Ja, meg ne kövezzetek, de még mielőtt az 5000 Ft-s S8-at forgatjátok, lehet, hogy érdemes lenne egy-két témát állókép-sorozattal végigcsinálni valami olcsó, gagyi shooters foto tip filmre. Jó sok képet csinálva, aludva rá egyet, utána megnézve, és "jól sikerülteket" kiválasztva. Tanulságos, és kicsit csökkenti a tanulópénzt. ;-)
No meg még valami, fontos: tegnap nem is írtam a fényekről. Pedig nagyon számít, hogy mit mikor, milyen fényből fényképezünk.
Itt a jobb felső sarokban látható lomb térbeli elhelyezkedését kizárólag a vetett árnyékból tudjuk meghatározni. Ha árnyék nem lenne, nem tudhatnánk, hogy vajon az úttest innenső, vagy túlsó oldalán van-e?
Szvsz a legszebb képek reggel/este készülnek. Persze a kettő nagyon nem ugyanaz, az este nyugodt, sárgás-vöröses:
Igen, azt hiszem, ez volt az. De persze ez a lista nem teljes. Pl. a chinon 672 nem szerepel benne, pedig tudja a 64 ASA-s filmet kezelni, ez tuti, mert bele is van írva a kazettafészek belsejébe. (Megj az összes chinonnál bele voltak írva ezek oda, amit eddig láttam, bár biztos van ellenpélda is.)
A korszakot a képek tartalma elég egyértelműen definiálja.
De a többség ekkoriban ilyesmivel fotózott:
Ebből az Agfa boxgépből több mint egymillió darabot adtak el 1932 és 1949 között.
de ebből a kodax boxgépből még többet adtak el 1932 és 1942 között.
Ezek voltak a korszak tipikus gépei, az összecsukható, harmonikás gépek már a komoly amatőrök kellékei voltak, a tüköraknás gépek meg a leicák pedig a non-plusz-ultra kategóriát képviselték.
A képek korából és az élességállításból arra következtettem, hogy valamilyen távmérős géppel készültek, amelyet - többek között - én is szeretek. Ezekben különösen az élességállítás nagyon szuper, azzal sosincs gond.
Véleményem szerint addig, amíg egyszemélyben vagy a teljes stáb, addig teljesen mindegy, hogy a snittlistát otthon találod-e ki, vagy a helyszínen. Amatőr körülmények között én kifejezetten az utóbbit javaslom, mert a helyszín adottságai és fényviszonyok tükrében úgyis borulni fog az egész. Vágj bele, oszt kész. Az elején lesz egy kis selejt.
Az helyes meglátás, hogy sokszor képen nem úgy jönnek ki a dolgok, mint élőben. A fényképezésnek, képkompozíciónak vannak megfigyelésen alapuló szabályai. Agyunk a képet szisztematikusan analizálja. Mindig a nagyobb tereket, a világosabb foltokat fogja föl először. Példának okáért
ugye, hogy azonnal elvitte a tekinteted a négy vonal képzeletbeli metszéspontjába? Oda tehetsz bármilyen témát, és meglesz a közönségnek.
Ha viszont ilyen hangsúlyos perspektíva nincs, nem nagyon szoktunk középre komponálni, mert bizonytalan lesz a kép, mert agyunk nem tudja, melyik felével kezdje az analízist. Példának okáért:
Aztán plasztikusságot adhatunk a képnek a mélységélességgel is. Ehhez maxikinyitott blende kell, még 64T-nél is elkélhet egy-két 4x szürke szűrő. Ekkor azt állítjuk élesre, amit hangsúlyozni kívánunk. Példának okáért
hiába van az előtérben teljes valójában, világos ruhában a biciklis srác, mégis a háttérben lévő, sötét épület hangsúlyos.
Na most ez jó zavaros lehet, jobban jársz, ha keresel egy rendes fényképész-könyvet, és nem figyelsz a magam fajta kontárra... de azért remélem, sikerült pár érdekes példát állítanom a kompozíció kérdésére. ;-)
Én olyan 50 %-nyi filmanyagot tudok elképzelni, amit pluszban rászámolok. Valóban nemcsak forgatókönyv hanem a klasszikus technikai forgatókönyv is szükséges snittekkel, minden részlettel, így jobban előre tervezhető az egész, szóval a rövidfilmben sem hiszem hogy van királyi út, azaz a szokásos tervezgetés és kellékek kikerülhetők - vagy ha igen akkor tényleg pocsékba megy egy csomó anyag, mire az ember kikísérletezi a koncepcióját.
Másrészt azt tapasztaltam, hogy amit néha marhára kitalálok, az képen, filmen nem mindig jön úgy le, míg amiről nem gondoltam volna, az éppen ütős. A super 8-as filmezésben azért talán több teret lehet hagyni a spontaneitásnak stb..
A táboros tapasztalatok érdekesek, ez korfüggő is, ki mit talál érdekesnek. Én nem hiszem, hogy horror filmre gondolnék, de 18 évesen sem ilyenekre gondoltam ha jó film jutott az eszembe. Igaz, a túlzott művi, céltalan művészieskedés is távol áll tőlem.
Hiába no, nagy művész lehetnék én, kár hogy semmi tehetségem sincs hozzá. :)
Nyáron két táborban dolgoztam. Az egyikben mikor a táborlakók előadták a több órás horrorfilm 100liter vér+ erőszak forgatókönyvüket, vezető felütött egy verseskötetet.
-Ezt a verset filmesítsd meg!
Megcsinálták ffS8-ra! A játékidő 2perc volt! A Felhasznált anyag 6perc! Mikor vetítettem, seggreültem olyan jó volt!
A másikban A hallgatók 3tekercset kaptak, a videósok csak 15percet forgathattak! Megtanultak gazdálkodni az anyaggal! A záróbulin a kész filmeket látva örültem, hogy nem dolgoztam fölöslegesen! Mind a két helyen igényes, szellemes, alkotások születtek!
Üdv! Igazából valamennyit segíteni is fogok, meg nem is :) Szóval mindenképpen jó, ha forgattál előtte videóra (nem ezt, akármit), azt vágtad, magyarul mozgóképpel foglalkoztál. Azt semmiképpen sem tartom jónak, hogy ugyanazt az anyagot először videoóra rögzitsd, a második lendület mindig kisebb és ez a szereplők részéről is igy van. Forgatókönyvet mindenképpen nagyon pontosan írj: helyszínek, színjáték, én ezt akár másodperc pontossággal megtenném (mindig kattog egy óra mellettem mikor ilyesmin agyalok//irogatok, az alapján láthatod magad előtt az egész ritmikáját, feltéve ha játékfilmről van szó). Tehát jó, ha van videós tapasztalatod.
Másodsorban viszont azt is szivesen mondom, hogy uccu neki, vágj bele! A filmmel való foglalkozás szerintem gyökeresen más szemléletet ad a mozgóképes világodnak. Ha rögtön filmmel tanulsz meg dolgozni, játszani, azon élni, szerintem abszolút más szemszögből állsz majd a dolgokhoz.
A videoval való forgatás is nyilván érdekes és értékes lehet, de pont az, hogy 1.az anyaggal nem spórolsz 2. a film amire forgatsz áldott bizonyitéka annak, hogy ez nem kamu, ez a szalag tényleg ott volt! ...ez e videóból hiányzik nekem...
Akkor sétálj el a Sooshoz, ott van a sarokban egy könyvespolc, és azon vagy negyven kis A/5-ös füzetke, "filmsorozat" a 70-es évekből, 90Ft/db. Tanuló Filmezők Kiskönyve, A Keskenyfilm Vágása, Filmezés Utazás Közben, Amatőrfilmes Kellékábécé stb. stb. ott aztán minden le van írva.
Nincs. A nyolcvanas évek végére az oroszok is megunták a babra munkát, és áttértek az eldobható kazetták gyártására. Ez a kodak kazetta egy lég buta találmány, a japók a fujinál meg is unták az egész technikát úgy ahogy van, és megcsinálták a single-8-at maguknak.
Felkészültség és igényesség kérdése. Igazándiból azt, hogy mit kell fölvenni, azt nem fölvétel közben, hanem vágás közben tanulod meg. Addig is, amíg meg nem tanultad, két tanácsot adnék: vegyél föl egy kicsit több snittet, mint amire úgy gondolod, hogy szükséged lesz, minden helyszínen több különböző plánban, totáltól a vágóképnek való közeliki, a második tanácsom meg, hogy kerüld a gépmozgásokat és a zoom használatát, mert az nagyon tré, ha majd minden snittben van ilyesmi.
Ezen kívül javaslom, olvasd el az alábbi oldal harmadánál leírt egyszerű példát a cserkészkirándulásról:
Ha a snittek hosszára helyesen ráérzel, nem hiszem, hogy a leforgatott muszter felét ki kellene dobni, szerintem egy 50%-os biztonsági szorzó elegendő. No persze tőled is függ, meg a témádtól is, én itt a fentihez hasonló egyszerű dokumentalista felvételekre gondolok. Minél különlegesebb dolgot akarsz fölvenni, annál nagyobb a rontás esélye. (Az amatőr szereplőktől szinészi teljesítményt elváró feladat is "különlegesnek" számít.)
Azon gondolkodom, mondjuk egy 5 vagy 10 perces rövidfilm mennyi alapanyagot igényel, feltételezve, hogy nem vagyok egy jancsó, aki képes vágás nélkül stb. ő is annak idején ügyesen spórolt a filmanyaggal.
Szóval mondjuk 10 perchez 20 perc anyag? Azt hallottam, hogy sokan először videón begyakorolnak mindent és ha már flottul megy, akkor mehet filmre. Ez elég logikusnak tűnik itt biztosan minimális a felesleges anyagfelhasználás...
Nem lenne érdemes esetleg "bebársonyozni" egy kazettát...mivel ha kihúzni sem érdemes, akkor behúzni se (apepe féle könnyűkazettázási módzser °1, lsd lejebb :) )... ez most aggaszt.
van megoldás a "könnyű" kazettázásra? Te talán ismersz valami megoldást :)
40 és 64 a film fényérzékenységével arányos szám. Minél magasabb, annál érzékenyebb a film, vagyis annál kevesebb fénynél lehet vele dolgozni.
18 kocka/mp : azonos sebességű vetítővel teljesen élvezhető, viszont az ilyen sebességgel készült filmet tévébe átjátszva az eredmény chaplin film lesz. (Ő is 18 kockával forgatott, de ezt a televízióközvetítéshez fel kellett gyorsítani 25 kockára, ezért olyan "pergő ritmusúak" a filmjei.) Persze ma már digitális úton tudnak 18-ból 25 képet interpolálni, ha nagyon muszáj, de nem tudom, ilyen idehaza csinál-e valaki.
A lista, amit írtál, éppen olyan a kameráknak a listája, amelyek NEM tudják kezelni az új anyagot, és az "EXPOSURE COMPENSATION METHOD" rublikában ad tanácsokat arra nézvést, hogy lehet "átverni" a fénymérőt, hogy mégiscsak helyesen exonáljon.
Még mindíg van egy két homályos rész mint pl.:40 ill. 64T jelentése stb.
Ha 18kocka/sec. -el veszek fel akkor milyen lesz a film gyorsabb vagy szaggatottabb.
Hogyha beszkennelik a filmet és digitális adatok formájában kerül feldolgozásra majd egy digitális végeredményt kapsz akkor nem lehet ezt a 18kocka/sec. okozta hátrányokat valami szoftveres úton nézhetővé tenni.
Üdv! Az Agfa befűzésére kitaláltam egy jó megoldást, igy csak 5-6 perc munka lesz világosban, utána csak tekercselni kell sötétben, azzal nem lesz gond.
Szilárd, épp emiatt kérdezem, hogy nincs-e neked feleslegesen 4-5 kazetta, ami nincs ripityáratörva (gondolom óvatosan szeded szét őket, vagy egyszerűen kihúzod a filmet), lehet Kodakos vagy akámilyenes, ugyis manuál fénymérőzük, a bevágás nem érdekel. Majd ird meg mit kérsz értük.
Vissza a kazettához: ha szedtetek szét ilyent, két részből áll, a képen van az A a külső tk fényvédő boritás, mg ezen van a fénymérőnek szánt információ is a fényérzékenységről, blabla. A B rész a szalag "tárolója". Na most. A részre a környílással szembe egy kb ugyanakkora nyílást vágok, ill. mindkét tekercsre egy-egy darab leader szalagot (befűző), erre kell először is ragasztanom a nyersfilmet, akár világosban (nyilván egy kis része lóg csak ki a fénymentes tokból!) és utána sötétben tekercselek ujdonsült nyilásomon a B.rész jobb oldali tekercsére (itt tárolódik a nyers, baloldalra megy az exponált). Ezt lezárom és kész is van a fél rőf babona mazzag, Koncz bácsi szavaival élve :)
Remélem hasznotokra válik a csodálatos péntes alkotás... (ha nem lenne tiszta a B.rész jobb oldala a bal oldali hátulja... :)
