Elnézést, igazad van, vannak jó cukorgyűjő és nagyfürtű szőlők, amelyek lehetővé teszik ezt az eredményt. Én - mivel nekem most eza soros - rizlingre gondoltam, és nem is konkrét mennyiség/cukorfok értékekre gondoltam, csak pédának írtam.
Akkor pontosítanék: az áltagos fürtnagyság és beérési cukorfok alapján fajtánként kellene meghatározni, hogy az illető abból a szőlőből mennyit adhat el egy hektárról.
A szomszédom szőlője egy olyan rizling, amin nem volt korlátozás (ugyanaz a klón, mint az enyém). Én még életemben nem láttam szőlőt ennyit teremni. Úgy saccolom, hogy egy tőkéről lejön egy egész vödör. Megkóstoltam: tökéletesen vízízű volt. Mellette (dicsexem) az én rizlingem egy aromaterápia. Hát szerintem ezért nem mindegy, hogy van-e korlátozás.
Még egy adat: két hete 19,5 cukorral szedtem a muskotály fajtákat. Az kettővel mellettem lévő dűlőben is meg volt a korai szüret (hasonló fajtaösszetétel), egy héttel később: 17,5 -ös cukor.
320 mázsa hektáronkénti termés? Próbálja meg ezt kihozni a Somlón, furmintból... az biztos nem lesz még novemberben sem 16 fok sem.
Az a baj, hogy kegyesen megfeledkezel néhány fontos részetkérdésről. Egyrészt a fajtáról, ami nem biztos, hogy tud igazán komoly minőségű bort adni. Másrészt arról, hogy az ilyen terhelés igencsak megterheli a növényt. Emiatt a tőke egyrészt rövidebb életű lesz és az újratelepítés költsége mint fajlagos teher növekszik. A nagy terhelés miatt az ellenállóképesség is csökken ami miatt jóval többet és jóval programszerűbben is kell permeteznie. Ennek költségei is vannak és a minőséget is befolyásolja. Harmadrészt a huzamosabb ideig ilyen terhelés sokat kivesz a földből, a tápanyagutánpótlás pedig nem olcsó... a korábban már említett öntözésről nem is beszélve.
Összességében lehet ilyen hozamot elérni, de nem hegyi szőlőben, nem minőségi bort termelve, nem hosszútávon gazdaságosan.
Ez durva.... 32 tonna hektáronként? Öntözte, vagy hogy lett ilyen bőség ebben a száraz utóbbi negyedévben? Gondolom trágyázás az megy ezerrel minden évben, hisz anélkül lehetetlen...
Könnyen lehet, hogy a permetezés a ludas, vagy annak a hiánya. Idén négyszer permeteztem és a legutolsó is július 23-án volt. Ez igazából arra kellett, hogy a korábban nagyon elhanyagolt tőkékből mit lehet kihozni idén.
Azt mondod, hogy a rutin és az évek mellett semmi mást nem lehet segítségül hívni az azonosításhoz? Mert nekem egyikből sincs sok (legalábbis a szőlőben nincs), viszont az azonosításra váró tőkékből annál több.
Köszönöm. Bár én nem ismerem annyira szőlőfajtákat, de ahogy belelapoztam a "szakirodalomba" :) nekem is ez volt a tippem. Az utolsó képen mi bizonytalanított el?
Egyébként van valami módszer arra, hogy hogyan lehet minden kétséget kizáróan beazonosítani egy tőkét?
Ez az egész nyilvánvaló módon nem működne a hegyközségek nélkül. A származási igazolást a hegybíró adja ki, ő meg hivatalból tudja a szüret időpontját, ismeri az ültetvényt. A terhelés és a szőlő állapota elvileg nem titok, lehet látni az állapotot mindig...
De abban tökéletesen igazad van, hogy a terhelés az könnyebben ellenőrizhető.
Amúgy kis tételben, saját szakállra lehetne kalózkodni...de a VPOP és a hegybírók helyében bizony odapörkölnék minden bortermelő cégnek aki cukrot vagy mustsűrítményt vásárol.
Szerintem ez az ötlet azért nem jó, mert a sűrítménnyel (természetes szőlőcukorral) történő javítást lehetetlen kimutatni. Tehát: lenne egy törvény, amit egy pillanat alatt meg lehetne szegni - ugyanakkor a törvénysértés bizonyítása lehetetlen. Nem tudsz odaállni vitatkozni, hogy elnézést, 8 kiló / tőke terheléssel IS 18-as mustom lett.
A terhelés oldaláról viszont meg lehetne fogni a dolgot.
Szőlőterület mérete * lékihozatal% = ennyi bort adhatsz el egy évben.
Vásároltál szőlőt? Semmi baj! Eladó termőterülete * engedélyezett mennyiség = XY termelőtől ennyi szőlőt lehet megvenni.
MINDEN nyilvántartás rendelkezésre áll. Fizetés csak átutalással, a vámraktárhoz leadott bankszlaszámra.
Ha a mennyiség felülről korlátozott, akkor nem éri meg 16-os cukorral átvenni a szőlőt, mert ÚGYIS 18-as lesz, ha hagyják megérni, a cukor meg többletköltség. Ha a (maximális eladható) mennyiség korlátozott, csak akkor indulnak a felvásárlók jó minőséget keresni és csak akkor lehet a minőségért árat kérni. Mert ha akkor mondják, hogy "ennyiért nem adom oda", akkor kénytelen lesz a felvásárló megfizetni az árát. Igaz, így eltűnik az 500 Ft-os alsópolcos bor, és min. 800 lesz az ára, de ezt kompenzálja a minőség.
Ami még nagyn fontos: szőlőimportra UGYANEZEKNEK a szabályoknak kell vonatkozniuk.
"Zoli, hol és hogyan határoznád meg a természetes éréssel elérhető cukorfokot?"
11,5vv% alatt bort ugye nem igazán szokás/érdemes csinálni. Ehhez pedig ugye 18 mustfok. Szerintem ennél alacsonyabb mustfokkal szüretelt szőlőből nem szabadna bort csinálni, mert ez élből feltételezi a pancsolást.
"Amit a Jóisten adott, azt nem szabad elpazarolni"
De szép ideológiai alap is ahhoz, hogy a minőség helyett mennyiséget termeljen a gazda.
"Szerintem nem lehet törvényi szabályozással kimondani, hogy milyen legyen a szőlő minősége. "
Szerintem simán lehetne. Tiltani kellene a sűrítményezést és a cukrozás minden fajtáját... ez automatikusan magával hozná azt, hogy csak érett szőlőt szüretelnének a gazdák
Zoli, hol és hogyan határoznád meg a természetes éréssel elérhető cukorfokot? Az én szőlőmben, ahol minden hajtás egy fürtöt hozhat, 12 szemre metszve, vagy a hegybíróéban (akivel egyébként jóba vagyok) akinek a szőlője legalább ugyanannyi szemre van metszve, mint az enyém, de az édesapja gondolkozásmódját követi: "Amit a Jóisten adott, azt nem szabad elpazarolni"?
Átlagban, évek óta 1 - 2 cukorfokkal termelek édesebb szőlőt, mint ők, de igaza van Katának, minden cukorfok mérés nélkül veszik át a termelési szerződéssel rendelkezőktől a szőlőt. Abban meg neked van igazad, hogy amíg ilyenek a szabályok, addig a termelő bolond lenne nem mennyiségre optimalizálni. Kata nagyon racionálisan jár el.
Szerintem nem lehet törvényi szabályozással kimondani, hogy milyen legyen a szőlő minősége.
Azt viszont el lehetne érni, hogy eredetigazolással kerülhet forgalomba a külföldi bor is, és elő lehetne írni minőségi korlátot. Tehát ha a külföldi tudja prezentálni, hogy egy Ha-ról csak liter bor termett, akkor hozható be a bora - na ez sok mesterséges bort kizárna a piacról. Persze ez a szabály Magyarországon sem érvényesül, mert nem is olyan régen olvashattunk arról, hogy mekkora tételekkel buktak meg csigere-kereskedők (a cukortartalom 80%-a volt répacukor). És könyörgöm, ne mondja már senki, hogy nem lehet ellenőrizni, hogy egy borgyártó MIBŐL gyártotta a bort! Egy ha=X liter bor. Akár saját termés, akár felvásárolt szőlő. Minden ezen mennyiség fölött forgalmazott borra 1000Ft/liter az adó.
"Ez a minőségi bortermelők privilégiuma, akik most sem panaszkodnak"
de panaszkodnak, mert a boraik ugyanazon a polcon árazódnak be mint a pancsolt lőrék.. és ameddig bornak lehet hívni a pancsolt lőrét addig panaszkodni is fognak/fogunk.
Ha a törvény nem tenné lehetővé a pancsolást és a borhamisítást a jelenlegi formában akkor a felvásárló is érdekelt lenne abban, hogy érett szőlőt termeljen meg a szőlősgazda. Ha a borpancsoló cégeknek nem lenne lehetőségük a sűrítményezésre és a cukrozásra akkor kénytelen lenne megadni az árát a rendes szőlőnek.
Ugyanis a borgyártó cégek valahogy összehozzák a 19-es mustfokot, mert 11-12 fokosra azért nekik is ki kell hozni a moslékukat. Ez pedig azt jelenti, hogy literenként négy dekányi hozzáadott cukorral (vagy ezzel azonos sűrítménnyel) javítják fel a mustot. Na ez a hektónkénk 4kg cukor az amivel te mint szőlőtermelő versenyzel... és ameddig a cukor és a sűrítmény olcsóbb mint a te szőlőd addig te vesztésre állsz ebben a versenyben.
Abszurdum és teljesen torz jelenség, hogy Magyarországon a szőlőtermelők ellenérdekeltek a minőségi szőlő termelésében, sőt kimondottan abban érdekeltek, hogy minél gyengébb minőséget szüreteljenek... Na ez a baj, itt kellene kezdeni a bormarketinget és nem a sokszázmilliós ostoba reklámokkal.
Aki csak a szőlő vertikumban érdekelt, azt feldolgozni nem tudja, mert nincs hozzá semmije, sem tároló kapacitása, azt nem érdekli semmiféle terméskorlátozás-(bolond is lenne), hiszen a saját zsebe ellensége lenne.
Ez a minőségi bortermelők privilégiuma, akik most sem panaszkodnak, mert olyan árakat tudnak a boraiknak kiharcolni (elfogadtatni), hogy számukra ez a jobb választás.
Az, hogy azt utána pancsolni kell cukorral. Más szemszögből van a kérdés vizsgálva. Egyik felet nem érdekli, hogy milyen a szőlő, csak legyen sok, a másikat nem érdekli, ha kevesebb, csak legyen minősége. Egyik kofa, másik borász. Különbség. (nem akartam megsérteni senkit)
Igen, alapvetően tiltani kellene a pancsolást... ne hívhassa senki bornak azt amiben az alkohol nem az adott év adott területén természetes éréssel kialakult cukortartalomból erjedt ki. Hívják lőrének, vagy aminek akarják, de bornak ne.
