Én pedig már sokadszorra írom le, hogy egyetértek a lengyel restaurátorok ténykedésével. Ahogyan náluk újjáépítették Bobolice várát, úgy nálunk is tájegységenként legalább egy-egy várromot TELJES MÉRTÉKBEN újjá lehetne varázsolni.
Ötleteim:
Ha jól emlékszem már régóta szeretnék pl. a hollókői ötszögletes öregtornyot lefedni és kilátóként hasznosítani. De eddig semmi sem változott ez ügyben.
csak északon a Sándor bástyánál a kettős fal az szerintem nem valós...
Megnéztem erről a szakirodalmat, ahol nem egyértelmű ennek az északi külső falnak a megítélése.
Sugár István: Az egri vár viadala {1991} című könyvében az 1552-es ostrommal kapcsolatban nem jelölte.
Az ugyanabban a kötetben szereplő vármúzeumi maketten viszont szerepel az a külső várfal:
Néhány esztendővel ezelőtt egy Castrum Bene konferencia alkalmával közölték az alábbi számítógépes rekonstrukciót az egri várról. Azon is szerepel az a külső várfal.
Mivel azonban az alaprajzon bejelölték a Gergely-bástyát is -- amit köztudottan Bornemissza Gergely várkapitány emeltetett 1552 után -- a véleményem szerint a belsővárat észak felől védelmező külső kőfal a nagy ostrom utáni újjáépítési korszakban született meg.
- Hát látod - mondotta ott megállva. - Hogy hamarosan tájékozni tudd magadat, képzelj egy nagy teknősbékát, amely délre néz. Ez, ahol most vagyunk, ez a feje. A négy lába meg a farka: a bástyák. A két oldala két gyalogkapu.
Ez a leírás a Nagy Béni-féle 1912-es alaprajzra vonatkozik és nem a ténylegesen 1552-ben létezett helyzetre. Mert amikor Gárdonyi járta az egykoron véráztatta kőfalakat, akkor már nem létezett a külsővár.
A kerten át a nyugati oldal sarkára értek.
A fal ott is éktelen magas. Alatta kiálló dombrész. Az le van faragva a város földszínéig meredekre.
- No nézd - mondotta Dobó. - Ez itt a földbástya. Ez csak arra való, hogy ezt a sarkot a lövéstől védje, meg azt a másik bástyát, ott, oltalmazza. Az ott a tömlöcbástya.
És a vár hátán magasló bástyára mutatott: a teknősbéka farkára.
Érdekes, hogy itt a felsorolásból kimaradt a Dobó-bástya ismertetése.
Nekem nagyon gyanús, hogy Gárdonyi ennek a XVII. századi metszetnek alapján képzelte el az 1552-es egri várat.
Mert ha közelebből megnézzük, akkor itt az egri végvár teknősbéka alakú. Ahogy Dobó szavával mondatja, van neki feje és farka, valamint négy lába. Azaz 6 kiálló része.
Továbbsétáltak kelet felé, ahol a sarkon megint egy kiszögellő erős bástya magaslott. Az volt a teknősbékának a hátulsó bal lába.
- Ez a Sándor-bástya - mondotta Dobó.
Gergely bámulva állott meg.
A bástyától kezdve a vár keleti részén egy erős, magas falkaraj három darabra tört sarlóként övezte a vár keleti oldalát. Így:
/ ________________/
Kívül árok, belül árok. Tíz-tizenkét ölnyi mélység. Csupán a közepén át magaslott egy keskeny töltés, amely láthatólag azért volt hányva, hogy a katonák átjárhassanak rajta.
- Ez a külső vár - mondotta Dobó. - Láthatod, hogy kelet felől hegynek beillő domb magaslik mellette. Ez a Királyszéke. Azért hívják így, mert Szent István király innen nézte a sátora előtt üldögélve a templom épületét. Ezt a dombot itt lent ketté kellett választani.
Tudtommal a Királyszéke magaslat az egri vártól északra helyezkedik el. Míg a keleti oldal felől az Almagyar-hegy magasodik.
De most inkább visszautalnék a régi metszetre. Ahol a külsővárat egy félhold alakú sarlóként ábrázolják -- úgy, ahogyan Gárdonyi leírja a könyvben.
Ugyanakkor a könyvbeli leírás alapján úgy sejtem, hogy másik XVII. századi metszetet is ismernie kellett Gárdonyinak. Én erre gondolok:
A metszet nagyon érdekes, mert valós és valótlan adatokat is tartalmaz.
Valótlan: a vár elnevezése G I U L A vagyis a nyugat-európai olvasót Habsburg I. Ferdinánd király magyarországi királyságából a Gyula nevezetű vár ostromáról tájékoztatja. Természetesen a magas dombon emelkedő várat körbevevő vizasárok sem valós.
Viszont teljesen hiteles az egri vár falainak vonalvezetése, így valószínűsíthető, hogy egy hadmérnöki alaprajz alapján készíthették. Még a külsővárbeli belső palánksor is elfogadható, hiszen a korabeli leírások szerint valóban léteztek ilyen védőművek.
Ezt írja le Gárdonyi a külsővárról:
Onnan egészében lehetett látni a külső várat, amint óriás karéj alakjában kerítette a vár napkeleti oldalát. Rajta két bástya s a két bástyán két kerek torony.
Természetesen a fentiekkel véletlenül sem akarnám Gárdonyi Géza írói nagyságát, munkásságát kisebbíteni. Csak azt merem leírni, hogy Gárdonyi az akkori tudásanyag birtokában nem ismerhette az 1552-es állapotát az egri várnak.
Még ide szúrom: pl. a lerombolt külsővárról most sem sokat tudunk...
Na így már világos. Az már kevésbé, hogy Zrínyi miért hagyta, hogy aláaknázzák a bástyáit. Az Egerben használt lehetőségek neki is a rendelkezésére álltak. Emellett mivel az aknázás a felszínről, közvetlenül a bástya falainál indult, azt klasszikus védekezőtevékenységekkel, oldaltűzzel, ágyúzással meg lehetett volna gátolni. Emellett az egriek éjszaka mindig újjáépítették a romlásokat, Zrínyi ezzel nem igazán törődött.
Az írás rámutat amúgy a tömésfal gyengeségére, talán ez lehetett az oka, hogy a törökök téglavárrá építették át az erősséget az ostrom után.
A külsővárat, meg annak két bástyáját, meg az ókaput, meg a szegletbástyát egész korrekten leírja Gárdonyi. Sőt, tulajdonképpen a Sötét kapu volt ez egyetlen, ahol tévedett, mert az idegenvezető szerint az 1552-ben még nem létezett.
Valóban az egri vár egyik sebezhető pontját a Föld-bástya jelentette. Amit 1552-ben sokszor rohamoztak meg a törökök. Annak oldalazására szolgálhatott a Dobó-bástya.
Amúgy tudtad, hogy Gárdonyi Géza nem ismerte jól az egri várat? Nem ismerhette, mert akkoriban a törökkori végvár pontos állapotát még homály fedte. Például az 1702-ben lerombolt külsővárról sem tudtak. Azt hitték, hogy az erődítmény véget ért az Almagyar-hegy felé eső mély ároknál.
Persze nem várható el, hogy középkori módszerekkel, azon építéstechnikával és anyagokból állítsák helyre, mint ahogyan a franciaföldi Guedelon várát készítik:
A magyar építőipar nagyüzemi módszerekre, nagyüzemi technológiára van beállva, azzal tud dolgozni. De végre valahára majdnem teljesen lefedik a diósgyőri vár helyiségeit, helyet adva különféle kiállításoknak, rendezvényeknek.
kiszárították a szigetvári mocsarat, de azt egyszerűen alig tudom elképzelni, hogy ez annyira sikerült, hogy aknákat tudtak ásni a föld alatt a bástyákhoz...
Az ostromló törökök eme tevékenységéről az alábbit olvashatni Sugár István: Szigetvár viadala {1976} című könyvében:
Amúgy a lényegre jól mutattál rá az utolsó mondatodban. Szulejmán szultán ott volt a szigetvári táborban. Hogy mekkora egyeduralkodói hatalommal bírt a Fényességes Padisah, arról elég megnézni a mostanság futó "Szulejmán" TV-sorozatot.
Mindenki rettegett a haragjától, a nagyvezírtől lefelé a pasák, bégek, agákon át a legutolsó közlegényig. Elhatározta, hogy legyőzi Zrínyi Miklóst, elfoglalja Szigetvárt.
Amikor az ostrom vége felé meghalt Szulejmán, nem véletlenül titkolták el a halálát. Hiszen a hosszú viadalban kivérzett sereg katonái felett megszűnt az a "lelki teher", hogy a szultán haragjától rettegjenek. Ha akkor megtudják, véleményem szerint, felbomlik a török ármádia.
Egerhez kapcsolódóan én úgy gondolom, hogy Dobó nagyon is tudta, hogy hová kell építenie azt a bástyát. Igaz, hogy az az oldal szinte függőleges sziklaperemre épült, de Kárpáti János írásából kiderül, hogy anno, mikor az eredeti Dobó-bástya leomlott, hatalmas, természetes nyílásokat fedeztek fel a sziklában, elképzelhető az is, hogy ezeken a járatokon egykor be lehetett volna jutni a várba. Lehetséges, hogy a várkapitány ezeknek a járatoknak az eltakarására, védelmére (is) építhette a bástyát. Ezen kívül szerintem biztos, hogy a sebtében megépített Föld-bástya oldalazására is gondolhattak, hiszen ha ott rést üt az ellenség, akkor szinte akadály nélkül bejuthat a vár területére, míg az almagyar domb felől legalább két védelmi vonalat kellett áttörniük az ostromlóknak.
Újabb képek diósgyőri munkálatokról. A képeket Bögös András építész osztotta meg a facebookon.
A képek a borospincéről,a kápolnáról és a kapualjról készültek.Leírta,hogy a tégla falak kívülről kő köpenyt kapnak,míg belül a falak és a boltozatok vakolva lesznek.
Szigetvárnál szerintem jóval nagyobb török sereg lehetett. Egernél a kutatók kb 50ezerre teszik a török létszámát,Szigetvárnál legalább 80 ezerre. Szigetvár akkor a hadjárat elejére esett. Pihent volt a török,míg Egernél már éppen csak azért mentek oda,mert abban az évben túl jól haladtak és maradt némi idejűk Egerre is.
A szigetvári aknázást én sem értem! Műszaki bravúr kellett hozzá. Egy olyan lapos és lápos helyen még kánikulában is aránylag magasan lehet a talajvíz.
Egyébként Szigetvárnál eléggé durva pszichológiai harc is folyt. Egy alkalommal Zrínyi több török foglyát kivégeztette,mire a török a magyar foglyokkal úgyanezt megismételtette.
Zrínyi parancsára két törököt karóba húztak és kitették őket a várfalra,persze a válasz is hasonló volt.
Mindkettő ostrom nagy győzelmünk volt. Szigetet is annak veszem. Meghalt a szultán,amihez bizony hozzájárulhatott a vár makacs ellenállása. A hadjáratuk is megtört tulajdonképpen.
Állítólag Szigetnél szenvedte el a török a legnagyobb veszteségeket. Oda lett a janicsár aga és Ali portug a tüzérség felye. Nagyon sok egyéb tiszt és közember. Veszteségeiket 20-25 ezer halottra teszik. Gondolom volt legalább ennyi komoly sebesültjük is.
Most olvastam újra a könyvet, én is elgondolkodtam ezen.
Az, hogy a külső várat sikerült megvédeni, egészen elképesztő. Az egész várnak elég rossz az elhelyezkedése, mert az Almagyar helyett belőhető volt szerintem még a belső vár is. És mégis győztünk, közben meg sokkal erősebb várak elestek.
Összehasonlítottam Egert Szigetvárral.
Szigetvár egy modern kialakítású vár volt, melynek tömésfalai elvileg jobban bírták az ágyúzást Eger kőfalainál.
Zrínyinek több ágyúja, több katonája volt. A vár teljesen fel volt szerelve.
Maga az Óváros is egy funkcionáló erődítmény volt, erős bástyákkal.
Nézzük az ostromokat:
Szigetváron kb 2600 katona védekezett. Egerben kb. 2000.
Egerben 450 halott volt a kétezerből, Szigetváron mindössze öt túlélő maradt.
Szigetváron nem volt lázadás a várban, Egerben igen, szerencsére sikerült elfojtani.
Szigetváron gyakorlott katonák voltak, míg Egerben egy csomó közember is szolgált.
Míg Egerben (meg Kőszegen) simán megoldották az aknász problémát ellenaknákkal, Zrínyiéknél ez valahogy fel sem merült, pedig őket később érte a baj, volt idejük tanulni a két korábbi sikerből.
Itt jegyzem meg, hogy oké, hogy kiszárították a Szigetvári mocsarat, de azt egyszerűen alig tudom elképzelni, hogy ez annyira sikerült, hogy aknákat tudtak ásni a föld alatt a bástyákhoz. A talajvíz, az iszap azért hónapokig kitart, rejtély, hogy ezt hogy oldották meg a törökök. Márpedig volt dágvány a gátátvágás után is, ez biztos, mert földtöltéseken közelítették meg az ostromlók a bástyákat.
Szigetnél a török táborban vérhasjárvány volt. Nyáron Egerben az idegenvezető azt mondta, hogy valószínűleg ott is volt járvány a török seregben. Ezt ítéljük meg 1:1-nek.
Szóval a két ostromot összehasonlítva az esélyek egyértelműen Szigetvár javára szóltak, mégis Egerben sikerült csak győznünk.
Egyetlen szignifikáns különbséget látok, Szigetváron ott volt a szultán személyesen, míg Egernél nem.
Buda is hasonló kialakítással rendelkezett. Maga a királyi vár kis alapterületű, csak a szabad királyi várossal együtt volt védelmezhető, azzal szoros egységet képezett. De hogy ezeket meg lehessen támadni, előbb a Várhegy alatti Vízivárost kellett elfoglalnia a támadónak. Mindezek leküzdése sok energiát + vért + időt kívánt.
Kíváncsivá tettél Kőnigstein várára. Tényleg grandiózus építmény, az emberek szinte városlakóként élhették mindennapjaikat a védelmező falai között. A számomra nagyon hasonlít a kialakítása a Kis-Kárpátokbeli Borostyánkő várához, amit szintén a kimagasló sziklák hézagainak felfalazásával értek el. Csak persze 100 x nagyobb méretekben.
Amúgy szerintem sem pontos a lista. Hiszen például az őskori nagy sáncvárak sokkal hatalmasabb kiterjedésűek voltak. Persze azok nem olyan látványosak, maradványaik nem annyira látogatottak, mint a listán felsorolt helyszínek.
Azt viszont furcsának találom, hogy a hegy meredekebb oldala felől erősítették a várat...
Pontosan ezen töprengtem a múltkorában, az egri várral kapcsolatban! Vagyis, hogy Dobó István várkapitány készülődve a várható nagy török ostromra, miért pont a legtámadhatatlanabb oldalra húzatta fel a Dobó-bástyát? Hiszen arról igen meredek a hegyoldal, szinte megmászhatatlan. Annak közelében viszont a Föld-bástya megmaradt palánk kiépítésben. Inkább azt alakítottam volna át korszerű olaszbástyává, persze kőből. Vagy a leginkább veszélyeztetett külsővárban modernizáltam volna.
Köszi, így már más a leányzó (vagy inkább bástya) fekvése! :-)
Azt viszont furcsának találom, hogy a hegy meredekebb oldala felől erősítették a vára. Én azt gondolnám, hogy ostromló sereg támadására inkább az alsóvár felől lehetett számítani. Én is jártam Szígligeten, megmondom őszintén, ha török lettem volna, eszembe se jutott volna a meredély felől próbálkozni, ott tömegeket feljuttatni ostromlétrával a hátukon (amit még rendesen neki se lehet támasztani a falnak) szinte lehetetlennek tűnik.
Ellenben nagy öröm látni, hogy milyen sokat léptek előre a rekonstrukcióban. Amikor a nyolcvanas években arra jártam, egészen elkeserítő állapotok fogadtak, most meg már egészen pofás kezd lenni az egész.
Amikor Martonfalvy deák megostromolta Szigliget várát, akkor a leírások szerint dél felől, a felsővárral szemben kezdett el ágyúállásokat kiépítettni. Aminek láttán az elgyávult várbeliek feladták a posztjukat.
Mégis Martonfalvy a későbbiekben nem a déli oldalon, hanem kelet felől emeltette a róla elnevezett rondellát. Sőt később itt húzták fel a legmodernebb védőművet, az olaszbástyát is. Ezekhez képest az alsóvárbeli kis objektumok eltörpülnek. Ezek szerint a védők főként a keleti oldal felől várták a rohamokat, azt erősítették meg. Míg a nyugat felől várható ágyúzás majd gyalogsági rohamot másodlagosnak tartották.
Szerintem a nyugat felőli lövedékek ellen az alsóvár akkor még magas fala + a Martonfalvy-rondella előtt felhúzott lakóépület tömbje megvédelmezte a gyilokjárón lévő katonákat.
Egyetértőleg bólogatok a szavaidat olvasva. Valóban ez eredetileg könnyűlovas mongolok az idők folyamán elsajátították az erődített helyek ostromlását is.
Ebben a témában szerintem a legjobb magyar nyelvű kiadvány B. Szabó János könyve.
Szerintem a bencés apátságok, mint a román stílusú épületek akkoriban, alkalmasak voltak a védekezésre. Hiszen vastag falak, szűk ablaknyílások jellemezték őket. Ugyanakkor az egyházat kőfal is kerítette. Ez lehetett a védelem fő vonala.
De a Rogerius-féle Siralmas énekből tudjuk, hogy Magyarországon számos várost és templomot megostromoltak és elfoglaltak a mongolok. Az Uros apát által védelmezett Szent Márton-hegyi kolostort valószínűleg a IV. Béla király üldöző lovassereg csak "kutyafuttában" vette ostrom alá, majd tapasztalva a védekezés hevességét, rohantak tovább a király nyomában.
Becsülöm Magyar Bálintot, hogy a láthatóan kényelmes, nagy és védett helyen levő Szigliget helyett a sokkal gyengébb felépítésű nem különösebben jó elhelyezkedésű ( hegy tövében épült - tehát belőhető), állandóan támadott gyenge Fonyódi palánkvárban volt az állandó szállása. Mindkettő az övé volt ugyanis, mégis ott lakott, ahol nagyobb szükség volt rá, nem pedig ahol neki jobb volt.
