" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szerintem jól itéled meg a Jiro kicsivel téltűröbb mint a Tipo, de a Costata téltűrőképességét nem éri. Itt csak 1-2-3 C fok különbségek vannak. Ha a Tipo -19C a Costata -23 C fokig télálló, akkor nagyjából belőhető a Jiro téltűrő képessége. Persze ezek a hőmérsékleti értékek legalább 4-5 éves fákra igazak, mert a fiatalabbak jó néhány fokkal kevesebbet birnak. Ahol a Rojo Brillante szépen díszlik a Jiróval sem lehet próbléma, legfeljebb kicsit később fordul termőre, mint a keményen is édes fajták általában.
Ez a múlt télen volt, mármint hogy idén a tél végén, tavasz elején a nagy hidegben? Akkor a Jiro törzse legalább megmaradt, nem tudom a Hana Fuju bírja-e annyira, mint a Tipo-Rojo páros.
A 3 éves Costata, ami földig fagyott, annak is a törzse ment szét, vagy az ágai is elfagytak? Mert ezek szerint a Jiro ágai nem fagytak el, a Costata ágai pedig igen? A -19,5 fokot milyen mérővel, hol, mikor és milyen módon mérted?
Mintha többeknek lett volna Jiro kákija, hahóóóóó!
Nekem úgy tűnik, mintha a Jiro fagytűrése valahol a Tipo-Rojo páros és a Costata között lenne valahol!
Keresgettem, hogy vajon hogy lehet 60-100 centis oltványokat csinálni 1 év alatt pawból, és közben ezt találtam:
Gondoltam megosztom mint érdekesség. :)
Várom a tippeket, hogy mi lehet a titka az ilyen erős fejlődésnek! Üvegház? Idős alany? Az enyémek csak 20-30 centisek....igaz még csak most indulnak meg másodjára. Hátha.. :D
Most én is ezzel próbálkozom, minden fajtát a lehető legmagasabban oltom be, még a nikitát is, bár annak teljesen egészséges a törzse, sosem szenvedett még egy vesszője se fagykárt, de a Jiro, tipo, Costata, Kavkaz és a Szent gellértem is azért fagyott tövig mert a törzsük szétrepedt.... A nikita és a Fennio és egy bokros nevelésű Costata ami nem ment ki emiatt.
A törzskárosodás kivédésére javasoltam a magas törzsű oltványok készítését, mellőzve minden növekedés serkentést. A vadat nem hajtatom, csak szabad földben oltom. Igaz, így több év mire kész az oltvány, a lotusz törzs legalább öt éves, de így már a következő évben lehet termés a fákon.
Nekem Eger város külterületén, domb középen a 2. éves Jirom ugyan koronából hajtott a -19,5 fok után, de a törzse takarás ellenére szétment igy végül tőről hajtott. A szintén 2 éves Tipo földig fagyott, a 3. éves costata földig fagyott, a 4. éves costata pedig enyhe fagykárt szenvedett. Mindegyik egymástól 3-4 méterre van.
Ha már itt tartunk, akkor mit lehet tenni még a kéregleválások ellen? Ugyanis kivétel nélkül mindig a törzse megy szét a datolyaszilváknak és most az Üzbég gránátalmám is amiatt ment tönkre mert szétnyilt a kérge....pedig ez is takarva volt. Igaz, hajt a kéregleválás alatt, de idén hozta volna első termését, 3 szép gyümölcs is volt rajta, de annyi neki, leszáradt a lombja is. Érdekessége a dolognak, hogy talán a kéreghasadásra/leválásra legérzékenyebb szőrös kivi alig alig repedezett be, az is takarva volt.
Van egy kákim, a képeken a gyümölcse, múlt évben termett először!
Jiro szerintem!
Mivel többeteknek van, az lenne a kérésem, ki tudnánk deríteni, hogy hány fokot bír?
Mivel nem könnyű feladat hiteles, pontos mérés hiányában, az egyik vonal lehetne az, hogy ha valakinek van Rojo, Tipo, Costata fajtája a Jiro mellett, azokhoz képest mikor, hogy fagyott el?!
A másik vobal, ha valaki mérte a hőmérsékletet, viszont akkor a mérés körülményekről írjon, mivel tudjuk, hogy az ablakpárkányon mért -18,9 fok nem ugyanaz, mint egy fára kikasztott higanyos hőmérővel mért -18,9 fok.
Az sem mindegy, hogy reggel felkelve 6-kor volt -18,9 fok, vagy az egész éjszaka minimuma volt -18,9 fok.
Aki tud információval szolgálni, legyen kedves a tél dátumát (pl. 2016/2017 tele), illetve a település nevét leírni, ahol a fa van!
Plusz, hogy beépített város vagy hőszennyezésmentes kert a fa helye?
nincs sajnos fotó, de a tűző nap és a vízhiány tette tönkre.
ezért a mostani kettőt konténerben és árnyékban tartom a közelemben, így öntözni is tudom.
így szépek. '19 május végén ültetem ki fél- (negyed) árnyékba, két kis fa közé. komoly raschel hálós árnyékolást fog kapni és speciális gödröt (pl. alginit a vízmegtartásért.) mulcsozva is lesz.
Nincs még, várom a válaszokat, hogy kinek mi a tapasztalata a vetésével kapcsolatban. Jól csirázik? Mert ha igen akkor vetek most is és tavasszal is még. Ebayről gondoltam rendelni, nem egy nagy összeg 10 darab mag. Nincs képed esetleg, hogy h nézett ki pusztulás közben? :) Bár nem hiszem h az enyémnek az lenne a baja mert árnyékolva van és a foltok már akkor rajta voltak és terjedtek tovább amikor még nem is volt lomba..... 3750ért tisztára megérte ez is.
ráadásul Cívis50-nek -ha jól emlékszem- van 50 db paw-paw fája...
érdekes lenne az ő véleményes is!
--
kék babfa:
van magod?? :)
nekem 2 babfa is kipusztult a tűző napon, most 2 külön helyen szépek, mélyárnyékban vannak, öntözve. gombabetegséget még a 4 növényen nem tapasztaltam, de ha az van, akkor védekezni kell.
"Nagyon keveset tudunk arról, hogy a graviola hogyan befolyásolja a szervezet működését. De azt tudjuk, hogy változásokat képes okozni az idegrendszerben a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket okozva. Tehát bizonyos emberek esetében káros mellékhatásai lehetnek."
Kis garnélákat vizsgáltak, adtak neki paw kivonatot.
Ebben a garnéla halálozása az Overleese esetén alacsony,
a Wells és Sunflower esetén magas volt... :(így értelmeztem a táblázatot)
--
A Kentucky State University felkérte az Egyesült Államok Élelmiszer - és Gyógyszerfelügyeletét (FDA) hogy írjon egy véleményt erről a témáról, és ismertesse a következtetésüket, mivel a Pawpaw hosszú ideje használt élelmiszer és az FDA jelenleg nem rendelkezik bizonyítékokkal arra, hogy Pawpaw-ot nem biztonságos fogyasztani.
--
összefoglalás Jelenlegi Pawpaw fajtákat vizsgálva az acetogén aktivitás: Magas: NC-1, Overleese, Mitchell, Middletown, Susquehanna ... Alacsony: Sunflower, Wabash, Potomac, Zimmerman, Wells, ... A KSU Pawpaw nemesítési programban vannak mind a magas, mind az alacsony acetogenin genotípusok.
Átnéztem az összes fiókom, de nem találtam olvasatlan levelet, se olyat amire nem válaszoltam. Melyikre írtál? Azt megköszönném! Bár gondolom nem sürgős neki, ha nem válaszol, de őszintén szólva nem szeretek adósa maradni senkinek!
