De a saját hajó meg ember úgy látom, fogyóeszköz ;-)))
Na, azért nem így van! Az ember nem fogyó, és nem eszköz! Azon kívül a hajóknak sem lett különösebb bajuk, csak vissza kellett tenni őket a vízre, a bejáróhíd helyett meg csináltunk másikat (az is vízügyes volt egyébként)
Az az igazság, hogy elég nagy keveredés van a kifejezésekben: tábla, kapu, tiltó stb., és mindez szinte ugyanazt is jelentheti. A zsilipeket tudomásom szerint tiltókkal vezérlik, ami rendszerint egy felhúzható elzáróelem a beömlő csatornában. A felhúzás mértékével szabályozható a beömlő vízmennyiség.
Akkor elértük a 2002-es maximumot. Most cél a 2001-es maximum a 91 cm elérése és túlszárnyalása. A 2004-es legmagasabb vízállás a 82 cm nem lehet már gond!
Kiváncsi vagyok az olvadás mikor jelentkezik a balaton vízszintjében. A Velencei tó kapott már tegnap +1 centit, ott 114 a vízállás. Bár ott a lemaradás is nagyobb, hiszen ott az alsó szabályozási szint 130 cm.
Megnéztem a honlapotokat, van fenn fotó az alvízi elzáró táblákról. Viszont sajnos a metszetrajzok annyira le vannak kicsinyítve, hogy alig lehet kivenni rajtuk vmit...
A tiszalöki zsilip 50 éves, voltaképp a hajózsilipek már 100 évesnél is régebbi szerkezetek voltak a tervezése idején és azt hiszem, a tervezői igencsak odafigyeltek a korszerű technika alkalmazására.
Alkalmasint beszkennelek majd egy metszetet vagy egyéb ábrát valamelyik szakkönyvből.
Azért korszerűbb, mert a vízbeáramlás egyenletesebb, így kisebb a hajók biztonságát veszélyeztető örvénylés.
A sodorvonal a tihanyi parttól mintegy száz méterre lehet, a legnagyobb vízmélységek vonalában. Az északi bójasor a 4 m-es vízmélységen, a déli a 2 m-esen van kihelyezve, e kettő között az északi oldalhoz közelebb.
A monográfia 90 gépelt oldal, a VITUKI kiadványa, 1973-ból. És persze ehhez jönnek a grafikonok, adatok.
Sajnos garantálni nem tudom, mert nagyon sok mindentől függ, főleg a vízszintkülönbségtől, de ha találok egy jó képet róla, akkor felteszem.
A vészleállásról:
Hál' csak végeredményt láttam (még a 80-as évek elején), az üzem hajói a parton (az erőmű felett vannak kikötve, nem kell nagy hajókra gondolni, inkább csónakok kategória), egy tanyahajó bejáróhídját, ami az erőmű alatti részen volt kikötve (vagy 300 m-re) össze-vissza görbítette, szóval ilyenek. Az ok pedig: egy madár egy alumínium drótot ejtett a magasfeszültségű vezetékre, rövidzárlatot okozva ezzel, a védelem meg működött. AZóta ekkora méretű leállás nem volt, kisebbek előfordultak, de azok nem voltak ennyire látványosak.
Egyébként - itt nálunk - a vészleállási hullám által veszélyeztetett szakaszon idegen hajók nem tartózkodhatnak, így elvileg az ebből okozott kár lehetősége minimális. A távolabbi részeken ugyan hat még a hullám, de az már ott nem igazán veszélyes.
A hajózsilip feltöltésekor a töltő-ürítő rendszerben kialakuló nyomásváltozás a vizet a biztonsági nyílásokon 2-3-4 m magasságba is képes fellőni, mint egy gejzírt.
Huhh, ezt szívesen megnézném egyszer :-)
A kosütés az erőmű vészleállásakor a leglátványosabb (szerencsére nagyon ritka).
Tényleg szerencse :-) Szemtanúja is voltál már ilyennek? Mi volt a vészleállás oka (már ha publikus)?
És mit csinálnak, ha éppen van vízijármű a közelben, és már nincs idő megvárni, míg elhúz? "Járulékos kár?"
Aha, stimmt. Valakitől hallottam még régebben, hogy zsilipeknél a kapus megoldásnál korszerűbb az a megoldás, amikor a betonszerkezetbe vannak beépítve a bevezetőnyílások, de azt nem fejtette ki, hogy miért korszerűbb. Erről jutott most eszembe, hogy biztos azért, mert a betonszerkezetbe egyúttal csillapító berendezést is be tudnak építeni, ami kapuknál nehezen lenne megoldható (megoldható egyáltalán?).
Kishajóval egyébként még nem zsilipeltem, csak nagyokkal, azokon nem sokat lehet észrevenni a mozgásból a feltöltés alatt.
Tudsz esetleg olyan helyet a neten, ahol zsilipek metszetrajzát és a feltöltési módszereket meg lehetne nézni?
Más. Hol van a sodorvonal a Tihanyi-szorosban? Van esetleg szinttérképed a Balatonról? A Muszkalay-monográfia milyen terjedelmű; elérhető valahol a neten? Most már komolyan kíváncsi lettem rá :-)
A hajózsilip feltöltésekor a töltő-ürítő rendszerben kialakuló nyomásváltozás a vizet a biztonsági nyílásokon 2-3-4 m magasságba is képes fellőni, mint egy gejzírt.
A kosuütés az erőmű vészleállásakor a leglátványosabb (szerencsére nagyon ritka). A turbinák védelmi rendszere igen rövid idő alatt képes üzemzavar esetén elzárni a nyílásokat a szerkezet védelme céljából. El lehet képzelni, hogy 300m3/sec áramló vízmennyiség másodperc alatti lezárása mit tud művelni! A közelben semmilyen vízijármű nincs biztonságban a méteres, többméteres hullámoktól. Szerencsére nagyon ritka jelenség, főleg, hogy egyszerre minden turbinát így kelljen lezárni.
... még soha nem sikerült megfigyelnem a víztükörkilendülést... amit írsz, az irtó érdekes.
A Tihanyi-szorossal kapcsolatban a monográfia leírja, hogy a mérési időszakban, a hatvanas évek során többször mértek a sodorvonal közelében az 5 m-es vízmélység vonalában, később pedig a 4 m-es vízmélység vonalában, mert a forgalom zavarása miatt ki kellett költöztetni a mérési pontot a hajózóútból. Mindenesetre a főbb megállapítások a következők voltak:
A sodorvonali sebességmérések az 5 m-es vízmélységű mérőhelyen mért értéknek jellemzően kétszerese volt. A 4 m-es vízmélységben mért sebesség a korábbi 5 m-es mélységű mérőhelyen észlelt sebességek kb. 75%-a volt
A sodorvonalban mért eseti maximális sebesség 1,4 m/s volt közepes szélsebesség mellett. Valószínű. hogy ritkán, szélvihar idején 2 m/s sebesség is kialakulhat itt, de ennek mérése biztonsági okok miatt nem történhetett meg, egyszerűen a hullámzás miatt életveszélyes lett volna.
Nyilván ezek az adatok csak kiemelések, lényegesen több részlet található a könyvben.
A töltő-ürítő rendszerben kialakuló kosütés elsősorban a szerkezetre veszélyes, mivel a nyomáshullám elsősorban a zárt vezetékben okoz(hat) károkat. A bevezetés vízalatti elrendezése és a bevezetések kiosztása azt a célt szolgálja, hogy az áramlás a lekötött hajókat ne hozza olyan mozgásba, amely károsdásukat okozhatná. A folyami, nagyméretű hajózsilipek, melyek elsősorban géphajók átemelésére szolgálnak, a kishajókra veszélyesek lehetnek, ezért különösképp be kell tartani a kezelő személyzet utasításait.
??? Ezt most nem értem. Tudomásom szerint van olyan működő zsilip, ahol víz alatti kapukat nyitnak ki a feltöltéskor. Ezek szerint az a hajókra is veszélyes? Miért?
Szia Robitcar, tehát megjött az elsö délnyugati nyomás Szemesen, asszony, gyerek be a hajóba, két tizévkétévesgyerek a mosdóban. A nyugati molón egyszerüen keresztül folyta a viz.Öt-hat percen belül azt veszem észre, hogy az addig kikötött hajó a keresztmolóra nem merőlegesen hanem kb 30-45 fokkal elhajolva áll, és az orrával veri a mólót. Szél felöli oldalon melletem a Soponyai müanyag ötvenese ugyanigy áll. Valamennyire megfeszitettem a macskakötelet, eredetileg kb 25 méter volt, de a Soponyi hajójától nem tudtam, mert annak a bólyája sem tartott. Ugyanis az emelés után minden ellazult. A vihar akkor Szemesen kb 12 fát tört ki a kikötő 200 méteres körzetében. Gyakorlatilag az akkori kikötőmesterrel az összes hajót ujra kellett kötnünk. A tihanyi folyáshoz meg annyit, az kb 1980-ban volt, valamilyen két futamos nagyhajós verseny két futama között, a ráinditásra várva a leszerelt hajón a a legnagyobb macskával kellett macskázni, és kb 2 -es félszélben a szélre álltunk a folyással szemben. A folyás iránya akkor délnyugati volt.
Vagy hajózsilipek töltő-ürítő rendszerében, ahol a zsilipmedencék töltő ürítő rendszerével a lehető leggyorsabban kell áttölteni 10000 m3 nagyságrendű víztérfogatot.
Ezek szerint emiatt próbálják a zsilipeket úgy megoldani, hogy a zsilipkamrát a vízszint alatt elhelyezkedő nyílásokon keresztül töltik fel, mielőtt a zsilipkapukat kinyitnák?
Néhány vasárnap délutáni kép. Kezd olvadni.
