Mindenki tudta legalábbis vasúti berkekben azt, hogy az ABmot ideje lejárt. A világhirú járműgyártásunk nagy fellegvárában a Ganz-ban erre az időre képtelenek voltak egy olyan motorkocsi tipust kifejleszteni, esetleg megspékelve egy mellékkocsival, amely esetében nem kellett volna Bz-ket vennünk
találtam a spájzban egy 600 mm-es nyomtávú mozdonyt amely dolgozott a Sümegi Bazaltbányában, de arról nincs infóm, hogy ezt hivatalosan Samu-nak nevezték. (lehet, hogy csak becézték)
Vrabecz András, Apci akármilyen bánya, vagy mezőgazdasági, uradalmi birtokos rendelte meg az O&K-n keresztül 1911-ben a Mávagtól egy C-n2t 600 mm-es mozdonyt, amelyet a Mávag 1912.04.19-én számára leszállitott.
A mozdony számunkra ismeretlen időpontban Gróf Festetits Kristóf, Németládi uradalmára kerül, majd a 30-as években került Sümegre a Bazaltbányához.
A 40-es években a Magyar Bauxitbánya Rt. nyirádi telepén található, és innentől kezdve a mozdonynak nyoma veszett, azaz nem tudunk róla
Hogy ez e az a mozdony amire gondolsz azt nem tudom, de nálunk Sümegen ez az egy mozdony található 600 mm-en
Szerintem még mindig nem válaszoltál a kérdésemre:-)))
A Mávag esetleg miért nem vette meg megörzés céljából az 1-es gyári számú mozdonyát??
Pedig ekkor nincs szocializmus, azaz az igencsak szidott átkos:-))
A MÁV 1934.04.12-től félre állitotta, és két évig rohasztotta félre állitva, majd érdektelenség miatt 1937.04.10-én selejtezte, és ezáltal kénytelen volt eladni Félix Benő és Grünwald Adolf (milyen csiszta magyarok:-)) ) ócskavas kereskedőknek szétbontás céljából.
Magyarországon nagysebességű vasúti járművek fejlesztése folyhatott volna.
Ne röhögtess már ki:-)) A mai napig nincs kiépitve a nagysebbeségű vonal, és amikorra ez kiépül, addigra újból kissebességű lesz a környező országokhoz viszonyitva (nyugatra gondolnék, mivel állitólag arra tartunk)
Az igazi baj szerintem az, amikor a "társadalom", egyes döntéshozók ezt a tevékenységet akadályozzák.
Az a rendszer, és zászlóshajója, a MÁV épp így működött. Talán hogy a megőrzött járművek látványa ne emlékeztessen arra a kontrasztra, hogy a II. VH előtt gyakran világhíres vasúti járművek készültek, és aközött, hogy Magyarországnak villanymozdonyra is külföldi licencet kellett vásárolnia.
Ha a korábbi színvonalon folytatódik a vasúti járműfejlesztés, akkor a Szili licenc vásárlása idején Magyarországon nagysebességű vasúti járművek fejlesztése folyhatott volna. Ehelyett a Gigant született. Ja! Meg nemsokára vettünk Bz-t is :-)
Egy gyárnak, termelő üzemnek sem a korábbi termékeinek a múzeális megőrzése a feladata, hanem a tulajdonosok, részvényesek számára a profit biztosítása hosszú távon. Ha múzeális tevékenységet végeznek, azt akkor teszik, ha 1./ nem kerül sokba, azaz a tevékenység költsége teljes mértékben elhanyagolható a főtevékenység pénzforgalmi volumene mellett, 2./ a múzeális tevékenység eredménye jól bemutatható, PR ill. reklám értéke van.
A múzeális tevékenységre normális viszonyok között vagy a múzeumok hivatottak az állam (önkormányzat, adakozól) pénzéből, vagy magánszemélyek, ill. ezek csoportjai a saját pénzükből. Az igazi baj szerintem az, amikor a "társadalom", egyes döntéshozók ezt a tevékenységet akadályozzák. Vagy éppen a két hivatott akadályozza egymást, akár mindenféle rendeleteket hozva és rájuk hivatkozva. A kár ilyenkor hatványozódik, mert nemcsak egy akció hiusúl meg, de a magánszemélyeknek talán örökre elveszik a kedvét attól, hogy ilyesmibe belefogjanak.
Kedves manhattani.Nem flusztrálni akarlak nade tulajdonképpen mit jelent az hogy megőrizni néhány darab régi jármüvet vagy egy egész flottát?amit aztán noszt.-.nak nyílvánitunk."Minden eggyes darabot nem lehet megőrizni!!"(ez egyébként nem személy szerint neked szól!).Namost egy -egy darabot vagy kettőt meg lehet tartani de sokkal többet minek??Ez csak rovására megy a többinek!(Szóval lessz sok nohab kevés Gőzös(ami még aránylag megmenthető)ez a kérdés)Én nem tudom hogy vannak ezek a tulajdoni viszonyok,de én úgy gondolom hogy nem úgy van mint a katasztrófa védelemnél hogy a legegyszerübben megmenthető a legjobb megoldás.Bár nagyon sajnálom a Nohabokat de a noszt flottának gyüjtögetni nem túlzottan akarok,termeljék ki a saját árukat(nem szégyenlősek),azt hiszem még néhány nohab várhat magára míg néhány GŐZÖS NEM.Üdv:M.m.
Azért irtam a neked irt válaszomban azt, hogy nem csak a MÁV-ra kéne mutogatni, ez egy összetett pröbléma, és ebben nem a csak a MÁV a ludas
Ha veszek egy mosógépet, és már annyiért javitom, hogy a javitás árából kettő újat veszek, függetlenül attól, hogy a korábbi mosógépen történelmi erekje, kihajitom a szemétbe. Aki esetleg megakarja örizni örizze ő meg, javitsa, tartsa karban. Szabad a gazda.
Tisztelt Károly ! Köszönöm soraidat . Csak annyit tennék hozzá,hogy volt lehetőség a történeti értékű járművek gondosabb válogatására 203 , 222 , 322 , 323 , 329 , 401 , 422 , 601 . 651 ... sor. gépekből nincs! HA CSAK 1 DB MARAD EZEKBŐL AZZAL A SZÁLLÍTÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SEMMI HÁTRÁNYT NEM SZENVEDETT.
... a MÁV-ot amikor az állam létrehozta, akkor nem az volt a cél, hogy a későbbiek folyamán járműveket őrizzen meg az utókor számára, hanem a feladatait úgy határozták meg, hogy ...
Sok példa közül pl. a Boeinget sem azért hozták létre, hogy megőrizze korábbi működése eredményeit. Láttad a Boeing gyári múzeumát? A BMW-ét? A Heineken sörgyárét?
Aki úgy érzi, hogy egy vállalat élén jót próbál tenni, az megbecsüli az elődei tetteit, hisz' azok vállán áll, mikor a helyén működik.
Amelyik cég vagy rendszer irtja az elődei teljesítményét, az a cég vagy rendszer halálra van itélve. Az a rendszer már megdöglött.
ÜDV! Ne feledd a MÁV bontott, bont, és ha majd valakik, valamilyen célból vagy érdekből úgylátják akkor elbontják még amit lehet tán még a füstit is járműveivel.
Kedves Mágus!
Nem akarok senkivel sem vitatkozni, ráadásul úgy, hogy nem a kedvenc vasúttársaságom a MÁV.
De a legjobb tudomásom szerint, a MÁV-ot amikor az állam létrehozta, akkor nem az volt a cél, hogy a későbbiek folyamán járműveket őrizzen meg az utókor számára, hanem a feladatait úgy határozták meg, hogy utasokat, árút, az akkori követelmények megfelelően, a lehető leggyorsabban, és biztonságosabban szállítsa el A-B-ig. Ehhez pedig az szükséges, hogy mindenkori korszerübb ás újabb járművekkel pótolja az elhasználódott járműveket. Mivel a MÁV egy szolgáltató cég, ez által felettesei vannak, amelyek utasitásait korábban, és még jó ideig bekell tartania.
A MÁV vezérét is ez okból az állam nevezi ki, függetlenül attól, hogy szereti e a vasutat vagy sem, akinek elsőrendű feladata az, hogy ennek a bizalomnak megfeleljen, és a felettesei elvárásait teljesitse.
Tehát a MÁV nem azért bontott mert ilyen kedve volt, hanem azért mert erre utasitották.
A MÁV a müködése folyamán, a leselejtezett mozdonyain úgy próbált segiteni, illetve hasznot húzni belőle, hogy megpróbálták, többnyire sikerrel is eladni, akár valamilyen ipari cégeknek, tolató mozdonynak, vagy éppen fütőkazánnak, sőt házon belül is alkalmazta a fütőkazánra való átminősitést. De ezt minden mozdonnyal nem tudta megtenni, tehát vágni kellett, mert a felettesei utasitásai ezt követelték meg tőle.
Ha csak figyelembe vesszük azt, hogy a különböző vonal bezárásokat sem a MÁV találta ki, 1968-ban, sőt a későbbiek folyamán sem, az utóbbi időben a járatok ritkitását sem, ez azért van mert a MÁV felettes szervei erre utasitották, és erre biztositanak anyagi feltételeket (illetve nem biztositanak anyagi feltételeket a bezárandó vonalak mükődéséhez). Az, hogy a mi szemszögünkben nézve ez mennyire gazdaságos vagy sem az már más téma. Tehát nem csak a MÁV-ot kéne szidni, de ez már politika lenne a továbbiakban
És akkor egy példa:
1848-ban amikor Petőfi szavalta a versét a Nemzeti Muzeumnál, a Henschel gyár legyártotta az 1 gyári számú mozdonyát, amely FWNB (Friedrich Wilhelms Nordbahn) mozdonya lett. A mozdony élete folyamán több társaság tulajdona lett, amelyet 1868-ban a BME (Bergisch Märkische Eisenbahn) selejtezte. Szerkocsiját elbontották, és magát a gépet más célra használták, és amikor ez a használat is megszünt, hagyták rohadni.
1897-98-ban a Henschel gyár úgy gondolta, hogy megkéne menteni ezt a mozdonyát a gyár 50 éves mozdony gyártásának évfordulójára . Ez sikerült is, és a gyár udvarán ki is állitották. Ez egész tartott a második vh.-ig amikor a gyár bombázásánál a mozdony súlyosa megsérült. 1948-ra a gyár mozdonygyártásának 100. évfordulójára a mozdonyt újból rendbe hozták, elöszőr szintén a gyár udvarán, majd később a Hesseni tartományi múzeumba került, majd több múzeum tulajdona lett időközben, de sokszor viszik időszakos kiállitásra különböző helyekre is.
A képen egy ilyen bemutató kiállitáson szerepel a mozdony, és ilyen állapotban van.
az első kép gyári fotó,
míg a második kép mint múzeumi tulajdon egy vándor kiállitáson az egyik állomáson
Csak azért irtam le ezt a pár sort, hogy nem csak a MÁV-ra kéne mutogatni, ez egy összetett probléma. A müszaki dolgok megmentésére, a korábbi törvények egyáltalán nem alkalmasak, ezeket drotózzák, fotozzák, és különböző bizottságokat állitottak fel korábban, meg ma is, amelyeknek egyáltalán semmi értelme nem volt. Egy idefogható törvénnyel rendet lehetne tenni, mert ez működésképtelen, föleg úgy, hogy még itt is nagyarányú lobbizás történik.
