bogozó: üdv sorstárs! :) a 32000 db komoly, nem volt egyszerű odajuttatni. 30 t -ás nyergesvontatóval hozták. a nagy mennyiség miatt legyártani sem volt egyszerű meg fogadni sem. folyamatosan óvni kellett gyártáskor, útközben és lepakoláskor is az esőtől. bonyolította a dolgot, hogy a tanyára vezető földút esőzéskor teljesen járhatatlan. raklapokra kellett tenni az anyagot, hogy "gyorsan" le lehessen pakolni a teherautót. minden szállítást egyeztetni kellett a gyártóval, a fuvarossal, a rakodógépessel, meg a jóistennel az időjárás miatt. :) ..és állandóan raklapokat kellett felhajtani!
mindent összevetve drágább volt a vályog, mint egy korszerű poroterm tégla. megszállottságból nem volt hiány. ) természetesen semmi nem ment simán és most, hogy a kedves kis téglák már nálam figyelnek a fűben is akad még gond. pl., hogy nem minden téglát szárítottak ki rendesen és volt, ami megpenészesedett a takarófólia alatt. ...aztán mivel nem volt egyenletes az anyagminőség, a téglák egy része porlad. no és persze az egyik szállítmányt egyenetlen talajra vetették, sokkal több emberi munka kell majd a beépítésükhöz a megnövekedett habarcsigény miatt.
mindent összevetve nem ment el a kedvem az egésztől, csak most már sokmindent máshogyan csinálnék. pl. a vályogvetőktől hozott mintát nyomószilárdságra ellenőriztetném vásárlás előtt és nem vennék át nem vályogból készült téglatesteket!! ...most már tapintásra, színre is felismerem a jó vályogot.
mzm: üdv! a tervek még nem valósultak meg, 1 hónapja kaptam meg az engedélyt az építésre. ...no meg anyagilag is neki kell készülni ilyesminek. :) az anyagok egy része van meg egyenlőre, no és a csapat, aki csinálni fogja a házat. ha minden úgy alakul, kora tavasszal kezdődik a mulatság. sok persze még a nyitott kérdés. pl. a szennyvízkezelés és ivóvízelőállítás megoldatlan (csak villany van a tanyán meg telefon :) ). a ház oromzati része sincsen teljesen kigondolva. szóval a részletek vannak hátra, ezen a télen azokat kell kisakkozni. jó játék, csak dolgozni ne kellene a cégnél.. ha nyernék a lottón nem esnék kétségbe, nem rágna szét az unalom munkahely nélkül. :) ...de ezzel gondolom nem vagyok egyedül.
Kedves Ászokfa! Félreértettél, tényleg rajongója vagyok ezeknek a gyönyörű formájú elemekből összeállított masináknak!!! Olvasd csak el a fórumos-Skanzenlátogatás-körüli hozzászólásokat, mennyit ecseteltük a kombinát nagyszerűségét Abraxassal!
Tehát a hurrá itt a kombinát azt jelenti, ami, vagyis örülök a könyv megjelenésének, és a csodás szerkentyűknek! (a legfiatalabb kemencét meg most épp Ti fogjátok gyártani FggF-el, nem? -annál fiatalabbat nem tudok..)
Kedves Bogozó! Némi efoguccságot vélek felfedezni nálad itt, kombinátos ügyben!
Azok a lakatos szerkentyűk szerintem szépek! Node megnyugtatlak, én is inkább fűteni akarok, mint kombinálni. (Tehát én is inkább a banyát választom!De ha tudsz egy fiatalabbat...)
A trasskalk (magyarul trassz-mész) finomra őrölt vulkáni tufa hozzáadásával készült.
Ennek a tulajdonságait nem ismerem, viszont a trasszcementes habarccsal úgy jártunk, hogy nem bírta a fagyokat, ugyanis porózusabb anyagot ad, és a víz jobban belekerül.
A Magyar Bioépítészeti Egyesület az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Építési Munkabizottsága és a Bálint Sándor Művelődési Ház szeretettel és tisztelettel meghív minden érdeklődőt a VII. Újszegedi Bioépítészeti Napok című kiállításra és konferenciára.
Időpont: 2003. október 12. 22. Helyszín: Bálint Sándor Művelődési Házba Szeged, Temesvári krt. 42.
Régóta olvasgatom ezt a barátságos kis vályog fórumot, most érkezett el az idő, hogy én is bemutatkozzam:
A globális világbirodalom Budapest nevű városában dolgozom láncraverve informatikusként. A nagyvárosi taposómalom elől kalandos úton menekülve jutottam el egy kis tanyára, ahol nem várt értékekre bukkantam. Új felfedezéseim valóban jó játékoknak bizonyultak. Már vagy 2 éve kutatgatom/latolgatom a lehetőségét a tanyán álló öreg vályogház megmentésének. így kapcsolódtam először később, mint olvasó a fórumhoz és azóta is szorgalmasan vissza-vissza járok.
A nagy játékhoz időközben segítőtársat is találtam, akivel nem oly rég ellátogattunk a Kacár tanyára, ahol tapasztást lehetett kipróbálni. A lehetőségről itt a fórumon olvastunk. Sajnos késve érkeztünk, Bogózóval és a gazdával sikerült megismerkednünk, de a társaság többi tagjával sajnos nem.
Jó dolognak tartom ez a fórumot, ahol az emberek, mint egy virtuális faluban segíthetik egymást, ismereteket cserélhetnek, tanulhatnak egymástól. Én is ennek szellemében bújtam most elő a képernyő mögül, hogy akinek tudok és kell segítsek és ha tanácsra szorulok, legyenek barátaim akikre számíthatok.
..de hogy ne csak beszéljek, feltettem néhány képet a következő címre:
Ha Tiéd a másik ingatlan, akkor intézed el, hogy össze legyenvonva azzal, amina ház ál, oszt mindenki mehet a francba. Ui. akkor nem a telekhatáron fog állni a házad, gondolom, az a másik telek nem 2,99 méter széles.
De tényleg kedves emberek lakhatnak ott...
A trassalk az trasszadalékos anyagot jelent: Mi itt trasszcementet használunk a falaknál (téglafalak, kőfalak), de tudok egy valakit, aki ismeri az ilyen anyagokat, megkérdem, tud-e segíteni. Holnapra utánanézelk szakkönyvben.
Jaj a mi szomszédurunk is elintézte a szép házikóját.
műa.ablakok, és ráadásként műanyag lambéria az utca felőli falon, de telibe, a tornácon meg kb 1,5m magasan...
hát fiam, ezzel nincs gond, vizes ronggyal lemosom, nagyon praktikus.
Béla bá, nézte már, mi van alatta?
hát minek? engem mán az nem érdekel fiam, de szépen megcsináltattuk öregségünkre, ugyi?
ás sajnos egyre több házon cserélik az ablakot, ajtót műanyagra.
téglaházon, meg panelban se szép, de egy vályogházon...
Bizony, az a más ingatlan adott esetben az enyém! Az út túloldalán pedig egy kukoricás kert van, amin semmilyen ingatlan sem áll, aztán következik az 'igazi' út, ami keresztezi a mi utcánkat. Értiktek! A legközelebbi szomszéd azon az oldalon legaláb 'kétutcányira' lakik. Különben meg 'tudom', ki a feljelentgető, mert a falu kicsi és megosztották velem a tényleg-szomszédok, hogy is megy a beavatás. Mindenesetre annyit elárulhatok, meglepően 'magasról' jelentgetnek...
Bocsánat, de sürgős lenne, ha valaki ismeri a trasskalkot, mondja, hol lelhető fel!
Vagyis eredendően randa (SIC. nem szép) régi vályogházat nem tudsz mutatni? ;o)))))))))))
Bogozó!
Dehonnem ismered! A Kocsis Kis Marinak csapta a szelet tavaly! Naa..., akinek az a randa felesége van. Tudooood Te....., aki ződ biciklivel szok' járni a kocsmába. ;o)
Nem merek mutatni, mert félek, esetleg úgy járok, mint az idei ...
Na, ezt se merem leírni.
Szóval nem mutatok, csak megemlítem, hogy nem ritkán láttam - és fotóztam - valamikor gyönyörű régi parasztházakat, amiknél az utcára nyíló két kis régi faablakot egy nagy műanyagablakra cserélték. És nem is akárhol voltak ezek, olyan helyen, amelyik akár műemléki védettséget is érdelemt volna.
Kihagyok pár napot, és lám mi van itt ? Igenis vályogos téma lehet a felirat a szemöldökfán, szeretett vályogházam mellett van egy közel kétszáz éves vályog borospincém is, annak a belsőpince lejárat szemöldökfáján is van egy felirat, az van odaírva, hogy Bukj le, szamár! Hiába, egy borospincének csak efféle kevésbé emelkedett gondolat dukál
FGGF! Hol itt vanni nem békesség? (télleg jó, hogy nem vagyunk a pol.for.-ban)
Én is tréfálok amikor csak lehet, még ha nem is írok mindenhova :)t - és a házépítőket is visszatréfálom, mert kalapot veszek, és így azt verik le csak a fejemről...
MZM! Igenis légyszíves mutass egy ronda öreg vályogházat!!!
De ne olyat, ami düledező, hanem olyat amit rondára építettek:))
Ajvé! Hazamentem, mielőtt láthattam volna, mi míveltem.
Kedves Bogozó!
Egyetértek, vitassuk :o)
Viszont nézetem szerint azért, mert az embergyereke a véleményét, -ad absurdum- elveit közzéteszi, netán ütközteti másokéval semmiképp nem kell elnézést kérni, pláne itt nem! :o) Már amíg ezt mások szándékos bántása nélkül teszi.
Épp ezért, ha megengeditek én sem kérek elnézést a vízbe vetett kődarabért, még ha fröccsent is ki némi víz. Nem állt szándékomban senkit sem megbántani, és engem se bántott meg senki. Hál'Istennek, nem vagyonk a Pol.For.-ban ;o)))))
Ui: már majdnem megnyomtam az Elküld gombot amikor beugrott a következő bon mot:
Dícsérni jöttem a vályogot, nem temetni!
(No ezért asszem mégiscsak elnézést kell kérnem. Nem bírtam megállni, bocs ;o)))))))))))
Majd elfelejtettem megkérdezni: egy fehérvakolat nevét keresem magyarul, ami tufából és mészből készül, azzal vakolják a görög házakat és trasskalk a német és angol neve. Ezzel szeretnéma lábazatot befedni. Szóval mi a neve és hol lehet kapni?
Holnap bemegyek az önkormányzathoz, hogy tájékozódjak - építési szabályok, ilyesmi. Ha jól tudom, bármilyen útra néző ablak - ha x méter távolságra van a telekhatártól - legalább 180 cm magasan kell legyen. De miért? Kukucskálás? Azt a ház mellett a bokorból is lehet. Szagok? Az meg bárhonnan jöhet. Ráadásul valóban nehéz elképzelni, hogy szolgalmi útra néző kisablak zavaró lehet - ezek szerint mégis. Mostantól legalábbis... A szabály az szabály.
Elszállt a hozzászólásom, ezért most csak röviden: nagyon köszönöm!!! Elkezdek reménykedni, hogy kedve szottyanjon a műszaki oszt. vez-nek eltekinteni az ablak befalazásától. Itt sajnos a demizson nem segít...
Na, ez valóban egy jó kérdés, érdekes lenne megvitatni!
"Old is beautiful?! Olyan, hogy ronda öreg vályogház nincs is?"
A hétvégén majd gondolkodom rajta.
(Abraxas, másfelől elnézést kérek, hogy nem pontosan idéztem FGGF-et, és hogy szubjektíve nem tetszettek a 4132 képzetei...hát ez csak az én véleményem)
Mindes esetre nekem nem tűnik a vályogházak tárgykörétől távolinak azon kérdés boncolgatása, hogy mennyiben járul hozzá egy régi szép (pl. ormánsági) vályogház értékeihez a szemöldökfába vésett felirat. Vagy akár mondjuk az alacsony szemöldökfa.
Megjegyezném, hogy Sir Bors mindössze ormánsági-t említett szépet nem. Ezek szerint a két minőség egymásból következne? Old is beautiful?! Olyan, hogy ronda öreg vályogház nincs is?
Remélem illedelmesen fejezem ki magam :), ha azt mondom, kissé távolinak tűnik nekem az asszociációd egy régi szép (pl. ormánsági) vályogházat illetően. ..khm..
Talán ha visszatérhetnénk lassan a vályogházak főtémájához...:)
Jó, tudom: amit az ősök míveltek az jobb volt, szebb volt, meg minden ;oP
Tudod mi jutott eszembe? Amint Indiana Jones töprengveés görnyedezve mormolja magában lefejezett hullák közepette: "Aki megalázkodik, felmagasztaltataik" ...husssssssssss... :o)))))))))
(1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetõfelületén nyílászárót, nyílást, szellõzõt - a szellõzõkürtõ, a tetõkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
(2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tûzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tûzveszélyes anyag tárolására igénybe vett mellékhelyiségek szellõzõi vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelõ nyílófelületû szellõzõablakai nyithatók, a szellõzésre vonatkozó általános elõírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.
No, a következőt sikerült megtudnom: ha a felújítás, átalakítás engedélyhez kötött volt, az engedélyben a hatóság kikötheti az általad jelzett változtatást, egyéb esetekben csak akkor kötelezhet, ha a fennálló állapot élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet.
(A kötelezés lehetséges még a szabálytalan építkezésre, a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékre, a telek bekerítésére, valamint a jókarbantartásra.)
De ezt egy ún. "kötelezés"ben kell kiadni, mely feltételeit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 47. §-a tartalmazza.
Ha az átalakítás, felújítás engedélyhez kötött volt, van engedély, és abban az engedélyben a problémát jelentő kikötést beletette a hatóság(*), akkor még mindig van egy lehetőség: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (ezt hívták régi nevén Országos Építésügyi Szabályzatnak, ma a szaknyelvben OTÉK a neve) 108. §. (1) és (2) bekezdése így szól:
MEGLÉVÕ ÉPÍTMÉNYEK
108. §
(1) Az építmény és részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelõen folyamatosan fenn kell tartani. Meglévõ építményen bármilyen építési-szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerûsítés, átalakítás, bõvítés), vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása
a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezõtlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá
b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerû használhatóságát nem korlátozhatja.
A biztonságos használhatóság feltételeit szükség esetén az illetékes hatóság, szakhatóság esetenként határozza meg.
(2) Építményen és részein bármilyen építési-szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerûsítés, átalakítás, bõvítés) vagy rendeltetés-módosítás során - az általuk érintett körben - e jogszabály elõírásait a meglévõ szerkezeti, homlokzati adottságoknak, továbbá az építészeti értékek, valamint a táj- és természeti értékek védelme érdekének megfelelõ mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni, a biztonságos használhatóság feltételeinek biztosításával.
Nekem teljesen át kellett építenem a házamat ahhoz, hogy lakhatási engedélyt kapjak rá. Ami voltaképp röhely, hiszen a ház már évtizedekek óta lakott volt. Sajna a hitelhez viszont kellett a papír, így kénytelen kelletlen belementem. Sajnos a hivatal embere néhol nagy úr, az én lakhatásim úgy lett meg végül határidőn belül, hogy az ügyvédem megígérte a Müszaki osztály vezetőjének, hogy belép az FKGP-be (ebből is létszik, hogy nem tegnap volt ;o), amit persze az illető szépen elbliccelt.
A szokásos gyakorlat (messsze a legalitás határán túl), hogy valamivel, pl. egy gipszkarton darabbal letakarják az ablakot, majd az ellenőr távoztával kidobják a pi...ba :o(
Ezt egyébként egy jóakaratú ellenőr maga javasolta. Schöne ungarische wirtschaft :o(
Utánaérdeklődöm a kollégáknál, azt hiszem egy már meglévő állapotot nem lehet csak úgy módosítani. Kérdés, mennyire őrzi a ház a éri formákat.
Első lépésként mindenesetre be kell adni egy fellebbezést a határozat ellen a közigazgatási hivatalhoz, indoknak ugyanazt írni, amit leírtál. A szabály az szabály, csak éppen saját tapasztalatból tudom, hogy máshol azért se szólnak, ha egy teljes 160x160-as szobaablak bámula szomszédra (adott esetben ránk).
No szóval próbáld meg ezt az utat, lehet, hogy precedens értékű lesz az eljárás.
Kedves MZM, nagy bajban vagyunk! A házunk északi oldalán van egy pici ablak, ami a mai építési szabályok szerint túl alacsonyan van, ezért önkormányzati utasításra be kell falaznunk (!). Az ablakocska legalább 120 éve háborítatlanul áll a helyén. Azt hiszem nem csak én gondolom, hogy önmagában értéket képvisel, ráadásul az adott helyiség hangulatának meghatározója. Milyen érdekérvényesítő fórumok állnak rendelkezésemre, hogy megvédjem régi mesterek munkájának emlékét, valamikorvolt hagyományok nyomát, a házam, otthonom anyagi javakban nem kifejezhető értékét? Ez nagyon fontos nekem!
Tomasek!
Ez a hétvége éppen szervezett volt. Azonban van ott egy büfé is ahol kinálnak mindenféle helyi finomságot üzletszerű nyitvatartással. Annyi eszem nem volt, hogy megkérdezzem mikor látogatható a telep. Sajna még egy nyamvadt telefonszámom sincs amin el lehetne indulni tudást szerezni látogatás vonalon. Elég kicsi hírverés volt erről az eseményről is. A véletlen terelt minket is ide.
A cím mindenesetre: Varga ökogazdaság Püspökhatvan. Tulipán u 22
Üdv
tothgabcsi
Kemencet mi is epitettunk mar osszel.
Valoban nehezen szaradt ki, kis penesz bolyhok voltak rajta egy ideig, de aztan nem volt vele baj, amint elkezdtunk vele futeni kiszaradt, pedig nem is voltunk lenn sokat azon a telen.
Sziasztok,
nem tud valaki egy 4-5 fos csapatot kb 2-3 hetes munkara meg ebben a szezonban. Termeszetesen valyoghazas tapasztalat elony. A helyi mester csiga lassan halad es napszamban myomja 8tol 4ig.
Munkak:
Aljzatok, burkolas padlasteglaval, falalja burkolas lapos andezit kovel, mellekepulet megtoldasa ill. tetejenek megjavitasa, jo ajanlat es ido eseten egy 24m gerinchosszusagu teto is szobajohet.
Mintha hallottam volna rebesgetni olyat, hogy hideg időben folyamatos enyhe parázzsal 2-3 nap alatt szükségből ki lehetett szikkasztani a kemencét. Egy öreg bácsi mondta a TV-ban egy doksifilmben. A szóban forgó műtárgy egyébként agyagkemence volt, az öreg csömpölyeges technikával rakta. Ehhez azért, gondolom jókora rutin kellett.
Valóban a vasút mentén fotóztam, Tomaseknek igaza van, egész pontosan Istvántelken. Amikor nyáron építgettem a favázas kisépületet, közben vonaton utazva vettem észre: hát hoppá, ez is hasonló! Itt egy másik Szobon:
Gondolom, azért nincs ez a néprajzosok célkeresztjében (nem láttam hogy írtak volna róla) mert "nem eredeti népi", hanem un. típustervek alapján készültek. Magam részéről viszont nagyra becsülöm, hogy az 1900-as századforduló környékén a népi építészet remekeit be tudták emelni a "hivatalos" építészetbe. Itt egy másik, "vasúti" példa:
Mzm! Hát ezen tényleg meglepődtem, hogy még a gerenda mellett is nútolták a téglákat! Írjál csak, kiváncsian várom.
Én meg vatyok őrülve a fachwerkes házakért, én eztetet még nem ismertem:-)
Én magam is szeretnék egy ilyet építeni, csak éppen még nem találtam hozzá valakit, akinek pénze is van:-(
A kérdésedre: igen valóban formára, alakra vágták a téglákat. Németországban, Angliában, Hollandiában szinte milliméter pontosan illeszkednek a favázhoz, a ferde dúcokhoz a téglák, a kitöltőelemek (ui. sok helyen vályogból csinálták ezeket). Egyes helyeken levakolják, de igen soka látszó felület.
De hogy még cifrább legyen a dolog, és a kőmíveseknek még nehezebb legyen: a faoszlopokra két oldalt egy-egy háromszög keresztmetszetű lécet szegeznek, és a hozzájuk csatlakozó tégla ebbe az irányba forduló lapján egy ugyanilyen alakú nút van. Ezzel érik el az állékonyságát a kitöltőfalazatnak.
Szerintem a világ legszebb épületei készülnek így.
(A kedvencem a normandiai Honfleur városka, ahol tucatjával vannak eladó ilyen házak - és még csak nem is világrengető áron).
Ha gondolod, írok ezekről egy keveset (ha nem unjátok még a szövegeimet...:-)
Gondolom igen, képesek voltak. Hihetetlen pepecselésre volt képes az ember kevésbé teljesítménycentrikus korokban. Gondolj csak a Húsvét szigeteki szobrokra.
Azok úgy készültek, hogy kerek kövekkel püfölték a sziklát, amíg el nem készültek.
Ehhez képest az egyiptomiak technolóhiája a maguk bronzvésőivel, maga a megtestesült kifonomultság :o)
Ha ehhez még a jó öreg kőműveskalapácsot is hozzáteszed, a lehetőségek tárháza végtelen :o))))
Vajon hogyan épült? A favázak közt km. téglák vannak. Azon törtem a fejem, képesek voltak a gerendázat mellettieket egyenként különböző méretre vágni? Ráadásul nem is 45 fokban.
Nem akarok itten dicsekedni, mert nem az én érdemem, de tudjátok-e, hogy a "Házépítés-lakásügyek" fórumcsoportban a jelenleg üzemelő első 200 fórum közül a miénk az, amelyik a legrégebben létezik?
Így is elnézést kérek hogyha esetleg megbántottam akaratlanul valakit, kérem ne vegyétek az előzőeket se annak!
Mzm! Veled is egyetértek a dolog árnyaltságában (ahogy 4087-ben írtál) és hogy semmi sem fekete-fehér, különösen az emberek nem - (csikosak vagyunk mindannyian :)))
Bocsanat, hogy kozbevagok!
A valyogfal lelekzese:
keves cementtel vakoltunk (nagynehezen ravettem a komuvest)
Erre a festo begletteli az egeszet meszeles elott. Igaz, hogy nem muanyag alapu hanem sima gipszes glettel.
Nagy baj tortent?
Mélységesen egyetértek Abraxas kollegával. Szerintem a jelenségek egyértelműek évezredek óta, akár a Tao-t vagy az Újszövetséget olvasod vagy ókori bölcseket, egészen napjainkig; a túl sok pénz ("a mohó gazdagságra vágyás"-id. Malonyai) nem tesz jót a léleknek, a lélek pedig meglátszik a házon, a virágoskerten, de a segíteni akaráson is.
Úgyhogy Malonyaihoz azért mégsem tenném hozzá hogy " már akkor sem volt így igaz, meg most sem az"; csupán annyit - de annyit valóban kell -, hogy tisztelet a kivételnek.
A Te általad említett hozzállás szerencsére nem tájfüggő - és ahogy tapasztaltam, nem is gazdaság (gazdagság) függő. Én sokszor a nyugati országrészben is tapasztaltam a leírt kedvességet, és ugyanott az elzárkózottságot kis falvakban.
Azt hiszem, ez az egyes települések történelmével, történetével, sok esetben a nemzetiségi jellegekkel és nem utolsó sorban az ideológiai körülényekkel (értsd: valláshoz való viszony) függ össze.
Ez is megérne egy külön tanulmányt, azt biztos.
Sőt, én például egyes falvakban az egyik végen ilyen, a másik végen olyan embereket ismertem meg...
Tartok tőle, hogy (bár nem szorul rá) Malonyait meg kell védenem. Az általad említett emberkék sajna a kivételek táborába tartoznak.
Ez a téma már régóta az egyik vesszőparipám, ha nem is az épületek oldaláról megközelítve.
Nem tűnt még fel, hogy általában a kevésbé tehetős területeken sokkal nyitottabbak, barátságosabbak az emberek? Nekem, mint volt szatmárinak szabályszerű kultúrsokk volt Cegléd, a maga erődszerű betonkerítéses házaival, és mogorva embereivel.
Kedvenc példám az országot keresztben átszelő kerékpártúra esete: Szabolcsban tejet vittek ki a falu szélén lakók a letáborozó túrázóknak (zömmel gyerekek voltak), míg Monoron a rendőrt küldték rájuk.
De aki stoppolt katona korában (mint én), az is tudna mesélni. Órákat álltam a 4-es út mellett Cegléd határában, elnézve az ezernyi tovarobogó autót; míg Debrecenen túljutva, ritkán ment el mellettem 3 autónál több. Azt is meg kell mondjam, akik végül felvettek Ceglédnél, Kecskemétnél, vagy egyebütt, jellemzően messze keletre igyekeztek, nem ritkán Erdélybe.
Végül magam is arra a következtetésre jutottam, mint az idézett szerző: sajnos a vagyoni helyzet javulása sok esetben az emberi értékek romlásával jár együtt, tisztelet persze a kivételeknek.
Nem akarok vitatkozni malonyaival, nagyon tisztelem őt és akönyveit, de hála istennek ez már akkor sem volt így igaz, meg most sem az. Illetve nem ennyire fekete meg fehér az élet, szerencsére vannak olyan emberek, akik tehetősek és mégis szeretik és értik a szépet.
Az viszont szent igaz, hogy az autentikus népi alkotásoknak az utóbbi fél évtizedben szemtelenül megkérik az árát - de azt hiszem, ennek a kivesézése nem ennek a fórumnak a feladat, meg aztán úgyse tudunk mit tenni ellene.
Csak példaként hoznám fel a Mesterségek Ünnepét, ahol 10 évvel ezelőtt boldogan, válogatva, az árusokkal elbeszélgetve, őket, a mesterségüket megértve lehetett szép és valódi mestermunkákhoz hozzájutni. Ja, és persze tisztességes áron.
És nem tudom, körülnéztetek-e például idén?
Én ott voltam, többszörösen érintve vagyoka témában, látom a hátterét is - épp ezért látom olyan elkeseredve a dolgokat...
"mi lenne ha ezzel a könyvvel próbálnád rávenni az egyik kályhást hogy építsen neked?"
Hidd el Bogozó ez legalább annyira "könnyű" mint a tapasztásra rávenni egy kőművest. Én már nyomtam a Sabján féle könyvet kályhaépítő és cserépkályha-boltos kezébe is. Heves fejcsóválás volt a válasz. Sokkal egyszerűbb nekik pl. Zalakerámia síkcsempéből összerakni egy bazi nagy kockakályhát. Ráadásul a cserépkályhával is az a helyzet mint a régi paraszti élet más "kiegészítőjével" - ma már luxusnak számít és ha ilyesmit akarsz venni ill. csináltatni akkor kapásból azt feltételezik, hogy milliomos vagy! Régen nem került pénzbe a cifrálgatás (igaz, leginkább maguknak csinálták) hanem természetes volt, hogy szépítették a használati tárgyaikat, környezetüket. Manapság ha nem jó a dísztelen egyenkályha, a betonfödém, a sima orom, a gyári kéménysapka, a pattinthatós laminált padló akkor fizess dupla árat!
Malonyai Dezső írta 1911-ben:"És jellemző, hogy minél gazdagabb, annál sivárabb ezen a vidéken a magyar falu képe. Virágos kis kert nincs az ablak előtt; kapu, kerítés, tető, csupa tucatmunka; azzal törődtek, hogy jó tartós legyen, szépségére ügyet már nem vetnek. Minél több a tallér, annál tetézettebb, egyre több a pénz becsülete. A szép ösztönszerű megérzését elnyomja, mint dudva, a szüntelen mohóbb gazdagságra vágyás. Itt már látszani kivánkozik a vagyon, a paraszt nem szereti, ha parasztnak mondják, ő már polgár s a gyönyörű női viselet ellen is csak azért zúgolódik kevesebbet a férfinép, mert az is a módot mutatja. A szegényebb, lám, még tudja szeretni holmiját, gazdasági eszközeit, szerszámját, a maga építette kis házát, egy van csak belőle, azt megbecsüli, cifrázza, himezi, fösti, csinositja, megkülönbözteti, annak gondját viseli. A gazdag Gombház, ha leszakad, lesz más! A vagyon a piacról él, gyári holmi pótolja a magukkészítette szép régit. A zsidónál is, a magyar bótban is kap mindent, amire szüksége van, kap pénzért. Ki farag ma már hímes áspát, a főzőkanalat ki cifrázza, ki puskaporozza a pásztorbotot, a tülköt, a sótartót, a tükröst ki díszíti pöcsétviaszos berakással; hímes sulykon, ékített lapickán ki vesződik; a biborvászonnál olcsóbb a bolti patyolat s nem is emészti véle magát a fehérnép."
Pirimidin! Végülis megértem az aggodalmadat, úgysejtem, ezek szerint szobában levő belülfűtős kemencét szeretnél építeni. Ennek valóban nagyon fontos a biztonsága, ezért kell a jól megépítettség. A búboskemence, akárcsak a cserepeskemence, szerintem mind kívülfűtős volt (gondolom ezt nem könnyű megoldanod); a régebbi belülfűtős kemencéknek meg a szobában a szájuknál egyenesen ment föl valamiféle kürtő, mennyezetáttöréssel (gondolom ehhez se lenne sok kedved:).
Ennek ellenére ma is készítenek búbos alakú, de belülfűtős kemencéket; ötletekhez erről van itt egy link: http://www.kemences.hu/index2.html
Én is azt gondolom, mint abrakxadabraxa hogy pl. a Sabján:"Népi cserépkályhák" könyv viszonylag világosan leír egy ilyen építést. Mivel egy ilyen "népi cserépkályha", -ami igazából cserepeskemence- a mázas csempéi miatt közelebb állhat egy kályhás szívéhez, mi lenne ha ezzel a könyvvel próbálnád rávenni az egyik kályhást hogy építsen neked? (igaz hogy ennek nincs búbos alakja)
A kemencnél a tűztér, az maga a tér. Akarom mondani, a tűzteret maga a kemencetest által befoglalt boltozat képezi, ilyeténformán nincs külön égéstere, meg füstjárata (legalábbis alapesetben), mint a cserépkályhának. A Sabján féle könyv konktét tervvel, és építési útmutatóval is szolgál, ha tutira akarsz menni.
A furmányos rész, inkább a kemencetest építése, da a cserép, vagy tégla kemence sokkal kevésbé technológiaérzékeny, mint az agyag.
Pirimidin! "Pont a tűztér a gondom, azt nem tudom megoldani"
Mi a gondod vele? Nem tudunk segíteni?
"sajna kemenceépítő mester nincs a környéken"
Biztos hogy van a környéken, de ne keress cégtáblát. Viszont keress idős egyszerű parasztembereket, esetleg akik tanyán éltek (és legyen nálad kemence-fotó).
Ezt onnan állíthatom ilyen bizton, mert amikor lett kemencénk, mutogattuk a tudományunkat fotókon, megdöbbenésünkre saját rokonságunkban is rögtön kiderült, hogy nagynéném férje több kemencét is épített maguknak, anyukám meg mondogatta a fűtési módot. Előtte sosem meséltek nekem ilyenről! No, két hete Bandi bácsival el is meséltettem a kemence-építést, gyak.lag a Sabján-féle búbost mondta el.
Eddigi meglátásaim: Nálunk és a környékbeli falvakban leggyakrabban egy másik épület oldalához "ragasztva" épültek a kinti kemencék (bent tudtommal már szinte nincs is), pontosabban úgy, hogy van egy ilyen kis "komplexum", hogy szín, baromfiólak, kemence, kiskamra és mindez sorban, egy tető alatt. Valószínűleg így a hidegtől is védettebb. Azt sejtem, hogy régen biza' volt bent is, amikor még minden héten sült kenyér. A külsőt meg mi is azért építettük, hogy nyáron ne kelljen a házban nagy hőséget csinálni. Odakint több is a hely, ami pl. lakodalmas sürgés-forgásnál lehetett fontos. Ahogy aztán a mindenheti kenyér elmaradt (először otthon dagasztották és pékhez vitték sütni, később már ezt sem), a maradék benti kemencéket is elszedhették, és megmaradt a lakodalmi funkció, arra meg elegendő volt a kinti is, tavasztól őszig használva.
Továbbá: A mi vidékünkön (Ipolymenti palócság) ha mégis különálló épületként áll, akkor azt egy kockatömbbe építették, vagyis teljesen olyan mint egy tömör kis ház, tetővel. Ezáltal a boltív fölött sokkal több anyag van, tehát kevesebb esélye van repedni (talán egyszerűbb is felhúzni oldalfalakat függőlegesen, a boltív feletti sarkokat meg feltölteni anyaggal, aztán rá a tetőt). Ebből a típusból az egyik "csúcsmodell" :) a nagybörzsönyi vízimalom mellett áll. Ebben a boltív fölött levegő van ("puffer-tér"), a hátsó részben meg füstölő.
Üdv Vályogosok!
Hétvégén Püspökhatvanban voltam egy rendezvényen a Varga ökotanyán. Képek láthatók a www.gabcsi.hu oldalon az homlokomra kattintva. Nagy élmény volt, megér egy látogatást!
Üdv
tothgabcsi
A magyar "építős" szlengben minden, a falon megjelenő ilyen jelenséget salétromosodásnak hívnak, pedig szegény salétromnak a legritkább esetben van köze hozzá.
Inkább sókivirágzásnak nevezném, de még ez sem igazán fedi a valóságot - ugyanis kb. 10 féle oka lehet a folyamatban és kb 20 féle kémiai-fizikai folyamat okozza.
Lehet nátriumsó, kalciumsó, lehet a mész nem megfelelő kiégetettsége, és így tovább, és így tovább.
Egy valami biztos viszont: hogy nem a "talajból szívódik fel a só". Soha nem kóstoltam még, de szerintem nem sós a talaj:-)
De ha az is lenne, hogy megy fel, apu mondd meg má'
:-)
Az az igazság, hogy a sókivirágzást az építési anyagban található mindenféle vegyületek okozzák. Azért nem írom, hogy ilyen, vagy olyan vegyület, mert csak részletes vizsgálat alapján lehet megállapítani, hogy az adott esetben melyik, és milyek hatással.
Mint ahogy azt is, hogyan tüntessük el. Illetve egy biztos módja van a megoldásnak: ha nem engedjük a vizet a szerkezetbe, építési anyagba jutni. Igaz, ez a legnehezebben megoldható probléma, például a burkolati anyagokba ha máshonnan nem, a levegőből kerül annyi nedvesség, hogy a klf. anyagok kémiai reakcióját elindítsa.
A lábazati terméskő be nem vakolása jó gondolat, nem is értem, miért kellene egy kőfelületet bevakolni, az úgy szép, ahogy van, nem?
No meg pesze az ereszcsatorna, meg még jónéhány vizesedési ok lehet.
A "salétromosodásról", sókivirágzásról egyébként Déry Attila "Történeti anyagtan" című könyvében ír nagyon sokat és nagyon hasznos dolgokat, próbáld megszerezni.
Nekem csak a téglakemencémmel van tapasztalatom, repedezni is kezdett.
Azóta megtudtam az építőjétől, hogy minél hidegebb van, annál lassabban kell hevíteni, kis tűzzel. Jól megszidott és azt mondta, hogy nem gyorsan és óriási tűzzel kell hevíteni, hanem ráér az. Elmesélte az öreg bika és a fiatal bika esetét amikor megláttak egy csomó jó tehenet a mezőn. Elmesélte még, hogy az ő kemencéje soha nem repedt meg pedig szintén téglából van.
A repedést meg úgy javítottam, hogy leszedtem a tapasztást, és addig locsoltam a búbot amíg a téglák közti agyag meg nem puhult. Akkor aztán minden téglát megkocogtattam kalapáccsal hogy kerüljön újra szoros kapcsolatba az agyaggal, a tapasztás rétegei közé pedig jutazsák-réteget tettünk (összedolgozva az agyaggal) -Sabján után szabadon-.
Amivel sok problémám volt/van, hogy ez egy tető nélküli kültéri kemence (a tető nem illene bele a környezetbe de lehet hogy mégis az lesz a vége) és missunggal volt borítva, amint erről már volt szó itt a topikban régebben. A missung és az agyag eltérő hőtágulási együtthatója miatt a missung mindig elrepedt, a tapasztás meg nem. Most csertnobili szarkofágszerűt csináltunk, a tapasztást leborítottuk hullámpapírral, rá csirkehálót és missungot/betont. Két réteg ilyen "vasbeton" borítás van, most szárad és remélem többet nem reped meg. Az agyag meg tágulhat alatta a hullámpapír-rétegben. Ez az idén úgyis kiderül, ha így sem jó, jövőre tetőt építek föléje és marad a hagyományos tapasztás mint külső borítás.
Áthidalás régen és most. Először belül, aztán kívül készült el a nyílás. Az egyik új ablak helyén kerettel együtt befalazott kis ablakot találtunk. Arról sajnos nincs képem.
