Az autóm jelenleg 33. évét tapossa, és köszöni szépen jól van a rendszeres karbantartásoknak, javításoknak.
De komolyra fordítva a szót: a Tisza szabályozása nem azért történt, mert Széchenyiéknek nem volt mit csinálniuk. A rendszeres és kiszámíthatatlan (Petőfi: A Tisza) áradások a fejlődés kerékkötőjévé váltak, a belterjes mezőgazdaság továbbfejlődése lehetetlenné vált, ami az egész társadalom fejlődését akadályozta. Egyébként már Széchenyiék is tervbe vették a tiszai vízlépcsők építését, ami azonban technikailag csak a XX. sz. közepére vált megvalósíthatóvá. Hogy pont az 0937-es XX. törvény írta elő a tiszalöki vízlépcső éás a Keleti-főcsatorna megépítését, azt pont az magyarázza, hogy a korábbi vízjárásos évek miatt az aszály nem jelntett problémát, de akkor éppen egy ilyen korszak közepetáján jártak, a képviselők meg nem odázták tovább. Hogy a Hortobágy ténylegesen a Tisza szabályozása miatt vált volna pusztává, hát.....? Viszont hogy a Tiszát túl kis mederbe zárták, az valóban hiba volt, de nézd meg a Dunát, mondjuk Pestnél!
A románok valóban nem építenek vízlépcsőt a Deltába, az igaz, de nincs is rá szükség, mert a Vaskapu alatt a Duna vízszintje kisvíznél is megfelelő, és nem csak a hajózás szempontjából. feljebb visztont (ezt már valahol leírtam), nem szándék kérdése, hogy építünk-e vagy nem, hanem ténykérdés, mivel az osztrákok és a németek azt a szakaszt már épp eléggé belépcsőzték.
Hogy a magyarországi folyószakaszokon érdemes-e vízerőművet telepíteni, arra egy adat: a megtermelt 45-55000 kWh elektromos energiával a tiszalöki vízerőmű az ország kb 1%-át látja el, ami kicsinek tűnik, de nem semmi! Ez különösen tavaly-tavalyelőtt volt érdekes, amikor Pakson két gépegység sem üzemelt, és minden egyes kWh-ra szüksége volt az országnak, hogy ne kelljen importálni. Milyen jól jött volna akkor Nagymaros, ill. az ott elherdált villamos energia!
Nem tudom, Kölnben miért vannak árvizek ( azelőtt soha sem voltak?), de hogy nem a vízlépcsők okozzák, azt hidd el! Legfeljebb a hibás alkalmazásuk okozhat gondot, ha nem megfelelően kezelik le az érkező vízhozamot.
Egyébként, ha megépül az eredetileg a Sióra tervezett vízlépcső rendszer, talán most kevesebb gond lenne az ottani vízállással. Meg ha a hatvanas évek közepén nem csökkentik a Balaton vízszintjét elég jelentősen, hogy a partmenti telkek területét megnöveljék. (erre csak azért tértem ki, hogy ne legyen teljesen OFFTOPIC a téma).
Nem halt ki. Csak három méteres létra tetején, egyik kezemben behajtóval, másik kezemben alátéttel, fogam között pozdorjacsavarral egy kicsit még nehézkesen megy a gépelés. De gyakorolni fogok, ígérem... ;-)))
A modern vizierőmű gépeinek tartósságával csak annyit akartam mondani, hogy amig autódat elég sürűn cseréled, addig egy áramtermelő generátor 100 év után is képes hasznosan dolgozni.
Amikor 6 éve ott jártam, a kísérő gépész mesélte a jelenleg is forgó eredeti gép mellett állva, hogy húsz év óta nem kellett a siklócsapágyhoz nyúlni, csak olaj legyen benne...
Sok egyéb ok miatt a Duna kisvízi vízfelszíne az erőmű építése előtt folyamatosan csökkent, erre egyedüli megoldás a duzzasztás. Lehet próbálkozni mással is, de az sokba kerül és hosszú távon is eredménytelen.
Ha nem épül semmi, akkor kiszáradtak volna magától a Szigetköz. Most, az idétlen politikai döntések során saját magunk szárítottuk ki...
De nem akarom elterelni a beszélgetést, így is offtopik területre jutottunk egy ideje :)
Igen, eredetileg is Francis forgott benne, de a jelenlegi megoldás négy turbogenerátort jelent, tehát az ármafejlesztő is a csőben van, nem e csarnokban, mint az szemléltetésként meghagyott gépnél.
Én annyira nem vagyok annyira vizerőpárti, de most ez itt nem párt kérdés, hanem ténylegesen információ gyüjtés és kulturált vita helye. Tehát, már a rómaiak is épitettek mini vizierőművet. Franciaországban találtak egy domboldalt, ahol egymás alatt 12 darab, azaz összesen 24, mert két sorban volt elhelyezve vizkerék-épület-mühely volt.
Hazánkban az Árpádok korából, de biztosan a török időkből elött a Rába közén példál több száz km árvizlevezető, és öntözö csatorna rendszert azonsitottak. A régész hozzátette, hogy az Aranybulla(1222) x-ik paragrafusa úgy szól: "Nemes ember nem kötelezhető árok ásására." Feltételezhetöen ilyen rendszerek épitése a köznép kötelessége volt. A vizmalmok a török idők során terjednek el tömegesen errefelé, illetve erröl van irásos dokumentumok. A dunai úszó malmokkal, meg annyit, hogy az elhagyott malomhelyek rögzitő cölöpjeinek a maradványai rengeteg hajóbalesetet okoztak.
A modern vizierőmű gépeinek tartósságával csak annyit akartam mondani, hogy amig autódat elég sürűn cseréled, addig egy áramtermelő generátor 100 év után is képes hasznosan dolgozni. Illetve a hőerőművek kazán problémáira utalnék. (Azokat belsöleg rendszeresen ujjáépitik).
Egyébként, valamikor a rendszer váltás során állitottek le az egyik vasgyárban, egy kb. 110 éves gőzgépet, amit eredetileg az Angol hadiflotta selejtezett ki egy korai páncéloshajóból, de 1990-ben még müködött.
A múlt századi Tiszaszabályozásnak köszönhetjük Kalóz, hogy Hortobány, és az egész környéke egy nagy száraz pusztává változott. Tehát végül megépitették a Tiszalöki Vizlépcsőt, hogy mégis vizet vezessenek bele. Számomra ez túl bonyolult. A Tiszát túl szoros mederbe zárták, ami hiba volt.
A bős-i erőműre annyit, hogy a rmánok se épitenek erőművet a Duna deltájában. Ha figyelmesen megnézed a térképet, Csallóköz, Szigetköz semmi más, csak egy delta megduplázva, mert jőn a Dunakanyar. Ugyanilyen téves belenyulás volt a Kisbalaton kiszáritása, ami a Zaladelta mesterséges átalakitása volt. Lásd a Keszthelyi öböl problémáját. A trianoni Magyországon, mert nincsenek magas hegyeink, szük völgyeink, és gyors folyású, bővizű folyóink, kevés a lehetőség nagy menyyiségű vizienergia felhasználására. Ami nem megy, azt pedig nem szabad erőltetni. A Versaillese-i béke például a franciáknak adta az erőmű jogot, ott aahol a Rajna határfolyó. Minden erőmű francia. Azóta olyan szép árvizek vannak például Kölnben, hogy öröm nézni. A 2000 éves település lakói szivják az egészet.
információim szerint eredetileg is Francic-turbinákkal készült és ma is ugyanazok a gépegységek működnek benne, leszámítva azt az egyet, amelyet a háborút követően építettek be.
Adatok a
http://www.tiszavizvizeromu.hu/vzenergi.htm
site-ról:
IKERVÁR Épült: 1985 (585 kW DC); Bőv: 1989 (1000 kW DC); Felúj: 1923 - 25 AC 8,0 m; 28 m3/s; 1540 kW; 7,0 millió KwH/A 2 db 220 kW + 2 db 550 kW FRA turbina Hasznosítja 85 - 130 fkm ÚJJÁÉPÍTVE: 1995 4 db 520 kW FRA vert.csőturbina + 1 db 200 kW iker FRA hor.turbina 4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.) 7,6 m; 4×8+4,3 m3/s; 4×520+200 = 2280 kW; 14,5 millió kWh/a Felvízcsat: 5390 m; 30 m3/s vízkiv.mű Rábából; Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba
jogos az észrevétel. messzemenően vízerőpárti vagyok, sokszor érzem erősen túlzónak a kifogásokat, sőt inkább hangulatinak, semmint szakmai érvelésnek...
De nem ám! Tegnap voltunk lent korizni, csodás jég van, néhol tök sima, főleg pár száz méterrel beljebb. És alig voltak, mert már 1 hete elriasztották a népeket.
Várom azokat a képeket (gondolom más is itt a topicom)
Csak az utolsó két mondatoddal nem igazán értek egyet.
A gépek sem örök életűek, és elég sok ráfordítást igényelnek, hogy sokáig működőképesek legyenek (a vízlépcsők egyéb részeiről nem is beszélve).
A természet pedig magától is változik, és elég sokszor nem előnyére (a Szahara helyén nem is olyan régen őserdő volt). Az ember egyik feladata lenne, hogy beavatkozásaival segítsen a természetnek, természetesen a saját érdekei érdekében (ezért nem kapnék dícséretet a magyartanáromtól, de jobb szófordulat most nem jut eszembe). Nekem egyébként a hallépcső szerepéről is vannak fenntartásaim, lehet a lazacok esetében működik, reméljük.
Majd valamikor szkennelni fogok, van egy két fotóm, akkor felteszem. Én még analóg vagyok fotóilag. A hely érdekessége: Svájc legnagyobb rómaikori ásatási területe, Augst azaz Augustus császár városa, szinházzal, amfiteátrummal, két valamikori Rajna hiddal, csatornával, fórummal, és kikötővel. A mai erőmün középen van egy tábla, hogy a vaskapu reggel hattól este 9-ig van nyitva, csak utiokmányokkal veheted igénybe, és része egy kiránduló utnak. Pár kamera müködik rajta, hogy az illetéktelen sétálókat elriassza. A svájci oldalon van a zsilip, és egy erőmü, ahol egy pár 1905 ben készitett generátor, és egy pár vadi uj müködik, a túl oldalon pedig e németeknek is van egy erőmü épülete, de abba nem annyira láttam be. És nem nagyon van kiirva semmi lényeges. De a német oldalon természetesen olcsób a sőr és minden. Az álló vizen egész szép sport élet van, evezősők, sőt a svájci bajnokság részeként mégy egy kalóz versenyt is láttam. Az egész erő,ü ott nem annyira tájromboló, mint egyébként, mert amugy is az utolsó meder már vagy 8-20- méterre vágta magát a folyó völgybe. Ebbe van visszaduzasztva a viz. Bázelig legalább egy duzzasztó van. A 20 km-re felfele levő Rheinfeldenben pedig ugy jártam, hogy a 250 éves öreg soklyuku köhidon átsétáltam Németországba, és vissza fele már nem tudtam jönni, mert árvizi életveszély miatt a hidat lezárták. Ott még 5 km sétáltam felfele, és egy következö erőmü mellett épitett vas-gyaloghidon sétáltam vissza. A villanyosok szeretik a vizierőmüveket, mert nagyon jól szabályozhatók, és lehet vele a terheléshez alkalmazkodni. A gépek szinte elpusztithatatlanok, tehát a befektetett tőke sokszorosát termeli meg. De a folyóra való hatása katasztrofális, akkor is ha van benne lazac lépcső.
Balatonosok, kéne egy kis segítség. Ki tud olyan panziót vagy szállást ajánlani az északi parton, ami mostanában is nyitva tart, és normális áraik vannak (pl. 1-2-3 eFt/éjszaka)? Igények nem nagyok, csótány azért ne legyen ;-)
A siófoki hajózsilip kapurendszere támkapus kivitelű, azaz legjobban ez a fajta hasonlít egy igazi kapura, a két kapuszárny-fél összetámaszkodik zárásnál, ill. a zárást a víz nyomása (is) biztosítja. (ezért van bizonyos gondunk itt Lökön, mert nagyobb árvíz esetén a vízszint a zsilipkapuk felett kiegyenlítődik, a szárnyak meg libegnek a víz áramlása miatt, a hajtószerkezet u.i. egy bizonyos elaszticitást megenged).
Egyébként a zsilipek zárószerkezetét magyarul kapuknak hívják, bármilyen rendszerű is legyen, mivel a zsilipbe való be- és kijárást biztosítják, mint egy igazi kapu. A duzzasztóműveknél, mint már korábban írtam, kicsit nagyobb a választék az elnevezésekben, bár a lényeg ott is egy és ugyanaz.
Ha jól értem, akkor úgy működik, hogy a kapu mögött van egy lépcső az aljazatban, és a kapu a függőleges fal mellé ereszthető le, hogy ne akadályozza a behajózást. Záráshoz meg egyszerűen felhúzzák. A kétrészes kivitel gondolom a méretek miatt van.
Aha, ilyesmi; és valószínűleg létezik többféle változata is. A pontos magyar neve ilyen esetben zsilipkapu?
És ezt hogy nevezik (siófoki zsilip, kép (c) by Tom)?
A turbina megérkezett, köszönöm!
Az utolsó mondatoddal eddigi tapasztalataim szerint egyet kell értsek!
