A közelmúltban elkészült a genealógiai jellegű szoftverekkel kapcsolatos legújabb linkgyűjteményem: Családfa-szoftver lap A gyűjteményben kategóriánként megtalálhatók a családfa-készító programok oldalai, ismertetői és letöltési lehetőségei, tartalmaz számos segéd- és kiegészítő programot, amelyek szintén a kutatást könnyítik meg. Nézzétek meg, és ha tudjátok használni, látogassátok gyakran.
Köszönöm a választ. Én próbálkoztam a temetőkkel is, felhívtam a Megyeri úti temetőt, el is mentem, de sajnos eredmény nélkül maradtam.
Kaptam választ pl.
Tisztelt Ványai Úr!
Több napon keresztül kerestük a dédnagymama nevét a nyilvántartó könyveinkben. Rendelkezésünkre állt az 1909. október 12.-től 1915. augusztus 19.-éig és 1916. május 11.-től 1920. április 5.-éig a temetések listája. Ezen időszakokban a könyvekben nem szerepel Jochmann Mária neve.
Tisztelettel:
Hepp Éva
Kerestem a levéltárban 1904-től 1920- ig Újpesten elhalálozottakat, 3 napon keresztül néztem, de egyetlen egy Jochmann nevűt nem találtam. nagyon valószínűnek tűnik a válaszod utolsó mondata, hogy lehet, hogy csak odaírták, hogy néhai Jochmann Mária.
Sajnos eddig jutottam. Továbbra is várom a segítségteket.
Köszönettel és üdvözlettel: Ványai Zoltán
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy az 1. világháború résztvevőiről/áldozatairól nincs olyan adatbázis, mint ami a 2. vh-val kapcsolatban van a http://www.hadifogoly.hu/ oldalon? A választ köszönöm szépen előre is :)
Ez még csak a kezdet. A tanulmány jellegénél fogva nincs benne sok név, az is csak felsorolás jellegűen. A legizgalmasabb részeknél meg adatközlésnek a családi hagyományt jelöli meg.
Viszont van benne egy-két figyelemre méltó forrás, aminek utánajárok a napokban.
Egy kis statisztika. A mellékelt kép 5 jász település liber fundija alapján összesített 10 leggyakoribb férfi keresztnevet mutatja. Vagyis azt, hogy 1745 körül milyen nevek voltak a leggyakoribbak azon a vidéken!
1740 után jöttek: Schafer, Reiter, Stuhl, Auer, Windisch, Gremsperger, Markgruber, Czetli, Tiringer, Keller, Herbst , Grebersperger.....és azt írják, hogy stb.
Tiringer Juhász Mihály
Gruiber Juhász Ferenc.
1740-es évek közepétől árendát fizettek a földesuraknak a következő településeken a birkások:
Egy korábbi hozzászólással kapcsolatban (4033): Átnéztem az említett oldalt, és felhívnám az érdeklődők figyelmét arra, hogy ez az adatbázis különbözik az Ellis Island-tól. Az Ancestry adatbázisa az Ellis adatait is tartalmazza, viszont a neveket átírták! Találtam olyan személyt, akit az Ellisben nem adott ki a kereső, mert a kézírás miatt ők máshogy olvasták a névalakot, az Ancestry-ben viszont más (pontosabb olvasatú) névalakban megtaláltam. Az emigránsok kutatásánál javaslom, hogy mindkettőben keressék meg a személyeket.
Mielőtti a halotti anyakönyv vagy a temetői nyilvántartás böngészésébe fognál,
szerintem nézd meg az 1920-as házasság állami anyakönyvét, ott elvileg pontosan le van írva, hogy a házasulandók mikor és hol születtek, kik a szüleik. A házasulandók születési anyakönyvén pedig tovább lehet haladni.
Ha pedig kifejezetten az 1920 előtti halálozás érdekel és nagy szerencséd van, akkor a születésnél utalnak az illető halálozásának időpontjára is, még ritkábban a házassági bejegyzésnél is előfordul a halálozásra utaló megjegyzés.
Ha viszont peched van, még az is elfordulhat, hogy a "néhai" kitételt csak tévedésből írták le.
(Nem ezt a családot kutatom, csak összefutottam velük.)
Az első Botyánszky (János) 1726-ban nősült Csabán, Mlinár Katalint vette feleségül, kinek édesapja az első parasztbíró Mlinár Éliás volt, aki jeleskedett a csabai templomépítésben. Vele kezdődik a csabai Matrikula, kis túlzással. A Tadanaj család is ott volt már a 18.sz.-ban, a Machlik is...
Kérdés: Az 1890 - 1910 között a régi újpesti temetőnek hol lehetnek azok a könyvei, ami az elhunytak adatait tartalmazzák ?
1910- 1921 között hova temették az újpesten elhunytakat ?
Eddig téves úton haladtam, ugyanis egy széljegyzetben a nagyapám iratai között rábukkantam a következőkre.
Nagyapám 1920. április 5.- én nősült a Lipótvárosi Bazilikában. Felesége Nagy Etel. És itt egy széljegyzetben anyja neve előtt oda van írva – ami eddig elkerülte a figyelmemet – hogy néhai Jochmann Mária. Ha ez igaz, akkor ez óriási felfedezés. Ugyanis akkor csak az 1893-tól 1920- ig kellene átnézni a halottak névsorát. Azt szeretném kérdezni, hogy hol keressem ezt a névsort Újpesten. Mivel Nagyapámat az Egek királynője templomban keresztelték meg, lehet, hogy ott kell keresnem? esetleg a Teve utcai MOL- ban?
Segítsetek, mert talán most nyomon vagyok, ez már egy rég elfelejtett szál volt nekem.
Köszönettel: Ványai Zoltán
Szeretnék összeállítani egy olyan listát, melyben az összes jász redemptus személy szerepel (vezetéknév+keresztnév) településenként ill. a megváltott föld nagyságával vagy a fizetett összeggel. A következő öt település már kész: Árokszállás Apáti Mihálytelek Ladány Alsószentgyörgy
A maradék hathoz még nincs anyag. Amint kész lesz a teljes dokumentum megosztom az érdeklődőkkel. Várom a javaslatokat, hogy a maradékot, mely forrásművekből merítsem.
A konkrét kérdésedre válaszolva: biztos vannak benne érdekes dolgok, de családkutatási szempontból nem igazán hasznos.
Így 1848. december 15-ével a Magyar Hadi Főtanoda igazgatósági, tanári és kiszolgálói személyzete különböző beosztásaiba 72 fő került, név szerint a legfontosabbakba a következők: főigazgatóul Luberth János ezredes, aki helyét nem foglalta el; aligazgatóul Petzelt József egyetemi tanár, alezredes; az igazgatóságnál századossá, hadbíróvá, hadi jogtanárrá és könyvtárossá Varga Károly ügyvéd és egyetemi könyvtári tiszt. A tanári karba a földrajz, illetve az “álladalom- és földtértan” előadására Hartmann József honvédszázados (december 14-i lemondása után helyére 18-ával Brassay Sámuel, az MTA levelező tagja, főiskolai tanár); a “gyalog szolgálat, ügyesítés és fegyvergyakorlat” előadására Schenowitz Frigyes honvéd százados; a “szám-, betűszám- és mértan” előadására Mück Lajos utász hadnagy; a térképrajz és tervírás oktatására Jancsó József egyetemi tanársegéd; a hadi fogalmazás előadására Bajnok Antal természettársulati titkár; a magyar nyelvtan ismétlésére és a magyar irodalom előadására Machlik József nyugdíjas magyar nyelv- és irodalomtanár; a német nyelv tanítására Drechsler Ferenc került kinevezésre. Gazdászati tisztté és pénztárellenőrré Mihánovics Boldizsár nyugalmazott alhadnagyot rendelték, akit egyúttal főhadnaggyá léptettek elő.
Botyánszki Pálné, Müller Erzsébet (Békéscsaba, 1890. febr. 20. – Bp., 1956. febr. 23.): textilmunkás, szerkesztő. Az 1930-as években Békéscsabán egyik irányítója volt a szakszervezeti és a szociáldemokrata mozgalomnak. Mint az MSZDP városi szervezetének titkára és a Végrehajtó Bizottság tagja, közreműködött a városi sztrájkok és tüntetések megszervezésében. A rendőrség zaklatásai és a hatósági üldözés miatt 1936-ban Bp.-re költözött. 1945 után visszatért Békéscsabára. A helyi SZDP titkára, ngy.-i és ogy.-i képviselő volt. 1945-től az SZDP országos, 1948. jún. – 1954-ben a MDP Központi Vezetőségének tagja. 1946–48-ban felelős szerk.-je volt a Békés Népe c. hetilapnak és 1948-ban a Békésmegye c. hetilapnak.
Azért ennél hasznosabb dologról van szó, mint ahogy a cikk írja, mely szerint ellenőrizhetjük, hogy mondjuk Halle Berry-vel vagy Tom Cruise-zal rokonságban állunk-e.
Egy hasonlóan komoly akcióról van szó az www.ancestry.com részéről, mint ami egy-két hete volt.
Ezúttal ugyan csak a bevándorlási adatokat lehet lekérdezni, de azok jócskán kibővültek a két héttel ezelőttihez képest. A legnagyobb változás, hogy a legeslegfontosabb bevándorlási adatok, a New York-iak most már 1957-ig tekinthetőek meg (két hete csak 1932-ig lehetett azt hiszem) vagyis a II. világháború, az azt megelőző és azt követő korszak, valamint az 1956-osok menekülthullámaiban kivándorolt rokonainkról, ismerőseinkről tudhatunk meg jónéhány részletet.
Ha véletlenül nincs és nem is volt kinti rokonunk, akkor néhány részlettel kell beérnünk mondjuk Bartók Béla, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Márai Sándor kivándorlásáról, bár ez nem hangzik valami olyan bulvárosan, mint mondjuk Halle Berry. Legfeljebb az, hogy azt is megtekinthetjük, miként jutott el Eszterhás József Csákánydoroszlóról az Elemi ösztön forgatókönyvéig. Még jó hogy nem vagyok újságíró. :)
A lényeg, hogy november 30-ig megint szabad a vásár.
Véletlenül találtam rá erre a fórumra és benne a Te hozzászólásodra. Szemetszúrt nekem a Botyánszki név és amikor elolvastam amit írtál teljesen felvillanyozódtam. Lehet, hogy ugyanazt a családot kutatjuk mind a ketten?!
Bár a Botyánszki és a Machlik név meglehetősen gyakori Békéscsabán és környékén, mégis én nagy reményt fűzök hozzá, hogy ugyanazt a családot vizsgáljuk.
Szóval:
Az én ükapámnak Botyánszki Györgynek a testvérét Botyánszki Pálnak hívták.
Botyánszki Pál és felesége Machlik Mária az 1800-as években születtek Csabán.
Botyánszki Pálnak és Machlik Máriának három gyermekéről tudok: Botyánszki Mária, Botyánszki Pál és Botyánszki György. Több adatom a leszármazottakról nincs.
Összegezve:
Szépapám: Botyánszki György
Szépanyám: Tadanai(?) Ilona
Gyermekeik: (3 gyermekükről tudok, de lehet, hogy többen voltak testvérek. A sorszámozás nem időrendi.)
I.) Botyánszki Pál, II.) Botyánszki György (1865) és III.) Botyánszki András.
I.) Botyánszki Pál
Felesége: Machlik Mária
Gyermekeik:
1.) Botyánszki Mária
2.) Botyánszki Pál
3.) Botyánszki György
II.) Botyánszki György (1865) [ükapám]
Felesége: Belanka Ilona (1867) [ükanyám]
Gyermekeik:
1.) Botyánszki György (1892) [dédapám]
2.) Botyánszki Mátyás
3.) Botyánszki András
4.) Botyánszki János
5.) Botyánszki Pál
6.) Botyánszki Judit
7.) Botyánszki Ilona
8.) Botyánszki Zsófia
9.) Botyánszki Erzsébet
10.) Botyánszki Mária
III. Botyánszki András
Felesége: Machlik Judit
Gyermekeik:
1.) Botyánszki Judit
2.) Botyánszki György
3.) Botyánszki Mária
4.) Botyánszki András
5.) Botyánszki János
6.) Botyánszki Ilona
7.) Berki Mátyás (eredeti neve: Botyánszki Mátyás)
Ezzel összefügg amit Te írtál:
"A dédapám volt Botyánszki György, ő egy elég jómódú földműves volt, de az első feleségének (a dédanyámnak) a halála után nagyon elhagyta magát pár év alatt oda is lett szinte mindene, a lányai is átmenetileg az elhunyt feleségének a szüleihez kerültek.
Már nagyon régóta akarom megnézni az anyakönyveket, csak valahogy nem volt rá annyi időm hogy jobban beleássam magamat. Tudom még a szüleik nevét és azt is hogy ő 1908-ban született, tehát visszakereshető lenne (Botyánszki Pál, és Machlik Mária) "
Figyelj Séró! Írj már egy elérhetőséget nekem, hogy a rendelkezésünkre álló további adatokat egyeztetni tudjuk. Előre is köszi!
Nem vagyok sajnos tisztában azzal, hogy a fórumra írt hozzászólások a címzett felhasználók e-mail címére is eljutnak-e. Hogy van ez?
Valaki tud-e Séró elérhetőségéről? E-mail cím, stb?
Kb. két tenyérnyi (egymás fölött) könyvecske, piroshoz közeli színű, bejárattól jobra, a kirakatos nagyszobában, a "Helytörténet" polcokon, szemmagasságtól lefelé.
Pont valamelyik nap jártam arra, de én ezt nem találtam meg. Akkor még1x el kell mennem! Kár hogy nincs meg a cím, de talán megtalálom így is! Csak a családnevek vagy a keresztnevek is?
A Hadtörténeti Intézetben (http://www.militaria.hu/) az egyes egységek tekintetében tudnak segíteni, ill. találhatsz iratanyagot. Az tehát, hogy Kadarkút, így kevés. Először azt kellene kiderítened, hogy hol sorozták be (vszeg a szülőhelyén, ill. ott, ahol akkor élt, mikor hadkötelezetté vált. Feltételezve az 1883-as születést ez úgy 1900-as évek elején lehetett. A besorozásnak iratanyaga van/kell legyen (ha nem semmisült meg) az adott település iratanyagában az illetékes megyei levéltárban), továbbá azt, hogy melyik egységbe. Ennek a mozgása során kerülhettek egy időre Kadarkútra. Azt sem írod mekkora egység, század, magasabb egység-e.(A későbbiekből kiderül szerintem max század lehetett és nem biztos, hogy állandó állomáshelyként)
"A közös hadsereg 1900-ban 15 hadtestből állt, melyek közül a budapesti IV., a pozsonyi V., a kassai VI., a temesvári VII., a nagyszebeni XII. és a zágrábi XIII. volt magyar kiegészítésű. A 112 hadkiegészítő parancsnokság közül 40 esett Magyarország területére. 1871-től az ország a honvéd közigazgatás szerint 7 kerületre osztódott, úgymint a budapesti I., a szegedi II., a kassai III., a pozsonyi IV., a budai majd 1876-tól székesfehérvári V., a kolozsvári VI., és a zágrábi VII.
[…] A császári és királyi csaptok 4 fegyvernemre: gyalogságra, lovasságra, tüzérségre, műszaki csapatokra oszlottak. Ezeken belül léteztek a vadászcsapatok, a tiroli országos lövészek, a dragonyosok, a huszárok, az ulánusok, a lovasított országos lövészek, a tábori-, hegyi és vártüzérség, az utászcsapatok, a vasút- és távíróezredek, valamint egészségügyi és vonatcsapatok mint csapatnemek. […]
A császári és királyi lovasság 42 ezredből (16 huszár-, 15 dragonyos-, 11 ulánusezred) állt. A 16 huszárezredet Magyarországról egészítették ki, s tisztikarukban is nagyszámú magyar teljesített szolgálatot. Minden lovasezred békében az ezredtörzsre, 2 osztályra (egyenként 3-3 tábori századdal), 1 utászszakaszra és 1 pótkeretre tagolódott. Az ezredek békeidőben lovasdandárokból és lovashadosztályokból álltak. A fegyvernem kiképzésének és harckészségének ellenőrzését a lovasság felügyelője végezte"
Régebben az 1868-as általános hadkötelezettség bevezetését megelőzően (1868. évi XL. tcz a véderőről és XLI. tcz. a honvédségről. lásd www.1000ev.hu) az volt a rendszer, hogy az ún. ezredtulajdonosok maguk látták el az állományt, így ha Kadarkúton állomásoztak volna akkor (még 1868 elött), ahhoz az kellett, hogy az egységet fenntartó gazdasági alapjai Kadarkúton legyenek. A település honlapja szerint "A XIX. században a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családok voltak a legfőbb birtokosai", azaz a fenti családok valamelyikének lehetett istálló. Ez elengedhetetlen. (Van még a Vóta-kastély manapság szociális intézmény, na annak még lehetett istállója) .
Kérdés mi változott 1868 után e rendszerben. Az biztos, hogy nagyobb létszámú lovascsapat (itt huszárok) ellátásához infrastruktúra szükséges, ha ilyen nem volt, akkor az az ideiglenes jelleget erősíti.
Először a besorozás körülményeit kellen kideríteni, ha tudod, milyen illetőségű volt (megyei levéltár), aztán Hadtörténeti Intézet...
Ma láttam a "Központi Antikváriumban" (Múzeum krt.) a helytörténeti polcokon egy könyvet a jászokról (600 ft) Településenkét voltak a családnevek felsorolva azoról, akik cca. 1747-ben? újra váltották a földjeiket. Sajnos, idő és eszközök híján a szerzőt, címet nem írtam fel.
