben született Tiszasülyön, szülei Vallyon József földesgazda (Tiszasüly) és Bozsik Erzsébet. Sajnos többet nem tudok róluk, mivel a család ezen ágáról elég kevés adatot találtam. Üdv Blanchelor
Látom, többen is kutatjátok besenyszögi (szentiváni) ősszüleiteket. Remélem, az alábbi sorok segítségül szolgálhatnak:
Szögöt 1687-ben elpusztult helynek említik. Szentiván 1672-ben desertum. Legkorábban pusztult el, néptelen pusztává lett, 1715 után pedig nem az eredeti helyén építették újjá. A váci egyházmegye 1672/73-ban készült térképe még Váchoz tartozónak tünteti fel Fokorút, lakossága a többi községhez hasonlóan szintén nagyon megfogyatkozott. Szög: 1764-ben az egri püspök betelepített ide néhány cselédet, az 1771 évi urbárium bevezetése idején még telkes jobbágyok nem éltek itt, korábban kiráyli birtokként szeretelt, ekkor 1771 végén Eszterházy püspök megkezdte a telkes jobbágyok betelepítését Szög pusztára. Fokoru: 1712-ben lakatlan puszta volt. 1721-ben nézetetérés támadt a fokoruiak és a zagyvarékasiak között között a település határai miatt. 1837-ben Szászberek és Fokoru puszta földesura Orczy György. 1852-ben Szászberek és Fokoru Mayer János, alsó Szászberek Eszterház Pál birtoka.
Szentiván története: 1711-ben szentiván armális nemesek által lakott község lett, a földet a szolnoki uradaolmtól bérelték. Teljesen szétszóródva éltek. A településre a következő emberek formáltak jogot: czakó János, Czakó Tamás, Kálmán János, szentmiklóssy János, Nagy Márton, Bottyán György, Telek György, Telek Mihály és Telek Márton nemesek. 1712-ben régi lakói közül Jászapátiban, Ónodban, Egerben, Kőtelken és Jászladányban tartózkodtak emberek. Czakó János Jászladányban tartózkodott. 1713 körül kezdődött az újjátelepülése. Régi lakói közül Szolnokon, Jászladányban, Jászapátiban éltek emberek. A templom harangja is Jászladányban volt. 1714-ben Bernát István volt a földesura, akitől Czakó Tamás és Czakó János ez deserta telket bírtak. Újjátelepülése után (1715-1716) Szalóki Mihály és nemes Czakó György képviselte az 1711 előtti lakosságot. Majorsági cselédek is telepedtek ide, nemes Czakó János ekkor már Fokorun laktak. 1715-ben már néhányan laktak itt, Jászladányban anyakönyvezték az idevalókat. Erre 3 bejegyzés is utal. Első megszállói között volt nemes Tarjányi István, nemes Czakó János és nemes Kálmán János. 1715. február 8-án Czakó Péter és Bata Erzsébet szentiványi lakosok Péter nevű gyermekét Jászladányban keresztelték meg. 1715. október 27-én Czakó József házasságot közöttt ugyanitt Nagy Ágnes nevű hajadonnal. Czakó Tamás, Jászladányon lakott ebben az időben. 1719-től külön szentiváni anyakönyvet vezettek, egy Benevári nevű szolnoki ferences pap tevékenykedett itt. 1721-ben az alábbi személyek laktak itt: Czakó Márton, Telek György, Telek Mihály, Czakó Péger, Czakó János, Tartjáni István, Kálmán Mihály nemesek és Csomortányi Ferenc, Kiss György liberlinusok. 1725-ben új nevek is feltűntek kizárólag nemesek. 1728-ban visszaállították a szentiváni plébániát, az első plébánossá Ondrisz Istvánt nevezték ki. 1754-55-ben az alábbi nemes családok laktak a községben: Bottyán Márton Szentiván. Csomortányi Imre*, János*, Szentiván. Czakó János, Jeremiás, József Szentiván. Gajda m. Bubor István Szentiván. Kálmán István Szentiván Tarjány István Szentiván. Telek Pál Szentiván. 1760 után Czakó Péter leszármazottjai elköltöztek Besenyőtelekre és Szalontára. 1771-1774 között Szög és Szentiván, a 2 szomszédos település összeépült. Innen a község népies teve: Szögszetiván. Létrejött az új falu: Besenyszög
Besenyszög története 1774 után Besenyszög község társadalma jobbágyi állapotú, a zsellérek többségben voltak. 1799-ben a falu keleti és déli határrészét jobbágyok művelték, északi és nyugati határát a püspökség pusztai birtokként használta. Juhászatot, kocsmát tartott rajta. Ezt a részt Tiszaszegnek hívták. 1804-től az egri püspökség és a szatmári káptalan, valamint néhány kisebb nemes között oszlott meg Tiszaszeg-pusztával együtt. 1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat 1837-ben besenyszög és Homorszög földesura a szatmári káptalan. 1852-tól az addig Besenyszöghöz tartozó Tenke-pusztát Szolnok városa birtokolta. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. A község birtokosai voltak: a szatmári káptalan, Telek István, Halasi örökösök, Thalabér örökösök, Orczy György és báró Eszterházy Pál
Ez azért van/lehet, mert 1918-ig Magyarországhoz tartoztak, s a magyar törvények szerint egy példányt el kellett helyezni a megyei levéltárban (tán 1828-től?). Amint ennek területi hatálya megszűnt, más, új szabályozás vonatkozott rájuk. Kérdés, az mi volt? (azóta már a 3. jogalkotásban élnek:)
Mint kiderült Surányka anyakönyvei csak a következő időszakokra vonatkozóan vannak Nyitrán: születési: 1787-1910 házassági: 1787-1918 halotti: 1787-1904 Tehát ami nekem kéne az nincs is ott. Azt tudom hogy az Esztergomi Prímási Levéltárban vannak másodpéldányok, de úgy emlékszem csak 1915-ig. Talán Suránykán vannak az 1915-1921 közötti anyakönyvek?
Hmmm... Ez a mondat még nekem is igen jól jön a vcsk.hu-ról: "Elsősorban a szomszédos Szabolcs megye kisnemesei számára vonzó a vidék." Nyírbátor-Szabolcs megye, és Karcag nincs ördögien messze Mezőtúrtól. Megerősödik a hitem...
A segítséget nem odaátról várom, hanem az odaát élő, de itt fórumozóktól, mint huni22, vagy zbugar. Meg akikről az elmúlt 3 évben kiderült, hogy külföldön élnek.
A szlovák törvények itt ugyan elérhetőek, de magyar fordításuk vszeg nincs, a miénknek se hiszem hogy van. Ezért lenne jó, ha közülük, vagy aki innen járt át bármelyik országba kutatni, leírná a kutatási lehetőségeket.
Most találtam ezt a fórumot, ebben a pillanatban olvastam a bejegyzéseket. 4526-os bejegyzésedben említed Tóth Menyhért és Berényi Katalin nevét. A hideg kirázott, mikor megláttam, mivel ők az én őseim (is). Viszont az nem viágos, milyen okból említed vagy találtad meg őket. Jól értelmezem,hogy Tóth Menyhért volt a közösségi hadnagy? Az én családfáman, mint telkes jobbágy szerepel.
A feleségről az alábbi adataim vannak: Berényi Katalin 1839.08.20án született Besenyszögön, (Bessen Szögh,), vallása római katolikus, szülei: Berényi Gábor földműves és Szabó Borbála. Mindketten besenyszögiek.
Sziasztok, Bocs, hogy csak így belekontárkodok. Örömmel olvasom, hogy milyen sok szó esik besenyszögről és arról a 4 középkori faluról, amelyekből összeépült. A mai községben ma is megtalálható a szentiváni és a szögi rész. Ez a két falu adja a község magját. A templomtól kb. 5-5 percre találhatóak gyalog. Évekkel ezelőtt foglalkoztam a község történetével, babonáival, boszorkányhitével és persze a saját családfámmal is. (Boros, Hajdú- Szegh falurész, Czakó család - szentiváni rész). Ha valakit érdekelnek ezek a dolgok, nagyon szívesen segítek, ha tudok.
Én Mezőtúrra koncentrálva keresgéltem(-ek), úgyhogy javaslom Szolnokon a levéltárat. Segítőkészek, jó a könyvtár és nem kell előre bejelentkezned sem. Bemész, kitöltöd a papírokat(öt perc) és már kapod is a kért anyagot. Néhány településnél elég hézagosak az anyagok, de az 1700-as évek azért elég jól kutatható. Ja igen! Mezőtúron pl. a Tourinform irodában lehet megvenni a helytörténeti kiadványokat. Lehet, hogy Karcagon is? És nyilván a karcagi könyvtár sem rossz választás...
...miért idrisi derítse ki, ha vannak olyanok, kik úgymond odaátról fórumoznak? :)
Kérjük most azon olvtársakat, akik más - elsősorban szomszéd - államok levéltárait kutatják, tegyenek fel ide olyan linket, ami az adott állam levéltári kutatásának lehetőségéről szóló jogszabályt adja, (az adott nyelven, s ha van, remélhetőleg van, akkor magyarul is) Lehet ez az egész a Radixon egybe' van gyűjtve már?:)
Úgy, mint nálunk a www.1000ev.hu ahol az 1995. évi LXVI. tv-t kell elsősorban tanulmányozni a kutathatóság témájában, annak is a IV. Fejezetét a 22. par-tól a 'Közlevéltár anyagának használata' címmel.
Ha már így beleszóltam ebbe a topikba, pár szóban leírnám, én melyik családokat is kutatom, hátha innen jön a segítség egy-két zátonyrafutott ágnál.
Őseim kutatását közel 4 évvel ezelőtt kezdtem, aztán nem bírtam abbahagyni. Először az apai ágakat, majd az anyait is felvázoltam, de ez utóbbi nehéz dió, mert Erdélybe vezetnek a szálak.
Kutatom:
- a Vogronics családot; rokon családok: Bárány, Tálos, Vida, Horváth, Németh, Háry, Herbay, Szegedy, Armpruszter.... (a somogy megyei Szabás a gócpont, de előfordultak az egész ország területén)
- a Kizer-, Stix-, Neidhard-, Sommer-, Kern-, Vittman- és Kirchett családokat, akik az 1700-as évek közepén lettek betelepítve a somogy megyei Németladra, és mind-mind rokonok egymással...
- Szulokról: Gerencsér, Károlyi, Horváth és Babay családokat.
Ha bárki érdemleges adattal tudná segíteni kutatásomat, az kérem, ne tartsa magában, hanem keressen meg, és egyeztessük amink van.
Mindenkinek további eredményes kutatást kívánok: V. Ibolya
SEGÍTSÉG KELLENE. Olyan családfa rajzoló progira lenne szükségem, amely elő tud állítani díszes családfát (mint a régi könyvekben, igazi fa ágakkal, és levelekben a nevek ilyesmi. Fontos lenne, hogy szép legyen és ne kocka alakú családfa egy háttérképpel.....) Előre is köszi ( a smartdrew programot próbáltam, de az gyenge volt)
Az időkorlát nem akadály, hisz már így is jó ideje várok... :)
Mivel max. 2 könyv kell szerintem, ezért az a kb. 800 HUF-ot is kibírom. Konkrétan Surányka (Šurianky) születésiből kéne egy 1918-as bejegyzés és 1919 vagy 1920-ból pedig egy halotti.
Szívesen megnéznék neked ezt-azt Idrisi, de két bökkenő van:
- novemberben mennék oda legközelebb (külföldön vagyok huzamosabb ideig). Sajnos még a saját kutatásomat sem tudom ennél jobban felpörgetni.
- Nyitrán nem ingyenes a kutatás, tudod-e? Azt hiszem 50 korona minden kikért könyv nemcsak magyar állampolgároknak, de még a szlovákoknak is. Van, hogy ha nem találsz semmit, adnak egy kis árengedményt, de fizetés nélkül akkor sem távozhatsz.
Szóval, ha az idő faktor nem számít, és az anyagi oldalára is van megoldásod, akkor megbeszélhetjük a részleteket.
Kedves Családfakutatók!
Szerény személyemmel a kérdezők táborát szeretném bővíteni. Én is elkezdtem egy családfát kutatni, és az alábbi érdekességeket szeretném veletek megbeszélni.
Ahogy az anyakönyveket bújtam (nyitrai levéltár) észrevettem, hogy 1877 +/- 10 év tájékán a németes neveket az izraelita anyakönyvekbe igyekeztek németesen írni, konkrétan Weisz, míg az „azonos” nevű de keresztény családok (akik a névazonosság miatt szerintem minden bizonnyal régen izraelita családok voltak) viszont teljesen magyarosítva anyakönyvezték ezt a nevet, konkrétan Veisz. Egyetlen egy Weisz, vagy Weiss sincs a keresztény anyakönyvekben a kutatott időintervallumban. Kérdés: Lehetséges, hogy ennek van valami oka? Esetleg így akarták magukat megkülönböztetni a kereszténnyé vált családok? Ha ez a feltevésem téves, akkor mégis miért alakul ki ennyi fajta verziója ennek az egyszerű német szónak? Az idegen nyelvűség nem lehet az oka, mert a német nyelv az 1877-es időkben még azért széles körben ismert volt.
Mint tudjuk az izraelita családok 1787-től, II. József rendelete értelmében viselik a német családneveket (egy tipikus példa a Weiss). Így ha egy ilyen családfát sikerül visszavezetnem eddig az ideig, akkor előfordulhat, hogy megtalálom az eredeti izraelita családnevet is valahol? Találkozott már valaki ilyen esettel? Vagy gyakori volt, hogy míg nem kötelezték a szegényebb izraelita családokat a vezetéknév használatára nem is volt nekik?
Mezőtúrról már fölhajtottam majdnem minden dolgot(Helytörténeti Füzetek, könyvek) csak pont ez az időszak(1710-30) amin "átsiklanak". Egyelőre marad Nyírbátor, azután ha nem megyünk másfelé.
UC 101 : 52 18. század eleje32 old. magyar, másolat, keltezetlen, korára tartalma utal.Egykorú kamarai másolat.
"Conscriptio" Összeírás: subditusok név szerint, állataik, jogállásuk, úrbéres szolgáltatásaik.
II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége alatt készült, datálás nélkül összeírás a várbirtokról. A nevekből gr. Bercsényi Miklós, Esze Tamás stb. kétséget kizáróan megállapítható, hogy a conscriptio a fejedelem országlása alatt készült. Ez a másolat szintén a század elején, valószínűleg közvetlenül a szabadságharc bukása után készült a kamarában. A conscriptio a várbirtokot tiszttartóságonként tárgyalja.
Nyírbátor és Nyíregyháza: E két településnél a tabelláris kimutatást elhagyva, csak a subditusok névjegyzékét közli a conscriptio, s az egyes subditus-csoportoknál megjegyzi, hogy hol, kinek a keze alatt katonáskodnak.
Magyarország vármegyéi és városai =|= SZABOLCS VÁRMEGYE. =|= NYÍR-BÁTOR. Irta Szikszay József, revid. dr. Borovszky Samu
Nyír-Bátor reformácziója. Mikor kezdődött Nyír-Bátorban a reformáczió, teljes bizonyossággal megállapítani nem lehet, mert az egyház jegyzőkönyvében 1818. évről keltezve, fel van jegyezve, hogy az egyház iratai s anyakönyvei a farkasutczában, vagyis a jelenlegi Kossuth Lajos-utczában volt parochiával együtt elégtek, az újabb anyakönyvek pedig csak 1749. évtől vannak meg.
Háborús idők emlékei. Nemcsak az erdélyi fejedelmek és a törökök, hanem a magyar királyok és vezéreik részéről is számtalan adatokkal rendelkezik a város levéltára a tekintetben, hogy ők is óltalmazták, a mennyire lehetett, e várost pusztításoktól, azonban mindezen adatok azt is bizonyítják, hogy a város a csaknem folytonos háborúskodás alatt mindenik hadviselő félnek útjába esett s így történt, hogy a legtöbbször utólagosan a seregek zöménél tartózkodó főparancsnokoktól adott oltalomlevelek az első hadak pusztításaitól meg nem óvták s a végeredmény az lett, hogy a szatmári békekötés után, 1715-ben eszközölt hivatalos összeírás szerint az egykori híres fejedelmi városban: Bátorban, csak 85 szabados és taksás családfő találtatott, a környékbeli virágzó, tősgyökeres magyar községeket pedig idegen ajku települőkkel kellett benépesíteni
Túr (1699-1828-ig e néven, elötte Nagy-túr, 1828 után jelenik meg a Mező- előtag) 1715 elött javarészt Kállay birtok. Ha igaz a feltételezésem, hogy ők Nagykállóról veszik a nevüket (ezt a Kempelen és Nagy iván birtokában ki lehet deríteni), akkor leginkább csak 1 Bátor jöhet szóba. Melyik is ? :))
A török időkben lakossága megfutott, bár végig lakott volt, lakossága a minimumra olvadt. 1691-ben Kállay Miklós jobbágyai arra hivatkozva kértek teherkönnyítést, mert <soha bizony hatnál többen nem vagyunk>.
A Rákóczi szabadságharc idején elnéptelenedett, s lakói csak 1710-ben tértek vissza. Rákóczi, ki szintén birtokos volt azidőtájt, 1710 március 7-én Jászberényben kelt levele szerint a visszatelepülő túriak ugyan <pusztára szállanak>, mégis szervezett telepítésről beszél(t). 2 év adókedvezményt kaptak.
Szóval: Rákóczi és nagykállói Kállay egy irányba mutat - Nyírbátor.
Az 1715-ös összeírásban Nyírbátorban van Kis Nagy és Kovács család is, ezek a nevek jelennek meg az anyakönyvben Mezőtúron Bátori előtaggal.( Ez persze Bátorkeszire is áll.) A nyíregyházi levéltárban van egy összeírás amiben Báthor néven említik a mai Nyírbátort, a Szabolcsba elhelyezett erdélyi telepesek okán. Ez rendben is van, de így pedig szöget ütött a fejembe Feketebátor neve is. 1715 után akár onnan is jöhetett bárki. Persze megint itt van az egyszerűsödés esete: (Fekete)Bátori és Bátori(keszi). Még mindíg Nyírbátor a legvalószínűbb...
A XVIII. század elején az "új településeken" kapott (általában három-öt éves) kedvezmények lejárta után sokan továbbálltak (főleg, ha nem találták meg a számításukat,) egy újabb kedvezményes letelepedés reményében.
Bátorkeszin érdekelt vagyok, de római katolikusokban. Ennek a településnek már nagyon régóta ez a neve (néha: Bátorkesz), úgyhogy nem hiszem, hogy elhagyták volna az utótagot. Akkor már Nyírbátor valószínűbb, bár az is elég messze van.
Ami miatt kérdeztem az a 4394-es hsz-ban benne van. Nekem ref. vallású betelepülők "kellenének" 1717-20 közöttről Mezőtúrra valamely Bátor nevű helységből. A baj az, hogy sehol nincs (eddig) nyoma a betelepülés helyének. ( Ahol meg talán van nem tudom megszerezni.) Eddig (Nyír)Bátor a leggyanúsabb, de ez csak tipp. Miért pont egy új településű helyről jönnének el az emberek? Na de még van Szolnokon a levéltárban néhány összeírás és egyéb amit át lehet rágni. Bátraké a szerencse! :)
Nálunk is csak egy pár zsidó vallásu család volt. Egy-két időstől halottam, hogy volt egy zsidó temető is. Nyomoztam egy kicsit, az anyakönyvezés a szomszéd faluban történt. Meglehetősen hiányosak az anyakönyvek.
Viszont az 1860-as telekkönyvben szerepel--izraeliták temetője 97 négyszögöl--. Ennek ma már nincs semmi nyoma, legfeljebb a helyét lehet beazonosítani, de mégis volt külön.
BÁTOR. Magyar falu Heves, és külső Szolnok Vármegyében, földes Ura az Egri Káptalanbélí Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eger Városátol nem igen meszsze, vízi malma vagyon a’ Bakta folyón, szántó földgyei középszerűek, réttyei kétszer kaszáltatnak, piatzozása Egerben, és Gyöngyösőn, legelője, fája tűzre, és épűletre elég, makkja is saját határjában; de réttyeit a’ víz gyakran elönti, második Osztálybéli.
BÁTOR FALU. Elegyes falu Hont Vármegyében, birtokosai Kubinyi, G. Koháry, és Balog Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Házas Nénnyének szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, legelője elegendő, de tűzre fája nem elég, épűletre való pedig nintsen, szőlö hegyek nélkül is szűkölködik, a’ harmadik Osztályba tétettetett.
BÁTOR. Felső, és Fekete Bátor. Magyar, és elegyes helységek Bihar Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitűek, és reformátusok. Határbéli vagyonnyaik középszerűek.
Hmmm... Másodszor pedig már nem volt szándékos...:):):) És egy kérdés. 1717-ben (Nyír)Bátor és Bátorkeszi volt az a két település ahol volt ref. gyülekezet és a város nevében szerepel a Bátor tag. Vagy volt más ilyen település is? (Gagybátor egyelőre kizárva.)
Az izraelitáknál 1851-től tették kötelezővé az anyakönyvek vezetését, ezek biztosan megvannak az illetékes levéltárban. Amik 1851 előttről valóak az a helyi hitközség "szorgalmától" függően létezik, vagy nem... Gondolom ott is úgy működhetett a dolog, hogy ha helyben nem volt zsinagóga és temető akkor valamely szomszéd településen intéződtek ezek az ügyek. Mások biztosan tudnak még többet is.
Tanácsot szeretnék kérni. A lakóhelyemen a 19-20. században élt néhány zsidó család, főleg kereskedéssel foglalkoztak. A kérdésem az, hogy az állami anyakönyvezés bevezetése (1895) előtt hol anyakönyvezték őket? Nekik is voltak saját felekezeti anyakönyveik? A másik kérdésem: a lakóhelyemen nem volt sem zsinagóga, sem külön zsidó temető. A halottaikat a szomszéd város izraelita temetőjébe temethették el?
Az összegyűjtés az valós, de részlegesen maradtak anyakönyvek és volt valami visszaszolgáltatás is. Nagyváradról azt írták, hogy az egyházmegye területéről 1840-ig vannak meg az anyakönyvek, az azelőttiek nagyon ritkák a levéltárban. A katolikus anyakönyvek mikrofilmen vannak meg (ha igaz) a bazilikában lévő kutatóteremben. A református anyakönyvek( engem is érintenek) az állami levéltárban vannak, a Bihar megyei anyakönyveket 1700-as évkezdettel jelölik. De hogy ez melyik település? Szóval református anyagok az állami levéltárban, katolikusok az egyházmegyeiben is kutathatóak. Beszéltem egy levéltárossal aki azt mondta, hogy Nagyváradon az állami levéltárban erősen "kenni" kell a folyamatot a haladáshoz. Szomorú... Egyébként nekem Nagyszalontáról kellett volna egy születési időpont 1886-88 közöttről, de csak 1891-től vannak másodpéldányok pedig 1880-ban alakult a plébánia. Majd helyben megpróbálom. 1880-előtt Nagyszalonta anyakönyvezési helye Mezőbikács volt ezért ezt is átnézte Emődi András nekem! Ezúton is köszönet mégegyszer! Szóval lehet kérdezni bárkinek a segítőkészség megvan. Ja igen! A ref. anyakönyvek miatt írtam az illetékes ref. levéltárba is, de onnan még nem kaptam választ. Ha jeleznek közlöm az eredményt. ( Erdőgyarak érdekelne.) Majd meglátjuk.
Úgy tudtam, az egyházak anyakönyveit összegyűjtötték Romániában és a legközelebbi illetékes levéltárban tárolják. Lehet, hogy ez csak a reformátusokra igaz?
Ha valakinek a nagyváradi egyházmegye területéről kellene valamilyen adat(egy), (katolikus) és nem kér róla hivatalos másolatot, akkor azt e-mailban is elküldik. A Nagyváradi Egyházmegyei Levéltár adatairól van szó és Emődi Andrásnak kell írni. emodia@freemail.hu Mondjuk nekem pont nem jött össze mert Nagyszalontáról nincsenek meg azok az anyakönyvek amik kellettek volna. De hátha valakinek még jól jön. Üdv!
Csolnok: 1782-ben vált birtokossá a Vallásalap a Budai Szent Klára Szerzetbéli Apátcák birtokán. Ettől kezdve Csolnok, Csaba, Leányvár, Mogyorós, Kirva községek uradalmi központja lett. Ősöm először az 1800-as évek elején bukkan fel az anyakönyvekben (gyermeke születik), tehát valószínűleg 1782 után került a településre.
Az a problémám hogy nem tudom honnan jött Csolnokra Szendy János és Buday AnnaMária. Valószínűsíthető hogy az uradalom egy másik falujából? Létezik olyan összeírás ill. más információforrás amelyben szerepelnek a gazdatisztek?
Én is találkoztam ezzel a "hajdu dominalis" kifejezéssel a 19. sz. elejéről. Az én esetemben ez a helyi gazdatisztet jelentette. Azaz a földesúrnak a birtokán (a faluban) helyben lakó intézőjét.
Foglalkozik valaki izsáki anyakönyvekkel? Az 1830 körüli időszak érdekelne a születési anyakönyvből, valamint a házasságiból kb.1850. Kiss Mihály születésétt keresem, valamint Kiss Mihály és Balogh Mária esküvőjének időpontját.
Valaki tud valamit a Szendy ill Szendi családról? Konkrétan Szendy János (szül.: 1814 Csolnok) szülei Szendy János "Hajdo Dominalis" és Buday AnnaMária (ők valószínűleg már házasok voltak mikor Csolnokra költöztek). Az idézőjeles kifejezés mit jelent pontosan a hajdo = hajdú?
A németeknek jó netes adatbázisaik is vannak. Pl.: http://gedbas.genealogy.net/suchen.jsp;jsessionid=F1F656FADDD864715716FC796AE3ED2A
Ezek a Hörschwag-i adatok, de érdemes más szempontok alapján is keresni. Itt: http://gedbas.genealogy.net/
A Mormonok adatbázisában is érdemes szétnézni, bár ezt gondolom már megtetted: http://www.familysearch.org/Eng/Search/frameset_search.asp
A bp.-i mormon kutatóban ez a film nincs meg, ezért meg kell rendelni. Ehhez személyesen el kell menni a Tihany térre. A filmek kb 3 hónap alatt érnek ide Németországból.
:) Szóval! Erre a listára még régebben tettem szert (kb 6-7 éve) mert foglalkoztam a falum történetével és valamiért beszereztem erről is egy másolatot. Aztán mikor elkezdtem foglalkozni a családfámmal észrevettem hogy az 1793-ban született ősöm apja Schäfer (Scheffer, Seffer) János és mivel a települést csak az 1785-ös betelepítéssel élesztették fel nagy valószinűséggel megegyezik a listán szereplővel.
A lista "eredeti" másolata Wagenhoffer Vilmos tulajdona, Ő részletesen foglalkozott ezzel a településsel. (Jelenleg vele akarom felvenni a kapcsolatot.) Tudomásom szerint kis hazánkban csak az 1700as évek végén betelepültek telepeslistáit lehet fellelni (valahol neten olvastam), de nem tudom hol (esetleg megyei levéltár?). A többi listát Bécsben kell(ene) keresni. Ennyit tudok jelenleg.
A feltöltés módja: Új hozzászólást, vagy választ 'nyitsz', majd alul: 'Új kép', saját gépről kikeresed, majd mellette 'Feltölt', ekkor megjelenik lent a kép, s előtte egy felirat, hogy 'beszúrás'. Beszúrod :) s amikor megjelent a szövegmezőben (ide, ahova írunk), akkor alul 'Mehet', és vársz :)
szerintem bátran, tovább... az első, a vegyes lesz : "Stetten: Taufen, Heiraten, Tote 1694-1810"
Ez az oldal szerint"Wieder etwas zu Kräften gekommen, folgten um 1700 weitere kleinere Auswanderungswellen nach Ungarn und ins Elsaß. 1762 wanderten nochmals 2 Familien und 1785 insgesamt 30 Personen nach Ungarn aus.", amiből azt olvasom ki, hogy az 1785-ös kitelepült családok elött mások, akár rokonaik is már települtek át 1700 körül Mo-ra. (ilyen esetekben a rokonság rokonságot követ jelenség valószínűsíthető, azza az 1785-ben kitelepültek vszeg az 1700 körül kitelepültek 'hatására' és tapasztalatai ismeretében települhettek ki)
Ma Burladingen része mindkettő, többek között Hörschwag is ."In den Stadtteilen Gauselfingen, Hausen, Hörschwag, Killer, Melchingen, Ringingen, Salmendingen, Starzeln und Stetten u. H. bestehen jeweils Ortschaftsräte..."
Eddig jutottam: Mikrofilm aufgenommen von Manuskripten im Erzbischöflichen Archiv Freiburg. Parish register of baptisms, marriages, deaths, family books for Stetten unter Holstein, Hohenzollern, Germany. Includes Hörschwag.
Én is láttam már két ff-el de még Seffer és Scheffer-ként is (bemondás alapján...). Az évszámot nem írtam: 1785 aug 4.én írták össze őket - később mind Kirvára (ma Máriahalom) kerültek.
Ezt én általában Schäffer változatban szoktam látni, sőt, eddig csak két f-fel láttam, úgyhogy ha keresgélsz és nem a név eredete érdekel, hanem a vonal, akkor jó eséllyel bukkansz rá, csak sajnos én nem vagyok járatos az ilyesmiben.
A segítségeteket szeretném kérni! Ezen a listán szerepel (nagy valószínűséggel) egy ősöm, mégpedig Schäfer János. Szóval lehetséges valamilyen módon továbbhaladni, próbálta már valaki? Vagy tanuljak meg németül? :) Azt értem hogy Hörschwag nevű településről származik és Spaichingenben írták össze, de hogyan tovább?
Gondban vagyok, nem is tudom, hova írjak, a családnevek magyarul című topikba, vagy ide... Talán inkább ide. Távoli rokonom egy szarvasi festőművész, Ruzicska(y) György, de sajnos semmi többet nem tudok róla. Élt: 1896-1993. Az interneten sok információ van róla, szégyenszemre olyanok is, amiket még mi sem tudtunk róla, de róla lehet tudni, milyen származású? Paraszti család gyermekeként született.
A mezőtúri ref. anyakönyvben 1783-as évbev a COMBITIO rovatban feltüntették minden név mellett, hogy LAKOS vagy JÖVEVÉNY. Ez még jól is lenne, de az általam keresett név mellett a KOTSIS bejegyzés olvasható. Akkor mi is az a COMBITIO? És a KOTSIS az a foglalkozása lenne?
Bretzenheim Károly Auguszt herczegnek két fia 1827-ben honfiusíttatott. Birja a család a hajdani Rákóczy uradalmak egy részét Sárospatakot, Regéczet sat. Ez utolsótól veszi magyar előnevét. Mióta a család hazánkat lakja, ily családfát alkota:
Herczeg Károly Auguszt szül. 1769. oct. 24. † 1823. febr. 27.; Ferdinand szül. 1801.febr. 10. † 1855. aug. 1. (Hg. Schwarzenburg Mária Karolina 1831. jun. 27. óta); Mária Crescenz. sz. 1799. nov. 13. csill. ker. hölgy. (Gróf Somogyi Józsefné); Amália sz. 1802. jun. 10. csill. ker. és pal. h. (Gr. Taaffe Lajos); Alfons sz. 1805. dec. 28. cs. kir. ezredes és kam. (Hoffmann Janka, sz. 1823. mart. 4.)
Igaz elfelejtettem leírni a két gyermek nemét... A vallásháborút azért írtam, mert egy fiú és egy lány (a nagymamám) született. A dédnagyapám pedig "ortodox" katolikus révén nem túlságosan volt boldog...( Kálvinista kutyák stb.) Szóval ez volt a megállapodás amit bejegyeztek, hogy minden gyermek református lesz. Igazából öten voltak(mind reformátusnak keresztelve) de csak ketten érték meg a felnőtt kort. Ja igen! A vallási dolgokról jutott eszembe, hogy nazarénusok is voltak a családban( mind áttértek) és itt sem ment a vegyes házasság. A nagyapám testvérét azért zárták ki a gyülekezetből( mint ahogy a nazarénusoknál kötelező), mert egy református férfihoz ment hozzá. Ebben az az érdekes, hogy katolikusnak keresztelték születésekor most pedig a református temetőben nyugszik. Hát az élet...
Ja igen, és Észak-Írországban ma is élő intézmény. A múltkor láttam egy filmet e témában. Sting is játszott benne egy bártulajdonost, akitől az unokaöccse pénzt kért kölcsön - azt hiszem zenekarra, de ez nem biztos - s ő épp ilyen igérvényt kért érte, azt hiszem kamatot nem :). Folyt az alkudozás, hogy csak az elsőszülöttre, vagy az első fiúra (ha netán lány lenne az elsőszülött), valami ilyesmi...Egész érdekes volt a szituáció.
Az 1. esetben nem látom reverzális nyomát. Itt a "nem nemet követ" elv szép példája mutatkozik.
A 2. esetben nem írod a született gyermekek nemét. Feltételezem mindketten lányok. Ti. az egész reverzális igérvény szükségessége a katolikusok (pontosabban a róm.kat.egyházjog) részéről merül fel. Katólikus nem ad reverzálist, mindig csak a reformátustól kérik. Ezért gondolom, hogy nem fiúgyermek(ek), mert abból a nem nemet követ elv alapján mindenképp katólikus lesz/lett volna.
A református nagyapám 1927-ben szintén adott reverzálist, mint házassági előfeltétel (úgy-e ekkor már nem kötelező, de a menyasszony, a nagymamám kiskorú lévén atyai beleegyezés volt szükséges, ott pedig az egész felmenő ág katólikus.) Meg is adta, az összes születendő gyermekre vonatkozóan, s született 1 fiú és 2 lány (az egyik az anyám). A nagyszülők (ref nagyapa, kat. nagymama) és a kat. nagybácsi valamennyien egy sírban nyugszanak egy ref. temetőben. (csak a nagymamát ismertem, őt kat. pap temette)
Sajnos én ennyire nem ástam bele magamat a dologba, de legalább tanultam valamit. ( Ha már rosszul is írtam...) Nálam két vegyes házasság volt eddig a családfán, mindkettő 1895 után.
1. Református apa és katolikus anya: Itt a lányok katolikusok, a fiúk reformátusok lettek.
2.Katolikus apa és református anya: Mindkét gyermek református lett.( 1924-ben volt a házasság, akkor kellett nyilatkozni a gyermekek vallásáról, amit bejegyeztek az anyakönyvbe és külön dokumentumon iktatták a mezőtúri Hivatalban. )
Családi hagyomány szerint azért lett mindkét gyermek református, mert " református anya nem tud katolikus gyereket nevelni". No ebből lett a családi vallásháború.
Már többször szóba jött, megérdemel néhány szót. Az alaptéma az egyes felekezetbéliek közti házasság lehetősége, ill. annak módja. Az egész a vallásreformok oldaláról indul, ill. onnan, hogy Róma nem ismeri el az idegen vallásúakkal kötött házasságot, ill. bizonyos feltételeket támasztott ezzel szemben a történelem során, változó erősséggel, annak függvényében, hogy milyen volt az alkupozíciója (persze nem a plebejus tömegeket, hanem a nemesi osztály református, és más vallású tagjait tekintve. Viszont a szabályozás egységes)
A www.katolikus.hu 'Kronológia' oldalán a megfelelő évszámot kiválasztva a XVIII. századnál jól olvashatjuk, hogy már az 1791. évi XXVI. tv-t megelőzően, mely kötelező érvénnyel bevezette az igérvényt, mint házassági előfeltétel, a század során többször változott a szabályozás.
1731 - I. Carolina Resolutio - "a vegyes házasságokat csak katolikus pap előtt lehet megkötni, és a protestánsok házassági ügyeiben is a püspöki szentszékek az illetékesek."
(közben Mária Terézia alatt a rekatolizáció nagy erővel folyt, úgy, hogy "uralkodása első felében még fogadni sem volt hajlandó protestáns személyt")
1783 - II. József - "A házassági rendelet hatályon kívül helyezi a kánonjogi előírásokat és egységes állami házasságjogot vezet be, amely szabályozza a vegyes házasságból született gyermekek vallását."
1790-91 - "A vegyes házasságok ezentúl csak katolikus pap előtt köthetők, és törvény szabályozza a vegyes házasságokból származó gyermekek vallását (a protestáns fél lemondhat a gyermekek vallási neveléséről a katolikus fél javára vagyis adhat reverzálist). A következő évszázad felekezetközi konfliktusainak legfőbb forrása lesz a vegyes házasságok és a reverzális kérdése." - Itt jelenik meg a 1790/91. évi XXVI.tvc. A vallás ügyéről
Ebben:
"15. A vegyes házasságokból, melyek mindenkor a katholikus lelkészek előtt lesznek kötendők, a melyek ellen azonban bármely akadályt akármilyen szin alatt emelni tilos legyen származott és származandó gyermekek, ha az atya katholikus, az ő vallását kövessék; ha pedig az anya katholikus, akkor csak a fiugyermekek követhessék atyjok vallását."
A pontos szöveget nézve kicsit más a megfogalmazás :) Vagyis nem lemondhat, hanem a lány nem lehet az apja vallásán. s afiú is csak követheti, nem kell, hogy kövesse.
1836 - "Az országgyűlés elrendeli a magyar nyelvű anyakönyvezést"
1840-41 - "XVI. Gergely pápa engedélyezi a passzív asszisztenciát, sőt érvényesnek ismeri el a protestáns lelkész előtt kötött házasságot is. Az 1843-44-es országgyűlés törvényesnek ismeri el a protestáns lelkész előtt kötött vegyes házasságot, a házasfelek megegyezhetnek a gyermekek vallásáról (reverzális)."
1868 - "A parlament kimondja a felekezeti viszonosságot (a keresztény felekezetek között szabaddá válik a vallásváltoztatás), egyúttal államilag szabályozza a vegyes házasságokból született gyermekek vallását a „nem nemet követ” elv alapján."1868. évi LIII. tvc. a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról
A polgári közigazgatásra való áttérés első lépéseinek egyike teház ez az 1686. évi LIII. tv, mely folyamat majd az 1894. évben fejeződik be, hogy az egész házassági jogot megreformálva - többek között - a polgári anyakönyvezést bevezesse.
1894 - "A házassági törvény lehetővé teszi, hogy a házasfelek megegyezzenek gyermekeik vallásáról (reverzális), ennek hiányában az 1868. évi törvény rendelkezése érvényesül („nem nemet követ”)."
"akkor megint inkább az aradi Szemlak valószínűsíthető, főleg, hogy nem találtam más Szemlakot a majoros térképen."
Kedves Ágnes!
Visszatérve a témára, miért tartom fontosnak mindig szétnézni az adott hely környékén is?
Természetesen először mindig az evidens dolgokat vesszük előre. Szemlak esetében is - bármely helységnévtárat tekintve, de akár a korábbi időkből is (lásd 3406 hsz) - azt látjuk, hogy nincs más nevű Szemlak említve ahogy a Fényes Elek 1851-ben kiadott említett munkájában sem. Anyakönyve is elérhetetlen (közigazgatásilag másik állam, s nincs a MOL-ban sem mikrofilmen). Valamerre azonban mégis el kell indulni, erre volt ötlet - odautazás nélkül, bár erre, ha elhal az az vonal, lehet mégis sort kell keríteni - a testvérváros Mezőkovácsháza (akár mindkettő) egyházközségével felvenni a kapcsolatot. (mert Szedlakról csak írtuk, hogy sok a ref. de az adott anyakönyvben ők is róm.kat-nak voltak írva)
Volt egy hasonló 'élményem', mikor 1798 februárjában Újszászon egy ivánkai fiatalnak jelölt (juv.Ivankaensis) Konka nevezetű legény feleségül vett egy helybéli lányt. A sok lehetséges ~ivánka (Nyitraivánkától Borsodivánkáig) egyből mellbe csapott, aztán elkezdtem körbenézni a környéken, s találtam a mai Kisszállás részeként is egy Ivánkát és egész közel Újszászhoz az egyik említett 'majoros térképhez' hasonlón Farmos mellett is egy majort 1910-ből e néven. Még nem néztem tovább, mindkettő esélyes, hisz előbbi ugyanúgy Orczy birtok volt, mint Újszász, utóbbi pedig egész közel van. Kérdés mióta volt Orczy birtok az előbbi, ill. létezett-e már 1798-ban az utóbbi.
Mindenesetre jóval nagyobb esélyt adok, hogy e kettő valamelyikéről származik, ami nem feltétlen fog igazolódni, de az energiaráfordítás szempontjából 'gazdaságosabb', ha ezekkel kezdek. :)
Ami tudok javasolni, esetleg továbbvivőleg a megfejtés felé (a név kiolvasása), hogy a román országos telefonkönyvben hasonló irásmóddal keress neveket Arad (District) és Semlac (City) szűkítéssel.
A Kempelenben, a Turulban , a Siebmacherben és a Borovszkyban is szerepelnek atyádfiai!!!
Fail. Czímeres nemeslevelet 1797. máj. 26. F. Benedek körmöczbányai praefectus, első felesége Grundberger Teréztől szül. Benedek, Katalin, Teréz s második felesége Held Katától szül. Ignácz és Amália nyertek (LR. LIX/452.) – Vö. NI. IV/110.; Siebm. 163.
Wappen: Geviertet von B. und G.; 1 u. 4 ein spitzer w. Fels v. links unten durchbohrt v. einem geflitschten Pfeile; 2 u. 3 ein einwärtsgekehrter, gekrönter brauner Löwe, in d. erhobenen Linken (Rechten) zwei gekreuzte Bergwerkshämmer haltend. – Kleinod: Zwischen offenem # Fluge, der Löwe wachsend. – Decken: bs.-rg. Adels- u. Wappenbrief v. König Franz I. für Benedict Fail. (L. R.)
Fail Attila. Fail Attila, bölcseleti doktor, gimnáziumi igazgató-tanár, született Selmeczbányán, 1838-ban. Értekezést írt: »A nap és annak mozgása, összefüggésben azon befolyással, melyet a nap futása az árnyék mozgására gyakorol« czímmel.
Ezt Beszternyebányán a káptalan levéltárában keresd jobb minőségben. A Németnyelvű leírás a szinekről is informál.
Ma találtam három érdekes nevet(fényképem az nincs sajnos) a mezőtúri ref. anyakönyvben. Első olvasatomban: Oltsai Pay Nésai. No de milyen nevek ezek? Az Oltsai mondjuk lehet Oltvai, A Nésai pedig Néhai. De a Pay? Több bejegyzés is van Pai néven(szerintem). Igaz van a város körül Kétpó és Pusztapó település( valamikor Pói puszta) de a Pay igazából Pói? Mi lehet?
Köszönöm az eligazítást, megpróbálok ezeken a nyomokon elindulni. Egyébként a nevezett család Soroksárról teelepedett ide, családom más felmenői is ebből a családból származtak, így ebből a családból többszörös leszármazásban vagyok.
Köszönettel: Kiss zoltán
Egyébként hagy kérdezzem meg, hogy van-e olyan családkutató, aki a pest környéki sváb településeket kutatja, mert ezekben vagyok nagyrészt érdekelt (Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Újhartyán).
Kerekegyháza 1856-ig puszta (praedium) volt, a 'kedvenc' :) témánk, a Hármas Kerületek része, s mint ilyen nem rendelkezett önálló közigazgatással. Egy forrás, a község (ma már város) hivatalos honlapja azt mondja, hogy Jászárokszállás váltotta meg, s használta pusztaként, egy másik pedig azt, hogy Jászárokszállás, Fülöpszállás és Kunszentmiklós használta. Innen érthető, hogy a mégis ott szülötteket (mert tudjuk a puszta, nem lakatlan) a közeli egyházközségekben - így Kunszentmiklóson is - kereszteklik.
Azt egybehangzóan állítják a források, hogy 1856-tól kezdődik a betelepítése. Erre utal a Bács-Kiskun megyei Levéltár fondjegyzéke is. Önálló közigazgatása 1856-tól (vagy 1855-től) van.
Ha tényleg 1858-ban születik, akkor egy frissen betelepült család gyermekeként vszeg többedmagával abban az időben. Mivel német eredetű a neve, javaslom nézd meg a 348. fondszám alatti iratokat (7,02 ifm), mert a későbbi továbblépéshez szükséged lesz rá úgyis (hogy honnan jottek) Abban lesz anyag a betelepültekről. A városi honlap szerint sokfelől érkeztek a betelepülők: "Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak." meg kiderülhet az is, hogy melyik egyházközséghez tartoztak. (egy helyen sok mindent meg tudsz nézni, még anyakönyveket is:)
Több település is szóba jöhet (legalábbis a Kálniczky-féle MOL anyakönyvi mikrofilmtár katalógus szerint) Kerekegyház filiája volt (vagy sok az anyakönyvezett innen) a következő 2 falu:
Örkény (1800-tól)
Kunszentmiklós (1800-tól)
Azt nem írtad milyen vallású volt, de feltételeztem, hogy római kat., tehát amit fentebb írtam ebben az esetben érvényes.
Egy kis segítségre lenne szükségem, mert elakadtam egy ősanyám családjának felgöngyölítésében.
Ő (Reibl Anna) a családi hagyomány szerint Kerekegyházán született 1858-ban.Igen ám, de:
1861-ben lesz önálló település Kerekegyháza. 1873-ban a kecskeméti plébániától elválasztották, önálló plébániává alakult, azóta vannak anyakönyvi adatok. Azelőtt ugyanis ferencesek, barátok jártak ki lelkipásztorkodni a kecskeméti kolostorukból (Barátok temploma).
Én megpróbáltam a kecskeméti plébánia anyakönyveinek utánanézni, de Kerekegyháza nem szerepel a fíliák között, pedig ott kellene lennie.
Hogyan haladhatnék tovább, nincs valakinek ötlete?
A MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) napjában kétszer hoznak fel filmet a raktárból. Az első időpont nyitás körül van, a második pedig 12-13 óra között. Tehát ha telefonon kérsz egy filmet másnapra akkor az reggel már kutatható is. Ha délelőtt kérsz ki, akkor 12-13 óra között kezdheted vele a "munkát". Fontos, hogy az első 449 filmről van másodpéldány is a kutatóteremben, tehát ezek rögtön, mindenféle előzet kérés nélkük is kutathatóak. Ezek Budapest környéki települések ill. Bp. kerületeinek filmjei. Az utolsó ilyen az A449-es doboz.
Azt is jó tudni, hogy egyszerre csak 5 doboz (azaz 5 tekercs film) lehet a kutatónal. Ha az éppen kikért film másnál van (vagy a fiókjában), akkor azt nem tudják odaadni Neked.
És a kérdésedre válaszolva: Igen, a nyitva tartás alatt bármikor kérheted az előre rendelt filmet.
Ha az Országos Levéltárat kérdezed, nekem még frissek az emlékeim: odamész, megmondod, hogy új vagy, kitöltetnek veled egy papírt, s ha előre telefonon rendeltél filmet (ami célszerű, ha nem akarsz csak a regisztrációért elmenni oda), azt kb. 15-30 perc múlva megkapod. A kártya meg elkészül azalatt amíg Te kutakodsz. Én délutánig maradtam első alkalommal, s mikor mentem el, már a kezemben volt.
Bona Gábornak van egy háromkötetes könyve a szabadságharcban résztvevő hadnagyokról és főhadnagyokról, abban talán akad még valami nyom. (Feltéve ha ilyen rangban volt a másik két Gremsperger...) Próbáld meg valahol, sajna nekem egyik sincs meg. Hátha lesz eredmény.
Éppen ez az adat hiányzott a BÁNHEGYESI Gr.-ről, mert én egy másik forrásból "csak" a katonai részvételére bukkantam, de a származására nem.
Miskolc és Esztergom városokból is említenek egy-egy Gremsperger vezetéknevűt, akik a z 1848-as harcokban részt vettek, de a családi hovatartozásukat még nem leltem meg.
1817.?-1888. Bánhegyes-puszta. Polgári születésű, volt cs. kir. altiszt. 1848. szept. 14- a Békés megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj 2. századának századosa. Részt vett az Arad körüli harcokban. 1849. febr. (1)-százados az 59. honvédzászlóaljnál ( a 4. század parancsnoka), az aradi, majd a temesvári ostromseregben (5.hadtest). A szabadságharc után gazdatiszt. A kiegyezés után földbérlő, Csanád megye törvényhatóságának és az Arad megyei honvédegyletnek a tagja.
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai 1988. 238.oldal
Ahogy a többiek is írták a név kiolvasása egyelőre nem sokat segít, viszont eszembe jutott valami. Ha a feleség(Ohári stb.) nem volt katolikus, de Szemlakon házasodott akkor neki Ún. rezerválist kellett adnia, hogy katolikus hitben neveli a gyermeke(ke)t. Ennek pedig nyoma kell, hogy legyen helyben és erről akár a plébános is tudhat valamit nem hinném, hogy kizárólag az anyakönyvben lenne róla feljegyzés. Igaz ha megkerül a születés bejegyzése onnan is meglehet az anya neve... Szóval csak egy ötlet volt.
a Kétske bejegyzés a másik párnál lehet Kécske, ami létező hely, csak régi írásmóddal (ts) írhatták, s akkor megint inkább az aradi Szemlak valószínűsíthető, főleg, hogy nem találtam más Szemlakot a majoros térképen.
nem találtam szemlakot ezen a térképen így késő este.
Egy angol nyelvű leírás Szemlakról azt írja, hogy 1819ben települtek le a németek, nem sokkal előbb, mint ahogy az ősöm megszületett. Bár én nem hiszem, hogy német lenne az anyja körvonalazodó neve alapján. Meg akkoriban tudtommal a vallásilag vegyes házasságok se voltak gyakoriak.
Nem állítottam, hogy olasz, csak azt, hogy szerintem O-val kezdődik, s hogy az észlelhető központozást óvatosan kezeljük (akár két pont, akár vessző+pont, akár 'nincs is') Westham Ohári olvasata is hihető.
Viszont nehéz kijelenteni bármit is egyértelműen, pláne, ha ez alapján kell továbblépjen a keresésében. ezért javasoltam az egyértelműen olvasható Szemlak felől megközelíteni és kideríteni.
Amúgy is rég olvastam már anyakönyvi kézírásos bejegyzéseket, kijöttem a gyakorlatból.
A nagyobb képet nézve "Oliari"-nak olvasom. Csatlakozva milyennincshez: ez egy olasz családi név. A Viktóriát eléggé elhanyagoltan írta be a plébános, de szerintem is az.
Nem gondoltam, hogy tudod, a kérdésem igazából kijelentés, hogy ezt kellene kideríteni, mert sokban segítene. Nem konkrétan, hogy hogyan, hanem azon okok számbavétele, amik szóba jöhetnek.
Mert Szemlakik el kell jutnunk.
Fényes Elek leírása korban közel van. Azt írja az Aradhoz közeli Szemlakról "Lakja 353 rom. kath., 348 reformatus, 1150 ágostai, 3400 n. e. óhitü, ágostai és óhitü anyaegyházakkal."
Viszont a Kétske bejegyzés apján azt sem zárom ki, hogy nem kell messzire menni, hanem a környéken tanulmányozni az egyes majorok, puszták elnevezéseit...
Gáspár Ferenc és FAlusi(máshol Faludi) ERzsébet a házasulandó fél, a szülők: Gáspár Görgy, Fodor Anna a vőlegénynek, Faludsi JÁnos, ........Viktória a lánynak, aki lány Szemlakon született az anyakönyv szerint. Nem tudom, hogy jöttek össze, de ebben a családban van rengeteg ilyen. Egyik ősöm Morvaországban született, Pesten vett egy egy Turócszentmártoni lányt 1880-ban.
A menyasszony apja ill. esetünkben férj ez a (milyenis?) János és felesége (mert az ő lányuk született Szemlakon) hogyan kerülhetett kapcsolatba az abonyi vőlegénnyel? 1. lépésben ezt kéne kideríteni:Csak katonáskodás, vagy ...?
A keresett nevű személy az 1800as évek elején élhetett. Kicsit messze vagyok Szemlaktól, ismerősöm sincs arra, meg nem biztos, hogy ott tősgyökeresek, mert eléggé mozgó egy család.
Köszi az infót, hát gyanús, hogy jobban megnéztem. Mondjuk a MATÁV könyvében csak egy-két ilyen nevű van. A Google szerint az Ohári a Kohári egy elírása. Ági
a fotón rajta vannak a válaszok, abonyi plébánia, katolikus anyakönyv, de ez miért érdekes a név kiolvasásához?:-) A többi problémám amit írtam, az nem a fotón levő őseimmel kapcsolatos, hanem egy másik ággal.
próbáltam nem nyílik, ha ide tenné linkként, nekem könnyebb lenne (esetleg Te, ha neked nyílik)
felekezetként gondolom római kat
Semlac erősen evangelikus lakosságú, erős ekként is a kapcsolata Mezőkovácsházával, amúgy is közel van a határhoz, sok a németajkú. Én Szemlak felől indulnék, ott milyen nevek vannak. Temető, stb. A rootsweb.com levelezője a Danube-Swabian German Bord része Hiari-t nem ad fel, Oliarit 1-et. Nálam O-val indul az olvasat (a 2 pont, mint ékezet ellenére, az Olaszt sem zárom ki), de nem az olvasat kizárólagossága felől indulnék. Hanem vagy átmennék Szemlakba a temetőbe (vagy keresnék olyat itthon, akinek van kapcsolata oda, hogy megkérdezze/megtudja melyik névnek van ott esélye, egyáltalán milyen nevek vannak/voltak/lehettek Szemlákon - akkor), ezért fontos az év. Ha közel vam a századforfulóhoz, akkor több esély van (hogy találsz nem elhanyagolt, olvasható állapotú sírt)
most már jó lesz a link, véletletnül védett albumba tettem. Nem, Szentendrét csak szeretem. Pápán, Abonyban, Piliscsabán, Szemlakon (Partium), Turócszentmártonban, Istenmezején, Vaszaron és a volt Morvaországban vagyok családfakutatásilag érintve.
De van nagy kép, csak az túl nagy ide, feltöltöttem viszont az origo fotórába. http://fototar.t-online.hu/media/mediaNezet.jsp?media=2210063&nav=i itt van, a 16. pont alatt. Elsőre nekem is H betűnek tűnt az első betű, de a többi helyen mintha tisztábban írná a H-t. már gondoltam arra is hogy O
Eddig csak olvastalak benneteket, s gyűjtöttem az ötleteket a családfám kutatásához, amit már 8 éve végzek, hála az itt leírtaknak sokkal előbbre jutottam.
Tegnap voltam a mormonoknál, s sikerült lefotóznom az egyik ősöm házassági bejegyzését, ahol viszont a szülőknél nem tudom leolvasni a feleség anyjának levét, a képen a legalsó nevet. Szeretném megkérni az itt levő, nálam ehhez jobban értőket, hogy amennyiben ki tudják olvasni, írják meg nekem ide.
Másik kérdésem az lenne, hogy honnan lehet kinyomozni, hogy egy adott község adott időben melyik plébániához tartozott - itt főleg kis községekre gondolok, amiknek nem volt plébániájuk.
Harmadik kérdésem az lenne, hogy az egy helyen (Abony) a házassági bejegyzésnél kifejezetten a születési hely rubrikában írt helyen, ami egyezik a házassági hellyel is, a házasságkor írt kor alapján számított időt és +/- 15 évet átnézve nem találtam nyomát az ősömnek. Téves lenne a házasságkor beírt hely?
Sajnos nálam az se nagyon működik, hogy nézzem át a környező helyek anyakönyvét, mert pont ez a család elég sokat mozgott, s nem a szomszédból/ba.
Ha úrbéri össszeírásokat akarsz nézni, akkor annyit róla, hogy Szög az általad vizsgált időpontban (1687 körül) királyi birtok (1693-ban is még így írták össze) a XVIII. században az egri püspöké, majd 1804-től az akkkor az egri püspökség területéből kialakított szatmári káptalané. Külön nevesítve kapta Besenyszögöt és Tiszaszög pusztát (csak e kettőt az ottani területekből). Ugyanaz időben (1804) Szentiván, Fokorú és Szászberek továbbra is köznemesek birtoka.
(nem volt elötte Besenyszög, ami Besenyszögben ~szög, az attól az, mert =Tiszaszög)
Besenyszög tkp. 1771-1774 között négy elpusztult középkori faluból - Szög, Szentiván, Fokorú és Szászberek - alakult ki, akként, hogy az újrabenépesítéskor az egyes lakott részek máshol lettek kialakítva igazodva a telkekhez és a műveléshez. Azaz nem pont ugyanott ültek meg a betelepülők, nem ugyanott lettek a belső telkek (sem) kialakítva, és ha megnézed az előbb adott térképeket, látod, hogy az a Tisza mocsaras jobb partja volt (erről már volt szó a jászok kapcsán, hogy miként öntött ki ~ladányig, ~kísérig, stb. Meg arról, hogy Jászalsószentgyörh is 2 km-rel arrébb települt újra 1702-ben a Zagyvához képest)
Bocs de lehet, hogy teljesen hülye vagyok..Akkor összefüggésben van Besenyszög és Tiszaszög. De ha ez után mégegyszer hülyének néznél megérteném...Még valami te 1935 ös adatokat írsz az utalás pedig 1700 vége és 1800 eleje , a nevek változása pedig több mint biztos.
Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE VÁROSAI ÉS KÖZSÉGEI
KÖZPONTI JÁRÁS
BESENYSZÖG (1935)
Besenyszög, az árvízek lecsapolására szolgáló Miller-csatorna mellett fekszik, határa délen lenyúlik a Tisza egy felfelé ívelő kanyarulatáig. Az imént említett csatorna észak-déli irányban vezet át a határán és nagy kanyarulatokat téve, alacsony fekvésű vizenyős területének belvizeit csapolja le és szállítja a Tiszába. A nagyközség királyi adóhivatalának székhelye Szolnok. A községi orvos és állatorvos székhelye és gyógyszertára helyben van. Közigazgatását 2 jegyző, 1 segédjegyző és 1 irodai alkalmazott látja el. A képviselőtestület 15 virilis és 15 választott tagból áll. Lakosságának száma 5569, akik 1 német, 1 tót és 1 oláh kivételével mind magyarok. Lakói közül 3445 él külterületen. Népesebb pusztái: Alsószászberek 278, Belsőszentiván 153, Daruhát 144, Kistanya 178, Nagytanya 373, Újtanya 192, Fokoru 476. Homorszög 553, Homorszög-Szóró 230, Pusztaszentiván 391, Tenke 254 lakossal. Egyéb lakott helyei: Bogárzó, Homorszög-Sántatanya és Kistenke. Házainak száma 916. A község ingatlan vagyona: a jegyzői lakások, az óvoda, csendőrlaktanya és 2 k. hold 856 öl földbirtok. A lakosság közül 5279 rk., 51 gk., 228 ref., 16 evang., 2 gkel., 31 izr. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. Iskolái: a rk. elemi iskola 6 tanerővel és 5 tanteremmel, a községi elemi népiskola 8 tanerővel és 7 tanteremmel. A községben állami óvoda is működik. 6 évnél idősebb analfabéták száma 658. Területe 32.000 k. hold, mely művelési ágak szerint a következőképpen oszlik meg: szántó 24.625 k. hold, rét 1322 k. hold, szőlő 39 k. hold, legelő 4223 k. hold, erdő 140 k. hold, nádas 1668 k. hold, kert 55 k. hold. Állattenyésztését főként a szarvasmarha és sertéstartás jellemzi. Az állatok száma 3055 szarvasmarha, 4105 sertés, 3703 juh és 1023 ló. A község kultúrélete igen élénk, van népkönyvtára és mozija és több társadalmi egyesülete. Birtok-megosztás a következő: 1000 k. holdon felüli nagybirtokosa 2 van, (5638 és 3974 k. hold), középbirtokok száma 14, a kis- és törpebirtokok átlagos kiterjedése 10-15 k. hold. A községben 2 gőzmalom, 1 asztalos, 1 bognár. 4 falusi építőmester, 7 cipész, 6 kovács, 2 gépész, 2 borbély és 5 szatócsüzlet van. Pénzintézete: Községi Hitelszövetkezet. Hetenként egy hetivására, évenként 5 országos vására van. Vasútállomása Szolnok, mely a községtől 17 km.-nyire fekszik. Posta, távirda és távbeszélő-állomás helyben van. Fő közlekedési útja a Szolnoki út.
Besenyszög (régi Szentiván) már 1420-ban népes hely volt a Széchenyi-család birtokában. 1455-ben Széchenyi László elzálogosította Ország Mihálynak és Losonczi Albertnak. A zálogbirtokosok a jól jövedelmező birtok felét 1461-ben Mátyás királytól örök adományul kérték, aki kérésüket teljesítette. Az örökösen adósságokkal küzdő Széchenyi-család a megmaradt birtokrészt 1467-ben Bonó Mózes velencei polgárnak, majd 1470-ben Országh Mihálynak ismét elzálogosította. Ekkor Országh Mihály és Losonczy Albert a birtoknak ezt a másik felét is megkapta a királytól tulajdonul. 1485-ben az országbíró királyi meghatalmazás alapján elvetette a Losoncziakra eső részt és a Nagylucsei-családnak adta. 1489-ben Országh László saját birtokrészét nagy összegért zálogba adta a Nagylucsei-családnak. 1576-ban 37 tizedfizető jobbágyát írták össze. A község területéhez tartozó Alsószászberek puszta körül ez időben egy Szabolcs nevű ma már elpusztult falu állott. 1703-ban rác martalócok felégették a községet a hozzátartozó Fokorú, Pusztakürth, Palotás és Alcsi nevű pusztákkal együtt. Az 1827-ik évi összeírás szerint lakosainak száma 406 volt. Egyházuk a szatmári püspök védelme, de az egri püspök igazgatása alatt állott. 1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat. Az új község neve ezidőtől kezdve Besenyszög, valószínűleg a Beseny nevű vízfolyástól. Besenyszög nemsokára egybeépült és közigazgatásilag is egyesült Szentivánnyal Kezdetben használták ugyan a Bessenyszögh-Szentiván, majd Szögh-Szentiván nevet, de később teljesen elhagyták s a község csak Besenyszög név alatt szerepel. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. A község birtokosai voltak: a szatmári káptalan, Telek István, Halasi örökösök, Thalabér örökösök, Orczy György és báró Eszterházy Pál. A világháborúban 400 polgára vett részt, közülük 120 hősi halált halt. A kommunizmus idején 19 embert végeztek ki és igen nagy anyagi károkat okoztak a vörös katonák. A román megszállás alatt a községet a megszállók teljesen kifosztották.
Találtam még egy mondatot a Zounuk 1989-es számának 303-ik oldalán ami passzol a "kelet-délkeletre feküdt" mondatrészhez. Tiszabő benépesítéséről van szó 1702-ből, ott van egy ilyen mondat: "Tisza Szög is egészen idevaló, amint az a Nemes Vármegye inquisitiojából kiteczik." Szóval a Besenyszög, Kőtelek, Tiszabő háromszög jöhet szóba. Ha minden igaz.:)
Az általd felsorolt családokban nem vagyok érdekelt, de a környéken igen. Keresem ezen a vidéken a következő családokat: Poszpisil, Poszpisek Mohacsek, Mohacsik Magács, Magáts
És azsur nevű társunk pedig szintén a környéken keresgél: Gremsperger -eket.
Tiszaszeg= Szögszentiván? Segítsetek,lehetséges ez, Besenyszög több pusztából alakult ki..Fokorú, Homori rész stb..Hol lehetett Tiszaszeg? Kőtelek és Tiszasüly között? Térképi nyom? Ezek az adatok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az anyakönyvezés és a lakóhely miért más ..Ezek szerint egy vagy több tanyai szerkezetben éltek aki esetleg tehetősebb volt több tanyával rendelkezett és így más településeknél is szerepelhetett...Határperekből szerintettek mennyi lehetett? Talán az ilyen esetek öröklésekor történtek ezek..
Sokszor volt már szó Besenyszögről, találtam valamit hátha érdekes lesz valakinek. Íme:
"Tiszaszeg pusztulása 1687vagy1688
(Tiszaszeg ősi, Árpád-kori község volt. Lakói az 1687-1688. évi pusztuláskor zömmel Jászladányra menekültek, de a földjeiket onnan hazajárva továbbra is művelték. 1711 után nem települt ujjá, határainak egy részét a szentiványiak magukhoz csatolták, más része pedig puszta maradt. A mai Besenyszögtől kelet-délkeletre feküdt.)
(...)A második tanú Saárossy István(1738-ban) nagykörüi(Kürüi) lakos, kb. 68 éves megesküdve vallja:
Ezen tanú, amint emlékezhetik reá a Szöghi pusztán született az világra is (kb. 1670-ben), Azatyját hívták Sárossy Mihálynak, Az is jókorbéli öreg ember lévén, jut is az tanúnak eszibe, hogy azmidőn az Törököt Bécs alatt az Kereszténység megverte, akkoron az tanú, mintegy tizennégy esztendős lévén, nyomtatóiknak az ebédet kosarakban lóhátra kötözvén az szögi széröjökre- aki a Homor-ér mellett lészen- odavitte ki, mely gabonájok is az szántóföldben- azki az Szöghi Halmon lészen dél felé alól, nem úgy mint most, hanem keresztül véggel szántották- ottan termett, Sőt azonkívül tudja az tanú, hogy az magokén kívül más szögi gazdáknak is ottan egyrendben volt vetések, úgymint Olah Lukácsé, Oláh Pálé, Kristoff Balázsé,(...)
Az huszonnegyedik tanú, Donkó Márton, (1738-ban) kőteleki lakos, kb. 60 éves, esküt téve vallja a következőket:
Ezen tanúnak az atyja, Donkó András születvén az akkor Tiszaszeg helységben, mostan a kérdésben való pusztán, Ezen tanú is ott született (1678-ban), ezen az világra, Ott is nevelkedett fel mintegy tízesztendős korig(1688-ig), tudniillik még onnan el nem pusztultanak(...)
Az irat eredeti, hiteles, latin és magyar nyelvű. Két részből áll. Az első rész egy határjárási jegyzőkönyv(ductus metalis protocollum), amely a Tiszaszeg és szomszédai közötti határt rögzíti. A második rész- amelyből az idézet is való- a határnyomozati jegyzőkönyv, amelyben 26 tanú vall a határokról."
Forrás: Zounuk 1989 293. oldal
A Zounuk 1988-as számában a 258. oldalon az 1590-91-es török összeírásban Száz Berek falu lakói vannak felsorolva név szerint. Ha valakit érdekel jelezze nyugodtan.
Eszembe jutott még egy kérdés a születési idő ilyen esetben nincs feltűntetve? Illetve ez után milyen lehetőségek vannak a kutatásra mind 1900-as évek felé , mind 1800 felé? Ezek az adatok a parókián vannak vagy a szolnoki levéltárban?
Előrébb jutottál...Lados Balázs valószínű egyezik a ükapámmal1848-1919 a feleség neve alapján..Fia volt Lados Károly -1918ig élt . Esetleg hogy lehet Lados Balázs előtti kor után kutatni? Emailom: ladosz@pestimusor.hu, minden adat érdekel...
A Kempelenben a 10. kötet említi Pospischil Frigyest aki "Magyar-Óváron" 1877-ben született és beházasodott a Thomka családba, az 1879-ben született Gizellát vette nőül.
Nincsen szerencsénk mert 1830-1930 között a személyi adattárban nem szerepel Pospischil név egyik variációja sem. Ez valójában nem zárja ki, hogy nem volt újpesti illetőségű Poszpischil ezidőszakban, csak tisztségviselő vagy nyilvántartott iparos vagy kereskedő nem szerepel ilyen néven.
Kerub, meg tudnád nekem nézni az újpesti részben, hogy van-e benne Postpischl (Pospischil, Posztpichl, stb) Antal? Talán vendéglős vagy szatócs 1900 évek környékén. Ha van egyéb poszpischil (különesen Ciprián) az is érdekelne. Nagyon köszönöm.
Tiborpapa alapos válasza juttatta eszembe, hogy a kutatásaim során találtam az őseim között egy un. Jász kommiszáriust 1742-ben és ennek a rangnak a magyarázatánál találkoztam én is a hadnagyokkal.
Egyik kedves kutatótársunk segítségével sikerült megtudnom az alábbiakat amit most itt szívesen továbbadok.
Igazából comissarius, később komisszárius. Az egyes kerületek rendészeti igazgatása élén állt, választott tisztség. Kerületenként – volt úgy-e három, Jász Kerület, Kis-kun K., Nagy-kun K. s ettől a megkülönböztető szócska – egy-egy személy töltötte be. (kivéve a Kiskunságot, ahol időnként külön személyt választottak az alsó- és a felső-kiskunsági települések ezirányú irányatására – lásd térkép.) Rendszerint katonaviselt személyek, s az irányítás mellett konkrét gyakorlati feladatokat is végeztek. Közvetlenül irányításuk alá tartoztak a kerületi üldöző hadnagyok, kiknek száma változó volt. (hívták őket kerületi mezei hadnagynak is.) Mindahányan évi fizetést kaptak. Rablók üldözése esetén, ha sikeres volt a munkájuk a zsákmány 1/3-át is megkaphatták, ha életüket kockáztatták (milyen izgi!) a részük nagyobb is lehetett. 1794-ig a mezei hadnagyok az irányításukkal végezték az ún. vármegyézéseket. Ekkor épp a jász komisszárius, bizonyos Bódi József kérte ennek módosítását, hogy a hadnagyok önállóan intézkedhessenek, mert a biztosoknak számos egyéb dolguk is lehetett.
A kerületi mezei biztosnak mutatták be a helységek pusztázó lovasaik névsorát (jut eszembe: tudod mi a „betyár eredeti jelentése?), s ő készítette a kerületi kapitány számára a jelentéseket.
Napi tevékenységéről, a hozzá befutott információkról külön jegyzőkönyvet vezetett, ezért a tisztséget csak írástudó ember tölthette be. A komisszáriusok a mezei hadnagyokkal együtt, vagy a területet felosztva havonta egyszer bejárták a Kerülethez tartozó települések pusztáit. Fontos tudni, hogy a Kerületekben a pusztai állattartás jelentősebb volt, mint a földművelés. (Ez okozta több jász település elmaradását a vasút megjelenésekor ti. a vonat zavarta az állatokat, ezért saját döntéseik alapján – ha megnézed –, sokukat elkerüli a vasút, s ami ezzel járt volna: ipar, etc.) Visszatérve: Ellenőrizték a pásztorok járásait, a csárdákat, azt is hogy a marhák bélyegzését rendesen végezték-e, közreműködtek az állatszámlálásokban. Ez is érdekes, mert ez nem közrendi feladat, hanem a közösségi birtoklás folyománya. (lásd: 1836 évi XII tvc és 1840 évi XXX tvc a www.1000ev.hu oldalon) Átvették az elbitangolt jószágokat, s arról a kapitányt értesítették. Közvetlen büntetést a pusztázók nem alkalmazhattak, kivétel a csárdában "korhelykedők", kiket helyben 12 botütéssel sújthattak, de ezt is jelenteni kellett.
Jogukban állt a pusztákon, vásárokon a passzus nélkül megjelenőket letartóztatni.(!) Jogukban állt továbbá a szomszéd vármegye területére átmenni s ott üldözni az elfogásig.(!) A szomszédos vármegyékben az ottani comissariusok a vármegyézés során nem tudom, hogy ezt megtehették-e.
Rendészeti feladatokat tehát a Kerületek területén, azaz a pusztákon láttak el. Az egyes települések rendészeti igazgatásban nem vettek részt (ott is volt külön hadnagy, kisbíró, vakter, tornyos.)
Bánkiné Molnár Erzsébet több publikációja tárgyalja a Jászkun Kerületek igazgatását, ezek elérhetőek.
a nemesi község elöljárója, vezetője, akit a közbirtokossági közgyűlés (→ nemesi közbirtokosság) választott meg a nemesek közül (főnagy, felügyelő, princpális is volt a neve). A felmerülő igazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben bírótársakkal (assessor) együtt ítélkezett, gazdasági (pl. közös erdő használata) kérdésekben egyedül vagy nagyobb jelentőségű ügyekben a közgyűlés meghallgatása, állásfoglalása után intézkedett. Hatáskörére, illetékességére, eljárására nagyjából ugyanazok a szabályok érvényesültek, mint a községi és a városi → bíróéra. Mezővárosokban, ahol nemesek is laktak, a bíró helyett a hadnagy volt illetékes velük kapcsolatban.
Voltam múlt héten a levéltárban. Eredményekkel szolgálhatok.
A lehetőségeim igen-igen szűkösek voltak: Besenyszög 1878 és 1895 közötti halotti anyakönyveihez tudtam hozzájutni aznap (a többit - összeset ebben a hónapban szeretném átfutni - számodra és számomra is fontos bejegyzéseket átfutni).
Sajnos én csak 1884-től 1895-ig tudtam megnézni: jócskán van Lados és Berényi bejegyzés is ebben az időszakban :)
Ladosok: ha az összes érdekel szívesen átküldöm bescannelve; ha csak a számodra fontosak akkor íme:
1892. október 12.: Lados Erzsébet, Lados Balázs és Nagy Viktor földes leánya, 2 éves, lakcímük: Bessen-Szögh 107., halál oka: roncsoló toroklob.
1890. május 18.: Lados Imre, Lados Balázs és Nagy Viktoria bíró fia, 3/4 éves, lakcím: Bessen-Szögh, halál oka: hökhurut.
1884. február 5.: Lados Máté, Lados Balázs és Nagy Viktoria földes fia, 5 hó, lakcím: Bessen-Szögh 97., halál oka: gyengeség.
A fentiekből egyelőre ami kiderül nem sok, de legalább most már anyakönyvi bejegyzéssel bizonyított ;) , hogy Lados Balázs felesége Nagy Viktória, reproduktív korukban :D Bessen-Szögh-ön éltek a XIX. sz. végén, s földesgazda volt a család ezen része, illetve Lados Balázs 1890-ben bizton a falu bírája volt.
Ennek kapcsán kérdezném, hogy ki lehetett-volt a községi hadnagy 1888-ban, s pontosan mi volt az ő feladata-szerepköre? :) Az úriember Berényi (Birinyi!) Katalin férje volt, Tóth Menyhértnek hívták. S 1888-ban hagymáz(?)-ban halálozott el, 47 éves korában.
Egyelőre ennyit szerettem volna közölni. A fent említett időszakból kijegyzeteltem az össz. Ladost (nem csak Pál, Károly, Balázs keresztnevűeket), ha szükséged van rá bescannelve elküldhetem e-mailedre.
Valószinüleg sokan ismeritek az AgeLong-Tree 3 családfakészítő programot.
Én nemrég leltem rá.Gondoltam elkészítem a családfánkat, de sajnos ez a verzió:
csak 40 személyig használható regisztráció nélkül.Az ára meglehetősen borsos. Ugyanezen program régebbi verziója véleményem szerint szinte használhatatlan.
Próbáltam más programokat is de eggyikkel sem boldogulok. Szerintem az Agelong a legjobb és ráadásul tud magyarul.(csakhát a korlát)
Ha valaki tud megoldást a korlát feloldására de persze nem ezért az összegért 25$ légyszives tegye közkincsé. (http://www.genery.com/)
Végre eljutottam a levéltárba, úgyhogy megnéztem neked az 1880-90 közötti születési anyakönyveket. Sajnos jó hírem nincsen, mert adott időszakban csak a már megírt Tóth Gábor tűnik valószínűnek. Találtam még négy Tóth Gábort de egyiküknek sem Gábor az apja.(Ha érdekel elküldöm mail-ben.) A héten még szeretnék menni Szolnokra úgyhogy ha megtalálom a feleség halottiját jelzem.(1875 utáni ref. halottiakat nézem, hátha...) Egyelőre ennyi az eredmény.:)
Kedves Titibi, A Google találat félrevezetheto lehet. Viszont, a www.EllisIsland.org szerint egy Hagyari Istvan érkezett amerikába, 1901-ben Klukaso-ról, amit szerintem rosszul fordítottak az eredetibol, én Klukno-nak olvasom. Egyebkent osszesen 15 Hagyari érkezett, a tobbség Pusztamiskérol. Udv.
Amit adtam link az a Fővárosi Levéltár iratjegyzéke volt. A 17,90 ifm azt jelenzti, ha az őrzött iratokat élire állítva, lapjával egymás mellé rakják, az 17.9 méter hosszú. Abban lesz Fürst István, nem is egyszer.
Van még egy lehetőség, megbízol valakit a hazai kutatással.
Nagyon szépen köszi vàlaszodat, ahogy igy kiveszem a dolgokbol csak ugy lehet keresni, hogy oda kell mennem, ami nekem egy kicsit messze van mert én Svàjcba élek. Az oldalon amit irtàl nem volt semmiféle Fürst Istvàn asztalos. Ezek szerint csak akkor tudom megnézni, hogyha Magyarorszàgra megyek ?
ha valaki netán a MOL-ban Kőbányát vagy Soroksárt kutat, vagy belefér az idejébe, legyen kedves meglesni, nincs-e 1887 november 6 és decembere 10 között a halottak között egy Skoumal Ferenc pékmester? (értelemszerűen ha ott leledzik, szeretném kérni az adatokat róla)
Az illető úriember 1887. november 6-án még végrendeletet diktált ékes német nyelven egy budapesti közjegyzőnek, melyben lakása Budapest X. kerület, Kápolna tér 7995., és mely végrendeletben egy soroksári, gubacsi pusztai házat hagy egyszem fiára (akiről a nevén kívül és hogy akkor még kiskorú volt, nulla információ áll rendelkezésre).
A végrendeletet 1887. december 6-án hirdette ki szabályszerűen a budapesti kir. törvényszék - gondolom a két dátum között szenderült jobblétre a pékmesterem...
Ez a Klukasa településnév biztosan kiolvasható ill. ismert? Mert a helységnévtárak szerint (1898, 1902) Klukasa helység akkor nem volt Horvátországban, ellenben volt önálló település Kluknó (Kluknau, Kluknava) Szepes vm.-ben.
A radixindex.com-on pedig az egyetlen Hagyári család a Sáros megyei Kisszebenen található az 1893-as iparos és kereskedők jegyzéke szerint. Szepes és Sáros szomszédos vármegyék....
Persze ez csak egy ötlet, de talán érdemes utánajárni.
Tisztelt kollégák a következő helyiségnév mond valakinek valamit:
Klukasa, a google Horvát országi talállatokat ad ki.
Hagyári család után kutatva kaptam ezt az infót, eddig Horvát szál nem volt a képben de a forrás szerint a Hagyáriakat nehéz lesz nyomonkövetni mert mindenhol csak rövid ideig voltak.
Szlovákiában találok a google segítségével időnként Hagyáriakat, vagy Hagyarikat. Pl. Pavel Hagyari Eperjes polgármestere.
Menj be a Fővárosi Levéltárba (Teve u., a BRFK-hoz közel a másik oldalon a Petneházy u. kereszteződésében). Előtte a honlapjukon a http://www.bparchiv.hu/ jobbra fent üsd be, hogy Újpesti ipartestület (mert 1950-ig önálló település volt) s ott keress olyan iratanyagot, ami az újpesti ipartestületre vonatkozik. Annak anyagában benne lesz, mettől voltak tagjai, stb. sok részlet lehet. Persze, ha iparosként dinasztia, akkor az több évtizedet átfog 1909 elött is. Annak van jelzete, pl. az első : "IX : Testületek
Az Újpesti Általános Ipartestület iratai. 1885-1950. 17,90 ifm. 281. A peremkerületi ipartestületeknél leadott munkakönyvek ideiglenes fondja. 17,04 ifm ..."
Ki tudna nekem segiteni ??? Vagy hova tudnék fordulni, hogy valaki segitsen a csalàdfàmba.??? Az anyai nagyszüleimet Fürst - nek -hivtak és annyit felfedeztem, hogy a Fürst nagyszülők képe az Árpád út 50. alatt készült, tehát 1909 és 1912 táján itt élhettek. Azt konkrétan tudom, a dédnagyapámnak és szépapámnak itt Újpesten volt asztalos műhelye. Azt is sikerült egy kárpitos dinasztia tagjától megtudni, hogy a Fürstök koruk legmenőbb asztalosai voltak, mivel szerepelnek egy korabeli könyvben. Na de melyikben és hol talàlnàk rà ???
Ha valaki tudna segiteni, hogy egyàltalàn hol kezdjem el kérlek vàlaszoljatok.
Az iparos egy gyűjtőnév, beletartozott mindaz amit felsoroltál, meg még annyi minden, mai szakmai megnevezéssel az asztalostól a tetőfedőig (zsindelyezőig) :)
Fontos a különbség, hogy szakmát űz, de a hangsúly nem a szakma jellegén van, hanem - mai megfogalmazással - az üzletszerűségen, azon, hogy ezt mi végre végzi.
Azaz nem üzemszerű szervezésben végzett, hanem tkp. háziipari tevékenység, azzal a megszorítással, hogy kifejezetten árutermelő, mert ebből él meg (ma a kisipari vállalkozó). Tehát nem csak a saját céljára, saját családja szükségleteire 'termel'. A nagyüzemi termelés megjelenéséig a mezővárosok (s ez az Alföldre a településszerkezetből adódóan kifejezetten vonatkozik) tele voltak iparosokkal. A nagyüzem aztán - ott ahol megtelepül - ezeket az iparosi tevékenységet felhagyó (a nagyipar lokális, vagy lokálisan ható megjelenésével jórészt tönkrement), de képzett munkaerőt használja később gyári munkásként (ill. ezekből, ezek tradicioálisan szakmát tanuló utódaiból merít elsősorban). Ők viszont már bérmunkások, ha kell alkalmazottak, nem vállalkozók, mint az iparos volt eredetileg.
Szinte számbavehető, miként duzzadt fel a lakosság a XVIII-XIX. sz. során ezekben a városokban, s a beköltöző, földet hátrahagyó (az úrbéri függés 1848-ban megszünik!), mert földváltásban nem részesülő (az majd 1919-ben, ill. csak 1945-ben jön) szabad paraszti réteg - nevezhetjük szabad munkaerőnek is. - miként válik tömegesen iparossá (ezek egy része szakképzettség hiányában tkp. napszámos, más része, a szakmát tanultak iparos lesz. Ez sarkítás, de javarészt így volt. S ez jelentősen függött attól, hogy szegényeknek volt-e lehetőségük szakmát tanulni. példánkban Túrkevén inkább, mint tőle a harmadik faluban)
Növekedik a gazdaság, új fogyasztái szokások, igények jelennek meg. Az egyes tevékenységek tovább specializálódnak (amint külön írtad a cipészt és a csizmadiát magad is). Korábban céhekbe tömörültek, később ipartestületek szabályozták a működésüket.
A Néprajzi lexikon definíciója mivel néprajzi, csak a paraszti társadalmakra értve határozza meg, a városi iparosokat nem érinti. (Viszont azt szemlélteti, hogy írni-olvasni tudó emberek voltak. Egy-egy iparos család tradicionálisan iparos volt, azzá lett. értem: lehet, hogy nem az apja mesterségét vitte tovább egy gyermek, egy unoka, de, hogy iparossá lett ő is, más szakmában az nagy valószínűséggel úgy volt. Sőt! gyakran épp a testvérek más-más szakmát tanultak, épp a konjunktúrális változások hatásainak kiszűrésére, s a családi összetartás (segítség) erősítése végett is.
A századforduló, ill. az alábbi tv hatálybalépése után minden olyan, üzletszerűen végzett tevékenység, ami a tv. 105. paragrafusába nem esik bele: 1872. évi VIII. tv(ajánlom figyelmedbe annak kapcsán is, amit mail-ben beszéltünk)
Meg tudja valaki mondani milyen szakmát, mesterséget jelentett az 1800-as évek végén az a szó, hogy "iparos"? Ugyanis az anyakönyv szomszédos lapjain a nevek mellett szűcs, cipész, csizmadia foglalkozások szerepelnek. Feltételezem, aki iparos volt, az nem ezeket a mesterségeket folytatta.
Többek között hasonló célból is jött létre a családfakutatók információs oldala(i), ami nem más, mint a radixindex levelező lista tagjainak közös adatbázisa, olyan édes-mostoha gyermeke, mert az utóbbi időben bizony elhanyagoltuk.
Persze. Leesett. A Nomen Baptisantis nem a Kereszteltek neve, hanem a Keresztelő neve. Így minden érthető. (azt hittem az Ignác volt a gyerkőc :) kissé elszomorodik, mert úgy érzi, megy ki a gyakorlatból :)
Úgy néz ki, hogy sikerült megfejteni a bejegyzést.
Győr-Bácsán a Magyar Katolikus Lexikon szerint 1861 és 1877 között Bohuniczky Ignác volt a plébános. A neve így utólag elég jól olvasható. Valószínüleg helyettesítette a "véneki" (Győr-Szentiván filiája) plébánost és ő volt keresztelő egyházfi.
Ezúton is köszönöm milyennincsnek és tiborpapának az építőjellegű útmutatásokat!
Üsd be mindkettőt a google-ba. Előbbire 2 találat van a magyar oldalakon. Abból ez (hogy azonos) kiderül. Viszont a parochus nem egyházszolga, hanem maga a nyáj felügyelője (lelkész, pap, stb)
Vagy az apja, vagy a bejegyző volt a bácsai parochus. (ezért nem jó egy rubrikát látni. máshová ugyanaznap nincs ez beírva? vagy az oladalon más ygermekekhez? Inkább gondolom a bejegyzőre való utalást, mert az nemigen valószínű, hogy a bácsai lelkész Véneken lakjék.:)
A születés időpontja 1863. január 30. Lakhely: Vének 23.
Elhalálozás dátuma: 1863. február 8. Lakhely: Vének 32.
A József nevű gyermek 9 napot élt. Érdekes, hogy a lakhely közben változott mintha a 23 sz. alatt csak ideiglenesen lettek volna, utána a család több éven keresztül a 32 sz. alatt élt.
Légyszíves nézd meg a képet, hátha Neked jobban megy a megfejtése.
Sajnos csak nagyapámról tudom , hogy Lados Pál Jászladányban született, avagy ott anyakönyvezték a többiekét sajnos nem tudom...Már elég rég voltam lent..
Néhányan talán emlékeztek rá, hogy kb. egy évvel ezelőtt vitatkoztunk az amatőr családfakutatók által létrehozott adatbázisokról. Szerintem ez hasznos lehet, mert mások eredményeit böngészve kiderülhet, hogy nem csak mi kutatjuk az adott családot. Látogassatok el a http://web.t-online.hu/karsaibalazs honlapra, és ha ráértek, küldjétek el Ti is a honlap készítőjének a saját kutatási eredményeiteket, hogy mások is láthassák, és leveleszés alakulhasson ki azok között, akik ugyanazt a családot kutatják!
A bácsai anyakönyvekkel még nem foglalkoztam időhiányában, viszont a vénekieket átnéztem és nem találtam sem a házasságit, sem a szülők születési adatait. Ehhez passzolna, hogy Bácsáról költöztek át.
Lakóhelyként valóban Vének 23. volt megadva, ezért nem értettem, hogy miért írták a Nomen Baptisantis után (egy másik oszlopban, az anyakönyv jobb oldalán, meg kell néznem, hogy pontosan melyik oszlopba) közvetlenül oda, hogy Bácsa.
Ha 'Vének 23.' van a szülők lakhelyeként, akkor nem értem, hogy hova, milyen oszlopba (milyen elnevezésű) oszlopba volt Bácsa beírva, s milyen formában. Itt minden arra mutat, hogy vénekiek, a 4482 hsz "Nomen Baptisantis után még Bácsa (helységnév) volt beírva" megjegyzése akkor mire vonatkozik? Hova van írva?
(a keresztelő amúgy pár nappal lehetett a születés után, nemigen költözködtek akkor :)
Én arra mondtam, hogy ha bácsaikként írva szerepelnek akárha a véneki anyakönyvben, akkor milyen esetek lehetnek erre. S e kijelentés alapján írtam, hogy bácsaiak a szülők, annak ellenére, hogy a véneki könyvben szerepelnek. De ha a lakcím is véneki, mint írod most a 4484 hsz-ban, akkor vénekiek, s akkor azt az előző mondatot a 4482 hsz-ben nem értem...
A család római katolikus vallású volt. A születés ideje: 1863. január 30.
Bácsa Győrhöz tartozott, de a család lakhelyének Vének 23. volt beírva. Én arra gondoltam, hogy a születést követően Bácsáról Vénekre költöztek és ezért volt ott a keresztelő. Mindenestre a szülők házassági anyakönyvezését nem találtam meg a véneki anyakönyvben. (Véneken később még három gyerekük született.)
Mivel nem írod, hogy mikor született, s melyik felekezet, ezért a válasz - 'lehet'. Meg kéne nézni (meg lehet), hogy volt-e akkor önálló egyházközsége annak a felekezetnek Bácsán ( s nem tartozott-e másik filiájaként ahhoz. Akár Vénekhez).
A másik, sokkal prózaibb lehetőség - s mivel igazából az anyakönyvek nem azt írják, hogy valaki hol született, hanem hogy milyen illetőségű - hogy a szülők maguk bácsaiak voltak, de a gyerek Véneken, vagy Vénekhez közel született és Vénekre mentek bejelenteni. (lásd Petőfi esetét)
Utóbbinak alesete, hogy abban az időben esetleg távol volt a bácsai pap (vagy aki) s ezért mentek oda, ahol volt ki kereszteljen, de olyan is, hogy esteleg a bácsai pap 'helyettesített' Véneken, vagy látott el egyszerre kettőt.
A besenyszögi Lados sarj...miben tudsz segíteni?Konkrét adat?Lados Pál1908-2005-Danyi Erzsébet1915-1992Lados Károly -1918Lados Balázs1848-1919Nejek Kiss és Nagy de most nem voltam lent így nem tudom melyiknek melyik...Ha kérdésed van kérdezz nyugodtan..
Köszi, de ismerek egy konkrét személyt e néven, aki tudja magáról, hogy 'válámi ván' de nem tudja melyik ág (meg melyik család). Neki igértem, segítek 'megindulni'... amúgy kösz.
Szomorú hírt kell közölnöm a családfakutatók népes táborával:
József1925 nickű társunk szerdán, 81 éves korában szép csendben elment közülünk. Hosszas betegségét, s nehéz életét is nagy türelemmel, szeretettel viselte, sokunknak adott hasznos tanácsot, több évtizedes kutatói tapasztalatát, ismereteit önzetlenül osztotta meg mindannyiunkkal itt és más fórumokon egyaránt. Ezúton is szeretnék előtte fejet hajtani, és kifejezni nagyrabecsülésemet.
Kösz szépen. A következő a Turul 1883–1950 számaiban való előfordulások lennének. Kifejezetten csak a XX. század (elejére) értve. Köszi. Gondolom a 'családtörténet, heraldika' Arcanum kiadványt nézted, mert azon a Turul is - mint írják - rajta van.
Tehát csak a XX. századi Telegdyek, ha említ. Ha sok, akkor mail-ben. Köszi.
Thelegdy család. (Telegdi †) Ősrégi család, mely a Csanád 140nemből eredt. Törzse Csanád Doboka fia szent István király korában élt. * Azonban izenkénti nemzékrendét csak a IV. Béla király korában élt Comes Pongrácztól, ki de genere Csanád iratott, ismerjük, mint a következő táblázat * mutatja: Pongrácz C. de gen. Csanád; I. Tamás.; I. Lőrincz 1299.; I. Csanád de Thelegd esztergami érsek † 1349.; I. Miklós 1299.; II. Pongrácz 1299.; III. Tamás eszterg. kanonok 1380.; I. Kelemen 1380.; I. István; György; II. Miklós; III. Miklós kanon. 1380.; II. Péter 1380.; IV. Miklós 1385. kir. fő ajton.; IV. János 1380.; Egyed.; Jakab.; I. László 1390.; I. Pál; I. Ferencz 1418. kapta Zombort.; VI. János 1387.; I. András 1387.; VIII. János 1469–79. (N. Anna); II. Pál 1413.; III. Ferencz.; II. András.; I. János; II. Tamás 1336.; V. Miklós elesett 1448.; II. László eles. 1448. (Drugeth Anna); Klára (Szokoly Miklós); Péter †; III. János †; Kata stb. (Sövényházy István); II. János; II. Lőrincz 1374.; V. János; VII. János (Báthori Erzse); III. Lőrincz (N.-Dora); Márton; II. István erd. vajda kincstartó megöl. 1514. (Bebek Margit); II. Ferencz 1514.; VI. Miklós †; Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); VII. Miklós 1540. (Losonczy Fruzsina); Kata (Som. Báthori Istv. er. v.); Orsolya (nf. Bánffy Miklós); Fruzsina (1. Zólyomi László 2. Ártándi Pál); VIII. Miklós † 1583. (Lónyay Klára); IX. János †
Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); X. János eles. 1596. (lapisp. Segnyey) Anna; Kata (Szokoly Miklós); Bora (1. Csapy Kristóf 2. Rákóczy Zsig. erd. fejd.); III. Pál (Várday Kata); IV. Ferencz (Meltih Dora); Gáspár (Nyáry Zsuzsa); Zsófia.; Erzse.; Kata; Anna † 1635. (bed. Nyáry István); III. István † 1653. (Lónyay Margit) †
141I. Tamásnak négy fia volt: I. Lőrincz, Csanád, I. Milós és II. Pongrácz. * Csanád egyházi jogtudor, váradi püspök, I. Károly király titoknoka, és jegyzője, 1322-ben egri, 1330-ban esztergami érsek és primás, meghalt 1349-ben. * I. Miklós három fiat nemzett I. Istvánt, I. Györgyöt és II. Miklóst, Györgynek voltak fiai III. Miklós kanonok, és II. Péter, kik 1380-ban éltek. – II. Miklósnak fia IV. Miklós Mária királyné főjatónállója volt, és tőle eredtek VI. János és I. András, kik 1387-ben hatalmaskodás vádján idéztettek, úgy VI. Jánosnak fia II. Pál 1413-ban, kiben ez ág megszűnik. II. Pongrácz két fiat hagyott: III. Tamást, esztergami éneklő kanonokot 1380-ban, és I. Kelement, ennek négy fia volt: IV. János, Egyed, Jakab, (e kettő magnélkül hatl el) és I. László. Közűlök IV. János nemzé I. Pált, ez VIII. Jánost, ki török fogságba esvén, váltságáúl 1469-ben Themerkén pusztát adá el. Neje (nem tudni, mily családból) Anna volt, kitől fiai: III. Ferencz és II. András maradtak. * I. László nemzé I. Ferenczet (v. Frankot) ki osztályban kapta, és 1418-ban Zsigmond király új adománya mellett is Zombor városát, honnan ő és ága zombori Thelegdy-eknek neveztettek. Gyermeke három 142maradt: Klára Szokoly Miklósné, V. Miklós és II. László, kik – úgy látszik – 1448-ban a rigó mezején estek el. II. Lászlónak nejétől homonnai Drugeth Annától csak leányát Katalint Sövényházi Istvánnét tudjuk megnevezni, noha bizonyos, hogy más utódai is voltak, legalább egy 1549. évi okmány töredék tanuságot tesz, hogy a Thelegdyek zombori ágából akkor Ambrúsnak nejétől Ilonától fiai László és György éltek, úgy szintén Miklósnak fia István, Tamásnak pedig leányától Annától unokái Vessenyi Mihály és Czibak György, valamint Zsigmondnak neje Fruzsina. Legtovább élt a Thelegdy családból I. Tamásnak I. Lőrincz fiatóli maradéka. I. Lőrincz két fiút nemzett: I. Jánost és II. Tamást. Ez 1336-ban a Rathold nembeli Kazay családdal csere-szerződést csinált, hanem – úgy látszik – Péter és III. János nevű fiaiban kihalt. I. János nemzé: II. Lőrinczet (kiről alább) és II. Jánost, ez nemzé V. Jánost, ez pedig VII. Jánost, kinek nejétől Báthori Erzsébettől született fia, a család disze: II. István, ki 1488-ban erdélyi alvajda volt. Mint a Bakacsféle keresztes had ellenzőjét a Dósaféle lázadás 1514-ben meggyilkolta. Ö látta el még életében Telegden 1505-ben a családi sirboltot felirattal. Nejétől pelsőczi Bebek Margíttól négy gyermeke maradt: 1. Katalin somlyói Báthori István erdélyi vajda neje, 2. Orsolya nagyfalusi Bánffy Miklósné, 3. Fruzsina előbb Zólyomy Lászlóné, másodszor Ártándi Pálné, 4. VII. Miklós, előbb János király híve, majd I. Ferdinándhoz hajol, miért 1540-ben Csanádi jószágait Petrovich lefoglalja, végre ismét János királyhoz áll. Neje Losonczy Fruzsina volt, ettől két fia maradt: VII. Miklós és IX. János, ki bátyja előtt magnélkül hatl el. VIII. Miklós tudományos ember, vagy legalább a tudományok pártolója, 1575-ben Beza Tivadar tudós munkáit neki ajánlá, meghalt 1583-ban, mint emlékkőven a telegdi templomban, melyet özvegye Lónyay Klára emelt, olvashatni. Benne ez ág kihalt. II. Lőrincz, ki 1374-ben élt, nemzé III. Lőrinczet, és N. Dora nevű nejétől Mártont, ez II. Ferenczet, ki 1514-ben Bíhar megyét a Dósaféle lázadástól megoltalmazá, ennek két fia volt: IV. Miklós, ki magnélkül húnyt el, és Mihály, ki 1556-ban jelent volt János-Zsigmond vál. királylyal és erdélyi fejedelemmel Belgrádban Szolimánnáli tisztelkedésen. 1575-ben – mint Békes Gáspár híve – ő is ki bujdosott. Ez okon a Telegddel határos Szabolcs falut Báthori Kristóf előbb Vadlövő Benedeknek, és ennek magszakadtán 1580-ban 143Rácz Péternek adományozta. Ő 1560-ban a székelyek főkapitánya volt. * Nőűl vette meg 1550-ben losonczi Bánffy Zsófiát, és ettől lettek gyermekei: 1. X. János, kiről alább, 2. Kata Szokolyi Miklósné, 3. Bora, előbb Csapy Kristófné, utóbb Rákóczy Zsigmond erd. fejedelemné. 4. III. Pál, ki nőül vévén Wárday Katalint, ettől két leánya született Kata és Anna, a ki 1635. oct 17-én halt meg, mint férje bedeghi Nyáry István szabolcsi főispán és kir. főajtónálló a kisvárdai templomba emelt síremlékére vésette. X. János, mint vitéz, esett el 1596-ban a keresztesi ütközetben. * Nejétől lapispataki Segnyey Annától négy gyermeke maradt: a) IV. Ferencz, kinek pribéri Melith Dora nevű nejétől utóda nem maradt, b) Zsófia, c) Erzse és d) Gáspár, ki nejétől Bedeghi Nyári Zsuzsannától nemzé az utolsó Thelegdyt, keresztnéven III. Istvánt, ki 1653-ban magtalanúl halt el. Özvegye Lónyay Margit, utóbb Csáky Istvánhoz ment férjhez. Még éltek többen a Telegdy családból, kiket e nem teljes családfán nem lelünk, ilyenek: László 1505-ben Csanád vármegye követe a rákosi országgyűlésen. * Balás, ki 1583-ban ellentmond a Báthori Zsigmond beleegyezésével Telegden két jobbágy telek birtokába Krasznai Pál beiktatásának. Miklós (szül. 1535. Telegden) ki 1579-től pécsi püspök haláláig 1586-ig, több derék m. munka szerzője. * János, ki előbb váradi, majd nyitrai püspök, végre 1624–1647-ben kalocsai érsek volt. * A család czímere – mint a thelegdi egyházban a síremléken látható, a vért udvarában érczsisak fölött két ölyv (vagy keselyő), az egyik hátán fekszik, a másik ennek mellén áll, és szétterjesztett szárnyaikkal és csőreikkel vívnak. * Bihar megyében 1552-ben a rovásos összeirás szerint a Thelegdyek tetemes birtokos urai voltak, névszerint: Miklós és Mihály közösen Gálos-Petri, Oroszi, Gyapju, Szabolcs, Telegd, Telki, Pósalaka, M. Kakucs, Bőelő, Berthén, Dubrics, Szakadát, Zaránd stb. több mint 144husz faluban egyenként száznál több portát bírtak. Ezenkivül János Andaházán hét, és Zsigmond özvegye Pósalakán, Telkesen egy-egy portát birt. *
Telegdy-Kovács család. Lakhelye Debreczen. Ismeretes közűlök 77László, (szül. 1816.) irói néven Csatáry Otto, neje Szontagh Aurélia.
Thelegdy család. Benjamin Aranyos székből nemes élt 1740. körűl, * Doboka s több megyében birtokos Thelegdy család, melynek tagjai Lázár, József, Sámuel és ennek fiai László és Imre.
Telegdi, Telegdy (telegdi). Kihalt család a Csanád-nemzetségből. – Vö. NI. XI/139–144., (gen.); Siebm. 664–5., erd. 238–240.; Márki I/265., II/220.; T. VII/34–6., VIII/63., XIII–124–136., XXI/139.; Biharm. monogr. 648.
Telegdi, Telegdy (alpestesi). Hunyadm.-i család. Kihalt. – Vö. Böjthe 279–288. (gen.) Márton és Sámuel (A.-Fehérm.) nemessége 1786. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII/491.) Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri VI/613–6.
Thelegdy, báró. A bárói rangot 1646. dec. 5. T. István kapta. (LR. IX/803.)
Akinek van Nagy Iván, meg Kempelen, el tudná nekem küldeni /ha nem, akkor ide betenni/ amit a Telegdy családról írnak. Köszönöm előre is. Igazából az utóbbi idők érdekelnek (Borovszkym van.)
nálam szintén 15 évesen mentek legfiatalabban az arák férjhez, s a régi időkben 9 esetleg 7-8 hónapra született is az első gyermek, hogy aztán ez koraszülés volt, vagy valami más állhatott a háttérben (?) :D az már soha sem fog kiderülni, maradjon az ő titkuk ;) Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy 13-14 évesen házasodik, esetleg szül valaki, bár minden bizonnyal ez raritás lehett akkoriban is. Mostanában is megesik, csak az abortusok :( és egyéb más eszközök használata miatt ritkán :( csak hogy "könnyítsék" életünket... aztán szép lassan elfogyunk... no de ez már offtopic... egyébként az is érdekes még, hogy nálam előfordult a 15 éves lány házassága 25 év körüli ifjúval.... igen... nocomment. Ma már ehhez is másképp áll a "világ".
és még szeretnék beszámolni Nektek valami sikerről is. Kőteleket nézem, s meg van a Vallyonjaim származási helye!!! :) Egész kutatást nem írom le, s össz. eredményeimet, csak azt, hogy 1846. nov.16-án házasodik Valljon István (21 éves) Márkus Erzsébettel (16 éves). Valljon István szülei: Valljon Mihály és Kömives Rozália. Tanú: Kádár Mátyás. A vőlegény származási helye: Heves.
Nem akarok elhamarkodott lenni, de eddigi egyéb böngészgetésem során nagyjából kimondható, hogy a Vallyonok Kőtelki és tiszasülyi történe 1830 körül indul, amikortájt tiszasülyi Ignác és Pál, illetve kőtelki András és Mihály jelenik meg a helyi anyakönyvekben. Feleségeikkel, gyermekeikkel érkeznek. A négy családfőből 3 bizton állíthatom, hogy opilio, juhász volt.
Egyelőre ennyi.
és kérem még a besenyszögi Lados sarj jelentkezését is, ha gondolod emailben, ha gondolod itt. Mert most kellenének a konkrét adatok, mert Kőtelken kívül nálam van még Szegeden Besenyszög harmadik tekercse is. Az első kettő kinél van?
sok-sok eredményekben gazdag további kutatást Minden Kedves Fórumozónak!:
A probléma gyökerét a 4332 és 4335 hsz-ben már megírtam,de azóta csak még kacifántosabb lett. Ez a Szendrei család kikészít...( Bocsánat Mama!) Mivel névmutatóból keresgettem meglepett, hogy Szendrei Erzsébet bizony 1813-ban is megszületett az anyakönyvben. Viszont az 1808-ban született nem halt meg. Kissé lazán vezették a halotti anyakönyveket Mezőtúron, az 1830-as évekig 5 év alatti elhunytakat nem igen jegyeztek be. Az 1813-as születés viszont azt jelenti, hogy 13 évesen szülte a fiát... Már ha a két hozzászólás felvetései helyesek. A lényeg az, hogy kissé bizonytalan lábakon áll ez a rész a fán. Majd meglátjuk mire jutok...
Szerintem lehet, bár biztos rikta volt. Az én családfámban a legfiatalabb anyák 15-16 évesek. Az egyikük 1732-ben szült a másik az 1800-as évek vége felé.
Elképzelhető az, hogy 1826-ban egy 13 éves lánynak gyermeke születik...? Lehetséges ilyesmi vagy teljes vakvágány esetleg véletlen egybeesések vonalán haladok?
véletlenül akadtam erre az oldalra míg saját szülőfalumat Nemesmiliticset adtam be a keresőbe. Én nem vagyok családfakutató de amíg a fórumban olvasgattam eszembe jutott, hogy van egy könyvem Milenko Beljanskitól szerbhorvát nyelven. A könyv címe: Nemeš Millitič Svetozar Militič 1752 - 1984
Milenko Beljanski, egy zombori újságíró, kutatott a falu történelme után és az összegyűjtött adatokat a fent említett könyvében foglalta össze.
Gyorsan átrepültem az oldalakon és a Csernus családról röptében ennyit találtam amit most igyekszem lefordítani:
"Az egész terület a falu keletkezésekor 1752-ben mindössze 6.002 hektár volt...
Mivel a főldeket kizárólag a nemesek tarthatták, igazolniuk kellett nemességüket. Ellentétben, akik nemességüket nem tudták bizonyítani, vesztették jogukat a föld használatára....
Özvegy Csernus Imre, gyermekei nevében felmutatta pestmegyei igazolványát 1740-ből. A Csernus család Nográd megyéből származik."
Az újabb időkből: 1981-ben Nemesmiliticsnek 21 Csernus vezetéknevű felnőtt lakossa volt.
A Csernusoknak 2 becenevük van: Mákvász és Sutús
Mivel már nagyon késő van, tőlem egyenlöre ennyit.
Beczei (ujtordai). Czímeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. B. János nyert. (Ujtordai ref. egyház lt.) – Egyike azon 335 családnak, melyek mint testőrgyalogosok kaptak nemességet s kapták Ujtorda mezővárost minden tartozékaival együtt. – Czímer: vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisakdisz: három zászló; takarók: különböző szinek. – Vö. Sándor 74–6., l. még Ajtoni (ujtordai) alatt.
1. kötet
Ajtoni (ujtordai). Egyike azon 335 családnak, melyeknek mint testőrgyalogosoknak Bethlen Gábor 1619. aug. 25. nemességet és czímert adott s Uj-Torda puszta mezővárost minden tartozékaival nekik adományozta. (Ered. az ujtordai ref. egyház levéltárában.) – Czímer: vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisakdísz: három zászló; takarók: különböző színek (vörös-arany, kék-arany?), – Vö. Sándor 74.; Weress 97.
A "Szarvas környékén" elég nagy terület... A telefonkonyv.hu segíthet a keresésben, Gyomaendrődön például él egy Deim György.(Elég közel van Szarvashoz...) Nézd át a környék településeit, Békéscsabán is akad néhány ilyen nevű ember. Persze, hogy valamelyikük a nagyapád testvére vagy leszármazottja-e neked kell kideríteni. Sok sikert és kitartást! Mindenki a nulláról kezdi...
Anyai nagyapám Deim volt. Az 1900-as évek elején Szarvas környékén telepedtek le, előtte éltek a Felvidéken is, de nagyapám elmondása szerint a német Alföldön is éltek rokonaik. A nevét illetően használták Dejmok illetve Dejm változatban is. (Ezt nagyapám mondta, de nem tudom, hogy van-e valóságalapja.) Szerintetek? Ti hallottatok már ilyen vezetéknevet viselő családokat?
Nagyapámnak hét testvére volt, keresném a családjaikat.
Köszönöm a linkeket, szép sorjában majd megnézegetem őket.
A telefonkönyben mindenesetre szerepel a név (Csizmadia).... Nem valaszínű, hogy az illető még él és azt sem tudom, hogy vannak-e leszármazottai, de hátha találok majd valamilyen nyomot.
A radixindexen található két forrás hol található? Mert ha letöltést nyomok, akkor csak azt adja ki, hogy ezen két könyv ennyi és ennyiedik oldalán található bővebb információ.
"A Magyar Királyi Államrendõrség feketekönyve";
"A magyar ipar almanachja".
Előre is köszi:
iater.
+ I.vh-s kérdés:
milyen egyenruhához tatozott a derékszíjon bal oldalt lógó hosszú (kb. combközépig érő) tőr, elöl a kabaton valami sípféle, azt pontosan nem látom, de fém az tuti :) és a vállapról induló, elöl a gombhoz futó rojt, melyen felül 3 kicsi alul 2 nagy gombolyag látható...
hm... azt hiszem most a hadászathoz értők visítva fogják a fejüket a leírásomtól :D de hátha tud segíteni valaki.
A fotó készültének pontos évszámát nem tudom, az illető dédpapám 1880-as években született. A kép hátulján: "Fotograf Atelier L. Stockmann - Wien, II. Grosse Stadtgutgasse 34. Mezzanin. Die Platten bleiben für Nachbestellungen aufbew.
Ezek csak hirtelen az Arcanum DVD-jéről előjönnek több más nem nográdi bejegyzés között.
Ha ebből szerzed az információidat Te is akkor elnézést.
"Csernus. I. Nógrád vármegyéből származik, melynek bizonyítványa alapján Mátyás 1792-ben hirdeteti meg nemességét Bács-Bodrog vármegyében. 1803-ban Nemesmiliticsen nyert adományt. Az 1826. évi összeírásban a nemes militicsi közbirtokosok között foglal helyet.
Egy másik ág a nemesség-szerző Csernyus Istvánnak Pál fia által Nógrádba szakadt, hol nevezett Csernyus Pál az 1755-ki investigatiokor magát a szerző Istvánnak fiául igazolta *."
Azt szeretném megkérdezni, hogy Asztráliában létezik-e olyan szervezet, társaság, ahol egykori emigránsok után lehet érdeklődni? Egyik oldalági rokonunk arra vette az irányt még '56-ban és nyoma veszett.
Nem, sajnos nem. Csak olyan segédletek, amelyek megmondják, hogy a levéltári fondjegyzékben mi a jelzete (mit kell kikérni).
Amit hoztál link, ill. abban a felsorolás tartalmában egyezik a korábban apró betűvel írottan Borovszky könyvéből felsoroltam nevekkel. Ugyanarról beszélünk. Ne feledjük, a napóleoni háborúk idején vagyunk, jól jött az a 40.000 forint, meg az ígért 1.000 pozsonyi mérő rozs és árpa, 1.000 rőf vászon, s gondolom 'sikerült' 10 regrutát állítaniuk és hadi szolgálatra 10 lovat adniuk. :)
A címernek megpróbálok utánamenni. Ha más is érez kedvet, csak rajta :)
Vajon az Úrbéri összeirás UC 197:42 , 26 oldalas amely latin nyelven irott, elérhető e az interneten?
Hozzájutotam egy 36 oldalas latinul irott ajándéklevélre, melyben 2. Ferenc osztrák császár földeket ajándékoz a nemesmilicsi nemesknek. Az ajándéklevél 1803. 12. 09 irodott és a nemesek közt Csernus István neve is ott volt.
Van ennek egy rövid, magyar nyelven irott összefoglalója, amelyet meglehet tekinteni:
A www.ksh.hu oldalról is elérhető a korábban adott link az 'Intézmények' linkkel a 'KSH Könyvtár'. Csak most éppen nem. Holnap biztos elérhető lesz. Szóval ez egy nyilvános oldal, közcélú közzététellel.
Gyerekek, van 1888-as helységnévtár a neten. Mindjárt előkeresem, mert az adott gyűjtőlink most itthonról úgy látom nem él (du. még jó volt, persze máshonnan)
Ne adjunk sem 1898-ast, sem 1851-est, sem 1796-osat.
"Szépfalu, (Schöndorf) német falu, Temes vmegyében, Aradhoz 3 órányira, 1340 kathol. lak., paroch. templommal. Gazdag határa első osztálybeli; van 92 2/8 urbéri telke; a lakosok szép lovakat tenyésztenek. Birja b. Prónay Albert."
Forrás: Fényes Elek - Magyarország geographiai szótára - 1851
üdv:
iater.
Akkor próbáld meg ezt a Bécsi úton. Lesz ott egy segédkönyv a kutatóteremben, amiből kiolvashatod, hogy pontosan melyik ebből a 10 tekercsből:
Győr-Belváros (Rk)
=+Győrsziget+Révfalupataház+Pinnyéd+Bácsa+Gyirmót+Győrszentiván+Ménfőcsanak, Jaurinum, Raab
Születési anyakönyv: 1643 - 1895
Házassági anyakönyv: 1643 - 1895
Halotti anyakönyv: 1714 - 1895
Név: Makó Albert n:Torma Zsófia t1:Imre ennek n:Gazda Anna t2:Pál ennek n:Dósa Anna Kiadó: Ferdinánd 2 - Bécs, 1635.11.22 Honos: Gömör Megjegyzés: Gömör jk.1703.024 Sorszám: 1m219
Akkor hol találom meg ezt az iratot? Részletesen szemügyre szeretném venni és a legtöbb adatot kinyerni belőle.
Van városi és megyei levéltár. Igazán nagyon készségesek voltak. Kaptam egy nagy halom eredeti iratot, azt nyálazhattam:O)) Megpróbáltam a lakcímnyilvántartót is nézni - ott pl. teljesen hiányzott a család - mintha nem is létezett volna. Mondták is, hogy hiányos, de hogy pont ez? Pedig egy csomo ilyen nevű rokon élt Győrben...
Nagyon köszönöm a forrást, át fogom nézni a könyvet, mert hátha találok benne egyéb még felderítetlen ágat. (Gondolom a Széchenyi Könyvtárban megtalálható)
Ezt a fényképet ismerem, meg is van - sőt még viszonylag ép állapotában és a mai szörnyűségesen leromlott állapotában is láttam . Valami pluszt azért ad a könyv, bár én nem egészen így tudom. Az alapítója nem Szodfridt József, hanem Ignác (édesapja) volt, viszont ő maga Csongrád pusztán Adony mellett született 1860-ban (elképzelhető, hogy csak ideiglenesen voltak ott) édesanyja felsőzsidi (Zala megye) Németh Ilona Josepha.
A legkorábbi adatom Szodfridt Mátyás, aki 1700-ban született és 1760-ban halt meg.(valószinűleg Győrben, vagy belvárosban, vagy Nádorvárosban) Innen nem tudom tovább. Később egészen pontosak az adataim, az 1730-ban született fia, Szodfridt József már Győr-Nádorvárosban született.
Fényes Eleknél (Magyarország geográfiai szótára 1851) nincsen "Szép" nevű település.
Van viszont mindkettőnél több Széplak:
Széplak, magyar falu, Sopron vármegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 3/4, Eszterházához 1/4 mfld. Van 114 háza, 845 kath., 8 zsidó lakosa, paroch. temploma.
Vagy egy másik Széplak:
Széplak, magyar falu, Vas vármegyében, 432 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. F. u. b. Mikos. Zala vármegye szélén fekszik, s ut. p. Szalabér.
Az Arcanum szövegtárban ez a "legkorábbi" találat:
Magyarország vármegyéi és városai
GYŐR VÁRMEGYE
Győr vármegye községei. Irta Vende Aladár, a monografia szerkesztője, adatokkal bővítette Kiss István dr. győrvármegyei főlevéltáros
Abda.
Szodfriedt József úrilaka Szentkereszt pusztán.
A legutolsó évtizedben Gött Gyula volt Pilingér tulajdonosa, melyet 1905-ben Bruniczky László lengyel bárónak adott el, a ki Rendek pusztát is megvette Sztonávszky Károlytól. Szent-Kereszt pusztát, a régi »Németrét« táján, Szodfridt József alapította 16 évvel ezelőtt és újabban szép, kényelmes úrilakot épített az ottani fenyvesparkba, a nemes szőlőtelepe mellé. A tulajdonos itt mintaszerű gazdaságot vezet és téglagyára is van. A Káptalan puszta a régi Abda környékén áll fenn félszázad óta.
Van itt Budapesten is a Bécsi úton, de van Győrben elméletileg a megyei levéltárban (bár lehet, hogy a városinak átadták, ilyennel még nem találkoztam, hogy két levéltár egy városban, akkor melyiknél. Mondom elméletileg a megyeiben)
Viszont nem írsz semmit, hogy melyik felekezet, melyik évben született a legkorábbi ismert ősöd e néven (mert pl. katolikus 1635-től van, református 1682-től, evangélikus 1685-től.)
Már megtettem és nemsokra jutottam.... Tervezek még majd néhány napos múzeumi kutatást is. Átnéztem a hagyatéki könyveket, végrendeleteket, (az hogy nehezen olvasható már nem is emlitem) de azt hiszem az anyakönyv lenne az igazi - az hol lehet? Itt Budapesten a Levéltárban?
Szép, (egyéb lakott hely (pl.: puszta)) tartozik -> Nagyfalu, Zala vm., csáktornyai járás, utolsó távirdahivatal: Csáktornya, utolsó posta: Drávavásárhely
Ki tudna segíteni? Keszthelyen élt dédnagyapa 1888-ban született SZÉPEN!!
Ki tudja, hol tudhatnám meg hol van ez a szép nevű település (vagy hol volt?) Találtam valamit a felvidékről, családi Oralhistory szerint Szerb származású német ajkúak, ugyanakkor azt tudom, hogy Keszthelyre Mohácsról került.....
Megnéztem már amit lehetett, elakadtam.
(úrbéri összeírásokat településenként még nem futottam át de az kb 500-550 oldal)
Az a helyzet, hogy mindnyájan a tekercsekre vagyunk utalva, s így, egymásra is. Ez mindenkitől önfegyelmet igényel, s sosem lesz úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Az időre teljesítményt felmutatni vállalt hivatásos is és a témával igazán csak a tekercs tekergetése közben ismerkedő, ezáltal felhasználásának módját csak lassabban kiismerő laikus is úgy szeretné, ha nem csorbulnának lehetőségei.
Mivel családfakutatással egyre többen foglalkoznak, tekercs meg ugyanannyi van, (sok az eszkimó és kevesebb a fóka), ezzel a jövőben egyre nehezebb lesz megbírkózni.
A levéltárak újabb kópiákat nem fognak gyártani, a felhasználás módjának változtatásával lehetne javítani a helyzeten. Ennek viszont illeszkednie kell a levéltárak egyéb iratanyagai kezelési szabályaihoz. Azaz azért, mert sok családfakutató van már, a történészek, történész hallgatók, stb. részére feldolgozott, egyéb tartalmú, hosszabb tanulmányozást igénylő tekercsek kiadási idejét - s így általában a mikrofilmek kiadásának szabályait - nem fogják megváltoztatni.
Mivel a levéltárnak is van egy belső ügyviteli rendje, nem valószínű az sem, hogy a kikérés, esetleges vidéki expedíció kérdésében változás lenne várható. Azaz nem fogják egy negyed órán belül kiadni, ha kikéred, mint teszik azt néhol a helyi levéltárakban, ha az eredetit kéred netán (ott sem annyi a szintidő, de van, plána ha kevesen vannak a kutatóteremben, hogy kihozzák. S a vidéki expediciós rend sem fog változni, ha az heti gyakoriságú netán. Nem tudom, hogy az-e, de feltételezem nem szaladgálnak 5 tekerccsel.)
Még azt sem írom, hogy a felhasználók részéről is lehetne szervezettebben kezelni a témát - ha volna együttműködési hajlam mindenkiben - mert az emberi természet miatt az sem valósítható meg (lásd Genealógus beírását és annak okát.)
Talán az, ha tényleg akkor kérnénk ki mi amatőrök, ha tudjuk, hogy tudunk menni kutatni. Tartósan. Nem 2 napot, aztán 2 hét múlva megint 2-t. Hanem nekiülve, akár 5 napot is egyben. Mert 30 nap (na jó 22 kutatási nap) nem kell egy tekercs áttanulmányozásához sem.:)
Más:
A megyei levéltárakban van (kell lennie) segédkönyv arra, hogy az egyes tekercseken mi van. Tehát amikor egy város 12 tekercsen van, kiválasztható az az 5 amit előre akarsz venni.
Javaslom még előtte Győr Megyei Jogú Város Levéltárának felkeresését. Szánj rá egy napot. Ha már életmóddal is foglalkozol, amúgy is sokat segíthet a város akkori történetének tanulmányozásához (helyi Kiadványok)
A 'kapaszkodót' esetleg nyújtó iratok:
1001 (ez a fondszám) Gyõr Város Tanácsának iratai 1567-1742 12,40 fm
a. Gyõr Város Tanácsának Jegyzõkönyvei 1600-1742 Protocolla Ordinaria Civitas Jaurinensis
A bejegyzéseket idõrendben, évenként újra kezdõdõ sorszámozással látták el. 1835-ig kötetek végén betûrendes névmutatók vannak. 1836-tól a névmutatók külön kötetet alkotnak. A névmutatók a lap és bejegyzés számára utalnak. Kutatni a névmutatók segítségével lehet.
b.Jegyzõkönyvi iratok (Acta penes prot. reperta) 1603-1742
h.Levelezések (Litterae) 1603-1742 i.Magánfelek beadványai, hagyatékok 1600-1741
j. Végrendeletek (Testamenta 1601-1742
q.Gyõr város telekkönyvei (Grundbücher) Az elsõ kötetek: az 1567, 1617, 1634-dik évi kimutatást tartalmazzák, a vár, vagyis a belváros házairól (ölekben), az 1703-dik évi kötet Újvárosról készült, a többi kimutatás az egész város területére és a külterületekre vonatkozik. Az egyes kötetek általában külön-külön a városrészek adatait tartalmazzák. Kutatni kötetenként, évszámok alapján lehet. 1567-1703
Én ugyan nem egészen családfa, mint inkább életmód kutatással foglalkozom mostanában, amihez természetesen hozzátartozik a családfa is. Valahol a topicban olvastam egy régi hsz.-t, amelyben emlitést tesznek a magyarországi németek családkutató egyesületéről. Az ott megadott linken semmi sem található. Tud-e erről valaki?
Konkrétan a Györvárosban élő német családok érdekelnének - mégpedig az 1600-as évek. A legkorábbi adatom egy 1700-ban született ősről van. Azt szeretném megtudni, honnan és mikor jöttek Magyarországra. (Állítólag Svédországból- a családi oralhistory alapján, de nekem ez gyanús..) A név: Szodfridt vagy korábban Sodfriedt-Sodfridt
A stílus maga az ember! Örömmel olvasom, hogy végre van egy "vér profi" a sok "amatőr" között. Gondolom mindenki várja és figyelmesen olvassa további hozzászólásaidat.
Ami a kölcsönzés menetét illeti, én az alábbi változtatást javasolnám mind Budapesten, mind vidéken. Talán olvassák ezt a fórumot az illetékesek is. Először is, lehessen tudni, mit takar a filmszám, milyen anyakönyvek vannak felvéve egy tekercsre. Nem kellene egy falu összes filmjét kikölcsönözni, ha csak egy anyakönyvre van szükség. Érthetetlen számomra, miért kell a filmek mozgatására heteket szánni. Gyorsposta 1 nap alatt viszi a kért anyagot oda - vissza. Akinek meg kell, ki tudja fizetni a 4000 forint kölcsönzési díj mellett a további 600-800 forintot. Ha tőlem, vidékitől elvárják, hogy öt tekercs filmmel végezzek egy hónap alatt, tekercsenként kevesebb mint öt munkanap, akkor a budapesti kutató miért "zárhat el" egy filmet több hónapra. Tartsa nyilván a MOL pontosan a kölcsönzési időket és sorrendet, akkor senkinek sem kell hónapokat tétlenkedni egy adat kikeresésére. Az elektronikus megoldások persze lényegesen javítanának ezen a helyzeten, de erről egyelőre álmodni sem érdemes.
A fórumon rendszeresen szerepel jó néhány név - felsorolni egyenként nem akarom ezeket a személyeket - olyanok akiknek az írásait, válaszát érdemes elolvasni. Segítőkész, udvarias hangú útbaigazítások ezek még akkor is, ha a levelező nem vette a fáradtságot, hogy visszalapozzon az oldalakon vagy böngésszen az Interneten. Kívánom, ezek "lelkes amatőrök" - akik véleményem szerint profibbak a profinál - tartsák meg jó szokásukat.
Ha nagyon gonosz lennék, azt mondaám, hogy dehogy várom el a vidékiektől, hogy feljöjjenek Pestre, sőt... de nem mondom. Engem inkább a sok kriptaszökevény zavar, aki elalszik a gép előtt és tényleg hónapokra bezárja a fiókjába a filmet.
Olvasgatva ezt a topic-ot látom, hogy vannak olyan amatőrök, akik már évek óta kutatgatnak és olyan szálakon mennek, amik nem visznek sehová. Csak azt szeretném, hogy mindenki ismerje fel a kutatás és a saját korlátait, azaz valahol végeszakad a dolognak. Nem lehet minden azonos vezetéknevű család rokon...
Jó lenne, ha nem hátráltatnánk egymást, főleg akkor, ha van akiknek ez a kenyerük. Nekem nagyon nem mindegy, hogy egy óra alatt kinyerhető adat miatt hónapokig nem tudok egy munkát befejezni, mert a film éppen egy kedves vidéki lelkes "kollégánál" pihen. Ez van, én sem kérem, hogy hozzanak fel egy lavor Balatont, ha fürdeni akarok.
Sajnos a helyzet nem ilyen rózsás! A 4 hétbe számold bele a két levéltár közötti szállítgatást és regisztrálgatás időtartamát. Egyébként sajnos az a helyzet, hogy aki kutat, annak vállalnia kell(ene) az ezzel járó költségeket. Én is járok az országban, mitöbb küldföldre is, ha szükségem van a MOL-ban éppen vagy egyáltalában nem elérhető anyagokra. Igaz, ebből élek, azonban anno tanulóként is jöttem-mentem, időt, pént, paripát, fegyvert nem kímélve. Egyébként a bejegyzésem nem veled szemben volt kritika, hanem kapóra jött, hogy felhívhatom erre az anomáliára a figyelmet! A természetes az lenne, hogy minden megyei levéltárnak a saját településeiről lenne másolata! Tavaly egész évben Csongrád megyét zártam a szívembe, csupán 3 hónapot vártam Szeged anyakönyveire, amik meg sem melegedve egy hét urán ismét Szegeden landoltak.
Először is nem árt tudni a vallását különben nehéz lesz elindulni. Szóval ha ez megvan és Várpalotán született a dédnagyapád(ha!) akkor van három járható út:
1.Várpalotán a helyi anyakönyvek megtekintése(most érdekes a vallás!)
2.A Veszprém Megyei Levéltárban ugyanez.
3. A MOL-ban mikrofilmen. A mol.gov.hu oldalról kikeresheted a filmek számait.
Dédnagyapám Borbély Gergely, 1862-es születésű. Nagy valószinűséggel Várpalotán született mert ott élte le az egész életét. Testvére József Városlődön lakott, neki volt nemesi címe. Hogyan kezdhetném el a nyomozást az üknagyszülők után?
bocs, hogy belekotyogok, de szerintem add meg az esélyt a vidékieknek is... nem biztos, hogy mindenki időmilliomos, és fel tud jönni Pestre kutatni... különösen, ha nem főállású genealógus...
ugyanígy Te is lemehetsz vidékre az adott területi levéltárba, ha annyira nagyon sürgősen kell az ominózus anyakönyv... ha nem fekszik a dolog, mert nyilván idő és költség, akkor pedig miért várod el a vidékitől, hogy feljöjjön Pestre, ha kutatni akar?
(hozzáteszem, én sem örülök, ha A jelzést kapok a keresett filmre, de tudomásul veszem... mint ahogy a K-t is, amikor ugye a delikvens helyben zárja el akár hónapokra is a filmet... az eredmény ugyanaz: nem férek hozzá...)
Ugye ezt viccnek szántad! Ha nem, légy szíves írd meg, hogyan gondolod ilyen módon a kutatást kivitelezését? Van lehetőség az utazási és szállás költségek megtérítésére? Egyébként a MOL sorba állítja a rendeléseket -legalább is ezt mondják- és ha rád kerül a sor, legfeljebb 4 hétig lehet nálad maximum 5 db film. Ha megérkezett a küldemény, azonnal értesít a levéltár. Idáig még soha sem használtam ki ezt az időtartamot. Azt pedig, hogy mikor kaphatod meg a kért tekercseket, egy hét pontossággal megmondják. Ennyit a bottal ütésről.
Akkor ezért van az, hogy a kérőlapon folyamatosan "A", azaz AKTA jelzéssel van a film!
Kérem a kutatótársakat, hogy aki rászánja magát a keresgélésre, az vegye a fáradtságot és látogassa meg szép fővárosunkat, ne pedig vidékre rendelgesse a filmeket, aminek aztán hónapokig bottal üthetjük a nyomát!
Ha beütöd a www.arcanum.hu/mol keresőjébe, hogy Militics, több (7db) úrbéri összeírást hoz fel. Ezek között vannak olyanok, amelyek leírásából nem valószínűsíthető szempontodból értékes információ kinyerése, de vannak olyanok, amelyekből igen.pl.
"UC 197 : 42 1800. március 10. Eredeti, latin. 26 oldalnyi rubrikás táblázatos kimutatás. [A helyi lakosok név és vagyoni állapot szerinti összeírása.] Conscriptio. Consignatio és jelentés, melyet Markovics Adalbert fiscalis készített. Nemes Militics: (A B. mellékletként nyilvántartott személyi összeírás sorszámaira a főiratban utalás történik.) (Főirat) – A családfők név szerint (nemesek és nem nemesek).
...
B-jelzetű melléklet: a helybeli nemesi családok (155) külön összeírása, csak személyi adatok"
Ráczmilitics=Nemesmiliticcsel. Viszont a Ráczmiliticsre vonatkozó összeírások a kamara és a kalocsai érsek birtokát, az azon szereplő jobbágytelkeket érinti, így nem biztos, hogy tartalmaznak használható információt.
Ez megtalálható az Országos Levétár (MOL) Filmtárában is (szerintem). Meg kellene valakit kérned, hogy nézze meg, akár az itt fórumozók között is találasz erre vállalkozót.
Borovszky szerint Nemesmiliticsen két Csernus család élt. A tiétek nógrádi eredetű.
"A telepítések megkezdésével mindegyre több birtoktalan nemes költözött a vármegye területére. Ezeknek egyrésze a vármegyei tisztikarban foglalt helyet, míg a többiek mint uradalmi tisztek nyertek alkalmazást, egy részük a városokban és a nagyobb helységekben telepedett le.
A vármegye nemességének legjelentékenyebb része azonban az egykor fennállott határőrvidék tisztikarából került ki, a kik a XVIII. század közepén a határőrvidék feloszlatásakor nemesleveleket és birtokadományokot nyertek. Ezek közé tartoztak a tiszai határőrvidék községeiben élő családok, továbbá a szabadkai, zombori, ókanizsai stb. sánczokban szolgált tisztek. E nemesítések már III. Károly király uralkodása alatt vették kezdetüket s Mária Terézia királynő alatt 1741–51. években öltöttek nagyobb arányokat, a midőn a határőrvidék végleges felosztásakor az összes akkor szolgálatban állott tiszteket és zászlósokat magyar nemességre emelték.
Az 1754–55. évi országos nemesi összeírásba a vármegye területén összesen 192 nemest vettek fel, ebből 35 volt birtokos nemes és 157 armalista. Az összeírásban szereplő nemeseket azonban ekkor csupán azon az alapon vették fel az összeírásba, mivel tényleg a nemesi kiváltságok gyakorlásában találták, vagy nemeseknek tartották őket. Így történt azután, hogy mindazok a családok, a melyek az 1754–55. évi összeírást megelőzőleg a vármegyében nem hirdették ki nemességüket, az összeírás után évek multán igazolták nemességüket. Az 1754–55. évi országos nemesi összeírásban szereplő családok az alább betűrendben közölt családok között külön feltüntettük.
Mária Terézia királynő trónra léptétől kezdve 1848-ig még a következő családok nyertek adományt: Antunovics 1745-ben Kúnbajára, 1803-ban Almásra. Alföldy 1803-ban Nemesmiliticsre. Ábrahámovics 1758-ban Moholra. Allaga 1803-ban Nemesmiliticsre. Burza 1803-ban Nemesmiliticsre. Branovácsky 1758-ban Zentára, Baderlicza 1758-ban Zentára, Branovácsky II. 1758-ban Óbecsére. Berkó 1803-ban Nemesmiliticsre. Bajcsy 1803-ban, Baghy 1803-ban és Barásevics 1803-ban Nemesmiliticsre. Brunswick Gróf 1810-ben Futakra. Csejtey 1748-ban Mateovicsra, Resztinára és Kölesre, Csanády 1758-ban Ókanizsára, Császár 1801-ben Pacsérra, Csernovics 1744-ben Futakra, Cseh 1778-ban Novoszelóra. Csernus 1803-ban Nemesmiliticsre. Czintula 1803-ban Nemesmiliticsre. Dózsa 1803-ban Nemesmiliticsre, Dudvarszky 1758-ban Adára, Egri 1758-ban Martonosra, Eremics 1758-ban Martonosra, Golub 1758-ban Zentára, Gyukics 1758-ban Szent-Tamásra, Gyurisics 1758-ban Martonosra, Guganovics 1745-ben Kúnbajára, Gyomon 1817-ben Vajszkára és Bogyánra, Grassalkovics 1750-ben Bajára, 1775-ben Plágára és 1779-ben Matheovicsra. Hajnal 1803-ban és Horváth 1803-ban Nemesmiliticsre, Huszár 1801-ben Pacsérra, Hadik gróf 1769-ben Futakra, Horváth 1801-ben Pacsérra, Heinrich 1801-ben Ómoraviczára, Ivánkovics 1803-ban Nemesmiliticsre, Illics 1758-ban Bács-Földvárra. Ivanics 1803-ban Nemesmiliticsre, Julinácz 1751-ben Csurogra, Kubura 1758-ban Moholra, Karapancsics 1758-ban Ókanizsára. Karakasevics 1758-ban Moholra, Kászonyi 1801-ben Pacsérra, Kanyó 1803-ban, Kúnszabó 1803-ban, Körmendy 1803-ban és Klinovszky 1803-ban Nemesmiliticsre, Kroncz-Koronay 1801-ben Pacsérra 1803-ban Almásra, Knézy 1803-ban, Kaity 1803-ban Nemesmiliticsre, Kovacsics. 1803-ban Almásra, Kovách 1801-ben Rigyiczára, Kray báró 1803-ban Topolyára, Kuluncsics 1835-ban Nemesmiliticsre, Latinovits 1745-ben Kúnbajára, 1752-ben Madarasra és 1800-ban Katymárra, Laczkó és Litthvay 1803-ban Nemcsmiliticsre, Miskolczy 1746-ban Alsó-Roglaticzára, Mirillovics 1758-ban Bács-Földvárra, Medjanszky 1758-ban Ókanizsára, Milinovics 1758-ban Zentára, Márffy 1791-ben Csébre. Mátyus és Molnár 1803-ban Nemesmiliticsre, Mészáros 1801-ben Pacsérra, Markovics 1803-ban Nemesmiliticsre, Mattyasovszky 1801-ben Pacsérra, Mándics 1803-ban Nemesmiliticsre, Mikolics és Nikoletics 1758ban Szenttamásra, Mucsics 1758-ban Ókanizsára, Nagy és Németszeghy 1803-ban Nemesmiliticsre, Odry 1801-ben Pacsérra, báró Orczy 1747-ben Bajára, Pálffy gróf 1751-ben Novoszellóra és Szent-Lőrinczre, báró Pejacsevics 1747-ben Alsó-Roglaticzára, Putnik 1759-ben Sziregre, Bogyánra és Kovilra, Pilaszanovics 1777-ben Roglaticzára, Piukovics 1779-ben Matheovicsre, 1803-ban Ómoraviczára és Nemesmilitiesre, Pocskay 1801-ben Pacsérra, Polyák 1801-ben Pacsérra, Pál 1803-ban Nemesmiliticsre, Radisics 1758-ban Szenttamásra és Kútasra, Rudics 1785-ben Almásra, Radics 1803-ban Nemes-Militicsre, báró Rédl 1780-ban Resztinára, Rezsny 1801-ben Pacsérra, Szucsics 1801-ben Pacsérra, Szalmásy 1803-ban Ómoraviczára, Siskovics 1803-ban Almásra, Sztratimirovics 1745-ben Kulpinra, Szemző 1842-ben Kamjonkára, Széchen gróf 1796-ban Temerinre és Járekre, Tar 1803-ban Nemesmiliticsre, Tésity 1758-ban Zentára, Tomcsányi 1803-ban Ómoraviczára, Vidákovics 1803-ban Nemesmiliticsre, báró Vay 1742-ben Bajára, Vojnits 1759-ben Bajsára, 1801-ben Roglaticzára, Pacsérra, 1803-ban Ómoraviczára, Vusity 1758-ban Zentára, Vojnovity 1758-ban Bácsföldvárra, Vujevics 1803-ban Nemesmiliticsre, Zákó 1758-ban Óbecsére, Zákó II. 1751-ben Bajsára, 1758-ban Ókanizsára, Zorád 1803-ban Nemesmiliticsre, Zlinszky 1791-ben Roglaticzára. (B.-B. várm. Tört. Társulat Évkönyve XIII. évf. II. füzet.)
Csernus. I.Nógrád vármegyéből származik, melynek bizonyítványa alapján Mátyás 1792-benhirdeteti meg nemességét Bács-Bodrog vármegyében. 1803-ban Nemesmiliticsen nyert adományt. Az 1826. évi összeírásban a nemes militicsi közbirtokosok között foglal helyet.
Csernus II.
Hont vármegyéből származik. 1652-ben nyert czímeres nemeslevelet. Tagjai közül Pált, Jánost és Andrást 1798-ban vették fel Bács-Bodrog vármegye nemesei sorába Pest és Hont vármegyék nemesi bizonyítványai alapján. András 1805-ben Hegyesen lakott. József, András, György és István, a kik mindannyian Hegyesen laktak, az 1841. évi vármegyei nemesi összeírásban fordulnak elő."
Kérdés, mikor települtek be. 1792 és 1754 között azért van 38 év, így a fent említett 'évek múltán'-hoz képest sok. Nem biztos, hogy ugyanazon csoportba tartoznak, akikről szó van. Lehet, hogy későbbi betelepülésű. Azt kellene kideríteni, mikor bukkannak fel Nemesmiliticsen.
- folyt köv. -
Szerintem valószínű, hogy az általad leírt 3. verzióról van szó. Én is találkoztam már ilyen helységneves jelzőkkel akkor, amikor több azonos nevű család élt a faluban. Ez a megkülönböztetési forma nálunk még a 20. sz. első felében is létezett.
Lenne egy kérdésem, kíváncsi vagyok ki mit gondol.Szóval a családfámban a legrégebbi ismert név szerinti ősöm Bátori Kiss István aki Mezőtúron hunyt el 1817-ben, a fia pedig 1770-ben születik ugyanitt. Az 1715-ös összeírásban nincs Bátori nevű család a városban, viszont 1717-20-ban a város negyede új településű lakó. Az anyakönyvekben találtam még Bátori Nagy és Bátori Kovács nevű embereket is. A kérdésem a névre vonatkozna.
1. A Bátori Kiss a szülőpár neve lehet?
2.Alapvetően Bátori a név és a Kiss csak megkülönböztetés a többi Bátoritól?
3. Vagy valamely Bátor nevű helyiségből települtek a városba Kiss Nagy és Kovács nevű családok?( No és hány Bátor nevű helyiség lehetett akkoriban? Bátor és Bátorkeszi biztosan létezett.)
Köszönet az információkért amit a forumon keresztül közöltél.
Én a nemesmiliticsi Csernus ághoz tartozom. Borovszky szerint a mi Csernus családunk Nógrád vármegyéböl származhat. Csernus Mátyás személyében aki 1972 ben hirdeteti nemességét Bács Bodrog vármegyében.
Ha időm engedi szívesen megnézem, de leghamarabb két hét múlva jutok el a hivatalba. Külön harcot kell folytatni az anyakönyvekért mint már írtam, mert nincs "halmozás" hogy a lelkészt idézzem. De azért megteszem amit lehet. Az anya nevéről talán annyit, hogy a nevelőszülő nem elvetélt ötlet főleg ha fiatalon hunyt el az igazi anya. Csak ha így van kérdés, hogy Mezőtúron-e? Mostanság halotti anyakönyveket nézegetek majd figyelek erre is. A másik dolog ami érdekes lehet, hogy elég sok mezőtúri anyakönyvet átnéztem de én még nem találkoztam a Makcsali névvel. Persze konkrétan nem is figyeltem. Szóval figyelek és jelzem ha van eredmény.
Új vagyok még a családfakutatók körében, éppen ezért szeretnélek titeket megkérni, hogy segítsetek nekem ezen a téren. Családfámat sajnos csak 1860-ig tudom visszavezetni (dédnagyapám születési dátuma). Az ük szüleimről már nem tudok semmit. Miként kezdhetném el a nyomozást, a nagyszülők kifagattása után? Milyen lehetőségeim vannak? Itt az interneten mennyire lehet ezt megtenni? Borbély és Debreczeni család érdekelne engem (hátha tud valaki segíteni).
vagy az is lehet, hogy Makcsali Mária nevelőszülő lett volna? Nem tudom 1952-ben már szerintem konkrétan ellenőrizték a születési anyakönyvet, s abból írták be a halottiba a szülőket.
A halotti bejegyzés így szól: 1952. jan.7. éjjel 11 óra, Tóth Gábor ny. váltókezelő, Kistelek Széchenyi u. 25, 65 éves, szülei: néhai Tóth Gábor, néhai Makcsali Mária, szervi szívbaj.
Az elholt Tóth Gábor felesége Tóth Róza volt, gyermekük Tóth István, s ez a gyermek 1921. október 13-án született Mezőtúron.
Tehát sajnos valóban elképzelhető, hogy nem Mezőtúron született ifj. Tóth Gábor, de amikor a gyermekük születik akkor már Mezőtúron élnek. S ha az elhalálozásnál pontosan számoltak, akkor 1886. január 8. és 1887. január 6. között kellett születnie. Hangsúlyozom, ha jól számoltak :) és persze ha én is jól számoltam!!!
Úgy hogy módosítva, lehet, hogy biztosak legyünk (mert akár 5 év tévedés sem ritka) 1880 és 1890 közötti időszakot kellene nézni...
Csernus. I. Nógrád vármegyéből származik, melynek bizonyítványa alapján Mátyás 1792-ben hirdeteti meg nemességét Bács-Bodrog vármegyében. 1803-ban Nemesmiliticsen nyert adományt. Az 1826. évi összeírásban a nemes militicsi közbirtokosok között foglal helyet.
Csernus II. Hont vármegyéből származik. 1652-ben nyert czímeres nemeslevelet. Tagjai közül Pált, Jánost és Andrást 1798-ban vették fel Bács-Bodrog vármegye nemesei sorába Pest és Hont vármegyék nemesi bizonyítványai alapján. András 1805-ben Hegyesen lakott. József, András, György és István, a kik mindannyian Hegyesen laktak, az 1841. évi vármegyei nemesi összeírásban fordulnak elő.
Csernus. Csernus (Kőkeszi). A hontvármegyei Kőkesziből származik, honnan előnevét vette. A nemeslevelet 1652 február 14-én nyerték Cs. György, fiai András és István, fivérei Bálint és János. 1754–5-ben István csépai birtokos. Hevesben 1771. évben Farkas és János csépai, István egerszóláti lakos s fiai publikáltattak. Czímer: kékben, zöld dombon könyöklő vörös ruhás kar karddal; sisakdísz: ugyanaz; takarók: nincsenek.
Nemesi bizonyítványt kaptak a vármegyétől 1835–1846. években a következő családok: .... Csernus (1835) .....
Kempelen Béla: Magyar neme családok (a családfa ábrák nem kerültek átmásolásra, de közöl jónéhányat)
112Csernyus (kőkeszi.) Czímeres nemeslevelet I. Lipóttól 1652. febr. 14. Cs. György nyert. (Pestm. lt.) Kihirdette 1652. jun. 5. Hontmegye. Az 1754/55. évi orsz.nemesi összeiráskor Hevesmegyében István, Hontmegyében András, János, Nógrádmegyében Pál, Pestmegyében pedig György, István, János, Mátyás és Pál fordulnak elő az igazolt nemesek között. A család nemessége 1771. Heves-, 1774. Gömör-, s 1792. Bácsmegyében is kihirdettetett. Leszárm. tábla és czímerpecsét Pestm. lt.-ban. Czímer: kék paizsban hármas halmon könyöklő vörös ruhás kar kardot tart; sisakdisz: a kar. – A családnak teljes, összefüggő leszármazása nem állván rendelkezésünkre, csak a következő töredékes nemzedékrendi adatokra szoritkozhatunk. I. (GÖMÖR-M.) András; András; András * Horváth Lujza; Antal * 1737 k. Kőkeszi Gömör-m.-be költ. Paukovits Magdolna; András * 1775 k. † Lice 1863 k.; László * Jolsva Máriássy Teréz; Antal husz. kap.; Apollonia Ragályi Gedeon; Zsuzsa Szentmiklóssy N.; Mária Szombathelyi N.; Teréz szendrői Török N.; Magdolna br. Vécsey N.; János; Pál; Klára; Emánuel * 1806 Licze kivég. 1849 X/24 gr. Del la Motte des Aulnois Izabella (1813–1891); Andor * 1831 III/13 Licze † 1906 III/21 kam., főisp. Stipsich Mária; Emma * 1838 k. Madách Károly † ; Ida † 1898 IX/11 Hoitsy Sándor † ; Gyula † ; Allan * 1861 IX/18 Pest Muslay Etelka; Aline * 1889 VII/31 Rád mankóbüki Balogh Károly (* 1879);
113II. Tamás 1750 k.; János nb. Hont 1754 Csalomja; György 1754; László 1754; István 1754; János; András 1834 Kálló; János 1834 Vadkert;
III. (HONT-M.) István Vajda Zsuzsa; andrás; János Plachy Ilona; György; Pál ni. 1755 Nógrád-m.; Mária Csesznák György; János * 1729 kőkeszi Gyürky Bora; András * 1755 X/8 Kőkeszi
IV. András Kőkesziből Hiorpácsra költ. Gyürky Bora; István * 1754 kőkeszi; Erzse Horváth N.; Antal * 1763 VIII/23 Sirák 1782 I/20 Kőkeszi : Rákóczy Anna; Borbála Majer György; Teréz Percze N.
V. János (Csépa) kh. 1771 Heves-m. Ribiczay Anna; Antal nb. 1805; István * 1765; István * 1810 (Baja) nb. 1839 Heves-m.
VI. (HEVES-M.) György 1652; András 1652 (kőkeszi); István; István Csergő Zsuzsánna l. VII. tábla; Mátyás
VII. István l. VI. tábla; András; Pál; János; György; Antal Kőkeszi; András; István (Egerszólát) kh.1780; István; Antal; József; József táblabiró; Katalin Szily János; Mária; Borbála
114Vö. NI. III/148–150.; Siebm. 112.; Orosz 51.; Furgon I/72., 23.; Kősz. 67.; részben mankóbüki Balogh Károly szives közlése.
Nagy Iván is ir ugyanerről a családról. 3. kötet, Csernyus család (kőkeszi)
Kedves Lajos!
Mivel ’messzi ülsz az asztaltól’, s nincs lehetőséged ’közelebb ülni’, ezért ígérem vigyázunk rád. :) (azaz nem írunk olyat, hogy menj be, utazz le ide meg oda. Csak ami a számítógép mellől elérhető) Egyáltalán ne szabódj, a kutatást mindenki az elején kezdi, aztán tapasztalatot szerez, amit az egyéb képzettségével, tájékozottságával ’feldúsítva’ a maga javára hasznosít. Ha ettől másoknak kutathatnékjuk támad, az külön jó. Mindenesetre Amerikából már volt hozzászóló (legalább 2en), most már Ausztráliát is meghódítottuk :)
Kérdésedből, hogy konkrétan az 1754. évi országos nemesi összeírásban Tápiószelén összeíratott nemes Csernyus család kapcsán kérdezel, feltételezem, hogy odáig már eljutottál a családi szálak visszafejtésével.
A Csernus, Csernyus név, mint ahogy a Nevek, családnevek magyarul társtopikban a 4304 sz. hozzászólásban LvT kifejtette, „Cseh-szlovák eredetű név (modern normalizált helyesírással szlk. Černúš , cs. Černouš). Fekete hajszínre vagy sötét bőrszínre utaló ragadványnév, etimológiája: szlk. čierny ’fekete’ mn. + -úš kicsinyítő, ill. személynévképző, hasonló közszóhoz vö. szlk. černoch ’néger, szerecsen <férfi>’, černoška ’néger, szerecsen <nő>’.”
Jelentéséből kiindulva, mint személynév több vidéken is kialakulhatott, a későbbi korok egyes településein élő Csernusok geneológiai közös eredete – az anyakönyvek áttanulmányozása nélkül – nem valószínűsíthető olyan fokon, mintha lakosnévről lenne szó.
Pest-Pilis-Solt vármegyéből a nemesi összeírásokról adatokat is közlő, a neten is elérhető tanulmány - tudtommal - nincs, talán akinek van kéznél Borovszkyja, abban megnézhetné, mit is ír. (ill. mivel 3 CD-ről van max szó. a keresőbe beírva a többi vármegyét is megnézhetné, s idetehetné. Please!).
Az egyik szomszéd vármegye, Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegye tekintetében van két forrásunk:
Ebben itt az áll, hogy - Csernus István*, Csépa. (a * jelölés egyben birtokosságot is jelent. Nem csak nemesi címe volt, hanem volt némi birtoka is)
Továbblépve (a forrásban alul 'tovább', a következő oldalon "A vármegye levéltárában található czímeres pecsétlenyomatok jegyzéke." szerint őriznek egy kőkeszi eredetű Csernus családnak pecsétlenyomóját. Hogy ez azonos-é a Csépaival, s hogy van-e közük (akár azonos családról van szó), akár két különbözőről az általad Tápiószelén összeírtként említett Csernus családdal - így asztal mellett nem megállapítható. (Most jönne, a menj be akár Szolnokra, akár a Vágóhíd utcába szöveg, s adnánk linket is a forrásokhoz, mit kéne megnézni, de...)
Szerintem, ha írnál kicsit több részletet, akadna olyan topik-társ, aki esetleg felvállalja. Ha már tudja ő is,hogy pontosan mit keressen.
Ha viszont nem tudod magad Tápiószeléhez kötni, csak a 4368 hsz-ben írottak alapján fordultál hozzám, akkor először mond el, meddig jutottál.
Amit HSteve írt a 4382. sz. hozzászólásában az az 1715. évi adózók összeírása. (www.arcanum.hu/mol) Lehet, hogy a Csernusaid ekkor még nincsenek Magyarország területén, vagy nem e néven élnek. esetleg nem adózók (vigyázz armalis nemes még lehetett adózó)
A mikrofilmek számai látom már megkerültek. Én Szolnokon kezdtem a levéltárban a kutakodást, nagyon segítőkészek voltak. Az 1850-es évek környékén van egy kis zavar a rendszerezésben... A halottiak között házassági, a születésiek között halotti... Szóval adott időszakból jobb mindent átnézni. Egyébként szerdán megyek a lelkészi hivatalba megpróbálom megnézni a keresett nevet. Ez egyelőre csak ígéret, mert ha kikérek egy kötetet nem szeretnek odaadni egy másikat is. Hátha jó napja lesz a Nagytiszteletűnek... Egyébként helyben 8-12-ig lehet keresgélni, nagyon jó állapotúak az eredeti iratok.( Vannak azért kivételek is.) Ha jutok valamire jelentkezem.
4274-es és 4304-es hzsz-aid megválaszolásaihoz bizony idő kell. Ez nem fog menni túl gyorsan. Először is be kell minden általam már írott anyagot be kell szereznem. Már el is kezdtem :) Rendszerezem, egy helyre rakom, hogy meglegyen minden. S hamarosan megírom, válaszolok mindenre, vagyis összesítem az eddigieket nemsokára.
De most már nagyon késő van, s holnap meló - ki kell pihennem magam...
"A listában szerepel egy ns. Berényi Ferencz, aki a Borsod megyei Bolyokról került Apátiba. Természetesen ez így önmagában még nem nagy szám"
de igen is nagy szám és nagyon-nagyon köszönöm az infot! :) Különösen érdekes, mert mind ez idáig ugye nem volt semmi jele annak, hogy a főnemesi Berényi családon kívül Heves- És Külső Szolnokban vagy a Kerületekben "tette volna tiszteletét" másik nemes Berényi család... Most kiderült, hogy igen is voltak. Lehet pont e B. Ferencz miatt van a vármegye levéltárában található czímeres pecsétlenyomatok jegyzékében Berényi gróf ÉS nemes.
"még nem találkoztam ezzel a nemes Berényi családdal az anyakönyvekben, pedig már az 1750-es éveket kutatom, valamint az 1745-ös redemptioban sem vett részt ilyen nevű család."
és azóta mi a helyzet? rájuk találtál már Apátiban? Te még Apátit tekered vagy már rég túl vagy rajta?
Köszönöm szépen még egyszer a hasznos infot, Ferenc is lehet majd egy megoldás :) de egyelőre nincs semmi kapocs köztük :( Ami azért nem jelenti, hogy nem is lesz :) Who knows?
"...valamelyikőtök kutatja a Berényi családot. Nem tudom, hogy az egész országban, vagy csak egy környéken?"
egyelőre egy környéken igen: egyelőre Külső-Szolnok vármegye, Szolnoki (Központi járás) egész pontosan Besenyszög (ott Szentivány és Fokoru-puszták) és Kőteleken. Nem az egész országban :) az túl nagy falat lenne.
"Református vallású a család."
az én Berényieim egyelőre katolikusok :)
nem voltál OFF, s köszi szépen... reménytelen helyzetében az ember mindenhova kapaszkodik, meg különben is: sose lehet tudni ;)
"...kerestem a mezőtúri református anyakönyvek között..." remélem azóta már célt értél, vagy legalább is előrelépés sikerült az ügyedben :) most azért írok Neked, mert megakadt a szemem fenti mondatodon. Szeretném kérdezni, hogy mikrofilmen kutatsz, vagy pedig szolnoki levéltárban a másolatokról, vagy esetleg a plébánián? Azért kérdem, mert nemsokára kellene nekem is Mezőtúr, az anyai ágam miatt. Még most is kutatod Mezőtúrt? Eddigi tapasztalataid? Könnyen, gyorsan haladtál? Illetve meg tudnád majd mondani, hogy a filmek közül konkrétan melyik filmen melyik időszak van? Esetleg, ha még hozzájutsz az anyaghoz, lehetne egykonkrét kérésem is? A következő: 1886-1889 időszakban keresem a református vallású Tóth Gábor születésijét Mezőtúron, kinek szülei: Tóth Gábor és Makcsali Mária, illetve ahogy ez lenni szokott :) 1-3 évvel korábban a f.n. szülőpár házasságiját.
Akkor ha még hozzájutsz, előre is köszönöm fáradozásodat,
ház, asszem melléfogtam, mert fejből próbáltam nyomni - összekevertem dédanyám temetésének helyét ükanyám születési helyével... bár a két település nincs messze egymástól, és akár még érintett is lehetek - de ehhez még nyomoznom kell egy csomót...
Nem tudtam, hogy 'érintett' vagy. :) Azt hittem csak mösziö 'Sarko' kapcsán érdekel, úgy általában, mint hazánkfia.
De így ! Lesznek itt adatok, ahogy közelít a választás (tán május eleje?) A napokban is láttam valamelyik bulvárújságban egy fotót futólag, hogy Szolnokon vannak Sárközy leszármazottak sírjai (fekete márvány volt). Majd ha odajutsz időben, le kell menni Tápiószelére (vagy Szolnok, Levéltár 1906. év halottiai a polgáriak között. Ötletem is van, kit kérj meg, de 'neménadtamazötletet':)
"...a másik Kedves leányával, úgy több érdemes Úri Attyafiával is közölni fogja, eggy kevéssé várakozzunk Meg kell itt jegyezni, hogy a’ ttlt N/emes/ Asszonynak másik leánya T. Sárközy Sigmond Úrnál vagyon férjnél, Sárközy Sigmond Úrnak Nagy Attya Néh. Idõsbb T. Sárközy János Úr az én feleségem Édes Asszonyával Néh. N/eme/s Sárközy Susánna Asszonnyal eggy Testvér Atyafiak vóltak, és így Sárközy Sigmond Úr Ferencz fiammal Második Unoka gyermek. Ezenn Idõbenn Sárközy Sigmond Úr az Ifjú Asszonysággal együtt itt lent a’ Bótsai Jószágába múlatván, mind a feleségemet, mind Ferencz fiamat el küldöttem hozzájok olly tzélból, hogy a munkába lévõ Dolognak eszközését nékiek ajánlják, sõt egynéhány napok múlva mindketten ide Halasra bejövén hozzánk, itt nállunk igen jókedvvel múlattak;..."
köszönöm szépen - most már csak egy családfával rendelkező egyént kellene találnom :-)
Felmenőim között ugyanis van egy Sárközy Erzsébet (konkrétan a dédanyám), aki 1906-ban Újszászon hirtelen elhalálozott, és a krónika szerint a tápiószelei családi sírboltban helyezték örök nyugalomra...
Borovszky szerint: "Sárközy. Sárközy (Nagybócsai) Mihály és neje Katalin, továbbá gyermekeik, Anna, Zsuzsánna és Mihály 1628-ban kaptak czímeres nemeslevelet, melyet Szent-Antalon, Hont vármegyében és Egerben hirdettek ki. A család 1848 előttKecskeméten, Bócsán ésSzelén volt birtokos. Tagjai közül I. Pál, 1743-ban Kecskemét bírája. – Fia II. Pál, szintén kecskeméti bíró és ennek fia III. Pál is az. – Lőrincz (1830) pestvármegyei főszolgabíró. – Farkas, (1830) táblabíró. – Imre, 1832-ben Pest vármegyei főjegyző – Károly, 1841-ben főszolgabíró. – Ifj. Pál, 1899-ben főszolgabíró. János, 1779-ben, Pál 1793-ban, ifj. János 1799-ben, Benjamin 1819-ben, Imre 1883-ban, Zsigmond 1832-ben, Lőrincz 1836-ban, István 1845-ben és Ábrahám 1836-ban táblabírák. Simon várm. esküdt. Czímer: vörösben, zöld alapon ágaskodó, természetes színű farkas, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: a pajzsalak növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."
Továbbá Tápiószele címszónál azt írja:"1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Darvas, Batik, Szatmári-Király, Dubraviczky, Komjáthy, Laszkáry, Szedlenics, Pongrácz, Ebeczky, Tárcsándy, Dömök, Sárközy, Kostyán, Vida, Mátyus, Káldy, Nagy, Győrky, Csernyus, Mocsáry és Gyura családok voltak a helység földesurai. " (azaz sok birtokosa volt, többnek kúriája, külön tanyája. (ez 21 család, ez 1848-ra már csak 10 család)
"...1848 előtt a Sárközy, a Káldy, a Ruttkay, a Teszáry, az Ebeczky, a Szodoray, a Veres, a Rákóczy, Dubraviczky és a Viczián családok bírtak itt földesúri joggal. ..... Jelenleg Benedicty Gyulának, Bélának, Györgyey Illésnek, ifj. Viczián Antalnak, özv. Viczián Albertnének, Viczián Istvánnak és testvéreinek, Sárközy Pálnak, Ádám Györgynek, Reinle Jánosnak és Gyulának van itt nagyobb birtoka. A régi kúriák közül a községházával szemben fekvő Viczián-, eredetileg Darvas-kúriát, a Viczián családtól nemrégen a község vette meg s parkját nagy piacztérré alakították át. A régi Káldy-kúria, sok gazda-cserélés után, jelenleg Faragó bérlőé, a Ruttkay-kúria a Reinle családé, a Sárközy-kúria ÁdámViczáé, az Ebeczky-kúria Bakó őrnagyé, Viczián Lajos szolgabíró († 1848.) kúriája az ev. templom mellett Ádám Györgyé."
Konkrétan a Pest-Pilis-Solt vármegye nem tudom hanyas évjárat (1896-1914 között adták ki a 21 kötetet), ezért nem tudom a jelenleg pontosan melyik év (de 1896-ig biztosan volt birtokuk Tápiószelén)
(Közben Nagybócsán csak 1820-1855 között ~ Ferencnek volt birtoka, később ez 'megszűnt' (ahogy Pécelen is időlegesen volt birtokuk).Szelén is , mint látható több birtokcsere is volt.
Szerintem - így sacc per kábé - nincs külön Szelei ág. Egy idő után vszeg városlakók lettek (Kecskemét, ill. a konkrétan említett ág Szolnokra).
Amennyiben MA, 2007-ben akarod igényelni, félő, hogy a jogállásban lévő 6 személy közül már nem él mindenki, ill. a jogosultsági és eljárási szabályok már nem alkalmazhatóak a történetben szereplőkre. :)
"1962 - ben nősültem. Özvegy asszonyt vettem feleségül, akinek volt egy felnőtt leánya. Apám gyakran ellátogatott hozzánk, minek az lett a vége, hogy feleségül vette mostoha leányomat. Ezek után természetesen mostohaleányom lett a mostoha anyám, az apám pedig a vejem. Apám feleségének, illetőleg a mostoha leányomnak, aki egyben az anyám, született egy fia, akinek ezek szerint a mostohatestvére vagyok, mivel a mostohaleányom anyjának vagyok a férje és így a feleségem lett a nagyanyám. Időközben azonban a feleségemnek is született egy gyermeke, aki apámnak a sógora lett, nekem pedig a nagybátyám egy személyben, mert ha a mostohaanyám testvére a fiam, akkor magamnak az öreg apja vagyok."
Köszi szepen minden segitseget. Elindulok ezen a Balkányi vonalon. Eleg kicsi falu volt ez még akkor, csak nem volt tele Orbanokkal :) remélem. Meg irok a Balkányi anyakönyvezetonek is. Jah, es kulön köszi a Perkedpusztai Orbánok címeket, ök 100% tudnak segiteni ... söt ... :)
Ilyen közeli időpontokra adatvédelmi szabályok vannak 30-60-90 év után kutathatók szabadon(mindig elfelejtem melyik vonatkozik a halál, házasság ill születés anyakönyvi adataira?).
Ami a Te esetedben konkrétan azt jelenti: meg kell keresni
megkérdezni ott anyakönyvezték-e a szóbanforgó pusztaikat? Ők tájékoztatnak arról:
milyen igazolás kell ahhoz, hogy egyenesági leszármazott vagy, és megengedik-e, hogy személyesen belenézhess, vagy ők milyen feltételekkel szolgáltatnak adatokat? Valamint a megyei levéltárakban is vannak másolatok.
Egyházilag, attól függ milyen vallásu.
Egyébként, ha ezt a fórumot, és a Tiborpapa által javasoltakat végigolvastad, már gondolom rájöttél, hogy a saját családod adatait csak abban az esetben találhatod meg az Interneten ha mondjuk a testvéred feltette.
Nagy-nagy szerencsével morzsákat lelhet az ember...
Köszi a valaszt es semmi gond. Nalam is fel szokott menni a pupma amikor amatörök kerdeznek internet biztonsagrol vagy csak egy sima Linux telepitessel kapcs. Szoval teljesen megertelek.
Ime a kert adatok. Ez az Orbán csalad Balkányban (Perkedpuszta) elt kb. 1940-tol egeszen 1970/73-ig. Orbán István volt a legidösebb. Onnan költöztek at Nyiregyhazara amikor a TSZ elvette mindenuket. Mellesleg sima paraszt csalad volt, rengeteg földel es alatokkal. Egyenlore ennyit tudok, remelem ez is elegendö.
Szóval, sokadjára mondani ugyanazt a 'szemmel látható' dolgot, mert a kérdező nem néz bele az eddigi hozzászólásokba, bizony elkedvetleníti az embert. (hacsak tivadar 4328, hsz-ig eljutottál volna, a minap leírt válaszokból bővel kiolvasható- a 30-as hsz/lap tartományon belül van)
ON
- nincs az Orbán család
- Szabolcsban és Szatmárban is több Orbán család létezett/létezik (az Orbán, mint személynév családnévi használatának , mint típusnévnek a gyakorisága miatt)
- mehr licht! (az ördög is minden a részletekben van). Adj több részletet. (falu, időpont, stb.)
Nem vagyok családfa kutató, de segítséget szeretnék kérni abban, hogy többet megtudjak az Orbán csaladról. Föleg a Szaboics Szatmár megyei ágról. Ha valaki rendelkezik adatokkal ezzel kapcs., kérem kuldje el nekem.
Mellesleg milyen források vannak melyek segítenek visszakövetni a családom és szabadon hozzáférhetöek?
Nem, ebből nem-...bár én is azt hittem. Még 1 forrást nem tudtam megnézni:ezek a gyászjelentések, amelyek az evangélikus egyházközség levéltárában találhatók, s ahol a szülők neve és esetemben a születési hely is fontos, (mert elérkeztem a betelepedési időpontokhoz). megtalálhatók...állítólag vannak 18.sz-iak is, de ebben nem vagyok biztos. Mindenestre levélben megkérdezem a Levéltárat. Azt tudom, hogy kutatták és fel is dolgozták, de főleg néprajzos szemmel. Nem sok név, talán 3, amelyik kétséges, számomra.
S tervezek még 1 látogatást a gyulai levéltárba, a 18.sz. összeírásokat megnézni, mert a MOL-ban lévő tekrcsek minősége (nyilván a sérült anyag miatt is) nem követhető. Nekem.
Ami még segítene: az a kihirdetések anyaga (az is csak 1853-tól van)...ha jól kombinálok, akkor a testvér az 1873-as kolera után újraházasodott...reménykedem, hogy ott valamit találhatok.
nem, semmilyen ilyen adatot nem tartalmaz: a fejlécben annyi van, hogy 1 portán hány 18-60 év közötti felnőtt élt és hány testvér...semmi azonosítható...
"Personae Contribuentium utriusque sexusconjugalae, inde ab expleta 18 acttatis anno usque 60 inclusive "
békéscsabai szlovákok (tótok) az őseim. Miután szökött jöbbágyok voltak a Koháry uradalomból a csabai telepesek nagy része, állítólag a szökés után 66 évig nem a saját igazi nevüket használták. Ezért pl. eltérnek az összeírások és az anyakönyvek névkészletei.
(Szóbeli info a szlovák kut.int-ben nyertem).
Kénytelen voltam egy kettősnevek készletet gyártani magamnak és csak úgy lehet haladnom a 18-19. sz-ban, ha alapvetően a keresztszülők neveit is figyelem, ezért csak az ősfával (minden testvér...) tudom a családokat elkülöníteni.
De 1792-től 1835-ig a házasságokat alig különböztetem meg. Más településről alig volt házasság (Mezőberény és Tótkomlós), de az is kevés.
Ami némi támpontot ad, az a halotti anyakönyv, csak pont az én ükszüleimnél az ükapámat nem lelem, nyílván más néven van eltemetve.
Azt tanácsolnám, hogy előbb keresd meg telefonon a gyulai Levéltárat, (rendkívül kézségesek), azért, hogy területileg egyáltalán hozzjuk tartoztak-e ezek az anyagok; mert ez a krecli éppenhogy más megye volt, azt nem tudom, hogy a megyehatár Meggyesbodzás előtt vagy után húzódott, de az 5 km-re lévő Medgyesegyháza már: Arad-Csanád-Torontál. Én a katonaállításikönyveket kerestem e célból, ott elég rendesen vezették az adatokat a 19.sz. utolsó harmadától. Sajnos az én falum amint önálló lett, az anyaga részben Szegedre, részben Aradra került. Ezért nem tudom pl. az iskolai bizonyítványokat sem megkeresni...
Összeírásokkal találkoztam és néztem is: az 1828-as elég részletes, annak a tekrecsét (s nem a tekercseit) nézegettem, de nem értem a végére.
Kerestem volna a medgyesegyházi szerződéseket, azokkal ugyanaz a helyzet, hogy nem a Békés megyei levéltár anyagát képezték.
Hasonló gondokkal küzdök én is, elakadtam egy 1813-as házasságinál, ahol nem adták meg a szülők adatait. Korábban már írtam, hogy Újkígyós és környékén - Medgyesbodzás, Gerendás ... - kutatom a dohánykertész szépszüleim adatait. Tiborpapától azt a tanácsot kaptam, hogy érdemes lenne a Gyulai Levéltárban a letelepedési szerződéseket megnézni, pl.: a Wenckheim családi irattári anyagát. Annyit tudok, hogy 1817-ben volt egy megyei népösszeírás is.
Találkoztál már ilyen összeírásokkal, vagy kertészi, feleskertészi szerződéssel?
de természetesen ez is benne van. Pontosan ezt (is) írta a lelkész úr..."Mindenki tudta, hogy kiről van szó..." Csak ez engem sajnos, nem hoz ki a slamasztikából, mivel nem klasszikus ragadvány nevet adtak, hanem egy ugyancsak gyakori családnevet ragasztottak rá, s nem kettősnévként. Valószínű ezért nem lelem pl. ükapám halálozási adatát. Van variációm - természetesen -, de bizonyítékom az nincs...
No, persze a kettős nevekkel is bajban vagyok, de ez az apai ágam lezárását sem teszi lehetővé...1831 előtt hiányzik cca 21-25 év, amikor is nem írták be a vőlegények szüleinek nevét, ha szerencsém van, akkor férjhez ment egy lánytestvér is akkor, így lehet következtetni, de másként alig...még a tanuk némelykor, ha két azonos vezetéknevű házasodott, és a tanuk azonosak voltak, akkor valószínűsíthető, hogy testvérek.
Nagy puzzle..sikerélmények azért akadnak: van ahol ekként eljutottam a 18.sz. elejéig...
a mi falunkban sok azonos vezetéknevű élt(él), ezért a családokat-nem hivatalos--ragadványnevekkel különböztettékk meg egymástól. Nem lehet, hogy véletlenül ilyen került az anyakönyvbe? Van olyan a faluban, akinek nem is tudtam az igazi nevét....
Olyannal is találkoztam, hogy 2. házasságkor az első férj vezetéknevét írták a menyasszony nevéhez(szerencsére szerepelt az özvegy kifejezés). Az indexben viszont csak az első férj vezetékneve+keresztnév.
Az egyik dédanyám 23 évesen-özvegyként-kötötte második házasságát Dédapámmal. 40 évig tartott.
"...számolni mennyire nem tudtak? Mennyit lehet tévedni a házasságkor bejegyzett életkor és a születési idő között..."
Ehhez kapcsolódva, csak érdekességképpen mesélem el tapasztalatomat:
Ükapám és ükanyám azonos évben született. Házasságkötésükkor tehát életkoruk azonos volt. Ükapám elmúlt 21 éves. Házassági anyakövükben ükapámat 22évesnek tüntette fel a keresztelő pap.
Ükanyám abban az évben szintén 21 éves lett, de a házasságkötés napján még nem érte el, őt pedig 20 évesként anyakönyvezték.
Tapasztalatom - de ez manapság is így van - a férfi embert általában "idősítették", a hölgyeket "fiatalították".
Ebből következtetve két év korkülönbség összejöhet.
Én pedig ott vagyok elakadva, hogy ükapám vezetékneve változott, a keresztnév az nem. Házasságakor ükapám a most is viselt nevet használta, dédapám halotti bizonyítványában is ez szerepel. Viszont a gyermekek születésekor változott a vezetéknév -hol így, hol úgy keresztelték meg dédapámat és testvéreit. S nem volt holmi ledérségről szó, mert ükanyám halotti bejegyzésében szerepel, hogy házassága 40.évében hunyt el. Az viszont igaz, hogy a lánykori neve más lett, mint az esketéskor. Az egyházi levéltárból kaptam olyan magyarázatot, hogy a gyermekek születésének bejelentését rendszerint a bába intézte el...ha nem felejtette el. Láttam az 1830-40-es években olyan bejegyzést, hogy esketésekor pótlólag vették be az anyakönybe a születést, többet is. Sőt, olyan lelkészi megjegyzést is, hogy iszákos volt a bábaasszony és elfelejtette.
Esetemben inkább arra gondolok, hogy valamelyik nagyszülőről (nagymama) eredeztethető a váltakozás, mivel egy azon napon 2 fiú házasodott és az ő gyermekeiknél konzekvensen ugyanez a tévesztés zajlott le, tehát volt benne logika, csak én nem lelem a kapcsolódó névadó nagyszülőt/ősszülőt.
Köszönöm a válaszokat, az évek eltéréseire adott válaszotok megnyugtató. Nekem egyelőre a 3 év eltérés volt a legnagyobb ezért kezdtem kételkedni. Eddig "bejött" az egy év eltérés előre vagy vissza az életkorból történő számolásoknál. A Szendrei István körüli dolgokról pedig néhány adat:1826-ban született, az édesanyja 1840-ben ment férjhez Madarász Mihályhoz. Szendrei Erzsébet is Mezőtúron született 1808-ban, mi több még Szendrei József házassági anyakönyve is megkerült 1811-ből. Szóval itt akadtam meg kissé. A születési és lakhely közötti problémáról is írok pár szót. Boda György (István fia) 1830 körül kellett(?) hogy szülessen, de 1800-ig nyoma sincs. Viszont van két Boda István is az időszakban. Két dologra gyanakszom: az egyik, hogy sok helyen Dévaványáról eredeztetik a családot, a másik a György foglalkozásából (csizmadia) ered. Talán az apja is az volt és nem mindíg tartózkodott a lakhelyén? Talán a feleségével együtt néha sokáig volt távol? No de ez lehetséges-e és ha igen hol? Szóval ezek a dolgok foglalkoztatnak.
Köszönet mindenért! Minenkinek sok sikert a kutatásaihoz!
A házasságkor ill. halálkor beírt életkornál akár a 10-15 éves tévedés is könnyen előfordulhat, de azért a 10 év alatti tévedés a gyakoribb. Főleg a halottinál szokott nagy különbség lenni a valós és a vélt (beírt) életkor között.
Lenne néhány kérdésem, hátha tud valaki valamit mondani. A családfám kutatása közben belebotlottam három (számomra?) érdekes dologba. Szendrei István születési idejét kerestem a mezőtúri református anyakönyvek között. Azt már tudtam a házassági anyakönyvből, hogy mennyi idős volt és, hogy József volt az apja, illetve azt hogy Mezőtúron született. Csakhogy adott időszakban csak Szendrei Erzsébetnek született István nevű gyermeke, nehezítve azzal, hogy Szendrei József nevű ember is föltünt a bejegyzések között. Gondoltam átnézem az előtte és az utána következő 10 évet is, de Szendrei Józsefnek nem született István nevű gyermeke. No jól van megnézzük hátha egy József nevű férfihoz ment hozzá Szendrei Erzsébet. Nem... Madarász Mihályhoz... Tehát lehetséges az, hogy valaki az igazi apja keresztnevét adja meg a házasságakor, mikor nem viseli a nevét? A másik kérdésem az lenne előfordulhat-e az, hogy valakinek föltüntetik a házasságkötésekor (külön kiemelve) a születési helyét, adott településen viszont nincs róla bejegyzés? Merre tovább? Na igen! És a kedvencem! Azt már észrevettem nem volt erős oldaluk az akkori bejegyzőknek a következetesség, de számolni mennyire nem tudtak? Mennyit lehet tévedni a házasságkor bejegyzett életkor és a születési idő között? Három év még belefér?
Üdv. Mindenkinek! Szalai /Szalay / család történetét kutatom. a felmenőket - egy-két bizonytalan részlettel megtaláltam. További részletek tisztázásához keresem Szalay Zsigmond leszármazottait, aki a Zala megyei Tekenye községben született 1885.nov.5.-én, Szalay Sándor és Jordanics Mária szülőktől, és az 1940-es évek elején Budapesten, az akkori Rákosfalván élt családjával. Én Szalay Zsigmond Antal nevü öcscsének unokája vagyok. Aki ehhez a családhoz tartozik, vagy tud segíteni, kérem válaszoljon! Köszönettel Mária.
Jó napokat mindenkinek! Itten 1 új ember jelentkezik. ( A teljes topicot még nem olvastam el, de igyexem.) Egy bevezető kérdés: létezik egyáltalán olyan hely a neten, ahol közvetlenül lehet születési, stb. adatokat levenni? Vagy ez csak egy laikus buta kérdés?
Köszönöm a választ és boccs, ha túl naiv voltam. ;-)
ágni a családfa kutatáshoz de igazán nem tudom hogy kezdjem.
Vannak-e jó honlapok ami kezdőknek jó.
Anyukám vajdaságról számozik ö szülei Buruzs és Bartusz Óbecseből származnak talaltam ígyen nevüket a mormon honlapon de nem tudom hogy tudom megnézni hogyan rokonok.
Apukám oldalán apja Ultmann de olyan nevűt nem találok a mormon honlapján se a Radix forumban.
Nem Magyarországon születem azért ennyire rossz a helyesírásom.
Köszönöm a gyors választ. A gond ott van, hogy korábbról kellenének adatok Bernsteinből. A MOL-ban sajnos az 1733-1828 közötti adatok nincsenek meg, a bernsteini recorkdok 1733-ban kezdődnek.
Samarja egyébként lehet, hogy az én tévedésem és Pusztasomorjával kevertem. Mindenesetre amelyikre gondoltam, annak a teljes eredeti neve: Sommerein Ostmark bei den Bruck an der Leithe (vagy valahogy így, ahogy az anyakönyvből ki tudom olvasni). Hasonlóan a XIX. sz. elejétől kellene visszafelé.
1848-ban már Pozsonyban ükanyám, Guttmann Mária szülei származnak e két településről, részletesen:
Ferdinand (Frederic) Guttmann, rk.
b: 1807. május 16., Bernstein
m: 1842. október 9., Pozsony
d: ?
szülei: Johann Guttmann és Barbara Gegenbauer
Elizabeth Karner, rk.
b: 1811 k., Sommerein Ostmark bei der Bruck an der Leitha
d: ?
szülei: Marton Karner, Maria Gall
A prágai kapocs is korábbi:
Ernestine Emilia Johanna von Böckh
b: 1819 k., Prága (utána Bécsbe költözött)
szülei: Johann von Böckh és Ernestine Emilia Wieberth
Minden ötletet, segítséget, akár családfakutató-javaslatot nagyon megköszönök.
Egyetlen kérdésem lenne elöljáróban. Van-e olyan magyar családfakutató, aki Burgenlandot is kutatja (Borostyánkő, Samarja - utóbbi a volt osztrák-magyar határtól kicsit nyugatra van, de gyakran tartozott Magyarországhoz). Emellett jó lenne, ha lenne olyan is, aki Prágában végez hasonló kutatásokat.
Mindez azért lenne különösen fontos, mert kértem egy árajánlatot Bécsből (nekem sajnos a munkám mellett külföldön nincs lehetőségem személyesen kutatni), de az árajánlata letaglózott, még a vártnál is magasabb összeget adott meg. Mielőtt komolyabban megfontolom az ajánlatát, szeretnék körülnézni a hazai kutatóhelyek között.
köszönöm szépen a részletesebb-pontosított infokat. hasznos és tanulságos.
"lehet, hogy ezért vontam magamra a haragodat?"
én egyáltalán nem haragudtam, s nem is haragszok. csak számomra tényleg kevés volt az info, ahhoz, hogy segíthessek. www.mol.gov.hu s én is írtam, hogy nem ad ki találotot; nincs anyakönyvi anyag Ungvárhoz. s Ungvár valóban város Ung vármegyében :) de én próbáltam volna többet is segíteni annál, hogy kutatható-e Ungvár vagy nem, s ehhez kértem Tőled a több infot, hátha a töbről több mindenkinek jut eszébe több minden.
még egyszer köszönöm, hogy megosztottad velünk kutatási eredményeidet részletesebben is. és még egyszer bocsi, ha nem voltam elég pontos az olvasásban :)
Köszönöm a kedves válaszodat, de főleg azt, hogy elolvastad az üzenetemet. Ugye nem hagytam ki azt, hogy "Ungvár"? Pontos választ kaptam Tőled. Ettől tartottam, hogy Kárpátalján nem lehet kutatni. Köszönöm és üdvözöllek.
Iater!
Én inkább maradok e Fórum eddigi tiszteletteljes hangneménél. Tehát: több mint három éve kutatom a családfánkat, több száz név áll a rendelkezésemre bizonyítottan születési és halálozási anyakönyvi kivonatokkal, valamint "házassági szövetséggel lekötelezettek" levéltári dokumentumaival. Családom fő ágát 1713-mal fejeztem be, tovább lehetetlen adatokat találni. Holnap remélhetőleg sikerélmény ér, mert a másik fő ág 1759-1848 közötti születési, halálozási, házassági mikrofilmjeit holnap nézem meg a pozsonyi archívumban, novemberben kértem időpontot, most kaptam. Ennyit csak az általad feltételezett dilettantizmusomról.
No de térjek rá az ominózus Zsigray-problémámra. Ez a férjem vonala (Ebből is következik, hogy a családfát a gyermekeimnek és az unokámnak készítem). Zsigray (máshol Sigray) Anna keresztlevele itt van előttem:
Kiadta Szatmár egyházmegye és Ung vármegye.
Alulirott ezennel hivatalosan bizonyitom, hogy az Ungvári .... római katholikus plébánia kereszteltek anyakönyve III. kötet 91. lapján az 1831, azaz ezernyolcszázharmincegyed-ik év oktober hó 23 napjáról a következők foglaltatnak:
Születés: 1831. október 23.
A szent keresztség felvétele: 1831 október 23
Neve: Anna
Neme: leány
A keresztelt: törvényes
A szülők Zsigray János róm. kath. és Papp Borbála gör. kath.
Lakóhely: Ungvár
Keresztszülők: nem tudom elolvasni
Keresztelte: Szabó Kristóf
Ez a Zsigray Anna 1855. február 5-én házasságot kötött a református "baranyai Kulcsár János" gubásmesterrel, Battyán település lakosával. (ez egy bejegyzés a családi Bibliánkban). A házasságkötés helye Ungvár. Itt is telepedtek le. A családtörténeti irodalomból (Nagy Iván, Kempelen stb.) tudjuk, hogy a Sigray/Zsigray családnak három ága volt:
1. a felső és alsó-surányi Sigray grófi ág (ebbe tartzozott a lefejezett Sigray Jakab, vagy az ivánci birodalom ura, gróf Sigray Antal stb)
2. a Szepes és Sáros vármegyei bárói és grófi Sigrayak
3. a "bátori" praedicátumot viselő Sigrayak
Ezekből az első kettő nagy katolikus család volt, a 3. a református Sigray család.
Nos: az ungvári Zsigray Anna családja nem fogadta szívesen a református gubásmestert, de horribile dictu még az elsőszülött fiúgyermek, Lajos is ref. vallásúnak kellett hogy legyen (lásd 1000év törvényei). Arra most nem térek ki, milyen volt akkor Ungvár vallási megszlása. Ezt a Lajost mindenképpen megpróbálták kat. vallásra téríteni, sőt a család magas rangú papi méltóságai papnak is szánták. ). Ez nem sikerült. (ez családi visszaemlékezés). Lajos elhagyta Ungvárt, s többé nem beszélt az ungváriakról. Az ő sorsát tovább abszolut bizonyítottan ismerjük. De ki volt és hol helyezkedik el Zsigray Anna a Zsigray/Sigray családfában, ezt csak az ungvári anyakönyvekből tudhatnám meg. Erre pedig theow megadta nekem a választ. Sose tudom meg.
Különben, kedves Iater, egy dologban tényleg tévedtem (lehet, hogy ezért vontam magamra a haragodat?). Holmiféle ősnagyanyát emlegettem. Zsigray Anna történelmi távlatból nézve nagyon is közeli vérrokon, a gyermekeim üknagyanyja, az unokám szépnagyanyja, a férjem dédanyja. (Ördögbe ezekkel az elnevezésekkel!). Illene tudni, ki volt. Arra is gondoltam, hátha ismertek valami egyéb irodalmat a Sigrayakról, vagy ötletet adtok egy kárpátaljai kutatáshoz.
Hát ha ennyit akartál olvasni, akkor tessék. De máskor azért nézd meg jobban, hova teszed a három felkiáltójelet.
Nagyon szépen köszönöm. rögtön el is olvastam. Annál is inkább érdekes, mivel szépapám apja (nem tudom ezt a családi fokot kifejezni másként) éppen, hogy Gyulára járt a megyéhez. Csabai bíró volt 1823-24-ben.
Hálásan köszönöm. A szerző 1 munkáját használtam eddig: a Békés megye betelepítését...az alapmű lett nekem, csak sajnos igen rövid ideig bitorolhattam, s elkövettem azt a hibát, hogy a forrásjegyzéket sem jegyzeteltem le.
Nem kellenek adatok, azt itt sok lenne egyelőre, csak az, hogy Besenyszögtől kiindulva mely egyházközségek (=/= település) anyakönyveit nézted már meg (s itt fontos a hármas bontás is), s mely időszakokra.
pl. Jászfényszaru, születési ettől-eddig, házassági -től..-ig, stb.
sorry... nem akartam én senkit megbántani. Csak az 1831 és Tétisz közötti időszak érdekelne engem részletesebben, hogy tanulhassak belőle. de komolyan nem bántásból kérdezem. és tényleg nem tudom, hogy mihez kell a támpont? csak ahhoz, hogy kárpátaljai anyakönyveket lehet-e kutatni? tényleg nem értem. és tényleg tanulni akarok belőle, hogy pontosan miért is akadt el. hogy eséllyel tudjunk segíteni, ahhoz mindenképp több kellene mint egy név és egy dátum... szerintem... persze lehet én képességeim és lehetőségeim korlátozottak még.
theow Téged különösen nem akrlak inzultálni, hisz' sokat köszönhetek Neked is!!! és remélem még majd köszönhetek is, illetve, kellhetek még én is vaklamire :)
milyennincs!
nemsokára megpróbálom teljesíteni kérésed-tanácsod, s összeszedem eddigi adataimat Berényi-témában...
Iater, eléggé furcsa volt az üzeneted stílusa... Szerintem eléggé egyértelmű volt Tétisz üzenete...
Egyébként kedves Tétisz, a kárpátaljai kutatás esélye erősen közelít a nullához, a MOL-ban nincs anyakönyv, a kárpátaljai levéltárakba nehéz bejutni, az anyakönyvek pedig zárolt anyagok...
"Szóval hálás lennék, ha valaki esetleg adna valamilyen támpontot."
A kérdésünk Hozzád is az, mint gammaskhoz anno, hogy mit szeretnél pontosan? Mihez kell a támpont?
Családfát szeretnél vagy mit?!
"Tudom, hogy ősnagyanyánk Sigray/Zsigray Anna (sz.1831), szülei Zsigray János és Papp Borbála"
Ezt honnan tudod? Már hogy ő volt az ősnagyanyád? Csak úgy tudhatod biztosan, ha meg van addig a családfád is, a konkrét anyakönyvi adatokkal alátámasztva. Ha nincs meg, s a fenti FELVETÉS-ed szeretnéd bizonyítani, akkor VAN miről beszélnünk :) Amennyiben nem tudod alátámasztani konkrét anyakönyvi bizonyítékokkal Zsigray Anna, s a Te közted álló rokoni kapcsolatot, akkor első lépésként a tanácsunk az lenne, hogy kezdd az egészet valahol a XX.sz elején, úgy mint apa-nagyapa és így tovább...
Azt, hogy Ung és Szatmár vármegyéből vannak-e kutatható anyakönyvek nem tudom, de gyanítom, hogy nincsenek. A megyeszékhelyekről legalábbis a www.mol.gov.hu nem ad ki. Egyébként meg nem vármegyét, hanem konkrét születési helyet (várost-falut!!!) kell megadnod, hogy bármihez is hozzá tudj kezdeni.
Summa summarum nem írtad, hogy mihez kell a támpont, eddig mit tudsz konkrétan, s azt milyen bizonyítékokkal tudod alátámasztani. Csak, hogy minden Kedves Fórumozó okuljon, ha már kész tények elé állítasz minket :)
azt kérdezném Tőletek, tudtok-e nekem valamilyen adattal, információval segíteni a Sigray/Zsigray család ungvári, tehát a kárpátaljai ágáról, azaz a Szatmár egyházmegyéhez és Ung vármegyéhez tartozó családról. Tudom, hogy ősnagyanyánk Sigray/Zsigray Anna (sz.1831), szülei Zsigray János és Papp Borbála mélyen hívő katolikus családból származtak, amelyben magasrangú papok is voltak. Netán élnek-e még Ungváron rokonok? Hátha olvassák e fórumot! Átnéztem már Nagy Ivánt, Kempelent... Szóval hálás lennék, ha valaki esetleg adna valamilyen támpontot. A kárpátaljai anyakönyvek is megvannak a MOL-ban?
Kedves idrisi!
Annyi kérdésem lenne, hogy ez mind amit a Kempelen Béla féle könyv közöl a Zsembery családról, vagy van még benne más is?
Mert ha van még benne más is akkor magam is megnézem azt a könyvet egyébként fölösleges keresgetnem.
Köszönettel:
A múltkor olvastam, hogy valamelyikőtök kutatja a Berényi családot. Nem tudom, hogy az egész országban, vagy csak egy környéken? Az én lakóhelyemen, Érsekcsanádon is él(t) Berényi család. Az 1760-as adóösszeírásban már szerepel a név, de azt nem tudom, hogy honnan jöttek ide. Református vallású a család. Az utolsó leszármazottjuk ma Baján él.
Az előző (bármennyire is meggyőző voltam :-)) storno:
A Zsigmondkori oklevéltár eredeti szövegében, 1417-ben "Pazzika" vagyon.
Zsigmondkori oklevéltár
VI. kötet
423 – 1417-05-09
DL 54003
Máj. 9. (Constantiae, dom. p. Stanislai) Zs. Peren-i Pál fiának: Miklós lovászmesternek (magn.) főképpen Lombardiában, jelenleg Alemannia-ban, Aragóniában, Franciaországban és Angliában teljesített szolgálatai jutalmául a prelátusok és bárók tanácsából új adományul adja Naghtárkán-i Márton fiának: Péternek és János, György és Miklós nevű testvéreinek, valamint unokatestvéreiknek: Aagar-i István fiainak: Györgynek és Péternek, Antal fiainak: Lászlónak, Mihálynak és Tamásnak a Zemplén megyei Nagytárkány, valamint Agaar, Sarkan, Leamvar, Karasz cum piscina Sz. Istvány palastja vocata, Beeldobra, Damowch Lathcza, Perbenyk, Cheyke, Kisfalud és Esztrap cum vado in eadem existente és a Bereg megyei Gyulay, Zenthabram, Gyulawelge, Nádastelek, Thiburzutha, Pazamér, Sabonch, Benedeky, Sukow, Kalnyk, Ujfalu, Orkewa, Pezethe, Pazzika, Poroszlo és Remethe nevű birtokaikat valamennyi tartozékukkal, köztük szőlőkkel, halastavakkal, malmokkal és a Leanvar-ban szedni szokott vámmal, amely birtokokat őseik régtől fogva kezükön tartották és ma is az övék.
Zs. 1418. ápr. 23-i okl.-ből, amely szerint a titkospecséttel volt megerősítve. Az átíró okl. 1572-i átiratának XIX. sz. másolata: DL 54003. (Kállay cs.) – Másik XIX. sz. másolata DL 53935. (Uo.) – (M.)
Ebből következően:
Vályi András: Magyarország leírása
3. kötet
PASZIKA. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkáb ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, réttye, legelője, és más javai is meglehetősek, második osztálybéli.
Ezt követően már természetes, hogy ez a II. katonai felmérésben, 1826-ban:
kezdetben pacsika volt, majd megnőtt és úgy lett pacsa. :-)
Andrási (1899-ig Pacsa, szlovákul Pača) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 642 lakosából 625 szlovák volt.
Rozsnyótól 8 km-re északkeletre a Szlovák Érchegység délkeleti részén a Pacsai patak partján fekszik.
A patak 1291-ben Patchapataka néven szerepel, a falut 1338-ban említik először. Krasznahorka várának uradalmához tartozott. Lakói a 14. században a Szepességből érkezett ruszin pásztorok voltak.
1564 Pacziafalu néven említik. 1766-ban említik régi fatemplomát. A 18. században a szlovák bevándorlás következtében a szlovákok kerültek többségbe. iskolája 1810-ben már működött, 1903-ban új iskola létesült a községben. 1828-ban 97 ház állt a faluban 730 lakossal. 1910-ben 589, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1913-ban nagy tűzvész pusztított a faluban.
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Zsembery (derzsenyei és zsemberi). Régi Hontmegyei eredetű család, amely nevét az ezen vármegyében fekvő hasonnevű helységtől vette. Legrégebbi ismert őse az 1310-ben előforduló Mihály comes, akitől kezdődőleg a család számos tagjára vannak történeti adataink a középkorból. A XIV. század elején élt Miklós-nak fia Lökös Disznós és Zsember helységben bírt birtokai miatt pereskedett s ettől kezdve a család birtokai sokszor képezték pör tárgyát. 1389-ben Pető fia Márton tiltakozott a nádor előtt Disznós, Alsózsember és Zahalya helységben birt birtokháborítása ellen. 1518-ban pedig Lőrinc kapott iktatási parancsot Zsemberben egy házhelyre. – 1678. márc. 31-én István-nak alsózsemberi, keszihóci, szuhányi, rakoncai, drenói, dacsólami, palásti, kelenyei, cseri, disznósi, dacsófalvi, királyfiai, felsőpetényi, kiskürtösi, szátoki, penci és keszi Hont- és Nógrád-megye részbirtokait Madách Pál I. Lipót királytól felkérte s 1692-ben tiltakozott nevezett István ellen, mint aki ezeket a javakat másnak akarta elidegeníteni. A családnak később Komárommegyében is voltak birtokai s tagjai Hont-, Komárom- és Nógrádmegyéken kívűl elszármaztak más vármegyékbe is. Igy egyik ága utóbb Sárosmegyébe is elszármazott. Ebből az ágból Kálmán curiai bíró 1900. szept. 28. a »derzsenyei és zsemberi« előnevek mellett a következő címer adományozásában részesült: vörös mezőben hármas zöld halom felett kék zsinóron függő, lebegő arany vadászkürt; sisakdísz: növekvő egyszarvú mellső lábaiban 3 ezüst nyilvesszőt tart; takaró: vörös-ezüst. Kihirdette 1901. ápr. 1. Sárosmegye.
A család régi leszármazását közli Nagy Iván; Kálmán ágazatának leszármazása ez: Kálmán (szül. 1850. febr. 2. Eperjes, † 1914. jun. 29. Budapest), curiai bíró. Felesége (esk. 1877. jan. 20. Budapest) bártfaujfalusi Fábry Ilona (szül. 1852. jan. 10. Eperjes; bártfaujfalusi Fábry István, belső titkos tanácsos, a m. kir. semmítőszék másodelnöke és Villecz Mária leánya). Gyermekei: 1. Gyula (szül. 1877. okt. 24. Bártfa); 2. István (szül. 1879. jun. 26. Budapest); 3. Mária (szül. 1884. ápr. 24. Budapest); Vö. NI. X/129–132.; Mel. 73.; Tóth I/489; rcsk. és Sembery.
forrás: Kempelen Béla: Magyar nemes családok 11. kötet
A www.zsembery.hu alapján családi címernek nézem. (így már az elmosódott írás is olvashatónak tetszik 'Zsembery' tartalommal)
Volt ilyen nemesi család. Bulyovszky család kapcsán említi Orosz Ernő, meg a www.arcanum.hu/mol is ad fel több úrbéri összeírást, ahol a család mint tulajdonos, vagy bérlő szerepel.(Alsózember, Kisderseny) Ha érintett lehetesz, írjál nekik bátran.
Keresem Gyarmathy nevű őseimet Győr-Moson-Sopron megyéből. Nagyapám GYarmathy László, aki Győrben született 1901-ben. A legkorábbi információt, amit családomról tudok csatolom.
Érdeklődni szeretnék, hogy tudja e valaki, hogy milyen címer lehet ez?
Tudom hogy rossz a kép, de csak nagyon kicsi méretben találtam a neten, és ezért nagyítottam egy kicsit rajta.
A Berényi-dosszié ügyét nem ismerem annyira behatóan, mint Ti, éppen ezért lehet hogy teljesen rossz nyom az amit most mondok, de talán hasznos lehet:
Forrás: Vándorfy János Jász-Apáthi város egyházának multja és jelene 147. oldal
Ez a köny tartalmazza az 1699-es Pentz-féle összeírásban szereplő egyéneket. És külön *-gal jelőli azon családokat, melyek már (1894-95; ekkor irodott a könyv), nem élnek Jászapátiban. A listában szerepel egy ns. Berényi Ferencz, aki a Borsod megyei Bolyokról került Apátiba. Természetesen ez így önmagában még nem nagy szám, mert ez a ns. Berényi család akár 1860-ban is elköltözhetett Apátiról. Viszont e késői elköltözésnek ellentmond az, hogy én még nem találkoztam ezzel a nemes Berényi családdal az anyakönyvekben, pedig már az 1750-es éveket kutatom, valamint az 1745-ös redemptioban sem vett részt ilyen nevű család. Ezekből az következik, hogy 1745-ben már biztosan nem voltak ott. Persze kérdés, hogy mikor mentek el onnan és hová... De legalább az tudjuk, hogy Bolyokról jöttek...
Remélem nem nagy badarság amit itt összehordtam. Talán segít.
Köszönöm szépen a választ. természetesen érdekel minden forrás. Érdekel a címer is, már kaptam ajánlatot, hogy megrajzolja valaki megfelelő díj ellenében. Valószínű, hogy megrendelem, csak előtte még egy kis nyomozást végzek. Már kaptam a Ványai Mátyás címeréhez hasonlót, csak az nem volt szines. Sőt az általad említett DVD-t is kölcsön fogom kapni. Jól kezdődik ez az év, rám is fér már egy kis szerencse.
Köszönöm mindenkinek a segítségét és továbbra is örömmel fogadok mindent segítséget. Mindkét forrás érdekelne.
Egyúttal minden kedves fórumosnak sikerekben gazdag, eredményes boldog új esztendőt kívánok.
Üdvözlettel: Ványai Zoltán
Itt mondok köszönetet HSteve és azsur nevű kedves fórumosnak is.
Nem foglalkoztam a nagybócsai Sárközy család történetével.
Úgy olvasom ki a Scheftsik-féle forrásból, hogy Pest vármegye közéletében vettek részt, onnan nézve Alattyán egy leszármazási ág. Az is lehet, hogy a feleség birtokára költöztek Alattyánba. Tapiószele és Alattyán amúgy sincs messsze.
" A család kiváló tagja János Pestmegye h. alispánja. Mihály, Heves- és Külső-Szolnok táblabírája házassága révén a roffi Borbély-családdal került rokonságba. Leszármazói közül Ferenc és neje nagybócsai Sárközy Johanna fia György jött megyénkbe"
"akkor ez mostmelyik süly? :)"
Konkrétan Tiszasülyre gondoltam. Az ott van átellenben Tiszaroffal. Pontosabban e mellékelt térkép alapján körbehatárolt területre, mint 'bolyongási' területre :) az említett 50 év alatt, ill. ettől némileg északra eső területeket sem kizárva, de nem túl messze (nagyítani tudsz a térképen).
Induljunk ki az eddigi tényállásból (ami a 752 hsz-ben szépen össze is áll):
1.keresel egy bizonyos Berényi András házasságára vagy születésére vonatkozó bárminemű adatot, hogy tovább tudjál lépni (időben vissza). Utolsó ismert adatod róla, hogy 1775-ben születik egy fia Besenyszögön (Fokorú-pusztán), aza fia, akinek a leszármazottja vagy.
Van ugyan egy Berényi Andrásod 1736-ból Jászfényszaruról, s egy Pélyen 1755-ből, de a rokoni kapcsolatot nem találod. Nincs meg még a halottija se, ráadásul lehet két Andreas Berényi egyazon településen is, mivel két András-feleség van Szögön ill. Szentiványon: Keke, ill. Elisabeta Meray (1149 hsz) ill. ráadásul nem tudni, hogy az az András, kinek 1770-ben Szentiván-pusztán (ez is Besenyszög) meghalt másodszülött gyermeke (1129 hsz) melyik András? Azonos-é a két személy? (e szempontból különösen fontos a 1375-ös és a 1434-es hsz)
Rye 1759-es megállapításai nagyon érdekesek, hogy mi történt 1720-tól Szentiványon (lehet nem is volt mozgás, csak a források foszlányosak)
2. ez ugyan axióma, de míg meg nem találjuk a fonalat a valahakori jászberényi illetőséghez, induljunk ki abból, hogy: Berényi=jászberényiMert most azt keressük, hogy merre keressünk, úgy-e. Írd ide szépen, miket néztél már meg, s időben meddig. Milyen időpontban milyen neveid vannak, csoportosítva? (a 1251, 1775 és 1807 ill. 2218, 2266 hsz-ekben felvettettek közül minek néztél már utána?) Keressük az András lehetséges származási helyét. (különösen az 1699-ben Jászfényszarun született András érdekes, akinek 1736-ban születik egy szintén András nevű gyermeke)
Más.
A motivációt legalábbis középtávon értettem (nem arra, hogy most elcsatangolsz Tápiósüly felé). nem akartam újabb frontot/irányt nyitni. Pusztán annyi, ha nem találod a Berényid a Jász Kerület településeinek egyikén, akkor a Tisza mentén lépegess (de most, hogy visszanéztem, mik hangzottak el itt Berényi ügyben - kész Berényi-dosszié! - annyi itt a Berényi, s annyi helyen, hogy nem igaz, hogy nem lesz nyom. Csak a forráshozjutás jelenthet akadályt ill. hátráltatást. Ezért is fontos, hogy rendszerezd, mit néztél már meg) Mindenesetre jó tudni, hogy a www.hidak.hu oldalon van egy nagyon jó kis áttekintő a korai hidak, fahidak történetéről 4 vármegyéből (reméljük bővül). J-N-Sz megvan. Ezen jól látszik, hogy a XX. sz. elejéig a Tiszán lényegében nem történt hídépítés. Révek működtek, ezek egyike volt a Tiszaroff-Tiszasülyi rév (ma is), mely az út hálózat szerint folytatódott a Jászságban elég sűrű hasonlót írtam már a 753 hsz-ben.
A harmadik, armalista család közreműködését úgy értem, hogy feltéve, hogy a Berényieket azért találjuk ilyen nehezen, s azért nem találjuk az összeírásokban, mert, mint az 1600-as hsz-ben írod, maguk is a XVII. században kisnemesként nemesek lakta település lakói voltak, - így hasonlóak a később felemelkedett Borbélyokhoz - hasonló életvitellel, hasonló társadalmi helyzetben, tudattal, a hasonlók társaságában hasonlókkal házasodhattak.
S ha nincs is a Borbélyok és Berényiek közt egyik oldalról sem közvetlen családi kapcsolat, benősülés, attól még egy harmadik család révén ez megvalósulhatott. (Berényi - ???-Borbély)
Az abádi Borbély család ugyanis egy volt ama armális nemesek közül, kezdetben mindenféle vagyon (de mindenesetre birtok és jobbágy) nélkül, aki a török elleni harcok során végvári vitézként nemesi oklevelet kapott vitézségéért (Eger visszafoglalása után lett nemes) S csak később, először Rákóczitól, majd III. Károlytól és Mária Teréziától kapott adománybirtokokat.
Van valaki aki a mai Nógrád megyében kutat, és esetleg tud több infót. Még vannak helységneveim ahol előfordult a név ha valaki arra jár! Zabar, Gyöngyöspata, Törökbálint, Kecskemét, Veszprém.
Hát fölfelé lehet hogy könnyebb, de pl van egy felmenőm akinek 12 gyereke volt. Na most azok leszármazottait (még ha csak kb 8-nak vannak is) elég nehéz ábrázolni.
Kösz a linket!
Tudja valaki, hogy honnan lehetne családfa készítő programot letölteni vagy szerezni? Vagy legalább valami sablont mintának, mert nekem vannak adataim de olyan „ágas-bogas”, hogy képtelen vagyok lerajzolni (összekavarodik ahogy haladok egyre lejebbe). :-)
Zsembery név mond valakinek valami?
ez ok-ok. de biztosan tudjuk, hogy a besenyszögi Ladosok endrefalvi eredetűek?!
kedves gammask!
természetesen meg fogom nézni a Ladosokat. De ez még időbe telik, mert 1-2 hónap mire hozzájutok 5(!) tekercshez. S nekem is van most legalább 10-15, amit meg kellene néznem, persze ebben benne van a Tiéd is. Szólni fogok, ha sor kerül rá, nem feledkeztem el Rólad.
Urbaria et Conscriptiones
REGESTRATA
UC 13 : 1
1713. június 15. Endrefalva
2 old. latin, egyszerű másolat.
"Conscriptio", melyet Kecskeméty Pál szécsényi filialista készített. (Összeírás: subditusok neve, fiaik, állataik, szántó, úrbéres szolgáltatás.)
Telepesek név szerint. – Tehén, ló. – Szántók 3 calcaturában. Mind az ősziből, mind a tavasziból 8–9 kilát tudnak bevetni. – Mint libertinusok nem fizetnek nonát. – Robot kötelező, de census nincsen. – Erdő tüzifára. – Sem szőlő, sem gyümölcsös.
Lados család javai.
(Nógrád m.): Endrefalva
Birtokosok: Lados Benedek, Lados Ferenc, Lados János, Lados György
UC 67 : 34
1713. június 25.
2 old. lat. eredeti.
„Conscriptio seu Investigatio”, melyet a szécsényi harmincados filialistája, Kecskeméty Pál készített. Összeírás: telekrészükhöz tartozó postfundualia, állataik.
A négy Lados testvér néhai Báthory László földesúrtól 200 forinton megvett egy jobbágytelket.
Endrefalva:
Az egy telken megosztva élő testvérek állatállománya, szántója és rétje. Kilenceddel, minthogy libertinusok, nem tartoznak!
Lados Benedek, Ferenc, János és György.
(Nógrád m.): Endrefalva portio
Kedves családfakutatók! Egy 1858 -ban kötött házasságnál a vőlegénynél csak a következő szerepel - rom. cath. - tehát római katolikus vallású és a következő latin mondattal nem vagyok tisztában (én annyit vettem ki belőle hogy a vőlegény katona volt?)- az első szó bizonytalan - INOLYA REGIM. VASA N 60 MILES GREGORIUS.
A vőlegény a házasságkötés napján 31 éves volt. Nem tudom mi lehet ez a latin bejegyzés . Aki találkozott már ilyennel kérem írjon. Köszi.
Kedves Ványai Zoltán,
a Siebmacherben van egy Ványai-cimer és egy Ványi is. A leirásukat be tudtam ide másolni, a rajzolt kép valahogy nem sikerül. Tovább böngészve hamarjában küldök egy-egy Ványai-megjegyzést. Ha érdekli valamelyik, megjelölöm a forrást. Most csak úgy sietve másolgattam. Az arcanumnál karácsony előtt 8000 Ft-ért vásárolt családtörténeti DVD hatalmas mennyiségű anyagot tartalmaz. Szinte minden szükséges családrörténeti könyv rajta van (mintegy 30, ha nem tévedek).
Üdvözlöm
Címer:
Ványay aliter Balogh.
Wappen: In B. über gr. Dreiberge scheinbar springend, welcher sich aus einem v. einem Flusse durchzogenen gr. Boden zn erheben scheint, ein geflügeltes w. Ross. - Kleinod: Zwischen Hörnern ein Bock wachsend. - Decken bw. - rw.
Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand III., d. d. Linz, 10. Dezb. 1643 (kundg.: Lazari, Szathmárer Ctt, 5. July 1646) für Michael Ványay aliter Balogh u. für seine Brüder Paul u. Stefan.
(Leg. C. bei Emerich v. Balogh, in Debreczin).
Ványi.
Wappen: In B. auf gekr. gr. Hügel ein r. bekl. geb. Arm, einen Krummsäbel mit g. Parirstange in d. Faust haltend. - Kleinod: R. bekl. Mann mit g. Gürtel und Pelzkalpag sammt r. Sacke wachsend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. seitwärts gestreckten Linken einen schnurrbärtigen, vom Rumpfe getrennten Türkenschädel beim Schopfe haltend. - Decken: bg. - rs.
Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I., d. d. 1690 für Stefan Ványi.
Es gab (oder gibt noch gegenwärtig), verschiedene Geschlechter dieses Namens in Szabolcs, Szathmár ec.
(Coll. Herald.).
Teleki nevű erdélyi család az, mely „ványai“ előnevet használ, és melyből László Kolos vármegyei kir. pénztárnok volt 1845-ig. Fiai: 1. Károly adó-iró biztos ott, jelenleg szolgabiró neje Somai Judit. 2. Mátyás és 3. Albert főkormányszéki írnokok Kolosvárott.
Teleky család. (Ványai)
I. László sz. 1770. † 1845. febr. 19. (1. N. N. 2. Ajtay Anna); 1-től Károly Kolos várm. szbiró 1864. (Somay Judit); Mária (Décsey Pál); Póli (Barta Mózses); Bora † (Sebe Sámuel); II. László (Feri Mária); Mátyás.; Domokos.; Sándor.; Kata.; Albert † 1863. kora 25. év.
Szabó (kismarjai, alias Ványai). Nemességét 1651-ből l. Gyfv. LR. XXV/345.
Szarka (ványai). L. NIf. III/55.
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujm.-ben István; Beregm.-ben István; Biharm.-ben István, Sándor, Péter; Borsodm.-ben 3 György, 2 Mihály, András; Győrm.-ben János; hevesm.-ben Gergely, János, András; Komáromm.-ben 2 András, György, László, Mihály, János, és István; (János és Mihály nemessége 1802. máj. 21. legf helyen is igazoltatott: LR. LX/924.); Sopronm.-ben István, 2 János, Mihály és Miklós; Szatmárm.-ben József, Mikós; Tolnam.-ben Gábor; Vasm.-ben Ferenc, Péter, Márton, György és Mihály (nemessége 1763. okt. 12. legf. helyen is elismertetett: LR. XLVI/454., 456.); Zalam.-ben Péter, György, János és Mihály; Zemplénm.-ben pedig György vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Márki II/709.; Alapi 55., 121., 171–2., 314.; Balogh 130.; Orosz 272.; Andr.
SZABÓ de Kismarja alias VÁNYAI. 1651. Gyfvári kpt. 25. L. Reg. 345.
"Tápió-Süly, magyar falu, Pest Pilis vgyében, egy gyönyörü völgyben, Pesthez keletre 4 1/2 mfd., 850 r. kath., 20 zsidó lak. Nevezetesek itt az igen régi kath. paroch. templom; egy hegybe beásott góth boltozatu üreg; egy régi sáncz és váromladék, melly Leányvárnak neveztetik. Határa bő termékenységü; bora, fája, szénája elég. Birja Kovács Zsigmond és az Etthre nemzetségbeliek."
"akár áttételesen, harmadik armalista család 'közreműködésével' is "
ezt a részt lehetne egy icipicit részletesebben? nem igazán tudom követni...
amit egyébként süly-roff(-kőtelek) vonatkozásában még találtam:
Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása / feldolg. és az elõszót írta Borosy András ; [szerk. Horváth M. Ferenc]. - Budapest : Pest Megyei Levéltár, 1997. - 1-2. köt. - [1]-642, [643]-1298 p. ; 24 cm. - (Pest megye múltjából ; 8/1-8/2.) c. munkában Sülyben öszaírattatik egy Berényi Gergely és egy Pál!!! Ráadásul ahogy a Vallyon-ügyben Kőtelek (s így önkétlenül is Sülly) halottijait (is) tekergettem találtam sülyi Berényieket a XIX.sz. első felében. Vicces lenne, ha kiderülne, hogy 1816-ban ez a Josephus "visszatért" az ősi földre. Vagyis, hogy Szentivánra-Fokorura Sülly-Kőtelekről kerültek a Berényiek...
"hogy nem épp a Tisza volt-é eme mozgás közvetítője (ez a későbbiekben is működött, Besenyszög-Nagykörű-Tiszasüly-Tiszaroff)."
s ez sem világos...
egyébként ha már itt tartunk ez a monsieur S. nem tűnik egy jó-hű magyarnak... :(
Újabb érdekes adatra bukkantam a Ványai név kutatásával kapcsolatban. Nagyszalontával kapcsolatos az alábbi cikk:
"Bocskai István vezetésével a hajdúknak sikerült legyozni a császári seregeket. A hajdúk több csatában is segítettek a bihari foúrnak, ezért a fejedelem szövetségeseinek tekintette oket. Hajdútelepüléseket alapított és a hajdúknak közös nemességet és címert adományozott. A városunkba telepített háromszáz hajdú, Kölesér lerombolt várát kapta meg. Mivel a törökök több települést is elpusztítottak, a hajdúk nem maradtak ott, hanem közösen összeadott pénzbol bérbe vették a Toldi család birtokait, amit késobb majd megvásároltak. Az itt élo emberek zártabb közösségekben éltek. Fo foglalkozásuk a katonáskodás volt. Közösen harcoltak a jogaikért, akkor is, amikor Mária Terézia az Eszterházy uradalomhoz csatolta a települést. Ezt a száz évig tartó pert a hajdúk soha nem adták fel . Nem fizettek adót az Eszterházyaknak. A pert a magyar szabadságharc idején született közteherviselésrol szóló törvény zárta le. Bocskai nem érte meg Szalonta város alapítását, mert az adományozás után fél évvel meghalt. Ezt az életmuvet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fejezte be, aki név szerint írásba foglalta a háromszáz hajdút:többek közt ebbe beletartozott: VányaiPál is.
Szeretnék ezzel kapcsolatban infókat begyűjteni. Aki tud ezzel kapcsolatban anyagot is megjelölni, nagyon megköszönném. Még mindig a Ványai családfát kutatom, ez egy kicsit bezavart.
A Kempelen B. Magyar nemes családok anyagában több Ványait is találtam, köztük szerepel a "Szőke(ványai)" név is." Erről még nem hallottam. Mi a "Szőke(ványai)" kifejezés?
"A MOL címereslevelei között nem találtam Ványi címert, csak hozzá hasonlót. Kék mezőben három virágszálat tartó kéz - Nagy János címere -. (A kép nem színes, de a színeknek megfelelő jelzéseket tartalmazza.)"
Ványi nem érdekel, azt már sikerült kinyomoznom, hogy az anyakönyvben sima elírásról van szó, nincs hozzá közünk. Nagy János címerét hol lehet megnézni?
Ványai Mátyásról - azon kívül, amit én írtam- nincs semmi féle információ valahol? Egyáltalán hol olvashatok róla? Nem csak a címer érdekelne, hanem Ványai Mátyással kapcsolatban minden. Addig még nem jutottam el a kutatásban, hogy állíthassam, hogy egyáltalán van köze a családunkhoz, - nagy a valószínűsége, hogy csak névrokon - de érdekelne róla minden infó.
Ha tudsz ebben segíteni, örülnék neki és előre is köszönöm.
először is: BÚÉK mindenkinek, jó termést a családfán az idei évben!
másodszor: ha közületek valaki kutatja a Kurtág családot, és regisztálta be a genealogia.extra.hu oldalt, (vagy ismeri az illető személyt) kérem, vegye fel velem a kapcsolatot!
A Kempelen B. Magyar nemes családok anyagában több Ványait is találtam, köztük szerepel a "Szőke(ványai)" név is.
A MOL címereslevelei között nem találtam Ványi címert, csak hozzá hasonlót. Kék mezőben három virágszálat tartó kéz - Nagy János címere -. (A kép nem színes, de a színeknek megfelelő jelzéseket tartalmazza.)
A címerekkel kapcsolatos ismereteket és a családi címereket a következő címen meg tudod nézni: www.arcanum.hu/mol/ A Magyar Országos Levéltár címereslevelei
Minden kedves családfakutatónak nagyon békés, boldog új esztendőt kívánok és sikeres kutatást.
Egyúttal egy kérésem is lenne:
Kedves Családfakutatók!
Segítséget szeretnék kérni Ványai Mátyással kapcsolatban.
„ Ványai Mátyás, Szőke Márton s ennek neje Göncző Katalin, végre Nagy Máté részére 1654. évi okt. 28-án adományozott armalis kihirdettetett 1655. évben. (1655. év 26. jkl.)”
Találtam azonban feljegyzéseket egy Ványai Mátyásról. Heves Vár Megyéhez fűződik az 1650 körüli nemesi névsorban, szerepel. A névsort itt olvashatod, Találtam róla még információt Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemesi családjai című, 1906-ban kiadott könyvében. Amit itt olvashatsz.
Szeretném Ványai Mátyás címerét megkapni, fotóját vagy valami hasonlót.
Kérem, aki tud ebben segítsen.
A család számos tagja 1807. évben bizonyságlevelet nyert. Czímer az armalis másolata szerint: Kék pajzsban koronából könyöktől kiemelkedő s 3 fehér liliomot tartó vértezett kar; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1807. év 794. sz. 1137., 1294. jkl. 1806. év 760. sz. 1499. jkl.)
Ez lenne a címer leírása?
Üdv. Ványai Zoltán
Amennyire elnézem, egész Pest megyéről polgári anyakönyvei hiányoznak a filmkatalógusból. Valószínű, hogy az illetékes levéltárak (mint a Pest Megyei és a Győri Városi Levéltár) kimaradtak eddig a filmezésből, de azt nem tudom miért. Nekem az az érzésem, csak akkor kerülnek sorra, ha a többivel végeztek már, az pedig eltart egy darabig - persze bármi lehet.
Az pedig saját tapasztalat, hogy a Bp. mostani külső kerületeiben élő emberekkel kapcsolatos anyakönyvi események jó része nem helyben történt és elég sokat kellett tippelnem, hogy akkor Bp. melyik kerületében történhetettek, ha nem helyben.
A konkrét kerület meghatározásában
1930-ig (sőt kb. 1940-ig) viszonylag egyszerűbb a helyzet, mert csak 10 kerülete volt Budapestnek, 1919-ig pedig csak 8 anyakönyvi kerület volt, amiből a III. és a X. mint akkori külső kerületek egyből ki is esnek. 1898-1906 között még kevesebb, csak 5 anyakönyvi kerület volt, előtte pedig csak 3 (II., VI., IX.).
A születéseknél, halálozásoknál segíthet az, hogy melyik kerületben van egyáltalán kórház, bár nem mindenki kórházban született ekkor még.
Halálozás esetében a temetői irodák adhatnak még segítséget a halálozás helyének meghatározásakor.
A házasságnál, ha nem római katolikus esetleg valaki, akkor szóbajöhető templomok és így a kutatandó anyakönyvi kerületek száma is korlátozott.
Más segítség viszont nincs nagyon. Szóval nem olyan egyszerű a helyzet, így egy-egy eredménynek, főleg ha hamar megvan, nagyon lehet örülni.
Szia Istvan, Olvasom a fejlemenyeket Kathy-val, erdekes dolgokat tudsz. Izgalmas napok ezek a kibovitett Anyakonyvek szempontbol, ma Igal-t talaltam ujitva, hurra. Vac es Gyor Civil Registration nincs is fenn, lehet hogy ez az elojele, hogy jon az uj? Szinten BUEK Laci
Most már csak meg kellene fejteni, hogy mi a 9 illetve 2 jelentése, vagyis mi van a táblázat fejlécébe írva ebben a két rubrikában, én sajnos nem nagyon tudom kisilabizálni...
Ha jól tudom (OSZK gyászjelentések), ennek a nagybócsai Sárközy családnak volt egy tápiószelei vagy környéki ága is... erről esetleg nincs valami infod?
Valóban nem most kezdődött ez a folyamat, én pl. Fejér és Zala megyei településeknél láttam több mint fél évvel ezelőtt, hogy a teljes kutatható állomány a filmkatalógusba került.
Budapest esetében pedig a kerületek szerint haladnak sorba, ott eleve a mindenkori kutatható állományt filmezték, tehát az 1940-es évek elejéig a házassági, 1960-70-es évekig a hallotti anyakönyveket. Most a XIII. kerületnél tartanak a katalógusban, de úgy tudom, a többit is lefilmezték már, előbb-utóbb ott kell lenniük azoknak is.
Vidéki települések esetében a házassági és halotti anyakönyvek közül is csak a születésivel egy évjáratúakat filmezték korábban, tehát többnyire 1895-től 1906/1910/1914-ig az összes anyakönyvet.
Kondoros Anyakönyve után kutattam Mormonoknál, és mi agy Isten a frissitett van benn ! 1975-ig ! ! ! Ha nem haragszotok be is másolom annyira fel vagyok dulva.
1895-1975 Civil registration of births, marriages, and deaths for Nagykondoros (also known as Kondoros), Békés, Hungary. Text in Hungarian. Civil registration began October 1895.
Biztos van már több is, ez csak a jéghegy csúcsa lehet, ha esetleg valakit érdekel a cím:
FamilySearch.org - Family History Library Catalog http://www.familysearch.org/Eng/Library/FHLC/frameset_fhlc.asp
A múltkoriban teljesen más téma kapcsán (messieur <mösziő> Sarkozy) szemembe ötlött valami, ami érdekes lehet a számodra.
A nagybócsai Sárköziek alattyáni illetőségük kapcsán elővettem Scheftsik munkáját, amiben az áll:
"Mihály, Heves- és Külső-Szolnok táblabírája házassága révén a roffi Borbély-családdal került rokonságba."
Nos ez a tiszaroffi Borbély család akkor 'emelkedett' fel, amikor "Balázs II. Rákóczi Ferenc ezredes-kapitánya 1704-ben a fejedelemtől Bura falut kapta ajándékba és a megye 1705-ben hirdette ki az adománylevelet. Ez volt a család tulajdonképpeni megalapítója és eleinte Abádon, majd Tiszaroffon és Jászapátin lakott."
Történt ez azért, mert Szederkényi szerint Szolnokot meghódoltatta. "Szept. hó 10-én Deák Ferencz, Borbély Balázs, Ónodi János mintegy 3000-re menő felkelő sereggel körülzárolták és 10 napi megszállás után szept 21-én rohammal bevették. E kiváló strategiai fontosságu hely megszerzése nagy befolyást gyakorolt Rákóczy mozgalmának további sikereire, főleg Hevesvármegyének meghódolására, miután ezzel szolnoki része csatlakozásának ténye befejeztetett"
Viszont, ami miatt írom: Egy időben erősen feltételezted ama bizonyos Joannes Berényi armális mivoltát, s találtál példát a környéken szinte teljes mértékben armális nemesek lakta településre. 1704 előtt ez a Borbély család is egy volt a sok közül.(később Szederkényi nyomon követi a család szerepét a XIX. sz. követválasztási eseményei közepette is, ill. ezt megelőzően, mint a tiszaroffi református közösség mentorát és védelmezőjét a rekatolizáció idején)
Nos, ha találsz/találnál kapcsolatot a kisnemesek együtt mozgására és családi kötelékeinek 'belterjes' erősítésére, egy esetleges rokoni kapcsolatra, akár áttételesen, harmadik armalista család 'közreműködésével' is - nos, akkor karnyújtásra lesz számodra messieur Sarkozy. ;-) Ezzel persze csak a bogarat ültetem el a füledben, de hátha ez motivál. :)
Amúgy az jutott még az eszembe, tekintve, hogy Tiszaroff ott van Tiszasüllyel szemben a Tisza bal partján, s Fokorú is lényegében - távolabb Szögtől - a Tisza mellett volt (a védettebb jobb parton), hogy nem épp a Tisza volt-é eme mozgás közvetítője (ez a későbbiekben is működött, Besenyszög-Nagykörű-Tiszasüly-Tiszaroff).
Hogy merre keresd elötte, merre 'járhattak' 1699 és 1751 között, ha nem a Jászság volna a célterület.
Köszönöm ezt az 1715-ös összeírásról szóló információt is!
Honnan származik ez, elérhető erről még több részlet?
Majdnem biztos vagyok benne, hogy a listán szereplő Joannes Kiszel az általam keresett személy (aki szintén Joannes volt, 1757-ben született, ágh. evangélikus volt) nagyapja lehet. Azt tapasztaltam, hogy a nevet generációról generációra váltakozva hol y-nal, hol anélkül írták, úgyhogy én azt gondolom, hogy egy-két lépésre lehet a benedekfalviak családfájától (a távolság is 70 km-en belül van...).
Szia Stefan, Olvastam a hozzászolásod, nagyon jó az angolod. Sajnálom, hogy Kate nem fogadta el a felajánlott segitséget, biztos azt hiszi, hogy a filmek holnap kerülnek nyilvánosságra, pedig látom, hogy pl. a szlovákoknál is hogy elhuzzák. Na mindegy, ez az Õ problémája. Én is kivánok mindenkinek megkésve Kellemes Ünnepeket és nagyon boldog Új Esztendöt. JLK
Kedves tiborpapa, Megnyitottam a leveleket, es természetessen nem szükséges sajnálkozni, én köszönöm a hasznos tanácsokat. Csak megjegyzés képpen, mindkét névkártyával kapcsolt levél a Junk Mail ládába érkezett, szerencsére átfutattam a leveleken mielött töröltem volna. Mégegyszer köszönöm, és kivánom a legjobbakat az új esztendõre. JLK
köszönöm szépen az elismerő szavakat... :) igazán jólestek...
Ezúton szeretnék Áldott Karácsonyi Ünnepeket kívánni Neked, s Mindannyiótoknak, akik életben tartjátok ezt a fórumot... akár csak olvasással, akár tevékeny kutatómunkával, akár kérdésekkel, akár válaszokkal!
Az anyakönyveknek Besztercebányán kellene lenniük!
Katolikus lexikon:
Nagyócsa, Ocsova, v. Zólyom vm. (Očová, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm. zólyomi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1670: építették. Szentélye egyenes záródású, 1 keresztbolttal, csúcsíves diadalívvel. Hármas hajója boltozott, a főhajóban 3 bordátlan keresztbolt, a mellékhajók igen keskenyek, Ny-i tornya szokatlanul tömzsi. A szentély D-i falában lóhereíves nyílású fülke. - A bal oldali, 15. sz. mellékoltár egykor szárnyas volt. 150 cm széles szekrényében szőlőlombos mennyezet alatt a →nagyócsai Mária halála dombormű. Predelláján Mettercia, Szt Joachim és Szt József képe. Oromdísze nincs, tetején Szt Kozma szobra. - A jobb oldali 15/16. sz. mellékoltár szintén szányas volt. 105 cm széles szekrényében Szt Miklós és Remete Szt Antal szobra. Predellájára szegezve, állítólag a régi elégett főoltárból, 3 szárnykép: Krisztus születése, körülmetélése és a Háromkirályok imádása. Tetején Szt János evang. szobra fából. - Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Anyakönyvei 1759-től. Kegyura 1880: Kis Miklós. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Horhát, Kisócsa. **
Úgy gondolom, csak Nagyócsa után kell kutakodni (feledve a szóvégi ipszilont), mert biza ott voltak a nemtelen Kiszel (Kiszell) családfők, kétszeresen is:
Az 1715. évi országos összeírás =|= Zólyom 25. TÉKA Ocsova, Ocsova, Nagyócsa, Zólyom, Očová, SK
Adózók neve: Georgius Holik; Andreas Kolar; Georgius Ohlar; Joannes Pivovarcsik; Petrus Krik; Valentinus Holik; Georgius Kovacs; Georgius Hronyecz; Paulus Petyinza; Paulus Schebo; Joannes Suta; Georgius Mics; Joannes Prichoczky; Jacobus Vigasd; Mathias Jasó; Adamus Ivanics; Joannes Grecsó; Joannes Kiszel; Martinus Pivolus; Joannes Siagi; Jacobus Sterba; Joannes Danko; Thomas Forgacs; Andreas Kiszell; Andreas Sajban; Georgius Antolyik; Joannes Antolyik; Joannes Szedlacsek; Mathias Hricz; Mathias Hanesz; Thomas Visni; Mathias Mics; Adamus Surala; Mathias Gyurecska; Andreas Rajcsok; Georgius Mics; Andreas Szvatko; Martinus Hronecz; Hronka; Thomas Horvath; Joannes Svecz; Jacobus Muncska; Balthasar Hronecz; Georgius Racsok; Georgius Halaj; Joannes Nagyeja; Paulus Vigasd; Martinus Gyebnar; Daniel Hronszky; Stephanus Povazanecz; Georgius Matula; Georgius Vajda; Pulus Kucsera; Martinus Kovacs; Paulus Muncska; Joannes Vranka; Joannes Kovacs; Mathias Groszman
Sajnos egyelőre Magyarországon nem elérhetőek az anyakönyvek, amit keresel, bár szerintem a mormonok katalógusában előbb-utóbb benne lesz. Ha addig nem ér rá, akkor valószínűleg a besztercebányai levéltárba kell elmenned, ha meg akarod nézni. Egyelőre kész nemesi családfát se lehet szerezni, ami érintené a kutatásod, mert semelyik alapműben nem említik ezt a nevet Zólyom megyébe, ellenben Liptóban elég sokat. Lehet, hogy ha néhány generációt kutatsz még, akkor "rá tudsz csatlakozni" erre a fára és részben ellenőrizni is tudod talán.
Üdvözlettel,
Stefan
NAGYÓCSA; OCSOVA, OČOVÁ, ( Banská_Bystrica ) Kerület: Zvolen Róm.kat.plébánia hivatal Egyházkerület: Očová a Breziny (ma a következő helységhez tartozik:Očová), Dúbravy, Iviny és Želobudza (ma a következő helységhez tartozik:Dúbravy) valamint Hrochoť (Kerület: Banská Bystrica) Anyakönyvek: születési: 1768-1895 házassági: 1777-1893 halotti: 1852-1895 Index: születési: 1768-1805 . Ag. evangélikus lelkészi hivatal Egyházkerület: Očová, Sebedín (ma a következő helységhez tartozik:Sebedín-Bečov, Kerület: Banská Bystrica), Zolná (ma a következő helységhez tartozik: Zvolen) Anyakönyvek: születési: 1784-1890 házassági: 1784-1860 halotti: 1784-1938 http://csaladfakutato.uw.hu/
Nagy Iván: Magyarország családai > HATODIK KÖTET > Kiszely család. (Benedekfalvi.) Kiszely család. (Benedekfalvi.) Liptó vármegye egyik régiebb előkelő családa; mely azon megyében fekvő Benedekfalvára az Andreánszky, Dettrich, Dluholuczky családokkal együtt 1570-ben uj kir. adományt nyert. – Liptó megyéből elszármazott a család Borsod, Gömör, Szatmár, Zemplin vármegyékbe is. Családfája [1], bár nem teljes, – következőleg jő le: Kiszely János (Justh Erzse); János; János; András; Mihály; Magdolna (Dettrich Fer.); Zsuzsa (Cserniczky Gáspár); Klára (Potoczky Ged.); Krisztina (Joob Sándor); Boldizsar; Gáspár.; András; Antal.; Péter. 1819.; Kata. Liptó megyében jelenleg is birtokos a család Benedekfalván, stb. János Liptó megyének 1837-ben főszolgabirája, 1844-ben alispánja volt. József 1844-ben Liptó megye esküdtje. Nógrád megyében az 1732-ki nemesi vizsgálatkor Kiszely János Liptó megyétől 1717-ben kiadott nemességi bizonyitványnyal igazolá nemességét [2]. 1755-ben Nógrád megyében él Ignácz. Gömör megyében Kiszely Julianna Antony Sámuel csetneki ev. lelkész neje 1738-ban veszté el férjét [3]. Kiszely Pál 1810-ben több megyék táblabirája és udvari kanczellariai agens Bécsben; 1815-ben egyszersmind kir. udvarnok. (Aulae familiaris). Kiszely Péter él 1819-ben, neje Pap Judit. Kiszely Julianna Mariássy Károlyné 1819-ben. Zemplin megyében e század elején birtokos a család Hoor és Kladzány helységben [4]. Szatmár megyében birtokos Fejér-Gyarmaton, és Kiszely György 1806-ban Hodászon [5]. Borsod megyében Kiszely József 1844-ben csendbiztos. A 267. lapon mondottakhoz adandó még, hogy e család egy ága Erdélybe is beszármazott, nevezetesen Kolos emgyébe, hol Kiszely András 1810-ben árvaszéki biró, 1827-ben altörvényszék elnöke. Ugyanott találjuk Domokost, és Farkast, kinek neje Zambó Róza; ennek leánya Viskyné a Szilágyban él.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok > 6. kötet > Kiszely (benedekfalvi) Törzsökös liptómegyei család, mely innen más megyékbe is elszármazott. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Liptómegyében András, Benedek, Mihály, János, Sándor, 2 Mátyás, László, Menyhért, István, József, Pál, Boldizsár; Nógrádmegyében Ignácz fordulnak elő az igazolt nemesek között. Kiszely-családbeliek. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében György; Gömörmegyében Ezekiel, Jakab, András, István, János; Szatmármegyében György; Turócmegyében János, András; Zemplénmegyében Mihály igazolják nemességüket. – Valószinüleg mindannyian a „benedekfelvi” K.-család tagjai. – Vö. Forgon II/29. Kiszely. Címereslevele (1609.) Gömörm. lt.-ban. http://nfo.arcanum.hu
Megakadtam a saját kutatásomban egy ponton. Talán valaki tud egy pici információval segíteni, ami lehetővé teszi a továbblépést. Most fordult elő először, hogy a jelenlegi országhatárt túl kellene lépnem a kutatásban. Ebben viszont még nincs gyakorlatom.
Egyik felmenőmről, (aki a Kiszely családnevet viseli) a következő információt tudtam meg a a MOL-ban a halotti anyakönyvek mikrofilmes keresésekor: a felvidéken, a Zólyom megyei Ocsovában (Nagyócsán) született 1757-ben. Az lenne a kérdésem, hogy az ő születési (esetleg 1770-80-ra tehető házassági) anyakönyve kutatható-e mikrofilmen, illetve hol keressem azt a mikrofilmet, amelyen ez rajta lehet. Egyáltalán Magyarországon (Budapesten) fellelhetők-e ezek az információk, vagy csak Szlovákiában?
A továbblépéshez szívesen fogadok minden hasznos információt.
Üdvözlök mindenkit! Én nemrégen kezdtem el családom történetét kutatni, e közben találtam meg a fórumot. A hozzászólások visszaolvasása közben eljutottam a 2003-ban kelt Tova Szilárd által jegyzett 503. számú hozzászólásig. Az én felmenőim között is űgytűnik megtalálható Gazsi János (Szecső, 1816), ezért szeretném felvenni a kapcsolatot Tova Szilárddal. E-mail címem: lgazsi@freemail.hu Köszönöm
1895 utáni (állami) anyakönyveket kutatni csak a megyei (fővárosi) levéltárakban lehet, születéseket 1916-ig, házasságokat 1946-ig, halálozásokat 1976-ig. Annyit tudok még, hogy 1980-ig az összes anyakönyvi kötet (másodpéldánya) megvan a levéltáraknak, utána viszont egy sem, mert onnantól nem kellett vezetni a másodpéldányt, hanem elektronikus rendszerben történt az anyakönyvezés.
A Polgármesteri Hivatal(ok)ban akkor érdemes próbálkozni, ha leszármazottként kutatsz és a levéltárakban nem kutatható anyakönyvekben van, amit keresel.
Erről többet nem tudok, sokan írtak már róla és fognak is írni még, hogy mi a helyzet pontosan.
Kate-nek megírtam a választ. Amit ő kutat, azt a Fővárosi Levéltárban érdemes megnézni, mivel kutatható adatokról van szó. Filmek is lesznek előbb-utóbb, mivel már lefilmezték az anyagot.
a megyei levéltárakban a 30-60-90 betartásával lehet az állami anyakönyvek másolataiban kutakodni, tehát születés 1916-ig, házasságkötés 1946-ig, halálozás 1976-ig.
A főszabálynak így ugyan nem sok értelme van, mert pl. a halálozásnál rendszeresen van születési adat, míg a házasságkötések anyakönyveiben a születési adatok és szülők neve mindig megtalálhatók, de ez láthatóan nem zavarja a levéltárosokat.
A rk. egyházi anyakönyvek másolatai általában a püspöi levéltárakban kutathatók.
Saját tapasztalatunk az evangélikus anyakönyvek helyszíni kutatásában van: mindenütt, ahol eddig megfordultunk, nagy készséggel és szeretettel fogadtak minket, illetve mind evangélikus mind református lelkészektől kaptunk, e-mail levélvátás során, hiányzó anyakönyvi adatokat.
Ami a mormon filmezést illeti, találtunk már a MOL-ban 1895 utáni, egyházianyakönyvekről készült mikrofilmeket is!
A RadixIndex listán évek óta megtalálhatsz, ha veszed magadnak a fáradságot.
Mindazt megírtam Neked, amit itt csepegtetve szedegetsz össze.
A moromon mikrofilmezés az egész országban folyamatos, a 30-60-90 év betartásával.
Az önálló Kispest 1950 előtti állami anyakönyveinek másolatai (a mai másolatokkal együtt) a Fővárosi Levéltárban vannak. A Kispesti önkormányzat nem szokott e-mailekre válaszolni.
Ez tenyleg nagyon jo hir lehet mindenkinek. Van kedved megirni a Kate-nek? Volna akkor egy kerdesem is, ami lehet hogy folosleges, mert talan a regi Anyakonyvek mar nincsenek is a keruleteknel? Szoval, miert a Fovarosi Leveltarban kutattal, konnyebb ott mint a keruleti Polgarmesteri Hivataloknal?
A Fővárosi Levéltárban nekem egy jó fél éve azért nem adtak ki a XX. kerületről anyakönyvi kötetet, mert filmezés alatt volt. Ezt a Te esetedben tekinthetjük akár jó hírnek is. Szóval türelem, meg lesz a többi kerület is filmen.
Uzenet! V. Tibornak, ha esetleg innen irt volna nekem ma "csaladias" cimmel 2 emailt csatolassal, amit ugy nem nyitok meg. Elnezest, de irj elobb csatolas nelkul. Udv.
Kedves K Samu, Koszonom a gyors valaszt, es orulok hogy pozitiv hir is van. Neked is figyelmedbe ajanlom az elozo, "milyennics'-nek irt uzenetet a Kispesti Varoshaznal valo kutatassal kapcsolatban, ha esetleg erdekel. En kulonben hobby szinten uzom a csaladkutatast, ellenszolgaltatas nelkul, csak segiteni probalok a csaladjuk multja irant erdeklodo elszarmazottaknak. Udv.
Szia milyennincs, Kosz a gyors valaszt, erdekekes dolgokat vetettel fel.
A Fovarosi Leveltarral kapcsolatban, ha jol ertelmezem akkor nem is erdemes probalkozni levelben. Akkor viszont marad a Kispesti Varoshaza, ha esetleg valaki valal ott kutato munkat, szivesen kozvetitek az illeto fele, aki kulonben megtalalhato www.Ancestry.com >Message Boards > Localities > Central Europe > Hungary > Pest "Budapest Civil Registration - LDS films missing Districts?" tema alatt, mint Kate "khubbs181".
A Mormonoknal reszletessen ugyan nem neztem utana, viszont eleg gyakran bongeszek a weboldalukon, igy csalodast kell okozzak, mert eddig csak Bp.I-XIII keruletet talaltam a 60s-70s evekig megnyitva, es szerintem ezek ugyanugy kutathatok a M.o.-i Mormon konyvtarakban mint a kulfoldiekben. Itt, gondolom mint otthon is, ugy megy, hogy megrendeli az ember a kert filmet, tekercsenkent most olyan 4-5 $ korul van, par heten belul lehet menni nezegetni a Mormon konyvtarban, es hetekig ott tartjak ha kell. Haza nem lehet vinni, arrol nem hallottam, hogy meg e lehet venni, vagy olvasot venni. Udv.
A reformárus egyház anyakönyvei a területileg illetékes püspöki hivatal engedélyével kutathatók, időbeli korlátozás nélkül a családtagok számára. Nagyobb egyházaknál index is van, ami nagyon meggyorsítja a keresést. Előzetes bejelentkezés után tőlem még sehol sem kérték a püspöki engedélyt.
A polgármesteri hivatalok melletti népesség nyilvántartó iroda adatbázisa 1975-től lett beindítva, ettől az időponttól rögzítik az eseményeket. Az információ az ott dolgozóktól származik. Ebből következik, hogy csak azokra a nevekre lehet eredményesen rákeresni, ahol valami változás történ - születés, házasság, halálozás.
Tapasztalatom szerint - jó pár helyen megfordultam kutatási céllal - mindenütt segítő készek voltak azok, akiket megkerestem.
Mint ebben a tájékoztatóban olvashatod, a mormonok által filmre vitt és a MOL filmtárában őrzött mikrofilmek kutatásának Mo-on törvényi korlátja van. Amíg Ti ott kint egész az 1960-as évekigláthatjátok ezeket a tekercseket, addig itt nálunk korlátozottan, az 1895 októberéig tartó időszakig olvashatjuk. (remélem azért nálunk is megvan végig, s idővel kutathatóvá teszik. A nagyobb nehézséget szerintem a fondrendszerbe való beillesztése jelenti)
"Az anyakönyvek legnagyobb részét az 1959-1967 közötti időszakban mikrofilmezték. Az akkori Művelődési Minisztérium Levéltárak Országos Központja kezdeményezésére a Magyar Országos Levéltár (MOL) a Genealogical Association of the Church of Jesus Christ of Latter-day Saint (Salt Lake City, Utah, USA) részére a fenti időszakban folyamatosan - a mormon egyház költségén - filmre vette a Magyarországon található, 1895. október 1-e előtti egyházi anyakönyveket.
[...]
Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek. Többnyire csak tudományos célokra, a kutató költségére végzett anonimizálást követően kutathatók."1995. évi LXVI. törvény
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről.
Megyei levéltárakban elméletileg már az 1910-es évekig lapozgathatóak a polgáriak, a parókiákat nem tudom. Ez elsősorban azokat a korosztályokat, kutatókat érinti kínosan, akiknek már nem élnek olyan rokonai, akik az 1895- év elötti időszakra adatot tudnának adni, hogy a kutatást megkezdhessék.
A helyi polgármesteri hivatalokban ha igazolod családi jogállásodat, akkor szülőre, nagyszülőre adnak ki információt akár az 1960-as évekig. Erről bővebben majd olyan ír, aki már kért ki így.
Levéltár, mint a tájékoztatóban írják nem végez ilyen szolgáltatást, (sok helyütt azonban segítenek, amit lehet). A Fővárosi Levéltárról vagy jót vagy semmit :)
Na ennyi nagyjából, nem túl bíztató, de nem reménytelen.
Apropó. Ha kint lehet egészen 1967-ig kutatni, miért gondolod innen beszerezni az információt? Vagy 1967 utánira van szükséged? Vagy nem élnek már itthon olyan rokonok, akik legalább az évszámra emlékeznek az 1967 előtti időkből?
Írhatnál pár szót a kinti tarifákról, kutatási körülményekről (haza lehet-e vinni? mennyi egy mikrofilm olvasó? Mennyi egy tekercs? stb.) Korábban egyik olvtársunk igérte alaposabban körülnéz ez ügyben (vszeg ritkán tud kutatni). Írd be balra a keresőbe <mormon> és kiadja a témát.
