Én is erre gondoltam. Nagy-Britannia világbirodalom volt a 2. Világháborúig. Az érdekeit szinte mindenütt vízi úton érvényesítette. Nyilván kellett nekik lenni ehhez megfelelő számban erre alkalmas hajóik. A szövegből az derül ki, hogy ezeket a hajókat kifejezetten dunai felhasználásra gyártották. Ide ugyan szétszedve érkeztek, de kiderült, hogy eléggé tengerállóak, így később vontatva vagy saját erőből haladtak a tengeren is.
Végülis az óceánokat is hajózzák ennél sokkal kisebb hajókkal, akár motoros yachtokkal, akár vitorlásokkal. Az igaz, hogy manapság az időjárást, a széljárást sokkal pontosabban lehet előrejelezni, de az általános tendenciákat már akkor is elég pontosan ismerték. Konkrétan azt, hogy hol, mikor milyen időjárás szokott uralkodni.
Felteszem nem csak a Brit szigetek igényeit* vették figyelembe, végtére is világbirodalom voltak ugye :-)
*=nem vagyok katona sem (voltam másfél évig, honvéd rendfokozatban) de nem hiszem, s nem rémlik a töri óráról sem, hogy a XIX-XX. században reális veszély fenyegette volna a Brit szigeteket a folyóikon keresztül való támadás témájában. Ezzel szemben igen kiterjedt érdekeltségeik voltak a Föld nevű bolygón minden kontinensen és éghajlaton. Szóval a hazai vizeken való megfelelés lehetett az utolsó szempont.
Apró biztató hír, A ZUPA gőzöst megpróbálják kicsit rendbetenni, kiállítóteremmé feljavítani. legalábbis ez jött le nekem a google fordító segítségével.
A kéményét is visszaszerelték a pk. hídról. Gépe, kerekei megegyeznek a SCHÖNBRUNN-éval.
"Rekord számú vendéggel futott ki augusztus 13-án este a HÉVÍZ motoros a balatonmáriafürdői kikötőből. A két órás buli alatt retro és mai slágerekre tombolt a közönség, valamint a Balaton közepén találkoztak a keszthelyi bulihajóval, a KESZTHELY motorossal."
Nem ismerem nagy britaniai foldrajzot, ott annyi folyo van, h monitor osztalyokat gyartottak? Ha a temtebol indulok ki, akkor etek eleve a sos-edes vizee tervezhettek es a part menti hajozasra, h tudja ak folyot valtani.
Naval Review 1970 1. 35. oldaltól. Fénykép a 43. oldalon. A Glowworm és a Ladybird 1921-es működésének leírása brit szemszögből. 1921 október végén Újvidékről mentek fel Bajára IV. Károlyért. 1921 júniusa körül jártak Budapesten (talán máskor is). http://www.naval-review.com/issues/1970s/1970-1.pdf
Naval Review 1922. 4. 621.oldaltól A Duna leírása Sulinától Bécsig brit szemszögből az 1920-21-es működésük kapcsán, majd bajaik a jéggel Galac és Sulina között. http://www.naval-review.com/issues/1920s/1922-4.pdf
"BRITISH RIVER GUNBOATS - The Royal Navy had several classes of river gunboat, two of which appear with the names of fowl and insects (oddly enough, the Insect Class was comprised of ships much larger than the Fowl Class). The Fowl Class gunboats were shipped in pieces to China and re-assembled as none of them could have survived the trip by sea. On the other hand, the Insect Class gunboats were found to be quite seaworthy and all of these ships either steamed, or were towed, to China." https://archive.is/ooBGt
"The dozen larger vessels were earmarked for service on the Danube to oppose a fleet of Austro-Hungarian warships (allied to Germany). These were also given the names of insects. Designed by Yarrow they bore the names Aphis and Bee, constructed by the Ailsa Shipbuilding Company, Cicala, Cricket, Cockchafer and Glowworm by Messrs Barclay Curle of Glasgow, Gnat and Ladybird by Messrs Lobnitz of Renfrew, Mantis and Moth by the Sunderland shipbuilding Company and Scarab and Tarantula by Messrs Wood, Skinner and Company Ltd.
According to A Cecil Hampshire, the Author of “Armed with Stings” an interesting feature common to all twenty four ships was that they could be taken to pieces, shipped out in crates to their area of operations and there reassembled. The Insect Class were to be towed by sea to the port of Salonica, Macedonia in Northern Greece where they would be stripped down and transported piecemeal by rail to Belgrade, Serbia." http://frankstaylorfamilyandroyalnavyhistory.net/InsectClassRiverGunboats.html
De mivel a történelemből tudom, hogy több monitor (ennél nagyobbét is) végzetét okozta nyílt tengeri erős hullámzásba kerülés, nem feltételem, hogy "toronyiránt az Indiai óceánon át verettek Kínáig". Inkább "parti hajózással" magyarul parttól legföljebb néhányszor tíz kilométerre távolodva, kikötőről - kikötőre navigálva teljesítették a feladatot. Így a készlet kiegészítés is folyamatosan megoldható volt.
