Hát, talán itt sem árt az óvatosság... Regisztráltam, ( mert: nem engedett a rendszer tovább ) majd nézelődtem picikét. Belenéztem a accountomba is, ha már ott jártam és már elő is jegyeztek mint előfizetőt havi 12 USD-ért "World Deluxe Membership" -re... Erre azért nem volt szükségem... úgyhogy már meg is írtam a felmondó levelet.
Nagyon ritka lehetőség - talán még nem is volt ilyen -, hogy a teljes adatbázisukat ingyen lehet keresni, nem csak egy-egy kis részt, mint eddig. Az adatbázis pedig nem semmi. Akinek érdekeltsége van Észak-Amerikában, Angliában nem árt, ha három napra félreteszi minden más kutatását, hogy egyebekről ne is beszéljek. Aki pedig azt hiszi, hogy nincs érdekeltsége Amerikában, annak is érdemes megnézni, mert lehet, hogy van. :)
Azt hiszem megvan az eredmény a Sándorföldi pusztával kapcsolatban és nem mentes a tanulságoktól.
Csak emlékeztetőül:
Rábakovácsiban (ma: Meggyeskovácsi, Vas m.) kerestem, hogy az igen közeli rokonom juhász felmenői hova tűnhettek. A férfiágon haladva a vőlegény születése megkerült, de a menyasszonyé nem, a születését pedig a zalaegerszegi házassági bejegyzés a Sándorföldi pusztára tette, mellesleg a vőlegény lakhelyét is ugyanoda.
Közös keresgélés után az alábbiak lehetőségek jöttek szóba Vas megyéből, összesen hat:
Bár a levéltárban azóta sem voltam, de bátran kijelenthetem, egyik sem a keresett hely, mivel a keresett Sándorföldi puszta Rábakovácsi mellett van.
A megoldás ott volt Meggyeskovácsi község honlapján.
"Plébániánk régebben több kisebb településből állott. Ezek a következők voltak: (Rába)Kovácsi, Egyházszeg, Czomaháza, Balozsa és Meggyes. Több falu egyesítése és Czomaháza megszűnésének következtében azonban ma már csak két községe van; Rábakovácsi és Balozsameggyes. Mindkettő Vasvármegyében, a sárvári járás területén, a Rába bal partján. (...)
Czomaháza (Csomafalva) (...) 1565-ben Czomaháza Zarka Pál özve-gyéé. 9 jobbágyát számlálták el. (...) 1780 körül a gróf Batthyány család megszerezte Czoma-házán a kisebb birtokrészeket és ott majort létesített, melybe német és horvát nemzetiségű cselédeket telepített. A Zarka család azonban egy darabig még tartotta a maga részét. Csak 1835-ben adta el Zarka Sándor czomaházi birtokát és a kiskovácsi majort gróf Batthyány Lajosnak. A régi köznemesi falu így lett a Batthyány uradalom egyik majorja, melynek egy időben külön temetője és harangja is volt. A majornak 1781-ben 120, 1838-ban pedig 89 lakósa volt. A 1863. évi népszámláláskor már csak Rábakovácsinál említették meg, mint Czomaháza pusztát. (Sándorfölde). Századunk (XX.) elején eladták Czomaházát, mely gyors egymásutánban újabb és újabb tulajdonosok kezére került. Az első világháború után az egész birtokot parcellázták és a majort lebontották. Az egykori Czomaháza területe ma a Rábakovácsi határhoz tartozik."
Szóval ha elakadtunk az anyakönyvekkel, nem árt elolvasni a helytörténetet, hogy néhány zsákutcát kikerüljünk a kutatásban.
nemes bulcsy/i Janky vagy Jánky nevűekkel, ilyen felmenőkkel, rokonokkal rendelkezőkkel
akiknek Szegeden 1907, 1909 és 1911-ben született, sorrendben Béla, József és Sándor nevű felmenőik/rokonaik vannak (a születési név ugyanakkor Hausner, a névváltoztatás valamikor a '30-as, '40-es években történt),
ezek közül József és Sándor a II. világháborúban bizonyosan tüzértiszt volt.
Béla a JME-n végzett a II. vh alatt műszaki tiszt volt, ill. Miskolcon dolgozott a gépgyárban mérnökként 1956-ban.
a www.ancestry.com -on 3napos "szabadrablás" van, akinek vannak USA, Canada, UK érdekeltségei, próbálkozhat, és adott esetben doksimásolatokat is letölthet... Persze más is próbálkozhat, vannak más adatbázisok is, de jellemzően a fenti 3 ország adataban lehet kukázni.
És javaslom a következőeket a keresésnél:
csak egzakt találatokat jeleníttesetek meg első körben, mert különben hülyét kaptok a sok, x %-ban hasonló találattól. Utána szintén az exact opcióval keressetek a lehetséges elírásokra... sok-sok érdekességet lehet találni :) Aki nem tud kiszakadt rokonokról, annak is érdemes kipróbálni, mert lehet, hogy meglepetés éri...
Ükapám, Gremsperger Imre születését kellene megtalálnom. Azt hittem, hogy ilyen kacifántos vezetéknevet könnyen meg lehet találni az anyakönyvek kusza betűi között. Tévedtem.
Milyennincs!
Ezekkel az ötletekkel új távlatokat nyitottál a kutatásomban /bár nem egyszer utaltál már az összeírások tanulmányozására/. Ha itt nem lesz, akkor sehol.
Székesfehérvár megyei jogú város levéltárában http://www.albaarchivum.hu/ a fondjegyzékben találni ilyeneket:
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi és T. H. J. városok alatt
1004 Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai 1726–1849 11,00 ifm
a.) Dicalis összeírások 1726–1849 b.) Adóbeszedési könyvek 1738–1849 c.) Naplók (diariumok) 1793–1812 d.) Számadások 1740–1794
1108 Székesfehérvár város Bizottmányainak iratai 1849–1872 0,80 ifm
k.) Csõszfogadási Bizottmány 1851–1872
o.) Legelõre felügyelõ bizottmány 1873–1875
Ebben szerintem érdemes keresgélni. (mindig mondom, az adóösszeírások sokszor többet mondanak, mint az egyéb összeírások, mert annak volt 'érdemleges közölnivalója' az összeírónak, hiába no, finánc a lelkem).
Én is inkább csak telepeslista által tudnám elképzelni, hogy juhászok listájára bukkanjunk.
Ha már itt tartunk, ma találtam Neked jónéhány Gremsperger nevű juhászt a környékről, majd küldöm a képeket. Nem őket kerestem, de nem lapoztam át, ha már ott voltak. :)
ez utóbbiban csak a legnagyobb méretű térképeken tudod kiolvasni az összes ott szereplő helységnevet, de a városokat már jóval több esetben tudod olvasni.
Az eddig kutatott és felderített anyagaimból én inkább arra következtetek, hogy konkrét lista nem létezik a juhászokról, hacsak nem úgy, mint betelepítettek, egy-egy uradalmi levéltárban. Esetemben őseim biztos, hogy bérlők voltak.
Viszont jó kiindulási pont Szentivany anyaga, amelyből kiderül, hogy létezett Székesfehérvár központtal egy juhászcéh. Szerencse lenne, ha ebben az anyagban név szerinti felsorolás is lenne.
Tényleg nem lehet olyan rossz ez a térképkiadvány, szerintem más megyékre is lenne alapanyag, csak még nem készült el hasonló kiadvány, hiszen itt is írják, hogy a később, 1950-ben Vas megyéhez csatolt települések esetében a Magyar Országos Levéltár térképállományából kipótolták a kataszteri térképeket. Tehát a MOL-nak biztosan van egy igen sok településre kiterjedő térképtára kataszteri térképekből. Egyszer mintha láttam is volna a katalógusát az óbudai kutatóteremben. Ha jól emlékszem a Várban valamelyik épületükben őrzik a térképeket és kutatható is (kivéve akkkor, ha a Bécsi kapu téren, mert az dec. 31-g zárva, pedig azt hiszem pont ott van - akkor még két hónap).
Hasonló módon kiadva "csak" Budapest régi térképei vannak két duplarétegű dvd-n. Hát az nem semmi. A Fővárosi Levéltár kutatótermében van is egy gép, ahol lehet böngészni az anyagban.
A juhászokkal kapcsolatban azért az elgondolkodtatott még egy pillanatra, amikor szentivany a 3939-ben megkérdezte, hogy a juhászok közül melyik vezetéknév érdekel. Lehet, hogy létezik egy juhász-adatbázis ebből a korból? Úgy legyen :)
Megnéztem az Arcanumon az ismertetőt: "nem semmi egy adathalmaz", ha ezen a DVD-én nem találod, akkor lehet, hogy máshol sem. :)
Az jutott az eszembe, hogy a juhász(ok) akit keresel tulajdonos, vagy bérlő lehetett azon a területen? Amennyiben bérlő, mégis csak jobbnak tűnik a MOL, ill. az összeírás.
Más megyékről nem találtál hozzá hasonló forrást? Engem is érdekelne egy-két megye: Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar...
Én a dohánykertészeket követem ide-oda, ők is mindig vándoroltak.:)
Sajnos nem jutottam előrébb, mert még nem jutottam el a MOL-ba azóta. Elég sokat kell keresgélni és az eredmény se tűnik teljesen biztosnak. Ha pedig el kezdem majd, nem tudom, hogy az anyakönyvekkel kezdjem vagy előbb nézzem meg az 1828-as összeírást. Az anyakönyvek mellett szól, hogy elég három-négy helyen megnézni, de egy fontosabb kérdésben úgyis végig kell böngésznem az 1828-as összeírást Vas megyére. Az is lehet, hogy merőben más oldalról próbálom megközelíteni a dolgot és ez most jutott eszembe. Megjelent ugyanis az Arcanumnál sok más új anyag mellett a Vas megye az első kataszteri felmérés térképein 1856—1860 c. kiadvány és itt azt írják, hogy "A részletes térképeken jelölik a határvonalakat, dűlőneveket, telkeket, parcellaszámokat, utakat; a hozzájuk tartozó iratok pedig a tulajdonosok neveit (!)és a parcellák területének adatait tartalmazzák." Hátha ez segít végigpásztázni a területet, ha tényleg rajta vannak a tulajdonosok nevei, mert én egy kb. 1857-es születést keresek, de a másik, apai-ág miatt akkor is át kell néznem az 1828-as összeírást, hogy megtaláljam, honnan vándoroltak át Rábakovácsiba (ma: Meggyeskovácsi).
Az egész azért van, mert ezek a juhászok összevissza terelték a nyájat arrafelé. :)
Hát tényleg nem tudom, volt ugyanis 1857-ben és 1869-ben is országos népszámlálás. Nem tudom, az 1870-esnek, nincs-e köze az "1869-eshez"? Elvileg két egymást követő évben nem sok értelme lenne, mégha módszertant váltottak volna, akkor sem.
A megmaradt népszámlálási ívek (az ország nagyobbik részére ugyanis nem maradtak meg) a MOL-ban is megtalálhatók filmen azoknak a vármegyéknek az esetében, amelynek a székhelye a mai Magyarországon van, a városoknál is értelemszerűen. A mikrofilmek szét vannak szórva a vármegyéknél, de számozásban egymás után jönnek; nagyjából ezek a tartományok: B 1474-1816, C 1728-1787. Valamivel részletesebben itt:
Én az 1870-es népszámlálás részletes adataira lennék kiváncsi! Jópár helytörténeti könyvben láttam az adott falu akkori teljes lakónévsorát. Ezt is a KSH-nál kell keresni?
Kedves idrisi! Nagyon szépen köszönöm a választ, még aktuális. Ugyan megrendeltem azt a könyvet amit említettél, de még nem érkezett meg. A te adataid alapján úgy gondolom, hogy az Újpesti József utca lessz az amit keresek. Legalább is reménykedem benne. mégegyszer köszi. Edu
