Meg tudod mondani, hogy melyik napon jelent ez meg? Mivel a listát felveszem a jegyzeteim közé, tudnom kell a pontos megjelenést, hogy hivatkozhassak rá. Sajna, ez a todomány...
Olyan filmet nem ismerek, ahol Turay volt a fővilágosító, de olyat, mint a Kísértetek vonata - ismerek. A stáblistában rosszul szerepel a neve, ebben a könyvben fotó is van a filmből. Igaz, csak epizódszerepet játszott, de szerepelt. Egyébként 1905-ben, Egerben született, tizenegyen voltak testvérek, egy éves korában költöztek Angyalföldre. Öt és fél évet végzett az elemiben, utána pékinas lett.
Azért ez a Zsengellér nem lehetett rossz futballista, egy sima Phöbus-Újpest után, ahol csak egy gólt lőtt, ezt írták róla:
"utolérhetetlen labdaművészetét mindinkább a hasznosságra állítja be".
Egy héttel korábban meg Pozsonyban játszott az Újpest, és azt írták róla, hogy nem játszott jól. Pedg ilyen gólokat lőttünk:
1:0
Kállai Szedert futtatja. Szeder pompás iramban húz a kapura és mintegy 14 méterről az ellenkező sarokra lő - nem túlságosan erősen. Féligmeddig beadásnak látszik a lövés, de kapura tart. Ezt azonban csak Zsengellér veszi észre, a Bratislava kapusa nem. Zsengellér és a kapus egyszerre fut a labdára, Zsengellér becsapja a kapust. Úgy tesz, mintha rúgni akarna a labdába, mire a kapus méginkább Zsengellér felé - és nem a labda felé - mozdul. A labda pedig közben behull a balsarokba. Zsengellér nevet. A kapus mérgelődik.
Seres jó labdát ad Szedernek, Szeder fut vele egy kicsit, aztán visszaadja Seresnek, Seres magasan a kapu elé ível. Körülbelül a 11-es pontnál Zsengellér várja a labdát háttal a Bratislava kapujának. Senki sem vár tőle lövést, Zsengellér azonban hirtelen hátra veti magát, és estében - háttal a kapunak! - lő. A labda a meglepett kapus álmélkodása közben védhetetlenül száll a felső sarokba.
Magyarul ollózott is egy gólt. :-) És gyengén játszott :-)
Zseniális futballista lehetett! Arról nem is beszélve, hogy a FIFA hivatalos adatai alapján 2. lett az 1938-as világbajnoki góllövő listán, 6 góllal (egyik gólját a magyar újságok öngólként jegyzik).
Ez engem is érdekelne, a játékosok iskolai végzettsége meg még inkább. Az akkori érettségi kb. a mai diplomával egyenértékű. A harmincas évek elején a Bocskaiban persze egyszerre két diplomás is játszott.:)))
Biztos én vagyok paranoiás, de nem hiszem, hogy ha ma mondjuk Rákosi Mátyásnak vagy Szálasi Ferencnek hívnák valamelyik városunk parlamenti képviselőjét, akkor róluk ildomos lenne tornát elnevezni :D És főleg, nem hiszem, hogy ne értené félre mindenki :D
Kun Béla (Nagyvárad, 1878. nov. 3. – Hódmezővásárhely, 1949): lapszerkesztő, országgyűlési képviselő. Debrecenben jogot végzett, ahol a Debreceni Főiskolai Lapok felelős szerk.-je volt (1897–98), s mint az ifjúsági egyesület elnöke részt vett az I. Országos Diákkongresszus előkészítésében, amely elnökévé választotta (1900). Hódmezővásárhelyen telepedett le, a helyi gazdasági egyesületi lap, a Hódmezővásárhely belső munkatársa, utóbb felelős szerk.-je (1903. okt.–1905. aug.). Ezt követően a Vásárhelyi Reggeli Újság (1905–44) c. napilap tulajdonosa és felelős szerk.-je. A Függetlenségi és 48-as Párt programjával az ogy.-i választásokon kisebbségben maradt (1906), majd Justh-párti programmal Hódmezővásárhely ogy.-i képvselője (1910–18). A Károlyi-kormány idején Hódmezővásárhely főispánja, utóbb kormánybiztos főispánja (1918. nov. –1919. márc.). Hódmezővásárhely párton kívüli ngy.-i képviselője (1922–27), a polgári ellenzék tagjaként a gazdatársadalom érdekében tevékenykedett; kerületét a 48-as Kossuth Párt programjával képviselte ismét (1927–31). Alapításakor csatlakozott a FKgP-hoz (1930), melynek programjával ogy.-i képviselő (1931–35), majd választójogi tervezete miatt kilépett a pártból. Ismét pártonkívüliként lett az ogy. tagja (1939–44).
Azért ez nem semmi :) Vicces lehetett maga a történet is, és hogy miért pont Kun Béla? Van valami köze Hódmezővásárhelyhez?
Egyébként a húsvéti fociünnepet vissza kéne csempészni valahogy a mai valóságba. Pl. lehetne akkor a mindenkori kupadöntő, vagy valami hasonló "rangos" esemény és ezzel párhuzamosan minden meccset letiltani az országban.
Minden idők legskieresebb magyar edzőjét úgy hívják, hogy Jávor Pál. Rajta kívül kizárólag Jimmy Hogan tud 5 bajnoki aranyérmet felmutatni, de ő egyrészt nem magyar, másrészt meg bár az ezüstérmeik száma is megegyezik, de Jávor több bronzot szerzett, harmadrészt meg akkoriban más klub nem is alkalmazott edzőt). Baróti Lajos és Várhidi Pál is "csak" 4-4 bajnoki aranyig jutottak, más 3-nál sem jutott tovább.
Szóval. Jávor hogyan is lett edző? 1935 és 37 között a CsSK Bratislava játékosa volt, és egy idő után felkérték játékos-edzőnek. Ő vacillált, nem tudott dönteni. Még nem fogadta el az ajánlatot, amikor a Hungáriával játszottak barátságos mérkőzést. A találkozó előtt odament Schäffer Spécihez, a Hungária edzőjéhez:
Matyi még a III.ker TVE amatőr csapatában játszott (a III. ker FC a profi ligában jeleskedett ekkortájt), amikor a II-es megkülönböztető nevet kapta, mert már játszott egy Cseh a csapatban, a középfedezet posztján.
1928 április 28-én az UTSE-t verték 7:0-ra. Cseh II két góllal Cseh I egy góllal vette ki részét a győzelemből. A másnapi Nemzeti Sport így írt a győztes csapatról:
"A győztes csapatról szólva a védelemben Mittelmann, a halfsorban Keek, sőt Cseh I is, a csatársorban a belső trió játszotta ki a szokott jó formáját"
A belső trió pedig Baumann, Cseh II és Hölel volt. Hogy Cseh I, esetleg Matyi bátyja, József lett volna, azt sajna én sem tudom.
Kíváncsiságból megnéztem, a hozzászólások száma szerint a DK-n ez a 82. topic. Elsüllyedni nem fog, bár kétségtelen, hogy jó sok mindent "kiírtunk" magunkból. Ahogy látom, kb. ez történt az egyik kedvenc topicommal, a Dunántúli Taplóval is. Azért az is frissül néha (ritkábban, mint a mi fórumunk).
