Sok remek és élvezetes beszégetést láttam (Hír TV), hallottam (Info Rádió, Kossuth Rádió) vele. Én ("savanyú a szőlő" és funckcionálisan süket balosokkal ellentétben) élvezem gyors beszédjét is.
Nagyon fontos, hogy olyan dolgokat mond el arról, hogy mi és hogyan van Nyugaton, amit - a hitük szerint nyugatos - ballibjeink el se tudnak képzelni, és fogalmuk sincs arról hogy ott hogy mennek a dolgok.
És beszédmódja is bátor, nyílt, nyugatias, öntudatos. Gyerekesen és rossz lózungokban fogalmazó Szijjártó Péterek és Orbán Viktorok csak tanulhatnak tőle.
Kritikájának legradikálisabb mondanivalója éppen az, hogy amit a ballibek hirdetnek magukról, mint a demokratizmus, antirasszizmus, progresszivitás, szociális érzékenység, nagy összefüggésekben való gondolkodás, tervezés képessége, stb. az náluk nincs meg, viszont sokkal inkább találja meg azt a Fideszben.
Álljon itt egy, aminek mostanában leltem rá a szövegére:
Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta, hogy nem hazudott, csak nem bontotta ki a teljes valóságot
Amikor tényekről van szó, akkor elég egyszerű, itt nem általában van hazugság, itt egy konkrét dologról van szó, itt nem arról van szó, hogy mit ígértek a választási kampányban és mit nem tartottak be 4 év óta, ez egy második történet, az első történet, amikor egy demokratikus jogállamban a kormány, akik gyakorolják a hatalmat, elérkeznek a választási ciklushoz és el kell számolniuk.
Bármilyen furcsán hangzik, ez egy ország, amelyeknek nem tulajdonosai, ez nem egy cég, ez nem egy család, hanem egy demokrácia, ahol 4 évre megbízták őket azzal a nagyon konkrét feladattal, hogy a végrehajtó hatalmat gyakorolják azon kritériumok szerint, amit a választások során ígértek, és amire meghatalmazást kaptak.
Tisztázzunk valamit, nem a kassza csinálásról van szó, tehát nem arról, van szó, hogy mit ígértek erre a 4 évre, arról a két mondatról van szó, ami 26 milliószor hangzott el, ami elhangzott a második forduló előtti utolsó pénteken, amikor még lehetett beszélni, hogy a gazdaság dübörög, s a költségvetés jól van. Na most ez nem egy elvi kérdés, a történet arról szól, hogy a költségvetés jól van, az azt jelenti, hogy tartja azt a költségvetési hiányt, amit a magyar Parlamenttel megszavaztattak.
Tehát ami nem egy ígéret, hanem egy vállalás, ami nem egészen ugyanaz, holott akkor már tudniuk kellett, ahogy az ellenzék mást se mondott és a szakértők is mást se mondtak, mint hogy a költségvetés hiánya 4,5 %. A költségvetés hiánya, mint kiderült pillanatokon belül, hogy 11%-nál tartunk, s még akkor sem ismerték el egyébként, hanem azt mondták, hogy 8 % az összes, ha az idei megszorítást is beszámítjuk, ami nem létezik,mert azt nem lehet beszámítani, hiszen a parlamenti partnerek nem szavazták meg. Tehát 11,vagy 11,5 % a mostani hiány.
Ez a hazugság arra vonatkozik, ami szintén elképzelhetetlen egy demokráciában, erre nincs precedens, hogy meg van határozva hogy mikor kell nyilvánosságra hozni a negyedévi adatokat, s azzal magyarázzák, hogy nem tartják be ezt a kötelezettséget, ami nem csak erre a kormányra, hanem minden kormányra vonatkozik 1990 óta Magyarországon, nem tartják be, mert nem akarják megzavarni a választásokat. Gyurcsány Ferenc nem a saját vagyonával rendelkezik, semmivel nem rendelkezhet, ő egy választás eredményeként a győztes pártok által megbízott miniszterelnök lett, de a pénzzel, amivel gazdálkodik, az az adózóké.
Itt a hazugság egészen konkrét tényre vonatkozik, nem volt igaz, amit állított a magyar miniszterelnök és a kormány pénzügyminisztere, hazudtak. A probléma az az, hogy ez nem ígéretekre vonatkozott, hanem tényekre. Bármilyen furcsán hangzik is, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, amikor bejelentette nem tudom hány nap után az akkor megbízott miniszterelnök, hogy nagy a baj, hogy óriási a hiány, nem akkora, mint gondolták, de ha nem tudták hogy mekkora a hiány, akkor sokkal nagyobb a baj, mert tökéletesen inkompetensek, mert hogyha
Magyarország miniszterelnöke és a pénzügyminiszter nem tudja napra pontosan, hogy mekkora a hiány, hogy majdnem háromszor akkora, mint amekkorának kell lennie, akkor azonnal mondjon le, és főleg soha ne bízzák meg semmivel.
De az igazi baj, hogy van olyan egy demokráciában, hogy történik valami olyasmi, amit számon kell kérni. A demokrácia az elszámoltatás és számon kérés lehetősége. Orbán Viktor amikor ez kiderült, akkor azonnal nyilatkozott, kérte, hogy rögtön állítsanak fel egy vizsgáló bizottságot, hogy ki csapta be a miniszterelnököt, ugyanis kizártnak tartja, hogy a miniszterelnök ekkorát hazudott volna. Magyarán, ilyen nincs, hogy egy miniszterelnök a választás előtti napon még azt mondja, minden rendben, a költségvetés köszöni jól van, az elvárt 4,5 %, dübörög a gazdaság, s aztán kiderül, hogy a gazdaság egyáltalán nem dübörög, a költségvetési hiány 11 % és óriási megszorító csomagokat kell elvállalni a magyar társadalomnak. Ez nem csak egy elegáns gesztus volt, ez a Nyugat-Európában honos, de úgy látszik, hogy a miniszterelnöknek nagyobb az üzleti tapasztalata, mint a politikai, ez nem egy cég, ez egy ország, itt megvannak a szokások, pontosan megjelölte neki Orbán Viktor, mi a szokásos eljárás ilyenkor. Azonnal rákenem a pénzügyminiszterre és akkor még nem is volt kormány, elég lett volna azt mondani, hogy azért a pénzügyminiszter felelős, nem teszem meg pénzügyminiszternek.
Olyan nincs, hogy senki sem felelős. Tehát a demokrácia ott kezdődik, hogy nem lehet hazudni, ami a tényeket illeti, nem lehet utána elkezdeni magyarázkodni, hogy ez nem is volt hazugság, s nem lehet, hogy ne legyen felelős. Tehát elszámoltatás nélkül nincs demokrácia.
Csak egy diktatúrában lehet megcsinálni hogy nem lehet számon kérni, Ugyanerre reagált a nyugati pénzpiac is. Ha kiderül, hogy egy felelős miniszterelnök hazudott, valószínűleg azt próbálta elhitetni velünk, hogy ha megnyeri a választásokat, mindent rendbe tesz, miért higgyék el neki, ami most jön. Nem hiszik el és összeomlik a forint. Ez elsősorban egy bizalmi válság. Lehet belőle pénzügyi válság is, de ez alapvetően bizalmi válság kívül és belül. Abban a bizonyos interjúban, amiről beszéltünk volt egy sokkal felháborítóbb dolog is, mert sokkal messzebb megy. Az hogy itt az a probléma, hogy itt a politikai racionalitás és a magánéletben szokásos erkölcsi normák nem egyeznek meg. Magyarul ezt úgy hívják, amiről az egyik újságírónő beszélt tegnap, nevezetesen, hogy a cél szentesíti az eszközt.
Magyarul, ahhoz, hogy megnyerjem a választásokat, ami mindennél fontosabb volt, akár hazudhattam is. Tehát itt van a baj, mert ha ezt elfogadjuk, akárcsak magyarázatként, akkor azt fogadjuk el, hogy ez a demokratikus jogállam, mert hogy berendezkedését tekintve az, akkor ez úgy működik mint egy féldiktatúra, vagy egy diktatúra.
Ugyanis ez csak diktatúrában jelenik. Kornai János tegnap és ma óriási cikket jelentett meg a Népszabadságban Kiigazítás és reform címmel.
Tehát a cél szentesíti az eszközt, ez volt a bolsevikok elve, hogy a haladásért a modernizációért, ez szokott lenni egyébként a baloldalon, bármilyen diktatúra megengedhető, s ez volt a jobboldali diktatúráknak is az elve, Hitlernél, Pinochetnél, itt azért kinyírnak embereket ennek az érdekében.
Ez mindenféle diktatúra elve, ez a kínai reformdiktatúra, ez Kornai János kifejezése, engedi a piacot, semmiféle szabadságjogot és abszolút nyomorba dönti a vidéki lakosságot, amiről most jelent meg egy botrányos könyv Franciaországban. És ugyanez a pénzdiktatúra a tőzsdéken, a nagy felvásárlói cégek szokták úgy csinálni, hogy semmire nincsenek tekintettel, mert a cél szentesíti az eszközt. Ha ezt egyszer egy demokráciában elfogadják az emberek, s ez a nagy baj, hogy ezt kvázi el lehet mondani magyarázatként, hogy bármilyen különbség van a közéleti és a magánéleti erkölcs között, akkor valóban nem egyszerűen a gazdasággal van baj, akkor valóban már ott tartunk, hogy valakik már kisajátították ezt az országot és itt kezdődik az igazi probléma.
Amikor az ember ellenzékből leváltja a kormányt, az egy helyzet, de mikor valaki kormányon van, itt nem az a probléma, hogy mit ígért, hanem az, hogy mit hazudott, amiért ő volt felelős 4 év óta, két és negyed évig, amíg Medgyessy Péter tanácsadója volt s utána pedig miniszterelnökként.
Tehát ha az ország költségvetésében ma 10,5 százalékos hiány van, akkor azért Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc a felelős, s ha azt mondják, hogy 2001-ben tért le Magyarország a fenntartható fejlődés útjáról, amit a Horn kormány hozott létre a Bokros csomagot követően és az Orbán kormány fenntartotta és ott tartotta az országot 2 vagy 3 évig, akkor sem lehet az Orbán kormányt már bevonni, mert őket már szankcionálták a választók, ezért vagy nem ezért, de ők már fizettek, tehát nem az a kérdés, hogy mit ígért mára, hanem hogy mit mondott tegnapelőtt, amikor ő volt kormányon, mielőtt megnyerte a választásokat, engedte-e publikálni a tényeket, és azt hazudta-e hogy minden rendben van.
Tehát nem arra vonatkozóan hazudott, hogy megígérte mi lesz, arról lehet vitatkozni, hanem arról hazudott, ami az ő kormánya felelőssége alatt történt a költségvetésből és amit csak ő tudhatott és a pénzügyminisztere. Pl. Franciaországban nem lehet ilyet tenni. Az hogy a választási ígéretek és a teljesítés között van különbség, ez sok okból előfordulhat.
De itt nem az a probléma, hogy ő megígért valamit, amit nem csinált, amikor hatalomra jutott, hanem az a probléma, hogy ő április 20-án meg 18-án, meg 2-án hazudott, holott csak a mindenkori kormány ismerheti a költségvetés pontos számait, ha ő azt mondja akkor, hogy hölgyeim és uraim mindent megígérek, ugyanazt megígéri, amit most megígért, viszont a költségvetési hiány 11 %-os, akkor nem azért nem választják esetleg meg, mert nem hisznek az ígéreteknek, hanem azért, mert Magyarországon minden 40 éven felüli ember, aki ismerte a 80-as éveket, megtapasztalta, hogy mit jelent a költségvetési hiány. Térjünk tehát át arra ami itt az igazi probléma.
Ettől a hazugságtól kezdve, de nem is ettől, hanem attól hogy elfogadjuk, hogy a politikai racionalitás mindent megenged, holnapután be is lehet csukni embereket börtönbe tulajdonképpen, miért ne lehetne, s ehhez asszisztál a magyar értelmiség is a véleményformáló értelmiség.
Ebből Franciaországban botrány lenne, aki ilyet mond, annak le kellene mondania, egyébként ettől kevesebbért is le kell mondania, de ennek következtében tulajdonképpen elveszítjük azt a normát, amibe beletartoznak a tényeket illetően az igazmondás normái, amibe beletartozik az, hogy nincs különbség ugyanúgy számon kérhető, sőt többet várnak el a közélet szereplőitől, és elsősorban a választott politikusoktól, mint az egyszerű emberektől, tehát ha van korrupció, akkor sokkal szigorúbbak, ha választott képviselő követi el, mint ha egyszerű emberek, akkor tulajdonképpen nem egészen világos, hogy miért ne engednénk, hogy az országot saját cégének tekintse Gyurcsány Ferenc és a bizalmasai.
Erre mondok két példát: az érdekegyeztető tanácsban, többszöri botrány után felálltak a felek és tüntetni fognak, de a szakszervezetek is tüntetnek, de a munkaadók szövetségei is felálltak és elfogadhatatlannak tartják ami történik. Korábban a miniszterelnök megszavaztatott egy kormány struktúra váltást, amit minden 4 évben meg szoktak adni a mindenkori miniszterelnöknek, ami megint egy hazugság volt, mert nem kormány struktúra váltás volt, ami a minisztériumok számának változását foglalta magában, amire mindenki gondolt, hanem az összes rendelkezésre álló állami forrást bevonta a saját hatáskörébe, a Miniszterelnöki Hivatalba, elsősorban a minisztériumok pénzét, tehát hogy pl. a működéshez hány villanykörte kell, egyébként ehhez képest még a központi tervgazdálkodási rendszer is majdhogynem flexibilis volt, tehát ha a Szekeres Imrének 5 db új villanykörte kell, azért majd a Miniszterelnöki Hivatal megfelelő ügynökségére kell menni, vagy ha kitör az influenza, s túl sokan lesznek betegek, akkor a betegpapírokat is oda kell majd beadni. Minden ott lesz.
De ami ennél még sokkal fontosabb, hogy az összeg EU által biztosított fejlesztési lehetőségeket, beleértve a társadalmi regionális felzárkóztatásra talán megnyerhető pénzeket is, maga alá rendelte, ami mit jelent, azt jelenti, hogy ha az ország teljes jövője, az hogy folytatjuk ezt a szigetszerű fejlődést, ahol egy nagyon kis gazdag réteg benne van a globális világban, kétharmad csúszik lefelé és egyharmad gyakorlatilag nyomorog, hogy ezt nemcsak hogy fenntarthatjuk, hanem rálátásunk sem lesz arra, hogy azok a pénzek, amik ennek a megfordítására lennének, a felzárkóztatásra, a legszegényebb, leglecsúszottabb régiók felzárkóztatására, munkateremtéssel, oktatással stb. stb. ez nagyon sok pénz, annyira nem lesz beleszólása senkinek, hogy azt se lehet tudni, hogy milyen prioritások mellett, ki írja ki a pályázatokat, de a miniszterelnök már elmondta, hogy az önkormányzatoknak, a legelesettebbeknek nem is segít pályázni önrészre, tehát azok fognak kiszorulni teljesen a következő 20 évből, akik most is csúsznak lefelé, azok fognak mindent megkapni mindenfajta parlamenti, társadalmi ellenőrzés nélkül, akik ma is bent vannak a hatalomban, a gazdasági hatalomban, ugyanis ezek a az ország leggazdagabb emberei, és Magyarország elindul egy olyan harmadik világ modell felé, ahol valóban, erről szól az oktatási reform is, ahol a tehetséges gazdag emberek gyerekei bejutnak a globális világba, ma is bent vannak, utána lesz egy óriási szakadék, alul lesz 3 millió ember, aki nyomorog és annak gyerekei és a kettő között egy egyre lecsúszó és a perifériára szoruló középréteg, amelyiknek esélye se lesz.
Ha ezt akarja Magyarország, akkor tessék ezt folytatni, ha nem, akkor tessék kikövetelni, hogy valóban mondjon le a miniszterelnök. 2008-ban már késő lesz, ha ma a társadalmi aktorok, akik ki fognak menni az utcára, kedden is és vasárnap is, ez nem politikai kérdés már, ha a magyar állampolgárok nem mozdulnak meg és nem képesek egy olyan társadalmi korlátot teremteni, amely a miniszterelnök minden ilyen tevékenységére korlátot szab, akár úgy hogy, lemondatják, vagy akár úgy, hogy visszaadatják a parlamentnek a hatalmat a fejlesztések fölött és parlamenti bizottságok ellenőrzése alá kerülnek ezek a pénzek és megindul egy tisztességes, a partnereket partnerszámba vevő és nem alattvalóként kezelő viszony a társadalmi partnerekkel, ha ezt nem tudja a társadalom kikövetelni, akkor megérdemli a sorsát, de én egy dolgot tudok mondani, amiben biztos vagyok, mivel a taxis blokád óta kutatom a társadalmi konfliktusokat, ennek vége lesz
