Köszönöm... ezt sejtettem, iagzából az életkorhoz kapcsolodó néhány szóra lennék kíváncsi.
Ha Te már böngésztél tót anyakönyveket, akkor talán tudsz segíteni egyébekben is. Én csak most kezdtem a cinkotai anyakönyveket böngészni és esetenként problémát jelent a nevek magyarra fodítása. A Sztankóval, az Ondrugával, a Djuróval megbírkózatam, de bizonytalan vagyok a következőkben:
Balya/Palya/Balyo/Palyo - talán Bálint... Matega Macza
nem t'om, hol lakozol, de Bp-n az OSZK-ban megvan a Kóczián könyv,
aztán van még ilyen:
Herbert János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája Herbert János előszóval ellátta Czettler Jenő Zimányi Ernő rajzaival. 1928, illetve a faximileje 1992-ből.
Tud-e valaki olyan forrásról (folyóirat, könyv), melyben az 1900 elötti jászárokszállási és/vagy jászapáti gazdágról és lakosokról (nevesítve) sok információ található.
Esetleg valakinek bírja-é ezeket a műveket: Czettler Jenő dr.: Jász gazdák - Szász gazdák ; Bp. 1912. Kóczián Gyula: Jászárokszállás múltja és jelen; Jászberény 1896.
Szerintem igen...a feleségé. Csak azt nézd meg, hogy nem Marinca e?
A csabai tót őseimet kutatva el kell mondjam, hogy a Margit név nem nagyon volt szokásos (nem tudom miért), a Mária, Ilona, Katalin, Dorottya, Zsófia elsőprően vezet a statisztikámban.
A latin szövegben consors= hitves, feleség; az általam ismert Matrikulában egészen a magyar nyelvű anyakönyvvezetésre való áttérésig így használták. (Csabán vannak Czinkotáról betelepültek is...)
Én így olvasom:
"Sepulta est Anna, Andreae Maliska Incolae Czinkotensis confors,(?) nata (?) 62. annorum cum integra Concione"
A végét nem tudom, majd jönnek a jó latinosok, de hevenyészetten eképp:
" Elhunyt Anna, Maliska András cinkotai lakos hitvese,.... 62 éves...."
Egy kis segítségre lenne szükségem - ismét. Egy tót betelpülő házaspár férfi tagja, Drnek György halotti bejegyzését megtaláltam a cinkotai anyakönyveben, miszerint meghalt 1752. július 27-én, 55 éves korában. Sajnos a bejegyzés nagyon szűkszavú, más adat nincs beírva.
Egy nem sokkal későbbi, 1755. február 12-i bejegyzés pedig egy bizonyos Drnicka Maricna nevű személy halálát mutatja. Életkor 56 1/2 év.
A házaspárnak Cinkotán több gyermeke is született, az anya leginkább Margeny-nek, Margena-nak (gondolom: Margit) ven bejegyezve, előfordul azonban a Mária név is.
Szerintetek a hallotti bejegyzés lehet D. György özvegy feleségéé? Ez inkább nyelvészeti kérdés, a szláv nyelv ismerete lehet, hogy megoldást ad a kérdésre...
És lenne egy latinos kérdés is: Mi a jelentése az alábbi bejegyzésnek?
"Sepulta est Anna Andreae Maliska Incolae Czinkotensis confors (?) nata (?) 62. annorum cum integra Concione"
Tiszaroff: a középkori falu a Felsőtelek dűlőben a mai falutól északra feküdt. Itt volt az a templom, amelyet az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék említ. 1550 körül a töröknek hódol a falu, 1621-ben már református lelkész működik a községben. 1683-87 között a lakosság a Pély melletti Akolhát pusztára menekült, mely onnan 1691-ben már a mai faluhelyre települtek vissza. 1705-1707 között Rakamazra menekültek a délvidéki rácok pusztítása elöl.
1746-ban mindössze 6 katolikus élt a református faluban, 1767-ben 13-an voltak. A 18. században a tiszabői plébániához tartoztak, majd 1820-tól az újonnan felállított kunhegyesihez. 1886-87-ben átalakították az iskolát templommá. 1943-ban Tiszaroff és Tiszabura elvált Pusztagyendától, s Tiszaroff önálló plébánia lett.
Szia Stefan-!
Én a lengyel származásról a nagynénémtől hallottam, akinek édesanyja mesélte. De az is lehet hogy összekeverte a mostoha nagyapjával. (Brodnyánszky Mihály) Bár ezek után már ez sem biztos.
Ezért is jó a családfakutatás, mert ilyen legendákat vagy igazolják, vagy meg cáfolják.
Még egyszer köszönöm a segítséget.
Borostyán133
Hát ez eléggé ellentmondásos, hogy lehet valaki egyszerre egy régi magyar nemesi család leszármazottja és lengyel menekült is. De majd a végére jársz ennek is:)
A nagymamád halotti anykönyvével kapcsolatban jutott még eszembe, hogy még egyszerűbb, ha elkéred megtekintésre attól a hozzátartozójától / rokonától, aki intézte a temetését.
berthóthi OR berthothi OR berthóth OR berthoth OR berthót OR berthot OR berthólty OR bertholty OR berthothy OR berthóthy OR berthóthyak OR berthóthyakkal OR berthóti OR berthoti
Állítsd át a találatok számát párszázra és akkor nem kell lapozni se tizesével.
Nagyon szívesen! Próbáld ki ezt is párhuzamosan: Kérd ki a nagymamád halotti anyakönyvét. Ebben nagy valószínűséggel benne lesz a születési helye. Ha mégsem Ipolyságon házasodtak, akkor jó eséllyel ott, ahol a nagymamád született. Ahhoz hogy kikérd a halotti anyakönyvét, tudnod kell, hol halt meg. Ha nem tudod, kérdezd meg a temető irodájában, ott szinte biztos, hogy tudják. (Ugyanezt elvileg megteheted a nagypapád esetében is, bár gondolom ott nehezebb dolgod lenne, mert régebben halt meg, akkor nem volt olyan a nyilvántartás és már a sír se biztos hogy megvan Ipolyságon, ráadásul a halotti anyakönyvét sem Magyarországon kellene kikérned.)
Most olvastam a válaszodat. Nagyon szépen köszönöm az ötleteket. Megpróbálom felvenni a kapcsolatot az ipolysági plébániával. Talán szerencsém lesz, és tényleg ott kötötték meg a házasságot.
Egy kép is kellene róla, hogy biztosak lehessünk az írásmódban. Feltéve, hogy jól olvastad, a szomszédos Tök nevű településre tippelnék, de Tinnye, Dág és Telki sem zárható ki teljesen.
Miért? A 'Tuguensis' olvasat hibás, mert ~iensis-re kellene végződnie (iiletve arra is végződik, ezért a vége nem 'u'). A i-n kötés könnyen olvasható u-nak, mint például ezen a térképen is. Ez vonatkozik a T utáni vélt 'u'-ra is.
A Tinnye megoldás kézenfekvő lenne, ezért - én - mindig ilyenekre gondolok.
Perbál betelepítése pár évtizeddel korábban történt a Zichyek által német területről. Ez nekem azt sugallja, hogy ha nem onnan jött (németéktől), akkor csak a közelből. A halálozáskori kor kizárhatja a német eredetet. s erősítheti a közelséget.
Azért írd meg, ha bejött az 'első gondolatom'". köszi.
Hevesre ne utazz le. A mikrofilmek ugyanis az eredeti, tehát hiányos anyakönyvekről készültek (bár emlékeim szerint mintha ezek a korszakok már meglettek volna, azt hiszem utoljára az 1830-1859 közötti halálozás hiányzik).
Viszont akkor utazz Egerbe, nem csak azért mert gyönyörű város, hanem mert az 1828-tól készült anyakönyvi másodpéldányok a megyei levéltárba kerültek be, és azok épségben fennmaradtak, tehát ami az eredeti, Hevesen fellelhető anyakönyvi sorozatból 1828 után hiányos az megvan a másodpéldányban a megyei levéltárban.
Ha eldöntötted mikor utazol, akkor emailben egy-másfél héttel emailben vagy 3-4 nappal korábban telefonon keresd meg őket, hogy mit szeretnél, így mikor odamégy már ki lesz készítve minden.
Az említett vezetéknevek természetesen nem ismeretlenek, de nem kutattam őket.
