Meg tudná nekem nézni valamelyikőtök, hogy Pácin és a tőle 5-6 km-re fekvő Karcsa falvak református anyakönyvei az 1900-as századfordulótól visszamenőleg melyik levéltárban találhatóak.
Kempelen Béla: Magyar nemesi családok: 8. kötet: Pusztay: Czímeres levelet 1650. dec. 20-án P. Pál nyert. Vö. Márki II - 211.
Ez alapján gondoltam, hogy a MOL adatbázisában neten megtalálom, de tévedtem. És elakadtam, mert ezzel a Vö. Márki II - 211-el sem tudtam, illetve tudom, hogy mit kezdjek.
Nos, ide- és innen jöttek az őseim. Az a nagy kérdés, ha juhászok voltak, lehet, hogy a merinói juhokkal ballagtak el idáig.
Vajon lehet-e találni olyan szakirodalmat, amelyben a juhokkal, s a velük együtt érkezett juhászokkal foglalkoznak? Betelepítési listákon szerepelnek -e emberek ebben a vetületben?
Jómagam is foglalkozom családfakutatással. Kutatásomban támadt egy probléma, amiben szeretném a segítségeteket kérni.
"Kempelen Béla : Magyar nemesi családok" könyvét lapozgatva találtam egy adatot, mely szerint családom czímeres levelet kapott. Viszont az Országos levéltár Internetes adatbázisában ez nem található.
Kempelen könyvében még annyi található, hogy " Vö. Márki II-211" . Tudja esetleg valaki, hogy ez mit jelent, vagy hogy mi lehet ez a Márki II-211, hogy hol keressem, és mit keressek?
Mivel őseim juhászok voltak, s nevezett H-betűs /egészen rövid szó lehet és ét-re végződik/, arra gondoltam, hogy esetleg manapság valamilyen dűlő, vagy határrész őrzi még ezt a helyet. Lehet, hogy csak néhány ház volt . Atyám, aki szintén jól ismeri , ismerte ezt a környéket, nem emlékszik, hogy a család merre tanyázhatott.
A Biatorbágy melletti kis tanya ma Herceghalom. A csárda valószínűleg a Herceghalom-Bicske közötti régi 100-as út mentén fekvő Háromrózsa nevű majorság az etyeki útelágazásnál. Az 50-es évek elején Herceghalomban csak a régi cselédlakások voltak, majorsági irodák az intézőnek, magtár és istállók. Ja, és osztatlan tanyai iskola, akkor már 50 éve. Sándor Móric uradalma volt.
Majorságai: Dávid-major, Móricz-major, Háromrózsa s talán Kolárom...de erre nem esküszöm.
(Szüleim odaköltöztek 50-ben Békésből így azt hiszem autentkus vagyok a dologban..:))))))
Csak kicsi kápolnája és kicsi temetője volt, ma szépen rendbehozva, rendezett felkapott települése az aglomerációnak.
Mindenkit Bián kereszteltek még az 50-es évek közepén is, mert közigazgatásilag odatartozott.
Van Veres és Tót, illetve Szabóm is, Tiszaszederkényből és Tiszapalkonyáról:-)) Én is remélem, hogy talán akad közös pontunk.
pillanatok múlva indulok a szederkényi lelkészi hivatalba az 1735 utáni anyakönyvek miatt.
Sajnos én azt tapasztaltam (gondolom ezzel nem vagyok egyedül), hogy a másodpéldányokban sok az elírás, hiányosak. Most éppen egy-két adatot próbálok leegyeztetni, illetve újjakat fellelni.
