Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Ez a verzió nekem is hitelesnek tűnik, de java részük valószínűleg Bohémia területéről szivárgott be az évszázadok folyamán tekintve a népnevüket.
Olyat is hallottam, hogy eredetileg egy keleti germán nyelvet beszéltek és kb. csak a 8.századra tértek át nyugati germán nyelvre. De ezt én nem tartom valószínűnek, valami nyelvészeti nyoma lenne az ilyesminek.
A bajuvárok esetében ma már a helyben, in situ történő etnogenezist vallja a kutatók többsége és elvetik azt, hogy a 6. sz. első felében jelentősebb külső bevándorlás lett volna a későbbi Csehország területéről vagy akárhonnan máshonnan.
Különböző germán foederati népcsoportok, néptöredékek, keleti germán néptöredékek és a korabeli germán társadalomba nagy számban integrált romano-kelta provinciális utódnépesség alkotta a bajuvár etnogenezis alapját.
De ennek részletei még valóban tisztázatlanok mind a mai napig.
A baskírok tulajdonképpen a bevándorolt kipcsakok és a korábbról ott maradt magyarok és egyéb ugorok keverékei, de a kipcsak nyelvet vitték tovább. Megjelenésük is europo-mongoloid jellegű.
Nálunk ez a kaotikus népvándorlási időszak sokkal hosszabb ideig tartott :-) Egyébként érdekes kérdés a bajuvárok eredete is, egyszer csak úgy lettek a semmiből és nem tudni melyik korábbi germán néptörzsből alakultak.
A karantánoknak meg elvileg a népneve is a népvándorlás előtti korból származik, és nem szláv. A szlávok amerre mentek mindenütt felszívták a korábbi lakosságot, itt sem lehetett ez másképp. Bár a szlovének genetikailag sokkal ,,szlávabbak"(kelet-európaibbak), mint a többi délszláv.
A honfoglalók az eddigi eredmények szerint a baskírokhoz és a volgai bolgárokhoz állnak genetikailag a legközelebb, nyelvileg mindkettő türk nép.
Na jó, éppen a nyelvileg beléjük olvadt magyarokat sejtik köztük. Ami mellett szól, hogy kifejezetten koncentráltan fordulnak elő Baskíria adott régiójában az "uráli gének", tehát nem en bloc baskír-jellemző.
Ausztria népességtörténelmében szerintem a Kr.u. kb. 453 - Kr. u. 650 körüli időszak volt a legmozgalmasabb, népek, néptöredékek totális kavalkádja, a korszak végére a bajuvárok és a karantánok válnak a domináns népcsoportokká.
A teljesség igénye nélkül az ebben a korszakban itt megfordult népelemek:
szvébek, osztrogótok, herulok, rugiak, szkírek, alpesi szlávok ( szlovén és cseh-morva szerű komponensekkel), avarok, a Duna völgyében nyugatról keletre terjeszkedő bajuvárok.
A karantánok is egy érdekes kérdés, ma már a legtöbb történész úgy véli, hogy nem tiszta szlávok voltak, hanem az ún. alpesi szlávok és a romano-kelta provinciális utódnépesség keveréke.
Ez igy ebben a formában nem igaz ,például a török népekkel való genetikai kapcsolat kevesebb van mint legközelebbi nyelvrokonaink felé mutató genetikai kapcsolat .
Általában az egymás mellet régóta élő népek jobban hasonlitanak genetikailag szomszédaikra ,mint legközelebbi nyelvrokonaikra vagy a velük egy nyelvcsaládhoz tartozókra szóval ez nem egy magyar specialitás.
Olyan túl mélyen még nem is foglalkoztak a nyelvrokonainkal való gentikai kapcsolattal inkább csak általánosságban. Azok a gentikai kutatások amelyek kicsit közelebről nézték meg a gentikai kapcsolatott már találtak gentikai kapcsolatot a magyarok és a finnek között az R1a z 280 haplocsoportnak úgy néz ki van egy finugor apai ága amely miat például északerdélyben magyarul is beszélnek, 6 manysi R1aZ 280 apai ág van ebből öt a kárpátmnedencei magyaroknál is megtalálható a mai magyarokban 3,6% az aránya ennek a haplocsoportnak.
Elképzelhető :) ha nem is volt olyan mozgalmas bevándorlás bevándorlás szempontjából az osztrák történelem mint a magyar, de például a 800-as években elég komoly avar bevándorlás volt Ausztria területére.
Rajnai és dunai germán, noricumi és raetiai romano-kelta, kárpáto-szláv és pannon őseim is lehettek, talán még néhány sztyeppvidéki is, ha mondjuk 2 ezer évre visszamenőleg visszanéznénk. :-)
"A "mediterrán" Y-haplocsopotok (G+E+J+T) együttes részaránya pedig Ausztriában, Bajorországban, Svájcban, ill. részben Baden-Württemberg egy részén a legerősebb, északon a leggyöngéb."
A németekre visszatérve, ami minket a magyarok mellett a legjobban érdekel, az azért világosan látszik ezekből a térképekből, hogy a németek alapvetően egy germán-kelta népesség, keleten nem elhanyagolható szláv, délen nem elhanyagolható mediterrán keveredéssel.
A germán elem részaránya durván északról délre mutat nagyjából egyenletesen csökkenő tendenciát, északnyugaton és északon (Niedersachsen, Schleswig-Holsten) a legerősebb.
A kelta elem délnyugaton (Baden-Württemberg és a környező területek) a legerősseb, északnyugaton, továbbá a volt NDK területén, valamint Ausztria keleti felén a leggyöngébb.
A szláv elem egyértelműen a volt NDK területén, valamint Ausztria keleti részein a legerősebb, délnyugaton pedig már alig mutatható ki.
A "mediterrán" Y-haplocsopotok (G+E+J+T) együttes részaránya pedig Ausztriában, Bajorországban, Svájcban, ill. részben Baden-Württemberg egy részén a legerősebb, északon a leggyöngéb.
Ebben az esetben ez a vándorló kedvű távoli rokonoknak köszönhető :) A geni program ahova felraktam elvileg a világ közös családfája és volt összesen két buzgó fickó akik egyesítették néhány ősüket az enyémmel és még egy csomó más emberrel. Az egyik egy német, neki köszönhettek néhány amerikai és brazil rokont, a másik most ez a észt, neki az észt rokonságon kívül egy amerikai rokont köszönhettek. Lehet hogy neked is lennének rokonaid ha felraknád a családfádat. Amúgy a svábországi, frankföldi, alsó és felső ausztriai, stájer, tiroli, svájci, voralbergi, bajor, cseh és morvaországi német őseimen kívül, van egy lotharingiai és egy savoyai francia ősöm, néhány cseh, néhány horvát, egy szlovák és egy magyar ősöm.
