Hát annyira ritkán, hogy ilyen még nem is volt! Egymásután dőltek a rekordok, de azért azt nem mondanám, hogy meglepett minket. Mert azért rekordbállítás korábban is volt, valamikor a hetvenes évek végén, de évet most ne kérdezz tőlem, akkor az még nem érintett közvetlenül. Meg azért kisebb árvizek majd minden évben előfordulnak, azokat is le kell vezényelni, gyakorlatot tehát lehet szerezni.
Egyébként pont az 1998-as őszi árvíz bizonyította a legjobban, hogy igazi nagy árvízhez nem kell semmilyen hó a Kárpátokban, mindössze egy kiadós esőzés kell, meg a mellékfolyók árvizeinek az együttállása is.
Hogy a Felső-Tiszán gyorsan jelentkezik egy árhullám hatása, az földrajzi-fizikai okokból természetes (nekünk, akik foglalkoznak vele, meg akik egy kicsit a dolgok mögé is bekukucskálnak). Persze, ha nem készülnek fel időben, akkor mondjuk Titelnél is váratlan lehet az árhullám. Tudod, kicsit bosszantó, hogy itt fent már majdnem szakad a gát, az alsó szakaszról meg olyan tudósítások jönnek, mintha ott már el is mosta volna az egész környéket, pedig még csak készültséget sem rendeltek el (azt u.i. a vízállás értékétől függően kell elrendelni, márpedig ha nincs víz, nincs készültségi fok sem elrendelve).
Ami a vízügy létszámát és lehetőségeit illeti, arról inkább nem írnák, mert még kimeríteném a vállalati érdek, meg a szolgálati titok megsértését.
Ami a technika felhasználását illeti, az attól is függ, milyen technika áll rendelkezésre. A '70-es árvíznél még nem volt mobiltelefon (ill. volt, mint a viccben: csodálatos ez a kis kézi készülék, csak k---a nehéz a hátizsákban a hozzátartozó akku). Szóval ha van mit, akkor lehet használni. Ha nincs.... Vagy nincs kinek...............
FÉLOFF: Azért szerintem az előző ciklusban elég korrektül kezelték a tiszai árvizeket, lásd beregi újjáépítés. Nem kívánom, hogy olyan árvíz legyen most, mint 1998 és 2001 között minden évben. (Egyébként 2003-ra is nagy árvizet mondtak, de aztán elmaradt, mert az időjárás jó volt /nappal olvadt, éjjel fagyott/, így lecsorgott a nagy hó árvíz nélkül.) A Balatonnak bizony jó lenne/jót tenne a Kárpátokban lévő hómennyiség, főleg olvadt formában.
Abból a aszempontból meglepetéssel szolgált, hogy hirtelenjében négy komoly árvíz vonult le, úgy, hogy sorozatban döntötték meg egymás rekordjait. Ilyen azért ritkán fordul elő. Az első, 98-as árvíz hirtelenségével volt riasztó, néhány napos előrejelzés létezett, amennyiben a meteorológiai előrejelzés nagymennyiségű csapadékot jelzett, de a Felső-Tiszán ez rendkívül hamar jelentkezett, és az árhullám igen intenzíven emelkedett. Az ország nem szokott hozzá, amennyire tudom, a vízügyi vezetés nagyon gyorsan reagált. Viszont mára a (illetve akkorra) a vízügyi szolgálat létszámban és technikai kapacitásban a töredékére csökkent, megjelent a Katasztrófavédelem, amely, mint azt írtad is, egészen más szemléletű szervezet. Ráadásul egy olyan speciálsi területen jelent meg ez a javarészt a tűzoltóságból és a honvédségből összegyúrt szolgálat, ahol teljesen más jellegű szakmai gyakorlatra és szemléletre van szükség.
Mindemellett az árvizek sok újításra adtak lehetőséget, amennyiben a helikopteres anyagbeszállítás, a korszerűbb anyagok tömeges felhasználása, a kommunikáció nagyságrendi javulása és az árvíz levonulásának és befolyásolhatóságának real-time modellezése is lehetségessé vált.
S mindez 30 év szünet ütán, mivel az utolsó komoly próbatétel a Tiszán 1970-ben volt, egy teljesen más felépítésű árvízvédelmi szervezettel.
Azt hiszem, érdemes lenne visszaszámolni, hogy Szolnoknál mintegy tíz napig tartott a lassú tetőzés 4000 m3/s feletti vízhozammal, az közel 3,5 milliárd m3 víz. ..
Persze nem ennyit kell betározni, hanem "csak" annyit, amennyi a töltéskorona feletti vízszint mellett képes levonulni. Ha ez 500 m3/s (nem tudom, ennyi-e vagy több/kevesebb) , akkor ugye 432 millió m3 adódik. A nagyságrend tehát 100 milliós. Ha elképzelünk egy szükségtározót 3 m-es átlagos vízmélységgel, akkor a felülete 33 km2. Ami nem kevés. Ennek a tározónak olynnak kell lennie, hogy a kritikus időszakban képes legyen annyi vízhozamot kivenni a mederből, hogy a folyóban alacsonyabb vízállás mellett vonulhasson le a maradék vízhozam.
A 33 km2 -nél azonban többre lenne szükség egyéb hidraulikai okoknál fogva.
Valamikor nagyon régen. Egyébként egyetlen egy település sincs árvízveszélyben, amíg nem szakad át a gát. Akkor meg már nem veszély van, hanem valami egészen más...
A katasztrófa védelmisek egyébként nagyon okosak, mindenhez értenek, csak azt felejtik el, hogy a vízügy egészen más feladatot lát el, mint ők. Mi ugyanis nem (majdnem) csak kialakult katasztrófa helyzeteket kezelünk, hanem igyekszünk is azt megelőzni ill. felkészülni rá. Nekik a megelőzésben lényegesen kisebb szerep jut, objektív okok miatt, nem a saját hibájukból!
Én is azért írtam Szolnokot, mert emlékszem, hogy pár éve igencsak drukkoltam nekik, hogy megússzák az úszást. Megúszták. :-)
Abból a szempontból viszont egyre megy, hogy Szolnokot viszi-e el egy tavaszi nagyvíz vagy Debrecent, hogy érdemi intézkedés úgyis csak akkor lesz, ha végül egy nagy város szívja meg - ui. annak a hangja felhallatszik a fővárosig.
Akkor már csak azt nem értem, hogyan önthette el Debrecent a Tisza, amikor vagy 25-30 méterrel feljebb van annak szintjénél? Mert ugye Debrecenben volt árvíz? anno.
Ergo: ne is reménykedjek, hogy választ kapok a kérdésemre. :-)
A "sötétzöld" hozzáállással egyébként én sem szimpatizálok (értsd: egyes környezetvédelmi szempontok kiragadása és merev abszolutizálása minden más - néha más környezetvédelmi - szemponttal szemben).
Én sem értem! Mármint, hogy meglepetéssel szolgál a vízügyes hatóságoknak a tiszai árvíz.
ad 1.:
A vízügyi igazgatóság és szervei 2004. január 1-től nem hatóság! Kéretik ezt elfogadni! Akkortól kezdődően a hatósági tevékenység a ma már Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet dolga! Ha nekik meglepetés, azt nem csodálnám, mert egészen más a feladatuk, minthogy az árvízzel foglalkozzanak (valamit azért értenek ők is hozzá, mert van ott egypár korábbi vízügyes is).
ad 2.:
A vízügyi szakembereket pedig nem éri meglepetésként a Tisza árvize, mivel ez a feladatunk és egész évben ezzel foglalkozunk, erre készülünk (meg a belvizekre, meg egy csomó más, a vizekkel kapcsolatos dologra). Természetesen egyik árvíz sem hasonlítható a másikhoz, akárcsak egyik szélvihar a másikhoz. Túlságosan sok befolyásoló tényező van ahhoz, hogy ez ne így legyen. De mint írtam, a kollégáimmal a Tisza és mellékfolyói életével foglalkozunk, és az azért kicsit furcsa lenne, ha egy tiszai árvíz minden évben meglepetéssel szolgálna - nekünk.
Megnéztem, regisztráltam (vagy huszadikra felvette), bejelentkezni meg nem hagy. Mellesleg az elolvasott hozzászólásokból ítélve elvakult, tolerancia mentes társulat, legalább is ez a véleményem róluk. Ha itt is ez lenne a helyzet, már rég nem írnék a topicba. De szerencsére itt nem ez a tapasztalatom, úgyhogy maradok.
<<A bős-i erőműre annyit, hogy a románok se épitenek erőművet a Duna deltájában. Ha figyelmesen megnézed a térképet, Csallóköz, Szigetköz semmi más, csak egy delta megduplázva, mert jön a Dunakanyar>>
Helytörténeti mű vízrajzi részében olvastam, hogy a medencénket a régmúltban a Pannon-beltenger töltötte ki. Ebbe folyt bele a Duna a szigetköznél, a mostani ágak a régi Dunadelta maradványai, aztán húzódott vissza a P.t. és a következő lépcsőben az Őrjeg (Kalocsa-Császártöltés-Hajós) volt a Dunadelta, és utána a Vaskapu alatt is volt egy delta, majd jött a mai állapot. Azért nem off annyira ez, mert ahogy a Pannon tenger eltűnt, úgy sajnos a Balaton is eltűnhet egy szempillantás (fél-negyed emberöltő) alatt.
Igen, csak mire Szolnokra leérne egy akkora víz, amit már a homokzsákok sem bírnának megtartani, addigra itt már néhány helyen ellszállt a gát, tehát az a víz már nem megy le Szolnokig (Debrecenig inkább, mint írtam volt).
Sajnos, ha a Tiszán valami nagy gebasz lesz, az nemigen fogja érinteni Szolnokot. Feljebb sokkal veszélyesebb a helyzet, és sokkal rövidebb az idő a felkészülésre. Nálunk pár nap, a FETIKÖVIZIG szakaszán esetleg csak pár óra, mivel ők még közelebb vannak a forrásokhoz. És ha itt felül szakad a balparti töltés, akkor Debrecenben közel 1,5 m-es vízszint várható. Elképzelhető a közbülső terület állapota ilyen esetben! A számítások szerint itt a terepszint (vízszint) a debreceni Nagytemplom csúcsával van egy értéken. Gondolj bele!
Bezzeg, ha Budapesten megmossa a rakpartokat a Duna!
Ma délután az időjárás remekül elrejtette a horizontot. :-)))
