Kérdés az, hogy mai technikával valóban ennyi idő alatt ekkora szakaszt villamosítani lehet-e?
Másik kérdés:
1905 és 1930 között Olaszországban képesek voltak-e 1.500 km vasútvonal villamosítására? Belekalkulálva az I. világháborút is. Az 1.500 km Lombardia és Piemont az francia Alpoktól-Genova-Piacenza-Garda tó-Comoi tó- Luganoi tó által határolt hatalmas területet jelentette. Hegyek, sziklák, alagutak, stb. stb.
Szerintem senki sem gondolta, hogy szándékosan félre akartál vezetni bárkit is. Az pedig tényleg könnyen lehet, hogy valamilyen apróbb futójavítást eszközöltek valamelyik fékmozdonyon Hegyesben.
Így végig gondolva logikusnak tűnik, hogy inkább a Keletiben voltak.
Nekem egy VATUKI-s öreg elmondásából (vagy kutatási jelentésből?) maradt meg Hegyeshalom, hogy ott javítottak valamit a fékmozdonyon. De lehet, hogy a mérőeszközökkel volt gond a fékgépen és azt reszelgették bent a fűtőházban.
Nem laktak Hegyesben, a Keletiből vitték magukkal a három fékmozdony valamelyikét.
"A fékmozdonyok Győr VF-nél vagy Hegyeshalom VF-nél való elhelyezésére tároló hely, üzemeltetése, fenntartása pedig karbantartó és utazó személyzet képzettsége hiányában nem valósítható meg." - olvasható a Villamos fékmozdonyok üzemét szabályzó végrehajtási utasítás készítése a 25 kV-os feszültségáttérés utáni időszakra c. 1971-ben született ügyiratban.
Valószínűleg ez a Győrszentiván felőli végén volt kialakítva, hogy a Kandó mozdonyok még Győr és Hegyeshalom között tudjanak ebben az időszakban vonatot továbbítani.
1967-ben le lettek állítva V40, V60, V55 sorozatok, tehát 72-ben nem mászkáltak Győrben.
Bocs!
Valóban fékmozdonyként még egy darabig a hegyeshalmi fűtőházban laktak egy páran.
Szerintem az említett szakaszon nincs meg ez a távolság. Megnéztem, de én úgy láttam, hogy kb. 200-250 m lehet a fázishatár és az áramszedőt ellenőrző berendezés között. Így viszont nem biztos, hogy pontosan mérhető minden adat. Azért is tűnt fel, mert a múltkor a két egység FLIRT befele menet már a két híd között ki lett üzemelve, jóval a fázisható előtt. Azért is szerettem volna tudni, hogy ez az új berendezés leeresztett áramszedőt is képes mérni, vagy nem. Egyenlőre nem találtam túl részletes leírást, csak az alábbit.
Ebben az esetben, ha valamiről is riasztás jöhet (ha az említett esetben is mérhető):
R1: az áramszedő széncsúszójának hibája
R2: az áramszedő szimmetria hiba illetve elfordulás
Viszont a kontaktnyomásról nem lesz adat:
R3: az áramszedő kontaktnyomás határértéken kívül
Kérdés még, hogy hány fokos szögben méri, meddig lát el a szenzor, de ez is legfeljebb + 50 m-t jelenthet.
De Győr fele menet is kérdéses lehet a dolog, mert a két egység FLIRT vége még éppen lefele jön a segédhosszláncról, mikor az eleje eléri a mérési pontot (és még nem volt szó a három egységes vonatokról). A ki-be üzemelés helye is változhat, kinek hol jön éppen össze, meg az áramszedők se egyforma idő alatt mennek fel.
Ami még lehet, hogy tévedek, és az említett mérőállomás nem az áramszedőt méri, hanem a fenti leírások egyike vagy egészen más.
Most fejből nem emlékszem a dátumra, de jó darabig megmaradt egy 16 kV-ra is átkapcsolható szakasz Abda és Mosonmagyaróvár vagy Hegyeshalom között a fékmozdonyos mérésekhez.
Úgy emlékszem, az utolsó időszakban (ennek az általad leírt ütemezése nem volt ismeretes számomra) a futópróbákhoz fékmozdonyként kellett a Kandó-mozdonyok számára a 16kV. (És emlékszem, utolsóként a horvátkimlei alállomás tudott 16kV-val táplálni.)
Keleti, Ferencváros, Kőbánya felső a népligeti alállomással együtt 1970 május 20. Az elválasztó fázishatár kb. ott volt ahol mai is van Fradi és Kelenföld között
Kelenföld- Komárom 1971 július 27.
Komárom- Győr 1971 szeptember 14
.
Győr-Hegyeshalom 1972 március 9.
Tehát 7 hónapig volt Győrben a feszültséghatár. Valószínűleg ez a Győrszentiván felőli végén volt kialakítva, hogy a Kandó mozdonyok még Győr és Hegyeshalom között tudjanak ebben az időszakban vonatot továbbítani.
A feszültségváltás (16/25kV) Kőbánya-felső és Rákos, illetve Körvasút-elágazás között volt, különleges fázishatárként kiképezve. (A helye mindmáig felismerhető). Ezért az egész hegyeshalmi vonal egységes volt.
Olyan kérdésem lenne, hogy az újonnan telepített áramszedő ellenőrző berendezések alkalmasak (lesznek) arra, ha esetleg alatta leeresztett áramszedővel közlekednek, hogy megfelelően értékelhető diagnosztikát adjanak? Például az 1-es vonalon Kelenföld után mindjárt a fázishatár után van, ahol a több egységből álló FLIRT-ek leeresztettel közlekednek.
Sok embertől hallottam a kérdést, hogy ha a rendszer talál egy hibás áramszedőt, képes-e azonnal közbeavatkozni az üzembiztonság érdekében oly formában, hogy jelzést küld az adott állomásnak vagy elemzőközpontnak az intézkedések megtételéhez.
A rakszelvény vizsgáló, meg a hőnfutás-jelző a két szomszédos állomásra jelez IP alapon,és gondolom az állomási személyzet megteszi a szükséges intézkedéseket.
Bár én csak meglévő és hozzávetőleges adatokkal szolgáltam, ennek ellenére engem is hajt a kíváncsiság, ezért jobban utána fogok járni a témában.
Ehhez kapcsolódóan:
Sok embertől hallottam a kérdést, hogy ha a rendszer talál egy hibás áramszedőt, képes-e azonnal közbeavatkozni az üzembiztonság érdekében oly formában, hogy jelzést küld az adott állomásnak vagy elemzőközpontnak az intézkedések megtételéhez.
Az egyik érdekelt erősáramú mestertől kapott infók alapján, a berendezés kizárólag diagnosztikai célú, a vizsgálati eredményeket a kapcsolószekrényben lévő számítógép winchestere tárolja el, ezeket 50 naponta cserélni kell. Közvetlen adatokat nem küld sehova, egy jelzés kivételével. Ha meghibásodik vagy valaki(k) rongálni próbálja, akkor a helyileg illetékes állomásra továbbít egy riasztást.
Ezek a trafó adatai,a berendezés ennyit nem fogyaszt.Szerintem.De ha mégis,akkor el kéne gondolkodni ,hogy érdemes-e ilyen áramzabáló eszközöket telepíteni.
Igazából nekem is soknak tűnt, ezért utánaszámoltam: ez a 25 kVA-hez tartozó szekunder áramérték, ami így inkább maximális áramértéknek tekinthető, tehát ennél nagyobb szekunder áram nem nyerhető ki a trafóból (ha jól emlékszem, ilyen kis feszültségen ez egyenlő lesz a tartós zárlati árammal is, ha a dropot nem vesszük figyelembe).
A tartós áram gondolom ennél kevesebb, a kisautomata mérete alapján legfeljebb 16 A, de inkább max. 10 A.
