Keresés

Részletes keresés

citera Creative Commons License 2017.09.21 0 0 3187

Akkor még hosszabb kell, annyira kell feszülni, hogy az f-lyuk felső részén a belógó kis fanyelv tapinhatóan kiemelkedjen a felületből, mikor rajta a húr akkor már visszanyomódik, de még akkor is kicsit kiáll.

Előzmény: Walter-Mute (3184)
citera Creative Commons License 2017.09.21 0 0 3186

Ha vastag a tető meg a hát, attól nem lesz karcos a hang, hanem vékony lesz, cincogó, mint a Szokol rádió, nem lesz hangereje, de könnyen szól, könnyű a vonóval bánni. Ilyen a túl vastag hegedű. Ha karcos, akkor olyan, mint amikor énekel az ember úgy, hogy a foga majdnem összeér, és akkor a hangnak megfelelő frekvenciával összecsörren a fog, és így zizeg. Ez van a hangszerben is: valamilyen alkatrész amjdnem összeér, ami ragasztóelválásra, vagy illeszkedési hibára utal. Vastag hangszernek is lehet ilyen. A húrlábtalp jól illeszkedik? kisebb illesztési hibák idővel al szoktak tűnni, ha nyomott felületek között van, mert összeidomul a fa felülete, ha nem tűnik el, az repedés, vagy elválás olyan helyen, ahol nincs szorítóerő, hanem valami más igénybevétel. Így látatlanba meg hallatlanba ennyit tudok mondani.

Előzmény: Walter-Mute (3185)
Walter-Mute Creative Commons License 2017.09.21 0 0 3185

Sajnos nem a lélek volt a probléma. Habár nyilvánvalóan azzal is probléma volt, mert jobb lett a hang, de alapvetően még mindig karcos, zajos. Arra tippelek, hogy túl vastag a tető. Nagyon merevnek, keménynek tűnik és jól láthatóan vastag is. (A hangszer súlya is arra utal, hogy nem vékony darab).

Walter-Mute Creative Commons License 2017.09.21 0 0 3184

Most csinálom neki az új lelket, de ezzel mindig hadilábon állok. Ha nincs nyomás a tetőn - mivel kivettem a farszeget is - akkor mindig kiesik a lélek. Túl laza, pedig hosszabbat csináltam neki.

Előzmény: citera (3183)
citera Creative Commons License 2017.09.19 0 0 3183

Lehet húrláb illesztési probléma is, de a lélek illeszkedése is lehet rossz, meg lehet, hogy kigödrösödött a tető e léleknél. Ha kiveszed a farszeget, bele tudsz nézni és onnan jól látszika lélek illeszkedése felül is. Nekem abból amit így leírtál, illeszkedési problémának tűnik, esetleg még szóba jöhet valami ragasztáselválás, mondjuk gerenda. Lehet, hogy egy új lélek megoldja a problémát, nem annyira bonyi megcsinálni.Az is lehet, hogy csak simán elfordult a lélek, és akkor nem jó irányba ferdül vége. ha három éve használják a hangszert és még nem cseréltek benne lelket, akkor tuti, hogy az már nagyon érik. Új hangszernél kinyúlik a tető meg a hát, ezért egy év után mindig cserélni kell a lelket.

Előzmény: Walter-Mute (3182)
Walter-Mute Creative Commons License 2017.09.18 0 0 3182

Van egy hegedű, amivel nem tudok mit kezdeni. Gyönyörű hangszínnel rendelkezik, félelmetesen szép a fa, de egyszerűen túl kemény, „reszelős” a hangja. Nehezíti a dolgot, hogy olyan formában kemény, amivel még nem találkoztam. Az alaphang jó, de sok a mellékzörej. Zizeg, karcos és emiatt nem mondanám, hogy minőségi hatást kelt a szólása. Elvileg - és minden bizonnyal gyakorlatilag is - játszottak már közel 3 évet rajta, gyengébb húrokat is próbáltam, de eredményt nem hozott. Ha a lelket nagyon távol helyezem a húrlábtól (5-6 mm), akkor már közelít a megfelelő hanghoz, de még az se elegendő. Szerintetek mi lehet a lehetséges oka?

 

(én egyszerűen csak gombnak hívom a farszeget :)

citera Creative Commons License 2017.09.15 0 0 3181

vagy seggdugasz

Előzmény: PETYUS (3180)
PETYUS Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3180

> farszeg

 

De jó, már ennek is tudom a nevét. :O)

Eddig úgy hívtam, hogy húrtartótartóhúr-tartó.

Előzmény: citera (3179)
citera Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3179

Én mindig a lehető legrövidebbre kötöm, márcsak amiatt is, mert a fémhúrhoz kellenek a finomhangolók. Más húranyaggal nem kísérleteztem, amit én játszok, ahhoz nincs jobb a fémhúroknál. Mindenesetre érdekes, pl, hogy a Thomastik húrtartónál előírják a húrlábtól mért távolságot gyárilag. Én arra gyanakszok, hogy az optimális hossz  inkább függ magénak a húrtartónak a hosszától és a súlyától, minél hosszabb és minél nehezebb, annál messzebbre kell tenni a húrlábtól. Finomhangolós esetben 3/4-es húrtartó. Egyszer kiptóbálom, hogy milyen az, ha nincs húrtartó, vagyis, lekötöm az összes húrt a farszeghez valamilyen erre alkalmas előkével.

Előzmény: Walter-Mute (3178)
Walter-Mute Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3178

Értem. Mit gondolsz a húrtartó bél hosszáról? A hegedű beállításánál szoktam vele trükközni, úgy vettem észre, hogy eléggé befolyásolható vele a hang. Viszont arra nem jöttem rá, hogy melyik hegedűhöz melyik hossz „illik”, nem volt egyértelmű az eredmény. Például legutóbb egy erős, kemény hegedű járt nálam, a súlya is jelezte (503g), hogy nem egy vékony darabról van szó. Ehhez a hegedűhöz egyértelműen a rövid kötés passzolt jobban, hosszabbra engedve rendkívül érzékeny volt a hangszer.

Előzmény: citera (3174)
halkergető Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3177

Üdv.!

Semmi akadálya.

Az elérhetőségem az adatlapomon a bemutatkozás rovat utolsó sorában megtalálható. Ha adsz egy email-elérhetőséget,  semmi akadálya, hogy elküldjem, ami érdekel.

(A könyv terjedelme mintegy 190 oldal. Lehet belőle csemegézni!)  :))

Előzmény: citera (3176)
citera Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3176

engem is érdekel.

Előzmény: halkergető (3167)
citera Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3175

A fogólap homorításának mértékéről is elfelejtettem szólni, tehát amikor nagyobb húrlábmagasság van és kevésbé merev húranyag, akkor a húr kilengése azonos hangerő esetén nagyobb, emiatt a fogólapot jobban meg kell homorítani, mint egy kemény fémhúros szerelésnél, ahol a húrlábmagasság kisebb.

Előzmény: citera (3174)
citera Creative Commons License 2017.09.14 0 0 3174

 Minden attól függ, mivel elégszik meg a használó. Az igaz, hogy nem az adott húr márkájára, de a húzóerejére mindenképpen lehet tervezni a hangszert, nevezetesen a tartóelemek (tető, hát, gerenda) vastagságának, erejének pontos beállításával. Emiatt már a vastagsági méretezéskor, mikor faragjuk a tetőt és a hátat, tudni kell, hogy milyen erős húrokat akarunk majd rátenni. Ezzel jó magam is szoktam számolni, pedig én nemhogy mester, de papíros szakember sem vagyok, biztos van olyan mester is, akinek "lila gőze sincs", akit én ismerek, annak van. Persze más is befolyásolja a húr tényleges nyomóerejét, nemcsak a húr erőssége, hanem a húrláb magassága is. Azoknak a húrtipusoknak, melyeknek várhatóan nagyobb a kilengése azonos hangerő esetén, magasabb húrláb kell, ami miatt ugyanolyan húrerő jobban nyomja a tetőt, mert ekkor élesebben törik meg a húr a húrlábon, és a tetőre merőleges erőkomponens nagyobb lesz. Így van az, hogy pl ha tudom, hogy fürge népizenét akarok játszani, akkor ugyanolyan hegedűre alacsonyabb húrlábat, de erősebb húrt kell tennem, hogy gyorsabb legyen lenyomni a húrokat, de vonó nyomóereje még így se nyomja rá a fogólapra a rezgő húrt. Egy olyan zeneműfajnál, ahol a hangokat definiáltabban kell megszólaltatni, és inkább a nemes hangképzés a fontos, jobb egy gyengébb húr, puhább anyaggal (nem fém) de magasabb húrlábbal. És még nem elítettem azt, hogy mik a szokásai a játékosnak, mennyire dobja rá a vonót a húrra, milyen magas húrállást szeret a keze, vannak-e technikai hibái, amit a megfelelő hangszerbeállítással palástolni kell..stb. Szóval a képlet nemhogy egyszerűbb, de bonyolultabb, mint amit ez első körben írtam: Nemcsak a húrtipus számít, hanem a hangszer ereje is, és az is ki, mit és hogyan akar rajta játszani. Sajnos ezeket egy komoly hangszernél és konkrét vevőnél mind figyelembe kell venni. Lehet ezek nélkül is élni, működhet a hangszer, de ott már a szerencse dolgozik és nem az ész.

Előzmény: Walter-Mute (3172)
Walter-Mute Creative Commons License 2017.09.10 0 0 3173

A legtöbb hegedűkészítőnek általában lila gőzük sincs, hogy milyen húr menjen a hegedűre  (még hazai igen neves mestereknek se). Készítik a hangszert egy bizonyos elv/séma alapján, aztán kipróbáltatják 3-4 féle húrral, és amelyik jó volt, azzal szerelik fel. A fa tulajdonságai (rezgőképesség) túl sokat számít.

Előzmény: citera (3170)
Walter-Mute Creative Commons License 2017.09.10 0 0 3172

Szerintem ezek erősen túl vannak már vezetve. Nem ennyire bonyolult a képlet...

Előzmény: citera (3170)
citera Creative Commons License 2017.09.10 0 0 3171

És nem csak a készítőtől függ, hogy milyen húr jó, hanem, hogy milyen a keze a játékosnak?

Előzmény: citera (3170)
citera Creative Commons License 2017.09.10 0 0 3170

Az, hogy ki készítette a hgedűt, nem mutatja meg, hogy milyen erős húr kell rá, maximum van a készítőnek ajánlott húrtipusa az adott hegedűhöz. Én ismerek olyan hegedűkészítőt, aki többféle húrhoz és húrerúhöz is készít hegedűket.

Előzmény: Walter-Mute (3165)
attiss.66 Creative Commons License 2017.09.09 0 0 3169

Szia, azok már megvannak, vagy megvettem, vagy letöltöttem , fénymásoltam. Amiket felsoroltam itt, azok nincsenek fent a MEK-en, azokat akarom megvenni valahonnan, vagy ha nem tudom megvenni, lefénymásolni, akinek megvan.

Előzmény: citera (3162)
attiss.66 Creative Commons License 2017.09.09 0 0 3168

Szia, a könyveket amiket felsoroltam, nem tudsz valamelyiket, hogy honnan lehetne beszerezni, vagy csak lefénymásolni?

Előzmény: Walter-Mute (3165)
halkergető Creative Commons License 2017.09.04 0 0 3167

Üdv.!

 

Lehet, hogy már idejétmúlt a reagálásom, de csak most keveredtem ide a topikba.

Ha még érdekelnek a méretek, akkor tudok küldeni egy minden mérettel ellátott rajz-fénymásolatot egy prím-tamburáról.

(Brankov, Dusan: Tambura  c. szerb nyelvű könyvéből.)

Előzmény: ToNyó22 (3150)
don vámpéter Creative Commons License 2017.08.27 0 0 3166

Sziasztok!

 

Bolgár kavalhoz és ney-hez keresek tervrajzot. Leginkább a furatméret és a lyukak kiosztása érdekel, nem is annyira a rajz. :)
Van itt valakinek ilyen?

Hálás lennék érte...

Walter-Mute Creative Commons License 2017.08.19 0 0 3165

Ha jót akarsz, akkor elfelejted ezeket a mérhetetlenül drága húrokat. Drágák és nem a legjobbak, csak jók.

Én egy Thomastik Dominant Light (vagy soft) -ot ajánlanék. Tehát nem a medium/hard, hanem a lágy verzió, aminek citromsárga a vége. Egyébként, függ attól is, hogy új vagy régi hegedűről van -e szó és még attól is, hogy ki készítette. A legtöbb Magyarországon élő hegedűkészítő munkáját ismerem, jómagam is hegedülök, tehát tapasztalatom az van bőven...

Előzmény: attiss66 (3153)
vargachris Creative Commons License 2017.08.05 0 0 3164

Igen, azt én is láttam, de inkább tűnt játékos kísérletnek, mint használható hangszernek. Molnár Imre is készített ilyet, piccolo / Prím / tenor / bass felosztással. Ezek mind G-C hangolásúak. Amit én képzeltem el, annak az egyik fele G-C a másik E-A. Ezért kérdeztem, de már nem számít, készül külön az E-A cit.

Előzmény: citera (3161)
citera Creative Commons License 2017.08.03 0 0 3163

Felvételről nem tudom megmondani, kézbe kell venni a hangszert, megnézegetni és meghuzigálni.

Előzmény: attiss66 (3157)
citera Creative Commons License 2017.08.03 0 0 3162

A Vékes József könyvek letölthetők a MEK.oszk.hu-ról - úgy rémlik.

Előzmény: attiss66 (3158)
citera Creative Commons License 2017.08.03 0 0 3161

Egy könyvben láttam olyan citerát, ami obeliszk alakú volt, és mind a négy oldalán volt egy húrozat.

Előzmény: vargachris (3159)
HA8-094 Creative Commons License 2017.06.05 0 0 3160

Üdv mindenkinek

Segitséget szeretnék kérni . Ha lenne valakinek egy hegedünyak megveném 

Köszönöm 06705234706

vargachris Creative Commons License 2017.05.31 0 0 3159

Tiszteletem uraim!

Citerakészítésen gondolkodom, konkrétan az jutott eszembe, hogy egy 180 fokban elfordítható hangszert készítek, melynek egyik fele prím, a másik pedig E-frig lenne. 

Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ez működhet-e így, játék közben nem szólalnak-e meg olyan hangok, amik eltorzítják a hangképet?

Üdv:

chris

attiss66 Creative Commons License 2017.05.21 0 0 3158

Sziasztok!

 Érdeklődnék, hogy nem tud e valaki ezekről a könyvekről, hogy hogy lehetne beszerezni, esetleg megvan e valakinek valamelyik, megbótolhatnánk, nekem is sok hegedűkészítésről szóló szakkönyvem van már, vagy 12 db, csak ezek még nincsenek, amit felsorolok.

Paolo Peterlongo- A vonós hangszerek és működésük fizikai alapelvei 215 oldal,

Möckel-Winckel- A hegedűépítés művészete 324 oldal

Hans Rödig-Hegedűépítés új szemléletben 171 oldal

Vékes József-Hegedűlakkok, a hegedű lakkozása 301 oldal

Walter Hamma-Az itáliai hegedűépítőművészet mesterei 727 oldal

Franz Farga-Hegedűk és hegedűsök 192 oldal

Vékes József-A hegedűlakkozás bibliája-346 oldal

Vékes József-Vonós hangszerek mérték(és egyéb)táblázatának gyűjteménye 41 oldal

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!