Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
Úgy értettem, hogy élesben a csepegtetőre kötni felesleges, mert van tartály!!!! Maga a szivattyú természetesen kell. Elnézést ha rosszul értelmezhetően írtam...
Nem mind Weiwa, van közte Korponai 600 db, Ishtara 200 db, M-106-os 100 db igaz ez már be van szemezve rezisztens fajtákkal, és volt még 600 db GXN-15-ös amit a márciusi -12 fok sajnos elintézett. A Weiwa csak 2400 db. Őszre még nem szemezhető, mert 80 cm magasan akarom szemeztetni. Hova ültetem azt még nem tudom, mivel az új szernek köszönhetően nincs körte levélbolhám, valamint a vegetációban használt Csöp Mix Kondi és a rézkészítmény megállította tűzelhalást. A körte ezek után marad, viszont így nincs helyem a kajszinak. A fajta azon múlik, hogy a franciákkal hogy sikerül megegyezni a jogdíjjal kapcsolatban, mert az 5000 €/ha kicsit soknak tartom. Ha nem megy, akkor jogdíjmentes fajták lesznek szemezve, mert így csak a szemeket kell megvennem. Ja és ezek mind saját részre készülnek.
Ha igazán jó öntöző rendszert akarsz csinálni, akkor egy nyomáskompenzált öntözőrendszert építs ki, szétszerelhető Katiff gombákkal, mert ez a szalagos megoldás 3-4 évre van tervezve.
Nálam 6 éve működik a rendszer, igaz akkor, amikor csináltam még nem volt szétszerelhető Katiff csepegtető gomba, így csak a hagyományos /szétszerelés mentes/ gombával csináltam meg. Most már 5-8 %-a a gombáknak cserére szorul, mivel eltömődtek.
Ez a rendszer, ha nem vágod el a csövet 15-20 év, és a gombák távolságát is te állítod be, valamint a szükséges vízhozamhoz valót is kitudod választani a fa vízigényének függvényébe.
A tartályos rendszer felejtős, mert a vizet nem fogja a görcs felrángatni a tártájba, még ha a cigány meg is átkoz vele, mert ahhoz is kell szivattyú. Nálam napi 100 liter vizet kap minden fa, ha elindítom a rendszert. Ez az almás locsolása 3 hektár területet, az órán látszik, hogy 3,2 bár nyomással üzemel a rendszer.
Ez a régi Katiff gomba
Itt látszik a kis tócsa amely 10 óra locsolás után alakult ki.
Nekem az iskolába van lefektetve 20 cm-enként 2 l/h vízkibocsátású csepegtető szalag, mivel itt csak három évre tervezek.
Hossza 2X60 méter és 2x4 ágas. Az összes vízhozama (2X300X8)/60= 80L/perc
1 colos slagon nyomásesés 100 méteren 2,89 bár, 75 méteren mivel nekem ilyen hosszú a slag amivel szivattyútól az iskoláig viszem a vizet 2,89 X 0,75= 2,16 bár. A csepegtető szalagok 50-es KPE csőre vannak rákötve.
A csepegtető szalag nyomás szükséglete 60 méteren 1 méteres szintkülönbség mellet
2,2 bár. A rendszer nyomás szükséglete 2,2 bár + 2,16 bár ez 4,36 bár nyomás a szivattyú nyomás oldalán. Szivattyú teljesítményszükséglete minimum 80 l/min vízhozam mellett 4,5 bár. Amennyiben ettől többet tud a szivattyú akkor szükséges a nyomás korlátozása egy golyós csappal. Csak zárójelben jegyzem meg a három méter magasan elhelyezet tartály 0,3 bár nyomást tud.
Jelenleg az almás locsolása megy, iskolát 3 napja locsoltam.
Szökőkutat majd rágnak az egerek meg a kapa, nem kell külön csinálni :). Meg az első próbánál kiderül ha túl nagy a nyomás, ezt később már nem kell nézegetni. Meg lehet lkátni, hogy feszűl a cső, meg süvít ki a lukakon a levegő indításkor stb.
A felszín alattiról olvastam régebben, az jobban, nagyobb terülten áztatja át a földet, de ott mégrosszabb a gyomírtás kapával. Ja és sokkal drágább is az egész rendszer. Szerény véleményem szerint a felszín feletti is nagyon korrekt, sőt előnye, hogy a nagy melegben is öntözhetsz vele, mert a föld felszín felmelegíti a csegő vizet, így nem hideg víz éri. A föld felszín alatt pedig pár fokkal hűvösebb van, így az attól is hidegebb vízzel locsolunk, szerinem nem tesz jót a növénynek.
Hát nem tudom hol lehetne még ikersort használni. A káposztafélék terebélyesek, a paprikának is kell a hely, a konzerv paradicsomnak is, borsónak is. Esetleg a répaféléknél tudom elképzelni.
Első nekifutásra egy fiatal gyümölcsösbe telepíteném az öntöző rendszert és öntöznék vele néhány paprika tövet, amik a fák sorára kerültek, mert a zöldségesben már nem volt helyük, a palánta meg sok lett, sajnáltam kidobni.
A következő évben a zöldséges kertrészt is így öntözném. (Az jelenleg körforgós spriccolóval kapja a vizet, de a meleg miatt csak kora hajnalban mehet valameddig.)
Az az ikersoros megoldás nagyon tetszik! Gondolom nem csak hagymánál lehet alkalmazni.
Olyan is eszembe jutott, hogy ha csinálunk egy felfelé menő néhány méteres csőleágazást (felágazást) a tetején egy spricnivel, és látjuk hogy megy a szökőkút, abból tudjuk, hogy nagy a nyomás. De szerintem jobb, ha nem spricnit teszünk rá, hanem tartályt.
Egy olyan kérdésem lenne még, hogy ezek a szűrők amit linkeltél, milyen elven működnek? Szóval hogyan szűrik meg a vizet? mert ha jól láttam, van 2 csatlakozó része, ahová a vízcsövet építem. A szűrő meg egy kiálló részen van. Vagy maga a víz csak a szűrőn tud áthaladni? Vagy milyen elven megy?
OFF: Az előző hsz-nél ahol csövet írtam, ott csepegtető szalagra gondoltam, csak így kényelmesebb volt írni.
Ha nem gond itt is kifejtem a véleményem, tapasztalatom! Szóval ha van tartály, akkor a szivattyú használata felesleges, főleg ilyen kis mennyiségnél! Esetleg akkor lenne értelme, ha a tartály alacsonyabban lenne, mint a csepegtető cső legvége. Ez vicces, mert mi majdnem így jártunk. A tartály alacsonyan van, és a kert vége pedig domb, ahová nehezen jut el a víz. Szóval ha nagy a szint különbség és sok a csepegtető, akkor érdemes szivattyúval működtetni. De a 3 m magasságból szerintem maga a víz esése is ad annyi lendületet, hogy bőven elég legyen több 100 m csepegtetőhöz. Több okból is jobb a tartályból, és nem élesen a kútból: A tartályban ha tárolódik a víz, akkor nem hírtelen hideg vizet kap, hanem picit melegszik Az előző okból kifolyólag még a délben is lehet locsolni, mert mire a csőből kicsepeg a víz, felmelegszik a talajjal együtt, vagyis nem éri hideg sokk a növényt. Az első évben van csak nagy beruházás, utána csak az erősen kopó alkatrészeket kell cserélni.
Én személy szerint nagyon sok bilincset vettem, sajnos az első széria drága és gagyi volt, így azokat ha meglazítom, kuka... Aztán kellett a sok T és könyök idom. Továbbá vettem 25 m tesco-s slagot, ez olcsó, de mivel úgy is szét lett vagdalva, így nem kár érte. Amire későn jöttem rá, hogy a bilincset ha meghúzom, szétvágja a szalagot. Ha nem húzom meg, csepeg. Szóval amire rájöttem, hogy a bilincs és a szalag közé vágok egy pici slagcső darabot, így ha jól meghúzom a bilincset sem megy tönkre a szalag. Ezt ki hogyan oldotta meg?
További hátrány, hogy kapálásnál ha mozgatjuk a csövet, akkor nagy mennyiséget kell mozgatni, plusz a cső megcsavarodhat, ami hosszú cső esetén sok felesleges munka.
További hátrány, hogyha a kúltúrnövény túl magasra nőtt, akkor nem lehet egyszerűen mozgatni a csövet. Ezt úgy értem, hogy egy csővel 2 sort lehet locsolni addig amig könnyen mozgatható a sorok közt a cső. Ha pedig ikersorba vetünk/ültetünk, pl hagymát, akkor 2 sort egyszerre lehet öntözni, mivel kb 15-20cm szélesen képes áztatni a földet, és nagyon mélyen!
Nekem maga a rendszer 3/4"-os slagcsővel van összekötve. a 1/2"-os az szerintem rá se ment volna a műanag idomokra.
Én úgy csináltam meg a kertet, hogy 3 részre van osztva. Egy részben 4-5 sor van összekötve (Ahol csonka sor van, ott 2 sor tesz ki egy rendeset) Minden részen van egy levezetés, amire a tartályból jövő slagot rákötöm. Ez egy fél méteres darab csak. (3/4"-os slag összekötővel) Az első időkben naponta 2-3 000 l vizet kilocsoltunk, mert gyorsan ment.
Összegezve a dolgot, nekem a szűrő hiánya csak a probléma, továbbá mint kiderült a furatott kutunk is ratyi, mivel nagyon koszos víz jön belőle... Idén már kihúzzuk így, jövőre meg ha veszek szalagot, akkor szűrőt is veszek hozzá.
Ennyi csövet el kell bírnia a szivattyúnak. Még lehet, hogy kevés is lesz. Még be lehet iktatni egy csapit a gerincbe, ha túl nsgy lenne a nyomás lehessen szabályozni, bár nem tudom a szivattyúnak ez mennyire tesz jót.
Így gondoltam én is. A gerinc 20 m colos fekete műanyag cső (LPE?) és abból ágazik ki 7 csepegtetőcső 10-20 m hasszúságúak. Úgy szeretném, hogy a kút szivattyújához csatlakoztatom egy 20 m-es slaggal és had menjen. Úgy számolom, hogy kb. 100 csepegtető hely lesz. A kutamból a slag végén fél perc alatt telik meg a 10 literes locsoló. /Jól gondolom?/
Én annyit hámoztam már ki eddig, hogy szalagból van különböző falvastagságú, és ezeknek megfelelően változik a nyomástűrő képességük is. A szomszédoméknak egész vkéonyfalú van, azt egy tescós búvárszivattyú simán sétszaggatja 40m alatt.
Ja, és a terep domborzatára figyelni kell. Lehetőleg egyenletesen lejtsenek a csövek, ne legyenek benne hullámok, de hogy mennyi a megfelelő lejtés, azt nem tudom.
Ha túlfolyós tartályt használsz, akkor nincs szétmenésveszély, legfeljebb vízpazarlásveszély.
Azt kell kitapasztalni, hogy milyen magasra kell tenni a tartályt ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, és csinálni kell valami visszaszabályozást, hogy ha megtelik a tartály, akkor pl. álljon le a szivattyú, majd ha már kevés benne a víz, akkor induljon újra.
Kaptam 100 m csepegtető csövet, olyan 'két kékcsikos'-t. (Belül barna 'szalag' fut benne.) 10 cm-enként csepeg.
1. 3 m magas tartályból tudom-e működtetni?
2. Mennyi csepeg ki egy lyukon óránként így.
3. A kútamon lévő szivattyú 1500 litert ad óránként egy 25 méteres slag végén. Hány méter csepegtető csövet kössek rá, hogy megfelelően működtethessem? (Gondolom, ha kevés a lyuk, szétmegy az egész rendszer.)