A marhák, szembe mennek a fizikával. Ugye, mindig arra kormányolunk, amerre kisebb az ellenállás.
Nade, erről a hirdetésről csak az jutott eszembe, hogy senki ne mondja, hogy nyugat ájrópában nem lehet terepjárózni. Kicsit nőnek a gyerekek én is benevezek egy ilyenre a lángosütővel.
Bocs a késői válaszért, itt vannak az elérhetőségek:
Szőke Zsolt
+36204062189
acpumpa@gmail.com
A hangos szivattyú pár hétig húzta nekem , viszont halott pumpával is közlekedtem egy hónapig ügyelve arra, hogy ne fogyjon ki a nafta, mert ha lelevegősödik, szivattyú nélkül nem indul be többé nyílván!
Apropó a gázolajba nem lehetne jelölő festéket tenni akkor lehet hogy látszana hol szivárog? Fluoresceinre gondolok amit a klímások is használnak hibakeresésre.
Ehh nem oly egyszerű. Először is nem a kuplung felőli lendkerékről van szó. Másrészt nekem pont azok a bütykök törtek le amikhez a szögvasat kellene csavarozni.
Amivel nálad gond lehet az nem a lendkerék hanem a főtengelyen lévő ékszíjtárcsa. Mivel a lendkereket, ha az autó járóképes, nem láthatod mert a kuplung harang alatt van és rajta van az egész kuplung szerkezet is. Ha van légkulcs az könnyen leszedi azt a csavart, ha meg nincs a kollega által írt módszer jobb. Amit te írsz azt a szerszámot vezérműszíj cserénél szokás használni, hogy ne forduljon el semmi mikor leszedted a szíjat. viszont ha megterheled nehogy letörjön egy fog a fogas koszorúról, vagy a szerszém nehogy bele törjön és elkallódjon ott a harangban, szóval csak óvatosan.
Itt egy fotósorozat a lendkerék/szíjtárcsa cseréről. Persze nálam pont az a három bütyök tört le amire ezeken a képeken a rögzítő szögvasat csavarozták.
A fotókon az is látszik hogy melyik szilentet kellene leszedni. Olyan vékony lemezre van vulkanizálva hogy félek az összegyűrődéstől.
Nem lett mérve a kompresszió. De szépen egyenletesen jár a motor. Az O gyűrűk elfáradása állítólag gyakori, ér jó esély volt rá hogy nálam is ez a hiba.
A főtengely csavar lazításhozl elvileg a kuplungnál egy stifttel lehet rögzíteni a tengelyt, és inkább a dugókulcs törésétől tartok.
Most akkor, nem lett mérve kompresszió vagy veszteség?
Egyenletlen járás,teljesítmény csökkenés,stb?
Nem ismerem a TD5-öt de én úgy szoktam levenni az anyát a főtengely végéről, ha nincsen olyan szerszám amivel meg lehet fogni,hogy sebességbe a váltót és valaki nyomja a féket én meg dugókulcs,keresztszár csővel kombóval lazítom.
Nincs most szerencsém az öreg vassal ( D2 TD5) :-( Egyrészt mintha mégis emelkedne megint az olajszint. Ami ha igaznak bizonyul akkor hengerfej csere következhet, amire rámegy a gatyám is. De ez csak az egyik baj. Tegnap hazafelé nagy csörömpölés közben leszakadt a lendkerekem! A főtengely elején levő rezgéscsillapítós piszok drága darabról van szó. A tengelyre menő közdarabnak van három "bütyke" amibe menet van. Három csavarral van idefogatva a lendkerék. Nos ez a három bütyök letört. Elfáradt az anyag... Nekem egyszer már cserélve volt, ez a mostani egy bontott darab. Akkor a szíjtárcsa gumi szilentje ment szét. így elraktam ezt a vasat. Szóval van cseredarabom. Viszont nincs tapasztalatom hogy hogyan tudom kicsavarni a főtengely végében levő
brutális csavart? Illetve erre a darabra van rásajtolva a szíjtárcsához csatlakozó gumi szilent. Szerelt már valaki szét ilyent? Le lehet nyomni a szilentet tönkremenés nélkül? Ha igen hogyan sikerült. Mindenképp megpróbálom megoldani mert ha sikerül akkor nagyon sokat meg tudok takarítani. De egy lendkerék plusz egy hengerfej, az már félek hogy több mint egy bontott motor, nekem meg szinte üres már a zsebem.
izé, kicsit szivárog a hűtőm, asszam ott ahol valamikor letörtem a túlfolyó pöckét és egy vészmegoldás lett odaeszkábálva. volt már arról szó, hogy ki lehet cserélni a műanyag felsőrészt fémre (réz, alumínium). tud valaki ilyen szakit Győr környékén? és mennyibe kerül? nem érdemesebb rögtön inkább kicserélni?
"hát tényleg nem 2 szóban válaszoltál, de köszi szépen. kicsit restellem is hogy nem pontosabban fogalmaztam, mivel most épp a másik lehetőségre gondoltam."
Ja, erre könnyebben tudok válaszolni: fogalmam sincs. Annyit variáltak rajta az utóbbi időben, hogy nincs kedvem követni a változásokat.
Nagyon egyedi kapcsolatom van a mindenkori felvételi rendszerrel. Most annyi, hogy minden ősszel látom, mennyit ér a toldozgatott-foltozgatott felvételi rendszer (ahol igazából nem szakspecifikusan felvételiznek az emberek, hanem nehezített érettségiznek, és a két dolog rohadtul nem ugyanaz): azonos szak azonos évfolyamára együtt kerül felvételre a kreatív, szó legnemesebb értelmében vett fiatal értelmiségi és a funkcionális analfabéta, aki csak a szülei miatt jött el, de amúgy nem érdekli az egész. Volt olyan évfolyam, ahol a lányok közül többen is (talán 4-5 emberről van szó!) eredetileg rendőrök akartak lenni, csak otthon nem engedték, mert milyen szégyen lenne már egy rendőr a családban - azért ez is sokat elárul a rendőrség hazai megítéléséről -, ezért inkább földtudományt tanulnak. Jó, mi?
Az én kapcsolatom ott kezdődött anno az akkori felvételi rendszerrel, hogy egyszerre bekerülhettem felvételi nélkül és mégis majdnem nem vettek fel. Történt ugyanis, hogy akkoriban a korábbi tanulmányi eredmények többet számítottak, én meg állítólag olyan okos kisfiú voltam, hogy felvételizés nélkül is bejutottam volna. Ez hogy lehetett, ma már senki sem érti, én sem, hiszen egy lógós lusta lumpen voltam már gimnáziumban is, de valamiért mégis így alakult. A vicc az egészben az volt, hogy a hozott pontjaim között nem szerepelt az informatika, pedig informatikai képzésre felvételiztem. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy néhány hozzám hasonló osztálytárssal a gimnáziumban (spec. matek-informatika tagozat) már 1. osztály végére rájöttünk, hogy sajnos többet tudunk a számtektanárnál. A baj az volt, hogy ezt érzékeltettük is vele, aminek az lett az eredménye, hogy nem kaphattunk 5-öst év végén. Így tehát az informatika jegy helyett a testnevelés 5-öst vittem tovább a felvételi jelentkezési lapon, aminek meg az a pikantériája, hogy sosem tesiztem gimnáziumban, ugyanis már akkor is nagy volt a pofám, és önhatalmúlag bevezettem egy azóta szépen meghonosodott szokást, miszerint a gimnáziumi kosárválogatott tagjainak nem kötelező a testnevelés. Mi szépen szállítottuk az eredményeket a pályán, cserébe nem kellett tesizni és megkaptuk az 5-öst, szerintem korrekt rendszert sikerült kialakítani. :)
A váratlan fordulat az volt, hogy a felvételi lapok beküldése után ért az első nagy csalódás a Postával kapcsolatban. Konkrétan kaptam egy levelet az egyetemtől, hogy a központi rendszerben azt látják, hogy hozzájuk akarok felvételizni, de ők nem kapták meg a jelentkezési lapomat, szóval van 7 napom pótolni, ellenkező esetben max. jövőre állnak szóba velem. Röhej, hiszen ugyanabban a városban élek, mint ahol az egyetem van, gyakorlatilag a postáról kb. másfél kilométer az egyetem, mégis ezen a rövid távon eltűnt az ajánlott küldeményként (!) feladott jelentkezési lap. Reklamáltam a postán, hogy ugyan már, hol jár a levél? Ők erre azt mondták, hogy ki kell tölteni egy kérvényt, ami alapján megpróbálják (!) megkeresni, 30 napon belül várható eredmény. 30 nap alatt még én is megtaláltam volna a városban, nekem viszont csak 7 volt belőle, szóval új lapot vettem (akkoriban sem volt ez olcsó, mert járt hozzá valami csekk is, amit külön be kellett fizetni) beküldtem, és reménykedtem benne, hogy Józsi bácsi most nem áztatja el kávéval/pörkölttel a postai rakodóban. Végül odaért, felvettek, én meg azóta nem tartom sokra a magyar postát.
Na de röviden és tömören fogalmam sincs, hogy működik a mai felvételi rendszer. Milyen irányban szeretnél elmélyülni?
hát tényleg nem 2 szóban válaszoltál, de köszi szépen. kicsit restellem is hogy nem pontosabban fogalmaztam, mivel most épp a másik lehetőségre gondoltam. bár már van egy mesterdiplomám /nálunk asszem korábban kezdődött a bolognai képzés/, de már évek óta (6!) szerettem volna elmélyedni egy kicsit egy másik irányban is, meg főleg hogy Magyarországon. modjuk ez már nem a szükség kategória, hanem inkább kicsit luxus, mint amikor a jól működő P38 mellé szeretnél mindenképpen egy RRC-t is, mert hát anélkül nem élet az élet / vagy kiegyeznék egy L322-RRC kombóval is / :-))
az is igaz hogy mindig későn ébredek, pl. ma olvastam hogy 12-ig lehetett jelentkezni, de ez a központosított rendszer is olyan, hogy ami nem illik bele a képletbe akkor most mi van? hiányzik az, hogy akkor hát rektor/dékán uram, foglaljunk helyet egy jóféle szekszárdi vörös mellett, és lássuk hogy is működnek a dolgok - beszéljük meg hogy mit is lehet tenni, valszeg önköltséges lennék, milyen a tanterv, követelmények, stb.
rühellem az automatákat, meg ha a felvi.hu-ra küldenek - ha választ kaptam volna a kérdéseimre, akkor nem keresnék egy hús-vér információs forrást...
"te tényleg tanároskodsz? hogy lehet bejutni egy egyetemre?"
Hallgatói vagy oktatói pozícióba? Gondolom az utóbbit kérded. Erre több mód is van, például, ha az ember csókos a fejeseknél, de ez mindenhol így van (sajnos az egyetemeken igen gyakori jelenség). Aztán adott az a lehetőség is, hogy az ember még hallgató korában belefolyt (pl. diplomamunka kapcsán) az egyetem által futtatott kutatásokba, így diplomázás után "megtartják", folytatja az adott kutatást, esetleg újabb tudományos vizsgálatokba kezd. Végül van a harmadik kategória, amikor valaki profi egy adott területen, az egyetemnek pedig kellene egy olyan ember, aki az adott szakterületen tudna kutatni vagy oktatni. Ilyenkor leszerződtetik az illetőt, hiszen pl. egy-egy EU-s kutatási pályázat százmilliós (néha milliárdos) nagyságrendű pénzeket hozhat az egyetemnek, és sokszor a sikeres elbíráláshoz meg kell felelni bizonyos személyi elvárásoknak (légből kapott példa: közúti forgalommodellező algoritmus fejlesztéséhez kell közlekedésmérnök is, nem elég egy programozó meg egy térképész), vagy szeretné az oktatási profilját egy bizonyos irányba elmozdítani, például egy környezettudományi intézet szeretne meteorológus képzést indítani, akkor ahhoz kelleni fog meteorológus végzettségű oktató is. Amikor én voltam hallgató, a legjobb tanáraink a harmadik kategóriába tartoztak, és azért voltak királyok, mert ők már megjárták a "piacot" (szokás "bent" így becézni a versenyszférát), nem csak az elméletet ismerték, hanem a (naprakész!) gyakorlatot és a kettő közti - sokszor nem elhanyagolható - különbséget. Anno például a vektoros grafikát és a számítógépes hálózatelméletet olyan figura tartotta nekünk, aki "privátban" a Matávnál volt hálózatfejlesztő, illetve tervezett céges arculatot MOL kaliberű vállalatoknak.
Idegenként az utcáról betoppanva szinte lehetetlen bekerülni az egyetemre, kell, hogy legalább szakmai hírneve legyen az embernek, de akinek van szakmai múltja, annak általában ismerettségei is vannak, hiszen ebben az országban egy-egy részterület (pl. orvosi lézerek, geoinformatika, radiológia, francia irodalom, balneológia, bármi) művelői nincsenek túl sokan, így előbb-utóbb mindenki ismeri legalább a másik nevét és munkásságát.
Az is biztos, hogy ma már elvárják mindenkitől, hogy kutasson, tehát az sem igazán játszik (kivételek persze mindig vannak), hogy valaki csak a katedráról szédíti az ifjúságot, de tudományos eredményt nem produkál. Szóval mindenkinek kell egy kutatási irány, ahol igyekszik új dolgokat letenni az asztalra. Ezekről az eredményekről az egyetemek rossz marketing stratégiája (már ha van) miatt ritkán hallani, pedig a financiális lehetőségekhez képest nem állunk rosszul, a hétköznapi életben számtalan olyan dolog vesz körül, amiről nem is tudod, hogy egy-egy egyetemi kutatónak/kutatócsoportnak köszönhető. Például a pontosabb árvízi előrejelzéstől és a jobb fagytűrésű haszonnövényektől kezdve a mentők kiérkezésének rövidebb idején és a rövidebb lábadozási időt garantáló lézeres utókezelésen át a nagyobb teherbírású ragasztott fagerendáig.
Az eredeti kérdésre válaszolva bekerülni talán úgy a legegyszerűbb, ha (tudományos mércével mérve is, tehát elméletben is) profi az ember valamiben, és pont ilyen tudásra van szüksége az egyetemnek, bár a mai pénzhiányos időszakban ez egyre ritkább. Illetve a másik mód, ha jelentkezik PhD-hallgatónak, és a doktori disszertáció elkészítése közben tudásával és készségeivel "felkelti az igényt magára". Mert arról még nem értekeztem, hogy mivel felsőoktatási intézményről van szó, maga az oktatás (ebből adódóan pedig a tanításra való alkalmasság) is tényező, bár sokkal kevésbé (mondhatni - sajnos - utolsó szempont), mint azt egy kívülálló gondolná. Mindenesetre idén a leépítéskor (mert bizony ilyen is van, hiába hallani mást a TV-ben, rádióban) olyan embert küldtek el, aki a legrosszabb oktatói mutatókkal rendelkezett. Sokkal stabilabb annak az állása, akinek oktatási tevékenységére komplett képzés épül, tehát konkrétan nélkülözhetetlen a zökkenőmentes oktatás szempontjából, hiszen pl. a speciális szaktudásából adódóan nem tudná más helyettesíteni egyik pillanatról a másikra.
Nem vagyok benne biztos, hogy pontosan erre vonatkozott a kérdésed, meg nem is akarom szétoffolni a topikot, arról nem is beszélve, hogy jön fúrómester és figyelmeztet, hogy 2 sornál hosszabb a hozzászólásom, szóval itt befejezem az eszmefuttatást, de ha még van kérdés, természetesen válaszolok.
