Lenne egy elég kezdő kérdésem: a település Baromlak (jelenleg Kisbaromlak) "a róm. katholikusok az udvardi egyházhoz tartozván, helyben fiókegyházzal birnak". Tehát hol keressem az anyakönyveket mert a mol-ban nem találok csak udvardi anyakönyveket - a fiókegyház anyakönyvei is ide tartoztak?
Szóval a már említett Bátori-Nyírbátor vonalon kutakodva nagyon úgy fest, hogy jó a feltevés. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981 beszerzése lendített az ügyön elég nagyot. Ebben van egy tanulmány Szolnok megye újratelepüléséről(Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok) amiben a betelepülők legfőbb forrásaként Szabolcs megye van megadva! Szabolcs-Nyírbátor, és az évkör is szűkült(?) 1717-35 közé. No de van még sok más érdekesség is benne. Pl.: Ugyanitt Besenyszögről néhány adat, Fokoru és Kőtelek neve is megkerült(Ha átrágom jelzem az érintetteknek.) Más tanulmányban pedig pl. Tiszapüspöki is. Vagy 1744-ből a betelepülők lajstroma Kiskunfélegyházáról. Egyelőre ennyi.
Szia vogii. Köszönöm az észrevételeket meg hogy nem akarod kedvemet szegni.
Kutatásom a jelenből indítottam visszafelé. Nem családfát, hanem teljes ősfát kutatok. Jelenleg több, mint 600 név szerepel a családfámon, az ősfámon. Az, hogy egy család max 150 évre visszamenőleg tudja a történeteket, az nem biztos.
Attól függ inkább, hogy hány generáció ismeri egymást. Vagyis például én nem csak a nyagyszüleim, egy dédnagyanyám, és dédnagyapám, hanem az egyik üknagymamámat is ismertem, és emlékszem rá.
Ehhez tenném még hozzá, hogy az egyik üknagyapám huga még él, ő is lassan száz éves ( ez ne mritka a családunkban). Ő, és korábban nővére sokat segített, mesélt a régi időkről, meg hogy az ő nagyanyjuk mit mesélt. Bár ez az anyai ágon van, most meg az apai ágamat kutatom.
Apai ágon még van egy egy olyan történet, hogy valaki végigvezette, csak 20 éve nem hallottak róla, álítólag valami öreg prof volt talán pesten, de azóta biztos meghalt már, és már a régi címe sincs meg. Az egyik nagynéni volt nála 1-2 szer látogatóba még a 70-es években. Ő mondta, hogy kutyabőr, meg hogy nemes család, meg hogy van egy ilyen sztori, hogy Alföld, kettészakadás, stb. De pontosan és részletesen nem tudja. De úgy gondolom, hogy ha már egyszer valaki vissza tudta vezetni, akkor én is képes vagyok, vagy leszek rá. Legalábbis remélem...:):):)
Na mindegy, mint írtam, csak feltevés volt, talán elragadott a hév. De bízom benne, hogy ennek a legendának éppúgy utána tudok járni, mint a többinek. Most épp a megrendelt mikrofilmekre várok, hogy folytatni tudjam a munkám, addig meg elmélkedek.
igazán nem akarom letörni a lelkesedésedet, de tapasztalatom szerint a családi emlékezet max 150-200 évre képes, de ez tényleg a max. Kivéve az olyan családokat, ahol nagy hagyománya van a múlt megőrzésének, apáról-fiúra száll az egész család története, emléktárgyak, könyvek, családfák. De ezekben az esetekben nem is kell annyira kutatni, csak kiegészíteni egy-két dologgal. A te esetedben sajnos nem ez áll fenn, hacsak nem találsz egy olyan rokonra, akinél minden megvan (nemeslevél, címer, családfa). Nálunk a családban az 1800-as évek közepétől a végéig tevékenykedett egy magas rangú pap, na őrá például nagyon sokan "emlékeztek". De pl azt senki nem tudta megmondani, hogy mégis honnan került a család Somogyba 1800-ban. A mi családunk a nemesi címet 1631-ben szerezte II. Ferdinándtól, amit két megyében is kihirdettek (egyik sem Somogy). És ott tátong több mint 150 év üresség, pedig ennek egy része még az anyakönyvezési időszakra esik.
Mikor itt elakadtam, elkezdtem az ősfámat felvázolni, és onnan visszafelé szépen a leszármazási táblát csináltam. És lőn, a ma élő Vogronics-családokat egytől-egyig be tudtam illeszteni a megyébe érkező kis család leszármazottai közé. Csak azt nem tudom, hogy milyen nevű ma élő leszármazottakat fogok találni, ha meglesz a hiányzó 150 év.
Amit igazából mondani akartam ezzel az egésszel, hogy nem egészen a múltból kell indítani a kutatást a jelen felé, inkább a jelenből a múltba, vagy egyszerre mindkét szálon menni, és azok vagy összeérnek, vagy nem. És a lényeg, hogy minden infót jegyezz fel, írd fel a forrást (ez nagyon fontos, mert már két év múlva sem fogsz emlékezni arra, hogy hol is gyűjtötted be), jól raktározd el, és a végén úgyis mindent be tudsz illeszteni a mozaikba.
Újabb eredményre jutottam, gondoltam megosztom veletek. Megtudtam egy új történetet a család múltjáról, és van egy elképzelésem. (adatokkal még nem tudom igazolni).
Az egyik idősebb rokon, aki szintén állítja a család nemesi múltját, mint kutyabőrös nemes múltat, elmondott egy történetet. Azt állítja, hogy ő úgy tudja, hogy a család az Alföldről indult. ( Pusztay --- logikus a név miatt etimológiailag). ÉS azt mondta, hogy a család nemesi család volt, és menekülnie kellett. A család 2 részre szakadt, egyik rész Erdélybe, Arad környékére ment, a másik meg az ország nyugati részére.
Feltevésem: Nemesi család--- armális nemes---amiből sok volt a török hódítás idején.
És feltételezem, hogy esetleg a török megszállás miatt kellett a családnak menekülni, ( más indok is lehet, de ez kézenfekvőnek tűnik, akkor a történet valós is lehet.)
És esetleg elképzelhető, hogy a család abban az időben indult neki az országnak... Persze lehet az egész nem igaz, ezt a levéltári adatok bizonyítják majd.
Charles Simonyi apjáról (szintén Károly) olvasható a wikiben: "...a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát Simonyi-Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait."
A tiszaszegi nevekhez sorrendben, a kereszténypénz dénárban van megadva. Találtam még egy jó forrást Szolnok megye betelepüléséhez, holnap részletesebben.
Amint írtam, az Erdélyi Királyi Könyvekben: "Megjegyzés: címerleírás, a címerben őrdaru" - hát ezért.
Mindjárt küldöm e-mailben a két képet. Ahogy elnéztem, elég nehezen olvasható, ráadásul latin szöveg, de meg kell találni benne a lényeget (ki, miért hol kapta a nemességet és a címerleírás), a többi csak sablon szöveg.
Nem vagyok annyira képben a témában, vannak nálam sokkal szakavatottabbak, csak már egyszer én is végigjártam a címerkeresés folyamatát, és végül egy sokadunokatesónál találtam meg, ott lógott náluk a falon. Tehát a családot, és a felkutatott távoli rokonokat is érdemes kifaggatni mindenről, hátha...
A családi legendáknak mindig van alapjuk. Nálunk csak annyi volt, hogy kutyabőrös nemesek voltak, és a vépi előnevet használták, és ez már elegendő volt sok mindenhez. És mindig az a része igaz a történeteknek, amit távoli, egymást nem ismerő rokonok is ugyanúgy mondanak el. (Lehet, hogy most nem lesz időm átküldeni a képeket, mert felébredt a porontyom, de majd akkor délután, vagy estefelé.)
A képet köszönöm. A fesorolás (utalások) megvolt nekem is, azért az 1650-es utalásra gondoltam elsősorban, mert egy családi legenda szerint a család gyökerei Aradról indulnak. És az utalás egy Arad vármegye történetét feldolgozó könyvben volt. ( Persze ez csak legenda, a valóság kérdéses egyenlőre, és csak vaktában lövöldözök bizonyos értelemben, de remélem már nem sokáig).
vogii!
Címer témában ahogy észrevettem sokkal jobban képben vagy, mint én. Címeren nincs őrdaru??? Mit is jelent ez? Címer témában még sokat kell tanulnom.
E-mail címem: pusztay@tvn.hu És előre is köszönöm az anyagot. Szívesen tanulok nálam adott témában jártasabb emberektől.
Szerintem ez nem az, amit pusztay keres, mert 1. nincs benne őrdaru 2. a dátum nem stimmel 3. az 1650-es nemesség- és címeradományozásban nincs szó Beczkó-ról... Szerintem. De persze lehet, hogy a Pusztay család másik tagja is kapott nemesi címet. Vagy másik Pusztay családról van szó. Vagy van olyan is, hogy egy családnak több címere is van.
Pusztay. Czímeres levelet 1650. dec. 20. P. Pál nyert. – Vö. Márki II-211. Pusztay (sajói). János Máramarosmegyétől nyert nemesi bizonyitványát Szatmármegyében hirdettette ki. – Vö. Gorzó 103. Pusztay (alias Chaholtzy). Szatmármegyében élt család. – Vö. Gorzó pk. 25. Pusztay (alias Rizó-Rácz). Konstantin 1745. Pestmegyében kihirdettetett. (Kősz. 305.) Pusztay-családbeliek. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abajmegyében János; Sárosmegyében Ferencz; Szatmármegyében Tódor vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Tóth I-409
A Siebmacher's wappenbuch ezt a Pusztait tartalmazza!
Wappen: In B. auf mit gr. Bäumen bewachsenen gr. Boden zwischen n. Hunden stehend ein gr. gekleideter Jäger in d. Rechten ein Feuergewehr haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe. Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Déva 6. August 1654 für Georg Pusztai v. Beczkó. R. A. BPest.
Név: Pusztai Pál, Rácz Péter Szentandrasi de Borosjeneő István szervitorai Kiadó: Rákóczi György 2 - Gyalu vára, 1650.12.20 - nemesség és címer adományozása Levéltári jelzet: F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 28. kötet - 298 - 299. oldal Utaló: ti:Horuath de Palocz János titkár Megjegyzés: címerleírás, a címerben őrdaru Sorszám: 25.172
És van hozzá két oldal skennelt dokumentum (az eredeti), esetleg privátban el tudom küldeni, ha küldesz egy mailt. Címerrajz nincs, de a címerleírásból esetleg meg tudod rajzoltatni.
Tiszaszeg(Zeogh)-Önállósága idején keletről Doba, délről Tiszapüspöki, délnyugatról pedig Fokorú határolta.
Kristóf(Cshristok) János bíró
Czakó(chako) Jakab
Csatári(Cyatarj) János
Tolvaj(Tolwaj) Miklós
Drávucz(Drawoch) Máté
Varga Simon
Bán Péter
Kassai(Kassay) Balázs
Hagymás(Hagjmas) Miklós
Bózsó(Boso) János
Csatári Mihály
Turi(Twrj) Mátyás
Kristóf Mátyás
Farkas Mátyás özvegye
A beszolgáltatott mennyiségeket elhagytam.:) Forrás: Zounuk 13. 433-444. Ma pedig kölcsönkaptam egy hétre olvasásra(? 1037oldal) a Békés város néprajza című könyvet, úgyhogy ha valakinek valami felötlik jelezze.
Már jártam erre kb fél éve, és akkor sok segítséget kaptam. Most a családom címerét próbálom előkeríteni.
Kutatásomban egy hivatkozásra jutottam: Pusztay. Czímeres levelet 1650 . dec. 20-án P. Pál nyert. - Vö. Márki II-211.
Márki II 211 valószínűleg Márki Sándor : Arad vármegye és Arad szabad királyi város története ( Arad, 1892- 1895) 2. kötetére utal.
Érdeklődnék, hogy milyen tippekkel tudnátok ellátni, hogy ehhez az oldalhoz a könyvből hozzájuthassak, mivel nem Pesten élek. Vajon a levéltár készít másolatot megrendelésre?
Illetve hol kérjem, keressem szerintetek még a címert? A levétár honlapján lévő adatbázisban nincs benne, és Kempelen művében sem találtam. ( enek okát nem tudom).
A nemzetőr összeírás önkéntes volt, jó részük táborba sem szállt, csak összeíratott. Más kérdés, hogy 1848 június végén csatolták őket a hadsereghez.
Az önkéntességgel élve, ill. azt kihasználva, hogy "nem kell menni", a jászok és kunok nem nagyon tolongtak. Érthető, az ún. áprilisi törvények jelentős jogaikat csorbította ill. tette semmissé. Az egész 1848-as eseményekhez másképp viszonyultak, mint elsőre az ember gondolná. Lásd Petőfi választási kudarca.
1. Az 1697-es dikális összeírás szerint Hevesen 37 fő 15 év feletti személyt írtak össze, ami tekintve a telepítések azon folyamatát, hogy a vármegyében 1689-ben még csak 37, 1697-re 75 település volt "népesedve", kizártnak tartom, hogy 1715-ig átmenetileg is elnéptelenedjék. Emiatt tehát nem maradhatott ki.
Ugyanakkor szemrevételezhető, hogy az 1715-ös összeírás digitalizált változata nem az eredeti összeírásokat tartalmazza, hanem annak egy összegző, olvashatóan egy kéz írása által történt 'letisztázását' (vszeg jelentés és irattározás céljából) az összeírás lezárását követően. Lehetséges volna, hogy abba nem került volna bele, vagy az összeírás egy része - így más posessiok is - megsemmisült volna? Érdekes lenne magukat a tekercseket megtekinteni.
2. Az a nemzetőr összeírás Heves és Külső-Szolnok vármegyére vonatkozik, így Csongrád sajna nincs benne.
