A provinciális városépítészet szerintem sok helyett fellendítette a középkori városépítészetet. Azért, mert 3 évszzad múlva hatni kezdett.
Amit én láttam.
.
Segvia két szintes 50 méter magasba törő íves vízvezetéke lenyűgözött.
.
Észak Afrikában a hatalmas római városok hatottak az arab városépítészetre: Leptis Magna, Cynerea, Palmyra etc. etc.
.
Itáliában pedig a legnagyobb hatás a bizánci mesterek importja. A római városok közvetlenül nem hatottak, de a ketté szakadt birodalomnak a keleti felében a római kultúra folytonosságot mutatott és ahogy megvolt a második evangelizációs hullám, Itália bizáncból importált.
.
Ők alkották meg a korai építészet remekműveit nemcsak Ravennában, de a Pisai dómot is ők alkották, Firenze Battisterióját, Monreale katedrálisát és a Capilla Palatinát is... ebből eredt aztán a hazai olasz művészet és utolsó külföldi rásegítői a Cosmatak voltak.
.
Legalábbis ahogy én láttam fotozgattam, nézegettem...
Okay, akkor ez azt vonja maga utan, hogy a mai francia-nemet területen a varosok kialakulasanak okai, feltetelei mar a közepkor elött adottak voltak, es ez a fejlödes amit en fölvazoltam az elöbb, a közepkor kezdete elött mar az 5-6 szazad elött törtent meg.
Semmi baj, és én sem tudtam, csak szeretek utazgatni és szemlélődni és sok olyanba belebotlok... pl. a trieri porta nigra vagy római bazilika, Köln római városfalai és kapuzata... amik csodálatra méltók és nagy városokra és fejlett városi kultúrát mutat.
sötét tereket: templombelsőket kiválóan fotózza, mert nagyon fényérzékeny
.
Jó a makrofunkciója és kicsi állatokat nagyon szeretem fényképezni.
.
Továbbá jó a rezgéskompenzációja (kézremegés kompenzáció) és kitűnő képeket lehet készíteni magasban lévő freskókról mozaikokról, ott ahol állvány használata tiltott.
Kiegészítésnek itt van még egy milánói római kori emlék. Kérdésedre kicsit utánanéztem mik ezek.
Ez és az előző hsz. kapuja ugyan az: Milano római kori városfalának részletei, kapui, számos része fennmaradt. Azt írja a wiki 46-ban kezdődött az építése és az utolsó erődítéseket Szent Ambrus rendelte.... Szval lépésről lépésre fejlődött a város aztán jött a népvándorlás, aminek most újból elébe kell néznünk 1600 év után.
Itt és az alsó római bazilika oszlopsorai mögött ma az ókeresztény Konstantini időkből származó Szent Lőrinc bazilika áll (313-ban alapították), sértetlenül és majd mutatom annak a képeit is.
"az olaszoknal mar voltak a regi Romai Birodalom idejeböl mar varosok, addig francia-nemet területen a lakossag meg kissebb települeseken elt, varos szerü települesek nelkül."
.
Köln, Trier, Lutecia PAR ISis, Lugundum.....
.
"pl. az olaszoknal a varosokban a torony legtöbbször külön allt a bazilika epületetöl, addig nyugaton, francia-nemet területen magaval az epülettel együtt volt a totony, neha kettö is, "
Így van és nálunk a következő osztályozás ismert.
Duomo stílus
Jellemzői:
bazilikális elrendezés
a kereszt és főhajó találkozását kupola koronázza
nincs torony
rendesen 3 épületből áll
részei: székesegyház (duomo), campanile és keresztelőkápolna (battsiterio)
Példái: Firenze dóm, Milano dóm, San Pietro Róma, Sienna dóm, Orvieto dóm, Piusa dóm, Catania dóm, Palermo dóm, Nápoly dóm. Itálián kívüli kisugárzása: Saint Paul London, Esztergom bazilika (két campanile is van amit a dómmal diadalívek kötnek össze ez egyedül álló!), Budapest Szent Istávn bazilika, Invalidusok dómja Párizs, Izsák székesegyház SzentPétervár).
Cattedrale stílus
Jellemzői:
bazilikális elrendezés
nincs kupola
a nyugati homlokzaton állt két torony, gyakran csak egy
épületeggyütes helyett ált. egyetlen épület
Példái: Köln, Reims, Notre dame, Bécs, Pécs, Veszprám, Prága, Laon, Brno etc.
Még nekünk is, akik alapvetően germanofilek vagyunk, el kell ismernünk, hogy az olaszoknakvalami hihetetlen érzékük van az építészethez és a képzőművészetekhez, bizopnyos értelemben több, mint a németeknek:-)
Hallo Kaspar; .. hm.. ez a szo hogy erzekük van, engem egy kicsit zavar. föleg abban a viszonylatban, hogy ez több lenne allitolag mint a nemeteknek, es az idö itt most a közepkor.
Igen, semmi ketseg, hogy az olasz varosok szepek, sok emlek van amit meg lehet csodalni, de mennyünk most vissza a közepkorba egy kicsit.
Mig az olaszoknal mar voltak a regi Romai Birodalom idejeböl mar varosok, addig francia-nemet területen a lakossag meg kissebb települeseken elt, varos szerü települesek nelkül. A varosok joval kesöbb kezdtek csak kialakulni, es pedig oly modon, hogy az ezt megelözö idöben nem volt olyan lakossagi reteg ezen a területen, mely kizarolag valamely ipari termek elöallitasaval foglalkozott volna es abbol elt volna amit elad. Amire a nemeseknek -ugye a jobbagysag idejeben is vagyunk- szüksegük volt, azt a birtokon a jobbagyok elöallitottak, finom szöveteket, ekszereket, olajokat etc meg az idönkent arra jaro -fökent olasz es bizanci- kereskedöktöl szereztek be.
Tehat az igenyek szerenyek voltak, de voltak ügyes kezü jobbagyok, akiket aztan a var ura mentesitett minden mas tennivalotol, idövel az ilyen önallo foglalkozasu haziiparosok többet tudtak elöallitani, mint amire helyben szükseg -az uranak es a sajat csaladjanak- volt, a felesleget aztan eladta. Hol?
Felkeresett olyan helyeket, ahol nehanapjan sok messzi videkröl jött ember gyült össze, fordult meg, igy kirakta aruit a folyok atkelöinel, vagy kolostoroknal, templomoknal, ahova a zarandokok latogattak. (Ugye a közepkorban a vallas, az Istenben valo Hit sok mindent meghatarozott a napi eletben is.)
Az ilyen helyeken aztan piacfele vasarok keletkeztek, amiket egyre több iparos keresett fel, es a kezmüves jobbagyok lassan elhagytak a nemesi udvarhazakat es mühelyt nyitottak faluban a varak töveben vagy a kolostorok mellet, a forgalmasabb helyeken egyre több iparos telepedett le, es a megnövekedett iparosszam miatt egyre több kereskedöre is szükseg lett, akik mentesitettek az iparosokat az allando vasarjarastol, vagyis atvettek munkaikat es messzi földet bejarva arusitottak azokat. Es amig szaporodtak a kereskedö karavanok, az iparosok kis közsegei lassan varosokka terebelyesedtek. Ezek a varosok azonban gyengek voltak mindaddig, amig a keresztes lovagok meg nem ismerkedtek a fenyüzö eletmoddal, erre pedig a keresztes hadjaratok soran nyilt alkalmuk.
Sok mindent erröl nem szeretnek irni, de a keresztes lovagok nem csak zsakmanyt hoztak haza, hanem uj szokasokat is, peldaul egy kifinomult izlest, ami az arabok viragzo irodalmanak befolyasolas hatasara az akkori lovagi költeszetet pl megvaltoztatta, vagy raszoktak a Keleten tapasztalt pompabol kifolyolag a szep dolgok szeretetere, es ez finomitotta az izlesüket, a finomabb izles pedig jotekonyan befolyasolta a nyugati müveszet alakulasat.
Tehat, mi volt eddig nyugaton? A roman epiteszet, a maga vastag falaival, löresszerü magasan levö ablakaival, a templomok is ilyenek voltak, ezek mintajara a varak, es most keletröl visszatert egy lovag reteg, aki megismerte a pompat, es idöközben mar varosok lettek, fallal körülveve, a korabbi domboldalon, emelkedön allo templomok helyett, amik köre kis települesek kepzödtek a vedelem miatt, de most a varosfal vette at a vedelem szerepet, tehat a templomnak nem kellett ezt a feladatot a varoson belül mar ellatnia, es a hazaterök Bizancbol, Keletröl hoztak magukkal az arab epiteszetben mar ismert un csucsives boltozas ismeretet.
Heureka, megjelent a roman stilus utan nyugaton a gotika, a gotikus dom.
Ez -a csucsives boltozas- egy nagyjelentösegü epiteszeti technikai ujitas volt. Neha a roman kor vegen is templomokon elvetve alkalmaztak az un felkörives boltozas helyett.
De a csucsiv csak akkor forradalmasitotta az epiteszetet, amikor egy meresz ujitassal ugy kezdtek födni a templomokat, hogy a boltozat vazat karcsu köbordakbol epitettek meg, a bordak közötti reszeket aztan vekony teglafallal töltöttek ki.
A mennyezet sulya igy jelentösen csökkent, ami a hajok magassaganak negymertekü növeleset tette lehetöve.
(Gondolj peldaul a kölni domra itt. A hajo -ha jol emlekszem- majd 50 meter magas. Emlekezetem szerint a kölni dom epiteseben, tervezeseben olasz epitömester nem vett reszt, de lehet hogy rosszul emlekezek, de nem igen hiszem. )
Amig a roman templomoknak (itt meg kell emlitenem, hogy pl. az olaszoknal a varosokban a torony legtöbbször külön allt a bazilika epületetöl, addig nyugaton, francia-nemet területen magaval az epülettel együtt volt a totony, neha kettö is, , mert abbol lehetett magasabban kifigyelni, meg a vedelemnel egy egyseges epiteszeti szerkezetett/egyseget kepezett az epülettel, ami fontos volt) a sulyos köboltozatok megtartasara meteres falakra es vaskos oszlopokra, pillerekre volt szükseg, addig a gotikus szekesegyhazak tervezöinek nem voltak ilyen gondjaik, mert a boltozat joval könnyebb terhet a bordak csak reszben haritottak az oszlopokra, ugyhogy ezeket kecsesen karcsuva lehetett formalni.
A bordakrol egy keveset meg: a bordak ivei fönt a diszesen faragott zaroköböl agaznak szet minden iranyban es több oldalbol összefutva talalkoznak az oszlopok tetejen, az oszlopfejeket dus leveldiszekkel es mas faragott mintakkal ekesitettek, a törzsüket pedig sok helyen oly modon alakitottak, mintha a bordak vonala tovabb folytatodnek rajtuk az alapzatig, es igy keletkeztek az un oszlop-es pillerkötegek.
Ez epitömüveszet, magas epitömüveszet, mert a boltozat sulyanak nagyobb reszet a templom külsö falaihoz epitett erös tamasztopillerek viselik, ezek nemcsak az oldalhajok nyomasat fogjak föl, hanem a karcsu ivek közvetitesevel a mellekhajok föle magasodo föhajo mennyezetenek a terhet is magukra vallaljak es levezetik. Az alul vastag, föntebb lepcsözetesen vekonyodo un tampillereket aztan gazdag faragasokkal diszitettek, a tetejükre meg köcsipkes un fiatornyokat epitettek.
A masik fontos dolog ebböl következve itt, hogy miutan a menyezet sulyat a fal helyett a tampillerek tartjak, - a falak elvesztettek a fontossagukat, szinte nincs rajuk szükseg. Igy alakult ki, hogy a tagas homlokzat kapuk, az oriasi rozsaablak, meg a templom testen vagott nagymeretü csucsives ablakok nehol majdnem teljesen kiszoritjak a falakat. (Tehat összeföglalva: a gotikus dom szerkezete lenyegeben a bordak halojabol all, melyek reszben oszlopokra, de nagyobbreszt tampillerekre tamaszkodnak. Erre mondjak, hogy az epület ugy nez ki mint egy olyan elöleny, aki kivül hordja a csontvazat )
Ha megnezed pl a kölni domot, hat nem olyan mint egy hatalmas de csodalatosan könnyed epitmeny? Ez a gotikus epiteszet.
Ez a technikai epiteszeti megoldas azonban önmagaban rideg lenne -ugye nemigen van falfelület amire festeni lehetne-, ha a diszes faragasok es tornyocskak erdeje nem rejtene el a szerkezet vazat, igy azonban a szerkezeti vaz egyes reszei maguk is disznek hatnak inkabb, mintsem technikailag szükseges tartoelemnek. A faragasok nem holmi mellekes dolgok, csupan diszitesre szant jarulekai a gotikus templomnak, hanem ezek szerepe igen fontos: kiegeszitik es fölfokozzak a falak mondanivalojat, tovabba hangsulyozak a szerkezetileg fontos reszeket, mint pl a belepesre valo kaput a templomba, az oszlopföt, a tampiller testet, vagy az epület szerkezeti csomopontjainak a hangsulyozasa, kiemelese egyben a vallasi eszmek hirdeteset is szolgalja, ugyanis ezekre a csomopontokra olyan faragasokat helyeztek mint pl ,vallasi jelkepek, szentek szobrai stb, amik a hivöket az isteni eszmekre figyelmeztettek.
Ugyanilyen -kettös- szerkezeti es eszmei rendeltetesük van a gotikus domok üvegfestmenyeinek a hatalmas ablakokon, mivel bearasszak a hajoba a napfenyt, de nem engedik at siman a piacos larmaval teli külvilagot, hiszen köznapi vilagossag nem illö az Isten hazahoz, de mas epiteszeti szüksegszerüseg miatt is szines festett ablakokra szükseg van --mert nehogy a vekony falu, csupa ablak termek/hajok valamely oriasi nyitott hodaly benyomasat keltsek-- a szinekben pompazo üvegablak kitünöen megfelel ennek a celnak.
Ezenkivül az ablak szinte kinalkozott arra, hogy különfele kepekkel töltsek meg, hiszen fal hijjan masutt ugysem volt hely -mint mar emlitettem- nagyobb meretü festett kepek szamara.
Tehat a gotikus epiteszet technikai kivitelezese miatt -amig a gotika uralkodott- a kepzömüveszetben a falfestes etc helyett az üvegfestes lett alkalmazva. Az üvegfestes egy külön müveszeti agga fejlesztette ki magat a gotikaban, mivel a közepkorban meg nem tudtak összefüggö üvegtablakat önteni, hanem kenyszerüsegböl kisebb üveglapokbol allitottak össze az ablakokat.
Ezt követöen az epitök rajöttek, hogy különfele szinü es alaku üvegdarabkakbol szep kepeket lehet összeallitani, es ezeket a darabkakat olompantok segitsegevel illesztettek egymashoz, ezek a pantok ugy lettek hajlitva, hogy vastag fekete savjuk erös körvonalkent irja körül az abrazolt szentek alakjait.
Amit meg meg kell emliteni: a szobrok es kepek stilusa mindig hozzaidomul annak az epületnek a stilusahoz, amelyet azok diszitenek, a szobraszat es a festeszet egyseget az epitömunka sajatos gyakorlata biztositja. A közepkorban a harom müveszet -epitömüveszet, szobraszat, festeszet- utja meg nem valt szet. Az utobbiak arra voltak hivatva, hogy az elöbbi hatasat fokozzak.
Tahat hogy az olaszok a kepzömüveszetben jobbak -vagy mondjuk több erzekük lenne allitolag ehhez-, ez viszonylagos, hiszen korabbi idökben is igy volt az, hogy a stilus egyseges harmoniaja a müveszeti agak között volt a döntö, pl a komor roman templomokban a templom faragasai darabosan nehezkesek voltak, ezzel szemben a gotikus domok ( ..hm.. pl. Parizs?.. lattad mar?) diszei könnyed vonaluak, derüs szepseget arasztanak.
A gotikus dom nem egy vilagnak hatatfordito szerzetesek müve, hanem varoslako iparosmestereke, akik szeretik az eletet, a pompat es rajonganak a szepsegert.
Tulajdonkeppen a gotikus templom ennek a szepsegimadatnak a teremtmenye: egy oriasi epületszobor.
"Nem gondoltam volna, hogy Szent Ambrus teste megmaradt, 1700 év telt el majdnem már azóta."
.
Szent Ambrus sokkal többet hagyott ránk mint a csontvázát. Nemcsak épületeinek sorát, de hiteles arcképét is.
.
Arcképe a San Vittorio-ban van. Kortárs művész készítette Szent Ambrus püspökről.
.
A felső képen a Szent Ambrus Bazilika barokk kápolnája (ez saját foto). Itt az átjáró a Bazilikából a San Vittorio-ba (kivülről ez az ókeresztény templom (igzából kápolna ) nem közelíthető meg.
.
Az alsó kettő már wikipediás kép.
Amit én tudok rola, nem tom van-e ebből neked valami új:
1. Szent Ambrus Milano érseke 475 és 500 kb emlékeim szerint uralkodott.
2. Ő volt Szent Ágoston (Vallomások, Isten városáról) tanára
3. A történelem első főpapja aki pápaként volt képes fellépni (holott nem volt az) meghátrálásra és bűnbánatra kényszerítette a római császárt, Theodosiust.
4. Igen érdekes nézete volt a kereskedelemről ami a korban heves ellenkezést váltott ki.
Ezzel egyet tudok érteni. Tényleg csodálatos hely Olaszország, ahol ennyi műemlék és művészeti alkotás megmaradt. Sajnos Magyarországgal mostohán bánt a történelem, a törökök elpusztították az ország közepét és az épségben megmaradt peremterületek vesztek oda Trianonban, aztán jött a szovjet hadsereg akik a rommá lőtték a városokat, kifosztották a kastélyokat, a kommunisták aztán meg széthordták jelentős részüket építőanyagnak vagy hagyták romba dőlni. Én azért nem becsülném le a német gótikát, azért amit nem bombáztak végleg le a második világháborúban az angolszászok, az ma is felemelő látvány :) Én Velencében és Veronában jártam csak, úgyhogy utcahosszal vezetsz látnivalókban :) Ravenna érdekelne különben a legjobban, az ottani templomok. Élni én sem szeretnék ott, túl meleg lenne nekem :)
Fantasztikus hely ez az Olaszország, hogy ilyen régi épületek is fennmaradtak. Ez a görög templom is elképesztő, jó érzés lehetett tényleg ott járni, ilyen emberek után.
Itália szerintem és a földrajztudósok túlnyomó részének véleménye szerint is az Alpok déli lábainál kezdődik és nem Firenzénél.
Ha Milánóban van is egy kevéske németes jelleg, Torinoban meg egy kis franciás, Velence, Genova, Parma, Ferrara, Padova, Bologna, Ravenna stb. már tipikus olasz városoknak tekinthetők.
Igen és ez német topik, és várjuk szeretettel németországi fotóidat a német történelem és művészet helyszíneiről.
.
Itália itt csak marginális mint a német-római császárság emlékei illetve Mailand, Turin és Venedig az történelmileg német kultúrterület és Itália Firenzénél kezdődik.
Itália egyszerűen csodálatos és varázslatos is egyben, tele vannak a városok ókori és középkori műemlékekkel és a legtöbb olasz városnak nagyon sajátos, csodálatos légköre van.
Még nekünk is, akik alapvetően germanofilek vagyunk, el kell ismernünk, hogy az olaszoknak valami hihetetlen érzékük van az építészethez és a képzőművészetekhez, bizopnyos értelemben több, mint a németeknek:-)
Sajnos ennek a gyönyörű félszigetnek én is csak kisebb szeleteit láttam eddig, pl. jártam Rómában, Milánóban, Torinoban, Velencében és Ravennában, ill. a ligur tengerparton több kisebb városban, de pl. a gyönyörű Toszkána, a déli részek és a szigetek (Szicília, Szardínia) teljesen kimaradtak eddig.
Élni mondjuk nem szívesen élnék Olaszországban, annyira azért nem vagyok mediterrán lelkialkat :-), de turistaként azért nagyon szívesen bebarangolnám az ország nagy részét és persze nemcsak a tengerparton heverészéssel tölteném el az időmet :-)
" Más olasz városban is vannak templomok a 4.századból ? "
Igen, elég sok és fel sem bírom sorolni.
A legtöbb Rómában van.
Ezek közül is a legfontosabb a Konstantin idején épített lateráni Szent János Bazilika ami a hivatalos pápai főtemplom (nem a Szent Péter Bazilika). A falai eredetiek, de Bernini teljességgel barokkizálta.
.
Aztán ami eredeti formájában maradt fenn a Szent Cosma és Szent Damian templom. 310 körül épült. Pogány templomként és nemsokára keresztény templom lett.
.
Aztán Romulus temploma, teljes épségében és eredeti állapotában fennmaradt a Forum Romanumon. 310-ben épült és nemsokára ez is keresztény templom lett.
.
A Szent Péter altemploma, ez még Konstantin Bazilikájának fennmaradt részeit őrzi, a grották pedig római kori.
.
Aztán lehet sorolni a templomokat az 5 és 6. századi római ókeresztény bazilikákkal. Ilyen a monumentális Santa Maria Maggiore Bazilika
.
Vagy az 5. századi Santo Stefano Rotondo ami az egyik legépebben megmaradt római ókeresztény templom, mellesleg az esztergomi érsekek római temploma.
.
Aztána vi. századi Santa Maria in Cosmedin templom
.
és még számtalan más........
.
Megj. Itália legősibb olyan temploma ami folyamatosan működik mint templom az Syracusa katedrálisa, hátborzongató volt azok között az oszlopok között járni ahol valamikor Archimedes lépkedett és azokon a lépcsőkön ahol Szent Pál prédikált. 2550 éve mint templom működik. Kezdetben mint Athene temploma.
.
Syracusa katedrálisa oldalfal és belső tér részlet, a katedrális ógörög oszlopcsarnoka (foto saját).
Erről nem tudtam tényleg, fantasztikus hogy ezek az ókori templomok megmaradtak. Más olasz városban is vannak templomok a 4.századból ? Lehet hogy vissza kellene menned még a kimaradt templomok pótlására :)
Itt pedig további képek a Szent Ambrus bazilikáról (Basilica di San Ambroggio).
.
A felső két képen, hogy látni lehessen az arany oltár elhelyezkedése. Az apszisban felül a 12. századi császármozaik. Alatta a középkori aldachin és alatta az aranyoltár. Az aranyoltár alatt a kriptában padig ott fekszik Szent Ambrus (püspöksüvegben) jobbján és balján két ókeresztény mártír. foto saját.
Teszem majd föl és még a Szent Ambrus (San Ambroggio) Bazilikáról is sok van.
Amit én tudok.
1. Mint írtam: a milánói ókeresztény bazilikák 200 évvel idősebbek Ravenna templomainál. Mégis kevésbé ismertek: ennek az oka, hogy turisztikai szempontból elhomályosítják olyan világhírű épületek mint a gót milánói dóm, Bramante és Leonardo bazilikája Az utolsó vacsora freskója, Milano világhírű festészeti galériája és nem utolsó sorban a Milanoi Scala az operák operája... nem meg a Sforza család monumentális vára a számtalan műalkotásával, Viktor Emanuel bevásárlócsarnokáról meg nem is beszélve.... a turista ezeket csodálja nem az ókeresztény és római emlékeket.
2. Ravenna templomai, épüóletei késő római v. századi: pl. Galla Palicidia császárlány sírmléke és mozaikjai, arianus és ortodox keresztelőkápolna v. a Szent Apollonius Bazilika és vi. századi mint a Szent Vitus Bazilika. Addig milano ókeresztény bazilikái iv. századiak.
3. Három korra oszlanak milano ókeresztény emlékei:
1. Konstantin császár kora és építkezései, 300-as évek eleje (310 és 337 között): ebből a korból a Szent Lőrinc Bazilika maradt fenn (a Basilica major és a Basilica vetus elpusztult).
2. Szent Ambrus építkezései, 375-399 között: legszebb példája a Szent Ambrus Bazilika ami ma is sértetlenül áll, a Basilica Santa Maria Maggiore-t a gótika idején lebontották helyér e épült a felséges dóm, a San Nazaro in Brolo és a Basilica San Simpliciano is áll.
4. Későbbi bazilikák 400-as évek eleje: Szent Calimero Bazilika, Szent Vince temploma és Szent Orbán temploma.
Ezek közül a fontosabbakat magam is kifotóztam, egy hetet jártam Milanot, de nem elég a végignézéséra.... pedig az olaszok Olaszország legrondább városának tartják és ezek ellenére van ebben valami... túl németes és ez nagyon érződik. Ez nem Milano, ez Mailand.
Méghozzá egy egész sor, majd megírom Neked. Csak azért nem tudtál róla, mert két milánói épület elhomályosítja őket, az egyik a híres és monumentális gót milánói dóm a másik Bramante bazilikája és kolostora, amelynek ebédlőjének falán van Leonardo utolsó vacsorája.
.
"Ezek szerint bejártad egész Olaszországot, nemcsak a déli részt"
.
Igen és Dél-Itália úgy kapcsolódik Németország történelméhez, hogy a Hohenstauf dinasztia idején 1194 és 1266 között, a Német-Római Birodalom "fővárosa" (helyesebben császári udvara és kormányzati központja) Szicíliában volt, egész pontosan Palermoban, Cataniában és Roccavaldinában (képek róla később). A Hohenstaufok szakrális központja és eredeti temetkezőhelye pedig Monreale (szintén Szicilia, Palermo fölött).
.
A másik Dél-Itáliai német kapcsolat pedig 10 év mikor is a magyar király és német-római császár III. (VI.) Károly (pl.Pragmatica Sanctio) uralkodott Szicília felett, de ekkor a központ már Bécs.
.
Észak Itália pedig végig a Német-Római császárok fennhatósága alatt volt egész a pápai területekig. Amíg a központi hatalom fel nem oszlott és az egymással rivalizáló (d'Este (Ferrara), Scaligeri (Verona, Padova), , Sforza (Milano, Parma)) hercegek uralma következett. Majd újra, csak a Habsburg Birodalomban csatlakozott É-Itália (Mailand, Turin, Venedig) vissza Németországhoz, illetve az Osztrák.Magyar Monarchiához amíg Garibaldi le nem nyúlta.
Más, ha már a Szent Ambrus bazilikánál tartunk, a 12. századi mozaik a bazilika apszisán a 12. századi mozaik egy német császárt ábrázol csak épp nem jut eszembe melyiket, szerintem valamelyik Staufot.
Erről nem tudtam, hogy Milánóban ilyen ókeresztény templomok léteznek, csak Ravennáról hallottam eddig. Ezek szerint bejártad egész Olaszországot, nemcsak a déli részt, jó ez a kép.
Milanoról annyit kell tudni, hogy tele van ókeresztény műemlékekkel is és ha a gót Milanoi dóm alapítását is tekintenénk, az még ezzel is csak a fiatalabb épületek között lenne.
A Szent Ambrus bazilika jól mutatja a Konstantin kori és azt közvetlenül követő építészetet.
Ha jól emléxem v. századi a templom. Itt a nartex (előudvar) látható és a bazilika két tornya közül az eredeti (a régi) a másik amit a gép nem tud befogni az 12. századi. foto saját
.
