Erről jut eszembe: régebben találtam a neten egy nem túl jó felbontású térképet a hadkiegészítő parancsnokságokról vagy körzetekről. Akkor sajnos nem mentettem el; azóta meg nem találom... Valakinek van ilyen térképe? Természetesen XIX. sz.-i lenne jó.
A települések: Csolnok, Leányvár, Máriahalom, Tát, Perbál, Dorog, Szár - eddig csak az első hárommal foglalkoztam inkább.
A német települések pedig (amit ki tudtam nyomozni): Hörschwag és Stetten unter Holsten.
Az egyik ősöm házasságkötési bejegyzésénél ezt találtam a kérdésem az lenne, hogy mit jelentenek ezek a megjegyzések mert nekem csak annyi jött le hogy huszár volt és az Esztergomi Hadkiegészítő Parancsnoksághoz tartozott.
Szívesen megnézem neked a neveket, azonban nem lesz túl hamar mert most kezdődik a vizsgaidőszak! :(
Az én őseim is jórészt (eddigi kutatásaim alapján szinte mindenki) jobbágyok ill néhányan zsellérek, na és majdnem 50 % német származású - sajnos eddig csak egyet tudtam visszavezetni a pontos születési helyig azonban ott 1694-ig vannak anyakönyvek csak eddig még nem láttam őket. :)
Nekem a békésmegyei volt a kezemben - 1744-ből, eredeti, az illetékes megyei levéltár Összeírások fondjában... a többi is ott volt, csak nekem ez a kiválasztott dátum volt lényeges.
Fond: BML Ö 53 jelzettel - esetemben.
Nem tartom kizártnak az egységes gyakorlatot, s mintha ilyesmit mondott volna a levéltáros is, de jelentőséget nem tulajdonítottam neki, örültem, hogy megtaláltam.
...még az az ötletem támadt, hogy ha így nem tudjuk meghatározni, hogy melyik fondcsoporthoz tartozik, van-e olyan tanulmány, ami jelzi a források közt a pontos irattári helyét, annak megnevezését
Hajőbába esetében találtam a google-on 1967+dicalis szavakra keresve egy tanulmányt, a http://www.hejobaba.hu/anyag/167-327_oldal.pdf cím alatt. Ebben a szövegben az Adobe Acrobat keresője 2 előfordulásban hozza. A 28. sz. lábjegyzet a B-A-Z megyei levéltár IV. 501/b III. 1. fondjára utal az 1697-1742 közötti dicalis összeírások tárhelyeként a megyében. A levéltár honlapján az az info áll, hogy a fondjegyzék feltöltés alatt. Talán pár nap/hét és elérhető lesz, aztán ott talán az segít, hogy ők milyen 'megnevezés' alatt, mely típusú iratok közt őrzik.
Bakács István: A dicalis összeírások. In: Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957. Esetleg a KSH Könyvtárában megvan s lehet benne útmutatás.
Van egy tanulmány Siklósról amely szintén támaszkodik a helyi adatokra az 1695-1697-es dicalis összeírásokból. ("1695-1697 között készült dicalis összeírások családfő-kimutatásai alapján...") A Baranya megyei levéltár fondjegyzéke alatt hoz egy IV.6 b., összeírások másolatai 1579-1696 - véget is ér 1697 elött, s a Pécs városát érintő adatok vszeg a IV.1003 e., Összeírások (Népösszeírások, polgárok, nemesek összeírásai, országos összeírás) alatt lehet (ez a nagy szám 1003 meg is megyarázza a B-A-Z megyénél olvasható - de nem található :) - 501/b számot.) De hol vannak a siklósi adatok, a megye 10 centijében, vagy a város 1,26 fm-ében?:) Hejőbába Miskolcnál lenne, s nem a megyénél?
Pest-Pilis-Solt vármegyénél ugyancsak külön őriz (nem az 1697-est, de egyáltalán dicalist:
van a megyénél
1. IV.23. a ., adószedői összeírások 1635-1847, 2,52 fm-en, s van
2. Ceglédnél külön egy későbbi időtől V.4. a., alatt Dicalis összeírások 1720-1848 3,2 fm (s mi tartozik Ceglédhez, a Cegléd környéki települések melyik alatt lehetnek?)
Visszatérve a hevesi iratokhoz továbbra is a IV.7-et tartom esélyesnek (esetlehg a IV.1.l-t, mint Vegyes iratok, de ezt már csak kínomban nézném, ha nincs az előző alatt)
...nem jót adtam. Aztán még rémlett, hogy az időszakot nem néztem, és nem is jó, mert az az anyag csak 1711-től van. De Szederkényi szerint az ő idejében még ott volt. Esetleg valamelyik másik fond alatt. Vagy telefon.
1. a nemesi község elöljárója, vezetője, akit a közbirtokossági közgyűlés (→ nemesi közbirtokosság) választott meg a nemesek közül (főnagy, felügyelő, princpális is volt a neve). A felmerülő igazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben bírótársakkal (assessor) együtt ítélkezett, gazdasági (pl. közös erdő használata) kérdésekben egyedül vagy nagyobb jelentőségű ügyekben a közgyűlés meghallgatása, állásfoglalása után intézkedett. Hatáskörére, illetékességére, eljárására nagyjából ugyanazok a szabályok érvényesültek, mint a községi és a városi → bíróéra. Mezővárosokban, ahol nemesek is laktak, a bíró helyett a hadnagy volt illetékes velük kapcsolatban. –
2. szabad királyi városokban az utca, mint igazgatási egység élén a hadnagy állt, mezővárosokban pedig a bírónak nyújtott segítséget rendészeti kérdésekben. –
3. a Kiskunságban a 18. sz.-tól a kertek és a legeltető puszták közbiztonsági szolgálatát ellátó tisztség neve. A kerület szintjén a districtuális és a mezei komiszáros járt el. A városi hadnagy az utcahadnagyokkal, a tizedesekkel, dárdásokkal, botos és vasvillás strázsákkal főleg az istállókra és kertekre felügyelt, az éjjeli csavargókat elfogta, a bitangoló embereket → fogdába vitte. A pusztázó hadnagy a közbiztonsági szolgálaton kívül a közigazgatási rendelkezések végrehajtója is volt. A → pusztabíró az engedetlen emberért a hadnagyot küldte, és ez a hadnagynak nyargalópénzt fizetett költsége fedezetére. (→ még: kuriális község, → parasztvármegye) – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Szeged, 1936); Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp., 1946).
Pl: Orosházán évente választottak (vagy újraválasztottak) két községi hadnagyot, s melléjük 6-8 tizedest (kisbírót).
"Egyébként pedig ha olvasol Barabási Lászlótól pár könyvet, örömmel fogod tapasztalni, hogy a jobbágy nem is annyira rossz dolog."
helyeslem, amit mondasz :) nekem volt egyszer egy hsz-om itt, amiben a jobbágyi létről elmélkedtem kicsit... próbáltam összehasonlítani egy mai átlag polgárral. Adók... etc. s mit mondjak: elég megdöbbentő eredményre jutottam...
Szederkényi azt írja a mellékelten linken, hogy "Heves és K. - Szolnok vármegyék nemes és paraszt személyei és azok tehetőségének a szolgabirák által 1697. november havában történt összeirása" czim alatt. 1) "
Alul a lábjegyzetben "1) Eredetije ugyanazon évsz. a. a megyei ltárban."
A www.hevesarchiv.hu oldalán a Repertóriumok IV. Fondfőcsoport alatt találsz vármegyei iratokat. Talán a 7/b. alatt lenne?, az elég sok anyag. Az "...azok tehetőségének ..." megfogalmazás miatt gondolom.
Nekem is csak az egyik szálon vannak nemesek, azok is szépen elszegényedtek, elkártyázták a földeket, csak a kutyabőr maradt, az is csak hallomásból...
A többi ág hétköznapi halandó biza', olyan családnevekkel, mint Nagy, Kiss, Horváth, Németh, sőt van még Babai is, és ott vannak még a német őseim is Stix, Sommer, Kizer... akik szintén nem nemesek voltak, de őket is szorgalmasan kutatom.
(Az első mondat nem teljesen igaz, mert van egy Bárány nevű ősanyám is a rendesi Bárány családból, csak épp se a születésijét, se a halottiját nem találom, így nem tudok családfát sem produkálni.)
Nem nemes itt sem mindenki... De azért ha figyelembe vesszük, hogy egy ma élő embernek hány őse volt mondjuk csak addig amig vissza is lehet vezetni (1700-as évek), akkor azért van rá esély, hogy egy-két kisnemesi szál is bejön a képbe egyszer. Nekem egyetlen egy jött be, az is a Jászsági vonalon 1730 körül. Persze onnantól visszafelé már szinte mind azok voltak 1600-ig, mert nagyjából mindegyik család akkortájt szerezte nemességét.
Szerintem tökéletes nemesi családfája csak nagyon kevés embernek lehet, nekem is talán(!) kettő jutott eddig. Egyébként pedig ha olvasol Barabási Lászlótól pár könyvet, örömmel fogod tapasztalni, hogy a jobbágy nem is annyira rossz dolog.(Mármint a feltevés szerint.) Neki legyen igaza. :)
Nekem Mezőtúr miatt kellett ez a tanulmány(u.a. amit Blanchelor írt csak itt más a címe), és ha már tanulmányoztam miért ne figyeljek másra is? No most idézek belőle néhányszor:
"Besenyszögöt 1774-ben .... telepítették újjá." HML: EÉGL XII-3/a/142 1775. év
"A bevándorlóknak kb. 90%-a szabadköltözéssel nem bíró örökös jobbágy, a korabeli összeírások szóhasználata szerint szökött jobbágy volt. A többiek a kisnemesség, a libertinusok, a katonarendűek és a szabadköltözésű jobbágyok soraiból toborzódtak."
Az igazi érdekes adatok az 1710-35 közötti időszakra esnek(itt van lebontva családszámra a betelepülés helye és eredete) az utána következő időszak(1786-ig) kissé szellősebb. Igaz egy térkép szerint Besenyszög is 1731-87 közötti időben települt újjá, vagyis több lépcsőben.
"A bevándorlás 1710-35 között
Ekkor Jászság 203, a Nagykunság 554 és Külső-Szolnok 796 szökött jobbágy családdal gyarapodott. Az 1553 család közül Szabolcs vármegyéből 1016, Nógrád vármegyéből 136, Békésből 107, Hevesből 93, Szatmárból 44 család érkezett, a további 157 család pedig 30 más vármegyéből és ismeretlen helyekről. ... a Jászságba Nógrádból(115), Hevesből(68), Szabolcsból(15), a Nagykunságba Szabolcsból(47), Szatmárból(33) és Külső-Szolnokba Szabolcsból(529), Békésből(93), Hevesből(22) érkeztek a legtöbben."
Ha tudod szerezd be nagyon érdekes.(Én a www.regikonyvek.hu oldalról szereztem be.)
És Benedek Gyulának egy másik írásában is vannak érdekességek(Tiszapüspöki Fáy László 17. századi számadáskönyvében)
"1665 május 20.
Mátyás István Kőteleken szolgál...
1666 október 23.
Az Tisza Püspöki jobbágyim Szegen lakó Csitneki(Csetneki) Györgytől-Szuhai Mátyás Uram jobbágyától-...
1679. évben május 14-én Rozsnyó városában
Fokorún lakozó Busik(Bozsik) Gergely..."
No egyelőre ennyit sikerült előkaparni. Ha lesz még érdekesség jelzem.
Jászladányban házasságot néztem kb. 2 éve. Ergo nem emlékszem semmire.
Milyennincs 4775. hozzászólásodban említed az 1697. évi dica összeírást Szederkényi alapján. Évek óta probálom meglelni, hogy az eredeti forrás hol lelhető fel. Ötlet?
Én nem tudom, hogy nem vettelek észre ezen a fórumon eddig??? Ráadásul pont a 28. szülinapomon jötél :D Te vagy hát az "ajándék"? Örömmel fogadlak, légy üdvözölve!!!
Ad 1. hsz-od: "Évekkel ezelőtt foglalkoztam a község történetével, babonáival, boszorkányhitével és persze a saját családfámmal is. (Boros, Hajdú- Szegh falurész, Czakó család - szentiváni rész). Ha valakit érdekelnek ezek a dolgok, nagyon szívesen segítek, ha tudok."
Minden-minden érdekel!!! És nem kontárkodsz! Mondom, boldog vagyok, hogy jöttél.
Ad 2. hsz-od: "említed Tóth Menyhért és Berényi Katalin nevét. A hideg kirázott, mikor megláttam, mivel ők az én őseim (is). Viszont az nem viágos, milyen okból említed vagy találtad meg őket. Jól értelmezem,hogy Tóth Menyhért volt a közösségi hadnagy? Az én családfáman, mint telkes jobbágy szerepel."
Említem őket, mert legutóbbi levéltári-mikrofilmes kutatásom során Besenyszög halotti akv-ei voltak nálam az 1800-as évek végéről. S gondosan jegyzetelgettem, ha már ott vagyok, minden Berényi nevűt :) mert én hiszem, hogy egyszer eljutunk mi, nagyon-nagyon sokan Berényiek arról a vidékről az egy közös őshöz, s mint valami nemzetség lehetünk majd akkortól együtt, s mondhatjuk magunkat együvé tartozónak!!!
na de most a konkrétumok: jól értelmezed, igen Tóth Menyhért VOLT községi hadnagy!!!, s hogy telkes jobbágynak említettik? jahhh igen kérem... ezek a nagy-nagy kérdések! ;) A konkrét bejegyzést közlöm itt nemsokára, úgy is össze kell foglalnom az eredményeimet, s majd kiemelem belőle ezt a B. Katalin férjurát ok? ;) Hogy rokonom volt-e? Egyelőre nem tudom beilleszteni a fámra, de ami késik nem múlik ;) Az biztos, hogy van a fámon egy 1809-es születésű Berényi Gábor, aki id. Berényi József fia, de mivel ez a József volt, aki átment Kőtelekre, feleségét eltemetni :( s ott új életet kezdeni, ezért gondolom, hogy a gyermek Gábor is vele ment. Viszont ezen Józsefnek szülei az ominózus Berényi András és Elizabeth H/K?elle :D s ezen Andreas gyermekeit én már nem írtam ki, mert nem tudom, hogy a Bódi/Bógyi Elizabet-et most minek tüntessem fel? Egyáltalán másik feleség-e vagy ugyanaz? Illetve Andreas ugyanazon személy vagy más? Na szóval innen már sajnos követhetetlen :( ha lesz továbblépés nálam, akkor az is meglesz, hogy hogy is rokonom a Te Gáborod :) mondjuk ha megkeresnénk az ő házasságijukat, ott szerepelnének a Gábor szülei (!!!) hoppsz-hoppsz-hoppsz, itt látom a hiányosságaimat, hogy nem néztem végig Besenyszög anyakönyveit... sok kis rejtett dologban lapulhat a továbblépés lehetősége ;)
Ad 4. hsz-od: "Nekem is vannak Vallyon nevű őseim. Nagyapám nagymamája Vallyon Rozália Etelka 1877-ben született Tiszasülyön, szülei Vallyon József földesgazda (Tiszasüly) és Bozsik Erzsébet."
Hát ez hihetetlen :) úgy tűnik akkor több ágon is rokonok leszünk! Tiszta beltenyészet!!! :D A Vallyonok kutatása is folyamatban van, ha időm engedi folytatni fogom azt is. Ezt viszont már bizton állíthatom, hogy rokon leszel, mert mint írtam, ha jól emlékszem három Vallyon jelenik meg Tiszasüly és Kőtelek környékén az 1830-as években, ex Heves ;)
Ad 8. hsz-od: "Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczy-szabadságharc után. Disszertáció, ELTE, Bp. 1974"
Ezt megkapom majd egyszer valahogy, pl. postán Tőled? :)
"jászladányi anyakönyvekben van utalás szentiványi lakosokra (születés, házasság)"
hátigen... még valami aminek utána kell néznem!
Többiek! Ki kutatta Jászladányt? theow volt talán? milyennincs tudom, hogy Te Jászalsószentgyörgyi érdekeltségű vagy :)
Mi történik ezen a fórumon???!!! Én elvagyok foglalva, "nem itt járok", s közben összeszaladt az össz.létező besenyszögi származású-érdekeltségű családfakutató? Ráadásul mindenki talál rokoni kapcsolatot közös őst?! :) Lassan nyithatnánk egy külön topic-ot atyámfiai... na jó, az azért még odébb van. Meg különben is úgy gondolom hasznos "családfakutatás" témában, amik elhangzanak Besenyszög betelepítésével kapcsolatban. Többiek? Ugye nem baj? Tényleg szóljatok, ha úgy érzitek nagyon egysíkú így a fórum, vagy nagyon egyirányban menne el...
Na szóval: lelkem repes ;)
westham4:
"Ugyanitt Besenyszögről néhány adat, Fokoru és Kőtelek neve is megkerült(Ha átrágom jelzem az érintetteknek.)""...Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981...""...van egy tanulmány Szolnok megye újratelepüléséről(Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok)..."
Te egy kincset találtál!!!Nagyon kíváncsian várjuk az eredményeket!Én legutóbb akivel e-mailt váltottam, Boross Tamással, ha jól emlékszem, azt írta, hogy Ő nagyon sokat foglalkozott Besenyszög történetével, s bizton állíthatom tényleg nagyon sokat is tud, de elm.sz. a legnagyobb baj, hiányosság, hogy a falu betelepítésének iránya rejtély... Konkrétan mit is találtál? Ez a Szabolcs-Szatmár csak úgy általánosságban a Jászságra, vagy valóben erre a konkrét területre vonatkozik?
Mi történik ezen a fórumon???!!! Én elvagyok foglalva, "nem itt járok", s közben összeszaladt az össz.létező besenyszögi származású-érdekeltségű családfakutató? Ráadásul mindenki talál rokoni kapcsolatot közös őst?! :) Lassan nyithatnánk egy külön topic-ot atyámfiai... na jó, az azért még odébb van. Meg különben is úgy gondolom hasznos "családfakutatás" témában, amik elhangzanak Besenyszög betelepítésével kapcsolatban. Többiek? Ugye nem baj? Tényleg szóljatok, ha úgy érzitek nagyon egysíkú így a fórum, vagy nagyon egyirányban menne el...
Na szóval: lelkem repes ;)
westham4:
"Ugyanitt Besenyszögről néhány adat, Fokoru és Kőtelek neve is megkerült(Ha átrágom jelzem az érintetteknek.)""...Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981...""...van egy tanulmány Szolnok megye újratelepüléséről(Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok)..."
Te egy kincset találtál!!!Nagyon kíváncsian várjuk az eredményeket!Én legutóbb akivel e-mailt váltottam, Boross Tamással, ha jól emlékszem, azt írta, hogy Ő nagyon sokat foglalkozott Besenyszög történetével, s bizton állíthatom tényleg nagyon sokat is tud, de elm.sz. a legnagyobb baj, hiányosság, hogy a falu betelepítésének iránya rejtély... Konkrétan mit is találtál? Ez a Szabolcs-Szatmár csak úgy általánosságban a Jászságra, vagy valóben erre a konkrét területre vonatkozik?
Köszönöm hogy megnézted. LEnne még egy kérdésem. Hogy lehet az, hogy egyes családok egyes könyvekben pl. Kempelen könyvében szerpelnek, más könyvekben, pl Nagy Iván féle könyvben pedig nem?
Érdeklődnék, hogy valakinek nincs-e véletlenül Nagy Iván féle könyve. Azt szeretném megtudni, hogy a Pusztay vagy Pusztai családról írnak-e benne valamit, és ha igen, akkor mit. Próbáltam hozzájutni, de nem sikerült.
Személy szerint csak azokhoz az anyakönyvekhez jutottam el, amelyek a szolnoki levéltárban találhatóak (legrégebbiek az 1800-as évekből valók), ezekben az időkben a szentiványi bejegyzéseket besenyszög anyakönyveiben tüntették fel. Két konkrét példám is van. Két szentiváni ősömet itt találtam meg.
Az 1700-as évekből való anyakönyvekkel nem találkoztam, mivel még nem volt időm elmenni a jászladányi plébániára vagy pesre. Viszont Benedek Gyulának van egy disszertációja a szolnoki levéltárban (Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczy-szabadságharc után. Disszertáció, ELTE, Bp. 1974), és ő írja, hogy jászladányi anyakönyvekben van utalás szentiványi lakosokra (születés, házasság) és erre példát is hoz.
Mi a helyzet a Berényi Gábor-Szabó Borbála párral? Végülis kinek az ősei voltak, vagy miért merült fel a nevük a fórumon? Utánaolvastam, de nem találtam összefüggést.
így azért másképp hangzik, és most le ne törjön a lelkesedésed, hanem ezzel a nagy hévvel tessék megkeresni az öreg prof leszármazottait!!! Lehet, hogy ott fog az öledbe hullani egy nagy rakás dokumentáció a családról!
Én olyan ember leszármazottait találtam már meg, akiről nem is gondoltam, hogy sikerül majd valamit is kiderítenem. Most már csak erőt kellene vennem magamon, és megírni egy angol nyelvű levelet (kb másfél éve írom), mert akihez eljutottam a nyomozás végén, állítólag ott lóg a falon az eredeti armális.
A fiókegyházak (leányegyházak) anyakönyvi eseményeit általában anyuci (anyaegyház) könyveiben vezették, néhol (pl.: orosházi evangélikusok) évente és külön fejezetek alatt.
a kérdésem az lenne, hogy mit jelentenek ezek a megjegyzések mert nekem csak annyi jött le hogy huszár volt és az Esztergomi Hadkiegészítő Parancsnoksághoz tartozott.