A németek még ott is gázzal fűtenek, ahol nincs vezetékes gáz, tartályokat ásnak le a földbe, és teherautókkal szállítják házhoz a gázt.
Szerintem azok olaj tartályok, Belgiumban mazut a neve, nagyon büntetik ha traktorban vagy gépkocsiban bukik meg vele valaki. Régebben ott is piros volt mint itt.
Magyar méretve arányosítva az 1.1 milliárd dollár külföldi tőke befektetés, attól az elmúlt 30 évben a legrosszabb évünkben is több jött az országba, úgyhogy megszédítenek a nagy számok, és nem nézel mögé. Külföldön is többet ruházunk be arányaiban mint a kínaiak.
Tavaly Kinaba 173 milliard dollarnyi mukodotoke aramlott be (ez a legtobb, ami egy orszagba ment). De ami igazan durva, az a kinai mukodotoeke-befektetes kulfoldon: 145 milliard dollar.
Azt nem sikerült eddig belekallkulalni a kepletbe, hogy amennyiben sikerül ~2030-ig letrehozni atlagban es evente 15 TWh/ev kapacitast ... es esetleg a felhasznalast (demand) csökkenteni is lehet egy kicsit evente (epületek szigetelese, vagy höpumpak alkalmazasa, ipari folyamatok automatizalasa ...), akkor a barna es feketeszen felhasznalast 2030-ra siman kiiktathato az energiaellatasbol (söt, mar most is ki lehetne iktatni nagy reszet, csak akkor a franciak telen mar nem kapnanak).
10*15 -> 150 TWh/ex. Mit jelent evente ~15 TWh/ev?
Pl. ~1000 db kelep felallitasat á 6 MW/kelep (az 6 GWh/ev, ami megtermel evente ~10 TWh-t)
Tovabba 6 GW PV-t amely megtermel tovabbi ~6 TWh-t evente ... es maris celban lennenk
Ilyen teljesitmeny mar többször volt a multban, ... semmi uj nem lenne benne.
Igaz a szelkelepek területen az atlag ~2 MW/kelep ... viszont semmi akadalya annak, hogy ebben az evtizedben ~6 MW/kelep legyen felallitva. Kicsit nagyobb daru kell hozza ...
Mar ~5-6 evvel ezelött többször lett evente ~1200-1300 kelep es ~6-7 GW/ev PV felallitva. Az pont kiadna az emlitett ~15-16 TWh/ev növekmenyt ... tehat nem különösebben bravur, mert nincs benne semmi lehetetlen ... mar többször megtörtent a mutatvany.
A közúti teherszállítás simán megoldható, legfeljebb kell néhol felsővezeték is az autópálya fölé, de lehet olcsóbb lesz a nagy aksi.Persze, fosszilis mentesíteni a legegyszerűbb, és legolcsóbb atomerőművekkel, amik képesek eltárolni az energiát, kizárólag megújulóval meg értelmetlenül drága.
Az USA mar akkor is az adossagbol gyartott GDP-t, a SzU nem (az oroszok a mai napig nem kovetik ezt a modszert). A jelenlegi hideghaboru2-ben az a nagy kulonbseg, hogy Kina pontosan ugyanazt a gazdasagi modellt koveti, mint az USA, adossagbol allit elo GDP-t. Par evvel ezelottig meg a debt return is kb. azonos volt, 4 dollarnyi plusz (allami+privat) adossag generalt 1 dollarnyi plusz GDP-t (a jarvany hatasara ez az USA-nal felment 9-re).
Ha fosszilismentes/klímasemleges rendszert akarunk (civilizációs szinten, nem egyetlen szektorra leszűkítve), akkor vagy nukis/fúziós alapra építjük - amikor nem kell tárolás, viszont akkor ezek mellé a megújulók egyáltalán nem is szükségesek. A kiszabályozás megoldható, a legkorszerűbb reaktorok menetrend-tartó módon egész jól szabályozhatók, a csúcsterheléseket-simításokat pedig simán rá lehet bízni létező, kitalált olvadékos vagy kinetikus tárolókra.
Ezek egyébként azért nem kerültek komolyabban soha használatba - mert a mai napig a széntüzelés (ahol meg van bőven, ott az olaj/gáz) mindent visz, semmi sem olcsóbb nála...
Ha a megújulókra építünk - akkor viszont igenis kell az évszakos tárolás. Pont.
Másrészt valamilyen nagyléptékű tárolás úgyis kell, mert a közlekedés-szállítás problémáira az akku nem lesz megoldás. Még az EV sem biztos, hogy ki tudja elégíteni a személyautós igényeket - de a távolsági teherszállítás, a hajózás, a repülés tartósan is bizonyosan elképzelhetetlen akkus alapon, fizikálisan nincs az elvben meg a szükséges energiasűrűség töredéke sem.
Évszakos tárolásra nincs is szükség, néhány nap elég lenne, a jelentős fosszilis mentesítéshez, de 10 percekre sajnálják a pénzt, atommal kombinálva néhány órás tárolás elég lenne.
Nem, nem módszer. Az nem módszer - amit a szükséges volumenben fizikálisan nem lehet megvalósítani (mert mondjuk alapvető nyersanyagok globálisan sem állnak rendelkezésre). A világ teljes most elérhető lítiumkészlete sem lenne elegendő csak Németország akkus évszakos tárolásának megoldására, arról már nem is beszélve, hogy ilyen időtávon már nagyon is számottevő (fél év alatt 10-15% már "eltűnhet" simán) az akkuk önkisülése is, tehát ennek megfelelő túlméretezéssel is számolni kellene, valamint az időbeni instabilitás miatt 10-15 év nagyjából ezen akkuk degradációja, amikor még akkor is cserére fognak szorulni, ha egyszer sem használták, töltötték fel-sütötték ki őket. Magyarán ilyen időközönként az egész miskulanciát ki is kellene cserélni (újrafeldolgozni, stb...).
Nem módszer, mert MEGOLDHATATLAN. Ugyanaz, mint a SZET, ami szintén egy látszólag jó módszer - csak éppen a világ felén nincsenek meg hozzá az adottságok, tehát semennyi pénzből és sehogy sem hozható létre a szükséges kapacitás. A hidrogén gyártására-tárolására vannak még meg leginkább a már valamennyire kis is próbált és dolgozott módszerek - csak ezek mindegyikével is az a baj, hogy jelenleg bármilyen volumenben űzve is teljesen versenyképtelenek árban, egy vízbontos-hidrogéntárolós-gázturbinás háttérrendszer a jelenlegi szélturbinák-napelemek mögé azonnal sokszorozná az egyébként is csak támogatásokkal, "csalással" versenyképes árakat.
Patthelyzetben vagyunk, kutatni, fejleszteni, új dolgokat kidolgozni kell, muszáj előre menekülni - mert akárhogy áltatjuk magunkat, nincsenek meg a kész megoldások. Globálisan felskálázni egyébként még a nukit is kérdőjeles - és a gyors neutronos ("szaporító") reaktorok tömeges üzembe állítása és velük az üzemanyag-ciklus zárása nélkül nem is lehetne őket "megetetni". Urán meg tórium bőven van elég akár több tízezer évre is - de csak, ha ma még nem igazán kiforrott és üzembiztos új technológiákat használunk.
Van még 1-2 évszázadunk a fosszilisek kifogyásáig (ha nem számolunk klímaproblémákkal) - ha addig nem szüljük meg a megoldást, az emberi civilizáció össze fog roskadni.
Módszer van, csak drága, a hidrogén gyártás is egy módszer, csak nem éri meg, vagy az akkumulátor is egy módszer, de órákat nem hajlandóak eltárolni, mert olyan drága.
Nem, az a baj, hogy a módszerek sincsenek meg. Ipari léptékű, évszakos energiatárolásra egyszerűen nincs technológiánk. Nincs és kész, ne áltassuk magunkat ezzel. Nem lehetetlen persze - de az sem kizárt, hogy bármit csináljunk, drágábbak lesznek ezek a megoldások - mint magának az energiának valami más úton, de folyamatos előállítása.
A németeknek nem kell igénybe venni senki fosszilisét, a franciák veszik igénybe a német fossziliseket, mert amikor az atomerőműveiket építették, leépítették a saját fosszilis kapacitásuk, így nem tudják a téli csúcsfogyasztásuk saját termelésből kielégíteni. A németek nem lesznek ennyire idióták, a kapacitásokat fenntartják tartaléknak.
Számokat lehet írogatni, de a németek 65% megújuló aránynál is szennyezőbb áramot termelnek, mint mi, semmi értelme az egésznek, mert nem csak szennyező, hanem drága is, amit a németek művelnek.
Semmilyen úton, és nem is tudják, az emissziójuk és szénégetésük egyszerűen nem javul. Már ott tartanak, hogy szeles-napsütéses időszakokban az ország gyakorlatilag elmegy elvileg megújulókról (a dánok ezt meg már rendszeresen hozzák) - az emissziójuk mégsem javul. És nem is fog, ráadásul csak még drágább lesz ettől az áram...
A megoldás valóban a tárolás lenne, viszont nem félórás pufferelések formájában, amiről Berci írogat (autó-akkukban, az egész ország, meg az ipar energiaigényét, csilliárdokért három évente cserélendő akkuparkokkal) - hanem évszakos, ipari, kiszámítható tárolással.
Hát, az a Holdban. Maximum ötletek vannak rá.
A rendszerük stabilitását, megbízhatóságát viszont meg tudták őrizni (tíz éve azon pörögtünk, hogy komoly blackoutjaik lehetnek, ha ezt túlerőltetik) - nem lettek áramszüneteik, a rendszerük szilárd és megbízható - egyszerűen azért, mert azért az illetékeseknek van annyi józan esze, hogy folyamatosan befűtve ott pörgetik a kiszabályozó turbinákat a háttérben, akármennyi is éppen a megújulók összevissza fűrészelő aránya.
Az eredményt viszont látjuk - a sok eltüzelt szén/gáz hője simán csak nagyobb arányban megy a hűtőtornyokba, az emisszió alig csökkent, a költségek durván elszálltak... Minden szélturbina mögött majdhogynem eltüzelik így is azt a szénmennyiséget - ami a turbinát amúgy is ki tudná váltani - vagy különben nem tudnák kiszabályozni.
Ez merő elmebaj, teljesen befuccsolt a történet - de annyira beleálltak, annyire becsületbeli kérdés (és számtalan illetékesnek konkrétan pozíció-megtartási, élet-halál kérdés) lett, hogy ugyanazt csinálják, mint a két világháborúban is - jó német módra a már elbukott, befuccsolt ügyet is egészen a falig, a végső összeomlásig elvisznek...
A németek zsákutcába mentek, mire megfordulnak már behozhatatlan előnyünk lesz.2040-ig lehet le sem esik nekik.
Te is addig allj 1 labon, amig (miutan a több evtizedes görcsöles elteltevel a mertekado gazdasagok attertek a megujulok utjara) ... ezt megegyszer feladjak ... es helyette ismet a zatommal foglalkoznak.
Hogy ne csak Europa es Nemetorszag legyen allandoan ekezve ...
Wind & Solar = 86% Of New US Power Capacity In January–October
Vagy az atomenergia területen kudarcot vallott japanok, akik a megululok terlületen ~20 eve meg nagyon hatul kaptattak ... ugye az atomenergia aranya kb. ~25-30% volt ~2010-ben ... es ezt behozzak megujulokkal ~20 ev alatt (most pl. 10 ev utan mindössze 9 db reaktor van a halozaton (~45 pedig all).
Vagyis, amennyi az "atomkapacitasuk" volt 2010-ben, annal TÖBBET ismet felepitenek a (közel) nullarol, a megujulok területen ~20 ev alatt.
Japan aims for 36-38% of energy to come from renewables by 2030
Tárolásra megvannak a módszerek, csak egyszerűen nem éri meg, inkább szénerőműveket tekergetnek, meg járatnak üresben, mikor éppen fúj a szél. Azt hitték, hogy majd a megújuló ára olyan alacsony lesz, hogy a tárolással együtt is versenyképes lesz, de ez nem következett be.
