Hmmm... Mondasz valamit. Ha csak abból indulok ki, hogy Piri Tamás honlapjának "pályaszámok" táblájában a 841 5 030-tól kezdődnek a Hkks régi pályaszámok, akkor pláne.
Ellenben mint mondottam, engem kép alapján lehet meggyőzni... :-)))
Az általad idézett szövegben nem találom pl. azt a pályaszámot, amely ezen a kocsin van.
Ez alapján azt gonolom - és gondoltam a korábbi hsz. alapján is -, hogy nem erről a kocsiról van szó, ill. ez a kocsi nem illik bele a kronológikus felsorolásba.
De tulajdonképpen tök mindegy. Vizuális típus lévén, én egy olyan vagont szeretnék a leg autentikusabban modellezni (feliratok), amelyről fotóm van.
Sima oldalúról sehol nem találtam használhatót (amelyen a pályaszámnak legalább a részlete látszódna.) Az idézet pedig engem messze nem győzött meg arról, hogy az nem a bordázott oldalú típusok valamelyikéről szólna.
Pedig volt egy részletező hozzászólás régebben: ""A győri gyártású, sima oldallemezű hűtőkocsikról néhány sor. Forrás Szécsey Istvánnak a Vasúthistória évkönyv 2002-ben megjelent írása. E témáról a 147-148. oldalon van szó. Kivonatosan: 1957-ben készült a prototipus és Gjm 176250 számú volt. 1958-ban készült további 29 db. Gjm 176251-176279 számokon. 1962-ben a Gjm 176252 selejtezésre került. 1966-ban 12 55 806 2 000-029 számot kaptak, Ichqrs (a 003-as számot nem adták ki). 1974/75-ben xx 55 816 2 000-029, Ichs. 1984-ben xx 55 841 5 000-029 (csak 12 kocsi kapott már ilyen számot) mások 42 55 846 6 000-029 számot kaptak (belföldi forgalom), Ihs. 1995-ben selejtezék őket."" Edig az idézet.
Nem szükséges feltalálni a spanyolviaszt, vagy egy harmadik utas magyar megoldást kidolgozni... A VasuTOM-ék által használt szabvány alapvetően a NEM szabvány magyarra történt átültetése. A Fremo sem rossz, de a kettő nem illeszkedik teljesen össze (nem csak a 30 cm magasságkülönbség miatt...). Az össz diffi emlékeim szerint 2 furat. Ezt orvosolja a FKTT szabványa, ami mindkettőhöz csatlakoztatható. http://www.feine-module.de/modulnorm-fktt.php
Van még valahol egy bővebb leírás is a bevágásos, domboldalas, stb modulfejhez, illetve az üzemeltetési szabályok (ha valós üzemet akarnak modellezni.)
A láb nem lehet nagy gond szerintem. Vagy ilyen nagy mértékben kell állíthatónak lennie (pár centi mindenképpen kell!!!), vagy csinál az ember gyereke 2 különböző lábat...
Lakótelepi 54 m2-esként én is pártolója vagyok a moduloknak és bár tervem van, lépéseket ezirányban még nem tettem :-(
>mennyire elterjedtek kis hazánkban a betonaljas kitérők?
Dunakeszi nagy állomáson is betolnaljas kitérők vannak már. Pár éve cserélték őket, előtte talpfás váltók voltak, betonaljas pályával. Talán még fotóm is van róla - otthon.
Nehezen haladunk... Ugyanis ez a papírfeltöltős megoldás nem rossz, csak lassabban szárad meg a gipszes pólya a vázon. Ráadásul a fiúk befestették, hogy ne világítson, mint a frissen eseTT hó, mert nem téli asztalt építünk:-) A festék a szokásos vízfesték, fehér-barna-fekete tetszőleges keveréke.
Köszönjük, valóban jó cikk, és a szerző rendkívül tárgyilagosan mutatja be a két modellt.
Egy megjegyzésem van:
A Tillig nem "lájtosan" dolgozta át az első változat hajtását a MÁV M62 001 megjelenésekor, hanem meglehetősen drasztikusan.
A motor és a forgóváz maradt ugyan, de köztük minden megváltozott, még a mozdony öntvény váza is!
Első széria: két bumfordi csigakerék a kis motor két végén, akik két szerepet játszanak egy gázsiért: áttétel, és lendítősúly is egyben. Még a régi Mattra tervezés.
Második, átdolgozott széria: motor külön lendítősúly, kardános hajtás, más forgóváz rögzítés belül, az új csigák fogadásához. Ezen kívül NEM651 DCC aljzat van benne, a régi nincs előkészítve digitális üzemhez, továbbá az új változatba beszerelhető az öntvény módosítása miatt hangdekoder is, a régin ez fúrás-faragás nélkül nem megy.
Nálam járt anno új Tillig, amikor megjelent a MÁV M62 001 (V&M teszt volt anno), volt alkalmam a saját, még régi változatú DR BR120-szal összevetni. Sokkal jobb az új. Egyébként a 3 pólusú kis Bühler motor meglepően jól viselkedik a Tillig modellekben. Úgy tűnik a Tillig ehhez tervezte a hajtást valamennyi ilyen motorral felszerelt modelljén. A nálam járt példányok meglehetősen egyformán viselkedtek a futás terén. A régiek és az újak között nagy a különbség az új hajtás javára, de a két verzió egyes darabjai között nincs számottevő eltérés. Szerintem a német kollégák által tapasztalt futásbeli különbségek a két gyártási változat közötti különbségek.
Ennél a modellnél én nem találkoztam az ónpestissel, sem a régi, sem az új változatnál.
Üdv! volt az oldalatokon kb, egy hónapja egy man és egy scania modell. HP gyártmány. (18596 hsz.) de pár óra után eltűnt és azóta se látom,ilyen gyorsan elvitték vagy csak nincs kint fotója?
Gashpy által korábban belinkelt német nyelvű Tillig - Roco M62 összehasonlítást lefordította Rigó Feri barátunk, és kitettük a blogunkba. (Természetesen a szerző engedélyével.)
(ha már női klubtagunk nincsen, nő nemű topic lakó van? Akkor úgy kellene köszönnöm... :-) )
Korábban, amikor (többször is) szóba kerültek a két tengelyes, MÁV hűtővagonok, kitértünk arra (legalább is engem nagyon beindított a kérdés), hogy a barna csíkos, SIMA OLDALFALÚ kocsinak mi lehet(ett) a pályaszáma. Erre csak találgatások születtek, konkrétumok nélkül.
Nézzétek mit lőtt nekem az egyik angyal lelkű, arany kezű kolléganőm:
Szép lassan elkezdenek a frekventáltabb mellékvonalakon (pl. a veresegyházi vonal) is terjedni a betonaljas kitérők. Meg például a 150-es vonalon is évente egy-két kitérő betonaljasodik. Gyenge forgalmú vonalakon viszont nem jellemző.
Szolnokon fa keresztaljas kitérők vannak még. De a felújított kisebb állomásokon - Pilis, Monor, stb már beton.
Viszont Kőbánya-Kispest és Kispest között, meg tovább végig a lajosmizsei vonalon talpfák vannak végig mindenhol Lajosmizséig nem csak a kitérők alatt, hanem a vonalon is. Onnan meg már felújították Kecskemétig, az úgy tudom betonos.
"...és nem is igen tudok minden modellt átalakitgatni....
Most beugrott a fiad képe az eszembe, habár régen találkoztam már vele, de kb olyan lehet az apjával, mint az én két srácom:-)))
Most idézek a kisebbiktől, amikor azon vitatkoztunk, hogy a Zeuke V180-ba miért nem megy bele egyszerű mozdulatokkal a BTTB kupplung, ugyanis nem azt a vonatot kellene húznia:
"De Apaaa! Te úgy is meg tudod csinálnííí!
:-)))
P.S.: a nagyobbiknak tegnap este a trafó működését kellett elmagyaráznom.
Sok kocsit kéne átalakítanod a nagyvasúton is használt "közvetítőkocsinak"? Ha szép nagy "amerikai" vonatot akarok összerakni OFF méretben, akkor min. 2-3 ilyen kocsit kell használnom vonatonként.
Úgy egy éve előszedegettem, most meg helyesen fogalmazva felrakosgatom:-) Megígértem a gyereknek hogy csinálok neki egy alagutat., de hát mit ér egy alagút magában, nem igaz?
Az uj pályákon már inkább betonljas váltok vannak, de nagyon hosszu ideig forditott volt a helyzet, azaz talpfákon voltak a váltok, mig a sinek betonaljakon.
De ez zavarna engem a legkevésbé, már csak azért is mert inkább a korábbi korokat modellezem, igy a betonaljnak nem sok keresni valoja van a terepasztalunkon.
Nekem a legnagyobb bajom a hatalmas korkülönbség a modelljeim között - 41 év -és ezzel járo kapcsolokáosz és a fiam értetlensége, hogy nem lehet sok mindent összekapcsolni - és nem is igen tudok minden modellt átalakitgatni....
Azt tudom hogy van, de egy mellékvonali három vágányos állomáson mennyireáltalános? Úgy terveztem hogy a nyíltnvonal és az 1-2 vágányok betonaljasak lennénék, viszont a 3. vágány maradna faaljas, itt-ott pár betonra cserélt aljjal. Ehhez talán még elmenne a faaljas kitérő is.
Az óriásfákra vonatkozó megjegyzésedet köszönöm, már más is jelezte hogy tetszett neki:-)))
egy kis finomság BaTTkának,meg mindenkinek. fenyő és fűzfakészítés. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=auto&tl=hu&u=http%3A%2F%2Fwww.schusterdiorama-35.cz%2Fen%2Fworkbench%2F2%2F33%2F
