Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Ha ezt a kütyüt egy lapra szerelve kiviszed a világűrbe, hogy kellően elszigeteld a zavaró hatásoktól, akkor meglepődve tapasztalod, hogy nem fog elindulni.
Az egyes elemek impulzusa változik, de az eredőjük nem. Pl. a golyó lelassul, de az impulzusát közben átadja a rugó rögzítésének. Majd felgyorsul, de közben a rögzítés impulzusa is változik...
Azt hiszem nem volt elég szemléletes amit írtam, így egy másik példa:
Képzelj el, két olyan fogaskereket, amiknek csak egy-egy fogát hagyjuk
meg. Egy síkban felcsapágyazva, olyan közel egymáshoz, hogy a fogaik majdnem összeérjenek. Megpörgetjük őket úgy mintha az összes fog fent lenne,
és a kettő közé egy rugóra felfüggesztett tömeget helyezünk.
(Ez olyan mint egy szokványos kereplő, két tárcsával.)
Ha a fogak nekiütköznek a tömegnek, akkor a korongok perdülete lecsökken
és helyette a tömeg fog kilendülni a két korong tengelyét összekötő egyenesre merőlegesen. Impulzusa a rugóba töltődik, majd a rugóerő visszafelé felgyorsítja a tömeget és a tömeg az így visszakapott impulzusát a fogaknak ütközve
megforgatja a korongokat, közben impulzusa csökken, a korongok perdülete pedig növekszik...
Ha a tömeget tartó rugó agyanarra az alapra van szerelve, amire a korongok
csapágyazva, akkor a rugóban ébredő erő, a felfüggesztési pontján keresztűl
az egész alapra hat, de az ellenkező irányban mozgó tömeg impulzusának
perdületté alakuló részével csökkentett része fog hatni, így az alapra
kétszer akkora impulzus hat az egyik irányba, mint az ellentétesen.
Miután szabadon alakítok át impulzussá és fordítva, erőket, perdületet Szívesen elhiszem, ha megmondod hogy hogyan... erre várok legalább egy hónapja...
Szóval azt mondod, hogy ha az impulzus nem lenne megmaradó mennyiség, akkor az impulzus nem lenne megmaradó mennyiség.. ez nagyon igaz, de továbbra is azt várom, hogy mutass egy olyan esetet, amikor nem marad meg az impulzus.
Akkor önmagában az a tény, hogy létrehozhatunk egy rendszerben azonos vektorú, vagyis egyenlő irányú és nagyságú impulzust, anélkűl, hogy mint rakéta elvnél
Ha figyelembe vesszük, hogy jelenlegi elveink szerint impulzust csak úgy tudunk
egy rendszerben létrehozni, hogy két egymással szimmetrikusan egyenlő, de
ellentétes vektorú impulzust hozhatunk létre.
Ebből következően a rendszer eredő impulzusa továbbra is nulla.
Akkor önmagában az a tény, hogy létrehozhatunk egy rendszerben azonos vektorú, vagyis egyenlő irányú és nagyságú impulzust, anélkűl, hogy mint rakéta elvnél
kivinnénk a rendszerből impulzus mennyiséget, felveti a kérdést, hogy
ha a fenti alaptétel első fele érvénytelen, akkor a második felének érvényessége
fenntartható-e ??
Ezek után az is kérdéses, hogy magukat a mozgásmennyiségeket kellően
korrekten leírják-e modelljeink?
Figyelembe véve azt is, hogy egy-egy rendszerben fellépő belső és kifelé
ellenerő nélkűl fellépő erők megkülönböztetésére nincs egzakt
szabályrendszerünk, joggal merül fel a kérdés: Az egyszerű mechanika
kinetikája, kinematikája kellően leírt, bizonyított-e ahhoz, hogy akár
az impulzusmegmaradásra vonatkozó kijelentéseket tegyünk ???
Egyelőre azt kellene elmagyaráznod, hogy a tiki-taki miért sérti szerinted az impulzusmegmaradást, illetve hogy hogyan képzeled az impulzus átalakulásást energiává vagy pedületté...
A részecskék impulzusa folyamatosan hővé alakulva távozik a gáztérből.
Látom, megpróbálsz rendszerben gondolkodni, csak nem megy. Segítek: A gáztér, mint rendszer impulzusa nem változik. A részecskék mozognak. a gáz áll. Tudom, nehéz ezt felfogni...
A részecskék ütközése tipikusan tökéletesen rugalmas ütközés. Ennek a három mennyiségnek a megmaradása alapján tökéletesen kiszámolható, hogy mi történik az ütközés után. És láss csodát: tényleg az történik.
Ha merő szeszélyből kitalálod, hogy mégsem marad meg, akkor miből fogod ezt számolni? Kávázaccból jósolsz, vagy belekből?
