Megnéztem az Arcanumon az ismertetőt: "nem semmi egy adathalmaz", ha ezen a DVD-én nem találod, akkor lehet, hogy máshol sem. :)
Az jutott az eszembe, hogy a juhász(ok) akit keresel tulajdonos, vagy bérlő lehetett azon a területen? Amennyiben bérlő, mégis csak jobbnak tűnik a MOL, ill. az összeírás.
Más megyékről nem találtál hozzá hasonló forrást? Engem is érdekelne egy-két megye: Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar...
Én a dohánykertészeket követem ide-oda, ők is mindig vándoroltak.:)
Sajnos nem jutottam előrébb, mert még nem jutottam el a MOL-ba azóta. Elég sokat kell keresgélni és az eredmény se tűnik teljesen biztosnak. Ha pedig el kezdem majd, nem tudom, hogy az anyakönyvekkel kezdjem vagy előbb nézzem meg az 1828-as összeírást. Az anyakönyvek mellett szól, hogy elég három-négy helyen megnézni, de egy fontosabb kérdésben úgyis végig kell böngésznem az 1828-as összeírást Vas megyére. Az is lehet, hogy merőben más oldalról próbálom megközelíteni a dolgot és ez most jutott eszembe. Megjelent ugyanis az Arcanumnál sok más új anyag mellett a Vas megye az első kataszteri felmérés térképein 18561860 c. kiadvány és itt azt írják, hogy "A részletes térképeken jelölik a határvonalakat, dűlőneveket, telkeket, parcellaszámokat, utakat; a hozzájuk tartozó iratok pedig a tulajdonosok neveit (!)és a parcellák területének adatait tartalmazzák." Hátha ez segít végigpásztázni a területet, ha tényleg rajta vannak a tulajdonosok nevei, mert én egy kb. 1857-es születést keresek, de a másik, apai-ág miatt akkor is át kell néznem az 1828-as összeírást, hogy megtaláljam, honnan vándoroltak át Rábakovácsiba (ma: Meggyeskovácsi).
Az egész azért van, mert ezek a juhászok összevissza terelték a nyájat arrafelé. :)
Hát tényleg nem tudom, volt ugyanis 1857-ben és 1869-ben is országos népszámlálás. Nem tudom, az 1870-esnek, nincs-e köze az "1869-eshez"? Elvileg két egymást követő évben nem sok értelme lenne, mégha módszertant váltottak volna, akkor sem.
A megmaradt népszámlálási ívek (az ország nagyobbik részére ugyanis nem maradtak meg) a MOL-ban is megtalálhatók filmen azoknak a vármegyéknek az esetében, amelynek a székhelye a mai Magyarországon van, a városoknál is értelemszerűen. A mikrofilmek szét vannak szórva a vármegyéknél, de számozásban egymás után jönnek; nagyjából ezek a tartományok: B 1474-1816, C 1728-1787. Valamivel részletesebben itt:
Én az 1870-es népszámlálás részletes adataira lennék kiváncsi! Jópár helytörténeti könyvben láttam az adott falu akkori teljes lakónévsorát. Ezt is a KSH-nál kell keresni?
Kedves idrisi! Nagyon szépen köszönöm a választ, még aktuális. Ugyan megrendeltem azt a könyvet amit említettél, de még nem érkezett meg. A te adataid alapján úgy gondolom, hogy az Újpesti József utca lessz az amit keresek. Legalább is reménykedem benne. mégegyszer köszi. Edu
Vannak ilyen névjegyzékek 1910-ről is a KSH-ban, de nem nyilvános. Azt nem tudom, mely népszámlálásokról, mely területekre maradtak fenn anyagok, de jó enne, ha átkerülnének a kutatható anyagok közé, mint pl. az USA-ban. Annak viszont még jobban örülnék, ha most tévedtem volna :)
Köszönöm a választ. A MOL -ban az 1910 -es népszámláláshoz létezik valamilyen névjegyzék? Egyik ősömet keresem aki Felvidéken élt és nemtalálom abban a faluban ahol lennie kéne :-D.
III. Békásmegyerben; ma: József utca 1874-től, előtte Joseph Gasse IV. Újpest; mai József Attila utca, József u. 1882 előtt VIII. Józsefváros; József utca 1874-től, előtte Josephs Gasse (a Baross u. és a Mátyás tér között)
I. ker. Vár; ma: Táncsics Mihály u. ; 1749-1822 volt Josephi Gasse
Jelenleg van több József utca is Bp.-en, de ezek akkor vagy nem József u. nevet viseltek, vagy az adott kerület még nem tartozott Bp.-hez
Ma kivettem a könyvtárból a Jászság életrajza c. Fodor művet. A benne említett névszerinti összeírások (1720, 1760, 1766) a MOL-ban is megvannak? A Pentz-féle 1699-est tudom, hogy ott van, meg az 1828-as is.
Nyomj utána egy betűközt, miután beemelted/beírod a hivatkozást, s akkor link lesz.
Amúgy olvtársunk Rye anno az 1909 hsz-ben feltette a Fodor könyv alapján a listát egy web oldalra (aki akkor figyelt, letöltötte) csak ez most épp fejlesztés alatt. :(
Köszönöm! Ezt a vonalat ismerem olyannyira, hogy az egyik leszármazottal levélben sikerült felvenni a kapcsolatot.
Küldött is nekem postán anyagot /külföldről/, ami természetesen elveszett menet, ill. idejövet közben.
Gyanítom, hogy az én őseim inkább a Dunántúlon terelgethették juhaikat. Most a juhászcéheket fogom részletesebben tanulmányozni, hátha találok olyan adatokat, hogy ki , mikor és honnan telepítette be őket.
Az sem kizárt, hogy az öttömösi Gr.-ek többen voltak testvérek, s szétszóródtak.
Az Imrére vonatkozó részről bővebben hol tudnék olvasni?
Geréby (Öttömös), előbb Gremsperger Pál névváltoztatási engedélye és 1840-ik évi donáczionális levele Pest vármegyében kihirdettetett 1842-ben; Imre szolgabírónak megválasztatott 1892-ben.